Közszolgálat és hivatásetika. DDr. Vértesy László PhD jur. PhD œc.

Átírás

1 Közszolgálat és hivatásetika DDr. Vértesy László PhD jur. PhD œc.

2 A közszolgálati jog alapjai Munkavégzés jogviszony munkaviszony közszolgálati jogviszony helye gazdasági szféra közszféra jogág munkajog közszolgálati jog jogszabály évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről (Kttv.) évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról cél az eredményes működés a köz szolgálata munkáltató tartalma gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány kötelezettségek és jogosultságok állami vagy önkormányzati szerv, költségvetési szerv többletkötelezettségek (összeférhetetlenség) és többletjogosultságok (előmenetel) Közszolgálati jogviszony: a közszolgálathoz tartozó foglalkoztatási jogviszonyok összessége

3 Nyitott és a zárt rendszer zárt érdemrendszer szakértelem politikailag semleges életpályaszerű munkavégzés állandó köztisztviselői kar foglalkoztatás stabilitása jogviszony szabályozása élesen elkülönül a munkajogtól a jogviszony szigorúan szabályozott (pl. megszüntetése csak kivételes esetekben lehetséges) kötött bérrendszer, előmenetel nyitott zsákmányrendszer hűség politikai befolyás, hűség nincs életpályamodell nem állandó nincs stabilitás munkajog alapú a jogviszony rugalmas (pl. könnyebben megszüntethető) szabad bérrendszer, előmenetel A két rendszer keveredik a gyakorlatban

4 közszolgálati tisztviselők Közszolgálati alkalmazottak állami politikai vezetők kormánytisztviselők köztisztviselők ügykezelők állami vezetői szolgálati jogviszony (miniszterelnök, miniszter, államtitkár) Kormány alá rendelt központi államigazgatási szervek (pl. minisztériumok, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, kormányhivatalok, központi hivatalok) + ezek területi szervei kormányzati közszolgálati jogviszony önkormányzati képviselő-testületek hivatalai (jegyző, ügyintéző stb.) a kormány alá nem tartozó szervek (pl. Ogy, KE, AB Hivatala, autonóm / önállóan szabályozó szervek) közszolgálati jogviszony kormányzati és közszolgálati ügykezelők ügyviteli feladatok kormányzati / közszolgálati jogviszony közalkalmazottak az állam és a helyi önkormányzat költségvetési szervek oktatás, egészségügy, szociális, kulturális szféra hivatásos állomány közvállalatok dolgozói (fegyveres szervek): rendőrség (határőrség), pénzügyőri állomány, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, katasztrófavédelem, Magyar Honvédség, büntetés-végrehajtási szervek dolgozói MÁV, MVM, Volántársaságok, Posta stb. Mtv. Alapvetően a közszolgálati tisztviselőkkel foglalkozunk. A kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozás főszabályként a köztisztviselőkre is alkalmazandó (ügykezelőket nem érintjük)

5 Jogviszony létesítése Feltételek általános magyar állampolgárság, büntetlen előélet, legalább középiskolai végzettség (érettségi vizsga), cselekvőképesség, a kinevezendő köztisztviselő ne álljon hivatalvesztés fegyelmi büntetés hatálya alatt különös egyes fontos és bizalmas munkakörök esetén nemzetbiztonsági feltételek, vagyonnyilatkozat, meghatározott iskolai végzettség (pl. jogi), képesítés (pl. közigazgatási szakvizsga), meghatározott gyakorlati idő letöltése, egészségi és pszichikai alkalmasság Kiválasztási eljárás jelenleg nem kötelező a pályáztatási eljárás, nagy a munkáltató mozgástere (Jogszabály vagy a közigazgatási szerv döntése alapján meghatározott munkakör betöltése meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet.)

