Európai Bizottság Európai gazdasági előrejelzés tavasza

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Európai Bizottság Európai gazdasági előrejelzés - 2012 tavasza"

Átírás

1 Európai Bizottság Európai gazdasági előrejelzés tavasza I. RÉSZ Gazdasági fejlődés összesített szinten 1. Áttekintés 2012 tavaszán az Európai Unió gazdasága enyhe visszaesésben van. Ez elsősorban köszönhető a tavaly év vége felé megemelkedett olajáraknak, a lassuló globális kibocsátás növekedésnek, illetve az európai adósságválságból adódó bizalomvesztésnek. Ezt a visszaesést enyhíti egy sor jelentős politikai döntés, intézményrendszerbeli változtatások, megkezdett gazdasági szerkezetátalakítás és aktív monetáris politika. Mindemellett azonban az év hátralevő részében továbbra is inkább stagnálás várható, és a jelentősebb fellendülés is csupán jövőre képzelhető el. Feltételezve, hogy az Eurózóna megfelelően veszi jelenlegi akadályait, a befektetői bizalom idén helyreállhat, melynek a belső keresletre gyakorolt pozitív hatása az élénkülő külkereskedelemmel együtt elégséges lehet a gazdasági növekedés lassú beindításához. Inflációnövekedés is tapasztalható, ami főként emelkedő nyersanyag- és energiaáraknak, illetve indirekt adóknak köszönhető. A nyersanyagárak várható mérséklődése és bázishatások következtében az infláció idén 2.5% körül alakul, ami jövőre 2%-on konszolidálódhat. 2. Előreljelzés az aktuális folyamatok tükrében Az EU gazdasága egészen a tavalyi év közepéig a pénzügyi válságból való kilábalás jeleit mutatta, melyben az időszakos lassulások szokványosnak mondhatóak. Ilyen lassabb periódus volt 2010-ben is, ám az mostani lassulás a vártnál súlyosabbnak látszik. Ehhez több globális tényező is hozzájárult, mint például az energia- és nyersanyagárak növekedése, az Egyesült Államok költségvetése körüli aggodalmak, leminősítések, vagy természeti katasztrófák Japánban és Thaiföldön. A legjelentősebb ok azonban az EU adósságválságának elmélyülése volt. Az Európa-szerte bevezetett takarékossági intézkedések fékezték a keresletet, számos tagállam államháztartása, a bankrendszer stabilitása, vagy a Gazdasági és Monetáris Unió jövője mind aggasztóbbá váltak, mely mind a versenyszféra, mind a lakosság köreiben további bizalomvesztést okozott. 1

2 Az állampapír-hozamok emelkedése és a bankok nehéz finanszírozási helyzete ördögi körhöz vezetett a piacokon, mely belső problémán az egyre gyengülő külkereskedelem sem tudott segíteni. Ezzel 2011 végére az EU gazdasága recesszióba süllyedt. Ez a kiélezett gazdasági helyzet azonban rávilágított számos szabályozásbeli problémára, melyek legalább részben orvosolva lettek például a Hatos Csomaggal vagy a Túlzott Egyensúlytalansági Eljárással. Az azonnali pénzügyi válság elkerülésében emellett fontos szerepet játszott még az EKB aktív monetáris politikája is, mely a kamatcsökkentés mellett hosszú lejáratú extra likviditást biztosított az európai bankoknak. Ennek egy részét a bankok magas hozamú államkötvények vásárlására tudták fordítani, mely így az állampapír-piaci helyzetet is valamelyest stabilizálni tudta. Ez az aktív monetáris politika egészült ki olyan gazdaságpolitikai intézkedésekkel, mint pl. a Fiskális Paktum bejelentése, vagy az Európai Stabilitási Mechanizmus és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz megerősítése éve a pénzügyi konszolidáció és az egyensúlytalanságok kiigazítása jegyében telt. Az ingatlanbuborék kidurranása, a pénzügyi eszközök értékének hirtelen csökkenése és a gazdasági konszolidáció megtorpanása ráirányította a figyelmet a gazdasági szereplők hitelállományaira. Így elsődleges feladattá vált az állami, magán és lakossági szereplők számára hitelállományuk csökkentése. A magánszférában a kedvezőtlen, de legalábbis bizonytalan kilátások és a bankrendszer nehéz helyzetéből fakadó szigorú hitelnyújtási feltételek; a közszférában a GDP átlagosan 90%-ához közelítő adósságállomány; a háztartások esetében pedig az elővigyázatossági tartalékok képzése és a hitelektől való szabadulás vágya volt a takarékosabb gazdálkodás elsődleges oka. Tavaly tehát sikerült elkerülni egy újabb mély recessziót, és a bizalom növekedése a nyersanyag- és energiaárak stabilizálódásával együtt idén megteremtheti a feltételeit egy lassú kilábalás megkezdésének. Ebben elsősorban a vállalati szektorra lehet számítani, ugyanis a bankrendszer még nem erősödött meg kellően, a kormányok pedig takarékoskodni próbálnak. 3. Nemzetközi környezet A nemzetközi környezet az állampapír-piaci bizonytalanság és a gyenge európai kereslet ellenére biztató képet mutat utolsó negyedévében az Egyesült Államok gazdasága növekedni tudott, elsősorban a munkaerőpiaci feltételek kedvező változása és a növekvő befektetői bizalom következtében. A feltörekvő piacokon is kedvező a helyzet: bár valamivel lassult a növekedés, a jelenlegi növekedés egyben biztosabb is, mert nagyobb részben származik belső keresletnövekedésből, mint 2010-ben. Az olajárak jelenlegi állása és azok bizonytalansága azonban továbbra is globális kockázatot jelent. Előzetes számítások szerint az EU-n kívüli GDP tavaly 4.2%-kal nőtt, az egy évvel azelőtti 5.7%-hoz képest. Az előző év vége felé a növekedéshez hozzájárult a japán újjáépítés, illetve az amerikai gazdaság élénkülése. Az EU gyenge teljesítményét Kína és az USA ellensúlyozta. A világkereskedelem növekedése is lassult tavaly, a 2010-es 14.9%-ról 5.6%-ra, ami bár alacsonyabb adat, közelebb áll egy hosszú távú növekedési pályához. A csökkenés elsősorban az EU belső problémái, a japán és thai természeti katasztrófák, illetve a közel-keleti és északafrikai konfliktusok számlájára írható. 2

3 Emellett azonban pozitív változások is megfigyelhetőek. A PMI globális beszerzési menedzser-index 2011 októberében újra növekedésnek indult és idén is enyhén növekedni tudott. Jelenleg kevésbé kedvező a kép, de a feldolgozóipar és a szolgáltatások területén még növekedést lehet megfigyelni. Mindezek miatt az idei EU-n kívüli GDP-növekedés változatlanul 4.1%-körül várható. A nyersanyagok világpiaci árai enyhén emelkedtek, az olajár márciusban 2008 óta nem látott magasságba emelkedett. Ennek okai mind a keresleti, mind a kínálati oldalon megtalálhatóak. A világgazdaság lassú növekedése növelte a keresletet, míg egyes olajtermelő országok körüli konfliktusok szűkítették a kínálatot. Az olaj ára idén még várhatóan enyhén csökkenni fog és jövőre kezd újra emelkedni majd. Az EU-n kívüli pénzügyi piacok még érzékenyen reagálnak az Eurózóna válságának fejleményeire, sok kelet-európai országnak pedig gondot jelent, hogy az ottani bankok repatriálják a tőkét és profitot nyugat-európai anyabankjaik felé. A feltörekvő gazdaságokat is negatívan érintette a tőkebeáramlás lassulása. A befektetők pénzük biztonságos gazdaságokba történő áthelyezésével ezen országok valutáját meggyengítették, míg a Svájci és a Japán jegybankok beavatkozásra kényszerültek, hogy a valutáik ne erősödjenek meg túlságosan. Az USA gazdasága a tavalyi év második felében enyhén növekedni tudott, köszönhetően a fogyasztás növekedésének, a befektetői bizalom javulásának, illetve a munkaerőpiaci körülmények javulásának, így tavaly 1.7%-os volt a GDP-növekedés, mely jövőre akár a 2%- ot is elérheti majd. Japán számára nehéz év volt a tavalyi. A természeti katasztrófák miatt elakadások mutatkoztak az ellátási láncokban és az energiaszolgáltatásban, viszont a katasztrófa utáni helyreállítási munkálatok növelni tudták a GDP-t a beruházásokon keresztül, így 0.7%-os növekedést tudott produkálni a gazdaság 2011-ben, amit a további beruházás- és fogyasztásnövekedés várhatóan tovább emel majd idén, majd 2013-tól az export is újra jelentőssé válhat, ha a kereskedelmi partnerek megerősödnek. A BRICS-országok bár eltérő módon, de növekedést mutatnak, érdemes azonban kiemelni a kínai gazdasági növekedés konszolidálódását, mely tavaly 9.2%-kal nőtt, de ez a szám 2013-ra már csak várhatóan 8.3% körül fog alakulni. A tagjelölt országok tavaly összességében véve 7.5%-os növekedést tudtak produkálni, ami idén várhatóan 2.75%-ra fog lassulni és csak jövőre indul majd újra növekedésnek. 4. Pénzpiacok Az európai bankrendszer rossz állapota továbbra is meghatározó. Az év eleji konszolidáció ellenére az EU kétes gazdasági kilátásai miatt továbbra is nagy a bizonytalanság a piacokon. Az EKB 3 éves lejáratú refinanszírozási ügyletei (LTRO) tavaly decemberben és idén februárban sikerrel járultak hozzá a hitelválság elkerüléséhez, melyet a banki kötvénypiacok kiszáradása idézhetett volna elő. Ez a lépés az állampapír-piaci problémákat is enyhíteni tudta a bankok kötvényvásárlásain keresztül. Ami az állampapír-piacokat illeti, az EU összességére elmondható, hogy a hozamok az év eleje óta lassan csökkennek, köszönhetően többek között az olasz és spanyol bankok EKBpénzből történt állampapír-vásárlásainak is. 3

