2005. szeptember, II. évfolyam 5. szám INGYENES!

Átírás

1 2005. szeptember, II. évfolyam 5. szám INGYENES!

2

3 tartalom impresszum országos felsõoktatási magazin Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: Kiadja: az SSH Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje Terjeszti: a MESE Kht. Aktív Szemeszter Szerkesztõbizottság: Hornyák Tibor fõszerkesztõ a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület (MESE) elnöke Gyõrffy Zoltán fõszerkesztõ-helyettes Dél-Dunántúl a Pécsi Tudományegyetem sajtókommunikációs referense, az UnivPécs fõszerkesztõje Zsigri Judit fõszerkesztõ-helyettes Észak-Magyarország a Mert, a Miskolci Egyetem közéleti és kulturális lapjának fõszerkesztõje Horváth Ágnes szerkesztõ Régiók szerinti szerkesztõbizottsági tagok: Hamvas László Észak-Alföld a Debreceni Campus Kht. ügyvezetõ igazgatója Pató Sándor Közép-Dunántúl az Egyetemünk, a Veszprémi Egyetem hivatalos újságjának lapigazgatója Jancsák Csaba Dél-Alföld a Hökkentõ, a szegedi hallgatók lapjának felelõs kiadója, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégió Ifjúsági Szövetség elnöke Szabó Zsolt Közép-Magyarország a Mûhely, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemi Hallgatói Képviselet hivatalos lapjának fõszerkesztõje Lapterv és tördelés: Kun Dávid és Mayer Bálint Címlapfotó: Bondár Péter Fotók: Bondár Péter, Hornyák Tibor ISSN: Szerkesztõség: 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel.: (06-1) Fax: (06-1) szemeszter@szemeszter.hu Értékesítés: MESE Kht Campus Print Média Felsõoktatási Médiaügynökség Tibenszky Móni Lisa ügyfélkapcsolati és PR igazgató 1146 Budapest, Szitakötõ utca 12. Tel: (06-1) Fax: (06-1) monilisa@mesekht.hu A HASZOSZ MÉDIA SZEKCIÓ tagja edupress Az Educatio Press hírei 4-5 nagyító Nyári esõs fesztiváldömping 6-7 Nem is kis kínálatból válogathatott a magyar és nem magyar, ha fesztiválozni akart idén nyáron. Nem tudtunk mindenhol ott lenni, de szubjektív összeállításunkban valakinek új információt, másoknak kellemes emlékeztetõt nyújtunk. Aki válaszol: a hallgató 8 Az egyetemisták után most a fõiskolások véleményére voltak kíváncsiak a kutatók. A válaszokból az is kiderül, hogy a mûszakisok elégedettek, az agráros hallgatók egy része azonban más intézményt választana. Túl az érettségin A nyáron debütált új érettségi-felvételi rendszernek még vannak gyermekbetegségei, miközben jövõre a felsõoktatás is átalakul. Kísérletet tettünk arra, hogy áttekintsük az elsõ kétszintû érettségi szövevényes kalandregényét. A képzést nem a piac szereplõi döntik el 12 Interjú Klinghammer Istvánnal, a Magyar Rektori Konferencia elnökével. A Sörszövetség egyetemisták 12 jelentkezését várja A Magyar Sörgyártók Szövetsége olyan sörkedvelõ egyetemisták jelentkezését várja, akik szívesen részt vennének a Taposd laposra, avagy Sörszövetség a tiszta környezetért címmel megrendezésre kerülõ országos vetélkedõn. Az együttmûködés tere az ETR-ben 14 Beszélgetés Burányi Péterrel, a ETR CooSpace rendszerrõl. Kollégiumi kérdés: fizetünk-e többet? 14 A PPP-konstrukció keretén belül már meglévõ kollégiumok fejlesztésére is lehetõség nyílik, a kérdés csak az, mennyivel kerül majd ez többe a kollégistáknak? Az újszülött véndiák 16 Bemutatkozik a Budapesti Mûszaki Fõiskola. Akár te Is áldozat lehetsz 16 Az AIDS/HIV témájában rendezett tréninget az Ecumenical Youth Council in Europe. publicisztika Hungaricum kelet-európai módra 18 Kritika a magyar mindennapokról. arcél Az uszodán innen és túl 19 Interjú Cseh László világbajnok úszóval. kultúra Nick Cave a Szigeten és DVD-n 20 Nick Cave DVD-ajánló. Jimmy Page Robert Plant: 20 No Quarter - Unledded Jimmy Page Robert Plant DVD-ajánló. Hajóhanem 21 Könyvajánló: Pásztor Gyula: Hajóhanem Egy külföldi szemével 21 Könyvajánló: George Mikes: A Country Full of Aliens életmód Kalandos vártúrák, pihentetõ õszi 22 fürdõzések Az õszi évszakban sümegi és szigligeti vártúrára és nyugat-balatoni hõforrásokhoz csábítjuk el a kirándulni, felfrissülni vágyó olvasóinkat. Mûvészet és természet! 24 Hosszú hétvégés kiruccanásra indultunk a szomszédos Ausztriába, hogy egy kortárs mûvész, Hundertwasser nyomdokain haladva megtaláljuk a kulcsot az õ vidám, vicces és harmonikus világához. melléklet Diákhitel szeptember 3

4 edupress szeptember Megnyílt a 2005/2006-os felsõoktatási tanév Magyar Bálint oktatási miniszter nyitotta meg a 2005/2006-os tanévet a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Központi épületének Aulájában szeptember 5- én. Az ünnepségen Gyurcsány Ferenc felhívta a jelenlévõk figyelmét arra, hogy egyetemi polgárnak lenni egy különleges idõszak mindenki életében, ezért merjenek egy új világot álmodni és megalkotni. Ezután Magyar Bálint köszöntötte a hallgatóságot és egyben minden felsõoktatásban tanuló polgárt. Beszélt az új, kétciklusú felsõoktatási képzési rendszerrõl, melyet a jövõ tanévtõl minden hazai egyetemen és fõiskolán bevezetnek. Szóba került a 3000 új kollégiumi férõhely létesítésére vonatkozó terv is, illetve az új felsõoktatási törvény, ami január végén lép végérvényesen életbe. Dr. Molnár Károly, az egyetem rektora elmondta, bízik a sikeres évkezdésben, s mindenkinek eredményes tanulást kívánt. Elkezdõdött a tanév az új oktatási épületben A Budapesti Mûszaki Fõiskola szeptember 5- én tartotta évnyitóját a Mûvészetek Palotája Hangversenytermében. A tanévnyitó ünnepi fõiskolai tanácsülésen a Budapesti Mûszaki Fõiskola Tanácsa döntésének értelmében tiszteletbeli és címzetes fõiskolai tanári kitüntetõ címeket adtak át. A testület ez évben másodszor adományoz a díszpolgári címet, melyet azon, a fõiskolával jogviszonyban nem álló személyek kaphatnak, akik a hazai vagy nemzetközi közélet, az ország, a magyar gazdasági élet, a tudomány, a mûvelõdésügy, a felsõoktatás fejlesztése, az emberiség fejlõdése érdekében végzett tevékenységükkel kiemelkedõ eredményeket értek el, példaértékût és maradandót alkottak. Az ünnepi tanévnyitóval kezdõdõ tanév újabb mérföldkõ a fõiskola életében, hiszen az integrált intézmény alapítását követõ ötödik évét jelenti. Jelentõs állomás a fõiskola stratégiai tervének megvalósításában, hogy a mûszaki szakokon szeptemberben indul a BSc alapképzés, a hallgatók birtokba vehetik a felsõoktatás-fejlesztési program keretében megvalósult óbudai új oktatási épületet, s megindult a józsefvárosi oktatási épület és kollégium beruházása. Új év, új kar, új(abb) terem Észak-nyugati átjáró így nevezte Koltai Dénes dékán a Pécsi Tudományegyetem Felnõttképzési és Emberi Erõforrás Fejlesztési Karának legújabb létesítményét, melyet szeptember 5-én adtak át. Az átjáró kifejezés azért is találó, mert az iroda melletti folyosóról át lehet járni a Pécsi Tudományegyetem rektorátusának épületébe is. Dr. Lénárd László rektor a szalag átvágása elõtt kiemelte: a Pécsi Tudományegyetem legújabb, tizedik kara ismét saját erejébõl teremtette meg az új létesítmény alapjait, s tovább szeretne fejlõdni, amiben a rektorátus is szeretne segíteni. Hozzátette, bár központilag csökkentették a nappalis hallgatók számát, az új kar még ennek ellenére is képes volt növelni diákjainak létszámát, ami részben a képzés iránti fokozott érdeklõdést jelzi, részben pedig azt tükrözi, hogy a kar gyorsan és rendkívül rugalmasan alkalmazkodik az új kihívásokhoz. Az új irodába a hallgatói önkormányzat költözik majd. Jármûipari Regionális Egyetemi Tudásközpont Gyõrben 1 milliárd 100 millió forint vissza nem térítendõ támogatást kap a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal évi Pázmány Péter pályázatán sikerrel szerepelt szakmai programja alapján a gyõri Széchenyi István Egyetem. A pályázaton a gazdasági szférával szorosan együttmûködõ, kiemelkedõ kutatásfejlesztési, technológiai innovációs és oktatási tevékenységet folytató hat hazai egyetem Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szent István Egyetem kapott összesen 6 milliárd forint támogatást. SMS Információs rendszer az agrár-felsõoktatási hallgatók részére Az agráros hallgatók a jövõben SMS-ben kapnak információkat tanulmányaikkal, programlehetõségekkel kapcsolatosan. A felsõoktatási intézményekben mûködõ Hallgatói Önkormányzatok feladata a hallgatói érdekképviselet írja a HÖOK Agrár Tagozata. Szerintük a hallgatók érdeke, hogy minden õket érdeklõ információhoz megfelelõ idõben és módon hozzájussanak, ezért az információáramlás legkézenfekvõbb megoldásaként a mobiltelefonos SMS-használatot tartja. Ezért az agráros hallgatók a félév során SMS-ben információkat kapnak tanulmányaikkal, programlehetõségekkel kapcsolatosan. Ezeket egy internetes rendszerbõl az évfolyamfelelõs, a tanulmányi osztály és a HÖK tudja szétküldeni. Diplomás lobbisták a Pázmányon A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Európa Tanulmányok Központja négy féléves másoddiplomás képzést indít, amelynek célja, hogy a szükséges elméleti alapokra építve hasznos, a mindennapi életben felhasználható gyakorlati tudást adjon érdekérvényesítõ szakembereknek mind a magyar, mind az uniós közigazgatási viszonyok között adja hírül az IT.news. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Európa Tanulmányok Központja most négy féléves másoddiplomás képzést indít, amelynek célja, hogy a szükséges elméleti alapokra építve hasznos, a mindennapi életben felhasználható gyakorlati tudást adjon érdekérvényesítõ szakembereknek mind a magyar, mind az uniós közigazgatási viszonyok között. További cél, hogy a képzést sikeresen befejezõ hallgatók, megszerzett ismereteik birtokában, képesek legyenek közvetíteni szervezeteik és a kormányzat között, aktívan és hatékonyan tudjanak részt venni az érdekérvényesítés folyamatában. (forrás: IT.news) Az FFK támogatja az oktatási tárca elképzeléseit Magyar Bálint oktatási miniszter tájékoztatta a Fõiskolai Fõigazgatói Konferencia tagjait a felsõoktatás gazdasági helyzetérõl és a folyamatban lévõ jogszabály-módosításokról. A Fõiskolai Fõigazgatói Konferencia (FFK) támogatja az oktatási tárca elképzeléseit közölte az Oktatási Minisztérium sajtóirodája. Az Országgyûlés által 2005 tavaszán elfogadott új felsõoktatási törvény jelenleg alkotmányossági felülvizsgálat alatt áll. Ám ahhoz, hogy 2006-ra a szakma teljes egyetértésével elfogadott új képzési rendszer valamennyi felsõoktatási intézményben elinduljon, már 2005 õszétõl tájékoztatni kell a jelentkezõket arról, hogy milyen képzéseket kínál a magyar felsõoktatás 2006 szeptemberétõl. Mindezek alapján az Oktatási Minisztérium támogatja a jelenleg hatályban lévõ felsõoktatási törvény módosítására készült képviselõi módosító indítványt, amely felhatalmazást adhat a tárcának a képzési reform folytatására, a többciklusú képzési szerkezet tervezett menetrend szerinti bevezetésére. A miniszter emlékeztette a fõigazgatókat, hogy az új felsõoktatási törvény bár még nem lépett hatályba tartalmazza azokat a finanszírozási garanciákat, amelyek biztosítják a felsõoktatási intézmények számára a gazdasági stabilitást. A kormány tartja magát a szakmai szervezetekkel kötött megállapodáshoz, és a jövõ évi finanszírozást a közösen elfogadott elvek alapján valósítja meg. Ennek nyomán a felsõoktatási intézmények 2006-ban az infláció mértékét jelentõsen meghaladó költségvetési többlettámogatáshoz jutnak. Az Oktatási Minisztériumban folyik a felsõoktatási felvételi eljárás rendjének, benne a felvételi pontok kiszámításának módosítása. A Fõiskolai Fõigazgatói Konferencia osztja a tárcának azon álláspontját, miszerint az emelt szintû érettségit nem szabad általánosan kötelezõvé tenni. Az érettségi eredmények ismeretében napirendre került az emelt szintû érettségiért és a nyelvvizsgákért adható többletpontok rendszerének átalakítása is. Campus Hotel Debrecenben Átadták a hotel szintû szolgáltatást nyújtó új diákszállót a Debreceni Egyetem Kassai úti telephelyén. A modern, alig több mint egy esztendõ alatt elkészült épületben 930 diákot tudnak elhelyezni. Több mint 900 diák lakhat a 4

