LDHASZNÁLAT LAT TERMÉSZETF SZETFÖLDRAJZI ALAPJAI 3. ÓRA
|
|
- Flóra Kovács
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A FÖLDHASZNF LDHASZNÁLAT LAT TERMÉSZETF SZETFÖLDRAJZI ALAPJAI 3. ÓRA
2 Száll llítóközeggel: 1. Levegő EOLIKUS FOLYAMATOK 2. Víz: 2. Jég GLACIÁLIS LIS FOLYAMAT 3. Cseppfolyós s víz v ERÓZI ZIÓ 1. Meghatározott pályp lyán FLUVIÁLIS LIS 2. Oldó hatás s révén r KARSZTOS FOLYAMAT
3 JELENTŐSÉGÜK:
4 A TALAJERÓZI ZIÓ OKAI
5 AZ ERÓZI ZIÓ ÉS S A DEFLÁCI CIÓ JELENTŐSÉGE Kedvezőtlen adottságú területek (1992) SAVANYÚ TALAJOK ERÓZIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET DEFLÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET TALAJTÖMÖRÖDÉS SZIKES TALAJOK VÍZZEL IDŐSZAKONKÉNT VESZÉLYEZTETETT SÍK TERÜLETEK KEMÉNY VAGY KÖVES TALAJ MÁSODLAGOS SZIKESEDÉSSEL SÚJTOTT TERÜLETEK VÍZZEL VESZÉLYEZTETETT VÖLGYEK VAGY HEGYOLDALAK ha
6 1. EOLIKUS FOLYAMATOK - DEFLÁCI CIÓ A szél l felszínalak nalakító tevékenys kenysége következtk vetkeztében kialakuló talajpusztulás JELLEMZŐI Vízhiányos, fedetlen területeken Légnyomáskülönbség Areális nagy távolságokat érint Erózi zióbázisa zisa a talajvíz Osztályozott hordalék
7 KIALAKULÁSÁNAK LEGFŐBB OKAI: az erdők k irtása gyepterületek felszámol molása a talaj védelmv delmét t figyelmen kívül k l hagyó talajhasználat lat a talajszerkezet leromlása helytelen vízrendezv zrendezés s (lápok lecsapolása) sa) potenciálisan defláci cióveszélyes területek nagyobb aránya (futóhomok talajok)
8 A DEFLÁCI CIÓT T BEFOLYÁSOL SOLÓ TÉNYEZŐK Szél: sebessége, iránya, örvénylése Talaj: morfológiai és s agronómiai szerkezete szemcseösszet sszetételetele szerves-anyag tartalma nedvesség állapota érdessége növényborítottsága A terület (tábla): kitettsége, a defláci ciós terület hossza
9 A defláci ció előfordul fordulásának időszakai: A deflációs napok március és május közötti időszakra esnek Leggyakoribb deflációs időszak a márciusi, áprilisi hónapokra esik (böjti szelek) A téli fagy a talajt apró morzsássá, szél által könnyen mozgathatóvá teszi A talajelőkészítés során a magágykészítő gépek aprómorzsás magágyat alakítanak ki A májusban a defláció már a kikelt állományt is károsíthatja: homokverés
10 A FOLYAMAT JELLEMZŐI Száll llítás s típusai: t Effluxió: (0,1-0,5 0,5 mm) ugráló mozgás Extrúzi zió: 0,5 mm<, gördülés, csúsz szás Detrúzi zió: érdes barázd zdás felszínen lepusztulás és feltölt ltődés Effláci ció: lebegtetve száll llítás kevésb sbé jelentős MO-on
11 Lebegtetve száll llítás- effláci ció: Átlagosan 10 % Nagy távolst volságra jut el Vegyi anyagok Pollen Tavaszi hónapokbanh Futóhomok területeken Növényzettel nem fedett területeken
12 Ugráltatott hordaléksz kszállítás - effluxió Legjelentősebb 60-65% 65% Görgetett hordaléksz kszállítás - extrúzi zió 7-25%
13 KIMÉLY LYÍTÉS DEFLÁCI CIÓS MEDENCÉK Negatív v formák
14 AKKUMULÁCI CIÓ Szabadon mozgó homok Homokfodrok Barkán Dűnék FELHALMOZÁS:
15 RÉSZBEN KÖTÖTT K TT FUTÓHOMOK Homokfodrok Vándordűnene Szélbar lbarázda- maradékgerinc kgerinc- garmada Parabolabucka Nyírs rség Duna-Tisza közek Homoklepel TERÜLETEK
16 MAGYARORSZÁG - FÜLÖPHÁZA
17 SZÉLER LERÓZIÓRA ÉRZÉKENY TERÜLETEK A FÖLDF LDÖN
18 CARAORMAN FÉLIG KÖTÖTT K TT FUTÓHOMOKTER HOMOKTERÜLET
19 EMBERI HATÁSRA FELERŐSÖDŐ SZÉLER LERÓZIÓ A FÖLDÖN
