DOMBORZAT- LETHASZNÁLATLAT
|
|
- Zsolt Balla
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DOMBORZAT- TÁJ TERÜLETHASZN LETHASZNÁLATLAT (és s konfliktusok )
2 TÁJTÍPUSOK KIALAKULÁSA Táj j használata során Időben ben-területileg eltérő Területhaszn lethasználattal lattal lehet számszer mszerűsíteni
3 A TÁJFEJLT JFEJLŐDÉS S TÖRTT RTÉNETE 1) Első szakasz: első társadalmak kialakulása XIX. sz. eleje 1) Termékeny félholdf lhold 2) Európa Kr.e neolitikum 3) 4km 2-1km 2 (ma főf km 2 ) - Nomád állattenyésztés - Földművelés s (vízgazd zgazdálkodás, 3nyomásos rendszer) - Ipar-kereskedelem fejlődése Ökológiai adottságok megváltoznak
4 2) Második szakasz: ipari forr. XIX. sz. vége Természeti kincsek gátlástalan kitermelése Munka lakóhely elkülönülése Mellékterm ktermékek kek felhalmozódása
5 3) Harmadik szakasz - napjainkig Természeti kincsek kimeríthet thetőségének felismerése se Tájváltozásnak a távolabbi t jövőre j is kiható változása idegen anyagok óriási méretm retű felhalmozódása Fokozott urbanizáci ció Fő tájtípusok méginkább elkülönülnek lnek
6 AZ EMBER ÉS S A TÁJ T J KAPCSOLATA - TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK
7 Milyen jelentős s változv ltozásokat hozott létre az ember a szférákban? LITOSZFÉRA HIDROSZFÉRA RA ATMOSZFÉRA PEDOSZFÉRA BIOSZFÉRA TÁRSADALMI SZFÉRA
8 A A világ g különleges k és s bonyolult akárcsak egy pók p k hálója. h Ha megérinted egy fonalát t remegése végigfut v az összes többi szálon. Mi nemcsak megérintj rintjük k a hálót, hanem bele is szakítunk. tunk. Gerald Durell
9 AZ ÉLŐ FÖLD RENDSZERMODELLJE VISSZASUGÁRZOTT ENERGIA VILÁGŰR A NAPSUGÁRZÁS ENERGIÁJA ATMOSZFÉRA HIDROSZFÉRA BIOSZFÉRA PEDOSZFÉRA LITOSZFÉRA A FÖLD BELSŐ SZFÉRÁI
10 A TÁRSADALMAST RSADALMASÍTOTT FÖLD F HOMOMORF RENDSZERMODELLJE VISSZASUGÁRZOTT ENERGIA VILÁGŰR A NAPSUGÁRZÁS ENERGIÁJA ATMOSZFÉRA HIDROSZFÉRA EMBER BIOSZFÉRA LITOSZFÉRA PEDOSZFÉRA A FÖLD BELSŐ SZFÉRÁI
11 I. A TÁJHASZNÁLATI - DOMBORZATI KONFLIKTUSOK A szélesk leskörű szüks kségleteket elégít t ki!!!!! Termelő (gazdasági) gi) funkció Szabályoz lyozó (ökológiai) funkció TÁJ!!!! Társadalmi térfunkcit rfunkciók k (lakó,, rekreáci ciós, humánökol kológiai stb.) Változatos igények Szakértelem hiánya
