Vállalkozói Hírlevél 3. TÁMOP C-13/ A Munkáért!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalkozói Hírlevél 3. TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 A Munkáért!"

Átírás

1 Vállalkozói Hírlevél 3.

2 Tartalom Folytatódik az NHP...3 Makrogazdasági fejlemények....4 Az idegenforgalom jobban teljesít...9 Változatos kelet-közép-európai növekedési teljesítmények Európai Acél Nap

3 HAZAI hírek Folytatódik az NHP 139 milliárd forint hitelt helyeztek ki eddig a Növekedési Hitelprogram második szakaszában. Március 12-ig 138,6 milliárd forintnyi hitel kelt el a Növekedési Hitelprogram második szakaszában, jelentette be az MNB. Vonnák Balázs igazgató a Portfolio.hu május 20-i konferenciáján ismertette az adatokat, miszerint ebből 104 milliárd forint finanszírozott új beruházásokat. Az NHP I és II keretében együtt összesen 840 milliárd forintot helyeztek ki a bankok a jogosult vállalkozásoknak. Ennek 31%-át képezték az új beruházási hitelek, 19%-a pedig forgóeszközhitel volt, illetve jelentős volt az egyéb (például devizában denominált) kevésbé előnyös hitelszerződések kiváltása is. A Növekedési Hitelprogram első szakaszának hitelcél szerinti megoszlása milliárd Ft Beruházái hitel Forgóeszköz hitel Hitelkiváltás Forrás: MNB Az első szakaszban csaknem 7200, a másodikban eddig körülbelül 3700 vállalkozás jutott hitelhez. Területileg viszonylag egyenletesnek mondható az eloszlás, a legaktívabb a dél-alföldi régió, míg a középmagyarországi térség kevésbé reprezentált a hitelkihelyezésben. Az MNB szerint időarányosan egyelőre jobban teljesít az NHP második szakasza, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az első szakasz szolgáltatásainak igénybevételére alig fél évig (2013. április szeptember között) volt lehetőség, míg a másodikra több mint egy év áll rendelkezésre (2013. október december). A keretösszeg nagysága is ehhez igazodik: a 2000 milliárd forintos mostani keret közel háromszorosa az első szakaszban felhasznált 701 milliárd forintnak. Az NHP által a vállalati hitelezésre gyakorolt hatásokat még nem ismerjük pontosan, de az Az NHP II időarányosan jobban teljesít biztos, hogy a program tavaly jelentősen hozzájárult a vállalati hitelezéshez. Hogy ezáltal milyen minőségű hitelállomány keletkezett és hogy milyen minőségű hiteleket váltottak ki a felhasználók a segítségével, az nem ismert. Ugyanakkor tudható, hogy az érintett kis- és középvállalati körben a hiteleknek 2013 júniusában még 52%-a volt devizában denominált, szeptemberre pedig ez az arány 44%-ra csökkent. 3

