AZ ÖNKORMÁNYZATOK PÁLYÁZATI DINAMIKÁJA KÉT MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÖNKORMÁNYZATOK PÁLYÁZATI DINAMIKÁJA KÉT MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN *"

Átírás

1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR BODOR-ERANUS ELIZA AZ ÖNKORMÁNYZATOK PÁLYÁZATI DINAMIKÁJA KÉT MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN * 1. Bevezetés Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz lehetővé tette az önkormányzatok részére is, hogy a Strukturális Alapokra pályázhassanak. Ma Magyarországon az önkormányzatok fejlesztéseiknek jelentős részét pályázati úton szerzett finanszírozási forrásokból fedezik. Természetesen a pályázatok kiírói orientálják az önkormányzatokat a pályázati célokkal, illetve a pályázati dinamikával kapcsolatban, például az elmaradottabb régiókat a pályázati hozzájárulás (önrész) kedvezményeivel ösztönzik a nagyobb volumenű pályázati dinamikára. Mégis az tapasztalható, hogy még a hasonló önkormányzatok is teljesen eltérő módon és mértékben részesülnek a finanszírozási forrásokból. Jelen kutatás célja megvizsgálni, hogy milyen eltérés tapasztalható a különböző települések pályázati attitűdjében, vagyis a pályázati mutatók szempontjából jó eredménnyel rendelkező régiókon belül, hogyan alakul az egyes települések pályázati dinamikája. A tanulmány az önkormányzatok különböző pályázati dinamikáját a pályázati attitűddel (vagyis az önkormányzatok pályázatokhoz való hozzáállásával) magyarázza, kvantitatív és kvalitatív adatok segítségével. Csatlakozva Perger Éva (2009) felvetéséhez, mely szerint nem biztos, hogy az összevont mutatók a pályázati pénzek hatékony felhasználásának valós képét mutatják, a kutatás előzetes feltevése abból indul ki, hogy a hasonló méretű és földrajzi elhelyezkedésű települések is eltérő mértékben részesülnek a pályázati rendszerből. Ennek értelmében, az is feltételezhető, hogy az összevont (megyei, regionális) mutatók nem árulják el a te- * A tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, Az állam kapacitása - szakértők, hivatalnokok, politikusok műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Ilonszki Gabriella. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Ilonszki Gabriella egyetemi tanár (BCE). A szerző Ph.D. hallgató (BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet); elérhetősége:

2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR lepülések pályázatokhoz való hozzáállását, vagy a pályázati pénzek hatékony felhasználását, szemben azokkal a vizsgálatokkal, amikor települési szinten kerül megvizsgálásra a pályázati dinamika és pályázati attitűd. Jelen tanulmány a kisebb városok és kistelepülések között vizsgálja a pályázati dinamika eltérését. A kutatás elméleti hátterét biztosító irodalom rövid ismertetése után az országos összevont adatokat elemezzük röviden, majd ezt követően a Pest megyei kisvárosok esetében tapasztalt pályázati dinamika különbségeit mutatjuk be, kiegészítve a kaposvári kistérségben végzett kvalitatív elemzéssel. A tanulmány befejező részében a pályázati dinamika elemzése alapján a települések pályázati attitűdjét mutatjuk be, javaslatokat téve a további kutatási irányokra. 2. Elmélet A finanszírozási források nemzetközi elosztását, illetve a finanszírozási forrásokból való részesedést több nemzetközi tendencia is befolyásolja. Például a helyi szervezetek transznacionalizálódása (Evans 2000), a kormányok és nemzetek feletti szervek szerepének növekedése (Orenstein és Schmitz 2006), az intézményi változás, amely az intézményi rendszeren belül alternatív választási lehetőségeket teremt az egyének számára (North 1991), és a tervezési folyamatban részt vevő intézmények integrálódása, a közös tervezés és problémamegoldás következtében (Fung és Wright 2003). Ugyanakkor, a nemzetközi finanszírozási formák, figyelembe veszik az erős helyi szereplők, illetve azok társadalmi tőkéjének (Trigilia, 1991) jelentőségét is, ahogyan azt az Európai Unió is tette, amikor a fejlesztési ügynökségeket a tagországokban létrehozta (Bruszt és Vedres 2010). A finanszírozási források elosztásának kérdését a hazai szakirodalom több oldalról is megközelíti: a szakirodalomban egyaránt megtalálhatók a közgazdasági, szociológiai és a területfejlesztéssel kapcsolatos elemzések. Közgazdasági oldalról megközelítve a forráselosztó rendszert, Voszka Éva a csatlakozás utáni közvetlen tapasztalatokról azt írja, hogy az uniós támogatás és a társfinanszírozási kötelezettség nem váltotta ki a korábbi újraelosztást, hanem részben mellé sorakozott fel (Voszka 2006). Annak ellenére tapasztalható ez a jelenség, hogy Voszka szerint a strukturális alapok kétharmadából a nonprofit szervezetek és az elosztást irányító államigazgatás részesülhetett. Szintén a közgazdasági megközelítést erősíti Perger Éva (2009) azon kutatása, amely a forráselosztó rendszer alakulásának leírását nyújtja, kiemelve annak hiányosságait, és javaslatot téve a hiányosságok orvoslására alkalmazható módszerekre. Perger azt vizsgálta, hogy miközben a hivatalos értékelések szerint Magyarország a többi közép- és kelet-európai országhoz képest igen jól teljesít, ez miért nem mutatkozik meg az ország gazdasági-társadalmi fejlődésében. Mivel a gazdasági mutatók nem tükrözik a felhasznált pénzek arányát, a szerző ezt a pályázati pénzek felhasználásának valamilyen szintű kudarcaként értelmezi. A kudarc viszont nem vezethető vissza egyértelműen csupán a hagyományos bürokratikus szervezet működési hiányosságaira. Szerinte a jó abszorpciós mutatók nem tükrözik a forrásfelhasználás hatékonyságát vagy