12 Összefüggések a tájhasznt jhasználati konfliktusok jellege közöttk
13 FUNKCIONÁLIS TÁJÖKOLÓGIAI Pl. szennyezés, s, erózi zió,, biocönózis zisnövényzet nyzet (akác, erdeifenyő) ) stb.
14 VIZUÁLIS LIS- ESZTÉTIKAI TIKAI KONFLIKTUS
15 1. LITOSZFÉRA Külszíni bányb nyászat Negatív v formák Tájsebek
16 Külszíni bányb nyászat Pozitív v formák
17 Mélyművelés Felszíni berogyások (nehezíthetik a művelést) Witwatersrand 3585 m
18 VÍZKÉSZLET FELSZÍNI 2. HIDROSZFÉRA RA
19 FELSZÍN N ALATTI
20 FELSZÍNI VIZEK SZENNYEZETTSÉGE SZENNYEZŐFORR FORRÁSOK SZERVES KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK IPARI KIBOCSÁJT JTÁS
21 Kelet-Eur Európa- max. 80-as évek eleje Dél-Európa-nincs jelentős s változv ltozás Észak-Európa- megfelelő Nyugat-Eur Európa- változás s 1980 után
22 SZERVETLEN NITRÁTOK TOK (mg - műtrágyák) FOSZFÁTOK (szennyvíz, z, mg, ipar) AMMÓNIUM
23 TAVAK SAVAS HATÁSÚ ANYAGOK Kén-dioxid Nitrogén-dioxidok ELSAVASODÁS
24 Foszforterhelés Kultúreutrofiz reutrofizáció Mg. szerepe Max. Hollandia
25 FOLYÓSZAB SZABÁLYOZÁSOK CÉL: ÚJ TERÜLETEK A MG SZÁMÁRA VÍZJÁRÁS KIEGYENLÍTÉSE
26 ALFÖLD LD - A TISZA VÍZRENDSZEREV A Tisza vízrendszerének nek jelentősége Szabályoz lyozások Mai állapotok
27 A tervezett vésztározók terület letének %: gyenge, igen gyenge 32-33%: 33%: jó, j, igen jój agrártermel rtermelési adottságú. Földhasználatlat A termőterület: 75,3 % szántó, 9,9 % rét legelő, 8,8% erdő, 1,5% gyümölcsös.
28 TALAJVÍZ FELSZÍN N ALATTI VIZEK Mg- Műtrágyák bemosódása sa NITRÁTSZENNYEZÉS
29 mg/l
30 TOVÁBBI VESZÉLYFORR LYFORRÁSOK Növényvédő szerek Talajvizek savasodása Túlzott kitermelés
31 3. ATMOSZFÉRA
32 A LEGFONTOSABB SZENNYZŐ Kén-dioxid Energiatermelés Ipar ANYAGOK Aktív v vulkanizmus
33 Savas ülepedés Növényzet Talaj Élővizek Épületek Következmény:
34 Nitrogén-oxidok, oxidok, aeroszolok Közlekedés Ammónia mg. Ipar Közlekedés LÁTÓTÁVOLSÁG CSÖKKEN
35 TROPOSZFÉRIKUS RIKUS Közlekedés Olajipar ÓZON
36 SZTRATOSZFÉRIKUS RIKUS 3-4% 4%-os csökken kkenés 6-8% 8%-os növekedn vekedés
37 GLOBÁLIS LIS FELMELEGEDÉS üvegházi gázokg
38 ADATOK A szén-dioxid koncentrációjának változása az utolsó évben, az Antarktiszról származó jégminták alapján Időpont Szén-dioxid Nitrogén-oxidok oxidok Freonok Ózon Iparosítás s előtt 290 0, , ,30 0,0015 0, ,31 0,0017-0,0030 0,035 Becslés s 2030-ra 450 0,50 0,0035-0,0060 0,04
39 ADATOK
40 ELSIVATAGOSODÁS
41 HURRIKÁNOK ÉS S A GLOBÁLIS LIS FELMELEGEDÉS
42 EL NINO
43 HATÁSAI A MEZŐGAZDAS GAZDASÁGRAGRA Csapadék csökken +1,5 C emelkedés Szárazgazdálkodás Szélerózió felerősödése
44 4. PEDOSZFÉRA Közép-Európa hegyvidéki területek Nyugat-Eur Európa- mérsékelt Dél-Európa-karsztok Kelet-Eur Európa csernozjom öv
45 TELEPÍTÉSEK - TOKAJ
46 KÖVETKEZMÉNYEK Növényzet leirtása Helytelen agrotechnika VÍZERÓZIÓ BADLAND TERÜLETEK ELSIVATAGOSODÁS
47 A VÍZERV ZERÓZIÓ KOCKÁZATA
48 Élővizek eutrofizáci ciója Talajtulajdonságok módosulm dosulásasa termőréteg teg elvékonyod konyodása Humusztartalom csökken Szerkezetromlás CSÖKKEN AZ ADSZORPCIÓS ÉS PUFFERKAPACITÁS SAVANYODÁS
49 Széler lerózió (DEFLÁCI CIÓ) 1/3-ad terület Homokos talajokon Mg. Talajszerkezet romboló hatása Kontinentális klíma VÉDEKEZÉS MEGFELEŐ AGROTECHNIKAI SOR MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁV
50 TALAJTÖMÖRÖDÉS Nehéz z mg-i i gépekg Taposás Turizmus - hágók állattartás
51 SAVASODÁS S / TALAJSZENNYEZÉS Savas esők Műtrágyák k (nitrogén) n) Erdőtelep telepítések (fenyves) Észak és s Nyugat- Európa Német-lengyel síkss kság
52 MÁSODLAGOS SZIKESEDÉS Szemiarid klíma Öntözés Víztározók Talajvíz Sóösszetételetele helyzete
53 5. BIOSZFÉRA
54 Erdőpusztul pusztulás 3 ha<
55 Védett állatok
56 A mezőgazdas gazdaság g szerepe a biodiverzitás csökken kkenésében Kultúrt rtáj
