LDHASZNÁLAT LAT TERMÉSZETF SZETFÖLDRAJZI ALAPJAI. Bevezetés

Átírás

1 A FÖLDHASZNF LDHASZNÁLAT LAT TERMÉSZETF SZETFÖLDRAJZI ALAPJAI Bevezetés

2 GEOSZFÉRÁK LITOSZFÉRA HIDROSZFÉRA RA ATMOSZFÉRA PEDOSZFÉRA BIOSZFÉRA TÁRSADALMI SZFÉRA

3 A TÁJ: T EGY FÖLDFELSZF LDFELSZÍNI EGYSÉG ÖSSZTULAJDONSÁGAINAK MEGJELENÉSE SE (A. Humboldt 1807) Térbeliség!!!!!!!!!! Összetettség!!!!!!!!!!

4 minden táj t j tájalkott jalkotó tényezők (szerkezet, domborzat, éghajlat, hidrológiai hálózat, h természetes növénytakarn nytakaró) és s az ember tájalkotó,, kultúrateremt rateremtő tevékenys kenységéneknek természetes együttese, szintézise zise. Földrajzi területegys letegység, g, amelyhez hasonló van a FöldF ldön, de teljesen azonos soha. Tehát t minden táj t önálló individuum, egyénis niség. g. (Bulla B )

5 GEOSZFÉRÁK LITOSZFÉRA HIDROSZFÉRA RA ATMOSZFÉRA PEDOSZFÉRA BIOSZFÉRA TÁRSADALMI SZFÉRA

6 AZ ÉLŐ FÖLD RENDSZERMODELLJE VISSZASUGÁRZOTT ENERGIA VILÁGŰR A NAPSUGÁRZÁS ENERGIÁJA ATMOSZFÉRA HIDROSZFÉRA BIOSZFÉRA PEDOSZFÉRA LITOSZFÉRA A FÖLD BELSŐ SZFÉRÁI

7 A TÁRSADALMAST RSADALMASÍTOTT FÖLD F HOMOMORF RENDSZERMODELLJE VISSZASUGÁRZOTT ENERGIA VILÁGŰR A NAPSUGÁRZÁS ENERGIÁJA ATMOSZFÉRA HIDROSZFÉRA EMBER BIOSZFÉRA LITOSZFÉRA PEDOSZFÉRA A FÖLD BELSŐ SZFÉRÁI

8 A FÖLDRAJZI F KÖRNYEZET K TAGOLÓDÁSA ÉS S INTEGRÁLT GYAKORLATI CÉLÚC KUTATÁSA

9 MIÉRT FONTOS A DOMBORZAT? A föld f szárazulati domborzata az ember társadalmi-gazdasági gi tevékenys kenysége túlnyomó részének hordozója. Települések, utak Gazdasági tevékenység (ipar/mezőgazdaság) Talaj Növényzet A földrajzi f környezet, k illetve a táj t j egyik alapvető alkotója.

10 MEZŐGAZDAS GAZDASÁGI GI JELENTŐSÉG A természeti környezet erőforrásait közvetlenül hasznosító ágazatok közül a mg-i termelés szerepe a legnagyobb ben: A mg. részesedése Mo. földterületéből 70% A termőföldé a nemzeti vagyonból: 20%

11 A MEZŐGAZDAS GAZDASÁGI GI TÁJPOTENCIT JPOTENCIÁL LEGFONTOSABB VÁLTOZV LTOZÓI

12 MEZŐGAZDAS GAZDASÁGI GI ALKALMASSÁG Domborzati adottságok: Széls lsőséges esetben határozza meg a növények nyek termeszthetőségét, t, de Módosítja a térst rség éghajlatát/mikroklímák pl. szőlő, kukoricahibridek

13 Lejtőmeredeks meredekség- megnövekedett lefolyásvízveszteség, talajképz pző/eróziós folyamatok Felszín n tagoltsága, ga, megközel zelíthetősége- gazdaságos gos termesztés