6 Kinevezés a közszolgálati jogviszonyt (írásos) kinevezés létesíti (nem munkaszerződés) a kinevezést el is kell fogadni (írásban) határozatlan időre létesül, (határozott időre csak helyettesítés vagy meghatározott feladat elvégzése céljából létesíthető) próbaidő kötelező 3-6 hónap; meghosszabbítani nem lehet, indokolás nélkül megszüntethető eskütétel (szóban! + írásban megerősíti) Én,... becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom. (Az eskütevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen! Jogviszony módosítása Főszabály: a kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet Egyes esetekben nem kell: a fizetési fokozatban történő előrelépés miatt szükséges módosítani a kinevezést a közigazgatási szerv személyében jogutódlás következik be átszervezésre kerül sor a közigazgatási szerven belül

7 A közigazgatási szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén végkielégítés jár, amelynek mértéke a közszolgálati jogviszonyban töltött idő függvényében 1 8 havi illetmény. Jogviszony megszűnése közszolgálati jogviszony megszűnik kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, köztisztviselő halálával, 70. életév betöltésével, közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével, köztisztviselő politikai vezetővé történő megválasztásával, kinevezésével hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel a kormánytisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte (kivétel, ha a kormánytisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja), a törvényben meghatározott egyéb esetekben (pl. nem szünteti meg az összeférhetetlenségét, a közigazgatási alapvizsgát az előírt határidőn belül nem teszi le)

8 Felmentés esetén végkielégítés jár, amelynek mértéke a közszolgálati jogviszonyban töltött idő függvényében 1 8 havi illetmény. Jogviszony megszüntetése közszolgálati jogviszony megszüntethető felek közös megegyezésével, áthelyezéssel: a kormánytisztviselőt másik közigazgatási szervhez, illetve közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati szervekhez helyezik át (de a versenyszférába nem lehet áthelyezni) lemondással: a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat (indokolás nélkül), a lemondási idő 2 hónap, de a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak, felmentéssel: a munkáltató általi megszüntetés; mérlegelése alapján (létszámcsökkentés), vagy kötelező jelleggel (pl. a köztisztviselő hivatalára méltatlanná válik, munkavégzése nem megfelelő, vagy vezetőjének bizalmát elveszti) 2 hónap + indokolás! azonnali hatállyal a próbaidő alatt

9 Összeférhetetlenség I. Gazdasági munkavégzésre irányuló további jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet nem kell engedély a gyakorolható tevékenységekhez (tudományos, oktatói, művészeti, szerkesztői, lektori, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység) a vezetői megbízású csak gyakorolható tevékenységet nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van Politikai pártban tisztséget nem viselhet, viszont egyszerű párttag lehet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat. (Kivételt az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon a jelölti részvétel.) Hatalmi ágak megosztása nem lehet országgyűlési képviselő, nem lehet bíró, ügyész, nem lehet polgármester és helyi önkormányzati képviselő (kivéve, ha az őt alkalmazó szerv illetékességi területén kívüli helyi önkormányzatnál történik a képviselői vagy a polgármesteri poszt betöltése)

10 Összeférhetetlenség II. Hozzátartozói hozzátartozójával nem állhat irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási viszonyban (együttalkalmazás tilalma) Etikai hivatási presztízs nem folytathat olyan tevékenységet, magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné (Ez nemcsak a köztisztviselő munkavégzésre, hanem a magánéletére is kiterjedhet.) Amennyiben a köztisztviselővel szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy összeférhetetlen helyzetbe kerül (pl. megválasztják országgyűlési képviselőnek), ezt köteles haladéktalanul írásban bejelenteni. Ezt követően a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha erre 30 napon nem kerül sor, a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnik.

11 Előmenetel I. előmenetel alanyi jog, a rendszer alapja a besorolás, amely az iskolai végzettség és közszolgálati idő alapján történik I. Besorolási osztály (felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők) Gyakornok Fogalmazó Tanácsos Vezető-tanácsos Főtanácsos Vezető-főtanácsos II. Besorolási osztály (középfokú iskolai végzettségű köztisztviselők) Gyakornok Előadó Főelőadó Főmunkatárs III. Besorolási osztály (ügykezelők) Ügykezelő A magasabb besorolási fokozat feltétele: le kell töltenie a fokozatok közötti várakozási idő teljesítenie kell a jogszabályok (pl. tanácsosi besorolási fokozathoz közigazgatási szakvizsga) által előírt feltételek legalább megfelelt fokozatú minősítés