4 A befektetők azonban még mindig éles szemmel figyelnek néhány ingatagabb tagállamot: Írországban tavaly késő novembertől kezdve csökkennek a hozamok, amit tovább támogat egy január végi sikeres kötvénycsere-ügylet, illetve a nemrégiben nyilvánosságra hozott kedvező Troika-jelentés. Ezzel ellentétben a spanyol állam kötvényhozamai erősen emelkedtek az elmúlt hónapokban a borús gazdasági kilátások és az államháztartási hiány körüli aggodalmak miatt. A spanyol helyzet az olasz piacra is negatív hatással volt, itt is emelkedtek a hozamok. Portugáliában idén januárban tetőztek a hozamok egy esetleges adósság-átrendezéstől való félelem okán, de azóta a helyzet jelentősen javult. Ami tőzsdéket illeti, az állampapírpiaci kockázatok enyhülése és a kedvező nemzetközi gazdasági környezet jótékony hatással volt a kereskedésre és január közepétől egészen március végéig emelkedni tudtak a tőzsdeindexek. Sajnos az Eurózóna adósságproblémáinak ismételt felszínre kerülése véget vetett ennek a kedvező kurzusnak. A vállalati kötvénypiacokon szintén enyhülni tudtak a kamatok, a kötvénykibocsátás volumene pedig 6.6%-kal tudott növekedni éves alapon a nem pénzügyi szektorban. Bár ez biztató jel arra, hogy a vállaltok legalább részben vissza tudnak térni a piaci alapú finanszírozásra a banki hitelekről, sajnos az utóbbi időszakban a csődkockázatok megint nőttek. A bankközi ügyletek területén kedvező változások figyelhetőek meg. Az EKB likviditásnövelő lépéseinek köszönhetően a háromhavi EURIBOR 0.75%-ra csökkent a tavaly őszi 1.6%-ról, illetve a júniusban lejáró EURIBOR határidős szerződések rátája 0.70%-on várható, amely jól mutatja, hogy a piaci szereplők nem számítanak likviditási problémákra a közeljövőben. Emellett a bankok egymásnak való hitelezési hajlandósága is növekedésnek indult. A bankok likviditási helyzetének javulása egyelőre még nem igazán mutatkozik meg a magánszféra felé irányuló hitelezési aktivitásukban. A tavaly évvégén visszaeső hitelezési aktivitás idén év elején alacsony szinten stabilizálódott, de a növekedés még várat magára. Emellett a helyzet heterogén Európa-szerte. Az új tagállamoknak például gondot jelent, hogy számos bankjuk kivonja a tőkét ezen országokból, a nyugat-európai anyabankjuk megsegítésére. Az EKB felmérése idén áprilisban enyhe bővülést mutatott ki a hitelállományokban, melynek elsősorban a KKV-k a kedvezményezettjei. Ez főként a bankok jobb finanszírozhatóságával magyarázható és további lassú növekedés várható ezen a téren. Emellett azonban azok a nagyvállalatok, melyek nagyobb európai kitettségekkel rendelkeznek, nehezen kapnak hitelt szerte a világban, függetlenül attól, hogy hol is vannak bejegyezve. A nagyvállalatok és háztartások továbbra sem mutatnak növekvő keresletet a hitelek iránt, ez mindkét esetben a hitelállomány és a tőkeáttétel csökkentétére tett erőfeszítésekkel magyarázható. Bár az európai bankrendszer finanszírozási helyzete javult az EKB beavatkozásainak hatására, további mérlegkiigazításokra van szükség. Markáns finanszírozási rés látható az európai bankok többségénél, melyről a % körüli hitel-betét arányok is tanúskodnak. Az EU jelenlegi fő célja a bankrendszer ellenállóságának növelése pénzügyi segítséggel vagy állami garanciavállalással. A bankok folyamatban lévő tőkeáttétel-csökkentése és feltőkésítése teszi ki a mérlegkiigazítás nagy részét és az EKB és az Európai Bankfelügyelet rámutat, hogy a további mérlegkiigazítás elsősorban feltőkésítés formájában várható. Így kevésbé kell tartani a bankok hitelezési hajlandóságának visszaesésétől, mely veszélybe sodorhatná a magánszféra finanszírozhatóságát. Ez persze függ attól is, hogy a cégek mennyiben tudnak egyéb finanszírozási eszközökhöz folyamodni. A nagyobb cégek egy része készpénz-tartalékokkal rendelkezik, illetve kedvező feltételekkel tud kötvényt kibocsátani. Emellett azonban tudni kell, hogy Európában a vállalati kötvénypiac nem jelentős és a KKV-k erősen függenek a banki finanszírozástól, így a tartós fellendülésnek előfeltétele a bankrendszer megerősödése. 4

5 5. Az EU gazdasága Enyhe recesszióból 2011-ben a számos sokk tetejébe, az EU gazdasága zsugorodási periódusba lépett. Az olaj árak jelentős növekedése, a világgazdaságban bekövetkezett lassulás és utoljára, de nem utolsó sorban a tagállamok államadóssági krízisének eszkalálódása jelentős romlást eredményezett a gazdasági helyzetben 2011 vége felé. A negatív hatások a banki szerkezetátalakításban és költségvetési megszorításokban szedték áldozatukat negyedik negyedében, valamint a jelen prognózis értelmében, 2012 első negyedévében a reál GDP növekedési rátája negatív, mind az EU, mind pedig az euro zóna a technikai recesszió kritériumaival szembesült. Ezzel szemben az euro zónán kívül eső tagországok nem kerültek recesszióba. Még 2011 első negyedében messze a legnagyobb gazdasági erősödés volt megfigyelhető mind az euro zóna, mind pedig az EU esetében a es visszaesés óta, az EU közelebb csúszott a recesszióhoz az év második felében, végül az év negyedik negyedére a GDP csökkent. /3%-ra, negyedéves összehasonlításban/. Mivel az átmenet a fellendüléstől a recesszióig az év folyamán zajlott, 2011 egészében a GDP még 1.5%-kal növekedett, mind az euro zónában, mind az EU-ban. A GDP lebontásában a kereslet összetevői azt mutatják, hogy a negyedik negyedévben bekövetkezett romlást a gyenge belföldi kereslet és a leltári változások eredményezték, ellenben a nettó exportnak pozitív hatása volt. Gyenge rövidtávú kilátás Megdőlni látszanak azon megállapítások, hogy a főmutatók szerint a recesszió rövid életű és enyhe lehet. A nemrégiben nyilvánosságra hozott mutatók lecsillapították az elvárásokat. A három hónapos mozgó átlag növekedési rátája az EU-ban -0.9%, és -1.1% az euro zónában, mely kevésbé pozitív jel az általános piaci aktivitás számára az első negyedévben. A mutatók, mint a jövőbeni aktivitás mérőeszközei, inkább gyengébbnek mutatkoztak az elmúlt hónapokban. Az új ipari rendek ősz óta csökkenő tendenciát mutattak, 10%-kal a évi átlag alatt áll februárjában. Ez korlátokat szab az ipari fellendülésnek, mely semmi jóval nem kecsegtet az általános piaci fellendülés tekintetében a közeljövőben első negyedében a felmérési adatok mutattak bizonyos alacsony szintű stabilizálódást a gazdasági aktivitásban, azonban a fellendülés világos jelei továbbra is hiányoznak. /ESI, PMI, OECD, National Bank of Belgium felmérései/. A belföldi kereslet rövidtávú kilátásai az átfogó és független, kis- és főleg átmeneti különbségek az átfogó és független mutatókban nem tűnnek biztatónak. A legújabb helyzetértékelés szerint gyengültek azon elvárások, hogy 2012 korai szakaszában a javulás visszaemelheti a gazdaságot a fellendülés útjára. A bizonytalanság továbbra is magas, mely arra motiválja a fogyasztókat és befektetőket, hogy elhalasszák a kiadásokkal kapcsolatos döntéseiket. Ráadásul a gyenge munkaerő piaci feltételek és kedvezőtlen fejlesztések a reáljövedelmek esetében nem sok jót jósolnak az expanzió számára. Mindent összevetve az EU GDP-je 2012-ben várhatóan stagnálni fog, még az euro zónában a teljesítmény az előrejelzések szerint csökken. 5

