Repedésterjedés vizsgálata SBR gumikban törésmechanikai alapon
|
|
- Balázs Horváth
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Repedésterjedés vizsgálata SBR gumikban törésmechanikai alapon Berki Péter PhD hallgató, Szakál Máté MSc hallgató, Karger-Kocsis József egyetemi tanár Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék Mivel gumik tönkremenetele repedésterjedés útján történik, vizsgálataikra célszerű törésmechanikai módszereket is alkalmazni. A J-integrál és a repedéscsúcs nyílásának meghatározása bemetszett húzóvizsgálati próbatesteken igen ígéretes módszer gumik repedés-kialakulással és -terjedéssel szembeni ellenállásnak jellemzésére. Jelen munka keretein belül arra a kérdésre keresünk választ, hogy a különböző aktivitású kormok milyen hatással vannak az SBR gumi szilárdsági és törésmechanikai tulajdonságaira. A nagyobb fajlagos felülettel rendelkező N550-es korom nagyobb J-kritikus, és tépési modulus értéket eredményezett, mint a N772-es. Ezen értékek a korom mennyiségének növelésével jelentősen növelhetők. BEVEZETÉS A gumitermékeket felhasználásuk során a kvázi statikus terhelések mellett legtöbbször dinamikus és ciklikus igénybevételek is érik. Ezen igénybevételek rendkívül megterhelik a gumigyártmányt, melynek következtében károsodási folyamatok indulnak meg. A gumik tönkremenetele repedésterjedés útján történik, ennek következtében törésmechanikai módszerek alkalmazása indokolt. A tönkremenetel legtöbbször a feszültséggyűjtő helyeken repedések megjelenésével kezdődik, majd az igénybevételek hatására a repedések továbbterjednek az bpedés keletkezése a gumik esetében még nem jelent azonnali tönkremenetelt, így a repedés terjedését célszerű vizsgálni. Ennek érdekében a repedés megindulását és terjedését követjük optikai módszerekkel bemetszett próbatesteken. Ez utóbbiak használata a törésmechanikai módszerek lényege. Gumik kvázi statikus törésmechanikai vizsgálatainál elterjedten használják a kiértékeléshez a J-integrál és a repedéscsúcs nyílási (crack tip opening displacement CTOD) módszereket. A bemetszett próbatesteknél a repedést a kinyílás oldaláról, szemből követve megfelelő kontrasztanyag alkalmazásával meghatározható a repedés továbbterjedésének kezdete, azaz az új felület keletkezése. A repedés továbbterjedésének a pillanatát nehéz pontosan meghatározni, ezért a kiértékeléseknél definiálnak egy adott CTOD értéket, amelynek elérése már megbízhatóan detektálható. Ennek értéke általában 0,5 vagy 0,1 mm. Az adott repedéscsúcs tompulási és nyílási értékeihez hozzárendelhetők a kvázi statikus vizsgálat során rögzített erő-elmozdulás görbe pontjai, amelyekből kiszámíthatók a J-integrál értékek. Az így meghatározott J-értékek azonban nem azonosak kritikus repedésterjedési energia értékével. A gyakorlatban különböző CTOD értékekhez meghatározzák a vonatkozó J értékeket, és az eredményt J-CTOD ábrákba foglalják. Feltételezhetően a repedés kezdetben egyenletesen terjed, majd egyre gyorsul. Ha a görbe kezdeti szakaszára egyenest illesztünk, annak meredeksége információt adhat a repedésterjedés sebességéről. Amennyiben feltételezésünk helyes, 0 mm-es CTOD értékhez extrapolált J érték megadná a repedés megindulásakor detektálható J-értéket, amely utóbbi kritikus értéke. Amennyiben egy nagyobb CTOD tartományban vizsgáljuk a repedésterjedést, akkor a J-CTOD pontokra illesztett függvény kezdeti meredeksége, azaz a CTOD = 0 mm-nél vett derivált értéke megadja T J, azaz a tépési modulus értéket. A gumik sokalkotós többfázisú rendszerek, amik legtöbbször töltőanyagokat tartalmaznak. A legnagyobb mennyiségben felhasznált töltőanyagok a különböző fajlagos felületű, aktivitású kormok. Aktivitásuktól függően különböző mértékben agglomerálódnak a mátrixban, ezen agglomerátumok megbomlása (szétesése) hibahelyek forrása, és a későbbi repedés kialakulását, terjedését eredményezheti. A töltőanyag/mátrix adhézió mértéke is döntő fontosságú, mivel a szemcsék elválása a mátrixtól szintén repedés kialakulásához vezethet. Dinamikus igénybevétel hatására a deformációs amplitúdó növelésével megváltozik a gumik viszkoelasztikus sajátsága, a tárolási modulus csökken. Ez a jelenség Payne-hatásként ismert. A jelenség nagy részben irreverzibilis, és töltőanyagot tartalmazó gumiknál lép fel. Mértéke arányos a töltőanyag aktivitásával. Fontos tehát vizsgálnunk a dinamikus igénybevételek hatását a gumikra, amelyek megváltoztathatják a töltőanyag-mátrix közti határréteg erősségét és kihathat az agglomerátumok szétzilálódására is. Liu és társai különböző aktivitású kormokkal töltött SBR mátrixú elasztomereket vizsgáltak törésmechanikai szempontból, egy oldalon bemetszett húzott (SEN-T) próbatesteken a J-integrál módszerének alkalmazásával. Eredményeik arra utalnak, hogy a nagyobb fajlagos felülettel rendelkező kormok hatására a gumi ellenállóbbá válik, mind a repedés kialakulásával, mind a terjedésével szemben. Kutatásuk során kidolgoztak egy végeselemes modellt is, amellyel szimulálták a repedéscsúcs környezetében létrejövő deformációs mezőt [1]. Agnelli és társai különböző mátrixú és különféle töltőanyagokat tartalmazó gumikon végeztek törésmechanikai vizsgá- 142 Polimerek 2. évfolyam 5. szám, május
2 latokat. Azt figyelték meg, hogy a töltetlen minták általában kisebb ellenállást mutattak a repedéskeletkezéssel szemben, mint a töltött keverékek. Növelve a gumik töltőanyag mennyiségét, a kritikus J érték rendszerint nőtt. Ez utóbbi egy adott keverék esetében egy optimális töltőanyag-aránynál maximumot ért el, mielőtt fokozatosan csökkent volna [2]. Hasonló tendenciát figyelt meg Reincke és kutatócsoportja növényi kaucsuk (NR) mátrixú, szilikával (SiO 2 ) töltött gumik vizsgálata során. A töltőanyag mennyiségének növelésekor eleinte enyhe csökkenést tapasztaltak a kritikus J értékek és a tépési modulus tekintetében. A töltőanyag mennyiségének további növelésekor ezen értékek azonban növekedtek [3]. Ramorino és társai szintén NR mátrixú, anyagásvánnyal töltött gumik törésmechanikai tulajdonságait tanulmányozták. Megfigyeléseik szerint, a töltőanyag mennyiségének változtatása csak minimális hatással volt a kritikus J értékekre, azonban az agyagásvány mennyiségét növelve a tépési modulus markánsan növekedett. A vizsgálatok során arra is rámutattak, hogy a deformáció sebessége erősen befolyásolja a mérés eredményét. A szakítósebességet fokozatosan növelve megállapították, hogy a kritikus J értékek progresszíven növekszenek [4]. A törésmechanikai vizsgálatok során a próbatest geometriája, különösen a bemetszés nagysága, is erősen befolyásolja a mérést. Minél kisebb a bemetszés, annál nagyobb a kritikus J érték, miszerint több energia szükséges a repedésterjedés megindulásához [5]. Jelen munka keretein belül összehasonlítjuk, hogy a különböző aktivitású, kereskedelemben kapható kemencekormok hogyan befolyásolják egy sztirol-butadién gumi (SBR) mechanikai, dinamikus mechanikai és törésmechanikai tulajdonságait. Célunk az, hogy törésmechanikai megközelítés révén elemezzük az alkalmazott kormok hatását a repedés kialakulására és terjedésére, illetve annak feltárása, hogy milyen kapcsolat figyelhető meg a töltőanyag típusa, mennyisége és a fentebb említett tulajdonságok között. KÍSÉRLETI RÉSZ ALAPANYAGOK, KEVERÉKKÉSZÍTÉS Az vizsgált mintákat magunk állítottuk elő az 1. táblázatban látható receptúra szerint. Mátrixként 23,5% sztirol tartalmú SBR 1502-ot alkalmaztunk. Töltőanyagként N550 és N772 típusú gumiipari kemencekormokat, térhálósítóként ként (S), aktivátorként sztearinsavat és cink-oxidot (ZnO), gyorsítóként pedig dibenzotiazol-diszulfidot (MBTS) alkalmaztunk. A nyerskeverékeket LABTECH LRM-SC-110/T3E típusú hengerszéken készítettük 26/20/perces fordulatszám, 70/50 C hengerhőmérséklet, 20 perc beadagolás, 7 perc keverés és 1,3 frikció beállításokkal. A vulkanizációs görbéket MONTECH Monsanto Rheometer 100S típusú reométerrel vettük fel. Minden mérés 45 percig tartott 1 -os szögelfordulás, 1,67 Hz frekvencia mellett. A vizsgálatok 160 C-on történtek. A nyerskeverékekből 2 mm vastagságú lapokat préseltünk COLLIN TE- 1. táblázat. A vizsgált keverékek és az alkalmazott receptúra Összetétel [phr] SBR N550 N772 ZnO Sztearinsav MBTS Kén SBR ref ,5 2 SBR+30 phr N ,5 2 SBR+45 phr N ,5 2 SBR+60 phr N ,5 2 SBR+30 phr N ,5 2 SBR+45 phr N ,5 2 SBR+60 phr N ,5 2 Jelölés: phr (parts per hundred parts rubber) 100 tömegnyi kaucsukra vonatkozó adalék tömege ACH-LINE Platen Press 200E típusú hidraulikus présben 5 MPa névleges nyomáson, t 0,9 ideig, 160 C-on. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A keménységmérés ZWICK H típusú digitális keménységmérővel Shore-A módban 3 másodperces mérési idővel történt. Mechanikai vizsgálatokat ZWICK Z250 szakítógépen 20 kn-os erőmérő cellával végeztük el. A szakítóvizsgálatokat MSZ ISO 37 szabvány szerint 6 2mm 2 keresztmetszetű próbatesteken (60 mm-es befogási hossz) 500 mm/min keresztfej sebesség mellett végeztük. A továbbszakító szilárdságot ISO 34-1:2015 szabvány alapján C alakú próbatesteken, 56 mm befogási hosszal és 500 mm/min keresztfej sebességgel határoztuk meg. A nadrágszakító vizsgálatot szintén ISO 34-1:2015 szabvány alapján kialakított próbatesteken, 40 mm befogási távolsággal, 100 mm/min keresztfej sebesség mellett végeztük el. A dinamikus mechanikai (DMTA) vizsgálatokat TA INSTRUMENTS Q800 DMA berendezésen 25 2,5 2 mm-es (hossz szélesség vastagság) próbatestek alkalmazásával húzó módban, 10 mm-es befogási hossz, 0,1 N előterhelés, 0,1%-os deformáció és 10 Hz-es frekvenciával végeztük. A kvázi statikus törésmechanikai vizsgálatokat egyik oldalon bemetszett (SEN-T) mm-es próbatesteken, 10 mm bemetszés alkalmazásával, ZWICK Z250 szakítógépen 20 knos erőmérő cella használatával végeztük el. A repedéscsúcs letompulást követéséhez DINO-LITE PREMIER AM4113ZT (R4) típusú digitális mikroszkópot használtunk. Kontrasztanyagként talkummal kentük be a SEN-T próbatest bemetszését. EREDMÉNYEK VULKANIZÁCIÓ, MECHANIKAI TULAJDONSÁGOK A vizsgált keverékek vulkanizációs paramétereit a 2. táblázat szemlélteti. A vulkanizációs paraméterek a maximális és a minimális nyomaték (M h és M l ), a 10, 50, 90%-os relatív térhálósodáshoz tartozó idők (t 0,1, t 0,5, t 0,9 ) és a beégési idők (t s1, t s2 ), amelyek a minimális nyomatékot 1 és 2 dnm-rel meghaladó nyomatékhoz tartozó idők. Szembetűnő, hogy a nagyobb aktivitású, nagyobb fajlagos felülettel rendelkező N550 kemencekorom hatására a mért maximális nyomaték nagyobb, mint az azonos mennyiségű N772 kormot tartalmazó gumiknál. 2. évfolyam 5. szám, május Polimerek 143
3 Az a tendencia is megfigyelhető, hogy a töltőanyag mennyiségét növelve a maximális nyomaték is fokozatosan nő. A vulkanizációs időt (t 0, 9) tekintve az N550 koromnak jelentős hatása nem volt, ezzel szemben az N772 alkalmazása a vulkanizációs idő csökkenését eredményezte. A 3. táblázatban a mért szakítószilárdság, szakadási nyúlás és keménység értékek láthatók. A szakítószilárdság a töltetlen SBR-hez képest a kormok hatására többszörösére nőtt, a töltőanyag mennyiségének növelése pedig a szakítószilárdság fokozatos növekedését, és ezzel párhuzamosan a szakadási nyúlás értékeinek csökkenését eredményezte. Azt tapasztaltuk, hogy az alkalmazott kormok közel azonos szakítószilárdságot eredményeznek, közöttük jelentős különbség nem figyelhető meg. Nem meglepő azonban, hogy az N772 korom felhasználásával jóval nagyobb szakadási nyúlást sikerült elérni. A korom mennyiségének növelésével a keménység is egyértelműen