57 TÁJI KONFLIKTUSOK A XX. SZÁZADBAN ZADBAN Üdülőtájak kialakulása Lakóparkok
58 Bős-Nagymarosi vízlv zlépcső Szigetköz
59 Duna meder Szabályozás (1880-as évek) előtt Szabályozás után
60 Dátum 1950-es évek eleje szeptember as évek közepek december május m október júliusj Esemény Tárgyalások megkezdése Magyarország és s Csehszlovákia között k a Dunára tervezett hidroelektromos erőmű közös s megépítéséről. Csehszlovákia és s Magyarország g aláí áírja a Szerződést a Bős B Nagymarosi VízlV zlépcsőrendszer közös k megépítésére és üzemeltetésére. A rendszer egy felső (Bős) és s egy alsó gátból l (Nagymaros) áll. Funkciói: i: elektromos áram termelése, a hajózás s javítása, árvízvédelem, regionális fejlesztés. s. Erőteljes tiltakozás s kezdete, illetve felerősödése se Magyarországon gon a gátrendszer g ellen. Legfőbb aggodalmak: Egy hatalmas ivóvízb zbázis zis potenciális károsodk rosodásának félelme f a felső víztározó megépítése miatt. Budapest ivóvízell zellátását t szolgáló jelentős s mennyiségű parti szűrésű kút t potenciális károsodk rosodása. sa. Egy Európában egyedüláll lló vízi, illetve vizes ökoszisztéma károsodk rosodása. sa. Megfelelő környezeti hatástanulm stanulmány ny hiánya miatt az MTA elnöks kségi állásfoglalása sa javasolta a munkák felfüggeszt ggesztését. t. A magyar kormány felfüggeszti a munkálatokat Nagymarosnál. Döntés s született arról, hogy a nagymarosi munkálatok felfüggeszt ggesztéséről l tárgyalt rgyalások kezdődjenek. djenek. Egy későbbi kormányhat nyhatározat, ökológiai aggályok miatt, bejelenti a nagymarosi munkálatok leáll llítását. t. A csehszlovák k hatóságok, a C variánsnak nevezett ideiglenes megoldás útján, a munkálatok folytatásáról l nyilatkoztak. A C variáns egyrészt a folyó egyoldalú elterelését t jelentette egy üzemvízcsatornába Csehszlovák k területen, másrm srészt szt egy csökkentett méretm retű tározótó létrehozását t szintén n Csehszlovák k területen Sikertelen tárgyalt rgyalások a nézeteltn zeteltérések megoldására a két k t ország g között. k május m október október október májusm április Magyarország arra hivatkozva, hogy a terv környezeti k hatásai tisztázatlanok, zatlanok, valamint arra, hogy a Cseh és s Szlovák k KöztK ztársaság g kormánya folytatja a C variáns építkezéseit, illetve arra, hogy az ideiglenes megoldás s nemzetközi zi egyezményeket sért s kinyilvánította az 1977-es Szerződés egyoldalú megszüntet ntetését. t. Egy új j terelő gát építésével (Dunacs( Dunacsún) ) Csehszlovákia saját t terület letén n megkezdte a folyóvíz z nagyobbik részének elterelését t az üzemvízcsatornába. Tárgyalások a probléma megoldására az Európai KözössK sség g Bizottságának bevonásával. val. Londoni Jegyzőkönyv nyv : : egyezség g született abban, hogy feláll llítanak egy háromoldalh romoldalú tényfeltáró bizottságot és s hogy a vitás ügyet a hágai h nemzetközi zi Bíróság B g elé viszik. A Keresetek beadása a hágai h Nemzetközi zi Bíróságra. B Köztes megállapod llapodás s a mellékágrendszert érintő időszakos kárenyhk renyhítő intézked zkedésekről l (fenékk kküszöb) és s egy közös k s monitoring rendszer fölállf llításáról és s működtetm dtetéséről szeptember 25. A Bíróság B ítéletének kihirdetése október márciusm április április-május Sikertelen tárgyalt rgyalások a két k t kormány delegáci ciói i között k a Bíróság B ítéletének végrehajtv grehajtásáról. Egy olyan Keretmegállapod llapodás tervezet elkész szítése, se, amelyet a kormány nem fogadott el. A kétoldalk toldalú tárgyalások folytatódnak. A munkacsoportok megtartották k első közös üléseiket és s ezzel a szakért rtői i szintű érdemi tárgyalt rgyalások megkezdődtek, dtek, amelyek jelenleg is folynak.