20 A SZÉL -ÉS S VÍZERV ZERÓZIÓ HATÁSA 1,9 billió t/év Víz: m t/év Szél:840.5 m t/év AZ USA-BAN
21 NÖVÉNYI FEDETTSÉG BEFÜVESÍTETT VÍZELVEZETŐK VÉDEKEZÉS FENNTARTHATÓ MŰVELÉS LEJTŐS TEREP FORMÁIHOZ ALKALMAZKODÓ MŰVELÉS
22 FŰ-VÉDŐSÁV ÉLŐ HÓFOGÓ SÁV TERASZOZÁS MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁV
23 SZÉLER LERÓZIÓVAL KAPCSOLATOS KÖRNYEZETI K KÉRDÉSEK NÖVÉNYEK NYEK ÉS S NÖVÉNYI N NYI MARADVÁNYOK HATÁSA Füves vegetáci ció -túllegeltetés Erdők Termesztett növényekn nyek Magassága Egyenletessége ge Sortávols volsága-iránya Betakarítás-növényi nyi maradványok
24 TÁBLAMÉRETEK CSÖKKENT KKENTÉSE Parcellák k iránya
25 MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁVOK
26 TALAJMŰVEL VELÉS Talajlazító munkálatok Trágy gyázás humusz növeli n az ellenáll llóképességet Talajnedvességöntözés
27 EGYÉB Talajrögz gzítő szerek Alföld ld Erdősítés Gyümölcs lcs-szőlő telepítés
28 MAGYARORSZÁG A széler lerózió kivált ltó okok elsősorban sorban a következk vetkezők: k: Erős s szél, különösen k kora tavaszi szelek Állandó növénytakaró hiánya Száraz, laza talajfelszín Kedvezőtlen talajszerkezet A széler lerózió mértékét t fokozhatja: Szélv lvédő erdősávok kivágása Erdőkiv kivágás, gyepfeltörés Többszintes művelm velési módok m megszüntet ntetése Fellazított homoktalajok, pl. tereprendezés elvégz gzése után
29 A széler lerózió károsító hatása a növényekben: nyekben: növénysérülés, s, asszimiláci ciós s felület let csökken kkenése apró magvak elszáll llítása növényfulladás s (különösen a vegetáci ció elején) amikor a növényeket n nyeket betemeti az odasodródott dott talaj
30 Széler lerózió hatása a talajban: Szerkezetromlás, aszály lyérzékenység növekedés Jobb minőségű földek termékenys kenység csökken kkenése, ha oda gyengébb minőségű talaj száll llítódik Talajszennyezések sek (pl. gyomírt rtószert,, vagy egyéb b káros k anyagokat a szél l eltéríti) ti) Humuszveszteség
31 DEFLÁCI CIÓS S HATÁSOK MAGYARORSZÁGON: GON: 1,8 m ha
32 Talajpusztulás Talajpusztulás Erózió Szélerózió által erõsen veszélyeztetett Összesen (ezer ha) Az összterület %- ában Erõs 70%< 554 6,0 Közepes 30-70% 885 9,5 Gyenge 30%> 858 9,2 összesen , ,6 Víz- és szélerózió mindösszesen: , millió m 3 1,5 millió t szervesanyag
33 PÉLDA: 1997 országos orkánerej nerejű szél SZEGED
34
35 2. ERÓZI ZIÓ LINEÁRIS meghatározott pályp lyán mozgó AREÁLIS felületi leti Filmszerű megjelenés Lefolyó vizek akkumuláci ciójára jellemző
36 LINEÁRIS ERÓZI ZIÓ INDUKÁLÓ FOLYAMAT: gravitáci ció A MEDERFORMÁLÁS S MECHANIZMUSA Korrózi zió kémiai oldás Korrázi zió hordalék általi formálás Attrició: : görgetegtg rgetegtördelés Kavitáci ció: : nyomáscs scsökkenés - buborékk kképződés
37 HORDALÉKSZ KSZÁLLÍTÁS OLDOTT CaCO 3 FOLYÉKONY ANYAGOK SZÁLL LLÍTÁSA
38 SZEMCSÉS S HORDALÉK ÚSZÓ - maradványok LEBEGŐ homokfrakciónál l finomabb anyag FENÉKHORDAL KHORDALÉK Csúsz szó Görgetett ugráltatott
39 ÖVZÁTONYOK Képződés Jelentőség
40 AZE RÓZIR ZIÓT T BEFOLYÁSOL SOLÓ Csapadék: TÉNYEZŐK intenzitás, időtartam, cseppnagyság, g, olvadó hó mennyisége, hóolvadh olvadás s időpontja Talaj: szerkezete, nedvesség állapota, vízgazdálkodása, növényborítottsága