5 edupress Debreceni Egyetem új Campus Hoteljében, amit augusztus 9-én adott át Magyar Bálint oktatási miniszter. A Campus Hotel amely az egyetem Kassai úti telephelyén található az elsõ magas szintû szolgáltatásokat nyújtó, valamint az elsõ PPP-konstrukcióban, azaz a magántõke bevonásával épített kollégium Magyarországon. A 17 ezer négyzetméteres, akadálymentes épület 25 egy, 230 két, 58 három, valamint 20 kétszer három férõhelyes szobával, továbbá egy betegszobával rendelkezik. Minden szobához vizesblokk, többségükhöz teakonyha is tartozik. A hallgatók munkáját emellett saját internet-hozzáférés és tanulóasztal is segíti. A szállóban 300 adagos konyhaétterem, büfék, bowlingpálya, mosoda, fitnesztermek, szaunák, gépkocsitárolók biztosítják az ellátást és a kényelmet, illetve 2 sportpályát, 2 autóbusz- és 144 autóparkolót építenek majd. Mindez bruttó 4 milliárd forintba került, amit az Oktatási Minisztérium, a Debreceni Egyetem és a Hunép Universal Rt. együttmûködésével teremtettek elõ, így valósult meg a PPP-konstrukció. A hallgatói díjak várhatóan 17 és 21 ezer forint közé esnek havonta, attól függõen, hogy 1, 2 vagy 3 ágyas szobára tart igényt a beköltözni vágyó. Az átlagos bérleti díj 36 ezer forint/fõ havonta, aminek 55%-át az egyetem 45%-át pedig a hallgató téríti meg az üzemeltetõ Hunép Universal Rt.-nek. A Campus Hotel szolgáltatási szerzõdése szerint a kollégium 24 év múlva, azaz 2029-ben kerül a magyar állam tulajdonába és a Debreceni Egyetem vagyonkezelésbe. Szeptembertõl telt házzal kezdi meg mûködést a Campus Hotel. (Forrás: Új épületegyüttes a Budapesti Corvinus Egyetem használatában, PPP beruházással Vállalkozói tõke bevonásával, közel 10 milliárd forintos beruházás indulását jelentette be a Budapesti Corvinus Egyetem. A fejlesztés 2007 szeptemberére valósul meg a Czuczor utca Lónyai utca Mátyás utca Közraktár utca által határolt telektömbön. A Corvinus Campus projekt PPP-konstrukcióban, magántõke bevonásával épül. A befektetõ Wallis Ingatlan Rt.-t közbeszerzési eljárás során választották ki. Mészáros Tamás elmondta, 13 évi várakozás után kerülhet végre megfelelõ keretek közé az oktatás, illetve kielégítõ méretû helyre az egyetem könyvtára egy saját épületen belül. Mintegy 23 ezer m² alapterülettel egészül ki a hallgatókat kiszolgáló terület, megkönnyítve a diákok tanulását. jelentette ki. Hangsúlyozta azt is, hogy összességében 7 euro/négyzetméter havi plusz költséget fog jelenteni az egyetem számára, mivel a bérleti díj 50 százalékát az állam finanszírozza. Magyar Bálint az egyik legjelentõsebb PPP-beruházásként említette az új Corvinus épület felépítését, majd rámutatott arra, hogy a felsõoktatás versenyképessé válásának egyik alapja az egyetemek infrastruktúrájának megfelelõ szintre hozása. A miniszter leszögezte, hogy a PPP-együttmûködéshez kialakított operatív lízing konstrukció minimális kockázat mellett átgondolt és hatékony egyetemi fejlesztések lehetõségét hordozza, példaként említve, hogy a Corvinus új egyetemi épületében helyet kapó irodaházban várhatóan rang lesz irodát bérelni. A PPP-programokhoz kritikus felhangokra utalva kijelentette: ezekkel az együttmûködésekkel nem elzálogosítjuk, hanem felépítjük a jövõt. Magyar francia biotechnológiai kutató- és fejlesztõközpont létesül François Goulard francia felsõoktatási és kutatási miniszter és Magyar Bálint oktatási miniszter július 6-án együttmûködési megállapodást írtak alá közös magyar francia biotechnológiai kutató- és fejlesztõközpont létrehozásáról. A szegedi központú intézmény célja a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó biotechnológiai kutatási projektek koordinálása és megvalósítása a közös kutatási eredmények hasznosítására, francia magyar vegyesvállalatok létrehozásának támogatása, francia és magyar kutatók képzése a biotechnológia területén. A közös kutatóközpont legfõbb újszerûsége, hogy ipari és oktatási kapcsolódású kutató-fejlesztõ projekteket kíván támogatni kétoldalú magyar francia együttmûködések keretében. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány bázisán megalakuló új kutatóközpontban a két ország biotechnológiai szakemberei a mezõgazdaság (állati és növényi genomika), a környezetvédelem (bioremediáció, biodiverzitás) és az ipar (megújuló energia, biogáz, környezetbarát feldolgozási eljárások) terén végeznek alkalmazásorientált kutatásokat. A magyar francia biotechnológiai együttmûködés megvalósításáért magyar részrõl a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), míg francia részrõl a Felsõoktatási és Kutatási Minisztérium a felelõs intézmény. A központ kialakításának magyar felelõse Boda Miklós, az NKTH elnöke. Akadémiai Ifjúsági Díj 2006 Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a Magyar Tudományos Akadémia fõtitkára a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók eredményeinek elismerésére hozta létre. A díj elnyerésére pályázatot nyújthat be minden olyan kutató, aki 35. életévét még nem töltötte be, és a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alatt álló kutatóintézetben, illetõleg az általa támogatott kutatóhelyen dolgozik. Közös pályázat esetén társszerzõként pályázhat olyan fiatal kutató is, aki nem akadémiai kutatóhelyen dolgozik, amennyiben a pályázatnak legalább egy akadémiai állományú társszerzõje van. Ha a pályamû olyan kutatócsoport munkájának eredménye, amelynek 35 éven felüli tagjai is vannak, a pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázó fiatal kutatók munkája elkülöníthetõ, önállóan értékelhetõ legyen. A korábban elnyert díj birtokosa öt év után pályázhat ismételten. Olyan egyéni vagy csoportos munkával elért eredménnyel lehet pályázni (szabadalom, találmány, könyv, szakcikk vagy cikksorozat, önállóan értékelhetõ kutatási részeredmény, a társadalomtudományok területén a doktori értekezés is), amelynek tudományos értéke az elismerést indokolja. A pályázatot szeptember 30-ig kell benyújtani. A díjösszeg egyéni pályázó esetén forint, együttes pályázat esetén a legkisebb díjösszeg személyenként forint. Az Akadémiai Ifjúsági Díjat az Akadémia fõtitkára ünnepélyes keretek között a évi március 15-i ünnepségek során adja át. Lukács-konferencia Pécsett Nyárvégi szemináriumot szervezett a Pécsi Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskolája Lukács György Az esztétikum sajátossága címû mûve kapcsán szeptember 1-jén, a Bölcsészettudományi Kar Ifjúság úti épületében. A rendezvény célja az volt, hogy a magyarul elõször negyven éve megjelent mûhöz egyfajta bevezetést adjanak, mégpedig olyan filozófusok elõadásaival, mint Heller Ágnes, Vajda Mihály, Kelemen János, Weiss János, vagy Sziklai László. Ahogy azt Boros János, a szeminárium fõszervezõje bevezetõjében megjegyezte, az elhangzott beszédek anyaga a tervek szerint könyv formájában is megjelenik majd. A Strabag Építõ Rt.-t hirdetik ki a Szent István Egyetem gödöllõi központjában felépítendõ diákotthon közbeszerzési eljárása nyertesének határozott augusztus 31-én az egyetemi tanács. A Kodolányi János Fõiskola és a Selye János Egyetem vezetõi együttmûködési keretszerzõdést írnak alá szeptember 5- én, Komarnóban. A Marketing Oktatók Országos Konferenciája keretében a gyõri Széchenyi István Egyetemen mutatták be Dinya László Szervezetek sikere és válsága címû könyvét augusztus 25-én, amely az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg. A sanghaji Jiao Tong Egyetem értékelésében a világ ötszáz vezetõ felsõoktatási intézménye közé a szegedi mellett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem került, mintegy harminc hellyel a Szegedi Tudományegyetem mögött. Kétszintes, többfunkciójú kávéház épül a Nyugat-Magyarországi Egyetem soproni központjában, mely októberre készül el. A Diákhitel 2005/2006-os tanév õszi szemeszterére érvényes kamatának mértéke évi 11,25%-ra csökkent. Szeptember 1-jétõl havi 30 ezer forintra nõ a Diákhitel felvehetõ legnagyobb összege szeptember 5