3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR eredményességét, viszont ez a típusú hiányosság megfelelő programmenedzsment és átfogó stratégiai menedzsment segítségével megfelelően kiküszöbölhető. Szociológiai szempontból elemezve a forráselosztási rendszerben részt vevő intézményeket, Kovách Imre (2007) arra a következtetésre jutott, hogy az önkormányzati finanszírozási forrásszerzési rendszerben egyre jelentősebb teret nyer a piaci szféra, mégpedig a projektek kiszerződésének formájában. Kovách szerint ez a folyamat a projektesítésnek felel meg, és projektosztálynak nevezi azt a társadalmi csoportot, amely a társadalmi tőke segítségével legitimálni képes saját befolyását vagy hatalmát a projektekben. A területi egyenlőtlenségekre fókuszálva Balogh Péter (2009) arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon a kiemelt jelentőséggel bíró projektek hogyan befolyásolják a régiók közötti különbségeket. Kutatásai rávilágítanak, hogy a kiemelt projektek nem csökkentik a területi egyenlőtlenségeket. Balogh kutatásában arra is kitér, hogy vajon a politikai erőtérben elfoglalt pozíció befolyásolja-e a kiemelt projektek sikerességét, de eredményei azt mutatják, hogy a politikai erőforrások nem mindig azonos hatással és irányba módosították a kiemelt projektek támogatási esélyeit. A regionális mutatók részletes elemzését Hutkai Zsuzsanna (2009) cikkében olvashatjuk. Fejlesztéspolitika és területfejlesztési oldalról, az unió kohéziós politikájának partnerségi elve okán látott napvilágot a 2001 és 2003 között folytatott, és Pálné nevéhez köthető, ADAPT kutatás, amely a regionális szinten levő szereplők intenzív vertikális kapcsolatainak jelentőségét hangsúlyozta, szemben a horizontálisakkal. Jelen vizsgálat szempontjából az ADAPT kutatás, majd a 2008-ban zárult OTKA kutatás, azért bírnak nagy jelentőséggel, mert arra hívják fel a figyelmet, hogy egy térségen belül a kapcsolatok sűrűsége viszonylag magas a térségek közötti kapcsolatokhoz képest (Pálné 2008: 279). Ezt követően, pedig egy longitudinális vizsgálat során a kutatók azt találták, hogy a helyi önkormányzatok minősülnek a kapcsolatrendszerek célpontjának, és ehhez képest a civil szféra a legkevésbé behálózódott. A szektorok alapján végzett összehasonlításból az is kiderült, hogy az önkormányzatok kiemelt szereppel bírnak, hiszen ezeknek az intézményeknek a kapcsolatrendszere a legerősebb (a politikusok, a média és a területfejlesztési intézmények mellett) (Pálné 2009b). A hazai finanszírozási források intézményrendszerével és elosztásával foglalkozó szakirodalom azonban nem tér ki olyan kvalitatív elemzésre, amely a települések szintjén mutatná be a különböző önkormányzatok eltérő pályázati attitűdjét, vagy pályázatokhoz való hozzáállását. Gazdag leírásokat találhatunk a szakirodalomban arról, hogy az önkormányzatok hogyan oldják meg a finanszírozást, vagy, hogy milyen nehézségekbe ütköznek a települések a fejlesztések megvalósításakor (csak pár példa a sokból: Kovács és Somlyódyné 2008, Ágh 2008, Pálné 2008, stb.), de az önkormányzatok pályázatokhoz (illetve pályázati rendszerhez) való viszonyulását, továbbá ezen attitűd osztályozását, szociológiai szempontból, a szakirodalom nem tárgyalja.