41 Lejtő: hossza, alakja, kitettsége, meredeksége, 5%> sík, s hullámos felületi leti rétegerózió alacsony 5-12% - felületi leti rétegerr tegerózió függ a talaj vízgazdv zgazdálkodásától 12-17% 17% lefolyás s erős
42 TÍPUSAI: 1. Felületi leti rétegerr tegerózió: A talaj felső rétege szétiszapol tiszapolódik (morzsák k szétesnek) Jó szerkezetű talajon is gyakori Elsősorban sorban a talaj felső 2-33 cm-es rétegét érinti A vízbeszivv zbeszivárgás s mélysm lységéig hathat Csökken a talaj vízvezetv zvezető képessége és s a légjl gjárhatósága A felszín n lazítása szüks kséges a kialakulása esetén n (kapálás, kultivátoroz torozás)
43 2. Csepperózi zió: Az esőcseppek mechanikai ütőhatására bekövetkez vetkező morzsaszétes tesés Megelőzi a felületi leti rétegerr tegeróziót A szétes teső talajrészek a szelvényben lefelé irányba elmozdulnak, eltömik a makropórusokat rusokat A csapadék ütő hatása következtk vetkeztében a talajrészek a levegőbe kerülhetnek (felcsapódás s cm-ig) A felcsapódó talajrészecsk szecskék k oldal irányban is elmozdulnak
44 3. Barázd zdás s erózi zió: A felszínen képződött kisebb vízerek egymással egyesülnek - nagyobb vízfolyások is képződnek. A lejtők kisebb hajlataiban koncentrálódnak A laza felszínbe belevágódnak és a talajt lefutási vonaluk mentén elhordják. Vonalas erózió alakjában jelentkezik Sekély talajműveléssel már el nem tüntethetők, de a vízszintes talajművelést még nem akadályozzák. Méretük: 50 cm-nél nem mélyebbek. Képződésük: keréknyom választó barázda segíti elő, helytelenül végzett sáncolás
45 VÍZMOSÁSOS SOS ERÓZI ZIÓ Erózi ziós árkok Nagy kiterjedésűek ek 50 cm< Talajművel velő eszközökkel kkel nem tüntethetők k el Művelést akadályozza
46 SÍKVIDÉKI KI ERÓZI ZIÓ Alig látható térszíni (1%-os lejtő) különbségek esetén Alföldi, rossz vízgazdálkodású talajok jellemző eróziós formája Legnagyobb kártétele a termőhely vízforgalmi hetero-genitásának kialakulása A tábla magasabb területein vízhiány és lefolyás, mélyebb részein felszíni vízösszefolyás, gyökér-fulladás jelentkezik Szikeseken padkás képződményeket hoz létre
47 DOMBVIDÉKI ERÓZI ZIÓ Sokkal nagyobb mértékben jelentkezik a felületi vízképződés, vízmozgás és ennek következtében kialakuló vízforgalmi heterogenitás Először a legértékesebb feltalaj ( A szint felső rétegei) pusztul le, majd a lejtő egyes részein a B szint is teljesen lepusztulhat A lepusztult talaj a lejtő lábánál halmozódik fel, itt rétiesedés és láposodás indulhat meg Átmosásos erózió (síkvidékeken is) talajt nem szállít magával csak oldott anyagokat (tápanyagokat)
48 Felületi rétegerózió: leggyakoribb és legkárosabb eróziós forma A talaj egyenletesen mosódik le, kezdetben nem is vehető észre Rendszerint lassú lefolyású,, nem hagy tartósan látható nyomokat Sekély művelm veléssel elmunkálhat lható Kialakulása: nyári záporok z és s a téli t hóolvadh olvadás idején Rétegerózió következtében kb. 1.4 millió ha erősen erodált
49 Vonalas erózi zió: : barázd zdás, árkos, szakadékos kos Abban az esetben, ha a rétegerózió erősödésével kisebb-nagyobb mélyedések keletkeznek Megbontja a termőhely egységét, akadályozza a táblásítást, st, a termesztés- technológi giát
50 KÖVETKEZMÉNYEK Lejtőkön n m3víz/ z/év - FÖLD Átlagosan 1,5 millió tonna szerves anyagot mos le a vízerózió a lejtős területekr letekről. l. Mo-on on 3 millió ha-t érint.