12 Előmenetel II. közigazgatási alapvizsga: I. besorolási osztályban 1 éven belül II. besorolási osztályban 2 éven belül a pályán maradás feltétele közigazgatási szakvizsga: a felsőfokú iskolai végzettségűek (legalább 2 év gyakorlatot követően) nem feltétele a pályán maradásnak a garantált előmenetel legfontosabb hozadéka az alapilletmény növekedése, (de például pótszabadságok is részben a besorolástól függnek) az előmenetel gyorsítása és lassítása: soron kívül előre kell sorolni, ha a magasabb besorolási fokozatba lépéshez előírt feltételeket a következő besorolási fokozathoz szükséges várakozási idő lejárta előtt teljesítette, ha megfeleltnél alacsonyabb fokozatú minősítést kap, a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható előmenetel címekben és vezetői beosztásban is

13 Képzés és továbbképzés jogosultság: az előmenetelhez előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben részvétel kötelezettség: a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt képzésben részvétel finanszírozás: iskolarendszeren kívüli esetén a központi költségvetés iskolarendszerű továbbképzés esetén a közigazgatási szerv saját költségvetéséből olyan képzés esetén, amely az előmeneteléhez szükséges,illetve központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt, az ezeken való részvétel és vizsgakötelezettség miatti kieső munkaidőre járó illetményét a közigazgatási szerv megtéríti Ktv. szankció köteles megtéríteni a képzés költségeit ha a köztisztviselő neki felróható okból a képzést elmulasztja, az előírt követelményeket nem teljesíti hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt szűnt meg a közszolgálati jogviszonya polgármester és a helyi önkormányzati képviselő is jogosult részt venni az egyes képzéseken, de nincs kötelezettség

14 Teljesítményértékelés, minősítés eljárásrend: a teljesítményértékelésnek vannak kötelező és ajánlott elemei; legalább 4 teljesítményértékelés eredménye együttesen adja a kormánytisztviselő minősítését; minősíteni az első teljesítményértékeléstől számított 1 évet követően kell; a teljesítményértékelés alapján jutalom fizethető A kormánytisztviselő jogorvoslattal csak korlátozottan élhet, ugyanis közszolgálati jogvitát kizárólag akkor kezdeményezhet, ha a teljesítményértékelés vagy minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapítást, illetve személyiségi jogát sértő megállapítást tartalmaz. teljesítményértékelés folyamatos, évente funkciója, célja o a köztisztviselő visszacsatolást kap a munkavégzés színvonaláról o felmérhetőek a képzési és fejlesztési igények, o számos munkáltatói döntés a teljesítményértékelés alapján o a szervezeti-intézményi kultúra formálása, a közszolgálat minőségének és hatékonyságának javítása minősítés olyan eljárás, amelynek keretében a kormánytisztviselő magatartását és munkáját előre meghatározott szempontok alapján rendszeresen jellemzik, illetve értékelik

15 Munkaidő, pihenőidő Munkaidő heti munkaidő (főszabály) 40 óra, H-Cs 8-16:30 -ig, P ig rendkívüli munkavégzés (túlmunka), írásban napi 12 óránál, heti 48 óránál nem lehet több éves maximum: köztisztviselőknél 160, kormánytisztviselőknél 200 óra a túlmunka időtartamával azonos mértékű szabad idő illeti meg ha a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történt, akkor 2 kompenzáció a szabad időt legkésőbb 30 napon belül kell kiadni, kivételesen megváltani a vezető rendkívüli munkavégzésért nem jogosult szabad időre. Pihenőidő Munkaközi szünet: ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja, akkor napi 30 perc; minden további 3 óra munkavégzés után legalább 20 perc (pl. napi 9 óra esetén 50 p) Napi pihenőidő: a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani Heti pihenőidő: hetenként 2 pihenőnap, ezek közül az egyik vasárnap Évi fizetett (rendes) szabadság: 25 nap alapszabadság + (besorolás szerint) további 3 13 nap pótszabadság kiadása elsősorban a munkáltató döntése, de az alapszabadság 2/5-t (10 napot) a kért időpontban kell kiadni, mennyiben igényét 15 nappal korában bejelenti szabadságot esedékességének évében kell kiadni szabadság megszakíttatása - felmerült kárát, költségeit a közigazgatási szerv megtéríti