4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Módszertan és adatok Jelen kutatás a települések pályázati dinamikáját (benyújtott pályázatok számát) három adatforrás segítségével vizsgálja. Az összevont, országos adatokat az NFÜ szolgáltatta, augusztus 30-án, az Uniós Adattár formájában. Ezek az adatok csupán az NFÜ által finanszírozott pályázatokat tartalmazza. Ezek az adatok két kvalitatív adatfelvétellel egészültek ki: egyrészt a Közép- Magyarországi régióban történt mintavétel során három Pest megyei városban történt adatfelvétellel ( ), majd a kaposvári kistérségben végzett terepmunka adatfelvételével (2010. első felében). A kvalitatív adatfelvétel mintavétele során a fő kiindulási pont, a hasonló településméret, illetve földrajzi elhelyezkedés volt. Így a települések eltérő pályázati dinamikájának vizsgálatakor alapvetően a és közötti lakossággal rendelkező Közép- Magyarországi Régióban levő Pest megyei települések, illetve a 2000 fő alatti Dél- Dunántúli, pontosabban Kaposvári kistérségi teleülések voltak. Az interjúalanyok anonimitását megőrizve, az idézett interjúrészletek hivatkozása kódokkal történik. 4. Eredmények A kutatás előzetes feltevése alapján, az összevont (megyei, regionális) mutatók nem tükrözik az egyes települések pályázati dinamikája (illetve pályázati attitűdje) közötti különbségeket. Elsőként tehát azt érdemes megvizsgálni, hogy vajon az országos adatok milyen tendenciát mutatnak, engednek-e valamire következtetni a települések pályázati dinamikájával kapcsolatban. A pályázati mutatók regionális megoszlását vizsgálva, azt láthatjuk, hogy a vizsgált időszakban a Nyugat-Dunántúl, illetve Dél-Dunántúl nyújtotta be a legkevesebb pályázatot az ország többi régiójához képest. Ugyanakkor a benyújtott pályázatok száma a régió településszáma arányában, a Közép-Magyarországi Régióban a legmagasabb. Ami pedig az elnyert támogatás lakosságszámra vetített arányát illeti, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön tapasztalható a legmagasabb támogatottság. Az alföldi települések támogatottsága egyébként igazi ellensúly a településfejlesztési politikában, hiszen ahogyan Vági Gábor még 1982-ben megírta, a hatvanas és hetvenes éveknek sajátossága volt az Alföld megyéinek háttérbe szorítása, és ezzel párhuzamosan Budapest kifejezett megerősödése (Vági 1982). Ez a tendencia az évek során továbbgyűrűzött, és ezt a tendenciát hivatott a jelenlegi finanszírozási rendszer megállítani azzal, hogy az elmaradottabb régiókat a támogatás szempontjából előnyben részesíti.

5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR táblázat Pályázati mutatók az egyes régiókban Magyarországon Régiók Összesen benyújtott pályázat augusztus 30.-ig Tamogatott augusztus 30.-ig Igényelt összeg augusztus 30.-ig Igényelt összeg per fő augusztus 30.-ig Támogatás per fő Támogatási Összeg augusztus augusztus 30.-ig 30.-ig N Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyaroszág Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Összesen Forrás: Uniós Adattár alapján, NFÜ, augusztus 30. Az uniós politika a tervezési időszakban kifejezetten pártolja a policentrumosítást, a vidékek szintjén történő városi összefogást (Somlyódyné Pfeil 2006). Ma is tapasztalható, hogy a megyei városok lépéselőnyben vannak a kis településekhez képest, hiszen aktívan befolyásolják az ágazati programokat és közigazgatási koncepciókat (Hegedüs 2008), és előnyük a finanszírozási források megszerzésében is tükröződik. Ugyanakkor, éppen a városok és nagyvárosok javítják a környezetükben lévő kistelepülések regionális szinten mért gazdasági mutatók mellett a pályázati mutatókat is. Amennyiben országos adatokon vizsgáljuk a pályázatok alakulását település típusonként, látható, hogy a fővárosi erőfölény után jellemzően a városok nyújtották be a legtöbb pályázatot a vizsgált időszakban. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a községek részesülnek a legtöbb támogatásban (a község lakosságának számára vetítve). Annak ellenére van ez így, hogy a 2706 község közül csupán 1550 nyújtott be az NFÜ-höz pályázatot. Ez tulajdonképpen azt is jelenti, hogy az országos szinten leggyakrabban előforduló településtípus, a kistelepülések valamivel több, mint a fele nyújtott be nagy összegű pályázatot az NFÜ-höz, és bár viszonylag alacsony a támogatási arány (benyújtott pályázatok/támogatott pályázatok), mégis a nyertes települések jelentős összegekhez (támogatás/fő) fértek hozzá. 2. táblázat Helység jogállása Összesen benyújtott pályázat augusztus 30.-ig Pályázati mutatók a település típusa szerint Tamogatott augusztus 30.- ig Igényelt támogatási összeg augusztus 30.-ig Igényelt támogatási összeg per fő augusztus 30.-ig Támogatási Összeg augusztus 30.- ig Támogatás/fő augusztus 30.- ig Főváros Község Megyei jogú város Megyeszékhely, megyei jogú város Nagyközség Város Összesen Forrás: Uniós Adattár alapján, NFÜ, augusztus 30. N