51 PÉLDA Dombvidéki erózi zió: agyagbemosódásos sos barna erdőtalajon Ha az A szint lepusztult, A vörösbarna v B szint kerül a felszínre Majd a sárgs rgásbarna C szint következik Az erózi zió a tömődött t tt B szint esetében lelassul A B C Vízvezetőképesség
52 EMBERI HATÁSRA FELERŐSÖDŐ VÍZERÓZIÓ A FÖLDÖN
53 VÍZERÓZIÓRA ÉRZÉKENY TERÜLETEK A FÖLDF LDÖN
54 AZ ERÓZI ZIÓ MÉRTÉKE MAGYARORSZÁGON GON
55 VÍZERÓZIÓ MAGYARORSZÁGON GON 3 millió ha a termőter terület 17%-a
56 VÉDEKEZÉS S AZ ERÓZI ZIÓ ELLEN Talajvédő termesztéstechnol stechnológia Erdészeti előírások alkalmazása Földrendezés Táblásítás Talajjavítás Az egész vízgyv zgyűjtőrendszer vízrendezése Műszaki talajvédelem
57 Talajvédő termesztéstechnol stechnológia A talajművel velés s a gyorsított erózi zió egyik leggyakoribb okozója Művelési irány: lejtőre merőlegesen Az erőgépek gazdaságosabban gosabban is üzemeltethetők
58 Sima helyett hullámos talajfelszín A talajnedvesség megőrz rzésére re A talaj felső cmrétegét érintő művelés esetén n nagy az erózi zió veszélye, sekélyen művelm velő eszközök önálló alkalmazásának elhagyása Kombinálni kell a sekélyen dolgozó eszközöket ket középmély lazítással
59 Trágy gyázás Differenciált vagy kiegyenlítő trágy gyázásra szüks kséges az erózi ziós s szakaszok figyelembe vételével Növénytermesztési si módok: m A munka szintvonalak irány nyában. Fedett tarló alkalmazása 10-12% 12%-nál l meredekebb lejtőkön n szalagos növénytermesztési si módot m szüks kséges alkalmazni A növényzet n nyzet talajvédő hatása annál jelentősebb minél l sűrűbb s állomány minél l hosszabb tenyészid szidő
60 Erdészeti előírások alkalmazása Kopárok és s tisztások sok fásítása f sa (25% feletti lejtőkön) A tarvágások megszüntet ntetése Táblák k mezővédő erdősávokkal törtt rténő szegélyez lyezése Az erdősítés s szerepe az erózi zió elleni küzdelemben: Csökkenti a gyors hóolvadh olvadást A felületi leti vizek kialakulását és s talajsodró hatását A víz v z nem tud felgyorsulni a lejtőn Csökkenti a talaj átfagyásának mértm rtékét Javítja a talaj szerkezetét
61 GYAKORLATI PÉLDP LDÁK
62 A TERMÉSZETI KÖRNYEZET K MEZŐGAZDAS GAZDASÁGI GI SZEMPONTÚ MINŐSÍTÉSE SE A CSEREHÁTON Prof. Dr. Szabó József DE- Természetf szetföldrajzi Tanszék
63 CSEREHÁT Mezőgazdas gazdasági gi hasznosítású kistáj Problematikus terület Társadalmi konfliktusok Mg-i i konfliktusok Táji konfliktusok
64 VIZSGÁLT TÉNYEZT NYEZŐK Litológiai adottságok Pleisztocén képződmények dominálnak a felszínen
65 Relatív v relief Hasonló értékek a 2 vízgyűjtőnél Vízválasztók magasabb relatív relief
66 Lejtőviszonyok Kedvező Kis lejtősz szög dominanciája
67 Geomorfológia Pliocén-pleisztoc pleisztocén pedimentáci ció