6 nagyító Nyári esõs fesztiváldömping Nem is kis kínálatból válogathatott a magyar és nem magyar, ha fesztiválozni akart idén nyáron. Minden érdeklõdésû és korosztályú ember megtalálhatta a magának való fesztivált határainkon innen és túl. Nem tudtunk mindenhol ott lenni, de szubjektív összeállításunkban valakinek új információt, másoknak kellemes emlékeztetõt nyújtunk. Esõben napoztunk Velencén Én azt a tapasztalt fesztiváljárót alakítom, aki hajnalban zuhanyozik, amikor a többség még pultot támaszt, aki reggel keresi a mellékhelyiséget, amikor mindenki alszik és takarítottak, és aki akkor érkezik, amikor a beléptetéssel kapcsolatos gon- néhány pohár sör, és összejöttek a barátok, hogy a csúszós sártengerben egymást támogatva hajnali órán eljussanak a Doors Emlékzenekar szívet és lelket melegítõ koncertjére, ahol Jim Morrison legendája ismét megerõsített minket abban, hogy átlagosan lehet élni, de minek? Ha szárazon megúsztuk az éjszakát erre a filmes sátor volt talán az egyetlen esély, akkor azért néha ránk kacsintott a felkelõ nap tovatûnõ sugara, és rövid kirándulásra biztatott. Aki a fesztivál törzsvendége maradt, napközben extrém játékokban próbálhatta ki maradék erejét, például felfújható sörösüveg lökdösésében, vagy éppen Túró Rudiéknál. Esõköpeny, úszó sátor, soproni vendégszeretet, jó koncertek, ez az, amit évek óta a Volton kaphatunk. hangulatos, kedves helységek. Az itt lakó emberek örömmel fogadják a fesztivál nyüzsgõ tömegét, nemcsak a minimálisnak mondható bevétel miatt hisz a magánházaknál 2000 forintért kapunk szállást no meg reggel igazi vidéki erõs feketét hanem mert a vendégszeretet fogalmát, az emberséget õk még ösztönösen mûvelik. Van mit tanulnunk tõlük! Sziget szeptember dok már régen megoldódtak. Az idei EFOTT-on a szervezési problémák miatt szükség is volt a tapasztaltra, de az tény, hogy ez azon fesztiválok egyike, ahol értékelhetõk a civil kezdeményezések. Aki érdeklõdött, sokat megtudhatott a fogamzásgátlásról, a védekezésrõl, a rockzene állami támogatásáról, a Diákhitelrõl. Megismerkedhettünk a környék jellegzetes borvilágával, de kerékpáros kirándulásra is akadt lehetõség. A könynyûzenei programok, koncertek közül mindenki választhatott kedvére valót: Ákos újra megölelte a közönséget; Deák Bill nyomatékosította, hogy Kõbányán született; a Sex Action a kéj és a mámor harmóniáját sugalmazta, amit Kalapács József döngölt a fejekbe. A csajok szépek voltak, a sör hideg, az idõ változékony, a Velencei-tó remek. VOLToltunk Sokadik éve ismét Sopron Lõvér kempingjében, a fenyvesekkel övezett erdõszélen kitört a fesztivál július elején, a már szinte megszokott esõvel. A közönség az esõben is lelkesen végig csápolta a koncerteket, például Ákos másfél órás professzionális elõadását. Utána legurult Kapolcs, Mûvészetek völgye A Balaton-felvidék, a Káli-medence romantikus dombjai, szénakazaljai és templomocskái ismét tárt karokkal várták július végén a 10 napos összmûvészeti fesztivál új és visszatérõ vendégeit. Tudom, hogy már a sokadik, tudom, hogy már szinte kívülrõl tudja mindenki, hogy hol van a Malompart vagy a vigándpetendi kézmûves kirakodóvásár, ahol évrõl évre megcsodáljuk az újabb és újabb csetreszeket, kerámiaégetési technikákat, nemezelést, de mégis olyan jó ilyen emberi közegben lenni, ahol a vevõ és az eladó nem csupán az árucsere kedvéért, hanem a készítés öröméért, a beszélgetésért is tevékenykedik. A kapolcsi jazz színpad évrõl évre hozza a formáját, hallgatható, élvezetes és megújulni képes. Öcs, Pula, Vigándpetend, Kapolcs, Monostorapáti, a fesztivál öt települése mind külön-külön is Gigantikus: ha napi 3 helyszínre el akarsz jutni ami a programkínálat ismeretében szinte minimálisnak mondható, akkor már legalább 5 kilométert gyalogoltál. Nemzetközi: lépten-nyomon külföldiekbe botlasz, akik az együtt bulizunk úgyis egy hétig életérzés zászlaja alatt azonnal párbeszédbe elegyednek veled, ami sokkal jobb bármilyen intenzív nyelvtanfolyamnál. Baráti: esélyed nincs rá, hogy ne találkozz a régi ovis társaddal, a szomszédod szomszédjával, az exeddel vagy a tanároddal, mert itt jegyzem meg boldogan, a Sziget közönsége már nemcsak önmegvalósító tinikbõl áll, hanem a középkorúak is igen jelentõs számban képviseltetik magukat. Köszönhetõ mindez a Sziget arculatváltásának, de leginkább az igényes programoknak, például az Illés-búcsúkoncertnek, a Korn világhírû kemény muzsikájának és a világzene igen jelentõs képviselõinek, mint idén a Buena Vistának és az Algériából származó rai királyának, a beduin népzenét popzenei elemekkel kitûnõen ötvözõ Khalednak. A Pannon GSM világzenei színpad elõtt mindig valami eredetibe botlottunk, és meg is szerettük íziben. Világegyetem Pécsett Pécsett idén immár kilencedik alkalommal, július között volt az ICWiP, azaz a Pécsi Nemzetközi Kultúrhét. Az ICWiP (International Culture Week in 6

7 nagyító Pécs) ma már Kelet-Közép Európa és az alpok-adriai térség egyik legismertebb tematikus nemzetközi ifjúsági fesztiválja, ahova négy kontinens 30 országából 300 egyetemista érkezett. Az idei találkozó mottója a Kommunikálj és kooperálj! volt. A szakmai programok mellett a 262 külföldi és 50 magyar icwipes meganynyi kulturális programmal is készült, ezek egy részét a pécsi Sétatéren a nagyközönség is megtekinthette. Itt fõleg koncertek várták a nagyérdemût, a helyi együttesek (30Y, youjane, Spacesh!t, Singas Project, Esclin Syndo) bemutatkozása mellett fellépett a bécsi!dela dap, és többek között olyan hazai csapatok, mint a NEO, a Toy Division, vagy a Váczi Eszter Quartett. Két külföldi táncegyüttes is érkezett, Szerbiából a KUD Zora, Szlovákiából pedig a Ponitran. A pécsiek is befogadták ezt a rendezvényt, hiszen minden este több ezren látogattak ki a sétatéri fesztiválutcába. Jövõre már a jubileum várható, a tízéves, születésnapi Pécsi Nemzetközi Kultúrhét várhatólag minden eddiginél színesebb és sokrétûbb programot kínál majd, több helyszínen és vélhetõleg még népesebb külföldi vendégsereg részvételével. WAN2 A mezõtúri városi strand harmadik alkalommal adott helyet az egyébként tizenharmadik helyi fesztiválnak, mely az idén a Wan2 nevet viselte. A június 30-ától július 3-áig rendezett találkozó mára nemcsak a hazai, hanem az európai zenei térképre is felkerült. Az idõjárás itt is alaposan keresztülhúzta a Wan2 Fesztivál vendégeinek, fellépõinek és szervezõinek számításait, hiszen szombaton tizenhárom óra alatt 110 milliméter esõ esett a városban, ami szinte járhatatlanná tette a városi strand területét. Mindezen mintegy hatszáz bála szalma, két teherautónyi fûrészpor és húsz köbméter homok leszórásával igyekeztek úrrá lenni a fesztiválszervezõk, így nem maradt el program, a várva várt Anthrax is nagy ünneplés mellett mutathatta be mûsorát. A brazil amerikai Soulfly-nak köszönhetõen megdõlt egy újabb rekord: soha ennyien nem vettek részt a mezõtúri fesztivál elsõ napján. A Wan2 Fesztivál szervezõi összegzésükben kiemelték: a rekordmennyiségû esõt figyelembe véve rendkívül jó eredménynek számít a közel tizenegyezres látogatottság. Hegyalja Fesztivál Félszázezernél nagyobb vendégsereg bulizott július 13-a és 17-e között a rakamazi Tisza Kempingben a hatodik Hegyalja Fesztiválon. Az utolsó órákban érkezett nagy mennyiségû esõ nem befolyásolta a zenei és közösségi élményt, hiszen mind a Boban Markovic Orkestar, mind az Anima Sound System, mind pedig az Asian Dub Fundation lendületes koncerttel ellensúlyozta a kellemetlenséget, nem beszélve a másik öt helyszín elõadóiról. Nagy sikert arattak a fesztivál külföldi elõadói, köztük a Transglobal Underground, az Asian Dub Foundation és a Clawfinger. Természetesen jelen voltak a legfontosabb hazai zenekarok és dj-k is, mintegy másfélszázan: többek közt a Tankcsapda, a Kispál és a Borz, a Hooligans, a Zagar, a Neo, illetve Palotai, Naga, Titusz. Továbbra is nagy hangsúlyt kapott a környezetvédelem, a Zöld Sátorban szó esett egyebek közt a Zengõrõl, a génmanipulációról, a Hortobágy természeti értékeirõl, a verespataki aranybányáról. Emellett egyéb társadalmi és kulturális témák kerültek napirendre egyebek közt Faludy György, Vágvölgyi B. András, Nyírõ András tolmácsolásában. A fesztiválon jelen volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is, aki válaszolt a jelenlévõ fiatalok kérdéseire. Bálványos Tizenhatodik alkalommal idén is az erdélyi Tusnádfürdõn rendezték meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. A szervezõk szerint a párbeszéd, a kommunikáció, a viták és a szórakozás helyszíne volt július között az Olt völgyében megbújó település. A rendezvény idén az Összetartozunk?! Az Európai Unió kihívása és lehetõsége témakör köré szervezõdött. Elõadásokat hallhattunk az oktatáspolitikáról a Bolognai Folyamat tükrében, a romániai szólásszabadság lehetõségeirõl és korlátairól, de a gazdasági témák sem hiányoznak a programból. Az idei meghívott elõadók a román és magyar politikai-közéleti elit képviselõi voltak, többek között: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, Emil Constantinescu volt román államelnök, Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, valamint Emil Boc, Kolozsvár polgármestere. Idén elõször Faludy György író is ott volt Tusnádfürdõn. Az elõadások mellett koncertek, bulik, Dj-partik, sportesemények, filmvetítés, és színház várta a táborozókat. Fesztivál a határon Augusztus végén Kõszegen a politikaigazdasági-kulturális közélet aktuális kérdései iránt érdekelõdõ fiatalok a Fesztivál a határon rendezvényen, közösen vitathatták meg az õket leginkább érdeklõ kérdéseket. Együtt gondolkoztak a jövõjüket és az ország sorsát meghatározó kérdésekrõl. A fesztivál kapcsolatot teremtett az új évezred kihívásaira választ keresõ fiatalok és az ebben segítséget nyújtani képes társadalmi szereplõk között. Az idén a rendezvény négy napon, a város négy helyszínén zajlott. A komoly beszélgetések után az esték koncertekkel, táncházakkal és filmvetítésekkel teltek. TuriGábor HorváthÁgnes, Tibenszky Móni Lisa, GyõrffyZoltán HornyákTibor szeptember 7