6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az országos adatok alapján első látásra azt mondhatjuk, hogy a jelenlegi pályázati rendszer összhangban van a regionális fejlesztéspolitika azon elemével, mely a régiók, illetve a településtípusok közötti különbségek csökkentését célozta meg. Látható, hogy mind a háttérbe szorult régiók (mint például az Észak-Alföldi Régió), mind a pedig a település jellemzőből fakadóan hátrányt szenvedő települések (kisfalvak), a pályázati mutatók alapján prioritást élveznek a jelenlegi finanszírozási rendszerben. A továbbiakban, a kutatás kvantitatív és kvalitatív adatok segítségével mutatja be, hogy még a hasonló adottságokkal rendelkező települések is igen eltérő módon és ütemben pályáznak, vagyis igen eltérő pályázati attitűddel rendelkeznek. A mintavétel a és közötti lakossággal rendelkező településekre, majd a 2000 fő alatti településekre vonatkozott. 3. táblázat Pályázati mutatók a települések méretei alapján Települések méretei lakosság szám alapján Összesen benyújtott pályázat augusztus 30.- ig Tamogatott augusztus 30.-ig Igényelt összeg augusztus 30.-ig Igényelt összeg per fő augusztus 30.-ig Támogatási Összeg augusztus 30.- ig Támogatás per fő augusztus 30.-ig N x Összesen Forrás: Uniós Adattár alapján, NFÜ, augusztus 30. Pest megyében a és közötti települések esetében jelentős eltérés látható a települések benyújtott pályázatait illetően. Ebben a mintában megtalálhatók az olyan 10 ezer környéki lakosságszámmal rendelkező települések, amelyek pályázati intenzitása vetekszik a nagyobb lélekszámú településekkel, és fordítva, a 40 ezer környéki lakosú településeknek is lehet igen alacsony a pályázati dinamikája. Mindez arra enged következtetni, hogy a régión belül, illetve adott településnagyságon belül is igen eltérő lehet az egyes önkormányzatok pályázatokhoz való viszonya. Ebben a mintában a kutatás három települést emelt ki: Biatorbágy, Vác és Cegléd. Ezek közül Vác és Cegléd nagyjából hasonló településnagyságú, mégis Vác közel kétszer annyi pályázatot nyújtott be, mint Cegléd.

7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR ábra Benyújtott pályázatok száma augusztus 30.-ig, Pest megyében a és közötti lakossággal rendelkező települések esetében Forrás: Uniós Adattár alapján, NFÜ, augusztus 30. A lakossal (KSH, 2009-es adatok alapján) rendelkező Vác összesen 23 pályázatot nyújtott be a vizsgált időszakban, ezek közül 7 nyert támogatást, összesen összegben (a támogatás/fő Ft.). A lakosú Cegléd a vizsgált időszakban 12 pályázatot nyújtott be az NFÜ-höz, ezek közül 4 kapott támogatást, a támogatási összeg összesen (és a támogatás/fő Ft.). A jelentősen kevesebb lakossal rendelkező Biatorbágy (lakosainak száma 11769) augusztus 30.-ig 8 pályázatot nyújtott be az NFÜ-höz, ezek fele kapott támogatást, összesen összegben (a támogatás/fő 26715). Ezek az eredmények egy nagyon fontos kérdést vetettek fel: vajon hogyan látják maguk az önkormányzatok a pályázatokhoz fűződő viszonyukat? Vajon települési szinten érzékelhető-e a hasonló településnagyság melletti eltérő pályázati dinamika? Éppen ezt a kérdést volt hivatott feloldani a 2010 első félévében, a kaposvári kistérségben készült terepmunka. Ez a kutatás kvalitatív adatfelvétellel valósult meg, mely tartalmazta az egész kistérségre vonatkozóan a benyújtott pályázatok számát, a pályázati attitűdre vonatkozó interjúkkal kiegészítve. Tekintve, hogy a kaposvári kistérség jellemzően apró és törpefalvas kistérség, mely településtípusoknak igen kicsi az NFÜ-s pályázatokra vonatkozó aktivitása, a pályázati adatfelvétel az összes pályázati formát magába foglalta, a normatív pályázatoktól kezdve a nagyobb összegű, európai uniós pályázatokig. A kaposvári kistérség 54 településből áll, a települések mindegyike 2000 fő alatti, de jellemzően apró és törpefalvas települések alkotják. A benyújtott pályázatok száma ebben a mintában is azt mutatja, hogy a hasonló településméret mellett a települések igen eltérő pályázati dinamikával rendelkeznek.

8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR ábra Benyújtott pályázatok száma a kaposvári kistérségben, Forrás: Saját adatgyűjtés 2010 első fele. Kaposvár nem szerepel az ábrán. A pályázati attitűdre vonatkozó interjúk során, alapvetően négy kategóriába lehetett sorolni az önkormányzatok pályázatokkal kapcsolatos hozzáállását. Csak működtet, nem fejleszt. Ebben az esetben az önkormányzat maga írja meg a pályázatokat. Csak az önrész nélküli pályázatokat pályázza, jellemzően az önhibán kívüli működtetési nehézségekkel küszködő pályázati formákat (ÖNHIKI), vagy a hazai normatíva jellegű (pl. CÉDE, TEKI) pályázati formákat preferálja. Ezek az önkormányzatok általában nem veszik fel a kapcsolatot külső pályázatíró céggel, nem kérnek külső segítséget a pályázatokhoz (pl. banki hitel formájában), és a pályázatokról szóló információs forrásokat legtöbbször el sem olvassák, a településen pedig nem végeznek semmilyen fejlesztést. A Leaderre egyszer pályáztunk, az nem nyert. TÁMOP, AVOP meg egyéb EU-s pályázatokba abszolút nem. A mi energiánkat bőven meghaladja és nem kapunk segítséget. ( )Egy EU-s pályázatot hetekig kell csinálni. Írni, monitoringózni, ( ). Minden szögnek úgy kell lenni. Az nem segítség, hogy belelöknek egy ilyen pályázatba és utána magunkra hagynak. 5 emberrel nem tudjuk. Az önkormányzatot kell működtetni, hatósági feladatokat kell ellátni. Rengeteg papírmunkával együtt. (A másik körjegyzőségi település. szerk. megj.) Ő is hasonlókat, TEKI, CÉDA, TEÚT és járdák, kultúrház felújítása most megy. Az TEKI volt. Ott is az evangélikus egyházban kihaltak a hívek, az egyház jelképesen 1 Ft-ért átadta a templomot. Arra is néztünk a Leader-en belül, belegondoltunk, hogy milyen követelmények vannak, nem vágtunk bele a templomfelújításba. Az apparátus nem bírja, hiába van kistérség és az alkalmaz embereket, ide nem jutnak el. (T44, az interjút Bodor-Eranus Eliza készítette, án) Keveset fejleszt. Az előző esethez képest, a működtetés mellett az önkormányzat jellemzően 1-2 fejlesztést végez. Még ha van is kevés önrészük ezeknek a településeknek,