6 Lassú fellendülés felé 2012 második felében azon eddigi döntések, melyek segítségével elkerülhető volt egy élesebb csökkenés a gazdasági tevékenységben az elmúlt pár hónapban, segíthetnek visszaállítani a befektetők és fogyasztók bizalmát, mely pozitív hatással lehet a belföldi keresletre. Hiteles konszolidációs fiskális intézkedéseknek és strukturális reformoknak támogatniuk kell ezen fejlesztést. Az előrejelzések szerint pozitív hatást gyakorolhat a reáljövedelmekre a nyersanyagárak mérséklés és az inflációs nyomás csökkentése. Tekintve, hogy számos kiadási döntést elhalasztottak az utóbbi hónapokban, ezen erőknek elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy fellendülést eredményezzenek 2012 második felében az EU-ban és az euro zónában egyaránt. Összességében 2013-ban erősebb növekedés várható, mint az ezt megelőző kilábalási években, még a magánfogyasztás majdnem olyan erősen növekedhet, mint 2010-ben, mely a legmagasabb növekedési rátát produkálta 2007 óta. Miután a gazdasági tevékenység lendületet kap, a munkaerő piaci helyzetnek stabilizálódnia kellene, de a munkahelyteremtés fejlődését eredményező fejlesztésekre érkező kései reakció miatt, jelentős javulás csak az előre jelzett időszak végére várható a foglalkoztatás területén ban a növekedés mértéke 1¼% az EU-ban és 1% az euro zónában, a GDP helyreállása pedig nagyon hasonló a recessziót követő évi értékhez. Az a tény, hogy még ezen mérsékelt növekedési mutatók a 2012-ből áthozott pozitív eredmények hatásának köszönhetőek, azt jelzi, hogy mennyire visszafogott a gazdaság dinamikája tapasztalatai után jelenleg az a kérdés, hogy a várt fellendülés hatékonyabban fenntartható lesz-e ezúttal. Az utóbbi bizonyítékok szerint, hogy a fellendülés fenntartható legyen, átmenet szükséges a jelenlegi kezdő fellendülés helyzetéből egy állandóbb növekedésbe, melynek egyik alkotóeleme a belső kereslet. Ebben a tekintetben a magánfogyasztás erősödése és a bruttó állóeszköz felhalmozás helyreállításának kölcsönhatása várhatóan a fellendülés dinamikájának kulcs mechanizmusa. Ennek jellemzői a munkaerő piaci stabilizáció és fejlesztés mértékétől függnek, mely maga is az európai munkaerőpiac működőképességének javulásától függ. A jelenlegi és tervezett strukturális reformok szilárdabb alapokat biztosítanak az ilyen fejlesztések számára, ezáltal a fejlődés fenntarthatóbb, mint három évvel ezelőtt. Továbbra is fennállnak az országok közötti makrogazdasági különbségek Néhány kivételtől eltekintve egyetlen tagállam sem volt ellenálló az EU-t ért gazdasági válsággal szemben. Nem meglepően azon országok maradtak erősebbek, melyek jobban teljesítettek a helyreállítás időszakában. Következésképpen azok az országok, amelyek a fellendülés időszakában masszívan hozzájárultak a GDP növekedéséhez, nevezetesen Németország, Anglia, Lengyelország és Franciaország, várhatóan továbbra is kulcs szerepet játszanak majd, még néhány ország, mint Spanyolország, Olaszország várhatóan negatív szerepet töltenek majd be. Az országok közötti növekedési különbség az egyik kulcsjellemző a es helyreállási időszakban. Ennek okai többek között, a különböző kiindulási pozíciók, a magánszféra eladósodottsága, a bankszektor állapota, és az államháztartás szilárdsága. A versenyképesség és az exportstruktúra szintén szerepet játszott ebben. 6

7 A 2008-as gazdasági összeomlást követően, a világkereskedelem erős visszaesése eltérően hatott az országokra, lehetővé téve az export orientált országoknak és erős versenyképességgel rendelkezőknek a gyorsabb fejlődést. Ennek eredményeképpen csak a leggyorsabban fejlődő országok, pl.: Svédország, Lengyelország, Németország voltak képesek a válság előtti eredmény szintek fölött teljesíteni. A közeljövőben a jelentős különbségek továbbra is fennállnak majd a tagállamok között. A legtöbb ország csökkenést mutatott 2011 negyedik negyedévében, 2012 első negyedévében pedig felívelést, de az euró zónában csak néhány ország lépte át markánsan a növekedési küszöbértéket. A gyártás és építőipar messze elmarad a hosszú távú átlagtól a legtöbb gazdaságban, mivel a kiskereskedelmi bizalom meglehetősen vegyes képet mutat az egyes országok esetében. A bruttó állóeszköz felhalmozás jelenleg csökkenő tendenciát mutat A bruttó állóeszköz felhalmozás fokozatosan helyreállt re, azonban jóval alatta maradt a válság előtti szintnek. A javulás megszakadt, mivel az általános gazdasági helyzet és kilátások ismét romlottak 2011 második felében. A működőeszköz beruházás tükrözi az általános gazdasági helyzetet beruházási ciklusának fellendülése rövid és mérsékelt volt ben gyenge a működőeszköz beruházás, mivel a vállalatok csökkentették a termelési elvárásokat a csökkenő kapacitáskihasználtságnak megfelelően. Ezenfelül, a lassuló tevékenység nyomás alatt tartja a profitokat és csökkenti az árrést, melynek oka a GDP deflátor arányában és a munkaerő költségében beálló változások. Előrejelzések szerint a közeljövőben is gyenge marad a működőeszköz beruházás, az EU-ban változatlan, az euró zónában pedig csökken. Újjáéledés az előrejelzési időszak során Előretekintve, 2013-ban növekszik a befektetői bizalom, jobbak a belföldi keresleti kilátások és a kedvező finanszírozási feltételek ösztönzik a bővülő termelési kapacitást. A magánfogyasztásban bekövetkező fordulat és a globális kereskedelmi gyorsulás jótékonyan hat a működőeszköz beruházásokra. Összességében a működőeszköz beruházások növekedésének felgyorsulása várható, 4¾% az EU-ban és 4% az euro zónában. Spanyolország kivételével minden nagy tagállamban várható a növekedési ráták emelkedése. A lelassult építőipar nem ad életjelet magáról A lakó és nem lakóépületek építésének befektetése már a válság legelején hanyatlásnak indult, majd 2011-ben némiképp stabilizálódott. A lakásépítések, amelyek az építőipari befektetések felét adják, még mindig a válság hatása alatt állnak. Számos tagállamban az eladatlan lakások állománya továbbra is a befektetési aktivitás korlátja. Összességében a lakásberuházások tovább csökkennek 2012-ben az EU-ban és az euro zónában, mielőtt ban mérsékelt növekedésnek indulnának. A javuló helyzet magánháztartásokra gyakorolt pozitív hatását részben ellensúlyozza a fiskális konszolidáció negatív hatása az állami építőipari beruházásokra. 7