8 nagyító szeptember Aki válaszol: a hallgató Az egyetemisták után most a fõiskolások véleményére voltak kíváncsiak a kutatók. A válaszokból az is kiderül, hogy a mûszakisok elégedettek, az agráros hallgatók egy része azonban más intézményt választana. Az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK, a korábbi OFI) korábbi kiadványában az egyetemisták vallottak arról, mennyire elégedettek az intézményükkel, az oktatás színvonalával, a diákélettel és a képzés utáni elhelyezkedési lehetõségekkel. Hasonló kérdéseket tettek fel a kérdezõbiztosok 2005 tavaszán csaknem hétezer fõiskolásnak. Az adatgyûjtés során az anyaintézménnyel nem egy városban mûködõ karokkal együtt csaknem 70 fõiskolai kar hétezer nappali tagozatos hallgatójával beszéltek a kutatók. A kérdezõk elsõsorban arra voltak kíváncsiak, mennyire érzi jól magát a fõiskolán a hallgató, és hogy mennyire kötõdik az intézményhez. Elõbbire mindössze a megkérdezettek 0,7 százaléka válaszolt úgy, hogy nagyon rosszul érzi magát. Viszont több mint kétharmaduk egyértelmûen pozitívnak ítélte a helyzetét, az ötfokozatú skálán ugyanis a jól érzi magát vagy a nagyon jól érzi magát válaszokat jelölte meg. Az egyetemi hallgatók véleményét ismerve nem meglepõ ez a magas arány, õk ugyanis még jobban érzik magukat ugyanerre a kérdésre 76 százalékuk adott pozitív választ. Amikor azonban a kötõdésre kérdeztek rá a kutatók, változott a kép, a fõiskolai hallgatók 5,8 százaléka ugyanis egyáltalán nem kötõdik az intézményhez. Az egyetemistáknak ugyanis már csak alig több mint fele (56%) számol be szoros kapcsolatról, a fõiskolásoknál pedig ez az arány még alacsonyabb (37,8%). Náluk azok vannak a legtöbben, akik közepes mértékben kötõdnek (44,1%). Ötfokozatú skálán (ahol az egyes a legrosszabb, ötös a legjobb érték) az átlagérték viszont mindössze 3,22 (az egyetemistáknál 3,59). A kutatók szerint mindez annak köszönhetõ, hogy a diákélet, annak szabadsága már önmagában jó érzéssel tölti el a fiatalokat, és ebben nem mindig van szerepe az adott intézménynek. Ha szakterületekre bontjuk, kiderül, hogy legszorosabb kapcsolata a fõiskolával a természettudományi szakterületen tanuló tanárképzõ fõiskolásoknak van: kétötödük kötõdik erõsen az intézményhez. Menni vagy maradni? A további kérdésekbõl kiderül: az elégedetlenség nem mindig komoly, a hallgatók másodszor is ugyanazt a fõiskolát választanák. Csaknem háromnegyedük egyértelmûen igennel válaszolt a kérdésre, tehát ismerve az intézményt, annak hibáit, az esetleges hiányosságokat úgy döntött, nem menne máshova. A megkérdezettek 22 százaléka választana új iskolát, miközben az egyetemi hallgatóknak csak 13 százaléka váltana intézményt. Ennél a kérdésnél már nagyobb az eltérés az egyes szakcsoportokon belül is. A legkevésbé az agrárhallgatók elégedettek, viszont a mûszaki képzésben részt vevõk 76 százaléka nem menne máshova. Az elé- gedetlenek több mint negyede választana más szakirányú fõiskolát. A szakterületét csaknem minden második elégedetlen fiatal megtartaná, abban azonban megoszlanak a vélemények, hogy egyetemen (23,2%) vagy fõiskolán (22.3%) folytatná-e tanulmányait. Mindössze egy százalékuk nem jelentkezne újra felsõoktatási intézménybe. Ez azt mutatja, hogy a képzés alatt sokaknak változott az életcéljuk, szakmai elképzelésük rájöttek például, hogy inkább elméleti képzésben szeretnének részt venni, vagy arra, hogy teljesen más az érdeklõdési körük. Sokan azonban maradnának eredeti tervüknél, a továbbtanulásnál, s elenyészõ azok száma, akik magában a felsõoktatásban csalódtak. Tájékoztatás és intézményi demokrácia Az általános elégedettségmérése mellett a megkérdezett hallgatóknak ötös skálán kellett értékelniük az intézmény jellemzõit az oktatási infrastruktúrától a hallgatói menedzselésen át a fõiskola légköréig. Általában az oktatásról pozitívan nyilatkoztak: a naprakészséget 3,69- re, az elméleti képzés színvonalát 3,65-re értékelték. Ezzel szemben a képzés szervezettsége csak 3,26-os átlagot ért el. Különös, hogy éppen az intézményükkel egyébként elégedett mûszaki fõiskolások értékelték negatívan a képzést. Mind az egyetemisták, mind a fõiskolások a hallgatók menedzselésével kapcsolatban voltak legkevésbé elégedettek. A képzés alatti munkalehetõségek átlaga 2,67 lett az egyetemistáknál, s mindössze egy tizeddel magasabb a fõiskolások elégedettségi mutatója. A fõiskolások az eredmények szerint a kutatásokba való bekapcsolódási lehetõségekkel sem elégedettek, az egyetemisták pedig úgy gondolják, a végzés utáni elhelyezkedésben nem segít az intézmény. Az oktatási infrastruktúrával már sokkal elégedettebbek a fõiskolások. Legkevesebbre a tantermek felszereltségét értékelték, a számítógép-ellátottság és a könyvtár színvonala a közepesnél is jobb. Ugyanez elmondható a fõiskolai épületek állapotáról és küllemérõl is. Az egyetemisták és a fõiskolások is jónak értékelték a intézmények megközelíthetõségét (4,15 és 3,91), viszont a kollégiumokkal szemben jóval kritikusabbak: az egyetemistáknál mindössze 2,94- es értéket ért el, s a fõiskolásoknál is alig tudott 3 fölé kerülni. Képzési ügyekben nem tájékoztatják eléggé a hallgatókat legalábbis így érzik a megkérdezett fiatalok, akik az intézményi demokráciával sem igazán elégedettek. A fõiskolai légkört azonban magasra, 3,83-ra értékelték, hasonlóan az egyetemistákhoz, s megfelelõnek tartják a sportolási és kulturális lehetõségeket is. KirályBernadett A világ többi részén nagy hagyománya van már az évente megjelentetett rangsoroknak. A legrangosabbnak tartott U.S. News and World Report például összetett szempontrendszert használ, és önkitöltõs kérdõívekkel gyûjt adatokat. Európában a Der Spiegel, a The Times és a The Guardian készít hasonló értékelést. A német hetilap egyrészt egyetemi profeszszorok száma alapján állít össze rangsort, és melléteszi a diákok által kitöltött kérdõívek eredményét. A brit The Times ezzel szemben minisztériumi adatokkal dolgozik, és azokat összegezve állapít meg a rangsort. Ennél jóval összetettebb a Guardian kiadója által megjelentetett interaktív útmutató, ami szakok szerint végzi el az összehasonlítást. Az értékeléskor figyelembe veszik például az elsõéves hallgatók véleményét, az egy hallgatóra jutó mûködési költségeket, a Brit Minõségbiztosítási Intézet értékelését és a kisebbségi hallgatók arányát is. 8

9

10 nagyító Túl az érettségin A nyáron debütált új érettségi-felvételi rendszernek még vannak gyermekbetegségei, miközben jövõre a felsõoktatás is átalakul. Kísérletet tettünk arra, hogy áttekintsük az elsõ kétszintû érettségi szövevényes kalandregényét. A kétszintû érettségi bevezetésérõl ban született döntés. A reform célja az volt, hogy egy vizsga váltsa ki az addigi kettõt, illetve, hogy legyen egy nehezebb, emelt- és egy könnyebb, középszintû vizsga. A Fidesz-kormány idején még az volt az elképzelés, hogy a középszintû vizsgával ne lehessen bejutni egyetemre. Magyar Bálint az egyetemek kezébe adta azt a döntést, hogy milyen tárgyból milyen követelményt támasztanak. Emiatt a nyelvszakok és néhány elitképzés kivételével csak a középszintû vizsgát százalékosnak vettek. Már ez is jelentett némi elõnyt, ha azonban a nem idén érettségizõ emelt szinten vizsgázott valamibõl, és legalább harminc százalékos volt a teljesítménye, automatikusan megkapta az ezért járó hét pluszpontot is. Így õk összekapargathatták úgy a pontjaikat, hogy elõnybe kerüljenek. Az idén érettségizõk szerint tisztességtelen pontszerzés ellen több szülõi szervezet is tiltakozott, fõleg azért, mert úgy érezték, hogy gyermekeiket ki fogják szorítani a régiek a felsõoktatásból. Az egyházi iskolák szülõi szervezeteit tömörítõ Szülõi Közösségek és a szeptember Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, az ELTE rektora: Az a cél, hogy a tanítható fiatalságot tanítsuk, csakhogy ehhez ki kell választani õket. Az új rendszernél voltak problémák, ezért ne legyünk büszkék rá, de nem kell felelõst keresni sem. Idén elõször nem mérték elõre az egyetemek, kiket vesznek fel, ezen változtatni kell! Ráadásul, bár idén magasabbak lehettek a ponthatárok, ez sem húzta szét a mezõnyt. Az oktatás területén dolgozó illetékeseknek át kell gondolnia, mi történt, és van sok tennivaló is. De a felelõsség, úgy gondolom, megoszlik a minisztérium, a középiskolák és a diákok között. Szapper Szilárd, a székesfehérvári Bugát Pál Egészségügyi és Környezetvédelmi Szakközépiskola volt diákja úgy gondolta, elég lesz a középszintû vizsga. Magyar történelem szakra jelentkeztem négy helyre, elsõként a Debreceni Egyetemre. Ugyan meszsze van, de megtetszett Debrecen, úgy hallottam, erõs iskola, én pedig szeretem a kihívásokat. 116 pontom volt, oda 124 kellett volna, de a többi helyre sem volt elég. Minden tárgyból középszinten érettségiztem, nekünk ugyanis a tanárok azt javasolták, hogy menjünk biztosra. Pedig jártam emelt szintû érettségi-elõkészítõre magyarból. Ott azt mondta a tanár, hogy inkább ne tegyek emelt szintû vizsgát, mert a mintafeladatokat még õ sem tudja százszázalékosan megoldani. Másoktól is azt hallottam, hogy ha nem muszáj, ne tegyünk emelt szintû vizsgát. Úgyhogy most elmegyek egy OKJ-s tanfolyamra, jövõre pedig újra megpróbálom. Addig leteszem a középfokú nyelvvizsgát angolból, és készülök az emelt szintû magyar érettségire. De lehet, hogy a történelemre is. kérték az intézmények. Így a diákok dönthették el, melyik tárgyból milyen szinten szeretnének vizsgázni. A magasabb szinten nehezebb jó eredményt elérni, de pluszpontokat lehet kapni érte, a középszint pedig kevésbé rizikós. Egyik oldalról nézve nagyobb lett a vizsgázók felelõssége, nem lehetett egy elrontott érettségi után javítani a felvételi vizsgán. Másrészt az érettségi vizsga rugalmasabb lett, hiszen újra vizsgázhattak a régebben érettségizettek. Változott a pontszámítási rendszer is. Hasonlóan a korábbi évekhez a pont a hozott és szerzett pontok összegével vagy az utóbbi kettõzésével érhetõ el. Ehhez a 120 ponthoz jönnek a többletpontok, a korábbi 11 helyett 24-et lehet maximálisan beszámítani. Ráadásul nem csak az OKTV-n, sportversenyen elért helyezés és a nyelvvizsga ér pontot, hanem az emelt szintû érettségi is. Utóbbi persze csak akkor, ha egyébként nem követelmény az adott szakon. Buktatók és bukottak Mint minden újnak, ennek a rendszernek is vannak és voltak hibái. A legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy elõnybe kerülnek-e a régebben érettségizettek azoknál, akik idén teszik le a vizsgákat. Idén ugyanis százalékosan értékelték az érettségiket, és azt számolták át felvételi pontokra. Eszerint két ötös érettségi nem biztos, hogy ugyanannyi pontot ér: 80 százalékos eredmény már ötös, de ez csak 27 pont a maximális 30 helyett. A korábban érettségizetteknél azonban még csak az érettségi érdemjegy állt rendelkezésre, amit automatikusan száz- Tüskevár Egyesület emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult. A szervezet július 12-én, két héttel a felvételi pontok meghatározása elõtt döntött, és a kormány alkotmányellenes mulasztását állapította meg a felvételi pontok számításával kapcsolatban. Kimondták azt is, hogy az idén és a korábban érettségizettek felsõoktatásba kerülése szem- 10