16 Munkavégzés szabályai I. munkáltató köteles a kinevezés, a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok és az jogszabályok szerint foglalkoztatni; az egészséges és biztonságos munkavégzési feltételek; előmenetelének feltételeit biztosítani, munkakör betöltésével kapcsolatos követelményeket (végzettség, szakképzettség, tapasztalat) munkaköri leírásban rögzíteni a munkát megszervezni, hogy a kormánytisztviselő a közszolgálati jogviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja a szükséges tájékoztatást és irányítást megadni; munkakörével kapcsolatos képzést és továbbképzést elősegíteni illetményt fizetni a kormánytisztviselő kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit megtéríteni, a kormánytisztviselő teljesítményét értékelni és minősítését elvégezni lehetőségét, hogy a kormánytisztviselő érdek-képviseleti tevékenységével kapcsolatos jogait gyakorolhassa

17 Munkavégzés szabályai II. kormánytisztviselő köteles feladatait a köz érdekében, a jogszabályoknak, hivatásetikai elveknek és a vezetői döntéseknek megfelelően, szakszerűen, az elvárható szakértelemmel, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint ellátni az előírt helyen és időben, munkavégzés céljából, munkára képes állapotban megjelenni munkaidejét munkában tölteni, illetve rendelkezésre állni; vezetőkkel és munkatársakkal együttműködni munkáját személyesen ellátni; általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő, vezetők iránti szakmai lojalitás megtartani a minősített adatot; felettese utasítását végrehajtani (kivételek! pl. bűncselekmény, testi épség stb.) Kttv. szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. mentesül a munkavégzési kötelezettség alól: a keresőképtelenség, a kötelező orvosi vizsgálat időtartama, vagy a hozzátartozó halála esetén.

18 Illetményrendszer Alapilletmény, az illetményalap és a fizetési fokozathoz tartozó szorzószám szorzata az illetményalapot az Országgyűlés évenként állapítja meg a költségvetési törvényben (2012. évben Ft) a korábbi évinél alacsonyabb nem lehet eltérítés: a hivatali szerv vezetője az alapilletményt legfeljebb 20%-kal csökkentheti vagy legfeljebb 50%-kal megemelheti, a köztisztviselő szakmai munkája értékelésének függvényében Illetménykiegészítés az alapilletmény bizonyos százalékában van megállapítva mértéke egyrészt az alkalmazó közigazgatási szervtől függ, másrészt pedig az iskolai végzettségétől Illetménypótlék a köztisztviselő egyes speciális képességei, illetve a munkavégzés egyes körülményei alapján Egyéb juttatások, támogatások különböző szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatások (pl. lakhatási, lakásépítési, - vásárlási támogatás, albérletidíj-hozzájárulás, családalapítási támogatás, képzési támogatás) ugyanakkor nem alanyi jogon illetik meg a köztisztviselőt az ún. cafetéria-juttatások (pl. étkezési utalvány, üdülési csekk). jubileumi jutalom, 25, 30, 35, 40 évnyi közszolgálati jogviszony esetén mértéke pedig kettő-, három-, négy-, illetve öthavi illetmény.

19 Fegyelmi felelősség fegyelmi vétség: a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi kötelezettség a Kttv.-ben nevesített (pl. a köztisztviselő köteles megtartani a minősített adatot) és (!) más jogszabályban foglalt, amely irányadó a köztisztviselő munkavégzésére (beleértve az egyes szervek belső szabályzatait is, pl. egy minisztérium iratkezelési szabályzatát), vétkes: szándékosan vagy gondatlanul kell elkövetni (Az eljárás részletes szabályait egy közeljövőben megjelenő kormányrendelet fogja tartalmazni.) fegyelmi büntetéseket szabhatja ki: o megrovás, o az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása, o az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési vagy besorolási fokozattal, o címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása, o hivatalvesztés. A köztisztviselő jogorvoslatként a fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen keresettel élhet a munkaügyi bíróságnál. Ebben az esetben a jogerős bírósági döntésig nem lehet végrehajtani a kiszabott büntetést.