8 2012-ben a készletberuházások negatív hozzájárulást adnak Az EU-n belül lassulás a gazdasági tevékenységben negatívan hatott a vállalatok készletfelhalmozására, amely eddig a történelmi mintákat követte. Azonban most az elhúzódó recesszió miatt az alapvetően alacsony készletek nem fognak növekedni a belső kereslet csökkenése miatt. A magánfogyasztás, melyet gúzsba köt a gyenge rendelkezésre álló jövedelem közötti időszakban a magánfogyasztás tette ki a GDP tetemes részét ben az éves növekedés 1%-os volt, de 2011-ben ez szinte stagnált, 0,2% volt. Ennek oka a rendelkezésre álló bruttó reáljövedelem csökkenése. - Nominálisan a béreket lenyomta a foglalkoztatottság növekedésének lassulása és a fiskális megszorítások miatt a támogatások is csökkentek. A béren kívüli jövedelmek (kamat, osztalék) növekedése folytatódott, igaz lassuló ütemben. - A bérek vásárlóerejét korlátozta az élelmiszer és energiaárak növekedése. - A jólétet visszafogta a gyenge lakás és pénzügyi piac, miután a pénzügyi válság jelentősen csökkentette az adósságok nettó értékét. Emiatt csökkent a hitelezés lehetősége és a likviditás, amely visszavetette a háztartások fogyasztását. A háztartások megtakarításainak mértéke egy másik fontos összetevője a magánfogyasztás növekedésének. A bizonytalanság növekedése magasabb készenléti megtakarítási szintet okoz, mint a jövedelmek forrásának változása is. a fellendülés megvalósulásával növekedni fog A magánfogyasztást visszafogó tényezők többsége 2012 elején is befolyásoló tényező maradt. Ez tetten érhető az új autóvásárlásokban és a kiskereskedelem volumenében is. A vásárlók bizalma törékeny és 2012 közepére megint csökkent. Vagyis a magánfogyasztás stagnálni fog, vagy csak enyhén csökkeni fog (0,3% az EU-ban és 0,6% az euró-zónában). és erősebben járul hozzá a GDP növekedéshez 2012 végére és 2013-ra. A munkaerőpiac stabilizálódásával a nominális bérek növekedni fognak, így visszatér a vásárlók bizalma, így a nominális rendelkezésre álló jövedelem növekedni fog 2013-ban, melyhez hozzájárul a HICP infláció lassulása is. Az adósságállományok törlesztésének mértékét befolyásolják az adóemelések és az állami kiadások visszafogása is. Így a magánfogyasztás növekedése 2013-ban csak mérsékelt lesz, melynek földrajzi megoszlása széleskörű a tagállamok között. miközben az államháztartás gyenge marad. A fiskális konszolidáció miatt a kormányzati kiadások csökkeni fognak (-0,8% az eurózónában és -0,5% az EU-ban), amely 2013-ban éves szinten 0,1%-os visszafogást jelent a EUban és stagnálást az euró-zónában. 8

9 A nettó export pozitívan járult hozzá a növekedéshez 2011-ben, ami így fog maradni 2011-ben az export felülmúlta az importot és a nettó kereskedelem pozitívan járult hozzá a gazdasági növekedéshez az EU-ban és az euró-zónában is. A világkereskedelem növekedésének normalizálódásával és a világ kibocsájtás növekedésének lassulásával az export növekedése is csökkent. Azonban a gazdasági helyzet romlása az EU-ban leginkább az importot érintette a csökkenő belső kereslet miatt. Az előrejelzés időszakában mind az export, mind az import növekedni fog, így hozzájárulásuk a növekedéshez pozitív marad. mert az export szilárdan növekszik 2011-ben az áruk és szolgáltatások exportjának növekedési szintje megfeleződött. A piaci részesedés már a második éve növekszik, gyengülő euró támogatással az árak versenyképességéhez. Az export kilátások biztatóak, igaz a banki hátterek rosszabbodása kockázatokat hordoz magában re a tavalyinál gyengébb növekedés várható, de 2013-ban a növekedési ráta megduplázódhat. A növekedés aránytalanul oszlik el a tagországok között, azok földrajzi elhelyezkedése, termékspecifikációik és versenyképességük alapján. Eltérés mutatkozik az országok cél exportpiacai alapján: az EU-n, vagy euró-zónán belüli kereskedelem a belső kereslet csökkenése miatt gyengül, míg a világkereskedelem fellendülése számos ország külkereskedelmét fellendíti. miközben az import növekedését visszafogja a belső kereslet csökkenése A gazdasági tevékenység gyengülése és a csökkenő belső magánfogyasztás rányomta a bélyegét az európai importstatisztikákra. Az export lassulása is moderálta az import teljesítményét. A másik fontos tényező az importárak növekedése volt. A 2010-es kimagasló évhez képest 2011-ben 6 százalékponttal gyengébb bolt a növekedés. A gyengülő belső kereslet, leginkább a stagnáló vagy akár csökkenő bruttó állóeszközfelhalmozás és magánfogyasztás miatt, a várakozások visszafogottak 2012-re és csak 2013-ra jeleznek mérsékelt növekedést. Az EU és az euró-zóna folyó fizetési mérlegei majdnem egyensúlyban vannak Az EU és az euró-zóna kereskedelmi egyenlegét a 2011-es importárak növekedése erősen érintette: a GDP 0,5%-os és -0,5%-os esése volt a jellemző. A hatást a külső mérlegen részlegesen kiegyenlítette szolgáltatások egyenlegének többlete, amely növelte a teljes többletet a külső mérlegben, így az egyensúly közeli állapota került. elfedve az országok közötti különbségeket. Számos tagállam lassuló gazdasági növekedése és csökkenő eredménye, a gyengülő belső kereslet mellett csökkentette az import növekedését és volumenét. Az export növekedés rugalmasabb a külső környezetre, így azon tagországok, ahol recesszió van, vagy az átlagos növekedési szint alatt vannak, pozitív hozzájárulást éreztek a GDP növekedésükhöz. 9

10 A válság előtti időszakkal összehasonlítva számos országnak sikerült az egyensúlyhiányon javítania, leginkább az euró-zónában, csökkentve a folyó fizetési mérleg hiányát (pl. Spanyolország és Portugália). A tagállamok konszolidációs erőfeszítései is befolyásolták a folyó fizetési mérlegek helyzetét az EU-n kívül és belül is, a bruttó állóeszköz-felhalmozáson és a reál effektív árfolyamon keresztül. Így a fiskális konszolidáció a deficites országokban segített a külső egyensúlyhiány csökkentésében. A mérsékelt gazdasági növekedés csökkenő import igényeket hoz minden tagállamban, még akkor is, ha 2011 pozitív importnövekedést értek el. A folyó fizetési mérleg kilátások ra az egyensúlyhiányok kiigazítását jósolják az EU-n belülre. Számos euró-zónán kívüli tagállamban az árfolyam a kulcsa a gazdasági egyensúly helyreállítására irányuló intézkedéseknek, melyeknek el kell mozdítaniuk a gazdaságot a lakhatástól és fogyasztásról az ipar és az export irányába. Azonban ez az átmenet időigényes. A munkaerőpiaci helyzet romlik A mai helyzet magán viseli a es recesszió és a es stagnálás hatásait. Mivel a munkáltatók a ledolgozott munkaórákon spóroltak és nem a munkaerőn, így felborult az egyensúly a gazdasági növekedés változásának és a munkanélküliség egyensúlya (Okun Törvénye) végére a foglalkoztatottság esett az EU-ban és az euró-zónában februárjára ezek 10,2%-os és 10,8%-os értéket mutattak, amelyek az euró 1999-es bevezetése óta a legmagasabbak. és a jövőbeni fejlődés a fellendülés erején és időzítésén múlik A recessziós kilátások felfelé ható nyomás alatt tartják a munkanélküliséget. A Bizottság felmérései alapján a foglalkoztatottsági várakozások alacsonyak és csökkennek, míg a vásárlók munkanélküliségi félelmei emelkedtek. Ugyanezen eredményt mutatja az euró zóna beszerzési menedzser indexe (PMI) is. Az előző hanyatlás alatti támogató intézkedések hiánya és némely tagállam elbocsátásai a közszférában negatív hatással vannak a kilátásokra. Így a foglalkoztatottság mind az EU-ban, mind az euró-zónában csökken, míg a munkanélküliség észrevehetően emelkedik 2011-hez képest. A munkaerőpiac késleltetett válaszideje miatt a gazdasági fellendülés és a bevezetett reformok hatásai csak 2013-ban lesznek enyhén érezhetőek így nem egyenletesen fog eloszlani sem térben és sem időben a tagállamok között A tagállamok közötti különbségek miatt a munkanélküliség magasan emelkedett a mediterrán régióban, míg esett a Balti-államokban az elmúlt év folyamán. Azon országokban figyelhető meg nagy növekedés, ahol az ingatlanpiaci buborék kipukkadt és ahol a kiigazítás szükségességét a külső és a fiskális egyensúlytalanság felerősítette. 10