14 A DOMBORZAT STATIKUS VAGY DINAMIKUS???

15

16 A FÖLDFELSZF LDFELSZÍN DINAMIKAI RENDSZERE

17 geomorfológia gia FORMA FÖLDFELSZÍN ANYAG FOLYAMAT geológia gia műszaki tudományok

18 Analizálás: Formát geomorfológia, gia, Anyagot geológia, gia, Folyamatot - a műszaki m tudományok vizsgálj lják. Szintetizálás: geomorfológia gia A DOMBORZAT A TÁJ T J EGY NAGYON FONTOS ELEME!!!!!

19 MILYEN FOLYAMATOK FORMÁLJ LJÁK K A DOMBORZATOT? Endogén Exogén Antropogén

20 GEOMORFODINAMIKAI FŐRENDSZER

21 A felszín n domborzata: Extraterresztikus energiával működő exogén és Intraterresztikus energiával működőm endogén erők gravitáci ciós s térben t megvalósul suló kölcsönhatásaként fejlődik.

22 I. Endogén n folyamatok Intraterresztikus energiabevitel alakítja (radioaktivitás) BELSŐ FOLYAMATOK

23 LEMEZTEKTONIKA ALFRED WEGENER 1913 A lemeztektonika atyja

24

25 BIZONYÍTÉKOK Radiometrikus kormeghatároz rozás-óceán szétter tterülésének elmélete lete (Hess 1962) A magmás s eredetű ásványok és kőzetek kora kellő pontossággal meghatározhat rozhatóvá vált. Az óceáni hátsh tságoktól l a peremterületek felé haladva egyre idősebbnek kell lennie az óceánaljzat naljzat korának.

26 Oceanológiai kutatások Paleomágneses mérések

27 Szeizmológiai eredmények

28 Geológiai, őslénytani kutatások

29 KÖZELEDŐ KŐZETLEMEZEK

30

31 TÁVOLODÓ KŐZETLEMEZEK

32 ELCSÚSZ SZÓ KŐZETLEMEZEK

33

34

35

36 A FÖLDTF LDTÖRTÉNETI KORBEOSZTÁS OKA: A kormeghatároz rozás s azért szüks kséges, hogy a földtörténeti és történelmi események sorrendjét megadhassuk.

37 KORMEGHATÁROZ ROZÁS Abszolút kormeghatároz rozás Relatív kormeghatároz rozás

38 Abszolút t kormeghatároz rozás: Radiometrikus kormeghatároz rozás:a természetben előfordul forduló radioaktív izotópok lebomlási idejének és s jelenlegi gyakoriságának ismeretén n alapszik.

39 Radioaktivitás felfedezése: es évektől vannak megbízható adatok. A radiometrikus kormeghatározás lényege: Radioaktív izotópokból stabil izotópok keletkeznek A folyamat jellemzője a felezési idő A bomló atomok száma exponenciálisan csökken A 40 ismert radioaktív izotóp felezési idejét (bomlási állandóját) meghatározták A kiindulási és a keletkezett izotópok mennyiségéből, valamint a bomlási állandóból a bomlás időtartama (a kőzet kora) meghatározható

40 A 238U izotóp átalakulása 206Pb izotóppá. A bomlási görbe a kiindulási anyag exponenciálisan csökkenő mennyiségét mutatja. A 238U izotóp felezési ideje 4,51 millió év. Minden rákövetkező 4,51 millió év periódusban az adott periódus kiindulási anyagmennyiségének fele bomlik el.