9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR főleg hazai pályázatokra vadásznak (OM, FVM) a hazai normatíva mellett, és így például egy falubusz üzembe állítására vagy egy könyvtárfejlesztésre, hídjavításra lehetőségük nyílik. De a hitelt itt sem preferálják, megpróbálnak maguk gazdálkodni. Ritkán vágnak bele nagyobb volumenű fejlesztésekbe. Az európai uniós forrásokhoz szaktudás és kapacitás hiányában sokszor kénytelenek igénybe venni a tanácsadó cég szolgáltatásait. Jellemzően nemcsak egy tanácsadóval dolgoznak együtt, mert a fő szempont, hogy a pályázat pozitív elbírálása előtt ne kelljen a tanácsadónak fizetni a munkájáért. ( ) jelentkezett egy pályázatíró cég, hogy ő teljesen ingyenesen megírja a pályázatot, ha nyer, akkor megfelelő sikerdíjat kap. Ennek volt a legnagyobb sikere, mert ő felajánlotta, ha nem nyer a pályázat, nem történik semmi. Mindegy volt, hogy karakószörcsögi vagy debreceni vagy kaposvári, de ha kaposvári jött volna így ide, nyilván őt választottuk volna. De ez a cég jött, megbízták azzal, hogy játszóteres pályázatot csináljanak. (T15, az interjút Bodor-Eranus Eliza készítette, január. 26.-án) Az uniós forrásokhoz való hozzáférhetőség tekintetében az látszik, hogy ezek a települések körülbelül évente nyújtanak be egy-egy pályázatot, mint például a kaposvári kistérségben Nagyberki és Mezőcsokonya esetében. 3. ábra Nagyberki és Mezőcsokonya uniós pályázati intenzitásának alakulása negyedéves bontásban Forrás: Uniós Adattár alapján, NFÜ, augusztus 30. (0= ) Sokat fejleszt. Ez a pályázati attitűd azokra a településekre jellemzőbb, akiknek valamivel több önrészük van. Ezek az önkormányzatok úgy gondolkodnak, hogy még ha nincs is éppen aktualitása bizonyos pályázati kiírásnak, ki kell használni minden pályázati lehetőséget. Mindent ennek a szemléletnek vetnek alá, éppen ezért általában csak egy már jól bevált pályázatíró vagy tanácsadó céggel dolgoznak együtt. Mivel a tapasztalatok nem túl jók az olyan pályázatírók esetében, akik direkt marketinggel bejelentkeznek és nincs helyismeretük, ezek az önkormányzatok arra törekednek, hogy személyes ismertség vagy nagyon jó referenciák segítségével lehetőleg állandó pályázatírót találjanak. Azért erre kell pályázni, mert erre van lehetőség és akkor pályázunk arra, amire lehetőségünk van, amikor a pályázatot arra kiírják. Lehet, hogy az iskola bejáratát jó lett volna 4 év múlva is megcsinálni, de ha 2009-ben van rá pályázat, akkor 2009-ben csinál-

10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR juk meg, mert 800 ezer Ft-ot kellett mellé tenni, volt 800 ezer Ft-unk, tehát megcsináltuk az iskola bejáratát. Ezt a szemléletet kellett magamba is és a Képviselő Testületben is elrendezni. Én úgy láttam, mert én meg az NFT honlapján kíváncsiskodtam, hogy kinek milyen pályázatai vannak. És azt láttam, hogy a saját kategóriánkban viszonylag sok pályázatot beadunk. Nagyon szerencsésen nyerünk is. (T19, az interjút Bodor-Eranus Eliza készítette án) Kistelepülések esetében az uniós pályázatok hozzáférés nem tér nagyon az előző kategóriától, tehát nem annyira a pályázatok számában, hanem, amint a fenti interjúrészletben is látszik, a szemléletben tapasztalhatunk változást. 4. ábra Hetes és Somogyjád uniós pályázati intenzitásának alakulása negyedéves bontásban Forrás: Uniós Adattár alapján, NFÜ, augusztus 30.. (0= ) A kistelepülések korlátozott mozgásterére hívja fel a figyelmet az is, hogy bár sok fejlesztési forrásra szeretnének szert tenni, mégsem sikerül 1-2 nagyobb volumenű uniós támogatást megpályázni. Más a helyzet a nagyobb önerővel és nagyobb infrastruktúrával rendelkező településeknél, hiszen ők valamivel több fejlesztési forrásra nyújthatnak be igényt, mint például a kaposvári kistérség legkisebb városa, Igal esetében. 5. ábra Juta és Igal uniós pályázati intenzitásának alakulása negyedéves bontásban Forrás: Uniós Adattár alapján, NFÜ, augusztus 30.. (0= )