4 Kopint-Tárki elemzés Makrogazdasági fejlemények Az idei első negyedévre vonatkozó előzetes GDP-adatok birtokában már tudható, amit korábban csak sejteni lehetett: az első negyedév a markáns gazdasági gyorsulás jegyében telt, a magyar gazdaságban pedig valószínűleg trendforduló zajlik. A tavalyi utolsó negyedévben mért 2,7%-os kiugró növekedési ütem alapján még nehéz volt megítélni, hogy egy egyszeri, részben a bázishatásnak is betudható jelenség, vagy egy viszonylag tartós növekedés kezdetének a tanúi vagyunk. Az első negyedévi adatok azonban az utóbbi lehetőségét vetítik előre. Nemcsak az előző év azonos időszakához mért 3,5%-os GDP bővülés régen nem tapasztalt magas ütem utal erre (utoljára 2006-ban mértek 3%-ot meghaladó növekedést), hanem az e mögött meghúzódó számottevő beruházás-bővülés, annak is elsősorban a magánszektora vonatkozó adata. A termelő kapacitások bővülése, főként a feldolgozó iparban a termelés további gyors növekedésének a lehetőségét jelzi. A GDP negyedéves növekedési üteme Q1 2008Q4 2009Q3 2010Q2 2011Q1 2011Q4 2012Q3 2013Q2 2014Q1 előző negyedév = 100 előző év azonos időszaka = 100 (jobb t.) Forrás: KSH A kedvező első negyedévi növekedési adat (és az azzal kapcsolatba hozható egyéb makrogazdasági adatok) nyomán a számszerű prognózisunk némileg felfelé módosult az idei évre, noha a Kopint-Tárki korábban is a magasabb növekedési ütemet előrejelzők között volt. A makrogazdasági adatok (GDPnövekedés, az ipar és építőipar gyors bővülése, az export és a kiskereskedelmi forgalom számottevő növekedése) alapján 2014-ben a GDP növekedése minden bizonnyal megközelíti a 3%-ot, de ennél magasabb ütem sem zárható ki. Az éven belül a második félévben a növekedés üteme már feltehetőleg mérséklődni fog, különösen az utolsó negyedévben, amit a magas bázis okozhat. Ami a középtávú kilátásokat illeti, továbbra is maradtak kérdőjelek. Vannak a növekedés tartósságát alátámasztó jelek (a magánfogyasztás további várható bővülése, a kivitelben az élelmiszeripari termékek exportjának gyors növekedése, ami az egyoldalú járműipari dominanciát kissé enyhíti, a versenyszektor beruházásainak határozott élénkülése, valamint az alacsony kamatszint). Ugyanakkor kérdéses, hogy ezek a pozitív tényezők mennyiben tudják kompenzálni az európai uniós támogatású állami beruházási projektek jövőre bizonyosan visszaeső szintjét, hiszen az előző támogatási ciklus lezárása után a következő időszakbeli projektek feltehetőleg csak lassan indulhatnak el. Mindent egybevetve valószínűnek tűnik, hogy 2015-ben az ideinél valamivel lassabb, de 2%-ot meghaladó növekedés következik. Az első negyedévi, viszonylag látványos növekedési ütemhez kívánkozik néhány megjegyzés. A gyors 4

5 Kopint-Tárki elemzés növekedési ütem feltétele mindenekelőtt az első negyedévi magas, az előző negyedévhez viszonyított 1,1%-os növekedés volt. Ugyanakkor ez az 1,1% önmagában csak nagyjából az előző negyedévi 2,7%- hoz hasonló év/éves ütemre lett volna elegendő. Az ennél jóval magasabb ütemhez egyrészt bizonyos fokig a szezonális és a naptárhatás is hozzájárult az ezektől megtisztított év/éves növekedés a nyers adatnál valamivel alacsonyabb, 3,2%-os. Másrészt pedig a KSH a két megelőző negyedévre vonatkozó negyedév/negyedéves növekedési ütemeket is visszamenőlegesen megemelte ezt a bázisidőszaki (tavalyi első negyedévi) negyedév/negyedéves növekedési ütem leszállításával ellensúlyozta e nélkül az idei első negyedévi év/éves ütem mintegy fél százalékponttal alacsonyabb lenne. Akárhogyan is, a KSH közlése szerint a regisztrált gyors növekedést a termelési oldalon az ipari és az építőipari fellendülés hajtotta. Ez összhangban van az ágazati kibocsátási adatokkal. Az iparban a januári-februári 7,3%-ot követően A gazdasági növekedést az ipar és az építőipar hajtotta. márciusban már 10,6%-kal nőtt a termelés volumene. Ez a márciusi gyorsulás azonban döntően a munkanaphatás, kisebb mértékben szezonális hatás eredménye: a munkanaphatással kiigazított év/ éves növekedési index a februárival majdnem azonos, 8,1%-os volt, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított index pedig a februárival megegyezően 7,6% jan 12.ápr Az ipari termelés volumene, 2010=100 (szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva) 12.júl Ipari termelés 12.okt 12.jan 13.ápr belföldi értékesítés 13.júl 13.okt Export 14.jan Forrás: KSH Másrészt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az ipari termelés dinamikája az idén lényegesen felülmúlja az értékesítését: az ipari kibocsátás első negyedévi átlagban 8,4%-os növekedéséhez az öszszes értékesítés 5,5% bővülése társult. Ez azt sugallná, hogy az ipari termékek iránti kereslet lassabban nő a termelésnél, vagyis előbb-utóbb a termelésnek is lassulnia kell. Ez azonban nem feltétlenül következik be: a lanyhább értékesítés oka a csökkenő belföldi értékesítés, azon belül is a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás ágazat belföldi értékesítésének csökkenése, amit elsősorban a meleg időjárás okozott. Eközben az ipar legfontosabb szegmensében, a feldolgozóiparban, a belföldi értékesítés nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, és a feldolgozóipari termelés és összes értékesítés dinamikája összhangban volt egymással. Ezzel együtt változatlanul azzal számolunk, hogy bizonyos fokú lassulásra sor kerül az év további részében: a termelési volumen emelkedésének a tavaly év közepén tapasztaltnál enyhébb dinamikájára, és ezáltal lassuló év/éves növekedési ütemekre. Az exportértékesítés gyors bővülése várhatóan folytatódik habár az első negyedévi 11,9%-hoz képest várhatóan kissé szelídebb ütemben, miközben a belföldi értékesítés a fűtési szezon elmúltával enyhe növekedésbe fordulhat, bár az egész év átlagában az utóbbi esetében inkább stagnálásra számítunk. 5