68 Talajgenetika 70% ABET 25% CSBET Lejtőhordal hordalék talaj Humusz, ph kartogram
69 9 CSOPORT Völgytalpak és környezetük k mély m humuszréteg tegű öntés- és s réti r talajú,, gyakori vízhatásnak kitett csoport Alacsony relief Kis lejtőss sség rétgazdálkodás MORFO-LITOG LITOGÉN DOMINANCIÁJÚ ALAPEGYSÉGEK GEK
A VÍZERÓZIÓ (kiváltó, befolyásoló tényezők, mérésének és becslésének lehetőségei, védekezési lehetőségek)
A VÍZERÓZIÓ (kiváltó, befolyásoló tényezők, mérésének és becslésének lehetőségei, védekezési lehetőségek) Erózió Okok: geológiai viszonyok topográfiai viszonyok védekezés hiánya nem megfelelő földhasználat,
RészletesebbenTalajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció
Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Erózió víz által okozott talajpusztulás Erózió kiváltó tényezői Csapadék cseppnagyság
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenA talajok vízgazdv. mozgékonys eloszlása sa jellemzi, kenységgel, termékenys. aktivitását
A talajok vízgazdv zgazdálkodása a tárolt t víz v z mennyisége, mozgékonys konysága, eloszlása sa jellemzi, szoros összefüggésben van a termékenys kenységgel, döntően befolyásolja a talaj biológiai aktivitását
RészletesebbenEolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége
Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:
RészletesebbenSzéleróziótól veszélyetetett területek
Talajvédelem V. Szélerózió okai, széleróziós károk. Széleróziót kiváltó tényezők. Széleróziót befolyásoló tényezők. A talajrészecskék mozgásának módjai. Deflációs felszíni formák. A defláció elleni védekezés
RészletesebbenÚj kihívások. A környezet védelme, a természeti értékek megırzése elsıdleges fontosságú.
Talajvédelem Új kihívások A környezet védelme, a természeti értékek megırzése elsıdleges fontosságú. A mezıgazdaság ebben különös helyet foglal el, hiszen természeti erıforrásokat használ. A termıföld
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A főbb talajtípusok hatása a talajművelésre Előadás áttekintése Az egyes főtípusba tartózó mezőségi talajok erdőtalajok
RészletesebbenA TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció
A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A defláció elleni védekezés agronómiai lehetőségei 85.lecke Defláció elleni védekezés
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Egy terület földtani adottságai meghatározzák a földhasználatot és ezzel együtt a talajvédelmet is.
Földhasználat ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE A földhasználatot, a termőföld geomorfológiai elhelyezkedése és a termőfelület adottságai (földtani, domborzati, hidrológiai és éghajlati) nagymértékben befolyásolják.