11 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Önkormányzati konzorciumok. A még több fejlesztés érdekében konzorciumokat hoznak létre: több önkormányzat összeáll, és a lehető legtöbb, egyénileg viszonylag esélytelen, pályázatokra is együtt pályáznak. Ők havi bér ellenében pályázati menedzsert fizetnek meg, aki figyeli a pályázatokat, megírja, felügyeli és ellenőrzi a lebonyolítást az összes település esetében. A kistelepülések esetében a közös pályázatíró és szoros együttműködés sem jelent feltétlenül nagyobb uniós pályázati részvételt, viszont az összes pályázati formát figyelembe véve, lényegesen magasabb pályázati dinamikáról tesznek tanúbizonyságot, a hasonló településekhez képest. A kaposvári kistérségben 10 település jellemezhető az önkormányzati konzorcium attitűddel, ők nagyon szoros együttműködés mellett,minden lehetséges pályázaton indulnak, egy külső pályázatíró segítségével. ( ) csak akkor működik egy pályázat, ha lefedünk egy térséget. Csak akkor működik az ivóvíz, csinálták ezt az ivóvizet nagyban is, települést összefogtak. Ki hiszi azt el, hogy a helyi érdeket szolgálni fogja. El fog veszni a helyi információ. Most csináljuk 7-en. Az IKSZT-t is 3 csinálta meg, két szélső és középső, és hálóban. Majd áramoltatjuk a programokat. El kell felejteni, hogy egy településnek sikerülni fog egy 100 fős rendezvényt pl. összehozni egy 300 fős faluban. Jó, ha 10% részt vesz rajta. És csak akkor lehet, ha a pályázatkezelő látja, hogy ezek ezt fogják csinálni, mindenkit érint ez a fejlesztés. Ezért muszáj ez. Szerintem 10-ünk közül 6-7 úgy gondolja, hogy ezt muszáj, mert így működik, e mentén megyünk, hogy mindent együtt próbálunk megcsinálni. (T46, az interjút Bodor-Eranus Eliza készítette, án) Mint az idézetből is látható, ez a típus előtérbe helyezi a kapcsolatháló szempontokat, az önkormányzatok közötti együttműködést. S bár kistelepüléseknél itt sem tapasztalható nagy számbeli változás az uniós forrásokat illetően, tehát ebben az esetben is csak évenként 1-2 uniós finanszírozási forrást tudnak megcélozni, mégis jellemző az együttműködés, az egymás szempontjainak figyelembe vétele. A következő ábra összefoglalja e négy féle pályázati stratégiát. Fontos kihangsúlyozni, hogy annak ellenére, hogy vélhetően a nagyobb települések esetében is hasonló a pályázati attitűd szórása, a jelenlegi elemzés csupán a kistelepülések szempontjainak figyelembe vételével készült. A nagyobb települések más jellegű problémákkal küszködnek a pályázatok esetében, éppen ezért ez a kutatás, a pályázati attitűd vizsgálatánál, a települések méretének figyelembe vételét sürgeti.

12 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR ábra A települések pályázati attitűdjei Forrás: Saját modell, saját adatgyűjtés alapján, első fele. A stratégiák megállapításkor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az idő dimenziót. Bár elég jól lehatárolható a (kis)települések pályázati attitűdje, mégis valamely önkormányzat pályázatokkal kapcsolatos stratégiája időben nem állandó, ezt jelképezi az ábrán szereplő felfelé irányuló nyíl is. Interjúim során többen is hangsúlyozták, hogy bár eleinte felkértek egy pályázatíró céget, hogy írja meg és nyújtsa be az önkormányzati pályázatot, a későbbiekben már maguk (az önkormányzati alkalmazottak) készítették el az ehhez hasonló pályázatokat. Az önkormányzatok tanulására másik példa, hogy bár eleinte nagyon idegenkedtek a pályázatokhoz szükséges utófinanszírozást banki hitelből megoldani, a későbbiekben ezt vállalták, és ennek köszönhetően sikeresen lezártak egy-egy nagyobb volumenű fejlesztést. Az önkormányzati konzorciummal kapcsolatban kétpólusú véleményeket hallottam az adatgyűjtés során: voltak, akik szerint ezek az összefogások soha nem működhetnek megfelelően, mindenkinek hasonló hasznot hozva, míg mások összefogás nélkül nem is tudják elképzelni a sikeres pályázatokat. 4. Következtetések és a továbblépés irányai Ahhoz, hogy a településeket a hazai finanszírozási forrásból történő nagyobb részesedésre ösztönözni lehessen, ismernünk kell, hogy milyen pályázati attitűddel rendelkeznek az egyes települések. Jelen kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a hazai pályázatok elemzésekor nem elégséges csupán az összevont (regionális, megyei, településtípusonkénti, stb.) pályázati