6 Kopint-Tárki elemzés Érdekes fejlemény, hogy márciusban az ipari dinamikát az utóbbi években lehúzó elektronikai Véget érthetett az elektronika hanyatlása. ágazatban is enyhe növekedést mértek, az exportértékesítésben és a termelésben egyaránt. Ez nem véletlen: a szezonálisan kiigazított adatok tanúsága szerint az ágazat exportértékesítésének hanyatlása véget ért talán enyhe növekedésbe is fordult, így a továbbiakban az év/éves indexek stagnálás-közeli helyzetbe fordulhatnak az eddigi makacs csökkenésből. Eközben a jelenlegi fő hajtóerő, a járműipari export trendje továbbra is emelkedő: márciusban ugyan csökkenés következett be az ágazat exportértékesítésének abszolút volumenében, de ezt egyelőre nincs okunk tartós trendfordulóként értékelni. Örvendetes, hogy az idei első negyedévben az ipari növekedés bázisa kiszélesedett: egy sor ágazat a tavalyi év átlagában megfigyelhető visszaesés-közeli helyzetből növekedésbe váltott az első negyedévben. Az ipari termelés 2014 átlagában 6-6,5%-os ütemben bővülhet. 135 Az építőipari termelés szezonálisan kiigazított volumene (2010 havi átlag = 100) jan 11.mj 11.sze 12.jan 12.mj 12.sze 13.jan 13.mj 13.sze 14.jan Épületek Egyéb építm. Építőipar Forrás: KSH Az építőipar teljesítménye továbbra is viharos ütemben nő: az év/éves növekedési ütem 34% volt márciusban, és közel 28% az első negyedévben. A gyors növekedésből mindkét építőipari főcsoport kiveszi a részét, habár nem azonos mértékben: márciusban az épületek építése közel 28%-kal bővült, míg az egyéb építmények 43%-os növekedést produkáltak (az első negyedévben kereken 40%-ost). A növekedés hajtóerői nem változtak: az ipari épületek (és kisebb mértékben egészségügyi épületeken végzett munkák) az épületek építésénél, valamint közlekedésiinfrastruktúra-beruházások és közműfejlesztések az egyéb építményeknél. Ez utóbbiból arra lehet következtetni, hogy mivel az állami építkezéseket csúcsra járatták a választások előtt (ahogy ez négy évvel korábban is megfigyelhető volt), az év második felében az egyéb építmények kibocsátásának volumene várhatóan alacsonyabb lesz, mint az év első hónapjaiban, ami az év/éves növekedési ütem egyszámjegyűre lassulását eredményezheti. Az épületek építésénél ugyanakkor fennmaradhat az általánosan növekvő trend, egyrészt mivel a vállalati beruházási aktivitás továbbra is növekvő lesz, másrészt mivel a jelek szerint sok éves visszaesés után elérte mélypontját a lakásépítés, vagyis ez az építőipart eddig lehúzó fontos komponens jó eséllyel enyhén pozitívan járul majd hozzá az épületek építésének dinamikájához az idén. Összességében 2014 átlagában az építőipari kibocsátásnak az első negyedévinél lényegesen alacsonyabb, de még mindig nagyon erőteljes, 15-20%-os bővülésére számítunk. A GDP felhasználási oldalát illetően csak közvetett információ áll rendelkezésre. Az egyik oldalról a foglalkoztatottsági és béradatok, a másik oldalon a kiskereskedelmi adatok a magánfogyasztás érdemi fogyasztásbővülését sejtetik. A foglalkoztatottak száma rekordütemben, 7%-kal nőtt az első negyedévben a KSH munkaerő-felmérése szerint, de a közmunkások nélkül vett alkalmazotti 6