41 Magmás s kőzetek k radiometrikus kora: a megszilárdul rdulás s időpontja Üledékes kőzetek k radiometrikus kora: a leüleped lepedés s időpontj pontját t adja meg Metamorf kőzetek k radiometrikus kora: az átkristályosodás s időpontja

42 Típusai: Urán-ólom: milliárd év Kálium-argon: milliárd év C14 néhány ny ezer év

43 Relatív v kormeghatároz rozás Az egymásra települt kőzetek relatív (egymáshoz viszonyított) kora települési helyzetükből állapítható meg alulról felfelé haladva egyre fiatalabbak. legmegbízhatóbb, legpraktikusabb módszere az üledékes kőzetekben talált ősmaradványok felhasználása: Pl. ammoniteszek, trilobiták

44 KOR millió évvel ezelött IDŐSZAKOK ill. KOROK 135 Kréta Júra Triász 285 Perm 375 Karbon 420 Devon 450 Szilur 520 Ordoricium 580 Kambrium FŐBB KŐZETEKK mészkő,, márga, m agyag bazalt, homokkő,, konglomerátum, márgam zöldpala, szerpentinit vörös s mészkm szkő,, tűzkt zköves mészkm szkő márga, homokkő,, kőszk szén agyagpala, homokkő,, konglomerátum fillit, mészfillit mészkő,, dolomit, kovapala, diabáz homokkő,, konglomerátum, márgam lemezes mészkm szkő,, dolomit mészkő,, dolomit, homokkő, anhidrit vörös s homokkő,, konglomerátum agyagpala, vulkáni kőzetek k (kvarcporfis( kvarcporfis) agyagpala, homokkő,, konglomerátum gránit kristályos mészkm szkő,, agyagpala homokkő kristályos mészkm szkő,, agyagpala palás s dolomit, agyagpala, diabáz HOL TALÁLHAT LHATÓK K? Villányi nyi-hg,, Bakony, VértesV Mecsek, Gerecse Kőszegi-hg. Villányi nyi-hg,, Mecsek, Bakony, Gerecse, Budai-hg. Mecsek Bükk, É-Borsodi-karszt Kőszegi-hg. Villányi nyi-hg,, Mecsek, Keszthelyi-hg hg,, Balaton-felvid felvidék Bakony, Vértes, V Gerecse, Budai-hg. Pilis, Cserháti ti-rögök, Bükk, B É-Borsodi-karszt Mecsek, Balaton-felvid felvidék, BükkB Bükk Villányi nyi-hg,, Mecsek, Balaton-felvid felvidék Balatonfő, Zempléni ni-hg,, (Vilyvitány) Velencei-hg. Bükk, Upponyi-hg hg,, Szendrői-hg. Balatonfő, Upponyi-hg hg,, Szendrői-hg. Balaton-felvid felvidék fillit,, agyagpala, kovapala Mecsek, Balaton-felvid felvidék, Velencei-hg hg,, Upponyi-hg Proterozoikum 4600 Archaikum gneisz, amfibolit,, csillámpala gránit, csillámpala, fillit Soproni-hg hg,, Zempléni ni-hg. (Vilyvitány)

45 KOR millió évvel ezelött IDŐSZAKOK ill. KOROK FŐBB KŐZETEKK HOL TALÁLHAT LHATÓK K? 2,4 Holocén Pleisztocén 9 Pliocén 25 Miocén 37 Oligocén 65 Eocén Paleocén folyóvizi homok, kavics, agyag édesvízi mészkm szkő,, lösz, l futóhomok édesvízi mészkm szkő bazalt, gejzirit kavics, homok, agyag, lignit riolit, andezit, dácit,, vulkáni tufák kavics, homok, homokkő,, kőszk szén mészkő,, agyagmárga kavics, homok, homokkő, agyag, agyagmárga, kőszk szén mészkő,, márga, m homokkő, andezit agyag, homok, kőszk szén Ny- és s D-DunD Dunántúl, Kisalföld, ld, Alföld ld Bakony, Gerecse, Budai-hg. Balaton-felvid felvidék, Ny-Bakony, NógrN grád Ny és s D-DunD Dunántúl, hegyvidékek pereme Mecsek, Visegrádi di-hg, Börzsöns,, Cserhát, Mátra, Bükkalja,, Zempléni ni-hg. Fertő-tó-mell melléke,, Mecsek, Tapolcai-medence, Bakony, Vértes, V Zsámb mbéki-medence, Pestisíkság, Visegrádi di-hg,, BörzsB rzsöny, Cserhát, Bükkalja, Heves-Borsodi Borsodi-dombság Bakony, Vértes, V Gerecse, Pilis, Budai-hg. Cserhát, Heves-Borsodi Borsodi-dombság Bakony, Vértes, V Gerecse, Budai-hg. Velencei-hg hg,, Mátra M (Recsk) Bakony, Vértes, V Gerecse, BükkB

46 Endogén n folyamatok Kialakul az elsődleges domborzat.

47 II. Exogén folyamatok Extraterresztikus energiabevitel alakítja (napenergia) KÜLSŐ FOLYAMATOK

48 JELLEGE: Hatékonyságuk függ a felszínt felépítő kőzettől. Gravitációs térben működik. Eredményük általában - nivellálódás.

49 TÍPUSAI: 1. Gravitáci ció hatására közvetlenül, l, száll llító közeg nélkn lkül l lejátsz tszódó folyamatok TÖMEGMOZGÁS

50 Szállítóközeggel: 2. Sz 1. Levegő EOLIKUS FOLYAMATOK 2. Víz: 2. Jég GLACIÁLIS LIS FOLYAMAT 3. Cseppfolyós s víz v ERÓZI ZIÓ 1. Meghatározott pályp lyán FLUVIÁLIS LIS 2. Oldó hatás s révén r KARSZTOS FOLYAMAT

51 3. Sz Szél által mozgatott víz: v LITORÁLIS LIS FOLYAMAT 4. Cseppfolyós s víz v és s jég: j PERIGLACIÁLIS LIS FOLYAMAT.

52 5. Biogeomorfológiai giai folyamatok

53 ÁLTALÁNOS FORMAKÉPZ PZŐ NEGATÍV V FORMÁK MECHANIZMUS DENUDÁCI CIÓ -víz EXARÁCI CIÓ - jég ABRÁZI ZIÓ hullámz mzás POZITÍV V FORMÁK Kipreparálódás Akkumuláci ció

54 A relief változv ltozása lehet: Gyors (pl. homokmozgás) Lassú (pl. kéreg k folyamatok)

55 A domborzat alakja, változv ltozása, stabilitása sa fontos szerepet játszik: j Ember g-i g i tevékenys kenysége Népesség g elhelyezkedése Területhaszn lethasználat-gazdaságosság (munka, energaifelhasználás,, haszon)- pl. korábban gumipitypang, gyapot termelés s stb. CÉL: A domborzat minél l részletesebb r vizsgálata.

56 Domborzat alakrajzi minősítése: se: Legáltal ltalánosabb Legrégebbi gebbi (Neumann, 1858) korábban leíró jelleg Ma alkalmazott geomorfológia gia Célja a felszínform nformák, anyagok és folyamatok minél l teljesebb körűk kvantitatív v jellemzése és értékelése.

57 A domborzat elemzése: Statikus térképről l is meghatározhat rozható Általában statikusnak tekintik. Kiszámíthat tható környezeti adottság Dinamikus Vulkanizmus, mederváltoz ltozások, tömegmozgások.

58 ANTROPOGÉN N FELSZÍNFORM NFORMÁLÓ FOLYAMATOK Agrogén domborzat Technogén domborzat

59 Hatására: Negatív v formák felszín n tagolása Felszín elegyengetése Anyagfelhalmozás

60 Domborzatminősítés, s, tematikus térkt rképek A terepkutatások eredményeit legcélszer lszerűbben tematikus térkt rképeken lehet kifejezni, egyszerre ábrázolhatók k a földrajzi f környezet különbk nböző tényezői.