nőtt. Az nagyobb fajlagos felülettel rendelkező N550 alkalmazásával az elérhető keménység nagyobb, mint az N772 esetében. DMTA VIZSGÁLATOK, PAYNE-HATÁS A dinamikus mechanikai analízis eredményeit szemlélteti az 1. ábra. A diagramokat tekintve elmondható, hogy a várakozásoknak megfelelően a tárolási modulus nő a koromtartalom növelésével. Az N550 típusú ipari korom nagyobb fajlagos felülete révén mind az üveges, mind pedig a nagyrugalmas tartományban nagyobb E értéket eredményez, mint az N772. Az üvegesedési átmenet hőmérsékletet (T g ) a tanδ csúcshoz rendelhetjük. Ennek kismértékű eltolódása látható a koromadagolás hatására. A töltőanyag jelenléte korlátozza a láncok mobilitását, ami a T g növekedését okozza. A 2. ábrán E deformációs amplitúdó függése, azaz a Paynehatás, látható. A legnagyobb E értékkel és a legnagyobb csökkenéssel is a 60 phr N550-et tartalmazó SBR rendelkezik. A 2. táblázat. Vulkanizációs paraméterek (SBR ref; SBR+N550 30, 45, 60 phr; SBR+N772 30, 45, 60 phr) M h [dnm] M l [dnm] t 0,1 t 0,5 t 0,9 t S1 SBR ref. 23,12 4,03 5,63 9,05 20,60 4,84 5,72 SBR+30 phr N550 38,53 5,65 4,54 6,54 18,71 3,60 4,11 SBR+45 phr N550 50,71 8,25 3,80 5,74 20,70 2,88 3,31 SBR+60 phr N550 52,43 10,16 3,80 5,43 20,80 2,97 3,32 SBR+30 phr N772 36,39 5,09 3,84 5,40 12,38 2,94 3,51 SBR+45 phr N772 41,75 6,01 3,47 4,78 11,15 2,71 3,14 SBR+60 phr N772 45,97 7,70 3,55 5,43 14,79 2,51 2,97 (M h és M l rendre a nyomaték maximális és minimális értékei; t 0,1, t 0,5, t 0,9 a maximum nyomaték 10, 50 és 90%-ának eléréséhez tartozó idő; t S1, t S2 a beégési idők) 3. táblázat. Korommal töltött SBR gumik szakítószilárdságának, szakadási nyúlásának és keménységének alakulása Szakítószilárdság [MPa] Szakadási nyúlás [%] Keménység [Shore A ] t S2 Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás SBR ref. 1,78 0, SBR+30 phr N550 15,61 1, SBR+45 phr N550 18,17 1, SBR+60 phr N550 20,33 2, SBR+30 phr N772 15,62 0, SBR+45 phr N772 16,49 2, SBR+60 phr N772 21,03 0, lágyulás a korom mennyiségének növelésével egyre nagyobb mértékű. A kisebb szemcseméretű N550 esetében a Paynehatás jóval kifejezettebb, mint az N772 tartalmú gumiknál. A nagyobb fajlagos felülettel rendelkező korom, valamint a töltőanyag mennyiségének növelése nagyobb tárolási modulust (E ) eredményez a teljes vizsgálati tartományban. KVÁZI STATIKUS TÖRÉSMECHANIKA Ebben a fejezetben térünk rá a törésmechanikai mérések eredményeire és kiértékelésére. A továbbszakító szilárdságot is itt tárgyaljuk, hogy össze tudjuk vetni a nadrágszakító vizsgálatok eredményeivel. A továbbszakító szilárdságnál repedéskinyílás történik 1. ábra. A kormok mennyiségének hatása az SBR gumik dinamikus mechanikai tulajdonságaira; a) tárolási modulus, b) veszteségi tényező a hőmérséklet függvényében(sbr ref.; SBR+N550 30, 45, 60 phr; SBR+N772 30, 45, 60 phr) (I. mód), míg a nadrágszakításnál a bemet- 144 Polimerek 2. évfolyam 5. szám, május
4 2. ábra. A Payne-hatás szemléltetése az alkalmazott kormok esetén (SBR ref.; SBR+N550 30, 45, 60 phr; SBR+N772 30, 45, 60 phr) 3. ábra. A mért továbbszakító- és nadrágszakító szilárdságok (SBR ref.; SBR+N550 30, 45, 60 phr; SBR+N772 30, 45, 60 phr) szés, és a deformáció irányának a viszonya a törésmechanikai csoportosítás szerinti III. igénybevételi módnak (nyírás) felel meg. A nadrágszakító szilárdság (J trouser ) meghatározása az (1) összefüggés alapján történt, ahol F tear a repedésterjedés során mért konstans erő, valamint t a próbatest vastagsága. A továbbszakító szilárdság (σ TSZ ) meghatározására pedig a (2) összefüggés szolgál, ahol F max a szakítás során mért maximális erő, t pedig a próbatest vastagsága. A vizsgált keverékekre jellemző nadrág- és továbbszakító szilárdságokat tartalmazza a 3. ábra. A korom hozzáadásával a továbbszakító szilárdság közel a kétszeresére, a nadrágszakító szilárdság pedig közel a háromszorosára nőtt, a töltőanyagot nem tartalmazó SBR gumi hasonló értékeihez képest. A korom mennyiségét növelve a továbbszakító szilárdságok fokozatosan nőttek. A nadrágszakító szilárdság értékei 30, illetve 45 phr koromtartalom estén közel azonos értékeket mutattak, és a töltőanyag mennyiségét tovább növelve jelentős javulás volt megfigyelhető. Érdekes jelenség, hogy a repedéskinyílás törésmechanikai csoportosítása szerinti I. módnak megfelelő továbbszakító szilárdság, J trouser v TSZ = 2 $ F = t F max t tear (1) (2) és a III. módnak megfelelő J trouser alakulása hasonló, az értékek számszakilag is közel azonosak. A szórásmezőket figyelembe véve a két mennyiség megfeleltethető egymásnak. A törésmechanikai jellemzőket a J-integrál módszerével határoztuk meg. A repedés megindulásának pillanatát nem lehet pontosan detektálni, ezért azt 0,1 mm-es repedéscsúcskinyíláshoz (CTOD* = 0,1 mm) rendeltük hozzá. Ennek ismeretében számítható a repedésterjedés megindulásához tartotó kritikus J-integrál a (3) összefüggés segítségével, ahol η a geometriai faktor (próbatestre jellemző érték, itt 0,9 szakirodalom alapján [2]), U az erő-megnyúlás görbe integrálja (energia), t a próbatest vastagsága, W a próbatest szélessége és a pedig a bemetszés nagysága. A kritikus J érték az egységnyi felület keletkezéséhez szükséges energiát adja meg a repedésterjedés megindulásakor. h $ U J = t $ ( W- a) A 4a. ábra mutatja a kiértékelés folyamatát, és CTOD* meghatározását. A 4b ábra szemlélteti a kritikus J értékeket a 4. ábra. a) CTOD* és J-kritikus meghatározás SBR+45 phr N550 esetén; b) a kritikus J értékek a töltőanyag-tartalom függvényében (3) 2. évfolyam 5. szám, május Polimerek 145
5 töltőanyag-tartalom függvényében. A görbék alapján egyértelműen látszik, hogy az N550 korom nagyobb J-kritikus értékeket eredményez, tehát a repedésterjedés megindulása nagyobb energiát igényel, mint N772 esetében. A fajlagos felület növekedése tehát növeli a repedésterjedéshez szükséges energiát SBR mátrixban. A töltőanyag hatására a kritikus J értékek ugrásszerűen emelkedtek a töltetlen SBR-hez képest. A koromtartalom növelésével a kritikus J értékek is nőttek. A tönkremeneteli folyamat korai szakaszának jellemzése céljából meghatároztuk a keverékekre jellemző tépési modulusokat is, ami tulajdonképpen a J görbék kezdeti szakaszához húzott érintő meredekségének felel meg, és alkalmas arra, hogy a különböző alakíthatósággal rendelkező anyagok repedésterjedéssel szembeni ellenállása konzisztensen összehasonlítható legyen. Munkánk során a CTOD = 0,2; 0,4; 0,6; 0,8 mm-hez tartozó J értékeket is meghatároztuk, majd a pontokra egyenest illesztettünk, amelyek meredeksége megadja az adott keverékre jellemző tépési modulust. A mérés során kapott eredményeket szemlélteti az 5a. és 5b. ábra. Egyértelmű, hogy a töltetlen mátrix repedésterjedéssel szembeni ellenállása sokszorosára nő a kormok hatására. A diagramokból tükröződik az is, hogy a nagyobb fajlagos felülettel rendelkező N550 jóval magasabb tépési modulus értékeket eredményezett, mint az N772, valamint mindkét koromtípus esetén ugyanaz a trend figyelhető meg, a töltőanyag mennyiségének növelésével a tépési modulus is fokozatosan nő. Az N550-es korom alkalmazásával ez a növekedés nagyobb mértékű, mint az N772-es esetében. ÖSSZEFOGLALÁS Az SBR mátrixú gumikban a nagyobb aktivitású N550-es kemencekorom hatására mértünk magasabb szilárdsági, mechanikai, illetve törésmechanikai jellemzőket. A koromtartalom emelkedésével nőtt a szakítószilárdság, a keménység, valamint a Payne-hatás mértéke is, ugyanakkor csökkent a szakadási nyúlás. Az N772 korom erősen befolyásolta vulkanizációs időt, ami az N550-esre nem volt jellemző. A továbbszakító szilárdság is javult a töltőanyag mennyiségét növelve, viszont az alkalmazott koromtípusok hatása között nem észlelhető szignifikáns különbség. A továbbszakító szilárdság és a nadrágszakító szilárdság értékei nagyfokú egyezést mutattak, noha a repedéscsúcsban fellépő igénybevétel különböző (repedésnyitás, illetve nyírás). A J-integrál módszerét alkalmazva igazoltuk, hogy a repedéskeletkezéssel és repedésterjedéssel szemben szintén az N550 korommal töltött keverékek mutatnak nagyobb ellenállást az N772-vel töltöttekkel szemben. A J-integrál értékei a töltőanyag mennyiségének növelésével fokozatosan növekedtek. Hasonló tendencia volt megfigyelhető a tépési modulus tekintetében is. Az alkalmazott törésmechanikai módszer igen alkalmasnak tűnik receptúrafejlesztésekre, különösképp akkor, ha sikerül a törésmechanikai jellemzők és a gumiiparban szokásos egyéb repedés-kialakulással és -terjedéssel összefüggő, általában igen időigényes, vizsgálati módszerek eredményei között egyértelmű összefüggést találni. IRODALMI HIVATKOZÁSOK [1] Liu, Ch.; Dong, B.; Zhang, L.-Q.; Zheng, Q.; Wu, Y. P.: Influence of strain amplification near crack tip on the fracture resistance of carbon black-filled SBR, 88, (2015). [2] Agnelli, S.; Ramorino, G.; Passera, S.; Karger-Kocsis, J.; Riccó, T.: Fracture resistance of rubbers with MWCNT, organoclay, silica and carbon black fillers as assessed by the J-integral: effects of rubber type and filler concentration, express Polymer Letters, 6, (2012). [3] Reincke, K.; Grellmann, W.; Heinrich, G.: Investigation of mechanical and fracture mechanical properties of elastomers filled with precipitated silica and nanofillers based upon layered silicates, Rubber Chemistry and Technology, 77, (2004). [4] Ramorino, G.; Agnelli, S.; De Sanctis, R.; Riccó, T.: Investigation of fracture resistance of natural rubber/clay nanocomposites by J-testing, Engineering Fracture Mechanics, 77, (2010). [5] Dong, B.; Liu, C.; Wu, Y-P.: Fracture and fatigue of silica/carbon black/natural rubber composites, Polymer Testing, 38, (2014). 5. ábra. a) A J integrál értékei a CTOD függvényében, illetve a pontokra illesztett egyenesek; b) a keverékek tépési modulusai (SBR ref.; SBR+N552 30, 45, 60 phr; SBR+N772 30, 45, 60 phr) 146 Polimerek 2. évfolyam 5. szám, május
Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka 2011.10.05. BURGERS FÉLE NÉGYPARAMÉTERES
RészletesebbenAnyagvizsgálatok. Mechanikai vizsgálatok
Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok Szakítóvizsgálat EN 10002-1:2002 Célja: az anyagok egytengelyű húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása egy szabványosan kialakított próbatestet
RészletesebbenPolimerbetonok mechanikai tartósságának vizsgálata Vickers keménységmérő felhasználásával
A TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK 2.5 Polimerbetonok mechanikai tartósságának vizsgálata Vickers keménységmérő felhasználásával Tárgyszavak: építőanyag; polimerbeton; hajlítószilárdság;
RészletesebbenLaborgyakorlat. Kurzus: DFAL-MUA-003 L01. Dátum: Anyagvizsgálati jegyzőkönyv ÁLTALÁNOS ADATOK ANYAGVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV
ÁLTALÁNOS ADATOK Megbízó adatai: Megbízott adatai: Cég/intézmény neve: Dunaújvárosi Egyetem. 1. csoport Cég/intézmény címe: 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3. H-2400 Dunaújváros, Táncsics M. u. 1/A Képviselő
RészletesebbenKisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése
Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése Tóth László, Rózsahegyi Péter Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Bevezetés A mérnöki
RészletesebbenMŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI
MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI A műszaki adatlapok csapdái A műanyagok vizsgálatával számos szabvány foglalkozik. Ezek egy része csak az adott országon belül érvényes, de vannak nemzetközi érvényű előírások is.
RészletesebbenPolimer nanokompozit blendek mechanikai és termikus tulajdonságai
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Polimer nanokompozit blendek mechanikai és termikus tulajdonságai Dr. Hargitai Hajnalka, Ibriksz Tamás Mojzes Imre Nano Törzsasztal 2013.
RészletesebbenKecskeméti Főiskola GAMF Kar. Poliolefinek öregítő vizsgálata Szűcs András. Budapest, 2011. X. 18
Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Poliolefinek öregítő vizsgálata Szűcs András Budapest, 211. X. 18 1 Tartalom Műanyagot érő öregítő hatások Alapanyag és minta előkészítés Vizsgálati berendezések Mérési eredmények
RészletesebbenSzakítás BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK POLIMEREK SZAKÍTÓVIZSGÁLATA
A1 Kiadva: 2014. február 7. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK Szakítás POLIMEREK SZAKÍTÓVIZSGÁLATA A JEGYZET ÉRVÉNYESSÉGÉT A TANSZÉKI WEB OLDALON
RészletesebbenBME Department of Electric Power Engineering Group of High Voltage Engineering and Equipment
Budapest University of Technology and Economics A MECHANIKAI JELLEMZŐK MÉRÉSE AZ ATOMERŐMŰVI KÁBELEK ÁLLAPOTVIZSGÁLATÁBAN Zoltán Ádám TAMUS e-mail: tamus.adam@vet.bme.hu A MECHANIKAI JELLEMZŐK MÉRÉSE AZ
RészletesebbenA szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata
A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata 1 Az anyagok tulajdonságai fizikai tulajdonságok, mechanikai, termikus, elektromos, mágneses akusztikai, optikai 2 Minıség, élettartam A termék minısége
RészletesebbenRugalmas állandók mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 2. MÉRÉS Rugalmas állandók mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 16. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés rövid leírása Mérésem
RészletesebbenPolimerek vizsgálatai
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI TANSZÉK Polimerek vizsgálatai DR Hargitai Hajnalka Rövid idejű mechanikai vizsgálat Szakítóvizsgálat Cél: elsősorban a gyártási körülmények megfelelőségének
RészletesebbenPolimerek vizsgálatai 1.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek vizsgálatai 1. DR Hargitai Hajnalka Szakítóvizsgálat Rövid idejű mechanikai vizsgálat Cél: elsősorban
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 3. MÉRÉS Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 23. Szerda délelőtti csoport 1. A
RészletesebbenÚjfajta nanoerősítőanyagokkal töltött elasztomer-mátrixú nanokompozitok
Újfajta nanoerősítőanyagokkal töltött elasztomer-mátrixú nanokompozitok Halász István Zoltán 1 tudományos segédmunkatárs, Hajdu Sándor Mihály 1 MSc hallgató, Bárány Tamás 1,2 egyetemi docens, Karger-Kocsis
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk
RészletesebbenPOLIMERTECHNIKA Laboratóriumi gyakorlat
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Polimer anyagvizsgálat Név: Neptun kód: Dátum:. Gyakorlat célja: 1. Műanyagok folyóképességének vizsgálata, fontosabb reológiai jellemzők kiszámítása 2. Műanyagok Charpy-féle ütővizsgálata
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. április 20. A mérés száma és címe: 20. Folyadékáramlások 2D-ban Értékelés: A beadás dátuma: 2009. április 28. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
Részletesebben3. POLIMEREK DINAMIKUS MECHANIKAI VIZSGÁLATA (DMA )
3. POLIMEREK DINAMIKUS MECHANIKAI VIZSGÁLATA (DMA ) 3.1. A GYAKORLAT CÉLJA A gyakorlat célja a dinamikus mechanikai mérések gyakorlati megismerése polimerek hajlító viselkedésének vizsgálata során. 3..
RészletesebbenSzakítás BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK POLIMEREK SZAKÍTÓVIZSGÁLATA
A1 Változat: 4. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK Szakítás POLIMEREK SZAKÍTÓVIZSGÁLATA A JEGYZET ÉRVÉNYESSÉGÉT A TANSZÉKI WEB OLDALON KELL ELLENŐRIZNI!
RészletesebbenPhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI
Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia Tanszék MTA-BME Lágy Anyagok Laboratóriuma PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Mágneses tér hatása kompozit gélek és elasztomerek rugalmasságára Készítette:
Részletesebben2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 24. Leadás dátuma: 2008. 10. 01. 1 1. Mérések ismertetése Az 1. ábrán látható összeállításban
RészletesebbenA vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4.3. sorszámú modultémaköreit tartalmazza.
A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4.3. sorszámú modultémaköreit tartalmazza. Amennyiben a tétel kidolgozásához segédeszköz szükséges, annak
RészletesebbenEGYIRÁNYBAN ER SÍTETT KOMPOZIT RUDAK HAJLÍTÓ KARAKTERISZTIKÁJÁNAK ÉS TÖNKREMENETELI FOLYAMATÁNAK ELEMZÉSE
Budapest M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertecnika Tanszék EGYIRÁNYBAN ER SÍTETT KOMPOZIT RUDAK HAJLÍTÓ KARAKTERISZTIKÁJÁNAK ÉS TÖNKREMENETELI OLYAMATÁNAK ELEMZÉSE Tézisek Rácz Zsolt Témavezet
RészletesebbenFröccsöntött alkatrészek végeselemes modellezése. Szőcs András. Budapest, 2010. IV. 29.
Fröccsöntött alkatrészek végeselemes modellezése Szőcs András Budapest, 2010. IV. 29. 1 Tartalom Mőanyag- és Gumitechnológiai Szakcsoport bemutatása Méréstechnika Elızmények Szilárdságtani modellezés Termo-mechanikai
RészletesebbenHőkezelő- és mechanikai anyagvizsgáló laboratórium (M39)
Hőkezelő- és mechanikai anyagvizsgáló laboratórium (M39) A laboratóriumban elsősorban fémek és fémötvözetek különböző hőkezelési eljárásainak megvalósítására és hőkezelés előtti és utáni mechanikai tulajdonságainak
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 6.
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 6. Mechanikai tulajdonságok 1. Kiemelt témák: Rugalmas alakváltozás Merevség és összefüggése a kötési energiával A geometriai tényezők szerepe egy test merevségében Tankönyv
RészletesebbenModern Fizika Labor. 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 25. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 25. A mérés száma és címe: 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Értékelés: A beadás dátuma: 2011. nov. 16. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenWESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. Qualco MAE jártassági vizsgálatok
Qualco MAE jártassági vizsgálatok 2018. évi programajánlat 1. kiadás, 1. változat Kiadás dátuma: 2018.08.31. Készítette: Szegény Zsigmond, dr. Bélavári Csilla, és Dobránszky János, Magyar Anyagvizsgálók
Részletesebben4. POLIMEREK SZAKÍTÓ VIZSGÁLATA
POLIEREK SZAKÍTÓ VIZSGÁLAT 4. POLIEREK SZAKÍTÓ VIZSGÁLATA 4.1. A ÉRÉS CÉLJA A mérés célja: hogy a hallgatók a fröccsöntött hore lágyuló polimer anyagú próbatestek példáján keresztül megismerjék a szakítóvizsgálat
RészletesebbenMŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA
MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Intrúziós fröccsöntés hatása a termék tulajdonságaira Az intrúzió a fröccsöntés egy különleges módszere, amellyel a gép kapacitásánál nagyobb méretű termék fröccsöntését lehet megoldani.
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
RészletesebbenVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV
ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Központi Laboratórium Cím: 1113 Budapest, Diószegi út 37. Telefon: (+36-1)-372-6100 Telefa: (+36-1)-386-8794 E-mail: info@emi.hu A NAT által NAT-1-1110/2010
RészletesebbenPattex CF 850. Műszaki tájékoztató
BETON / TÖMÖR KŐ HASZNÁLAT FELHASZNÁLÁSI ÚTMUTATÓ 1. ALKALMAZÁSI TERÜLETEK ALAP ANYAGA: beton, tömör kő Nehéz terhet hordozó elemek rögzítése tömör kőben, betonban, porózus betonban és könnyű betonban.
RészletesebbenHőmérsékleti sugárzás
Ideális fekete test sugárzása Hőmérsékleti sugárzás Elméleti háttér Egy ideális fekete test leírható egy egyenletes hőmérsékletű falú üreggel. A fala nemcsak kibocsát, hanem el is nyel energiát, és spektrális
RészletesebbenKörgyűrű keresztmetszetű, pörgetett vasbeton rudak nyírási ellenállása 1. rész Völgyi István Témavezető: Dr Farkas György Kutatás felépítése 1. Anyagvizsgálatok 2. Nyírási ellenállás 3. Modellalkotás -
RészletesebbenAz abroncsgyártás alapjai
Az abroncsgyártás alapjai BME-VBK Petrolkémia vendégelőadás 2016 Korpás Péter, Katona Kristóf MP) Technology Team Material Unit 2016. 11. 22. Az abroncsgyártás alapjai 1. Az abroncs felépítése 2. Miből
RészletesebbenA szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata
A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata 1 Az anyagok tulajdonságai fizikai tulajdonságok, mechanikai, termikus, elektromos, mágneses akusztikai, optikai 2 Minőség, élettartam A termék minősége
RészletesebbenA= a keresztmetszeti felület cm 2 ɣ = biztonsági tényező
Statika méretezés Húzás nyomás: Amennyiben a keresztmetszetre húzó-, vagy nyomóerő hat, akkor normálfeszültség (húzó-, vagy nyomó feszültség) keletkezik. Jele: σ. A feszültség: = ɣ Fajlagos alakváltozás:
RészletesebbenHajlítás BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK POLIMEREK HAJLÍTÓ VIZSGÁLATA
A2 Változat: 1.32 Kiadva: 2016. február 18. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK Hajlítás POLIMEREK HAJLÍTÓ VIZSGÁLATA A JEGYZET ÉRVÉNYESSÉGÉT A TANSZÉKI
RészletesebbenTevékenység: Tanulmányozza a ábrát és a levezetést! Tanulja meg a fajlagos nyúlás mértékének meghatározásának módját hajlításnál!
Tanulmányozza a.3.6. ábrát és a levezetést! Tanulja meg a fajlagos nyúlás mértékének meghatározásának módját hajlításnál! Az alakváltozás mértéke hajlításnál Hajlításnál az alakváltozást mérnöki alakváltozási
RészletesebbenTársított és összetett rendszerek
Társított és összetett rendszerek Bevezetés Töltőanyagot tartalmazó polimerek tulajdonságok kölcsönhatások szerkezet Polimer keverékek elegyíthetőség összeférhetőség Többkomponensű rendszerek Mikromechanikai
Részletesebben12. Polimerek anyagvizsgálata 2. Anyagvizsgálat NGB_AJ029_1
12. Polimerek anyagvizsgálata 2. Anyagvizsgálat NGB_AJ029_1 Ömledék reológia Viszkozitás Newtoni folyadék, nem-newtoni folyadék Pszeudoplasztikus, strukturviszkózus közeg Folyásgörbe, viszkozitás görbe
RészletesebbenPOLIMEREK KEMÉNYSÉGE
POLIMEREK KEMÉNYSÉGE Elméleti áttekintés A keménység olyan anyagi tulajdonság, amely azt fejezi ki, hogy egy anyag mennyire szilárd, milyen mértékben ellenálló a külső mechanikai behatásokkal szemben.
RészletesebbenTömeg (2) kg/darab NYLATRON MC 901 NYLATRON GSM NYLATRON NSM 40042000 40050000 40055000 50. Átmérő tűrései (1) mm. Átmérő mm.
NYLTRON M 901, kék (színezett, növelt szívósságú, öntött P 6) NYLTRON GSM, szürkésfekete; (MoS, szilárd kenőanyagot tartalmazó, öntött P 6) NYLTRON NSM, szürke (szilárd kenőanyag kombinációt tartalmazó
RészletesebbenÖsszefüggő gyakorlat követelménye Műanyagfeldolgozó technikus Vegyipar (8.) szakmacsoport Vegyipar (XIV.) ágazati besorolás
Összefüggő gyakorlat követelménye Műanyagfeldolgozó technikus 54 521 06 Vegyipar (8.) szakmacsoport Vegyipar (XIV.) ágazati besorolás A szakmai program a 30/2016 (VIII 31) NGM rendelet és módosításai alapján
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
RészletesebbenAkusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál
Akusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál Kindlein Melinda, Fodor Olivér ÁEF Anyagvizsgáló Laboratórium Kft. 1112. Bp. Budaörsi út 45. Az akusztikus emissziós vizsgálat a roncsolásmentes vizsgálati módszerek
RészletesebbenGÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése
MISKOLCI EGYETEM GÉPELEMEK TANSZÉKE OKTATÁSI SEGÉDLET a GÉPELEMEK II. c. tantárgyhoz GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése Összeállította: Dr. Szente József egyetemi docens Miskolc, 008. A lánchajtás tervezése során
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
RészletesebbenNagyszilárdságú lemezanyagok alakíthatósági vizsgálatai
7. Anyagvizsgálat a Gyakorlatban Szakmai Szeminárium Kecskemét, 214. június (18)-19-2. Nagyszilárdságú lemezanyagok alakíthatósági vizsgálatai TISZA Miklós, KOVÁCS Péter Zoltán, GÁL Gaszton, KISS Antal,
RészletesebbenA töréssel szembeni ellenállás vizsgálata
A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata 1 Az anyag viselkedése terhelés hatására Az anyagok lehetnek: szívósak, képlékenyek és ridegek. 2 Szívós vagy képlékeny anyag Az anyag törését a csúsztatófeszültségek
Részletesebben3D bútorfrontok (előlapok) gyártása
3D bútorfrontok (előlapok) gyártása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 MDF lapok vágása Marás rakatolás Tisztítás Ragasztófelhordás 3D film laminálás Szegély eltávolítása Tisztítás Kész bútorfront Membránpréses kasírozás
RészletesebbenSzakmai önéletrajz Sikló Bernadett
Szakmai önéletrajz Sikló Bernadett Tanulmányok: 2008- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki kar, Polimertechnika Tanszék PhD hallgató 2002-2008 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenA technológiai paraméterek hatása az Al 2 O 3 kerámiák mikrostruktúrájára és hajlítószilárdságára
Bevezetés A technológiai paraméterek hatása az Al 2 O 3 kerámiák mikrostruktúrájára és hajlítószilárdságára Csányi Judit 1, Dr. Gömze A. László 2 1 doktorandusz, 2 tanszékvezető egyetemi docens Miskolci
RészletesebbenAnyagtudomány BMEGEMTMK02, 4 krp (2+0+1/v) Ajánlott segédanyagok. Határfelület-kohézió-adhézió
Tulajdonság [ ] Anyagtudomány BMEGEMTMK02, 4 krp (2+0+1/v) XI. előadás: Határfázisok a polimertechnikában, többkomponensű polimer rendszerek Előadó: Dr. Mészáros László Egyetemi docens Elérhetőség: T.
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER VEGYIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Anyagvizsgálatok gyakorlat I. Viszkozitás mérése Höppler-féle viszkoziméterrel A mérés megkezdése
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely
RészletesebbenTrapézlemez gerincő tartók beroppanásvizsgálata
Trapézlemez gerincő tartók beroppanásvizsgálata Témavezetı: Dr. Dunai László Készítette: Kövesdi Balázs Bevezetés Korábbi eredmények rövid áttekintése Kísérletek bemutatása és értékelése Új kutatási irányok
RészletesebbenKiválósági ösztöndíjjal támogatott kutatások az Építőmérnöki Karon c. előadóülés
Kiválósági ösztöndíjjal támogatott kutatások az Építőmérnöki Karon c. előadóülés Hazay Máté hazay.mate@epito.bme.hu PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartószerkezetek Mechanikája
RészletesebbenMobilitás és Környezet Konferencia
Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 01. január 3. Polimer nanokompozitok fejlesztése Dr. Hargitai Hajnalka: PA6/HDPE nanokompozit blendek előállítása és vizsgálata Dr.
RészletesebbenAcél tartószerkezetek
Acél tartószerkezetek laborvizsgálatok összefoglalója 217 szept 28 Az Acél tartószerkezetek tárg keretében laborvizsgálatokat végeztünk melek során a hallgatók tapasztalatokat szerezhettek az acélszerkezetek
RészletesebbenMérési hibák 2006.10.04. 1
Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség
RészletesebbenFémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások
Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Anyagtudományi Intézet Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások Dr.Krállics György krallics@eik.bme.hu
RészletesebbenFOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév
FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév A kollokviumon egy-egy tételt kell húzni az 1-10. és a 11-20. kérdések közül. 1. Atomi kölcsönhatások, kötéstípusok.
RészletesebbenMŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI
MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Polietilén csövek lassú repedésterjedésének vizsgálata A mintegy 40 éve a gáz és a víz szállítására sikeresen alkalmazott PE-HD csövek élettartamát nagy részben a lassú repedésterjedés
RészletesebbenMűszerezett keménységmérés alkalmazhatósága a gyakorlatban
Műszerezett keménységmérés alkalmazhatósága a gyakorlatban Rózsahegyi Péter laboratóriumvezető Tel: (46) 560-137 Mob: (30) 370-009 Műszaki Kockázatmenedzsment Osztály Mechanikai Anyagvizsgáló Laboratórium
RészletesebbenRugalmas állandók mérése
Rugalmas állandók mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. április 23. (hétfő délelőtti csoport) 1. Young-modulus mérése behajlásból 1.1. A mérés menete A mérés elméleti háttere megtalálható a jegyzetben
RészletesebbenAtomerőművi anyagvizsgálatok. 2. előadás: Roncsolásos anyagvizsgálati eljárások elvének ismertetése I. rész (a jegyzet 4.
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézet (NTI) Atomerőművi anyagvizsgálatok 2. előadás: Roncsolásos anyagvizsgálati eljárások elvének ismertetése I. rész (a jegyzet
RészletesebbenKiöntött síncsatornás felépítmény kialakításának egyes elméleti kérdései
Kiöntött síncsatornás felépítmény kialakításának egyes elméleti kérdései VII. Városi Villamos Vasúti Pálya Napra Budapest, 2014. április 17. Major Zoltán egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr
RészletesebbenKábeldiagnosztikai vizsgálatok a BME-n
Budapesti i Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kábeldiagnosztikai vizsgálatok a BME-n Tamus Zoltán Ádám tamus.adam@vet.bme.hu TARTALOM Szigetelőanyagok öregedése Kábelek öregedése Szigetelésdiagnosztika
RészletesebbenKOMPLEX RONCSOLÁSMENTES HELYSZÍNI SZIGETELÉS- DIAGNOSZTIKA
Budapesti i Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem KOMPLEX RONCSOLÁSMENTES HELYSZÍNI SZIGETELÉS- DIAGNOSZTIKA MEE VÁNDORGYŰLÉS 2010. Tamus Zoltán Ádám, Cselkó Richárd tamus.adam@vet.bme.hu, cselko.richard@vet.bme.hu
Részletesebben1. Ütvehajlító vizsgálat
1. Ütvehajlító vizsgálat Ütvehajlító vizsgálat segítségével megvizsgálhatjuk, hogy az adott körülmények között dinamikus igénybevétel hatására hogyan viselkedik az agyagunk. A körülményektől függően egy
Részletesebben5. Az acélszerkezetek méretezésének különleges kérdései: rideg törés, fáradás. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
MAGASÉPÍTÉSI ACÉLSZERKEZETEK 5. Az acélszerkezetek méretezésének különleges kérdései: rideg törés, fáradás. FERNEZELYI SÁNDOR EGYETEMI TANÁR Az acél szakító diagrammja Lineáris szakasz Arányossági határnak
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
Részletesebbenmiák k mechanikai Kaulics Nikoletta Marosné Berkes Mária Lenkeyné Biró Gyöngyvér
SiAlON kerámi miák k mechanikai viselkedésének jellemzése műszerezett ütővizsgálattal Kaulics Nikoletta Marosné Berkes Mária Lenkeyné Biró Gyöngyvér VIII. Országos Törésmechanikai Szeminárium Miskolc-Tapolca,
Részletesebben3. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
3. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Tóth Bence fizikus,. évfolyam 005.03.04. péntek délelőtt beadva: 005.03.. . A mérés első részében a megvastagított végű rúd (a D jelű) felharmonikusait
RészletesebbenAnyagismeret I. A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata. Összeállította: Csizmazia Ferencné dr.
Anyagismeret I. A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata Összeállította: Csizmazia Ferencné dr. Az anyag viselkedése terhelés hatására Az anyagok lehetnek: szívósak, képlékenyek és ridegek. Szívós vagy
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenCiklikus butilén-tereftalát mint polimer alapanyag és polimer adalékanyag
FIATALOK FÓRUMA Ciklikus butilén-tereftalát mint polimer alapanyag és polimer adalékanyag Halász István PhD-hallgató, BME Polimertechnika Tanszék, Budapest A ciklikus butilén-tereftalát egy a poliészterek
RészletesebbenFéknyereghez használt ötvözött alumínium (7075T6) rugalmassági modulusa VEM vizsgálatokhoz
Féknyereghez használt ötvözött alumínium (7075T6) rugalmassági modulusa VEM vizsgálatokhoz Á. Horváth 1, I. Oldal 2, G. Kalácska 1, M. Andó 3 3 1 2 Gépipari Technológiai Intézet, Szent István Egyetem,
RészletesebbenVEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZÉPSZINTEN SZÓBELI TÉMAKÖRÖK május - június
1. Méréstechnika 1.1. Méréstechnika alapjai VEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZÉPSZINTEN SZÓBELI TÉMAKÖRÖK 2019. május - június méréstechnikai alapfogalmak (mérés, mért érték, mérőszám)
Részletesebben2. Töltő- és erősítőanyagok
Zárójelentés a Mikro- és makromechanikai deformációs folyamatok vizsgálata töltőanyagot tartalmazó műanyagokban című 68579 számú OTKA szerződés keretében végzett munkáról. 1. Bevezetés Kutatócsoportunk
RészletesebbenSzakítógép használata
Szakítógép használata A gép adatai Modell: Tira test 2300 Gyártási év: 2009 Tápfeszültség: 400 V; 50 60 Hz Méréshatár: ± 100 kn Sebesség tartomány: 0,01-600 mm/min A gép fontosabb részei Kezelő Befogó
RészletesebbenAbroncsgyártó Gumiipari technológus
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenNagyszilárdságú acélok és alumíniumötvözetek hegesztett kötéseinek viselkedése ismétlődő igénybevétel esetén
Nagyszilárdságú acélok és alumíniumötvözetek hegesztett kötéseinek viselkedése ismétlődő igénybevétel esetén Lukács János Nagy Gyula Gáspár Marcell Meilinger Ákos Dobosy Ádám Pósalaky Dóra Miskolci Egyetem,
RészletesebbenA vizsgálatok eredményei
A vizsgálatok eredményei A vizsgált vetőmagvak és műtrágyák nagy száma az eredmények táblázatos bemutatását teszi szükségessé, a legfontosabb magyarázatokkal kiegészítve. A közölt adatok a felsorolt publikációkban
RészletesebbenAcélszerkezetek korszerű tűzvédelmének néhány kérdése
Acélszerkezetek korszerű tűzvédelmének néhány kérdése A viselkedés-alapú tervezés elemei Dr. Horváth László PhD, egyetemi docens 1 Tartalom Viselkedés-alapú tervezés fogalma Alkalmazási lehetőségei Acélszerkezetek
RészletesebbenRugalmas tengelykapcsoló mérése
BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Közlekedésmérnöki Kar Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Jármőelemek és Hajtások Tanszék Jármőelemek és Hajtások Tanszék
RészletesebbenA Mössbauer-effektus vizsgálata
A Mössbauer-effektus vizsgálata Tóth ence fizikus,. évfolyam 006.0.0. csütörtök beadva: 005.04.0. . A mérés célja három minta: lágyvas, nátrium-nitroprusszid és rozsdamentes acél Mössbauereffektusának
RészletesebbenA vizsgált anyag ellenállása az adott geometriájú szúrószerszám behatolásával szemben, Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika
Dunaújvárosi Főiskola Anyagtudományi és Gépészeti Intézet Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika Mechanikai anyagvizsgálat 2. Dr. Palotás Béla palotasb@mail.duf.hu Készült: Dr. Krállics György (BME,
RészletesebbenT E C H N O L O G Y. Patent Pending WATERPROOFING MEMBRANE WITH REVOLUTIONARY TECHNOLOGY THENE TECHNOLOGY. Miért válassza a Reoxthene technológiát
TE THENE TECHNOLOGY TE THENE TECHNOLOGY TE Miért válassza a Reoxthene technológiát THENE TECHNOLOGY Miért válassza a Reoxthene technológiát A TECHNOLÓGIA egy forradalmian új technológia, melyet a MAPEI
Részletesebbentervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,
Elhasználódási és korróziós folyamatok Bagi István BME MTAT Biofunkcionalitás Az élő emberi szervezettel való kölcsönhatás biokompatibilitás (gyulladás, csontfelszívódás, metallózis) aktív biológiai környezet
RészletesebbenXVII. econ Konferencia és ANSYS Felhasználói Találkozó
XVII. econ Konferencia és ANSYS Felhasználói Találkozó Hazay Máté, Bakos Bernadett, Bojtár Imre hazay.mate@epito.bme.hu PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartószerkezetek Mechanikája
RészletesebbenTENGELY TERHELHETŐSÉGI VIZSGÁLATA
MISKOLCI EGYETEM GÉP- ÉS TERMÉKTERVEZÉSI TANSZÉK OKTATÁSI SEGÉDLET a GÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS c. tantárgyhoz TENGELY TERHELHETŐSÉGI VIZSGÁLATA Összeállította: Dr. Szente József egyetemi docens Miskolc,
RészletesebbenVasbeton szerkezetek kifáradási vizsgálatai
AZ ÜZEMFENNTARTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.04 3.10 5.02 Vasbeton szerkezetek kifáradási vizsgálatai Tárgyszavak: vasbeton szerkezetek; fárasztóvizsgálatok; akusztikus emissziós vizsgálat; károsodási indikátorok.
RészletesebbenEjtési teszt modellezése a tervezés fázisában
Antal Dániel, doktorandusz, Miskolci Egyetem Robert Bosch Mechatronikai Tanszék Szabó Tamás, egyetemi docens, Ph.D., Miskolci Egyetem Robert Bosch Mechatronikai Tanszék Szilágyi Attila, egyetemi adjunktus,
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
Részletesebben4. feladat Géprajz-Gépelemek (GEGET224B) c. tárgyból a Műszaki Anyagtudományi Kar, nappali tagozatos hallgatói számára
4. feladat Géprajz-Gépelemek (GEGET4B) c. tárgyból a űszaki Anyagtudományi Kar, nappali tagozatos hallgatói számára TOKOS TENGELYKAPCSOLÓ méretezése és szerkesztése útmutató segítségével 1. Villamos motorról
Részletesebben