7 Kopint-Tárki elemzés létszám is több mint 2%-kal emelkedett, és a közmunkások nélkül vett reálkereset-emelkedés is meghaladta a 6%-ot január-februárban. ben, 7%-kal nőtt az első negyedévben. A foglalkoztatottak száma rekordütem- Mindez kimondottan dinamikus, akár 7% körüli reálkereset-emelkedést vetít előre re, a gyorsan növekvő (de alacsony fizetésű) közmunkás-létszám figyelembe vétele mellett is. A hivatalos kiskereskedelmi főszámok szerint a forgalom márciusban több mint 8%-kal, az első negyedévben pedig mintegy 7%-kal nőtt, de immár a KSH is leszögezi, hogy ez a volumenindex eltérő módszerrel előállított, tehát gyakorlatilag összehasonlíthatatlan volumeneket hasonlít össze, miután tavaly júliustól a dohányboltok forgalmát a forgalomra vonatkozó teljes körű adatok, nem pedig mintavételes felmérés alapján határozzák meg. A konzisztens módszer alapján előálló volumenindexek alacsonyabbak (5,9% márciusban, 4,7% az első negyedévben), de ezek is valószínűsíthetően felülbecslik a tényleges forgalomnövekedést, miután az online pénztárgépekre való átállás jelentős fehéredést vált ki a kiskereskedelemben (habár ennek pontos mértéke és ütemezése nem ismert). Mindezt figyelembe véve prognózisunkban arra számítunk, hogy a háztartások fogyasztásának idei növekedési üteme nem éri el a 2%-ot. A kiugró első negyedévi GDP-emelkedés egyik legfontosabb tényezője a beruházások rendkívüli mértékű megugrása volt. A tavalyi utolsó negyedévi 14,9%-os beruházás-növekedés után ami akkor nagyrészt a viharosan bővülő állami beruházásoknak volt betudható az idei első negyedévben 22,6%-os bővülést mért a KSH. Ráadásul ezúttal a növekedést nem az állami beruházások hajtották habár ez utóbbiak volumene is erőteljesen, 15,1%-kal nőtt, hanem a versenyszféra (pontosabban, az 50 fősnél nagyobb vállalatok) beruházásainak 26,4%-os bővülése. Nemcsak hogy a közelmúltban, de a 2000-es években sem volt még példa hasonló növekedési ütemre (1998-ban mértek utoljára 20% feletti növekedést a vállalati beruházásokban). A vállalati beruházások megugrása azt sugallja, hogy immár bekövetkezett az áttörés, méghozzá a vártnál erőteljesebben: a gazdasági növekedést immár nem csak és talán nem is elsősorban az állam által generált kereslet határozza meg, hanem egyre a bel- és külföldi autonóm piaci folyamatok. Ebbe az irányba mutat a Kopint-Tárki legutóbbi feldolgozóipari konjunktúratesztjének, illetőleg az MFB tavaszi vállalati felmérésének eredménye is: e felmérésekből egészében véve javuló helyzetmegítélés, valamint tovább emelkedő beruházási kedv olvasható ki. Az állami beruházások növekedési üteme ugyanakkor jó eséllyel lefékeződik az év közepétől. Az első negyedévi GDP-növekedés tehát bizonyosan támaszkodott a belső felhasználás számottevő bővülésére, ám a jelek szerint a külkereskedelmi folyamatok is felfelé húzták a gazdasági dinamikát. A külkereskedelmi statisztika szerinti, euróban A külkereskedelmi folyamatok is felfelé húzták a gazdasági dinamikát. Az első negyedévi kiugró GDP-emelkedés egyik fő tényezője a beruházások megugrása volt. mért áru-külkereskedelmi többlet közel 18%-kal volt magasabb az első negyedév egészét tekintve, mint egy évvel korábban, így jó eséllyel a GDPben figyelembe vett nettó export volumene is dinamikusan nőtt. E téren azonban trendváltás várható az év további részében, és ennek már láthatóak a jelei. Márciusban az import nominális értéke forintban és euróban is erőteljesebben nőtt (forintban 1,7 százalékponttal gyorsabban) az előző év azonos hónapjához képest, mint az export, és a külkereskedelmi többlet elmaradt az egy évvel korábbitól. A márciusi romlás dinamikus export mellett következett be, tehát az ok az import megugrása, ami a fogyasztás és beruházás emelkedése mellett nem is túlságosan meglepő. Így noha nem valószínű, hogy mostantól a külkereskedelmi többlet folyamatosan alatta marad az egy évvel korábbinak, és az év egé- 7