11 nagyító pontjából esélyegyenlõtlenség állapítható meg, és felszólították a kormányt, hogy év végéig vizsgálja felül a szabályozást, és alkossa meg az esélyegyenlõséget megfelelõ módon biztosító szabályokat. A július 26-i vonalhúzás után, az adatok összesítésekor kiderült: az államilag finanszírozott nappali képzésre felvettek között a régebben érettségizettek aránya tavaly 30,8, 2005-ben pedig 30,9 százalék volt. Bár azt nehéz megmondani, hogy ha nincs az átszámítási probléma, akkor milyen lett volna az eredmény. Magyar Bálint korábban felhatalmazást kapott arra, hogy ha szükséges, belenyúljon a keretszámokba, erre végül a szaktárca szerint nem volt szükség. Botrányos tétellopás Ezelõtt azonban lezajlottak az érettségi vizsgák szintén nem minden botrány nélkül. A korábbi évektõl eltérõen nem a televízión keresztül érkeztek a magyar és a matematika tételek, hanem feladatlapot kaptak a vizsgázók. A magyar és a matematika tételek az irodalom érettségi elõtt felkerültek az sg.hu fórumoldalára, és eljutottak a Magyar Televízió szerkesztõségébe is. Az ellenzék által érettségi botrányként, az oktatási tárcánál pedig tétellopásként emlegetett események végül odáig fajultak, hogy a május 11-i történelem érettségire új feladatlapokat készítettek emiatt két órával késõbb kezdõdtek a vizsgák, illetve meg kellett ismételni a május 10-én megírt matematika vizsgát. Az újraírást végül csak azoknak tette kötelezõvé a tárca, akiknek a továbbtanulásukhoz szükség volt a matematika jegyre. A kiszivárogtatott tételek kapcsán Magyar Bálint elsõsorban az iskolákat hibáztatta, s bizalomvesztésrõl beszélt. Mindezt arra alapozta, hogy a hálóra felkerült tételsorok szkennelt változatok voltak, tehát az oktatási intézményektõl kerülhettek ki. Emellett a rendõrség is megkezdte a nyomozást, s alig egy héttel a tétellopás után három gyanúsítottjuk is volt. Ügyvédeik azonban azt mondják: a fiatalok csak a terjesztésben mûködtek közre, a lopáshoz nem volt közük. Õk átlagosan hatvanezer forintért árulták azokat a tételeket, amelyek elvileg nem juthattak ki a tökéletesen zárt rendszerbõl. Magasak-e a ponthatárok? Július 26-án véglegesítették a ponthatárokat, aznap este Magyar Bálint már elárult néhány adatot az m1-en, a felvi.hu oldalra (az OFI hivatalos weboldalára) pedig éjjel kerültek fel az eredmények. Másnap égbeszökõ, drámaian magas ponthatárokról szóltak a hírek ben a felvételizõk legnagyobb része 80 és 110 pont között, 2005-ben 100 és a 130 között ért el eredményt. Elvileg kicsi az esélye annak, hogy két évfolyam között tudásban és felkészülésben ekkora különbség legyen. Tavaly még 131 volt az elérhetõ maximális pontszám, idén 144. Többet ért egy nyelvvizsga, hét pontot lehetett kapni az emelt szintû érettségiért ez tavaly még nem volt. De talán az is igaz, hogy ha a kétszintû érettségi bevezetése, kommunikációja jobb lett volna, akkor a diákok és tanárok jobban megértik az új rendszer lényegét, és talán jobban tudnak dönteni arról, hogy melyik érettségi szint megfelelõ egy diák számára. Vagy ha az emelt szintû érettségi kötelezõ lett volna a felvételhez, akkor talán kevesebb diákot ért volna meglepetés és csalódás. Lehet, hogy az sem lett volna rossz, ha van némi felvezetõ idõszak, és nem az egész országban egyszerre változik meg az érettségi rendszere. Persze mindig voltak és lesznek csalódottak, hiszen a felvételinek éppen az a lényege, hogy nem kerül be mindenki. A legnépszerûbb szakokon és az elit egyetemeken számítani lehetett arra, hogy az emelt szintû érettségivel és akár több Sipos János, az Oktatási Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára: Nem várt esemény volt, hogy idõ elõtt nyilvánosságra kerültek a tételek. A szükséges módosításokat azóta megtettük. Jövõre csak az utolsó pillanatban nyomtatunk majd tételsorokat, amiket az iskolaigazgatók a körzetközponti jegyzõktõl vihetnek majd el. Véleményem szerint megfelelõ volt a tájékoztatás is: akik most vizsgáztak, már tizedikes korukban kaptak egy kiadványt, majd 2004-ben egy másikat, és a minisztérium honlapján is lehetett kérdéseket feltenni. Ekkora változásnál azonban sok minden elõfordul, például az is, hogy a tanárok lebeszélték a diákjaikat az emelt szintû érettségirõl. Pedig a pedagógusok figyelmét felhívtuk arra, hogy a nagy presztízsû egyetemeken szükség lesz az emelt szintû érettségire. Orosz Linda idén érettségizett a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban. Történelembõl tett emelt szintû vizsgát, volt nyelvvizsgája, így összesen 137 pontja lett. Felvettek az elsõ helyre, az ELTE jogi karára. Több helyre is beadtam a jelentkezési lapot, azért, hogy valahova biztosan sikerüljön. Az ELTE-n magas volt a ponthatár, a 135-öt nem is érhette el az, aki például magyar és töri emelt szintûvel jött, az ugyanis csak 134 pont. Bár én és az osztálytársaim nem jöttünk ki rosszul: az emelt vizsgán nagyon jó fejek voltak a tanárok, még talán könnyebb is volt teljesíteni, mint középszinten, hiszen nekik is új volt a rendszer. Megviselt titeket a felvételi körüli cirkusz? Inkább csak nevettünk az egészen. Aki akart, elment újra matekból. Viszont tényleg magasak lettek a ponthatárok, fõleg azért, mert néhány tanár azt mondogatta, hogy elég a középszintû vizsga, s ezért nem mentek emelt szintre a diákok. nyelvvizsgával rendelkezõ fiatalok kiszorítják a gyengébbeket. A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán például 142 volt a ponthatár, míg a Berzsenyi Dániel Fõiskola tanító szakára 73 pont is elég volt. Egyetemeken belül is nagy volt a szórás: az ELTE japán mûvészettörténet szakára 142 ponttal lehetett bejutni, a fõiskolai szintû eszperantó nyelvtanár szakhoz azonban elég volt 76 pont. KirályBernadett szeptember 11

12 nagyító A képzést nem a piac szereplõi döntik el Klinghammer István a vad nemzetrõl Júniusban választották meg a Magyar Rektori Konferencia elnökévé: Klinghammer István a rektorok vezetõjeként és az ELTE rektoraként is azt mondja: nem lesznek elbocsátások szeptemberben, de a kétszintû érettségin változtatni kell. Legutóbb augusztus 30-án ült össze a rektori konferencia. Szóba került az idei érettségi? Ezt a témát éppen én vittem. Már kigyûjtettem, melyek voltak a legnépszerûbb szakok, ahova csak igen magas pontszámmal lehetett bekerülni. Ide többségében az elit középiskolákból érkeztek, miközben vidéken is élnek tehetséges fiatalok. Viszont akkor megkérdezhetjük, hogy hol van az esélyegyenlõség. Az egyik javaslatom az volt, hogy tegyék kötelezõvé az emelt szintû vizsgát a szaktárgyból: egy magyar szakra ne lehessen jeles kémia érettségivel bekerülni. Ezt a szigorú javaslatot nem támogatták a rektorok. Viszont még mindig meg kell oldani a nyelvvizsgák, illetve a nyelvtudás problémáját, olyan kell legyen a középiskolai nyelvtanítás, hogy aki érettségizik, elmondhassa, hogy tényleg bírja a nyelvet. Megvalósul ezzel az esélyegyenlõség? Valamennyire igen, ugyanakkor azt vallom, hogy a tudományban, a sportban és a mûvészetekben nincs demokrácia, hanem teljesíteni kell. Csak egyvalaki lesz olimpiai bajnok, de attól még a többi is jó sportoló. Abban mindenki egyetért, hogy standardizálni kell a vizsgákat. De kétségtelen, hogy szeptemberben olyan hallgatók jönnek majd be az egyetem kapuján, akiket még sohasem láttunk. Én például végigkísérem a térképészhallgatóim életét, bemegyek a diplomavédésükre is most pedig nem tudom, kiket várok. Ezért szeretnénk, hogy azokon a szakokon, ahol nagy a túljelentkezés, személyes beszélgetés is döntsön. Mert attól, hogy valaki jó fizikából a középiskolában, még nem biztos, hogy az egyetemen is megállja a helyét. Mi itt más szemmel nézzük õket, mint az érettségiztetõk. Hogy a térképészethez visszakanyarodjak, az nem derül ki az érettségin, ha valaki színtévesztõ. Ez nem kizáró ok, csak akkor a térképtudomány más területén érdemes próbálkoznia. De azt is tervezzük, hogy a jelentkezõ februárban kap egy témát, amibõl 3-5 oldalas dolgozatot ír, és ezt magával hozza a beszélgetésre. Ezek a változások leghamarabb 2007-tõl léphetnek életbe. Egyik egyetemen, így az ELTE-n sem volt kötelezõ az emelt szintû érettségi, a nyelvszakokat kivéve. Pedig megtehettük volna, de akkor az 1041 középiskola közül csak 70-nek lett volna esélye arra, hogy a diákjai bejussanak. Mi tehet ilyen helyzetben a Magyar Rektori Konferencia? Érdekeket képviselünk, amellett, hogy a felsõoktatásnak társadalmi küldetése is van: be kell fogadnia a tudományok eredményeit. Másrészt az MRK olyan, mint egy család, vannak viták, de össze is fogunk. Fõleg azért, mert a politikai élet szereplõi a felsõoktatás horizontján állnak, nem belülrõl látják a problémákat. Ezért jó, hogy a képzések indítását nem a piaci élet szereplõi döntik el, õk ugyanis csak pár évre terveznek. Az egyetemeken ezzel szemben tudományos folyóiratokat olvasunk, és hosszabb távra figyelünk. Kimondott jogkörünk azonban nincs, de javaslatokat tehetünk és nógathatunk. Szeptemberre kötelezõ 4,5 százalékos béremelést írt elõ a kormány, holott, emlékszünk rá, már januárban is gondot okozott a pénz elõteremtése. Lesznek megint elbocsátások? Errõl már tárgyaltam az egyetemek vezetõivel, és kiderült, hogy mindenhol betervezték ezt a kiadást. Elbocsátások nem lesznek, ezt kijelenthetem. Viszont levelet írtam a miniszterelnöknek azzal kapcsolatban, hogy mikor használhatjuk fel a költségvetésünk egy százalékát, amit korábban vissza kellett tartanunk. Nem csak az érettségi, a felsõoktatás rendszere is változik, 2006-ban már csak BSc-szakok indulnak Magyarországon. Fel vagyunk készülve erre a hirtelen váltásra? A bachelor és a master szint már korábban is létezett a felsõoktatásban, az ELTE-n elõször a 19. században adtak ki Baccalaureus oklevelet. Ez tehát nem új. Inkább azzal van a baj, hogy sokan, fõiskolák is, szeretnének mesterképzést indítani. Egyrészt ez érthetõ, mert verseny van. De szerintem csak azok vállalják ezt fel, akik biztosítani tudják a szükséges feltételeket, infrastruktúrát, oktatói gárdát és így tovább. A fõiskoláknak inkább a saját területükön kellene megmaradniuk, nem pedig felvenni egy olyan zakót, ami nagy rájuk. Ma még szerteágazó a rendszer, és nincs mindenki az õt megilletõ helyen. Ilyen például a felsõfokú szakképzés, aminek kicsi a presztízse. A piramis tetején áll a doktori képzés, alatta az MSc és a BSc. Azt azonban az államnak kell eldöntenie, melyik iskolatípustól mit vár el, és hogy erre mennyi pénzt áldoz. Nekünk, állami egyetemeknek és fõiskoláknak pedig az a dolgunk, hogy arra képezzük az embereket, amit az állam kér. Mindenekelõtt pedig az oktatás a célunk, és továbbvinni a pázmányi gondolatot, a vad nemzet megszelídítését. KirályBernadett szeptember A Sörszövetség egyetemisták jelentkezését várja A Magyar Sörgyártók Szövetsége olyan sörkedvelõ egyetemisták jelentkezését várja, akik szívesen részt vennének a Taposd laposra, avagy Sörszövetség a tiszta környezetért címmel megrendezésre kerülõ országos vetélkedõn, melynek állomásai Budapest, Pécs, Miskolc és Sopron. A versenyzõknek a helyszínen 6-10 fõs csapatokban kell a rendelkezésre álló 90 perc alatt üres sörös dobozokból és egyéb tetszõleges segédeszközökbõl létrehozniuk egy mûalkotást, dekorációt, vagy akár mûködõ gépet. A jelentkezõknek már a programot megelõzõen is érdemes szorgosan gyûjtögetniük a nyersanyagként beépíthetõ üres sörös fémdobozokat, hiszen az mûalkotáshoz felhasznált minden ötödik üres doboz teli üveg sörre váltható. Az elkészült pályamûveket a csapatok 2-3 percben szóban is bemutathatják, melyrõl film készül. A kisfilmeket és az alkotásokról készült fotókat a rendezvénysorozat végén szakmai zsûri és a sajtó képviselõi bírálják el. A legjobbnak ítélt mû alkotói értékes sörös jutalomban részesülnek. A vetélkedõket Németh Kristóf sörnagykövet irányítja, aki a csapattagoknak logózott pólóval köszöni meg a részvételt, a program végén pedig minden helyszínen tíz rekesz sörrel jutalmazza az általa legszellemesebbnek ítélt mûvet. A hulladék újrafelhasználásának kreatív, humoros vagy akár mûvészi bemutatásával a Magyar Sörgyártók Szövetsége a környezetszennyezés veszélyeire és a környezetvédelem növekvõ fontosságára kívánja felhívni a nagyközönség figyelmét. Magyarországon háztartásonként naponta átlagosan 1 kg hulladék keletkezik, melynek közel tíz százaléka fémhulladék. Ennek feldolgozása rendkívül komoly erõfeszítést jelent, melyben a Sörszövetség tagjai a környezetvédelmi termékdíj befizetésével jelentõs szerepet vállalnak. Hazánkba ugyanakkor tetemes mennyiségû import dobozos sör áramlik, mely után a gyártók nem fizetnek környezetvédelmi termékdíjat, így tulajdonképpen a környezetszennyezés árán juttatják olcsó dobozos sörhöz a gyanútlan fogyasztókat. A programsorozat következõ helyszíne a Pécsi Tudományegyetem, idõpontja október 6., Sopronban október végén. Ezt a Miskolci Egyetem követi, október 19-én. Nevezni egyénileg vagy csapatban, az egyetemi programirodákban lehet: Pécs Harka Éva, UNIV Pécs szerkesztõsége, tel.: 72/ (2144-es mellék) vagy ben: univpecs@marketing.pte.hu Miskolc Zsigri Judit, tel.: 06-30/ , zsigri.judit@chello.hu További információ a oldalon olvasható. 12