61
62
63
64
65 Táji konfliktusok az elterelés következtében 1. A főmeder f vízszintje v 3-44 m-rel m csökkent középvíznél 2. A mellékágak 1993 nyaráig kiszáradtak 3. Talajvíz z szintje csökkent méterm
66 1. Középvízi meder összeszűkül 2. Ideiglenes zátonyok beerdősödtek dtek
67 Állat-és s növényviln nyvilág g változv ltozásai 1. Halveszteség g 200 tonna 2. Kagylók, csigák k pusztulása sa 3. 2 szitakötőfaj kipusztult! 4. Növényzet degradálódik dik
68
69 A FELSZÍNT FORMÁLÓ FOLYAMATOK TÍPUSAI: T 1. Gravitáci ció hatására közvetlenk zvetlenül, l, száll llító közeg nélkn lkül l lejátsz tszódó folyamatok TÖMEGMOZGÁS LEJTŐS S TÖMEGMOZGT MEGMOZGÁS
70 A mozgás s mechanizmusa Omlás szabadesés Csuszamlás csúsz szó pálya Folyás a lejtő anyaga képlk plékeny Kúszás lejtő felső rétegében
71 A tömegmozgt megmozgások feltételei telei 1. Domborzati feltételek telek 1. Lejtőtípus lejtősz szög 2. Lejtő magassága nő a valósz színűség 3. Litológiai feltételek telek Nyírási ellenáll llás 1. Ny 1. Merev kőzetekk zetek- külső súrlódás 2. Laza kőzetekk zetek- belső súrlódás 2. Kohézi zió
72 Omlás Hirtelen oldódik dik ki Típusai Partomlás Kőlavina
73 Szabályos periódus dusú omlások -kőpergés Epizodikus- hegyomlás
74 Csuszamlások sok SUVADÁS
75 Talppont feletti lejtőcsuszaml csuszamlás Talpponti szeletes csuszamlás
76 Köpenycsuszamlás Szőnyegcsuszaml nyegcsuszamlás
77 A csuszamlások sok szerepe és jelentősége Magyarországon gon 230 hazai kistájb jból 107 terület letén fordul elő
78 A csuszamlások sok szerepe és jelentősége Magyarországon gon Harmadidőszaki laza üledékből felépülő dombsági területeken Vulkanikus hegységek gek Folyó-tóperemi magaspartok
79 Társadalmi hatás Bányászat Útépítés Település Mezőgazdas gazdaság CSUSZAMLÁSOS FOLYAMATOK GYAKORISÁGA ÉS VESZÉLYESSÉGE FOKOZÓDIK
80 Védekezés Megelőzés Drénez nezés Erdőtelep telepítés Megfelelő agrotechnika
81 Szállítóközeggel: 2. Sz 1. Levegő EOLIKUS FOLYAMATOK 2. Víz: 2. Jég GLACIÁLIS LIS FOLYAMAT 3. Cseppfolyós s víz v ERÓZI ZIÓ 1. Meghatározott pályp lyán FLUVIÁLIS LIS 2. Oldó hatás s révén r KARSZTOS FOLYAMAT
AZ EMBER ÉS A TÁJ KAPCSOLATA - TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK
AZ EMBER ÉS S A TÁJ T J KAPCSOLATA - TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK Milyen jelentős s változv ltozásokat hozott létre az ember a szférákban? LITOSZFÉRA HIDROSZFÉRA RA ATMOSZFÉRA PEDOSZFÉRA BIOSZFÉRA TÁRSADALMI
RészletesebbenBEVEZETÉS - A TÁJ MINT RENDSZER TERMÉSZETFÖLDRAJZI ALAPJAI A TÁJ FOGALMA, RENDSZERE, TÁJTÍPUSOK A TÁJ ÉS AZ EMBER KAPCSOLATA TÁJALAKÍTÁS A
TÁJRENDEZÉS IV. év KÖRNYEZETMÉRNÖK K SZAK A FÉLÉV F V BEOSZTÁSA SA BEVEZETÉS - A TÁJ MINT RENDSZER TERMÉSZETFÖLDRAJZI ALAPJAI A TÁJ FOGALMA, RENDSZERE, TÁJTÍPUSOK A TÁJ ÉS AZ EMBER KAPCSOLATA TÁJALAKÍTÁS
RészletesebbenTÁJALAKÍTÁS-TÖRTÉNET TÁJ ÉS EMBER AZ EMBERI BEFOLYÁSOLÁS MÉRTÉKE A TÁJRA, TÁJI KONFLIKTUSOK A KÁRPÁT-MEDENCE RÖVID TÁJTÖRTÉNETE
TÁJALAKÍTÁS-TÖRTÉNET TÁJ ÉS EMBER AZ EMBERI BEFOLYÁSOLÁS MÉRTÉKE A TÁJRA, TÁJI KONFLIKTUSOK a társadalom fejlődése belső ellentmondások társadalmi természeti hatások összessége a társadalom fejlődését