8 Kopint-Tárki elemzés szét tekintve a többlet jó eséllyel elérheti a 2013-as szintet arra számítunk, hogy az idei év átlagában a GDP szerinti export az importnál valamivel kisebb ütemben nő, és a nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása nagyjából semleges lesz, vagy csak minimálisan pozitív. Az év egészét tekintve a gazdasági növekedés motorja a belső kereslet lesz. Az év egészét tekintve tehát a növekedés motorja döntően a belső kereslet lesz, ám az első negyedévi kiugró dinamikára is tekintettel a GDP várhatóan így is a korábban vártnál valamivel magasabb, 3%-ot közelítő ütemben fog nőni, a termelési oldalon az ipar és az építőipar (illetve kisebb mértékben a szolgáltatások) által hajtva, a felhasználási oldalon pedig a belső felhasználás által húzva. Érdekes momentum, hogy miközben a belső kereslet táplálja a növekedést (habár az első negyedévben még nem kizárólagosan), ez egyáltalán nem látszik az infláción. Az utóbbi hónapok egyik szenzációja az áprilisban mért 0,1%-os (év/éves) defláció volt. Év/éves áresésre utoljára 1968-ban került sor. Ebben természetesen szerepet játszik a rezsicsökkentés több hullámának átgyűrűző hatása, de az élelmiszer- és gázárak esetében a nagyon alacsony importált infláció a legmeghatározóbb. Ez utóbbi következtében a maginfláció is 2,4%-ra lassult. Az új adat fényében az évi infláció még az eddig várt 0,8%-nál is alacsonyabb, 0,5% körüli lehet. Tényadatok Előrejelzés jan. feb. márc. I. n.év GDP-aggregátumok reálnövekedése GDP -1,7 1,1 3,5 2,9 2,3 Belföldi felhasználás -3,5 0,8 2,9 2,3 Magánfogyasztás -1,7-0,1 1,7 1,6 Közösségi fogyasztás 0,1 4,3 2,0 0,0 Bruttó állóeszköz- felhalmozás -3,7 5,9 7,0 5,0 Bruttó felhalmozás összesen -11,2 2,1 7,6 6,0 Export 1,7 5,3 6,3 6,5 Import -0,1 5,3 6,5 6,9 Ipar -1,8 1,4 6,4 8,2 10,6 8,4 6,3 5,0 Építőipar -6,6 9,6 14,2 29,6 34,2 27,6 17,0 10,0 Infláció 5,7 1,7 0,0 0,1 0,1 0,0 0,5 2,8 Foglalkoztatottak számának növekedése 1,7 1,6 4,5 6,2 6,8 6,8 3,8 0,8 Munkanélküliségi ráta 10,9 10,3 8,9 8,6 8,3 8,3 8,3 8,1 Bruttó nominális keresetek 4,7 3,4 0,9 1,7 2,8 1,8 3,7 5,0 Nettó reálkeresetek -3,5 3,1 0,9 1,6 2,7 1,8 3,2 2,2 Külkereskedelmi mérleg (milliárd euró) 6,7 7,0 0,5 0,8 0,7 1,9 7,0 7,0 8

9 Kopint-Tárki elemzés Az idegenforgalom jobban teljesít Fellendülőben van a hazai idegenforgalom. Az elmúlt négy évben robbanásszerűen nőtt a bel- és külföldi vendégek és az általuk Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma. A magyar fogadó idegenforgalom és vezető üzletága, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás folyó teljesítménye immár végleg maga mögött hagyta a gazdasági válság okozta korábbi kisebb visszaesést. Az ágazat az elmúlt években jelentős bővülést mutat, akár a beutazók számát, akár a kül- és belföldiek magyarországi vendégéjszakáinak számát, akár a Magyarországra látogató külföldiek költését tekintjük. Külföldi látogatók száma és kiadásai Egy fő egy napi költése ezer HUF Látogatók száma, ezer fő Forrás: KSH Egy fő egy napra jutó költése, ezerft Látogatók száma Az első negyedévben nem tört meg a növekedés. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken között szinte robbanásszerűen nőtt a bel- és különösen a külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma az előző évhez képest. A fejlődés 2014 első két hónapjában töretlenül folytatódott, márciusban év/év alapon viszont megtörni látszott, de csak első közelítésben. Az adatok értékelésénél ugyanis figyelembe kell venni, hogy idén áprilisra esett a húsvét, az ünnepi forgalmat az első negyedévi adatok még nem tükrözik. Összességében az első negyedévben az előző években megfigyelt növekedés semmi esetre sem tört meg, legfeljebb kicsit mérséklődött a dinamika. Ugyanakkor az ágazat bevételszerzési képessége is állandóságot mutat, ami a fizetési mérleg euróban mért idegenforgalmi pozícióiból látszik. 9

10 Kopint-Tárki elemzés szezonálisan kiigazított adatok, millió EUR Idegenforgalmi bevételek, kiadások és egyenleg ( ) I 2009.IV 2010.III 2011.II 2012.I 2012.IV 2013.III Forrás: MNB egyenleg bevétel kiadás Az ágazat teljesítményének értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években rendkívül erős és sokrétű adaptációs kényszerrel került szembe. A belföldi vendégek számának és idegenforgalmi fogyasztásának bővülését nagymértékben segítette a korábban nem igazán közkedvelt Üdülési Csekk SZÉP-kártyává alakítása, mert így a belföldi turizmuskeresletet a vállalati Cafetéria részeként nagyobb állami adókedvezményt kap a korábbiaknál. Következésképpen a lakossági jövedelmi folyamatoktól függetlenül is nőhetett a fizetőképes belföldi kereslet. Az állami támogatás révén bővültek a turizmus kapacitásai és fejlesztési forrásai is. A később akár külföldi igényeknek is megfelelő kínálat a megnövelt belföldi kereslet révén szervesen fejlődhetett. Ugyanakkor a SZÉP-kártyának köszönhetően olyan alacsonyabb szintű kapacitások is létrejöttek, amelyek aligha fognak valaha is nemzetközi keresletet vonzani. Ezzel együtt a SZÉP-kártyával finanszírozott belföldi szállás-igénybevétel egy év alatt 20 százalékkal nőtt (március/március alapon). Szép siker a SZÉP-kártya. Megváltozott a külföldi beutazók érdeklődésének jellege. Időközben megváltozott a külföldi beutazók érdeklődésének jellege is, amit jól illusztrál a felkeresett magyar idegenforgalmi régiók öszszetételének átalakulása. Különösen feltűnő a balatoni régió, azaz a napfény és víz típusú kereslet visszaesése. Csökkent a legfontosabb küldő országokból (Németország, Ausztria, Nagy-Britannia) beutazók száma, nőtt a Magyarországgal határos volt szocialista országokból és Oroszországból érkezőké. 10