20 Kártérítési felelősség károkozó károsult felelősség tartalma közszolgálati tisztviselő munkáltató közszolgálati tisztviselő munkáltató közszolgálati tisztviselő harmadik személy szubjektív vétkesség objektív eredmény vegyes szándékos, súlyos gondatlan károkozás esetén a teljes kár gondatlan károkozás esetén főszabályként max. 4 havi illetmény leltár, elszámolási kötelezettség esetén teljes kár teljes mértékű és vétkességre tekintet nélküli felelősség terheli. (akkor is, ha semmilyen fokú vétkesség nem terheli) mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy a károsult elháríthatatlan magatartása okozta a károsulttal szemben a munkáltató lesz felelős, és teljes kártérítésre köteles (objektív) a közigazgatási szerv a szubjektív felelősségi szabályok alapján helytállásra kötelezi a vétkes közszolgálati tisztviselőt

21 Jogviták Kormánytisztviselői Döntőbizottság közszolgálati panasz kormánytisztviselők a jogviszonyukból származó igényeik érvényesítése érdekében 3 fős bizottságban bírálja el az általa meghozott döntés ellen bírósághoz lehet fordulni esetek: o a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetésével; o az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással; o a minősítés, a teljesítményértékelés megállapításaival; o a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal; o a kinevezés egyoldalú módosításával kapcsolatos ügyek. munkaügyi bíróság kereset az elévülési időn belül (ált. 3 év) ha a kormánytisztviselő nem fogadja el a KDB döntését (vagy a KDB a határidőn belül nem hoz döntést); másrészt pedig minden olyan ügyben, amelyben a kormánytisztviselő valamilyen igényt kíván érvényesíteni a munkáltatójával szemben, de a Kttv. nem teszi lehetővé a KDB-hez fordulást Köztisztviselők esetében a KDB szabályai nem alkalmazhatóak! (mindig bíróság)

22 A közszolgálati életpálya: civil, rendvédelmi, katonai hivatásos állomány. A tervezett karrierutak pedig a három életút közötti átjárás lehetőségét fogják biztosítani. Életpálya életpályaprogram nem egymás mellett, elszigetelten futnak az életutak, hanem meg kell teremteni a közös kapcsolódási pontokat annak érdekében, hogy a karrier ne csak egyirányú előmenetelt jelentsen, hanem az életutak közötti mozgást, váltást is (horizontális mobilitás). A kapcsolódási pontok az egyes jogviszonyokban: hivatásetikai normák; munkaköralapú rendszer; kiválasztás; vizsgák; előmenetel és javadalmazás; értékelés; képzés és továbbképzés; állami gondoskodás/munkáltatói gondoskodás; rendszerirányítás.

23 Hivatásetika hivatásetika: azon értékek, elvek és normák összessége, amelyek a közszolgálat szervezeti és a tisztviselő viselkedési, írott (jog) és íratlan (morális) szabályait meghatározzák tisztviselő és nemzete között lelki, érzelmi, erkölcsi kapcsolatnak kell lennie hivatásetika koncepcionális keretei szervezeti integritás és kultúra: átláthatóság, elszámoltathatóság, hatékonyság; egyéni integritás: szakmai és erkölcsi tekintély; tisztviselő egyéni szabadságjogainak korlátai és magánéletére is kiható elvárások; korrupció elleni fellépés; érdek-összeütközések megelőzése, összeférhetetlenség megszüntetése; szervezeti eszközök, ösztönzés, képzés; normasértések tisztességes eljárásban történő elbírálása; normasértés szankciói Köztisztviselők Etikai Kódexe hűség és elkötelezettség közérdek előnyben részesítése igazságos és méltányos jogszolgáltatás és az emberségesség méltóság és tisztesség előítélet-mentesség pártatlanság politikai semlegesség felelősségtudat és szakszerűség együttműködés egységes szabályozás indokai közös közszolgálati értékrend (ethosz) közszolgálati életpályák átjárhatósága jogbiztonság és jogegység társadalmi felelősség és bizalom közszolgálat tisztasága, a hivatali korrupció elleni fellépés nemzetközi összehasonlíthatóság a közszolgálat a versenyképességi mérésekben hivatásetikai értékek hűség és elkötelezettség szakmai lojalitás megfelelő joggyakorlás méltóság előítéletmentesség pártatlanság politikai semlegesség szakszerűség közérdek előnyben részesítése együttműködési kötelezettség és tájékoztatásnyújt ás arányosság