11 A es fellendülés nem mindenhol volt elégséges a munkaerőpiac újjáépítéséhez, így több ország is meggyengülve érkezett az új recesszió időszakába. A tagországok több mint a felében várható növekedés a munkanélküliségben 2012-ben, míg a 2013-as várható csökkenés után is a legtöbb országban a ráta a 2007-es szint felett fog állni. Az importárak és a munkaerő költsége várhatóan limitált hatást fog gyakorolni a termelői árakra A termelői árak növekedésének volt a legerősebb inflációs hatása 2011-ben. Ezen árak jelen szinten való stabilizálódása csökkenteni fogja az import árak növekedését 3,75%-ra 2012-ben és 1,5%-ra 2013-ban. A munkaerőpiacok stabilizálódása 2011 első felében enyhe emelkedést váltottak ki a munkaerő költségében, mint például a munkaerőre jutó bér 2,2%-al növekedett. A nominális jövedelem átlagosan 2%-al növekedhet 2012-ben és 2013-ban is. A munkaerő termelékenysége a 2011-es 1,5%-os növekedés után 2012-ben csak enyhén emelkedik és majd 2013-ban erősödik újra. Ez az egy főre eső nominális munkaerőköltség erős emelkedését jelzi előre, míg a munkaerő reálköltsége stagnál az árak változása miatt. A vállalati profitok növekedése lassult 2011-ben a gazdasági környezet rosszabbodásával párhuzamban ben a bruttó hozzáadott érték mérsékelt növekedésének és a termékek és munkaerő költségek magasabb adóztatásának kombinációja miatt a bruttó működési eredmény csökken és majd a 2013-as gazdasági növekedéssel indul el újra növekedeni. A csökkenő import áraknak, energiaáraknak és féken tartott munkaerő költségnek köszönhetően a termelői árak inflációja csökkeni kezdett. A fogyasztói árak alakulása így a gyártók szabad kapacitásán múlik. Meglepő fogyasztói ár infláció a 2011-es csúcson 2011-ben a fogyasztói árakat befolyásolta a nyersanyagárak emelkedése és némely tagállamban a közvetlen adók és szabályozott árak növekedése. Ezen összetevők a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) inflációt időszakosan 3% fölé lökték és hozzájárultak az éves ráta emeléséhez. (3,1% az EU, 2,7% az euró-zónában). A nyersanyagárak, kiemelten az olajé, fontossága megmutatkozik az energiaárak részesedésében az általános inflációban (1,3 százalékpont az EU, 1,2 az euró-zónában). Az élelmiszerárak inflációja 3,2% volt az EU és 2,3% az euró-zónában, leginkább a tejtermékek, kávé és tea ára emelkedett. az erőteljesen a fiskális intézkedések hatása miatt 2011 vége felé a fiskális konszolidáció hatásai érezhetővé váltak. Az inflációs nyomás jelentős részéért a közvetlen adók és szabályozott árak növekedése volt a felelős. Az EU általános inflációjához 0,25 százalékpontot adtak az adóemelések, elsősorban az ÁFA szintek növekedése, de érintették az alapinflációt is, amelynek növekedése 2,2%-ra gyorsult. Ez az egy munkaerőre eső költség emelkedése miatt stabil marad 2012-ben, míg az általános infláció fokozatosan csökkeni fog. 11

12 de az ellenszél csendesedésével az infláció fokozatosan csökkeni fog A fogyasztói ár inflációt lassítani fogja a nyersanyagárak csökkenése és az aránylag gyenge gazdasági teljesítmény. Az általános infláció csökkenni fog a energiaárak inflációjának lassulása miatt. A gazdasági teljesítmény lassulása erősíti a gazdaság pangását, visszafogja a béremeléseket és rontja a gyártók árképzését, miközben a magánfogyasztás csökkenése szintén rontja a viszonteladók árképzését. Így a másodlagos hatások kockázatai elhanyagolhatóak. A lassú gazdasági növekedés nem gerjeszt inflációs hatásokat ban. A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) általános inflációja a várakozásoknak megfelelően 2% közelében lesz 2013-ban. Mellyel összhangban fog az alapinfláció is mozogni, amennyiben nem történik változás a politikai irányvonalban. kisebb eltérésekkel tagállamonként A nemzeti HICP infláció szórása csökkent 2011 folyamán és ez folytatódni fog 2012-ben is. Azonban a népesség alapú szórás megnövekedett különbséget mutat. Államháztartások javuló tendenciát mutatnak A 2010-ben bevezetett fiskális konszolidációs intézkedések 2011-ben elmélyültek és jelentős javulást hoztak az államháztartások helyzetében, összhangban a fiskális exitstratégiával. leginkább a fiskális konszolidációs intézkedéseknek köszönhetően Az euró-zóna összesített költségvetési hiánya a GDP 3,2%-ára csökken 2012-ben, amely 1 százalékponttal alacsonyabb a 2011-es szintnél és 2,9% lesz 2013-ban. Ugyanezen mutatók az EU-ban 3,6% 2012-re és 3,3% 2013-ra. A mérlegek javulása a növekvő kormányzati bevételeknek köszönhetőek, amely a GDP 46%- ának felelnek meg és a közvetlen adózásból és a jövedelem és vagyonadókból folynak be. A GDP-hez viszonyított kormányzati kiadások változatlanok maradnak, mivel a reálbérek várható csökkenését kiegyenlítik a megnövekedett transzferek és GDP arányos kamatkifizetések, a növekvő munkanélküliség és adósságszintek tükrében. A 2011-es év kiadáscsökkentő konszolidációjával szemben a 2012-es évben a bevétel növekedésnek lesz köszönhető a javulás, amely ellentétben áll az EU-s irányelvekkel, amelyek az előbbit támogatják ban, amennyiben nem történik irányelv-váltás, akkor a kormányzati kiadások alacsonyabb szinten növekszenek, mint a nominális GDP. A GDP arányos kiadás 49%-ra csökken az euró-zónában és 48,5%-ra az EU-ban. A bevételi arányok nem változnak, mert a reál adóbevételek növekedését ellentételezi a csökkenő GDP arányos szociális járulék befizetések. 12

13 2011-ben a gazdasági fellendülés támogatta a fiskális exitstratégiát és a strukturális és ciklikus tényezők egyenlő szinten járult hozzá a büdzsék egyenlegéhez ben azonban a diszkrecionális konszolidációs intézkedések lesznek az államháztartási hiány javulásának egyedüli támogatói. A strukturális egyenleg 1,3 és 1,1 százalékpontos (euró-zóna és EU) javulását részlegesen ellentételezi a romló rövid távú gazdasági helyzet költségvetési hatása ban a fiskális helyzet változatlan marad. A költségvetés egyenlegének 2 százalékpontos javulása lesz felelős az államháztartási hiány változásának a feléért, vagyis ez marad a javulás egyik fő motorja. A költségvetés helyzete javul a tagállamokban A költségvetések helyzetének javulása széleskörű, de eltérő a tagállamok között az ütemét tekintve. Némely országban növekszik az államháztartás hiánya. Dániában és Észtországban a GDP arányos költségvetési egyenleg romlik. Észtország, Luxemburg, Svédország és Finnország kivételével minden tagállam a Túlzott költségvetési hiány esetén követendő eljárás alatt áll. A határidő az államháztartási hiány rendbetételére 2012 vagy 2013, azonban Görögország és Magyarország kivételével az eljárást felfüggesztették. miközben az államadósság növekszik, igaz lassuló ütemben Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya növekszik mind az EU-ban, mind az eurózónában, de a időszaknál lassabb ütemben. Habár a folyó deficit lecsökkent, a növekvő kamatkifizetések a csökkenő nominális GDP növekedéssel együtt felnyomják az államháztartás adósságarányát. A bruttó államadósság 2013-ra eléri a GDP 92,5%-át az euró-zónában, míg ez az érték az EUban 87% lehet. Az őszi előrejelzéshez képest el felfelé módosulást jelent, amely a lassuló gazdasági növekedésnek és rosszabbodó adósságállomány kiigazításnak tudhatóak be. 6. Kockázatok A 2011 őszi előrejelzés óta a kockázatok mérlege mérsékelten javult. Összességében, a bizonytalanság magas szinten maradt, mert a gazdasági és pénzügyi válság továbbra is folytatódik és az EU gazdasága recesszióba süllyed. A gazdasági növekedés kockázatai továbbra is lefelé mutatnak, mivel a korábbi előrejelzések félelmei azóta materializálódtak (pénzügyi zavarok, recesszióba lépő országok vagy a lassuló nemzetközi növekedés). A pénzügyi piacok továbbra is törékenyek és a zavarok kiújulása negatívan befolyásolhatja a hitelezési lehetőségeket. Ezen előrejelzés nagy részben azon alapul, hogy a válsággal kapcsolatos kihívásokat sikeresen kezelni fogják. Amíg a pénzügyi piacok működőképessége egyre inkább a központi bankokon múlik, addig a piaci alapú hatékonysághoz való visszatérés kétséges. Emellett a államháztartás fenntarthatóságát nemcsak az EU- belül, hanem azon kívül is meg kell oldani (pl. USA). A belső keresletet negatívan befolyásolhatják újabb intézkedések és az olajárak újabb éles emelkedése a vártnál jobban csökkentheti a reálbéreket és a fogyasztást, így veszélyeztetve a fellendülést. 13