13 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR mutatókat vizsgálni. Egy-egy kategórián belül is igen eltérő lehet a települések pályázati attitűdje. A kaposvári kistérségben végzett terepmunka alapján a 2000 fő alatti települések esetében négy nagyobb pályázati attitűd típust lehetett elkülöníteni. A települések kis része csak működtetett, nem fejlesztett, nagyobb részük keveset fejlesztett, vagy annyit fejlesztett, amennyit csak tudott, egy szűk kör pedig, a szoros együttműködés előnyeit felismerve, önkormányzati konzorciumban fejlesztett. A települések pályázati dinamikájának ez az osztályozása két fontos kérdésre sürgeti a választ. Egyrészt, kérdésként merül fel, hogy vajon ez a tipológia általános érvényű-e a hazai települések esetében (kistelepülések, majd nagyobb települések esetében). Másrészt, érdekes lenne tudni, hogy a települések eltérő pályázati attitűdje milyen tényezők függvénye. Ugyanis nem bizonyul kielégítő magyarázatnak csupán a település anyagi háttere, hiszen egy hátrányosabb helyzetben levő település is hozzáférhet nagyobb összegű támogatáshoz, ha egy agilis polgármester, vagy egy támogató képviselőtestület segíti az ilyen irányú célkitűzéseket. Amennyiben a települések pályázati attitűdjei, és pályázati attitűdjeinek okai feltárásra kerülnek, az önkormányzati fejlesztések hatékonysága is jelentős mértékben növelhető. Irodalom Ágh, A. (2008). Az IDEA program a közigazgatási reform szolgálatában. In: IDEA és valóság. Az IDEA közigazgatás-korszerűsítési program négy éve. Budapest: Közigazgatásfejlesztési Társaság. Balogh, P. (2009). Kontraproduktivitás a fejlesztéspolitikában? A kiemelt projektek empirikus vizsgálata. Szociológiai Szemle. 2., Bruszt, L., & Vedres, B. (2010). Local Development Agency from Without. Kézirat a Tehory and Society számára. Evans, P. (2000). Fighting Marginalization with Transnational Networks: Counter-hegemonic Mobilization. Contemporary Sociology. 29:1., Fung, A., & Wright, E. (. (2003). Deeping Democracy: Institutional Innovations in Empowered Participatory Govrnance. London: Verso. Hegedüs, J. (2008). A nagyvárosi önkormányzatok és önkormányzati rendszer. Tér és Társadalom. XXII., Hutkai, Z. (2009). Az önkormányzatok pályázati eredményeinek értékelése regionális dimenzióban. Területi Statisztika. 6., Keller, J. (2010). Patterns and Dynamics of European Subnational Governance: Institutional Transformations in Hungarian Mirco-regional Associations Ph.D. disszertáció.

14 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR s/2010.aspx. Kovách, I. (2007). A fejlesztéspolitika projektesítése és a projektosztály. Szociológiai Szemle. 3-4., Kovács, K. és Somlyódyné Pfeil, E. (szerk.) (2008). Függőben. Közszolgáltatás szervezés a kistelepülések világában. Budapest: KSZK ROP Programigazgatóság. North, D. (1991). Institutions, institutional Change and Economic Performance. Cambridge: CUP. Orenstein, M. A., & Schmitz, P. H. (2006). The New transnationalism and Comparative Politics. Comparative Politics. 38:4., Pálné, I. K. (2009b). Regionális hálózatok a Dél-Dunántúlon. In I. K. Pálné, A politika új színtere a régió. Pécs-Budapest: PTE-Századvég. Perger, É. (2009). Uniós támogatások felhasználása Magyarországon. Polgári Szemle. 5 évfolyam. 5. szám., Putnam, R. D., Leonardi, R., & Nanetti, R. Y. (1993). Making Democracy Work: Civic Traditions in Modern Italy. Princeton: Princeton University Press. Sabel, C. F. (1993). Studied Trust: Building New Forms of Cooperation in Volatile Economy. Human Relations. 46:9., Somlyódyné Pfeil, E. (2006). Nemzetállami várospolitikák és az európai unió policentrizmus koncepciója. Tér és Társadalom. XX. 4., 33. Trigilia, C. (1991). Social Capital and Local Development. European Journal of Social Theory. 4:4., Vági, G. (1982). Versengés a fejlesztési forrásokért. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Voszka, É. (2006). Uniós támogatások - a redisztribúció új szakasza. Külgazdaság. Június., 8-30.

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

TÉZISGYŰJTEMÉNY. Bodor-Eranus Eliza Hajnalka

TÉZISGYŰJTEMÉNY. Bodor-Eranus Eliza Hajnalka Szociológia Doktori Iskola TÉZISGYŰJTEMÉNY Bodor-Eranus Eliza Hajnalka Önkormányzati pályázati aktivitás Információs kulcsszereplők az önkormányzati fejlesztéspolitikában és pályázataiban Magyarországon

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten Kováts András és Zakariás Ildikó Az adatok forrása A kutatás: LOCALMULTIDEM - Multicultural Democracy and Immigrants Social Capital in Europe:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - Tématerületek és tevékenység típusok-

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - Tématerületek és tevékenység típusok- Rubeus Egyesület Szedervessző 1082 Budapest, Nap u. 3. Tel.: 06-20/669-5629 www.rubeus.hu e-mail: rubeus@rubeus.hu Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - Tématerületek és tevékenység típusok-