RészletesebbenAz emberi. Fekete-Kert. Ildikó
Az emberi környezethasználat fajtái Készítette: Fekete-Kert Kertész Ildikó Bevezetés A területhaszn lethasználat lat szerinti osztályoz lyozásmód d elsősorban sorban környezeti kockázat szempontjából l
RészletesebbenAz emberi környezethasznk. rnyezethasználat fajtái
Az emberi környezethasznk rnyezethasználat fajtái Bevezetés A területhaszn lethasználat lat szerinti osztályoz lyozásmód d elsősorban sorban környezeti kockázat szempontjából l jellemzi az ember és a könyezet
RészletesebbenBEOSZTÁSA, SA, TÁJAK
A TÁJ T J TÍPUSAI, T BEOSZTÁSA, SA, VILÁGÖRÖKS KSÉGI TÁJAK TÁJTÍPUSOK KIALAKULÁSA Táj j használata során Időben ben-területileg eltérő Területhaszn lethasználattal lattal lehet számszer mszerűsíteni A
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA
MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október
RészletesebbenA TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE
Krajina ako prostredie života na Zemi A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE 2017. 01. 16. 1 Az élet keletkezése és fejlődése 4,5 milliárd éves Föld, az élet létrejöttének tere a földrajzi környezet kb. 3,5
RészletesebbenBorsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp p. 1993
Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 832. p. 1993 Butzer, K.: A földfelszín formakincse. - Gondolat Kiadó, Bp. 519. p. 1986 Ajánlott irodalom: Jakucs L.: Általános
Részletesebbenjellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )
Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó
RészletesebbenBEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE
A TÁJ T BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE Tudomány nyágak szerinti beosztás eltérések!!! Természetf szetföldrajz Növényföldrajz Talajtan Vízrajz Meteorológia Agroökol kológia Erdőgazd gazdálkodás Általános területi
RészletesebbenVÍZ A VÉGES ERŐFORRÁS HIDVÉGHINÉ DR. PULAY BRIGITTA
VÍZ A VÉGES ERŐFORRÁS HIDVÉGHINÉ DR. PULAY BRIGITTA ÉDESVIZEK FAJTÁI FELSZÍN ALATTI VIZEK Kontinentális víztározók (nk-i) Karsztvizek rétegvizek FELSZÍNI VIZEK Folyók, tavak Esővíz Gleccserek, jégsapkák
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés
RészletesebbenA Magyar Köztársaság kormánya
A Magyar KöztK ztársaság kormánya Roma Integráci ció Évtizede Program elnöks kségének átadása Szűcs Erika miniszter Szociális és s Munkaügyi Minisztérium 2008. június j 24. Roma Integráci ció Évtizede
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,
RészletesebbenAz EU mezőgazdas. egyetemi tanárseg. rsegéd
Az EU mezőgazdas gazdasági gi politikája Dr. Csapó János egyetemi tanárseg rsegéd A KAP törtt rténete 1950-es évek II. világh gháború pusztítása sa mezőgazdas gazdaság g megbénult, Élelmiszer ellátás
RészletesebbenFelszín n alatti vizeink. GWIS Kft
Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens
RészletesebbenLDHASZNÁLAT LAT TERMÉSZETF SZETFÖLDRAJZI ALAPJAI 3. ÓRA
A FÖLDHASZNF LDHASZNÁLAT LAT TERMÉSZETF SZETFÖLDRAJZI ALAPJAI 3. ÓRA Száll llítóközeggel: 1. Levegő EOLIKUS FOLYAMATOK 2. Víz: 2. Jég GLACIÁLIS LIS FOLYAMAT 3. Cseppfolyós s víz v ERÓZI ZIÓ 1. Meghatározott