13

14 nagyító Az együttmûködés tere az ETR-ben Az elmúlt évek szakmai konferenciáin több elõadást is hallhattunk az ETR CooSpace rendszerrõl. Hogy ez mennyiben fogja meghatározni a felsõoktatási intézmények gyakorlatát, milyen kapcsolatban áll a tanulmányi rendszerekkel, errõl kérdeztük Burányi Pétert, az ETR rendszer támogatási menedzserét. A tanulmányi adminisztrációt támogató nyilvántartási rendszereket az elmúlt években lényegében minden felsõoktatási intézményben használni kezdték. Ma már nem az a kérdés, hogy szükséges-e ilyen rendszerek bevezetése, sõt napjainkban lényegtelenné válik az is, hogy mindezt milyen technológiai háttérrel teszik. A felhasználókat sokkal inkább az érdekli, a rendszer milyen funkciókkal, szolgáltatásokkal segíti munkájukat. A jelen helyzetben nem elegendõ, hogy egy hallgatói rendszer a szükséges adminisztrációt támogassa például kurzusjelentkezés, pénzügyek, vizsgajelentkezés, hanem szervesen be kell épülnie a felsõoktatás alaptevékenységeinek, az oktatás és kutatás közvetlen támogatásába. Ez azt jelenti, hogy a tanulmányi adminisztrációs rendszerek háttérbe szorulnak és helyükbe lépnek az e-learning rendszerek? Egyáltalán nem errõl van szó. A tanulmányi adminisztrációs rendszerek jelentõsége egyáltalán nem csökken, sõt funkcionalitásuk, szolgáltatásaik tovább bõvülnek. Gondoljunk csak a Bolognai Folyamatban megszületõ képzési szisztéma bevezetésére, amely elképzelhetetlen erre a célra fejlesztett informatikai eszközök támogatása nélkül. Egyre fontosabb kérdés az intézmény hatékony mûködtetése, és ez hatással van a tanulmányi adminisztrációra is. Azok a rendszerek életképesek e területen, amelyek ezt a jelentõs funkcióbõvülést támogatni tudják, és ez nem technológia kérdése. Emellett nemcsak a távoktatásban, hanem a graduális képzésben is megjelent az igény az oktatási folyamat elektronikus eszközökkel történõ támogatására. Egyre több oktató tartja a kapcsolatot diákjaival valamilyen elektronikus eszköz segítségével, említhetném itt az elektronikus levelezést, vagy a tematikák, oktatási segédletek letölthetõvé tételét valamilyen intézményi weboldalról. Ugyanakkor a hallgatók címének összegyûjtése, az üzenetek, dokumentumok nyilvántartása plusz adminisztrációt jelent, melynek terhei az oktatókra hárulnak. Ezért hoztuk létre az ETR CooSpace alkalmazást, melynek lényege, hogy az adminisztrációs rendszerben meglévõ kurzusok mellé automatikusan létrejön egy színtér, melynek szereplõi a kurzust felvett hallgatók és az oktatók. Ez a rendszer az oktatás együttmûködõ partnereit fogja össze. Egyik oldalról az oktatókat, akik üzeneteket küldhetnek, önellenõrzõ teszteket állíthatnak össze és publikálhatják ezeket a kurzus hallgatóinak, dokumentumokat tölthetnek fel, évközi feladatokat írhatnak ki, találkozási idõpontokat hozhatnak létre; a másik oldalról pedig a hallgatókat, akik feladatokat, dolgozatokat, beszámolókat adhatnak be oktatói értékelésre, fórumokat hozhatnak létre, közvetlenül kommunikálhatnak egymással, illetve a kurzus oktatóival. Mindezt anélkül, hogy ez többletadminisztrációt jelentene az oktatóknak, hiszen létezõ találkozási pontokra, az elektronikusan nyilvántartott kurzusokra épül. Ezekbõl az ötletekbõl, tervekbõl mikor lesz általánosan elterjedt és használt megoldás? A fejlesztések két évvel ezelõtt kezdõdtek, az elmúlt évben a rendszer tesztüzemben mûködött több helyen, miközben figyeltük a felhasználók használati szokásait, összegyûjtöttük tapasztalataikat, és az elmúlt hónapokban beépítettük azokat. Nem tervekrõl beszélünk, hanem elérhetõ szolgáltatásról, az ETR-es intézmények közül már több ebben a félévben használatba vette a rendszert szeptember Kollégiumi kérdés: fizetünk-e többet? Debrecenben augusztus 9-én adták át Magyarország elsõ, magántõke felhasználásával létrehozott úgynevezett PPP-konstrukcióban épült diákszállóját, amely minõségét és szolgáltatásait tekintve messze meghaladja az eddigi kollégiumokat. A PPP-konstrukció keretén belül már meglévõ kollégiumok fejlesztésére is lehetõség nyílik, a kérdés csak az, mennyivel kerül majd ez többe a kollégistáknak? Az oktatási tárca korábbi kijelentése szerint 2006 szeptemberéig 10 ezer új férõhely létrehozását és további 17 ezer, már meglévõ kollégiumi férõhely átalakítását és fejlesztését tervezi, mindezt magánbefektetõk segítségével. Magyar Bálint ígérete szerint nem fognak emelkedni a kollégiumi térítési díjak, csupán ott kell majd kicsivel többet fizetni, ahol a nyár folyamán felújítási munkálatokat végeztek. Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke az Aktív Szemeszternek elmondta, a PPP-s konstrukcióban épült diákszállók kondícióikat tekintve még újak a magyar hallgatói társadalom számára, és esetlegesen nagyobb térítési díj ellenében vehetõk igénybe, ám a hallgatói önkormányzatok szerint már most túljelentkezés van. Ekler Gergely arról is tájékoztatott, mind a tárca, mind a HÖOK azon van, hogy csak akkor növekedhessenek a kollégiumi térítési díjak, ha az intézmények bizonyos feltételeknek megfelelnek, konkrétabban: ha az intézmény fejleszti a tulajdonában álló kollégiumokat, és az a hallgatók számára is tapasztalható, akkor a hallgatók hajlandók lesznek esetleg valamennyivel többet fizetni. A PPP-s konstrukció keretében felújított kollégiumokat és megépített diákszállókat az épületek állapota, a vizesblokkok száma és az egy szobában lévõ ágyak száma alapján négy komfortfokozatba sorolják, ahol átlagosan minden fokozatban a normatív támogatás minimum összege 5000 forint, maximuma pedig a legmagasabb kategóriában forint. Ide tartoznak a magántõkébõl felújított szállók is. A felújított kollégiumok az intézmények kezelésében maradnak, a diákszállók azonban a befektetõ tulajdonát képezik. Szerzõdéstõl függõen év az az idõ, amire az intézmények megvásárolhatják ezeket a szállókat ismertette a részleteket Ekler Gergely. Ezekben a szállókban egy férõhely teljes bekerülési költsége közel 4 millió forint, ezt 20 éven belül vissza kell kapnia a befektetõnek, a haszon mellett. Havonta egy fõre forint térítési költség jutna. Hozzátette, arra vonatkozóan, hogy átlagosan forintos térítési díjat tudjanak kialakítani, az intézmények és a hallgatói önkormányzatok együttmûködése szükséges, és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy PPP-s körökben is felhasználható a kollégiumi normatív támogatás, melynek éves összege szeptembertõl forint. Lehetõség van arra, hogy ahol alacsonyabb térítési díjat kell fizetnie a hallgatónak, ott kevesebb támogatást használjanak fel, így átcsoportosítható lesz a fennmaradt keretösszeg azokra a helyekre, ahol jóval magasabb díjat kellene fizetni. Így remélhetõleg nem fordulhat majd elõ, hogy a legmagasabb kategóriában megállapított forintos kollégiumi díjat bárkinek is egyben ki kellene fizetnie. MondovicsPálma 14

15

16 nagyító Az újszülött véndiák A Budapesti Mûszaki Fõiskola (BMF) új intézmény, hiszen pár éve a felsõoktatási integráció révén jött létre. Mégis 125 éves múltra tekint vissza, és mára a legnagyobb magyar fõiskolává nõtt fel. A BMF tavaly ünnepelte jogelõdje százhuszonöt évvel korábbi alapítását, idén pedig átadták az új oktatási épületét. A 2,8 milliárd forintból Óbudán megvalósult beruházás 6600 négyzetméteren megfelelõ minõséget biztosít az oktatás, képzés követelményeinek. Itt kap helyet tíz elõadóterem, a Neumann János Informatikai Fõiskolai Kar, a Rektori Hivatal, valamint a Gazdasági és Mûszaki Fõigazgatóság. Az integrált, fiatal intézményben amely az ország legnagyobb mûszaki fõiskolájává nõtte ki magát öt karon tizenkétezer hallgatóval folyik mérnökképzés. A hallgatók elmélyülhetnek az informatika, a gépészet, a villamosság, a könnyûipar és a gazdaság rejtelmeiben, illetve a szakterületek határain kialakuló, átfedõ ismeretanyagokban is. A felsõoktatási reform nagy kihívás a BMF számára, de emellett a fõiskola józsefvárosi telephelyén további fejlesztési munkálatokat is folynak. A Keleti Károly Gazdasági Fõiskolai Karhoz tartozó 2000 négyzetméteres, 1,2 milliárd forint értékû beruházás során elõadó- és szemináriumi termek, laboratóriumok, nyelvi laborok, tanszékek, valamint kiegészítõ területek fognak felépülni. A fõiskola közéletében minden hallgatónak lehetõsége nyílik arra, hogy tapasztalatot szerezzen, és ezt hasznosítva helyezkedjen el késõbbi munkahelyén. Eszközként diplomát és szaktudást kapnak, kihívásként küzdelem és megfelelés várja õket. TuriGábor Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Hallgatók! A Budapesti Mûszaki Fõiskola rektoraként és a Fõiskolai Fõigazgatói Konferencia elnökeként tisztelettel köszöntöm Önöket a 2005/06 tanév kezdetén. A több mint 125 éves hagyományokkal rendelkezõ, de mégis fiatal integrált felsõoktatási intézményünk mindig nagy jelentõséget tulajdonított a nyilvánosságnak, a felsõoktatás belsõ és külsõ objektív megítélését elõsegítõ publicitásnak. E kérdés különösen aktuális az átalakuló, megújuló felsõoktatás mindennapjaiban, hiszen elengedhetetlen, hogy az érintettek, a társadalmi élet szereplõi hiteles információhoz jussanak. Külön gratulálok a felsõoktatási intézményekben tanulmányaikat most megkezdõ elsõéves gólyáknak sikeres felvételijükhöz. Az európai csatlakozással lehetõségeik szinte korlátlanokká válnak: versenyképes tudáshoz jutnak, nõ a hallgatói mobilitás a hazai intézményekben és határainkon túl, az Európai Unióban. Használják ki ezen kínálkozó lehetõségeket! Tanulmányaikhoz kívánok sok sikert, jó egészséget és nem utolsósorban olyan körülményeket, amelyek lehetõvé teszik tanulmányaik lehetõ legmagasabb szintû elvégzését. Prof. Dr. Rudas Imre szeptember Akár te Is áldozat lehetsz Az AIDS bárkit elérhet címmel indított AIDS-ellenes kampányt az Ecumenical Youth Council in Europe. A nemzetközi szervezet egyhetes augusztusi tréningjén 33 fiatal gyûlt össze 17 országból, hogy együttes munkával felvegyék a harcot a napjainkban fenyegetõen gyorsan terjedõ vírus ellen. A tréningre ifjúsági szervezetek, egyházi felekezetek delegáltak képviselõket, és volt, aki újságíróként vagy orvosként vett részt. A rigai találkozó Lettországban rövid volt, mégis sok minden történt. A szakmai élményeken és ismereteken túl mindenki szerzett új kultúraközi ismereteket, és kötött akár óceánon átívelõ barátságot. A fiatalok abban egyetértettek, hogy nem beszélnek eleget a betegségrõl, tabuként kezelik vagy egyszerûen ignorálják, elõítéletekkel rendelkeznek. Sokan félnek, hogy megfertõzõdnek, pedig nincsenek tisztában azzal, milyen módon terjedhet a betegség. A 33 fiatal szerint azért fontos, hogy foglalkozzanak a témával, mert õk ugyanaz a korosztály, mint akikhez szólnak, a legnagyobb rizikófaktorú csoporthoz, tudnak velük és nem nekik beszélni. Útmutatást kaptak, hogy a vírussal és a betegséggel kapcsolatosan melyek a helyes kifejezések, statisztikákat, adatokat, számokat láthattak vendégelõadók tolmácsolásában. Az Izlandról, Hollandiából, Szomáliából, Norvégiából, Finnországból, Lengyelországból, Németországból, Észtországból, Romániából, Bulgáriából, Olaszországból, Oroszországból, Írországból, Brazíliából, Dániából, Angliából és Magyarországról érkezett fiatalok rövid prezentációban felvázolták hazájuk helyzetét, milyen mértékben van jelen a gyilkos vírus az országban. Az elsõ döbbenet után konstatáltam, Magyarország kedvezõ adatokkal rendelkezik. Míg Németországban a 65 millió lakos közül 45 ezer él a vírussal, Romániában a 22 millióból 14 ezren betegek, Magyarországon 2003 év végi adat szerint a 10 millió emberbõl 1041 kapta el a betegséget. Megnyugvásra azonban nincs ok. A vírus nem válogat, számára nincsenek országhatárok. A tréningen a fiatalok szembesülhettek saját magukkal, elõítéleteikkel. Mindenki kapott egy szerepet, minden szerep egy sztereotípia volt. Játszani kellett. Ha valaki nem értett egyet a szereppel, akkor is. Elkészítettek egy kötelezettségvállalást, melyben a négy legfontosabb állítást fogalmazták meg a hûségrõl, az emberi jogokról, arról, hogyan emelkedjünk felül az elõítéleteken, és akcióként mit tudnak tenni. Erre alapozva elindították a kampányt, melyben nem elérhetetlen vágyakat írtak le, hanem valós célokat, melyeket õk, hazatérve, a saját országukban el tudnak érni és kivitelezni képesek. Augusztus 20-án elindították a kampányt Rigában. Bõvebb információ a oldalon. HorváthÁgnes

17 Aktív Szemeszter keresztrejtvény: Aktív Szemeszter és az Edupress.hu közös játéka: Az elõzõ keresztrejtvény megfejtése: Oscar Wilde-idézet: Tudják mindennek az árát, de semminek az értékét. Az elõzõ keresztrejtvény nyertesei: Jaczkó Zsófia, Orosz Péter, Gápár Merse Elõd, Bárány Zsófia, Háromi Filoména A helyes megfejtõk között 6 példányt sorsolunk ki Pásztor Gyula Hajóhanem címû könyvébõl. A megfejtéseket szeptember 30-áig várjuk az Educatio Press honlapján. A fenti kesztrejtvény megfejtése egy magyar író mûvének címe és abból egy idézet. A megfejtéseket a oldalon a bal oldali játék ablakra kattintva és a mezõket kitöltve lehet elküldeni a szerkesztõséghez.

18 publicisztika Hungaricum kelet-európai módra Elõrebocsátom, hogy tipikus magyar vagyok: sírva vigadok, sose jó nekem az, ami van, és a mostanában sokat hangsúlyozott, divatos tulajdonságok a versenyképesség és a modernség sem biztos, hogy mindig jellemzõek rám. Sõt kritizálok is Nemrég Magyarországon játszott a Real Madrid. A focirajongóknak óriási élmény volt, hogy élõben láthattak élõ legendákat. Azt is jó volt látni, hogy az évek óta halódó magyar válogatott küzdött, és talán feltámadni látszott. Engem azonban mégis jobban megfogott a meccs elõtti érdekes és szövevényes hercehurca. Nem folytattam nyomozást, így oknyomozó riporttal sem szolgálhatok, hiszen nincsenek tények és bizonyítékok a kezemben, ezért csak következtetek és találgatok. A mérkõzés ugye azért (vagy azért is) jött létre, hogy Puskás Ferenc, azaz Puskás Öcsi bácsi legendás labdarúgónk hangsúlyozom, a miénk!!! gyógykezelését a szervezõk támogassák. Öcsi bácsi ugyanis súlyos beteg, és egy jó nevû budapesti kórházban ápolják. A kezelés költségei lassan teljes csõdbe taszítják Öcsi bácsi családját. Aztán jöttek a hírek, hogy Öcsi Bácsira csak a Real Madrid sztárjai által aláírt labda árverésbõl befolyt összeget fordítják. Késõbb ezt cáfolták, és egyre nõtt a nyújtandó összeg mértéke. Közben egyre többet hallhattuk, hogy a mérkõzés megszervezése egy üzleti vállalkozás, és hogy fontos a profit. Bizonyára Csak azt nem értem, hogy mi közének kell lennie a meccsnek Öcsi bácsi gyógykezeléséhez? Azt sem tudom, hogy miért kerül Puskás Ferenc gyógykezelése családjának pénzbe? Talán arról lehet szó, hogy Öcsi bácsi jó harminc évvel ezelõtt elköltözött Magyarországról akkori korszerû és modern szóhasználattal élve disszidált, és csak a nyolcvanas évek végén jött haza. Így nem lehet magyar nyugdíjas, és orvosi ellátásra sem jogosult? Nem tudom, lehet, hogy nem így van. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a tavaly decemberi kijelentések ellenére jelenleg pusztán a magyar állampolgárság nem jogsít orvosi ellátásra.) Szerintem azonban, bármi is az igazság, az ügy szempontjából teljesen lényegtelen, hogy Öcsi bácsi magyar állampolgár vagy sem, magyar nyugdíjas vagy sem, vagy, hogy fizetett-e TB-t vagy sem. Érthetetlen számomra ugyanis, hogy Öcsi bácsi nem elég Hungaricum-e Magyarország számára ahhoz, hogy a gyógykezelését az állam finanszírozza. Nem elég országimázs-e neve számunkra? Hiszen a világban sokszor a mai napig is a Puszkász név egyet jelent Magyarországgal. Ennek tükrében még érdekesebben hat az, hogy alig két évvel ezelõtt a magyar kormány komolyan fontolóra vette, hogy Baumgartner Zsoltot egymilliárd forinttal támogassa azért, hogy növelje az ország imázsát Forma 1-béli szereplésével. A magyar sport felhördülése okán végül is a támogatás meghiúsult. A sport támogatása azonban azóta sem sokat növekedett, pedig lehet, hogy az sem rossz országimázs, hogy a magyar férfi vízilabda-válogatott olimpiai bajnok lesz, nõi vízipólósaink pedig az USA válogatottját gyõzik le a világbajnoki döntõben, és még sorolhatnám Azonban nem gondolom, hogy Öcsi bácsi gyógykezelésének összeg felérne a Magyar Turizmus Rt. országimázsra fordított éves költségeivel, de lehet, hogy egy Tony Curtis-szel forgatott reklámfilm gyártási és sugárzási költségeit sem éri el HornyákTibor

19 arcél Az uszodán innen és túl Négyéves volt, amikor úszni tanították, és elég volt betöltenie a 19. életévét ahhoz, hogy a július végén Montrealban megrendezett világbajnokságról aranyéremmel térjen haza. Édesapja nyomdokaiba lépve, aki a hetvenes években Magyarország egyik legjobb hátúszója volt, az ifjabb Cseh Lászlóról is hamar kiderült, hogy ígéretes tehetség. A többszörös magyar bajnoki, kétszeres Európa-bajnoki és világbajnoki címmel büszkélkedõ Cseh László idén kezdi meg egyetemi tanulmányait a Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmérnök és Informatikus karának mérnök informatikus szakán. Élsportolónak neveltek, hiszen édesapád is az volt, vagy egyszerûen csak így alakult? Soha nem neveltek élsportolónak. Édesapámnak csak az volt a célja, hogy tudjak majd úszni. Ha például víz mellé megyünk, ne fulladjak bele. Nem is õ, hanem Kiss Miklós tanított meg úszni, õ volt az elsõ mesterem. Az, hogy versenyzõ legyek, nem édesapám döntése volt, soha nem is erõltette. Én pedig hamar megszerettem, és jól is ment, valahogy magától alakult úgy, hogy sportoló lettem. Mikor mutatkozott meg, hogy tehetséges is vagy? A háziversenyek alkalmával egészen jó helyezéseket értem el, a Spartacususzodában az élmezõnyben voltam. Azt azért látták, hogy szerettem úszni, és hogy jól fekszem a vízen, de akkor még nem lehetett arról beszélni, hogy a jövõben megállom-e a helyem mint tehetséges úszó. Kiskorod óta asztmás vagy. Nehezebb így a dolgod? Kezdetben csak néhány tünet utalt erre, 10 éves voltam, amikor súlyosbodott a helyzet, amikor gyakorlatilag minden este fulladtam. Akkor állapították meg az asztmát, és kezelni is kezdték. Ma már inkább csak idõszakosan jelentkezik, többnyire allergia váltja ki, és általában csak nyáron vagyok rosszabbul. Az úszás csak segít ezen. Bár lehet, hogy a tüdõm kicsit kisebb, de úgy érzem, a kapacitása megfelelõ. Én nem igazán érzem, hogy a sportban emiatt hátrányom lenne. Hogyan és mennyit készülsz a versenyekre? A felkészülési idõ egy-egy versenyre általában egy egész szezon, tehát egy egész évet vesz igénybe, kisebb-nagyobb megszakításokkal. A nagyobb megmérettetéseket kõkemény alapozás elõzi meg, ilyenkor a lényeg, hogy minél többet úszszon az ember. Az alapozó edzések során kilométernyit úszom. Közben a technikára is figyelünk, gyakorolunk, próbálunk újítani, de a hangsúlyt fõként az állóképesség javítására helyezzük. A versenyeket mindig néhány olyan hét elõzi meg, amikor már kevesebbet úszunk, hogy kipihenten és csúcsformában tudjunk versenyezni. A rengeteg edzés mellett természetesen fontos, hogy fejben is ott legyek. A versenyt megelõzõ nap reggeltõl estig a vízben vagy, vagy már a közelébe sem mész? A verseny elõtti napon fõként, ha világbajnokságról van szó szoktam leborotválni a testem, a fejemet is, hogy semmi ne akadályozzon a kellõ gyorsaság elérésében. Ekkor már csak egy jelképes úszás erejéig ugrom be a medencébe, de semmi komollyal nem foglalkozom. Nehéz azzal együtt élni, hogy az általad felállított mércéknek megfelelj? Úgy érzem, mércék nélkül nem is lehetne jól és eredményesen versenyezni. Ha nincsenek elvárásaim magammal szemben, akkor a motiváció hiánya komoly gondot jelenthet. Van még mit elérnem, és most úgy érzem, ez is menni fog. Egy világcsúcsot még mindenképpen szeretnék felállítani, és egy olimpiai bajnoki gyõzelem is tervben van. Ezek pedig elég motivációt adnak ahhoz, hogy még jó ideig ússzak. Milyen a kapcsolatod az edzõddel? Kell, hogy biztasson, hajtson, vagy hajtasz magadtól is? Turi Györggyel nagyon jó a viszonyom. Igen, szükség van egy keménykezû edzõre, hogy a maximumot kihozhassam magamból. Persze hajt rendesen, hiszen õ is azt szeretné, hogy sikerüljön elérni azokat az eredményeket, melyeket kitûztem magam elé. Edzõ nélkül nem is lehet egyedül edzeni, mint ahogy csapattársak nélkül sem. Gondoltál már valaha arra, hogy ha felhagysz az élsporttal, mivel foglalkozol majd? Lesz valaha edzõ belõled? Nem igazán gondolkoztam még ezen. Az úszást addig fogom folytatni, amíg javulok, és ott vagyok a világ élvonalában. Amikor már úgy érzem, hogy nem tudok többet kihozni magamból, akkor fogom azt mondani, hogy köszönöm, elég. Azt pedig egyelõre nem tervezem, hogy edzõként fogok dolgozni. Úszóként lehet, hogy jó az uszoda világa, de a másik oldalról már nem biztos, hogy megfogna ez a világ. Mennyi idõt töltesz az uszodában? Körülbelül hat órát naponta. Általában már háromnegyed hattól ott vagyok egészen délelõtt tízig. Aztán egy kis szünet után négytõl megint edzések vannak késõ délutánig. Van egyáltalán szabadidõd? Nincs sok, azt általában pihenéssel, tévézéssel töltöm, vagy a számítógépem elõtt ülök. Másra sem erõm, sem idõm nincs. Sikeresen felvételt nyertél a Mûszaki Egyetemre, ráadásul nappali tagozatra. Hogyan fogod tudni az egyetemi tanulmányaidat összeegyeztetni a jelenlegi életeddel? Eddig is nehéz volt az iskolai dolgokat összehozni a sporttal, de már hozzászoktam. Ráadásul sporttagozatos gimnáziumba jártam, ahol jobban tolerálták a versenyek miatti hiányzásokat, bár mindenrõl kellett igazolás. Ezt is valahogy meg kell oldanom, bár még éppen csak sejtem, hogyan mûködik az egyetem, de bízom abban, hogy egy egyetemi órarendet azért rugalmasabban lehet kezelni. Azt mondják, hogy az élsporthoz társuló hihetetlen akarat a sportolók életének minden egyes területére jellemzõ Ez valóban igaz, bár õszintén szólva az úszástól eltekintve én egy kicsit lusta ember vagyok. Akarat nélkül nem lehet versenyezni, ha az nem lenne, nem is tudnék minden reggel annyira korán kelni, hogy edzésre menjek. A legtöbb esetben az ember akkor csinál valamit teljes erõbedobással, ha nem kötelezõ, vagy egyébként is szívesen teszi. Ahhoz az akarat is könnyebben társul. MondovicsPálma Legjobb eredmények, díjak: Világbajnok m vegyes (2005) Világbajnoki 2. hely m vegyes (2005) Világbajnoki 3. hely m hát (2005) Olimpiai 3. hely m vegyes (2004) Olimpiai 4. hely m vegyes (2004) Olimpiai 6. hely m hát (2004) Olimpiai 7. hely - 4x100 m vegyesváltó (2004) Világbajnoki 2. hely m vegyes (2003) Európa-csúcstartó m vegyes Európa-csúcstartó m vegyes Európa-bajnok m hát (2004) Európa-bajnok m vegyes (2004) Európa-bajnoki x100 m vegyesváltó (2004) Európa-bajnoki m pillangó (2004) Rövidpályás Európa-bajnok 400 m vegyes (2003, 2004) 4x Ifjúsági Európa-bajnok Sokszoros magyar bajnok Sokszoros magyar csúcstartó Az Év Férfi Sportolója 2. hely (2003) Az Év Ifjúsági sportolója (2003) szeptember 19

20 kultúra Nick Cave a Szigeten és DVD-n Ismét eltelt egy nyár, már megint túl vagyunk a Szigeten. Ahogy haladunk elõre az idõben úgy válik egyre nemzetközibbé a buli, és úgy lesz egyre üzletibbé az egész. Ez persze nem baj, ha együtt jár a profizmussal. Hiszen ennyi embert és programot már lehetetlen lenne azon az amatõr módon kiszolgálni, ahogy annak idején indult. A baj csak az, hogy a professzionalizálódás nem mindenütt érhetõ tetten. Nem mondhatok véleményt a Sziget egészérõl, hiszen az idén csak egy nap, és akkor is csak egy koncertre mentem ki. Természetesen Nick Cave-re. Kíváncsi voltam, vajon fog-e rajta az idõ. A legutóbbi album ezt cáfolni látszott, hiszen újra tele van erõvel és dinamizmussal, már-már a kezdeti idõk lendületét érezni rajtuk. Igen kevés a Murder Balladsra vagy a Boatman s Callra jellemzõ lassú ballada. Azt is érdeklõdéssel vártam, képesek-e Blixa Bargeld hiányát áthidalni (a Whiping Songban nem sikerült). Nos, a buli várakozásaimnak megfelelõen frenetikus volt. Cave szerencsére attól sem higgadt le, hogy 2000-ben ismét apa lett. Ugyanazzal, vagy talán még nagyobb hévvel vezényelte le a koncertet, ahogy azt már itt nálunk is többször láthattuk tõle. Mérgezett egérként rohangált a színpadon, hogy kitörõ energiáit levezesse. Legalábbis remélem, hogy ezért, és nem azért, hogy vajon melyik kontroll hangszóróban meg hallja végre, hogy mit játszanak a többiek. Ugyan is itt jött az a bizonyos hiány. Mármint a profizmusé. A Bad Seeds-bulik mindig nagyon precízen felépítettek. Ezt a zenét, ezekkel az elképesztõ dinamikai váltásokkal, nem is lehetne másként eljátszani. Itt a Szigeten azonban a legtöbbször azt láttuk, hogy a zenészek folyamatosan a kontrollra mutogatnak, és hangot kérnek rá. De nem kaptak. Így a zenekar idõnként rendesen elment az erdõbe és összeviszsza játszottak. Az új albumon, talán Blixa hiányát enyhítendõ, hangsúlyos szerepet kapott a vokál. Itt a koncerten azonban nem. A hangmérnöknek kb. 2 perc kellett, hogy észrevegye, hogy az Oh Childrenben Cave és az egyik vokalista felváltva éneklik a sorokat. Akik tehát nem tudták kívülrõl a szöveget, itt csak a felét hallották. Egyébként is. Ha valaki itt találkozott elõször ezzel a zenével, valószínûleg nemigen értheti meg, a többiek miért voltak annyira oda érte. Bár az ének dicséretesen ki volt emelve, a zongorát már alig lehetett hallani, és általában mindent elnyomott a lábdob. Sajnos egyetlen olyan szám sem volt, amiben elfogadható arányok lettek volna. A keverõs vagy tökrészeg volt, vagy sosem hallott még egyetlen Nick Cave-lemezt sem. Kár, mert egy koncerthez azért, bármennyire újdonságnak hat ez egyeseknek, hozzátartozik a hangzás is. De sajnos az elmúlt évek nagyszínpadi koncertjei azt bizonyítják, hogy akik itt hangosítanak, megrekedtek valahol a hatvanas évek technikájánál. Ez annál is sajnálatosabb, mert a zenei DVD-k nagyon nagy kihívást jelentenek a koncertszervezõknek. És így van ez a Bad Seeds esetében is. Az elõzõ turné, a God Is In The House DVD-je kapható nálunk is. Így mindazoknak, akik Nick Cave-ben ugyan nem, de a szigeti buliban csalódtak, azt ajánlom, nézzék meg. NeltzJános Jimmy Page Robert Plant: No Quarter - Unledded szeptember A zene több mint tíz éve ismerõs lehet. Jó alkalmat teremtett az MTV 1994-es felkérése a Led Zeppelin két tagjának arra, hogy addigi munkásságukat összegezzék, újraformálják a klasszikus darabokat, és újakat írjanak. Valódi világzene született, rockzenészek, marokkói muzsikusok, az Egyptian Ensemble és a London Metropolitan Orchestra közremûködésével. Akkor CD és videó készült a koncertrõl, amelyet az idén DVD-n is megjelentettek. Persze nem egyszerû koncertfilmrõl van szó. Lenyûgözõ marokkói tájak, a marrakesi piac és a koncertterem képei váltakoznak, egyenrangú partnereként a zenének. Ezt a zenét látni kell! Ami miatt kimagaslónak tartom a most megjelent DVD-t az ez, és az éppen az elõbb kifogásolt hangzás. Tökéletesre sikeredett az 5.1-es keverés. Sikerült megteremteni az emberi hang, a gitár, az afrikai ütõsök és a nagyzenekar hangzásának egyensúlyát. Ez az a DVD, ami jól illusztrálja, hogy az egyre fejlõdõ technika hogyan tudja új dimenzióit feltárni ugyanannak a felvételnek. Érdemes volt kivárni ezt a 11 évet, hogy kiderüljön a valódi érték, nem kopik meg, ma is éppolyan friss, mint volt 1994-ben. A No Quarter üdítõ színfolt a futószalagon gyártott ipari zene tengerében. NeltzJános 20