14 Másfelől, az euró-zóna már bevezetett intézkedései az államadósság válság kezelésére a vártnál gyorsabb és tartósabb eredményeket is hozhatnak. Így a vállalatok és háztartások bizalma hamarabb visszatérhet és serkentheti a beruházásokat és a fogyasztást. A globális piac fellendülése az EU exportjának növekedését hozhatja magával. Az inflációs kilátás kockázatai ra változatlanok maradnak. Amíg a gazdasági környezet rosszabbodása csökkentette némelyik kockázatot, addig a költségvetési megszorítások és a külső környezet alakulása a vártnál akutabb. Másfelől a recesszió az EU-n belül rövidebb lehet a jósoltnál. A gazdasági tevékenység további csökkenése akár erősebben is korlátozhatja az árak alakulását. Az EU-n kívüli kompetitív értékcsökkentés, vagyis az euró minimális átváltási árfolyamának meghatározása, csökkentheti az import árakat, amely a gyártáson és a kiskereskedelmen keresztül csökkenthetik a fogyasztói árakat az EU-n belül. Azonban a globális növekedés vártnál rosszabb fellendülése vagy az olajtermelő országokban fennálló kiélezett helyzet fokozódása erősebb inflációs nyomásokat gerjeszthetnek. A fogyasztó ár inflációja erősebb béremeléseket hozhat, amelynek másodlagos hatásaként emelkednek az inflációs ráták. Ugyanezt befolyásolhatják a magasabb közvetlen adók és szabályozott árak, a kiegészítő költségvetési intézkedéseknek köszönhetően. Emellett a hosszú távú likviditás felhalmozás és a nem szokványos likviditási intézkedések az EU-ban (leginkább az euró-zónában és az Egyesült Királyságban) a vártnál nagyobb fogyasztói áremelkedéshez vezethetnek. Összességében a legfőbb kockázatot az EU-n belüli válság kiújulása jelenti. 14

15 II. RÉSZ Tagországok különálló előrejelzései Útmutató a tagországok különálló prognózisaihoz Minden ország gazdaságának teljesítményét különféle szempontok alapján elemzi a jelentés. Ezen főbb szempontok: - belső és külső kereslet - export és import alakulása - termelékenység és mérleg - háztartások rendelkezésre álló jövedelme, reálbérek - vállalkozások és az állami szféra, beruházások és bérek - munkaerőpiac: foglalkoztatottság és munkanélküliség, a munkaerő költsége - infláció és harmonizált fogyasztói árindex - államháztartás: államháztartás hiánya és az államadósság - kockázatok és kilátások 1. Belgium Szűk ösvényen egy növekedésbarát konszolidáció felé A helyreállás megtorpant 2011 végére az export vezette növekedés megtorpant, a nemzetközi piac gyengülésének, az államadósági válság újraéledésének és a bizalomhiánynak köszönhetően. Azonban az éves GDP, a 2011-ről áthozott többletnek köszönhetően, 1,9%-al növekedett. A prognózisok szerint a GDP stagnál 2012-ben, majd 2013-ban indul növekedésnek. A növekvő munkanélküliséget és jövedelmek stagnálását kiegyensúlyozza a megtakarítások csökkenése. Az egyéni fogyasztás 2012-ben minimálisan erősödhet csak el ellentétben a magánbefektetések nem fognak növekedni, hasonlóan a jelzálogkérelmekhez ban az üzleti célú befektetések progresszív növekedést fognak mutatni. Az állami beruházások az év második felében tartandó választások miatt pozitívan fognak alakulni, de 2013-ban vissza fognak esni. Összességében 2012-ben 0,7%-os, 2013-ban 1,6%-os növekedéssel lehet számolni. 15

16 A külső piac és a versenyképesség A világpiac fokozatos fellendülése csak 2012 második felére materializálódhat, így az export növekedése limitált, de konstans lehet 2013-ban. A kereskedelem nettó hozzáadott értéke 2013-ra is egy szinten maradhat. A versenyképességet már kevésbé fogja gátolni a munkaerő magas költsége 2013-ban, mint idén. A folyószámla mérleg többlet, az árukereskedelmi deficit miatt, csökkeni fog 2012-ben és 2013-ban is. A kockázat inkább negatív, az export alacsonyabb lehet a jósoltnál, a versenyképesség romlása jelentősebb lehet. Másfelől a magánszektor fogyasztása dinamikusabb lehet a megerősödő bizalom és a megnövekedő megtakarításoknak köszönhetően. Az infláció továbbra is magas, míg a munkaerőpiac Az olajár emelkedés miatt az infláció elérte a 3,5%-ot 2011-ben, a további növekedés és a 2012-ben költségvetésben szereplő konszolidációs intézkedések miatt ez 2,9% lehet ben, majd 1,8% 2013-ban. A munkanélküliségi ráta a 201. júniusi 8,5%-ról 7,1%-ra csökkent 2011 decemberére, de újra 7,2% volt az első két hónapban. A 2011-es foglalkoztatottság növekedését erősítette a ledolgozott munkaórák emelkedése és a részmunkaidős állások bővülése, melyek részben az állami támogatásnak köszönhetőek. A gyenge gazdasági környezetnek köszönhetően a foglalkoztatottság szinten marad 2012-ben és enyhén növekszik 2013-ban. Államháztartás: a túlzott deficit eltűntetése A költségvetési hiány elérte a 3,7%-ot 2011-ben az őszi 4,1%-os előrejelzéssel és a 2010-es 3,8%-al szemben ben ez elérheti a GDP 3%-át a költségvetés konszolidációs intézkedései miatt. A deficit lefaragását különösen segítik az osztalékokra és kamatokra kivetett adók, a névleges kamatláb rendszer reformja és a nukleáris előállítású energia speciális adóztatása. A kiadási oldalon döntés született a kormányzati és társadalombiztosítási kiadások a GDP 0,3%-os, illetve 0,2%-os visszafogásáról. A növekedés leminősítésével összhangban (a GDP 0,8%-os növekedésével számolva 2012-re) március folyamán kiegészítő intézkedések bevezetésére is sor került a költségvetési monitoring során. Az egyszeri intézkedések miatt 2013-ra várhatóan a deficit újra növekedni fog. Strukturális szinten a deficit 2012-ben 0,7 százalékpontos csökkenése várható, majd 2013-ra újabb 0,1%. Az államadósság 2011-ben elérte a 98,0%-ot. A jelenlegi növekedési és deficit előrejelzések alapján az adósságráta csekély, de folyamatos növekedése várható, amely valószínűleg átlépi a lélektani, a GDP 100%-ának küszöbét. Ezen felül az állam által a pénzintézeteknek biztosított esetleges kötelezettségek nagy mennyisége is kockázatot jelent az államháztartás számára. 2. Bulgária A lassú fellendülés irányában, az államháztartás folyamatos javulásával párhuzamosan A kezdeti fellendülés az exportnak köszönhető 16

17 Hasonlóan a többi konvergáló EU-s gazdasághoz, a bolgár fellendülést is az export irányította, míg a belső piac stagnált 2011-ben, a GDP 1,7%-os, lassuló ütemű növekedése mellett. A lassú fellendülés irányába Az őszi előrejelzésez képest a gazdasági növekedés lefelé módosult 1,8 százalékponttal, 0,5%-ra 2012-re és 1,1 százalékponttal, 1,9%-ra 2013-ra. Ennek fő oka az európai gazdaságok lefelé irányuló kiigazításai, melyek hatással vannak a bolgár kereskedelemre. A fellendülést mérsékli a munkaerőpiac gyenge helyzete és a vállalati szektor és az építőipar leépülése. A földrajzi régió gazdasági bizonytalansága miatt a külföldi tőkebehozatal alacsony szinten stabilizálódott, így, az elmúlt évtizedtől eltérően, nem járult hozzá a fellendüléshez, ellentétben a stabil pénzügyi szektorral, amely a magánszektor hitelezésén keresztül segített 2011-ben. Az európai piac fellendülése pozitívan fog hatni az exportra, de az import továbbra is gyenge marad a csökkenő belső fogyasztás és befektetések miatt, így a külkereskedelmi deficit ig nem fog javulni. A fogyasztói bizalmi index még mindig az átlag alatt van. A háztartások kereslete 2013-ra fogja javítani a növekedést, mert akkora várható a munkaerőpiac stabilizálódása, amely csökkentheti a vészmegtakarításokat. A befektetések jelentősen csökkentek az elmúlt 3 évben, ezek támogatását az állami szektortól remélhető. Az ország 2012-ben az EU strukturális alapjainak jobb kihasználását tervezi. A vállalati mérlegeket, az ingatlanpiac kiigazításait és a gyenge gazdasági környezetet látva a befektetések növekedése csak 2013-ra várható. A munkaerőpiac késleltetett fellendülése A válság hatása a munkaerőpiacra erős és elnyújtott volt: 2009 és 2011 között összesen 12%- ot esett, amely az egyik legnagyobb az EU-ban ban ez egy szintem fog maradni, mert a munkaadók óvatosak folyamán a munkanélküliségi ráta 6%-ról 11%-ra nőtt, az inaktivitás növekedése mellett. Ezek ellenére a bérek növekedetek, köszönhetően a munkaerőpiac strukturális átalakulásnak és fehéredésének. A fellendülést a képzési hiányosságok és a munkaerőképes populáció csökkenése is visszafogja. Ez mind negatívan hat a gazdaság növekedésére. A lassú gazdasági növekedés lassítja az inflációt A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) inflációja jelentősen javult 2011-ben 3,4%-ra. Az infláció mérsékelt marad, átlagosan 2,6% 2012-ben, majd stabilizálódik 2013-ban. Az államháztartás konszolidációja folytatódik Az államháztartás hiánya a 2010-es 3,1%-ról 2,1%-ra csökkent 2011-re. Az előreütemezett konszolidációs lépéseknek köszönhetően a strukturális deficit 0,5 százalékpontot javult ben, a GDP -1.0%-át adva. 17

18 Ezt a tőke elköltés visszafogásával, a nyugdíjak és a közszféra fizetéseinek 3 éve tartó bér és nyugdíjszint befagyasztásával és a támogatások csökkentésével sikerült elérni. A konszolidáció folytatódik ban, köszönhetően a bevételek növekedésének és a kiadások visszafogásának, igaz lassuló mértékben. A közelgő nyugdíjreform és a veszteséges állami vállalatok átalakítása is segíteni fog a kiadások visszafogásában. A költségvetés hiánya tovább javul: a GDP 1,9%-ra 2012-ben, majd 1,7%-ra 2013-ban, a strukturális deficit -0,8%- ra javulása mellett. Az államadósság 16,3 %-ról 18,5%-ra nőhet 2013-ban. Külső adósságkezelési forrás bevonása nem várható. 3. Cseh köztársaság Mérsékelt recesszióból mérsékelt fellendülésbe 2 éves mérsékelt fellendülés után a cseh gazdaság stagnál, melynek oka a belföldi kereslet visszaesése a pénzügyi megszorítások miatt. A nettó export továbbra is hozzájárult a növekedéshez, de érezhetően visszaesett 2011 végére, köszönhetően az európai kereskedelmi partnerek keresletének csökkenésének. Ez a helyzet 2012 folyamán sem fog változni, talán 2013-ban enyhe javulás lesz várható. Gyenge marad a belföldi kereslet 2012-ben A háztartások fogyasztása 0,4%-al csökkenhet 2012-ben. A rendelkezésre álló jövedelem, amely visszafogta a fogyasztást tavaly, 2012-ben is csökkenni fog az inflációnak és a kedvezőtlen munkaerő-piaci kilátásoknak köszönhetően. A befektetések nem fognak növekedni a törékeny kereslet és a multinacionális vállalatok hazai piacain tapasztalható nyomás miatt. A növekedést negatívan érintő tényező az építőipar, amely csökkenő állami megrendelésekkel és el nem adott ingatlanokkal szembesül. A nettó export, amely a növekedés fő motorja volt az utóbbi 2 évben, 0,9 százalékpontos növekedésre lassul 2012-ben, amely tovább csökken 2013-ra. 2013, párhuzamosan az EU többi országával, javulást hozhat mind az importnak, mind az exportnak. A magas olajárak negatív hatása ellenére az áruk és szolgáltatások kereskedelmi mérlege, a GDP %-ában, a 2011-es 4,1%-ról 4,8%-ra nő 2012-ben, majd 5,0%-ra 2013-ban. Emelkedő infláció és munkanélküliség Az infláció 2,8%-ra nőtt 2011-ben, majd 4,0%-ra 2012-ben, köszönhetően az alsó ÁFA kulcs 10-ről 14%-ra emelésének, amely a vásárlói kosár harmadát érintette. A nettó infláció 2% alá szorulhat 2012 végére, 3,3%-os bruttó szinten. A 2013-ra tervezett ÁFA emelések hatása 0,7 százalékpontos lehet. A munkanélküliségi ráta a 2011-es 6,7%-ról 7,2%-ra növekedhet 2012-re, mely szinten maradhat 2013-ban is, köszönhetően a stagnáló GDP-nek. Emiatt a keresetek értéke csökkeni fog. A magas infláció és az alacsony termelékenység együtt jár a munkaerő költségének a növekedésével. 18

19 Csökkenő költségvetési hiány A 2011-es költségvetési eredmény lényegesen jobb lett a vártnál: hiány a GDP 3,1%-a lett 2011-ben. Ennek legfőbb okai az alacsony közösségi fogyasztási kiadás, különösen a közbenső fogyasztás 5%-os csökkenése (a GDP 0,4%-a) és az állami beruházások majd 15%- os csökkenése egy éven belül (a GDP 0,7%-a) ben az államháztartás mérlege a GDP -2,9%-ra javulhat, a 2012-es büdzsé konszolidációs elemeinek köszönhetően: az alsó ÁFA kulcs 10%-ról 14%-ra emelése (GDP 0,7%-a), a központi kormányzati bérek befagyasztása (GDP 0,1%-a) és a szerencsejáték adó bevezetése (GDP 0,1%-a). A költségvetés eredményét több tényező is befolyásolni fogja 2013-ban: a magánnyugdíj tervezett bevezetése a társadalombiztosítási bevételeket csökkenti a GDP 0,2%-val, ezt azonban kompenzálja a jelentős konszolidációt csomag (GDP 1,2%-a), melynek részeként 1 százalékponttal emelkedik az ÁFA, a nyugdíjak indexálása alacsonyabb lesz, szigorodik az önfoglalkoztatottak adójóváírása és növekszik a vagyonátruházási járulék. Ennek és a javuló makrogazdasági környezetnek köszönhetően a központi költségvetés hiánya a GDP 2,6%-ra csökkenhet, míg a strukturális hiány 0,8 százalékponttal javulhat. A GDP arányos adósságráta 2013-ban 45%-ra növekedhet. A költségvetési előrejelzéseket két veszély fenyegeti: a felfüggesztett EU-s támogatásokkal közösen finanszírozott projectek és az egyházak tervezett kárpótlása, amely önmagában 1,5%-os növekedést eredményezne. 4. Dánia A belföldi keresletnek köszönhető enyhe növekedés A globális gazdaság lassulása Dániára is hatással volt: a GDP csak 1%-al nőtt. A külső gazdasági környezet romlása miatt csak lassú növekedés várható: 1,1% 2012-re és 1,4% 2013-ra. Dánia gazdasági teljesítménye az EU tagállamai közül az egyik legjobb lesz ben, köszönhetően a megnövekedett belső keresletnek, a kormányzati serkentőcsomagnak és a korkedvezményes nyugdíj betétek (VERP) kifizetésének. A pénzügyi kiigazítások azonban 2013-ban lassítani fogják a növekedést. Az állami kezdeményezések támogatják a belföldi keresletet A gazdasági bizonytalanságok és a szigorodó hitelezési gyakorlat miatt a háztartások megtakarításai magas szinten voltak 2011-ben, a vállalati megtakarítások pedig nőttek. A szigorú keretek változatlansága miatt a bruttó állóeszköz-felhalmozást lényegében a kormányzati kezdeményezések, mint a serkentőcsomag és az infrastrukturális projektek, húzzák fel. Az alacsony kamatláb és a javuló gazdasági környezet bátoríthatja a vállalatok befektetési hajlandóságát 2012 végére és 2013-ra. A nyugdíjreformot követően a VERP betétek visszafizetése 2012-ben fog megtörténni. Feltételezvén, hogy ezen összegek egy része, a magánnyugdíj pénztárakba történő újrabefektetés helyett, fogyasztásra lesz elköltve, a magánszektor fogyasztása növekedni fog az év folyamán és jövőre is, hiszen javul a nettó rendelkezésre álló jövedelem. 19