Részletesebben

A forrásbevonás politikai mintázata

A forrásbevonás politikai mintázata A forrásbevonás politikai mintázata avagy van-e színe, szaga az EU-s pénznek? Másodelemzés a Közpolitikai Intézet által készített tanulmányról a ROP és a KKFOP felhasználásáról (Fondurile Structurale de

Részletesebben

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A FIVOSZ és a TÁMOP-2.3.6.-12/1 pályázat célja A pályázat célja a mikrovállalkozások indítását tervező fiatalok segítése. Cél a vállalkozásalapítás

Részletesebben

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság Pályázati Felhívás Turisztikai vonzerők fejlesztése 1/2004/ROP1.1 2004. február A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Önkormányzati pályázati elképzelések, eredmények 2008-2009. években Berhidán

Önkormányzati pályázati elképzelések, eredmények 2008-2009. években Berhidán i pályázati elképzelések, eredmények 2008-2009. években Berhidán Sorszám Pályázati cél pályázó Projekt helyzete Támogatási igény- összeg Megjegyzés 1 TIOP-1.1.1/07/1 Informatikai infrastruktúra fejlesztése

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től)

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) Program megnevezése Hitelnyújtó intézmény Szerződés száma Hitelszerződés kelte Hitelnyújtás célja Beruházás(ok)

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) c. pályázati

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

OPEN DAYS 2011 LOCAL EVENTS COUNTRY LEAFLET. Dél-dunántúli régió (Pécsi Tudományegyetem) Észak-alföldi régió. Budapest MAGYARORSZÁG

OPEN DAYS 2011 LOCAL EVENTS COUNTRY LEAFLET. Dél-dunántúli régió (Pécsi Tudományegyetem) Észak-alföldi régió. Budapest MAGYARORSZÁG OPEN DAYS 2011 LOCAL EVENTS COUNTRY LEAFLET Budapest Észak-alföldi régió Dél-dunántúli régió (Pécsi Tudományegyetem) MAGYARORSZÁG TARTALOMJEGYZÉK I. Regionális partnerségek az OPEN DAYS 2011 hivatalos

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

Merre tovább kajakkenu? Létszám növelés, de hogyan?

Merre tovább kajakkenu? Létszám növelés, de hogyan? Merre tovább kajakkenu? Létszám növelés, de hogyan? Jelenleg a Magyar Kajak Kenu Szövetségnek 109 tagszervezete van (ebből 2013-ban 92 váltott ki versenyengedélyt) 3605 igazolt és kb. 1260 le nem igazolt

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS (D.2.2.) tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS (D.2.2.) tanulmányokhoz IV. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment alapszak Vállalkozásszervező szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS (D.2.2.) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/2015. tanév II. (tavaszi) félév A KURZUS ALAPADATAI

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A.

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi Régióban c. pályázatról 2010. április 30. 1 Előzmények:

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata

A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata Józsa Klára Szegedi Tudományegyetem Szeged, 2014. június 24. Problémafelvetés, aktualitás, indokoltság Irodalmi áttekintés Differenciált faluállomány

Részletesebben

TÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép. Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ

TÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép. Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ TÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ Amiről szó lesz Fiatalok foglalkoztatási válsága Hazai körkép TÁMOP 2.3.6 pályázat Tartalma Folyamata Tapasztalatok

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A FIVOSZ célja A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének célja, hogy segítse a következő vállalkozói generációt és megteremtse azt a vállalkozói

Részletesebben

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A FIVOSZ és a TÁMOP-2.3.6.-12/1 pályázat célja A pályázat célja a mikrovállalkozások indítását tervező fiatalok segítése. Cél a vállalkozásalapítás

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein*

Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein* TARDOS KATALIN Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein* A szegénységi küszöb alatti bérekkel rendelkezõk részaránya folyamatosan növekedett a kilencvenes évek Magyarországán. A bérszínvonal és az

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Hírlevél 2012. december

Hírlevél 2012. december Hírlevél 2012. december 1 Hírlevél 2012. december START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2012. december 2 Áldott, békés, meghitt karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag újesztendőt kíván ügyfeleinek és partnereinek

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE 7400 KAPOSVÁR, Vármegyeháza, Fő utca 10. tel.: 82/898-246 e-mail: gelencser.attila@som-onkorm.hu Ügyiratszám: SMÖ/626/2014. TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Pro Publico Bono Online. Támop Speciál

Pro Publico Bono Online. Támop Speciál Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2012 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 STECNÉ DR. BARATI IZABELLA DR. HŐGYE MIHÁLY ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSI GYAKORLATA* 2000-ben a (az akkor még) Budapesti

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Marián Miklós projekt menedzser Budapest Tel.: +36-20-383-5347 mmiklos@t-online.hu www.forrastanacsado.hu

Marián Miklós projekt menedzser Budapest Tel.: +36-20-383-5347 mmiklos@t-online.hu www.forrastanacsado.hu Marián Miklós projekt menedzser Budapest Tel.: +36-20-383-5347 mmiklos@t-online.hu www.forrastanacsado.hu Alapadatok HERITOUR, INTERREG IIIB CADSES Program, 3.f. Cultural thematic route development in

Részletesebben

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A TÁMOP-2.3.6. konstrukció célja A konstrukció alapvető célja a mikrovállalkozások indítását tervező fiatalok segítése 1) a vállalkozói kompetenciák

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben