Németh Zsolt: GYERMEKVÉDELEM MAGYARORSZÁGON - A KRIMINOLÓGIA NÉZŐPONTJÁBÓL
|
|
- Magda Török
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Németh Zsolt: GYERMEKVÉDELEM MAGYARORSZÁGON - A KRIMINOLÓGIA NÉZŐPONTJÁBÓL Nitzsche szerint, aki asszonyhoz megy, korbácsot vigyen magával. Nekem azt súgja az ösztönöm, hogy aki viszont gyermekhez közeledik, még a zörgő kulcscsomót is hajítsa el, amivel a megszokás szekrényeit nyitogatjuk: lábujjhegyen lépjen, mert alvó lélek ágyához kerül, s még nem tudni, mire van nagyobb szüksége, álmaira vagy az ébredésre. Ne tartsuk magunkat túl bölcsnek, s mindjárt nem leszünk túl ostobák, gyermekeink szemében. Ne felejtsd el: te már nem leszel, s ő még emlékezni fog rád. Gondold meg: túlélheti éveid számát, de a korodat, amiben éltél, mindenesetre túléli - eljön az idő, mikor öregebb és bölcsebb lesz, többet fog tudni nálad, ő lesz a te apád, s emlékeiben úgy fogsz élni, mint a gyermek. Nem olyan nagyon gyermek ő, hozzád képest. S te nem vagy olyan nagyon felnőtt, mint amilyennek hiszed magad. Nyugodtan barátkozhattok egymással. Olyan fiatal az egész fajta - párszázezer éves -, alig van különbség az utódok által örökölhető felgyűlt tapasztalat s egyetlen élet folyamán tapasztalható anyag tartalma között. Mily gyermekes egész tudásunk a sok millió éves fák bölcsességéhez képest - még isteneink is gyermekek! Gyermekként öregszünk, s tíz-húsz év máris elválaszt: hogy mondta a kilencvenesztendős Montefiore? "Oly frissnek érzem magam, mint egy hetvenéves fiatalember". Gyermek és felnőtt. "Kinder, wenn ihr nicht gar so dumm waret" (Gyerekek, csak ne lennétek olyan ostobák - csóválta a fejét az öreg Göethe, a második Faust hatvanéves kritikusai fölött). Gyermek és felnőtt... Gyermeknevelés... Szülők oktatása... Mindketten rászorultunk. Bátran beiratkozhatunk ugyanabba az iskolába. 1 Ez a Karinthy-idézet számunkra jól érzékelteti a mai helyzetet, és azt, hogy még mindig milyen keveset tudunk a gyermekvilágról, és, hogy mennyire felületesen akarjuk kezelni a problémát. Ismert a közhelyszerű tételt, hogy a mai gyermekbűnözés a jövő felnőtti bűnözése. Ha nem is osztjuk ezt a nézetet, mert szerintünk a gyermekek bűnelkövetése életkori specifikum, és legtöbbjüknél a felnőtté válás folyamatában spontánul is elenyészik, a témát magunk is fontosnak tartjuk, abban az aspektusában is, hogy súlyos bajokat idézhet fel a felnőtt társadalom, ha a gyermekek normasértéseire nem adekvát módon, túlságosan szigorúan reagál. Kiváló kriminológus ősünk, a nagy formátumú büntetőjogász Balogh Jenő egy évszázaddal ezelőtt így intette korát: a megbotló, bűntettes gyermekkel szigorúan, következetesen, de az emberség, sőt a szeretet hangján kell beszélni. Ezért fontos, hogy a gyermekek bűnözését, természetét és okait minél sokoldalúbban megismerjük, és legalább ennyire fontos, hogy a jelenséget kezelő intézményrendszer működését visszatérően szemügyre vegyük. Az utóbbi években a gyermek- és fiatalkori bűnözést - komoly szakemberek is - rendkívül súlyosnak, ijesztően romló tendenciájúnak, fokozódó brutalitásúnak írják le. Mások, kevesebben, köztük magunk is, nem tagadva, hogy előfordulnak különösen ijesztő cselekmények, ezeket messzemenően kivételesnek tartják, és azt hangsúlyozzák, hogy a gyermekbűnözés fő szabályként bagatell természetű és epizódszerű, csakúgy, mint a világon mindenütt, a vészjelzések tehát indokolatlanok. 1 Karinthy Frigyes: Változatok a régi húron (A Magyarország "kis csirkefogó" vitájához) Pesti Napló, augusztus 19. Szavak pergőtüzében, Szépirodalmi kk. Bp old.
2 Szükségesnek tartom tehát leszögezni, hogy a gyermekkori kriminalitásban napjaink Magyarországán semmiféle súlyos helyzet nincs. Azt a bűnözést produkálják a gyermekeink, ami a társadalmunkhoz, a mai kultúránkhoz hozzátartozik, nincs semmi drámai rendellenesség, inadekváció. Természetesen az ifjú emberekre is hat az a félelmetes iramú, és mélységű társadalmi és technikai fejlődés, az információrobbanás többek között, amelyben sok felnőtt is elveszíti a tájékozódási pontjait, ezért nagyon is helyénvaló a megannyi állami és civil erőfeszítés a veszélyek ellensúlyozására, de nagyon pesszimista beállítottság kell ahhoz, hogy mindezeket ne vegyük észre és a kétségkívül aggasztó jelekből torz, megalapozatlan következtetésre jussunk és valóságos társadalmi pánikot keltsünk, amely aztán lehetetlenné tesz bármiféle józan kriminálpolitikát.. A gyermekek többségében alacsony kárértékű csekély jelentőségű bűncselekményt követnek el, zömében a kortársaik, ismerősök, vagy a szülők sérelmére. Vannak kivételes súlyú, borzalmas, nagy ügyek, de ezek igenis nagyon ritkán fordulnak elő, semmiképpen nem szabad ezek nyomán általánosítani: például a taxis gyilkos kislányok szörnyű tette nyomán, az egész ifjúkori bűnözést, pláne az egész magyar fiatalságot elparentálni óriási tévedés, sőt hiba. A gyermekkori deviációkat, beleértve a bűnelkövetést vagy a drogfogyasztást is mindenekelőtt tünetnek érdemes felfognunk. Az érintett gyermek sorsának valamilyen zökkenőjére utal, távolról sem oka annak, hanem velejárója egy más vonatkozásokban már megdöccent vagy kisiklott kis életnek. Éppen az feladat, hogy a normasértést észlelve megtaláljuk a módját, hogy a gyermek a szükséges segítséget megkapja. Mindezt igazolja többek között Csemáné Váradi Erika asszonynak a témában írt Ph. D értekezése is. Szerinte is a fiatalkori bűnözés jellemzői: a bagatell természet, az epizódszerűség, az ubikvitás (vagyis, hogy társadalmi berendezkedéstől és az egyén társadalmi helyzetétől függetlenül előfordul a világon mindenütt), valamint, hogy a felnőtt kor felé érve kriminális késztetések főszabályként elenyésznek. Ebből az következik, hogy kezelésük a büntető út helyett, annak diverziója legyen, hogy elkerüljük a stigmatizációt, a gyermek számára nyomasztó élményt. Sajnos a közvéleményben az ellenkező, a nagyon torz kép él, miszerint a gyermekkori kriminalitás fő jellemzője erőszakos, garázda megvalósulás. Sokkal fontosabb körülmény, hogy deviancia összefonódik a társadalmi peremhelyzettel regionálisan, és a kilépési mobilitásra alig van esély. Mindebben ráadásul nincsen semmi új. Kriminológus eleink száz évvel ezelőtt hasonlóképpen látták a helyzetet: "a kassai fogházban a fiatalkorúaknál a leggyakrabban azt tapasztaltuk, hogy a legtöbbször nincsenek szüleik, vagy ha vannak is, azok nem jól élnek, elhanyagolták gyermeküket. Kevésnél tapasztalhattuk, hogy a rossz gazdasági helyzet, szegénység okozta volna a bűnbeesést." Már akkor felismerték, hogy "a fiatalkorú és kezdő bűnösöket nagyobb szeretettel, neveléssel és pártfogással kell a bűntől visszatartani. Az eljárás fő vezérelvei, hogy annak során a nevelés, megmentés, védelem eszméi jussanak érvényre, ne pedig a megtorlás. 2 Az ifjúkori bűnözés minőségéről szólva tehát sajátos ellentmondás figyelhető meg: futólag elhangzik ugyan, hogy mint az összbűnözésben az erőszakos cselekmények 4-5 % részarányt képviselnek, úgy a fiatalok kriminalitása is négyötödében vagyon elleni, mégis a kivételes, valóban megdöbbentő módon végrehajtott személy elleni erőszakos cselekményeket részletezik és felületesen odavetett, többnyire homályos tartalmú kifejezésekkel övezik, amiből az információt fogyasztóban az a kép rögzül, hogy ezek a cselekmények jellemzik, nemhogy a bűntetteseket, de magát az egész ifjúságot is. Az ítélkező bíró a fenyegető jeleket 2 Gerőcz Kálmán: A büntetőjogi új irányok hatása hazánkban, Bp
3 abban látja, hogy a fiatalkorúak 2/3-a bűntett miatt, abból is nagy részük több cselekmény miatt, aztán közrend és személy elleni deliktummal vádolva kerül a bíróság elé vagy, hogy az elitélt rablók 1/3-a fiatalkorú. Ezek valóban tények, ám csak részletekről tudósítanak, mivel a fiatalkorú elkövetőknek csak mintegy fele kerül a bíróság elő (a jogerős elitéltek száma évi 7 ezer körül van, ami éppen a fele az évi 14 ezer fiatalkorú elkövetőnek!) és nyilván éppen az a fele, amelyik a súlyosabb jogsértésekkel terhelt. Az a tény, hogy gyermekek több mint fele csoportosan lett elkövető, valamint, hogy veszélyes sorozat-elkövetések is kialakulnak, mellesleg felvet egy valódi felnőtti felelősséget. A fiatalkorúak többsége nem nehéz ellenfele a bűnüldözőnek, nem túlságosan konspirálnak, életük többnyire a felnőttek szeme előtt zajlik. Hogyan történhet meg, hogy huzamosabb ideig nagyobb létszámban, tehát hangosan és jól láthatóan, bűncselekményeket kövessenek el. A legfőbb ok minden bizonnyal az, hogy nincs a rendőrségen tudatos, tervszerű felderítés a fiatalok között, nincs rendőrségi ifjúságvédelem. A rendőrségnek nem csupán arra nincs kapacitása, hogy maga felderítse a fiatalok bűnös társulásait, az erre vonatkozó lakossági bejelentéseket sem fogadják, vagy ha igen nincs érdemi intézkedés. Egyébként, ami a bűnelkövetés olyan sokat emlegetett eldurvulását illeti, nem tagadható, hogy az erre vonatkozó jelek is szaporodnak szerte a világban és hazánkban is. Ennek okául Murányi Kovács Endréné három évtizeddel ezelőtti vizsgálatai eredményeiben foglaltakat ma is érvényesnek tartom, így tehát a legsúlyosabb pszichszociális károsító tényezők: a korai gyermekkorban hiányzó vagy eltorzult szülő-gyermek kapcsolat, szeretetlen, rideg vagy brutális bánásmód, felbomlott (nem pusztán elvált!) család, ennek következtében gyakori környezetváltás akut vagy a múltban átérzett erős pszichikai trauma. Mindezek következtében erősen ambvivalens érzelmek a szülő iránt, amelyekhez még járulnak a nevelő intézmények (iskola, nevelőotthon) meg nem értő, el nem fogadó, bürokratikus, túlfegyelmező, rideg, megszégyenítő bánásmódja, és ez az egyébként is rosszul alkalmazkodó gyermeket tovább löki. Egyébként utánzása sincs a szülői deviációnak (nemcsak az öröklést tagadjuk) hisz hiányzik az alapul szolgáló érzelmi kapcsolat, az alkoholista, a prostituált, a bűnöző csak a legritkább esetben szeretetteljes, mert nem is képes rá, a gyermekéhez fűződő kapcsolatra jellemző az érzelmi sivárság, inkább közönyösek, ridegek, durvák, gyakoriak a szélsőséges érzelmek (kényeztetés-brutális bánásmód váltakozik követhetetlen módón). Az ilyen körülményeket átélt gyermek: nem képes tartós, teherbíró kapcsolatokra, nem tud beilleszkedni bizalmatlan, követelőző, mások érdekeit semmibe veszi ugyanakkor nem bírja a magányosságot, az elszigeteltséget, így keres feltételt nem támasztó "havert", cinkost (a feltételt azért nem tűri, mert nem tud viszonozni) az erkölcsi normákat nem érti (főként tartalmilag: "miért legyek jó? - hisz nem ismeri a jutalmul, elismerésül kapott szülői szeretet, baráti viszonzást) nincs öröme, vágyai nem elégülnek ki egyre csak gyülemlik benne a keserűség, a kitaszítottság érzése, a gyűlölet, az agresszió, indulatai kezelhetetlenül feltorlódnak, levezetési technikákat nem ismer. Az oly sokat emlegetett motiválatlan erőszak mindezek után azonnal érthetővé válik! Mindazonáltal nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a bűnelkövető gyermekek többsége nem 3
4 ilyen helyzetben létezik és szocializálódik, a normasértés náluk kifejezetten mint életkori specifikum azonosítható. A gyermek- és fiatalkori bűnözés súlyát közvetett módon jól reflektálja, hogyan reagálnak a különböző államok ezekre a jogsértésekre: jellemző tendencia, hogy a büntetőjogi eszközök háttérbe szorulnak. Az ENSZ-nek a gyermekekkel kapcsolatos vonatkozó deklarációi is markánsan jelzik ezt a vonulatot, utalok itt a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatására vonatkozó minimum követelményekre, a Pekingi szabályokra, vagy a gyermekekkel kapcsolatos bűnmegelőzés Rijadi-irányelveire. Mindezekhez a koncepcionális alapvetések a caracasi ENSZ konferencián kristályosodtak ki: a büntető igazságszolgáltatás nemcsak az ellenőrzés és elrettentés és a büntetés eszköze legyen, hanem a méltányosabb társadalmi fejlődés és belső béke eszköze is, a bűnözés megelőzése, a méltánytalanságok megszüntetése és az alapvető emberi jogok alkalmazása útján. A büntető igazságszolgáltatásban működő szakemberek, úgy tűnik, ma már egyetértenek abban, hogy a büntetőjog még végső eszközként bevetve is inkább további károkat okoz mintsem segítenie rendezni az érintett gyermekek sorsát. Igen sokat mondó, hogy a pedagógus társadalom viszont milyen sokat várna el a büntető szankciók alkalmazásától. Tagadhatatlan, hogy az okosan alkalmazott büntetésnek van szerepe a nevelésben, ám az ifjúságvédelemre külön nem képzett és egyébként is túlterhelt, továbbá rendkívüli módón teljesítmény orientált rendőrök nem képesek okosan működtetni az erőszakszervezetet. A sokszor értelmetlennek tűnő és nagyon kegyetlen ifjúi agresszió egyik okát valószínűleg itt kellene keresni: a félresöpört gyermeki jogok, a hatalmaskodó felnőttek körül. Arról van szó, hogy meg kell követelni a gyermekek ügyében eljáró hivatalok és hatóságok munkatársaitól az aggályosan törvényes és tisztességes eljárást. A felnőttekkel ily módon szembe kerülő gyermek érezze azt, hogy jogait komolyan veszik és biztosítják. Csak így remélhetünk törvénytisztelő és mások létét, jogait elfogadó embereket nevelni. A kriminológia nézőpontjából például az iskolának az volna a hivatása, hogy a gyermekek közösségeit - mindenekelőtt az iskolában és az ahhoz kapcsolódó színtereken - úgy formálja tudatosan, hogy megértsék: a deviációk természetét és törvényszerűségeit, kezelésük (gyógyításuk - büntetésük) lehetőségeit és korlátait, hogy a beilleszkedni nem tudó társaik segítségre szorulnak, mert egyéni és közösségi károk keletkeznek, amelynek terheit az őket létrehozó ("kitermelő") közösség nem háríthatja senkire, hogy ez a segítség nem lehet a cinkos megfigyelő álláspont, hogy a közösség szabályaival és normáival szembeszegülő társuk is inkább lenne együttműködő, ha körülményei ezt lehetővé tennék, hogy egyedül a kortársi közösség befogadó, integráló viselkedése lehet a megoldás, mert egyedül ez, ami ésszerű és praktikus, ugyanakkor emberhez méltó. Mindehhez pedig elsősorban a pedagógusképzésen kell változtatni, hogy olyan tudás és képességek birtokában legyen a tanerő, hogy ne mondjuk: a nevelő, amely alkalmassá teszi a gyermekközösség formálására a tanítási folyamat során és azon kívül is. 4
5 Ugyanakkor az iskolakerülést mint tünetet komolyan kellene venni. Egyetlen órát sem szabad várni: legyen kidolgozva modell az eljárásra. Kinek, milyen szerepe, kötelessége és feladatai vannak (iskola, egészségügy, rendőrség, önkormányzat, szülő stb.), hogyan kell együttműködni, ki hangolja össze a műveleteket. Ugyanilyen fontos, hogy a gyermek előkerülése után szakemberek és kizárólag segítő célzattal (nem gyermeket büntetni, szülőt vagy bárkit megszégyeníteni) feltárják az illegalitásba vonulás okát és az okokat semlegesíteni kell. (Nyugaton erre jó példák vannak!) Egy mindenki számára nyilvánvalóan kriminalizáló jelenségről társadalmi vitát és egyezséget kellene megkísérelni: a gyermekek éjszaka meddig maradjanak otthonuktól távol. Egyetértés van abban, hogy a hajnalig tartó kimaradás a gyermek számára biológiailag és mentálisan káros, minden vonatkozásban veszélyes, ám a legtöbb érintett felnőtt tehetetlen a nagyon erős kortársi nyomással szemben. A helyi közösség (a közbiztonságért is felelős önkormányzata révén) teremtsen megfelelő szórakozási alkalmakat és színtereket a gyermekei számára: ha üzleti alapon ez nem lehetséges, áldozzanak erre a közösség pénzéből. A megoldás kereséséből semmiképpen nem szabad kihagyni teljes jogú felelős partnerként magukat a fiatalokat. Volentics Anna és munkatársai az iskoláról nyugtalanító képet adtak egy átfogó kutatásuk eredményeképpen: mindenekelőtt azt találták, hogy az iskolai kudarcok feltűnően gyakran megtalálhatók a devianciák hátterében. Már 2. osztályos kortól kezdve szaporodnak a sikertelenségek, az elméleti valamint a készséget kíván tárgyaknál egyaránt. Miért? Mert a mai iskola nem képes alkalmazkodni ezekhez a (pszichotikus?) gyerekekhez, teljesen elhanyagolja őket, rendszerint és szívesen átengedik őket magántanulónak. Intézményeink el vannak kényeztetve, kilökhetik ezeket a gyermekeket a rendszerükből, mert a közoktatásunk nagy szégyenére a gyógypedagógiai hálózat befogadja őket, így a közoktatási rendszer soha nem kényszerült komolyan szembenézni a problémával, sőt az alternatív iskolák belépése is hozzájárul a kényeztetéshez. Vizsgálataik szerint a pedagógusok speciális felkészültsége több, mint hiányos, csak a következő jelenségekkel nem tudnak mit kezdeni: az agresszivitás, a konfliktuskezelés, önfegyelem hiánya szabályok betartására való képtelenség, korlátozott ítélőképesség, neveléssel szembeni ellenérzés, munkavégzéssel szembeni ellenérzés. Ráadásul nem ismerik el/fel az agresszió természetes mivoltát, hogy nem az agresszióval van baj, hanem annak kezelésével. A közoktatási és a gyermekvédelmi rendszer nem érintkezik érdemben, nem kapcsolódik össze az azonos (kezelendő) gyermekanyag bázisán sem. A pedagógusok nem ismerik szinte sehogysem: a fogyatékosokról szóló törvényt a családjogi törvényt és a gyermekvédelmi törvényt legtöbbet a közoktatási törvényről tudnak. A pedagógus társadalom meglehetősen zárt, külső intézményekhez nem szívesen fordulnak a problémákkal, más szakembert nemigen ismernek el és eben félelmetes módon hasonlítanak a rendőrséghez! Mindezek következtében is, növekszik a pszichotikus (és drogos, alkoholos előzményű) gyermekek száma, belőlük nagy valószínűséggel pszichopata lesz, miközben fokozódni és terjedni látszik a családon belüli erőszak. mindezek következtében az utca és más informális színterek jelentősebb hatást gyakorolnak a szocializációban mint a család vagy az iskola. 5
6 Györffy Zsuzsanna az Országgyűlési Biztosok Hivatalának munkatársa megvizsgálta a gyermekvédelmi intézmények alkotmányos működését, kiemelten a gyermekjóléti szolgálatokét, amelyekre a gyermekvédelmi törvény igen sok feladatot telepített. Kiderült, hogy a gyermekvédelmi intézmények, noha korábban vehemenesen hiányolták az együttműködés kereteit (Kacziba Antal pl. visszatérően a gyermekvédelem igazgatási gazdátlanságáról értekezett), most, hogy évi XXXI. Törvény mindezt nyújtja: sok helyen a vizsgálat során ültek le először egymással, kiderült, hogy gondjaik vannak és nincs kivel megbeszélni, a lakóközösségek, a szomszédok ritkán adnak jelzést, a védőnők is félnek jelezni a gyermek rossz helyzetét a családban, az orvosok sem sokkal aktívabbak, a rendőrséggel igen ritkán van kapcsolat (meg kellett állapítani, hogy a rendőrség sem teljesíti jelzőrendszerbeli kötelezettségét), a családgondozás sokszor csak formális, az átmeneti (befogadó) otthonok sivárak, nincs bennük semmi otthonosság, szinte természetesnek kell venni, hogy magas a szökések száma, ráadásul nem a legjobb pedagógusok keresnek ezeken a helyeken munkát, de tényleg nehéz is a helyzetük, ugyanakkor (végre valami jó is!) a lakásotthonokban jól érzik magukat a gyermekek, alig van szökés, nincs rongálás, otthonuknak érzik a helyet, viszont az adott települések iskoláiban/óvodáiban nehezen fogadják be őket. Végül néhány szó az ifjúkori bűnözésre adott társadalmi válasz egyik intézményéről, a rendőrségről. Úttörő szerepet vállalva, 1989-ben a rendőrség kiépítette a bűnmegelőzés szervezetét. Fő területéül a család, gyermek- és ifjúságvédelmet jelölte meg, mint ahol átütő eredmény várható. Az időpont részben kedvező volt, mert a rendszerváltással egybeesett; a jogállamiság kritériumai sürgetően kívánatossá váltak. Megismertük és alkotó módon adaptáltuk az ENSZ, valamint az Európa Tanács bűnmegelőzésére vonatkozó határozatait, amelyek a gyermekek bűntető eljárásában elkülönült szervezetű, különleges felkészültségű bíróságot, ügyészséget és rendőrséget ajánlanak. Ezek az ideák Magyarországon már évtizedek óta hatottak, egyik megtestesült intézményük a méltán híres Ifjúságvédelmi Osztály volt a Budapesti Rendőrfőkapitányságon, a budai Rómer Flóris utcában, előbb Szmetana József, majd Mészáros József vezette kiváló kollektíva. A rendszerváltáshoz azonban - nem közvetlen okozati összefüggéssel ugyan - a bűnügyi helyzet látványos és drámai romlása kapcsolódott. Az ezúttal is felületes közvélekedés azonban itt is hibás, ugyanis a bűnözés néhány év alatti sokszorozódása azokra a társadalmi folyamatokra vezethető vissza, amelyek a rendszerváltást is kikényszerítették. Ez sajnos azzal jár, hogy a bűnmegelőzés modern, európai gondolatát a rendőrségi túlterhelés elsöpörte, legalábbis a háttérbe szorította (napjainkban ez a folyamat tovább romlik). A felderítési kötelezettség minden áron való teljesítése vezetett oda, hogy az említett, a megtévedt gyermekekkel foglalkozó rendőri egységet felszámolták. A melléfogást felismerve néhány éves szünet után Budapesten ismét felállt az ifjúságvédelmi rendőrség, ám korábbi viszonylatait nem építette ki, egészen más feladatokat lát el. A rendőrség ifjúságvédelmi szolgálata országosan is csak papíron létezik, a tevékenységre vonatkozó belső utasításait egyáltalán nem tartja be, ma már a bűnmegelőzésre sincs érvényes szabályozás a rendőrségen. De érzékelhető, hogy hasonló nehézségekkel küzd a gyámügy, az intézményes, valamint az iskolai gyermekvédelem is. Látnivaló tehát, hogy az állam erőfeszítései törékenyek, gyakran hiábavalónak is tűnnek: talán a civil társadalomnak kellene felemelnie a szavát és az általa tartott intézmények működése felett ellenőrzést, nagyobb beleszólást kellene magának kikövetelnie. 6
7 A gyermek- és ifjúságvédelmi intézményrendszer egyik fontos eleme a rendőrség szakirányú tevékenysége. A korszerű rendőrség felfogása holisztikus, vagyis rendszerszemléletű, tehát tevékenységét a rendszer többi eleméhez igazítja és fő értéknek az együttműködést tekinti. Ezzel szemben Magyarországon a bűnüldözési cél mindenek fölé helyeződött, ezért a rendőrség tevékenysége számtalan mozzanatában diszfunkcionálissá vált, de még gyakoribb, hogy ez a speciális működés, ti. gyermekvédelmi tevékenység a rendőrségen, egyszerűen hiányzik. A gyermekvédelmi feladatok sorában a közbiztonságra is közvetlen befolyást gyakorló jelenség, a veszélyeztetettség megelőzésének fontos helyen kellene állnia. Valójában ez volna a rendőrségi gyermekvédelem leglényegesebb tartalmi eleme. Erről a gyermekvédelmi törvény egyik végrehajtási utasítása is részletesen szól. Eszerint a települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújthat. Ilyen speciális szolgáltatás különösen a gyermekek utcai szociális gondozása, a lakótelepi gyermekek szociális gondozása illetve az ifjúsági lelkisegélytelefonvonal működtetése. Részükre szükség esetén átmeneti gondozást vagy gyermekvédelmi gondoskodást biztosítanak. Ehhez kellene elgondolni a rendőrségi munka lehetőségeit és eszközeit, mert nyilvánvaló, hogy a rendőrségi gyermekvédelemnek ezeket a tevékenységet kellene mintegy kiszolgálnia. A lakótelepi szociális munka célja ugyanis elsősorban a felügyelet nélkül maradó, illetve az iskolából kimaradt és elfoglaltsággal nem rendelkező, a közterületen csoportosan csellengő gyermekek és fiatalok gondozása. A gyermekjóléti szolgálat az észlelő- és jelzőrendszer jelzéseit (annak részeként a rendőrségét is) fogadja és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez valamint a kérdéses gyermekek családi szükségleteihez igazodó intézkedést tesz. A gyermekvédelmi rendszer összehangolt működését többek között az esetmegbeszélések szolgálják. A gyermekjóléti szolgálat szükség szerint, de legalább havi rendszerességgel esetmegbeszélést tart. Ennek célja a szolgáltatásra rászorult gyermekeket és családokat érintő információk cseréje, azok rögzítése és a feladatok maghatározása illetve elosztása a résztvevő szakemberek és egyéb meghívottak között. Az esetmegbeszélés állandó meghívottja az illetékes védőnő, a bölcsőde, az óvoda és az iskola munkatársa, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő szolgálat és a nevelési tanácsadó munkatársa. Évente legalább egy alkalommal - ugyancsak a gyermekjóléti szolgálat által szervezett tanácskozáson - át kell tekinteni a település gyermekvédelmi rendszerének működését, és javaslatokat kell kidolgozni annak lehetőség szerinti javítására. A kialakult helyzet jellemzője és egyúttal fontos meghatározója, hogy a rendőrség az évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról még mindig csak vázlatosan ismeri, ennek megfelelően egyáltalán nem alakította ahhoz a rendőrség ifjúságvédelmi "szolgálatának" munkáját, belső szabályzatát. Az ifjúságvédelmi tevékenység amúgy is jelentős törést szenvedett, amióta (1989) a szakvonalat a bűnügyi területről az újonnan alakult bűnmegelőzési szolgálathoz helyezték át. Azóta érdemi ifjúságvédelmi munka a rendőrségen nincs, csak kampányszerű propaganda tevékenység és esetenként a sürgősségi feladatok rendszerint szakszerűtlen - legalábbis a gyermek mindenekfelett való érdeke szempontjából kétségkívül szakszerűtlen - végrehajtása. Mi a baj tehát a rendőrségi gyermekvédelemmel? A rendőrség az évtizedekkel korábban - egészen a rendszerváltásig - működtetett ifjúság (gyermek) védelmi rendszere leépült, noha a rendőrség vezetői nyilatkozataikban annak fontosságát egy pillanatig nem tagadják, a gyakorlatban semmiféle lépést nem tesznek a tényleges működés felélesztésére. A legtöbb rendőri szervnél a vonatkozó szabályzatokat meg sem találják, a rendőrség tagjai - a 7
8 tájékoztató és propaganda mozzanatokon kívül - egyáltalán nem tudják, hogy mit kellene vagy lehetne tenni. Hasonló a tájékozatlanság a partnerek oldalán: nem tudnak arról, hogy a rendőrségnek - már csak a saját belső normatívái szerint is - kötelező feladatai volnának a családok, a gyermekek, az ifjúság védelmében. Az sem merült fel a lehetséges együttműködőkben, hogy a rendőri működést igényelni, mi több követelni lehetne. Rendszerint nem találnak partnereket a helyi rendőri szerveknél. Az országos és a megyei központokban a bűnmegelőzési egységeknél találunk ugyan ifjúságvédelmi vonalvezetőket, azonban tevékenységük kimerül a propaganda munkában. Semmivel nem magyarázható helyzet, hogy a rendszerváltás után lassan két évtizeddel sem az önkormányzat, sem a gyermekekért felelős más szervek, a polgárok és különféle közösségeik nem képesek gyakorolni a rendőrség civil kontrollját, nem merik megkérdezni, hogy mit és miért csinálnak illetve nem csinálnak az állami szervek sorában. Jellemző módon egy, a szakvonal évi munkáját értékelő terjedelmes jelentésnek 3 - ellentétben a címével - alig a negyede foglalkozik a szervezet munkájával, helyette a gyermektársadalom szociológiai leírását adja, valamint az általuk illetve a sérelmükre megvalósuló bűncselekményeket elemzi. A szó szoros értelmében vett ifjúságvédelmi tevékenységgel foglalkozó pár oldal a különböző szervekkel kialakult kapcsolatokról tudósít. A jelentés mellékleteként szereplő ismertetetés a megyei főkapitányságok ifjúságvédelmi működéséről szól, amely pedig kimerült a DADA program teljesítésében, és egyéb propaganda módszerek, főleg vetélkedők és nyári táborok szervezésében. A jelentés azonban önkritikus. Megállapítja, hogy a rendőrkapitányságokon nem ismerik megfelelően az ifjú korosztályok bűnözési és áldozattá válási jellemzőit, elsősorban a szervezeti struktúrából következően. Az első fokú rendőrkapitányságokon nincsenek ifjúságvédő munkatársak, sőt a helyzet odáig fejlődött, hogy több helyen is úgy látják: nincs is annyi tennivaló, amely önálló előadó munkáját kitöltené. Az értékelő jelentős meglehetősen önleleplező: nem ejt szót sem a rendőri gyermekvédelmi szabályozók, sem a gyermekvédelmi törvény létéről, így aztán a tartalma, a tényleges gyermekvédelem, szóba sem kerül. Egy másik, az előzőnél frissebb dokumentum a szóban forgó területről hasonló leírást ad. 4 Megállapítja, hogy mivel nincs bűnügyi felderítés a fiatalok között, a bűnügyi helyzet részletei nem tárulnak fel, így a bűnmegelőzési intézkedések pontatlanná válhatnak, cél téveszthetnek. Leszögezi, hogy amint a bíróságon és az ügyészségen találunk a fiatalkorúakra szakosodott résztvevőket, a rendőrségen ismét meg kell teremteni a szakvonal önállóságát. 5 A rendőrkapitányságok mai gyakorlata 6 is pontosan ilyen. A helyi szervek, tehát, ahol a lakosság a legszélesebb felületen találkozik a rendőrséggel, hasonló képet mutatnak, mint a rendőrség központja. A gyermekvédelmi tevékenység megragadására szolgáló jellemző szavak a következők: kiadványkészítés (bűnmegelőzési tanácsokkal), nyári tábor, showműsor, vetélkedő, szabadidős programok gyermekek számára. Mindenhol megemlítik, hogy - "kiváló, jó, folyamatos, kölcsönös és naprakész" - kapcsolatban állnak az önkormányzataikkal, más gyermekvédőkkel, azonban tartalmi jegyeket sehol nem közölnek, így - ismerve a kapcsolat-tartottak véleményét is - attól tartunk, hogy ez a kapcsolat valójában 3 Az Országos Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának évi, a rendőrség ifjúságvédelmi munkájáról szóló jelentése. 4 Jelentés a rendőrségi bűnmegelőzés helyzetéről, V. ORFK Bűnmegelőzési Osztály 5 Erről beszélt a Magyar Kriminológiai Társaság II. 3-i ülésén Bogár Péter fővárosi fiatalkorúak ügyésze is. 6 A Szent István Egyetem (Gödöllő) hallgatóinak felmérése nyomán. Magyarországon 152 rendőrkapitányság létezik, ennek 20 %-áról érkezett jelentés. (A kiválasztás véletlenszerű volt, azonban semmilyen vonatkozásban nem reprezentatív). 8
9 még formálisan sem létezik. Szinte minden megyében folyik a DADA program, amelynek hatásáról, értékeiről meglehetősen vegyes véleményeket kapunk. Rendszeresen felemlítik, hogy sok a csellengő gyermek, azonban intézkedésről nem tudósítanak, jelzést pedig senkinek nem adnak a problémáról. A pártfogó felügyeletet alatt álló fiatalról értesítést kapnak a rendőrkapitányságok, azonban az egyetlen tevékenység velük kapcsolatban, hogy beidézik őket, esetleg kiadják a személyi igazolványt és nyilvántartásba is veszik a fiatalt (nem tudni milyen célból). Tényszerűen megállapítják, hogy a rendőrség a veszélyeztetettség tüneteit észlelve passzív marad, akkor lép működésbe, amikor már súlyos a gyermek a helyzete és a represszió nem kerülhető el. Semmiféle együttműködésről nem tudnak kifelé, gyakran még a rendőri szerven belül sem megfelelő a kommunikáció. A rendőrkapitányság illetékességi területén általában nem ismerik a civil szervezeteket, tehát nem is támaszkodnak rájuk, hogy így azok segítése is elmarad. A rendőrök általában nem tudják, hogy létezik az állami gyermekvédelemre, különösen a veszélyeztetettség kezelésére valamiféle szakmai előírás. A rendőrségnek a gyermek- és ifjúságvédelemben tehát konkrét feladatai vannak, részint a saját szabályai értelmében, részint más magasabb szintű jogforrásokból következően. A gyermekvédelem állami rendszerének szereplői a rendőrségi aktivitást a területükön hiányolják, a rendőrség különféle posztjain működő szakemberek pedig nemcsak fontosnak tartják ezt a fajta működést, de a hiányának következményeit a bűnügyi felderítés, valamint a bűnmegelőzés területein egyaránt érzékelik is. A helyzet holtpontról való kimozdítása végett a következőket tartom megvalósítandónak: A rendőrségnek el kell készítenie a gyermekvédelmi törvénnyel összhangban lévő saját belső szabályzatát. Ennek legyenek olyan részei, amelyek a végrehajtás végső pontjain tevékenykedő egyes rendőr (nyomozó, ügyeletes tiszt, körzeti megbízott, járőr) számára a konkrét gyermekvédelmi helyzetekben konkrét teendőket, együttműködési kötelezettségeket (szakmai standardokat) írnak elő. A rendőrségi szervezetben a gyermekvédelmi szakvonal legyen hivatalosan elismert: külön szabályzattal, munkaköri leírással, képesítési követelménnyel. A rendőrség gyermekvédelemi szakszolgálatában résztvevő munkatársak képzése rendszerszemléletű legyen: tisztában kell lenniük azzal, hogy a veszélyeztetettmegbotlott gyermek sorsának rendezésében a rendőri intézkedésnek illeszkednie kell egy rendszerbe, és, hogy elsősorban támogatniuk kell a többi szereplő munkáját, akár a bűnüldözési érdek rovására is. Az együttműködés hasznának és értelmének megértetéséhez a legjobb módszer a gyermekvédelem más hivatásainak gyakorlóival szervezett közös továbbképzés. Gyermekek eltűnési ügyeinek szakszerű intézésére kiemelt parancsnoki ellenőrzési kötelezettséget, a végrehajtáshoz pedig feltételeket kell biztosítani. Eltűnési ügyek speciális eseteként szabályozni kell az iskolakerülés esetén bevezetendő intézkedéseket, a pedagógusokkal és más felelősökkel együttműködés modelljének kidolgozásával. A rendőrség ösztönözzön és támogasson az ifjúkori bűnözésre valamint azok hatósági kezelésére irányuló kutatásokat, mert e nélkül nem juthatunk valóságos ismeretekhez. Meg kell követelni a gyermekek ügyében eljáró hivatalok és hatóságok munkatársaitól az aggályosan törvényes és tisztességes eljárást. A felnőttekkel ily módon szembe kerülő gyermek érezze azt, hogy jogait komolyan veszik és biztosítják. Csak így remélhetünk törvénytisztelő és mások létét, jogait elfogadó embereket és közösségeiket megérni. 9
A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;
5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek
RészletesebbenA gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei
A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.
RészletesebbenPedagógia - gyógypedagógia
2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,
RészletesebbenA gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján
Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító
RészletesebbenAszófő Község Önkormányzat évi beszámolója A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Aszófő Község Önkormányzat 2018. évi beszámolója A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított
RészletesebbenBiharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete
Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes
RészletesebbenBeszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről
Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú
Részletesebben3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére
3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2012. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATELLÁTÁSÁNAK ÁTFOGÓ
RészletesebbenG y e r m e k e i n k
G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)
RészletesebbenKriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:
RészletesebbenDr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály
Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály Jobb megelőzni a bűntetteket, mint büntetni azokat. Ez a fő célja minden jó törvényhozásnak... Meg akarjátok előzni a bűntetteket?
RészletesebbenA Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve
1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális
RészletesebbenBűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,
RészletesebbenII. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése
2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.
RészletesebbenDeviancia Bánlaki Ildikó 2010
Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket
RészletesebbenHallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező):
1 Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező): 2 Kedves Hallgató! Kezében a Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szak hospitálási naplóját tartja, amellyel könnyíteni és rendszerezni
RészletesebbenA Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály
A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A kezdetek. 1999: a kormány elkötelezi magát az áldozatok teljesebb körű védelme mellett (1074/1999.
Részletesebben2. Szakmai tevékenység
Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Családsegítő- és Gyermekjóléti Központjának 2015. évben Decs Nagyközségben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet
RészletesebbenA gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében
A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti
RészletesebbenCsabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére
6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok
RészletesebbenCsalád és Gyermekjóléti Szolgálat-észlelő és jelzőrendszer. Szekszárd
Család és Gyermekjóléti Szolgálat-észlelő és jelzőrendszer Szekszárd 2018.02.22. A 2016. Január 1-től jogszabályi változások Családsegítő- Gyermekjóléti Központok/Szolgálatok 2016. január 1 előtt külön
RészletesebbenGyermekvédelmi munkaterv
DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné
RészletesebbenA tankötelezettség teljesítéséről újra
A tankötelezettség teljesítéséről újra 2012. március 22. dr. Rácz Julianna DMJV PH Családvédelmi Osztály vezetője Az iskola teendői igazolatlan mulasztás esetén a) első mulasztás: szülő értesítése b) ismételt
RészletesebbenFedőlap. Az előterjesztés közgyűlés elé kerül. Az előterjesztés tárgyalásának napja: április 18.
Fedőlap Az előterjesztés közgyűlés elé kerül Az előterjesztés tárgyalásának napja: 2019. április 18. Javaslat Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata 2018. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak
Részletesebbena gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése
Szakmai feladataink közül továbbra is a legfontosabbak: a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése
RészletesebbenA gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek
RészletesebbenRendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.
Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.
RészletesebbenÜdvözli a megjelenteket Tusjak Tamás a Polgárőrség vezetője
Üdvözli a megjelenteket Tusjak Tamás a Polgárőrség vezetője A polgárőrség szerepe a közrend biztosításában, a bűncselekmények megelőzésében a tanyás térségben Szarvason. A rendszerváltáskor jelentős gazdasági
RészletesebbenBeszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről
Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú
RészletesebbenEgy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és
Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és viselkedészavarok kialakulásában Nézd, halld, érezd, mondd! az észlelés fejlesztése a hatékony tanulásért
RészletesebbenBŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2003 2011. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2012. Bűncselekmények 2003 2005 2007 2009 2011 Összes regisztrált bűncselekmény 413 343 436 522
RészletesebbenDorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szakmai beszámolója Kesztölc településen évben végzett tevékenységről
Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szakmai beszámolója Kesztölc településen 2016. évben végzett tevékenységről ikt. szám.: 100-36/2017 Tisztelt Képviselő Testület! A Család- és Gyermekjóléti
Részletesebben10. Napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról
1 0. N a p i r e n d BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)
RészletesebbenAz új bölcsődei ellátási formák, a év január 1.-től életbe lépett jogszabályi előírások alapján
Az új bölcsődei ellátási formák, a 2017. év január 1.-től életbe lépett jogszabályi előírások alapján I. Országos NEVOSZ Konferencia Fenntartói és intézményfejlesztési kihívások a XXI. századi Magyarországon
RészletesebbenA bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály
A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető
RészletesebbenAz Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)
Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának és szervezeti kereteinek felülvizsgálatára
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Fodorné Szabó Mária E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának
RészletesebbenPOLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017
Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról "A gyermekek
RészletesebbenAlcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére
napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti
RészletesebbenBeszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről
Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú
RészletesebbenDMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi tanácskozás 2014
DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja Gyermekvédelmi tanácskozás 2014 Célja: Gyermekjóléti szolgáltatás a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban
RészletesebbenDMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi Tanácskozás 2012 év tapasztalatairól
DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja Gyermekvédelmi Tanácskozás 2012 év tapasztalatairól Ellátási terület, személyi feltételek Debrecen város északi része Székhely: 4032 Debrecen, Böszörményi
RészletesebbenBŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941
RészletesebbenB NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE
B NÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KÖZZÉTESZI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE 2008. Bűncselekmények 1999. 2001. 2003. 2005. 2007. Összes ismertté vált bűncselekmény 505 716 465 694 413 343 436 522
RészletesebbenBeszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról a képviselő-testület május 4 -i ülésére
Felsőpáhok Község Polgármestere 8395 Felsőpáhok, Szent István u. 67. Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról a képviselő-testület 2009. május 4 -i ülésére Tisztelt
RészletesebbenÖsszes regisztrált bűncselekmény
Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett
RészletesebbenGONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT
Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában- által működtetett Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT INÁNCS TELEPÜLÉSRŐL
RészletesebbenBuzsák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Buzsák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Buzsák Község Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és
RészletesebbenBeszámoló a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 2012. évi munkájáról
Beszámoló a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 2012. évi munkájáról Segesd, Ötvöskónyi és Beleg Községek Körjegyzősége 7562 Segesd Szabadság tér 1. Tisztelt Képviselő Testület! A gyermekek védelméről
RészletesebbenA bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül
RészletesebbenJUHÁSZ PÉTER SZIGORÚAN SZERETVE
JUHÁSZ PÉTER SZIGORÚAN SZERETVE Börtönön innen gyermekvédelmen túl volt egyszer egy A fiatalkorúság büntetőjogi meghatározása /2012. évi C. törvény XI. fejezet/ 1996. január 01-től van lehetőség arra,
RészletesebbenEncsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete
Encsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete Hatályos:2015-03-01 -tól Encsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati
RészletesebbenGYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE
GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű)
ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,
RészletesebbenPOLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017
Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról "A gyermekek
RészletesebbenMÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival Betlen Anna-Pap Enikő Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam
RészletesebbenBeszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről
Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú
RészletesebbenA gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.
A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,
RészletesebbenKÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti
RészletesebbenA szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál
CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA SIÓFOK 2011.05.11. Takács Imre előadása A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál 1. A TEREP ELVÁRÁSAI
RészletesebbenHAVI SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2013. április
VECSÉS TELEPÜLÉSI POLGÁRŐR EGYESÜLET 2220 Vecsés, Fő út 112. Telefon: 06-30-758-5420 E-mail: info@vtpe.hu Bírósági bejegyzés száma: 4PK.60.187/2001 OPSZ tanúsítvány száma: 01/0053 Adószám: 18692512-1-13
RészletesebbenKoragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése
Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal
RészletesebbenVelem községi Önkormányzat Képviselőtestülete. 2015. május 12-i ülésének 4. napirendi pontjához
ELŐTERJESZTÉS Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 12-i ülésének 4. napirendi pontjához Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.
RészletesebbenA.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
RészletesebbenBeszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen
Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek
RészletesebbenB E S Z Á M O L Ó. a gyermekjóléti szolgálat 2015.évi tevékenységéről. Tisztelt Képviselőtestület!
Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központ 9090 Pannonhalma, Bajcsy Zs.u. 25. B E S Z Á M O L Ó a gyermekjóléti szolgálat 2015.évi tevékenységéről Tisztelt Képviselőtestület!
Részletesebben9. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról
9. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról 9. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a
RészletesebbenAz áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis
Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia 2011.10.04, ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis Kontextus TÁMOP 5.6.2: Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése
RészletesebbenBÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATELLÁTÁSÁNAK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE
BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATELLÁTÁSÁNAK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. (6) bekezdése írja elő
Részletesebben31/2002. (VII.26.) sz. önkormányzati rendelete
31/2002. (VII.26.) sz. önkormányzati rendelete a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról, valamint az egyéb gyermekvédelmi ellátási formákról szóló 67/1997. (XII.29.) sz. önk. rendelet módosításáról
RészletesebbenA korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések
A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának
RészletesebbenVÁLTOZÁSOK A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS TERÜLETÉN
VÁLTOZÁSOK A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS TERÜLETÉN dr. Andráczi-Tóth Veronika Főosztályvezető Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERSZINTŰ ÁTALAKÍTÁSA
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk
Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról
RészletesebbenA pedagógiai szakszolgálat szerepe a gyermekek veszélyeztetésének, bántalmazásának megelőzésében, feltárásában
A pedagógiai szakszolgálat szerepe a gyermekek veszélyeztetésének, bántalmazásának megelőzésében, feltárásában Hargitai Enikő Éva Székesfehérvár, 2016. október 27. 2 Statisztikai adatok A bántalmazás/elhanyagolás
RészletesebbenKiemelt főirányokban folytatandó kutatások
I. KUTATÁSI FELADATOK A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások Első főirány: Társadalom és bűnözés 1. A bűnelkövetéshez vezető út megismerése vagyon elleni bűncselekményeket elkövető, felnőtt korú,
RészletesebbenA tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás
A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenGyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella
RészletesebbenAz Országos Kriminológiai Intézet évi munkaterve
Az Országos Kriminológiai Intézet 2006. évi munkaterve A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások 1. Első főirány: Tettes és áldozata 1.1. A sértett jogai, és azok érvényesülése a magyar büntetőeljárásban.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához
ELŐTERJESZTÉS Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Tisztelt Képviselő testület!
RészletesebbenSióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében
Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében Bűnmegelőzési koncepciót alkot A bűnmegelőzés a társadalom
RészletesebbenKistérségi Humán Szolgáltató Központ Család és Gyermekjóléti Központ Gyöngyös
Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 40/A. ag) pont szerint 2018. szeptember 1-től a Család és Gyermekjóléti Központ óvodai és iskolai szociális segítő
RészletesebbenVédőnői szolgálat. Buj Buj, Rákóczi u Védőnő: Kiss Józsefné. Tel.: +36 (20)
Buj 4483 Buj, Rákóczi u. 13-15. Védőnő: Kiss Józsefné Tel.: +36 (20) 429-7859 Email: kissjozsefne63@freemail.hu Védőnői fogadóóra: minden nap 8:00-9:00 Az első esztendő meghatározza a jövőt! 1 / 5 Területi
RészletesebbenSármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének
Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004. /VI. 25./ RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről Sármellék Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenA Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója 2008-as évről Told
A Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója 2008-as évről Told A gyermekjóléti szolgálat feladata: A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelességi, aki a gyermek nevelésével, oktatásával,
RészletesebbenCSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA
Előterjesztést készítette: dr. Varga Tibor Előterjeszti: Hegedűs Ferenc polgármester CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2015. december 18.-i ülésére Tárgyalja
RészletesebbenDEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás
RészletesebbenÓcsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról
Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk
RészletesebbenA MUNKAIDŐ-NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
A MUNKAIDŐ-NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI Az intézményben a Munka Törvénykönyve 140/A. (1) bekezdése alapján munkaidőnyilvántartást kell vezetni a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével,
RészletesebbenBeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.
Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenNemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: az adatvédelemhez fűződő jog érvényesülését. www.naih.hu
Az Alaptörvény biztosítja a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok megismerhetőségét és terjesztését Fogalmak: Személyes adatok védelme adatvédelem Közérdekű adatok megismerhetősége információszabadság
RészletesebbenBÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE
Vác Város Önkormányzat Bölcsődék és Fogyatékosok Intézménye 2600 Vác Kölcsey Ferenc u. 4. Tel./Fax.: (27)504-105 E-mail: bfi@bfi.vac.hu Egységes Szakmai program 7. sz. melléklet BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK
RészletesebbenA MAGYAR GYERMEKVE DELMI RENDSZER MŰ KÖ DE SE AZ ÖNLINE KÖ RNYEZETBEN TÖ RTE NÖ GYERMEKVESZE LYEZTETE S TŰ KRE BEN
A MAGYAR GYERMEKVE DELMI RENDSZER MŰ KÖ DE SE AZ ÖNLINE KÖ RNYEZETBEN TÖ RTE NÖ GYERMEKVESZE LYEZTETE S TŰ KRE BEN A magyar gyermekjóléti, gyermekvédelmi, gyámügyi szabályozás törvényi alapja a gyermekek
Részletesebben2013. Beszámoló Gyermekjóléti Szolgálat évi tevékenységéről. Kétpó
Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti-és Családsegítő Szolgálata Beszámoló a Gyermekjóléti Szolgálat 2013. évi tevékenységéről Kétpó 2013. Berettyó-Körös Többcélú
RészletesebbenA boldogság benned van
Halász Emese A boldogság benned van 50 lépés a boldogság felé Előszó Kedves Olvasó! Levelem hozzád, azzal kezdeném, hogy el kell mondanom pár dolgot Neked! Nagyszerű híreim vannak ugyanis. Képzeld, a boldogság
RészletesebbenTÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE
TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi
Részletesebben(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders)
Dr. Kerezsi Klára igazgatóhelyettes habilitált egyetemi docens Országos Kriminológiai Intézet A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó kutatások (Trends and researches in Hungary
RészletesebbenAz Országos Kriminológiai Intézet évi munkaterve
Az Országos Kriminológiai Intézet 2015. évi munkaterve KUTATÁSI FELADATOK A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások Első főirány: Társadalom és bűnözés 1. A felnőttek és gyerekek közötti bántalmazás
Részletesebben