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenLDHASZNÁLAT LAT TERMÉSZETF SZETFÖLDRAJZI ALAPJAI. Bevezetés
A FÖLDHASZNF LDHASZNÁLAT LAT TERMÉSZETF SZETFÖLDRAJZI ALAPJAI Bevezetés GEOSZFÉRÁK LITOSZFÉRA HIDROSZFÉRA RA ATMOSZFÉRA PEDOSZFÉRA BIOSZFÉRA TÁRSADALMI SZFÉRA A TÁJ: T EGY FÖLDFELSZF LDFELSZÍNI EGYSÉG
RészletesebbenTájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében
Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Gazdasági kényszer : ipar, bányászat; energiatermelés; erdőgazdaság; folyószabályozás; stb. Felhagyás bolygatott, degradált állapot megbolygatott
RészletesebbenA TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció
A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,
RészletesebbenALTERNATÍV V ENERGIÁK Horváth JánosJ GEO-MONTAN A BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚC FELHASZNÁLÁSA SA A BIOGÁZ CO 2 koncentráci ció változás s az elmúlt lt 400 000 évben A CO 2 koncentráci ció növekedése Éghajlati
RészletesebbenBozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat
A 2010-re várható légszennyezettség becslése dinamikai modellszámításokkal Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Közlekedés SO 2 PM
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenKék Gazdaság: az üzleti tervezés új útjai
Kék Gazdaság: az üzleti tervezés új útjai Az erőforrás-hatékonyságtól az erőforráshasználatkorlátozásáig innovatív eszközök egy fenntartható Európáért CEEWEB a biológiai sokféleségért 2011. május 17. PTE-KTK
Részletesebben2008.03.06. Lelovics Enikő macgyver@zivatar.hu. 2008.01.08. 09:31 nimbus.elte.hu
2008.03.06. Lelovics Enikő macgyver@zivatar.hu Mőholdas mérések m a meteorológi giában 2008.01.08. 09:31 nimbus.elte.hu Történeti áttekintés esa.int 1957: elsı mőhold Спутник-1 1960: elsı meteorológiai
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenA hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
RészletesebbenNépességnövekedés Készítette: Ujaczki Éva
Népességnövekedés Készítette: Ujaczki Éva A világ g lakossága az utóbbi 40 évben megkétszerez tszereződött, tt, és s ma több t mint 6 milliárd ember él a FöldF ldön. A fejlődő országokban végbement v demográfiai
RészletesebbenCsathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?
Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
RészletesebbenAZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM
AZ ASZÁLY ÉS S A SZÁRAZOD RAZODÁS S MAGYARORSZÁGON GON KECSKEMÉT, 9. OKTÓBER 7. ELSZÍNI VIZEINK ÉS S A KLÍMAV MAVÁLTOZÁS Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGEYTEM VÍZI
RészletesebbenGIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben
GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenKözép-dun dunánt ntúli Környezetv K rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgy zgyőjt jtı-gazd gazdálkod lkodási Osztály A Víz V z Keretirányelv célja, c végrehajt grehajtása Elıad adó: : Tóth T Sándor
RészletesebbenKülső (exogén) erők A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra (víz), atmoszféra (levegő), bioszféra (élőlények élettere)) kapcsolódó erők.
Külső (exogén) erők A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra (víz), atmoszféra (levegő), bioszféra (élőlények élettere)) kapcsolódó erők. A külső erők: az időjárási elemek (napsugárzás, hőmérséklet, szél,
RészletesebbenA Velencei-tó vízgazdálkodása, gyakorlat és célok
A Velencei-tó vízgazdálkodása, gyakorlat és célok Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Tóth Sándor WAREMA- Nyári Egyetem 2007. augusztus21-25. Az előad adás s tartalmi vázlata: v A Velencei-tó
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenG o e mo mo oló o g ló i g a
Geomorfológia 6. előadás TÖMEGMOZGÁSOK Tömegmozgások: olyan felszínformáló folyamatok, amelyek a nehézségi erő hatására, szállítóközeg nélkül működnek. http://kal.piarista.hu/2013a/targyak/foldrajz/pic/geomorfologia_a_foldfelszin_formakincse/2_derazio_lejt
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenA Nemzeti Fejlesztési si Terv és s a partnerség
A Nemzeti Fejlesztési si Terv és s a partnerség Civil részvr szvétel és s EU források 2007-2013 2013 2004. december 3. Európai Ifjúsági KözpontK Dr. Arató Krisztina ELTE Állam- és s Jogtudományi Kar Politikatudományi
RészletesebbenMegújuló energiaforrások BMEGEENAEK Kaszás Csilla
Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK6 2012.03.07. Kaszás Csilla Előadás vázlata A szél sajátosságai Szélenergia-hasznosítás elmélete Szélenergia-hasznosítás története Szélenergia-hasznosító berendezések
Részletesebbenüzleti, Szerbia makrogazdasági gi jellemzıi, Szerbiában ban REEVOLUTIO Regionális Fejlesztési Konferencia a gazdaságfejleszt 2009. október 20.
REEVOLUTIO Regionális Fejlesztési si Konferencia Magyar-Szerb területi együttm ttmőködések a gazdaságfejleszt gfejlesztés s szolgálat latában 2009. október 20. Szerbia makrogazdasági gi jellemzıi, üzleti,
Részletesebben4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben
RészletesebbenA TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A FELSZÍNKÖZELI KŐZET, A DOMBORZAT ÉS A TALAJ TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA
A TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A FELSZÍNKÖZELI KŐZET, A DOMBORZAT ÉS A TALAJ tájfogalom- Bulla Béla(1947) A táj tájalkotó tényezők (szerkezet, domborzat, éghajlat, hidrológiai hálózat, természetes
RészletesebbenVersenyképess. Szolnok 2009 Károly
Versenyképess pesség és s képzk pzés Szolnok 2009 Salgó-Nemes Károly A FOGLALKOZTATÁS S SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI I. (2007-2008 2008 harmadik negyedévek közötti k változv ltozás s alapján*) (forr( forrás:ksh)
RészletesebbenTÁJ-1.ea. TÁJ-KÖRNYEZET-RÉGIÓ
TÁJ-1.ea. TÁJ-KÖRNYEZET-RÉGIÓ Természet- és tájvédelem 1. A tárgy oktatása: 4 alkalommal, 3-3 óra előadás, gyakorlat nincs Hiányzás max. lehetősége 1 alkalom Követelmény: aláírás és írásbeli-szóbeli vizsga
Részletesebben2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság
Szakmai rendezvény ny az extenzív v halastavi gazdálkod lkodásról és s a kárókatonáról 2009. szeptember 24.,, Biharugra A kárókatona k katona probléma Magyarországon gon és s az Európai Unióban Schmidt
Részletesebben1. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS
1. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Munkánkat, környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, papíralapú forrásanyagok felhasználása nélkül végeztük el. Gondolataink alapmotívumait az interneten fellelhető ismeretanyagok
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
RészletesebbenLEADER Program: partnerségben
LEADER Program: partnerségben Kárpát-medencei TérsT rség Rajnai GáborG ECOVAST Egyesület Esztergom 2008.05.14. 1 LEADER Térségi programozás!? Links (Kapcsolat) between Actions for the Development of the
RészletesebbenA nemzetközi folyók. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1
A nemzetközi folyók Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Témakörök 1. A nemzetközi folyók jogának fejlődése 2. A nemzetközi folyó fogalma 3. A nemzetközi vízjog. Vízügyi viták 4. A nemzetközi
RészletesebbenFELSZÍN N ALATTI VIZEK. 3.gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus
VÍZMINŐSÉGVÉDELEM FELSZÍN N ALATTI VIZEK MINŐSÉGE 3.gyakorlat Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet HIDROGEOLÓGIA GIA - alkalmazott földtani f tudomány nyág
RészletesebbenA kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései
A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenA víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C
Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék
RészletesebbenNövény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti
RészletesebbenFÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 1313 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT I. rész Felső-tó Huron-tó
RészletesebbenAz öntözés társadalmi megítélése
Az öntözés társadalmi megítélése dr. Tóth Árpád MÖE közgyűlés 2018. 04. 25. Szarvas A víz a Földön - A magyarországi vízgazdálkodási beavatkozások nem befolyásolják a vízhiányos területek ellátottságát.