61 Domborzatminősítési si térkt rképek Kvantitatív típusai Völgysűrűségi gi térkt rkép Reliefenergia térkt rkép Lejtőkateg kategória Lejtőkitetts kitettség Vízgyűjtő egységek gek elemzése Komplex kvantitatív v térkt rkép

62 Domborzattípus térkt rkép A domborzattípus minőségi jellemzői A domborzattípus mennyiségi jellemzői Formatípus térkt rkép A formatípus minőségi jellemzői A formatípus mennyiségi jellemzői

63 Geomorfológiai térkt rkép Általános Felszínmozg nmozgásos Mérnökgeomorfológiaigiai Antropogén

64 Az alkalmazott geomorfológiai giai térképek tartalmazzák: A domborzat felépítését Alakjának állapotát Változásának irány nyát

65 Alkalmazásuk: Mezőgazdas gazdaság földhasználat lat tervezés talajvédelem, meliorizáci ció Mérnökgeomorfológia/ gia/ tervezés, Hatásvizsg svizsgálatok/paksi atomerőmű hulladékelhelyez kelhelyezése.

66 A domborzat elemei Csúcs, hegyorom Hegyhát Kúp

67 Lefutó gerinc Letörés, leszakadás Pihenő Tető, fennsík

68 Hasadék, szurdok Völgy Horhos Felszín mélyedéssel

69 MORFOMETRIAI VIZSGÁLATOK 1. A felszín n közepes k magassága Meghatározott kiterjedésű felszíndarabnak egy kijelölt lt alapszint feletti területar letarányosan súlyozott s magassági gi intervallumokból l számított átlagos magassága. ga.

70 MÉRÉSE: Meghatározzuk a kijelölt lt felszíndarab nagyságát Szintvonalak kijelölése Közöttük k lévől sávok terület letének kiszámítása sa Területi arányok és s középmagassk pmagasságok gok szorzatösszege sszege M k = m 1 x%1+m 2 % 2 +.m n x% n. 100

71 Átlagmagasság: g: Aggtelek 430m Jósvafő 359 m

72 Értékelése

73 2. RELATÍV V RELIEF Fogalma: A vizsgáland landó felszín n egységnyi gnyi terület letére eső legmagasabb és legalacsonyabb pontok méterben m kifejezett különbsk nbsége.

74 MÉRÉSE ÉRTÉKELÉSE Négyzethálós Izovonalas

75 2. Völgysűrűség, a domborzat tagoltsága 1,86 km/km 2 1,2 km/km 2 3. Relatív relief m/km 2 80 m/km 2 A mintaterület völgysűrűség térképe A mintaterület relatív reliefenergia-térképe

76 A felszínmozgalmasság A reliefszám csak a legmagasabb és s a legalacsonyabb pontok közötti k különbsk nbséget fejezi ki, egységnyi gnyi területen a legalacsonyabb és s a legmagasabb pontok előfordul fordulási gyakoriságát t fejezi ki. A felszínmozgalmass nmozgalmasság g az egységnyi gnyi felületen leten lévő dombok, hegyek, illetve a völgyek v szerint változik. v

77 A felszínmozgalmasság pontértéke Pont Csúcsok száma Mélypontok száma Minősítés igen egyhangú egyhangú kevésbé mozgalmas változatos igen változatos mozgalmas igen mozgalmas

78 3. LEJTŐMÉRÉSEK 3.1 LEJTŐKATEG KATEGÓRIA FOGALMA: A domborzat legmeghatároz rozóbb eleme Meredekségi kategóri riák

79 Eltérő használat De ez változhatv ltozhat. 0 5% közötti lejtésnél a termesztést és a beépítést semmi sem korlátozza; 5,1 12% közötti lejtésnél a szántó sík vidéki gépekkel művelhető, de az épületek körül már jelentős tereprendezési munkák adódhatnak; 12,1 17% közötti lejtésnél talajvédő gazdálkodást kell folytatni, az építményeket körültekintően kell a terepre helyezni; 17,1 25% közötti lejtés a szántóföldi művelés felső határa, nagyok az eróziós károk, az építkezések földmunkája tájsebeket okoz; 25,1 40% közötti lejtésnél feltétlen gyepek alakultak ki, gyakori az erdő; 40% feletti lejtőket csak erdővel szabad hasznosítani.