Részletesebbenés s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető
Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző helyi ár- és belvízi sajátoss tosságok és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása és s következmk vetkezményei. Készítette: Nagy Róbert R mk. pv. százados
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A talajtermékenység megóvása Talajvédelem, talajjavítás Előadás áttekintése Talajpusztulás Talajvédelem Erózió Defláció
RészletesebbenAz emberi környezethasznk. rnyezethasználat fajtái
Az emberi környezethasznk rnyezethasználat fajtái Bevezetés A területhaszn lethasználat lat szerinti osztályoz lyozásmód d elsősorban sorban környezeti kockázat szempontjából l jellemzi az ember és a könyezet
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken II. 27.lecke ERÓZIÓ ERÓZIÓ: A víz, a szél és
RészletesebbenAz emberi. Fekete-Kert. Ildikó
Az emberi környezethasználat fajtái Készítette: Fekete-Kert Kertész Ildikó Bevezetés A területhaszn lethasználat lat szerinti osztályoz lyozásmód d elsősorban sorban környezeti kockázat szempontjából l
RészletesebbenNövénytermesztéssel ssel kapcsolatos alapfogalmak
Növénytermesztés Növénytermesztéssel ssel kapcsolatos alapfogalmak A földterf ldterület let megoszlása sa a földhasználat lat szerint Összes földterület 9 303 000 ha. (100 %) Termőterület (83,1 %) Mezőgazdaságilag
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben
ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,
RészletesebbenA szél felszínalakító munkája. A szabadon mozgó futóhomok formái
Geomorfológia 14. előadás A szél felszínalakító munkája A szabadon mozgó futóhomok formái 1. Hosszanti dűnék A Szahara homokformáinak 72 %-a; Rub-al Khali; Namíb-sivatag; Nagy-Homoksivatag Hosszuk 100
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenAz erózió jelentısége és megelızése
Az erózi zió jelentısége és megelızése A talaj mint multifunkcionális lis rendszer A talaj funkciói feltételesen telesen megújul juló természeti erıforr forrás a többi t természeti erıforr forrás s (napenergia,
RészletesebbenHOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A talajpusztulás formái, a talajdegradációs folyamatok globális és hazai jelentősége,
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenKörnyezetkímélı technológiák
Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció
RészletesebbenBEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE
A TÁJ T BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE Tudomány nyágak szerinti beosztás eltérések!!! Természetf szetföldrajz Növényföldrajz Talajtan Vízrajz Meteorológia Agroökol kológia Erdőgazd gazdálkodás Általános területi
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az erózió elleni védekezés műszaki lehetőségei I. 82.lecke A vízerózió elleni műszaki
RészletesebbenIsmeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
RészletesebbenTALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai
TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 009. május. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenSZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS
SZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS BIOSZENES KEZELÉSSEL TERVEZÉSI FELADAT 1 Takács Enikő BEVEZETÉS Magyarországos ~8 millió ha érintett 2 SZÉLERÓZIÓ=DEFLÁCIÓ Definíció: szél felszínalakító munkája, a földfelszín
RészletesebbenCsernozjom talajok. Területi kiterjedés: 22.4 %
Csernozjom talajok Területi kiterjedés: 22.4 % a síkságok magasabban fekvő részein találhatók, az évi középhőmérséklet 10-11 C, az évi csapadék 500-650 mm, természetes növényzete: az édes füvekből, pillangósokból
RészletesebbenTerület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban
Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei
RészletesebbenHelyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr.
Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr. László Péter Éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági
RészletesebbenBevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenBEVEZETÉS - A TÁJ MINT RENDSZER TERMÉSZETFÖLDRAJZI ALAPJAI A TÁJ FOGALMA, RENDSZERE, TÁJTÍPUSOK A TÁJ ÉS AZ EMBER KAPCSOLATA TÁJALAKÍTÁS A
TÁJRENDEZÉS IV. év KÖRNYEZETMÉRNÖK K SZAK A FÉLÉV F V BEOSZTÁSA SA BEVEZETÉS - A TÁJ MINT RENDSZER TERMÉSZETFÖLDRAJZI ALAPJAI A TÁJ FOGALMA, RENDSZERE, TÁJTÍPUSOK A TÁJ ÉS AZ EMBER KAPCSOLATA TÁJALAKÍTÁS
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 006. május 18. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenA biomasszahamu, mint értékes melléktermék
A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Prof. Dr. Rakonczai János Dr. Szilassi Péter SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2017. március 28. Lajosmizse Alapkérdés: van-e globális klímaváltozás?