20 Azonban a reálkeresetek negatív növekedése és a törékeny lakáspiac miatt ez csak mérsékelt növekedés lesz. Mindemellett az éves növekedés az ősszel megjósolt szinten, 1,4%-on marad a vártnál magasabb 2011-es átvitel miatt. Magas infláció 2012-ben A reálbéreket visszafogja a magas infláció, az energiaárak 2011-es emelkedése és az adóemelések miatt a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 2,6% lesz 2012-ben, majd 1,5%- ra csökken 2013-ra. Mérsékelt export kilátások Habár a bérek mérsékelt növekedése javítja a versenyképességet, a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt az export növekedése jelentősen alulmúlja a 2011-es szintet A feltörekvő piacok növekedéséből származó előnyöknek köszönhetően az export jobban teljesíthet a vártnál. A belső kereslet rugalmasságának köszönhetően az import növekedése erős lehet, a folyófizetésimérleg-többlet csökkenhet, reflektálva az alacsonyabb megtakarításokra ban. A munkaerőpiac stagnálása folytatódik 2013-ig nem várható növekedés a magánszektorban, de a közszféra fogyasztásának növekedése miatt minimális növekedés várható a szektor foglalkoztatási mutatóiban. A javuló gazdasági kilátásoknak köszönhetően valószínűleg többen lépnek be a munkaerőpiacra, így javul a kínálat. A munkanélküliségi ráta nem fog változást mutatni. A büdzsét érinti az egyszeri kifizetés és az élénkítő csomag A deficit csökkent 0,4 százalékponttal a GDP 4,1%-ára. Ez azt jelenti, hogy az élénkítő csomag negatív hatását (GDP 0,4%-a) és a vártnál gyengébb GDP növekedést ellensúlyozzák a magasabb adóbevételek (nyugdíjhozam adója és az Északi-tengeri tevékenységek a magas olajárak miatt) ban a deficit a GDP 2%-ára eshet vissza ezen hatásoknak köszönhetően. A strukturális egyenleg a 2011-es 0,2%-ról a GDP -1,0%-ra romlik 2013-ra. Lényegében a nettó diszkrecionális intézkedések a GDP 1,5%-os konszolidációját hozzák időszakban. Az országnak ugyan deficitje van, de a bruttó államadósság a 2011-es 46,5%-ról 2013-ra 42,1%-ra esik vissza. 5. Németország A belső kereslet viszi a növekedést Feléledő hatékonyság a 2011 év végi visszaesés után 2011-ben a reál- GDP 3,0%-al bővült a 2010-es 3,7% után. Ez legfőképpen a belső fogyasztásnak köszönhető (2,2 százalékpont), amely 5 éve nem nőtt ennyit. Ezt támogatta a reál-jövedelmek jelentős növekedése és a megtakarítási ráta enyhe csökkenése és a foglalkoztatottság 20 éves csúcsa is. 20

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló Csütörtökön az európai tőzsdemutatók emelkedtek és háromhavi rekordot döntöttek. Az amerikai tőzsdék a hálaadás ünnepe miatt zárva tartottak. Péntek reggel

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló Hétfőn a tengerentúlon estek a tőzsdék, míg a vezető nyugat-európai börzék vegyes teljesítményt mutattak. Kedden reggel a hazai fizetőeszköz erősödött az euróval

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek negatív tartományban zárták a keddi napot. Az euró/forint kurzus ma reggel megközelítette a 312-es szintet. A BUX 0,3 százalékkal

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló Szerdán az európai részvényindexek növekedéssel zártak a megjelent euró zónás pozitív adatok hatására, míg az amerikai tőzsdék kismértékű negatív eredménnyel

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló Pozitív tartományban zártak a vezető amerikai és nyugat-európai börzék. Ma reggel a 310-es szinten tartózkodott az euró/forint keresztárfolyam. A BUX 0,2 százalékot

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló A csütörtöki kereskedési napot a vezető nyugat-európai és tengerentúli részvényindexek is komoly veszteséggel zárták. A forint tegnap jelentős mértékben

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió 2013. szeptember. 19. MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Három

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK EUROÖVEZETI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK EUROÖVEZETI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA Keretes írás AZ SZAKÉRTŐINEK EUROÖVEZETI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA A 2013. augusztus 23-ig rendelkezésre álló információk alapján az szakértői elkészítették az euroövezet makrogazdasági folyamatainak prognózisát.

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2009. március 6. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2001. évi LVIII

Részletesebben

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 MONITOR 2010/II. NEGYEDÉV EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JÚNIUS E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,

Részletesebben

csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló Szerdán a nemzetközi részvényindexek többsége veszteséggel zárt. Mindhárom vezető devizával szemben gyengülést mutatott a forint árfolyama. A BUX záróértéke

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

kedd, 2015. december 22. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. december 22. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. december 22. Vezetői összefoglaló Amerikában emelkedtek, Európában estek a részvénypiaci indexek hétfőn. A hétvégi parlamenti választások eredményeként jelentősen esett a spanyol tőzsde és

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló Pénteken mind az európai, mind az amerikai vezető részvényindexek enyhén pozitív tartományban, fél százalék körüli nyereséggel zártak. Ma reggelre a forint

Részletesebben

Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények

Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 2015. február Háttéranyag a Monetáris Tanács 2015. február 24-i ülésének rövidített jegyzőkönyvéhez 1 Közzététel időpontja: 2015. március 11. 14 óra A Makrogazdasági

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

csütörtök, 2015. január 15. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. január 15. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. január 15. Vezetői összefoglaló Veszteséggel zártak szerdán a vezető nyugat-európai és amerikai tőzsdék. Szerdán tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, az euró jegyzései ma

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló Csütörtökön mind az európai, mind az amerikai vezető indexek negatív tartományban zártak, a Fed kamatemeléssel kapcsolatos nyilatkozatai hatására. Az euróval

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

kedd, 2014. március 25. Vezetői összefoglaló

kedd, 2014. március 25. Vezetői összefoglaló kedd, 2014. március 25. Vezetői összefoglaló A hétfőn megjelent kedvezőtlen makroadatokra a vezető nyugat-európai és amerikai részvényindexek is eséssel reagáltak. Hétfőn a 313-as szint körül ragadt az

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló Tegnap veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek. A hazai fizetőeszköz gyengülést mutatott a dollárral és az euróval szemben is. Negatív tartományban

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai és amerikai indexek tegnap. Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései 304,5-nél

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban Fő kérdések: Adósságkezelés a hitelpiaci válság időszakában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes 1. Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 28- ban, 2. A forint államkötvény-piac

Részletesebben

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló Kedden az európai és amerikai vezető tőzsdeindexek vegyesen zárták a kereskedést, a legnagyobb csökkenés Londonban, a legnagyobb emelkedés Frankfurtban következett

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít?

MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít? MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít? Dr. Surányi György egyetemi tanár Budapest 2015. szeptember 9. A MAGYAR GAZDASÁG KÜLSŐ KÖRNYEZETE 2 Összeomlás esélye számottevően mérséklődött, de jelentős kihívások Törékeny

Részletesebben

péntek, 2015. december 4. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. december 4. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. december 4. Vezetői összefoglaló Csütörtökön Amerikában és Európában is mínuszban zártak a tőzsdeindexek, az európai börzéken különösen nagy volt a visszaesés. Gyengült a forint az euróhoz

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

péntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek többsége veszteséggel zárta a tegnapi kereskedést. Csütörtökön a forint tovább folytatta esését. A BUX 8,2 milliárd forintos

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK (ortodoxia vs. új monaterizmus) Kolozsvár 2013. 11. 22. Tartalomjegyzék 1. Gazdasági egyensúlytalanság okai? 2. Korlátlan pénzteremtés következményei? 3. Mi a megoldás? 1.

Részletesebben

szerda, 2015. április 1. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. április 1. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. április 1. Vezetői összefoglaló A vezető tengerentúli és nyugat-európai részvényindexek kivétel nélkül mínuszban zárták a keddi kereskedést. Gyengült a forint a vezető devizákkal szemben,

Részletesebben

Az EKB szakértőinek 2016. márciusi makrogazdasági prognózisa az euroövezetről 1

Az EKB szakértőinek 2016. márciusi makrogazdasági prognózisa az euroövezetről 1 Az EKB szakértőinek 2016. márciusi makrogazdasági prognózisa az euroövezetről 1 1 Euroövezeti kilátások: áttekintés, fő ismérvek Az euroövezet gazdasági fellendülése várhatóan folytatódik, bár a korábban

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16.

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16. GE Capital Hungary Budapest Bank Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén 1 GE Közép-Kelet Európában GE jelenlét Magyarország 12 500+ alkalmazott 3 regionális üzleti központ (Lighting

Részletesebben