80 Szőlő termőhelyi kataszter (95/2004 FVM rendelet) 0-55 % 6-12 % % % 30% felett

81 MÉRÉSE Lejtőalapm alapmérték ÉRTÉKELÉSE Mg-i i művelm velés Mérnöki tervezés s stb.

82 LEJTŐMEREDEKS MEREDEKSÉG G MÉRÉSEM A turistatérk rképeken. Ennek segíts tségével számol molás s nélkn lkül l is megtudhatjuk a lejtősz szöget úgy, hogy a szintvonalközök távolságát t felmérj rjük az alapmért rtékre. Például:

83 A lejtőszög-értékek eloszlása a vizsgálati területen A Tállyai-félmedence lejtőkategória térképe A szőlőterületek megoszlása lejtőkategóriánként 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1886 előtt 1999-ben A szőlőterületek megoszlása 25,0< 17,0-25,0 12,0-17,0 5,0-12,0 0,0-5,0

84 3.2 LEJTŐSS SSÉG FOGALOM Valamely tetszés s szerinti kiterjedésű terület általános lejtőmeredeks meredekségi viszonyai. Az ezt kifejező egyetlen számadat: lejtőss sségi szám

85 MÉRÉSE lejtőkateg kategória térkt rképből indul ki Kiszámoljuk az egyes lejtőkateg kategóriákba eső részek összterületen belüli li arány nyát Pontért rtéket rendelünk nk hozzá. 0-5%: %: %: 17%: %: 17 25% felett: 25

86 Szorzatot képezk pezünk %-os részesedr szesedés Pontért rték Lejtőkategória részaránya % szorzószáma szorzata 0-5% % % % % felett Összesen

87 LEJTŐMEREDEKS MEREDEKSÉG FOK ILL. SZÁZAL ZALÉK ÉRTÉKEINEK ÁTSZÁMÍTÁSA: SA:

88 3.3 LEJTŐKITETTS KITETTSÉG FOGALMA: Önmagában a lejtőkitetts kitettség g nem a felszín n tagoltságának fokmérője, hanem annak következmk vetkezménye. MÉRÉSE: Szintvonalak segíts tségével.

89 ÉRTÉKELÉSE

90 A lejtők irányának eloszlása a vizsgálati területen A Tállyai-félmedence lejtőkitettség-térképe 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% % ÉNY NY DNY D DK K ÉK É A szőlőterületek lejtőkitettségének megoszlása 1886 előtt 1999-ben A szőlőterületek megoszlása

91 4. VÖLGYSŰRŰSÉG FOGALMA Egységnyi gnyi területre eső völgyek összhossza.. km/km 2 MÉRÉSE

92 ÉRTÉKELÉSE

93 2. Völgysűrűség, a domborzat tagoltsága 1,86 km/km 2 1,2 km/km 2 3. Relatív relief m/km 2 80 m/km 2 A mintaterület völgysűrűség térképe A mintaterület relatív reliefenergia-térképe

94 5. FELSZÍNÉRDESS RDESSÉG, VÖLGYHÁLÓZAT-SŰRŰSÉG FOGALMA A vízgyv zgyűjtő terület legcsipkézettebb szintvonalának nak fűrészfogszerű beszögell gelléseit megszámoljuk moljuk és elosztjuk a vízgyűjtőterület kerület letével.

95 III. ANTROPOGÉN FELSZÍNFORM NFORMÁLÓ FOLYAMATOK Agrogén domborzat Technogén domborzat

96 Hatására: Negatív v formák felszín n tagolása Felszín elegyengetése Anyagfelhalmozás

97 Milyen jelentős változásokat hozott létre l az ember a szférákban?