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenTalajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz
Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz László Péter Bakacsi Zsófia - Laborczi Annamária - Pásztor László
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1321 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenA vízvédelem bővülő lehetőségei
A vízvédelem bővülő lehetőségei Kihívások és lehetséges megoldások Dr. Mozsgai Katalin, egyetemi adjunktus Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan
RészletesebbenGeotermikus energiahasznosítás - hőszivattyú
Geotermikus energiahasznosítás - hőszivattyú Viczai JánosJ egyetemi adjunktus BME Építész Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Egy kis törtt rténelem Működési elve már m r régóta r ismert,
RészletesebbenA talajok osztályozása
A talajok osztályozása a talajok megismerésének, tulajdonságaik sokoldalú feltárásának elıfeltétele, megkönnyíti a sokféle talaj - áttekintését, - összehasonlítását, - megkülönböztetését. rendszerbe foglaljuk
RészletesebbenDebreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Hagyományos talajművelési rendszerek, új talajművelési irányzatok www.agr.unideb.hu/~ratonyi Dr. Rátonyi Tamás egyetemi
RészletesebbenTalaj- és talajvízvédelem előadás III. A talajszerkezet kialakulása, a talajszerkezet degradációja, a talajművelés talajdegradációs hatásai
Talaj- és talajvízvédelem előadás III. A talajszerkezet kialakulása, a talajszerkezet degradációja, a talajművelés talajdegradációs hatásai A talajok többségének jellegzetes szerkezete, struktúrája van
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Talajdegradáció (erózió, talajsavanyodás, szikesedés, talajtömörödés) Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Talajdegradáció (erózió, talajsavanyodás, szikesedés, talajtömörödés) Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Talajdegradáció Termőtalajainkat számos forrásból, elsősorban
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenTérinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok
Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember
RészletesebbenA talaj szerves anyagai
A talaj szerves anyagai a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok
RészletesebbenTalajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A.
Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése A talajok víztelenítése és öntözése Víz jelentősége vízellátás New York 220 km Los Angeles
RészletesebbenA szikes talajok javításának története
TALAJVÉDELEM A szikes talajok javításának története Az 1950-es1960 években a szikes talajú gyepek feltörése A jelen : 1985-ben még 2700 ha-n végeztek szikes talajjavítást, 1995 óta megjavított szikes talaj
RészletesebbenBerente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet
Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ
RészletesebbenALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A talajdegradációs folyamatok és azok javításának lehetőségei Talaj-degradációs folyamatok Fizikai leromlás
RészletesebbenHelyes Gazdálkodási Gyakorlat a vízlefolyás és a talajerózió csökkentésére és a vízminőség hatékony védelme érdekében
LEFOLYÁS ÉS ERÓZIÓ Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a vízlefolyás és a talajerózió csökkentésére és a vízminőség hatékony védelme érdekében TARTSUK TISZTÁN VIZEINKET A TOPPS program célja a felszíni vizek
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenFelszín n alatti vizeink. GWIS Kft
Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenFöldhasználati kérdések a Velencei-tó vízgyűjtőjén
Földhasználati kérdések a Velencei-tó vízgyűjtőjén Dr. Pálmai Ottó Csákvár, 2007. május 29. Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Velence Új kihívások a
RészletesebbenVIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenTalajok összenyom sszenyomódása sa és s konszolidáci. ció. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
Talajok összenyom sszenyomódása sa és s konszolidáci ció Dr. Mócz M czár r Balázs BME Geotechnikai Tanszék Miért fontos? BME Geotechnikai Tanszék Miért fontos? BME Geotechnikai Tanszék Talajok összenyomhatósági
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenTalajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)
Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Művelési kezelések: 1. Szántás (28-32 cm, SZ) és elmunkálás, 2. Lazítás (35-40 cm, L), elmunkálás tárcsával, 3. Kultivátoros
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenTALAJTAN I. Cziráki László 1014.
TALAJTAN I. Cziráki László 1014. A TALAJ FOGALMA A föld növények termesztésére alkalmas laza takarórétege Feltételesen megújuló erőforrás A talaj kialakulása Belső erők: Földrengés és vulkáni működés következtében
RészletesebbenI. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?
Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Domborzat Földtan Növényzet Felszíni és felszín alatti vizek Éghajlat Talaj Tájhasználat Domborzat: dombvidék, 200-400 m, erős relief Földtan: Pannon üledékek, Miocén
RészletesebbenÖNTÖZÉSI ISMERETEK. A növények fejlıdésükhöz elsı sorba. fényt, hıt, levegıt, tápanyagot és vizet igényelnek.