24 Integritás integritás: olyasvalakit vagy valamit jelöl, aki vagy ami romlatlan, sértetlen, feddhetetlen, továbbá az erényre, megvesztegethetetlenségre, a tisztaság állapotára is utal egyéni integritás: a köztisztviselők tiszteletben tartják a jó közigazgatás értékeit és normáit (becsületesség, őszinteség, közvetlenség, semlegesség, megbízhatóság, ügyfélcentrikusság, tisztelet, objektivitás) az emberek javára, illetve az általuk szolgált közérdekre figyelemmel élnek, és helyesen járnak intézményi integritás: a szervezet köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy alkalmazottai ellenálljanak a kísértéseknek integritáspolitika elemei: az elfojtás és a megelőzés integritásirányítási keret = integritási infrastruktúra modell (OECD) Első alapelem: azok az eszközök, amelyekkel ösztönözhető az integritás, megelőzhető a korrupció Második alapelem: az intézmények tevékenységi folyamatai Harmadik alapelem: az intézmények szervezeti struktúrái A három alapelem két síkon: az alap- és a kiegészítő eszközök, intézkedések síkján fejti ki: i) elsődleges eszközök (etikai kódexek, integritási képzések stb.) közvetlen célja az integritás erősítése ii) kiegészítő eszközök, célja nem az integritás erősítése, de fontos hatásokat gyakorolhatnak a vizsgált területekre.

25 Korrupció korrupció: olyan jogi vagy etikai normába ütköző hivatali kötelességszegés, amelyet az államháztartás körébe tartozó szerv nevében és megbízásából eljáró személy követ el saját jogtalan (illegitim) előny érdekében úgy (abból a célból), hogy azzal egy, a szerven kívüli szervezet vagy személy számára társadalmilag és/vagy jogilag tiltott kedvezményt, illetve előnyt biztosítson, illetve amely a közintézmény működésében rendellenességet okoz. szabályozási keretek: Alkotmány minden jogalany számára biztosítja az alapvető jogokat és a demokratikus normák érvényesülését Büntető Törvénykönyv a különböző korrupciós bűncselekmények tényállásai és büntetési tételei: a közélet tisztasága elleni bűncselekmények (pl. aktív/passzív vesztegetés, a befolyással üzérkedés, a hivatali visszaélés) közérdekű adatok kezelését és nyilvánosságát szabályozó törvény a mindenki számára megismerhető adatok, információk hozzáférhetősége közbeszerzésről szóló törvény a közpénzfelhasználás átláthatósága, nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekében a közbeszerzési eljárásokat szabályozza pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény a gazdálkodás nyomon követése és átláthatósága üvegzseb-törvény a közérdekű adatok hatékonyabb megismerhetősége, a közbeszerzések és közpénzek felhasználásának átláthatósága pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény a korrupciós ügyletek során keletkező tiltott vagyoni előnyök megakadályozása adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóhatóságok kötelesek jelenteni a korrupciógyanús, illetve a korrupciós eseteket az illetékes hatóságnak csalásról szóló országos számviteli szabvány a könyvvizsgálók feladata, hogy vezetőségüknek, vagy közvetlenül a jogalkalmazó hatóságnak jelentsék a csalás vagy korrupciós gyakorlatok gyanúját.

26 Köszönöm a figyelmet!