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1099/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A VOLUMIX Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mintavételi és emissziómérési csoport (7200
RészletesebbenGEOMŰANYAGOK ALKALMAZÁSA GYAKORLAT ÉS. FUNKCIÓ SZERINT lasztás. Védelem. Szigetelés. nezés
GEOMŰANYAGOK ÚTÉPÍTÉSI ALKALMAZÁSA GYAKORLAT ÉS ÚTÜGYI ELŐÍRÁSOK ÚT T 2-1.2222 4.2.6. GEOMŰANYAGOK FUNKCIÓ SZERINT Elválaszt lasztás Szűrés Drénez nezés Erősítés Erózi zióvédelem Szigetelés Védelem 1 FAJTA
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenA Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek elméleti hasznosítása öntözésre
Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / 599-500 * e-mail:
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenVizeink állapota 2015
Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia
RészletesebbenDr. Clement Adrienne BME
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készk szítésese KEOP-2.5.0 projekt Önkormányzati nyzati fórumf 2009. szeptember 15. A Víz-Keretirányelv és s a településeket érintő intézked zkedési programok általános bemutatása
RészletesebbenAz éghajlat el rejelz
AZ ÉGHAJLAT ELREJELZÉSÉNEK LEHETSÉGEI Az éghajlat elrejelz rejelzésének lehetségei HORÁNYI ANDRÁS S (horanyi.a@met.hu( horanyi.a@met.hu) Országos Meteorológiai Szolgálat lat Numerikus Modellez és Éghajlat-dinamikai
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA VÍZ ÉS A VÁROS. Dezsényi Péter
A VÍZ ÉS A VÁROS Dezsényi Péter KLÍMA ÉS VÍZ Mérsékelt öv: 1 Celsius fok változás 100 km-rel tolja el a növényöveket - erdőségek, fás növények nem tudnak alkalmazkodni Bevitel nem csökken, de a kipárolgás
RészletesebbenVIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere
VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása
RészletesebbenHorváth Vera. szakmai főtanf
Horváth Vera Környezetvédelmi és s Vízügyi V Minisztérium szakmai főtanf tanácsadó Szennyezett területek kármentesítésének nemzetközi tapasztalata Hollandia Németország Dánia Egyesült Államok Nagy-Britannia
Részletesebbenmakrogazdasági (BIOÜZEMANYAGOK) Készítette: Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatóság Budapest 2006.
Ásványolajok jövedéki szabályoz lyozását érintő aktuális változások, makrogazdasági gi kérdések (BIOÜZEMANYAGOK) Készítette: Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatóság Budapest 2006.
RészletesebbenBŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.
2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:
RészletesebbenBeszéljünk a Bősi-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről. A múltat újra meg újra fel kell fedezni (Illyés Gyula-Csoóri Sándor)
Beszéljünk a Bősi-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről A múltat újra meg újra fel kell fedezni (Illyés Gyula-Csoóri Sándor) Tartalom Miért kell beszélni újra a BNV-ről? Milyen létesítményeket tartalmazott az
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenA folyóvíz felszínformáló munkája
Geomorfológia 7. előadás A folyóvíz felszínformáló munkája Csapadék (légköri csapadék) a légkörből szilárd vagy folyékony halmazállapotban a felszínre kerülő víz ( 1 mm = 1 l víz/m2) A csapadék mérése
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenVersenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:
Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A talajpusztulás formái, a talajdegradációs folyamatok globális és hazai jelentősége,
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenFolyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel. Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem
Folyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem Probléma felvetés - Mezőgazdasági termelés nagymértékű víz- és talajvíz szennyezése. - Külföldi példákban
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1
RészletesebbenKörnyezetgazdaságtan alapjai
Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd
RészletesebbenA BHTWaQe modell vízminv
A BHTWaQe modell vízminv zminőségi moduljának alkalmazási lehetőségei Vízminőség g modellezés Dr. Kutics Károly K Balatoni Integráci ciós s Kht. felkért szakért rtője K+F Consulting Kft. Siófok 2006. június
Részletesebben