ÖNTÖZÉSI ISMERETEK ÖNTÖZÉSI ISMERETEK A növények n nyek vízfogyasztv zfogyasztása sa és s vízigv zigénye A növények fejlıdésükhöz elsı sorba fényt, hıt, levegıt, tápanyagot és vizet igényelnek. A feltételek
RészletesebbenA talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A feladat Ismertesse a talajkárosítás folyamatait, magyarázza el a természeti erők által és
RészletesebbenLEFOLYÁS/ERÓZIÓ. Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat. a lefolyás/erózió csökkentésére és a vízminőség hatékony védelmére
LEFOLYÁS/ERÓZIÓ Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat a lefolyás/erózió csökkentésére és a vízminőség hatékony védelmére TARTSUK TISZTÁN VIZEINKET A kiadvány célja a mezőgazdasági területekről lefolyással/erózióval
Részletesebbenvelés (a szellemi hagyaték folytatása) MTA doktora Szent István n Egyetem birkas.marta@mkk.szie.hu mkk.szie.hu
Győrffy Béla B Emlékülés, Martonvásár, r, 2015.01.14 Okszerű talajművel velés Győrffy Béla B nyomán (a szellemi hagyaték folytatása) Birkás s Márta M MTA doktora Szent István n Egyetem Gödöllő birkas.marta@mkk.szie.hu
RészletesebbenGyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt
Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei
A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky
RészletesebbenSZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj
SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát
RészletesebbenDÉRI MIKSA PROGRAM. magyar részvr DERI_EUREKA_07. Budapest, 2007.
DÉRI MIKSA PROGRAM Pályázat az Eureka programban való magyar részvr szvétel támogatt mogatására DERI_EUREKA_07 Pá felhívás Budapest, 2007. A Nemzeti Kutatási és s Technológiai Hivatal nevében a Kutatás-
RészletesebbenA vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan
RészletesebbenFöldművelésügyi Minisztérium augusztus 24. TájGazda ORSZÁGOS TANÚSÍTOTT TÁJJELLEGŰ GAZDÁLKODÁS, TERMÉKPROGRAM ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY
Földművelésügyi Minisztérium 2015. augusztus 24. TájGazda ORSZÁGOS TANÚSÍTOTT TÁJJELLEGŰ GAZDÁLKODÁS, TERMÉKPROGRAM ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY A 2013-ban létrehozott és a megvalósításhoz folyamatosan fejlesztett
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenTermésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben. Kanizsai Dorottya Pest megye
Termésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben Kanizsai Dorottya Pest megye +36 70 9359895 A termésbizonytalanság hazai okai Talajszerkezet romlása és talajélet hiánya Szervesanyag deficit
RészletesebbenA földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel
A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,
RészletesebbenNAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN
SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS
RészletesebbenMezőgazdasági eredetű elfolyóvizek öntözéses hasznosítása fás szárú energiaültetvényekben agrárerdészeti kísérletben
Mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek öntözéses hasznosítása fás szárú energiaültetvényekben agrárerdészeti kísérletben BAKTI Beatrix Tudományos munkatárs Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Erdészeti
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
RészletesebbenHasznos információk, ötletek a felhasználáshoz. Ismertető Geohumus használatáról füvesítés esetén
Hasznos információk, ötletek a felhasználáshoz Ismertető Geohumus használatáról füvesítés esetén 1 Információ a Geohumus használatáról, füvesítés esetén A Geohumus optimálisan használható gyeptéglázás
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
Részletesebbenpályázat tapasztalatai
Az Európa Tanács Táj T j DíjaD a 2008. évi hazai Táj T j Díj D pályázat tapasztalatai Dr. Konkoly-Gyur Gyuró Éva egyetemi docens NyME Környezet és s FöldtudomF ldtudományi Intézet Kinek adományozhat nyozható?
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Homoktalajok javítása 76.lecke A nagy homoktartalom területe és aránya Terület,
RészletesebbenA Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei. 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot
A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot Fő cél: A HMKÁ által meghatározott előírások együttes célja a mezőgazdasági földterületek jó
RészletesebbenMUNKAANYAG. Király Csaba. Talajjavítás és talajvédelem. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek
Király Csaba Talajjavítás és talajvédelem A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek A követelménymodul száma: 3112-08 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-004-50 TALAJJAVÍTÁS
Részletesebben