11 Kopint-Tárki elemzés A beutazók körében nemzedékváltás következett be: elsősorban a néhány napot Budapesten, vagy a Dunántúlon töltő, gyakran fapados járattal érkező, szálláshelyet a Booking.com -on foglaló bulituristák, fesztiválozók száma emelkedett. E tendencia továbbélésének feltétele azonban, hogy a turisztikai vonzerő specifikus új elemeinek (romkocsmák, Sziget Fesztivál, stb.) a működése gazdasági és/vagy gazdaságon kívüli okokból ne lehetetlenüljön el. A több napra Magyarországra látogató külföldiek megosztása turisztikai régiók szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Budapest Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Dél-Dunántúl Közép-Dunavidék Ézak-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Alföld Balaton Dél-Alföld A Malév év eleji megszűnése felerősítette a keresleti átrendeződést, de az eleinte indokoltnak tűnő félelmek ellenére ez nem járt sem a beutazó forgalom valamely fontos szegmensének vagy küldő relációjának, sem a minőségi fogadó turizmus, azaz a magasabb kategóriájú szállodák (üzleti turizmus által generált) forgalmának érzékelhető csökkenésével. A Malév megszűnésével kialakult piaci rés, ha van, vagy volt ilyen egyáltalán, nem tűnik tátongónak. Szarajevóba, Tiranába és nem utolsó sorban New-Yorkba már nincs közvetlen budapesti járat, sem fapaddal, sem méregdrága árakon, de a low cost (illetve az egyéb, Budapestre repülő) légitársaságok olyan sikeresen használták ki a Malév megszűnésével keletkezett üzleti lehetőségeket, hogy az olcsó menetjegyeknek köszönhetően még több külföldi turista választotta Magyarországot. 11

12 Kopint-Tárki elemzés A szállodák átlagos szobakihasználtsága 44 százalék volt márciusában, 0,6 százalékponttal alacsonyabb a mutató tavalyi értékénél (ami azonban jórészt a húsvét-hétvége eltolódásának volt betudható). Az ötcsillagos szállodák szobáinak igénybevétele a legintenzívebb, 59 százalékos, de a gyógyszállodák kihasználtsága is átlagon felüli, 53 százalékos volt. A márciusban kiadott szállodai szobák bruttó átlagára forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó szállásdíj (bruttó REVPAR) 6309 forint, a teljes árbevétel (TREVPAR) forint volt. Bár a budapesti hotelek REVPAR mutatója javult a legnagyobb mértékben a régióban vizsgált öt főváros (Bécs, Prága, Varsó, Pozsony, Budapest) között idén január-februárban, ez még mindig csak a negyedik helyhez volt elég a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) trendriportja szerint. Komplex összehasonlításban a magyarországi szállodák a régiós fővárosok összehasonlításakor a nem túl elegáns ötödik (vagyis utolsó) hellyel voltak kénytelenek megelégedni, aminek fő oka az alacsony átlag 54,9 eurós szobaár volt. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Év összesen A kereskedelmi szálláshelyek Ebből a szállodák vendégei vendégéjszakái vendégei vendégéjszakái ebből külföldi összesen ebből külföldi összesen ebből külföldi összesen ebből külföldi Száma, ezer I.Q* Az előző év azonos időszaka = ,4 101,9 99,2 98,4 103,8 102,6 100,3 98, ,5 91,8 93,7 92,1 92,1 91,5 92,4 91, ,3 107,1 104,3 104,1 107, ,5 107, ,3 110,4 105,4 108,3 110,5 112, , ,5 108,9 105,8 109,4 106,5 109,5 108,1 110, ,3 105,1 104,6 104, ,9 105,3 104, I.Q* 105,9 104,8 Forrás: KSH A vizsgálat idején éppen gyenge forint ellenére a riportban elemzett 30 úticél közül szobafoglaltság tekintetében Budapest 43,7 százalékkal a 27., azaz a negyedik legrosszabb helyet foglalja el, nettó szobaárban pedig még lejjebb, a második legrosszabb helyen áll. A hazai szobafoglaltság és a REVPAR 12

13 Kopint-Tárki elemzés szintje ugyan rendkívül alacsony nemzetközi összehasonlításban, tavalyi növekedésük Magyarországon valamennyi versenytárs országáét meghaladta: az előbbi 9,2 százalékkal, az utóbbi 9,5 százalékkal nőtt január-februárban az egy évvel korábbihoz képest. Eközben ugyanezek a mutatók Bécsben csökkentek, Prágában pedig csupán 2,5 százalékkal emelkedtek. Vagyis a pillanatfelvétel nem kedvező, de a tendencia ígéretes. Bár az MSZÉSZ szerint már telített a piac, a szállodai kapacitás még mindig évente 2-3 százalékkal bővül. A Bisnode digitális üzleti információszolgáltató világcég magyar vállalatának adatai szerint száz, ma működő, vendégfogadással és vendéglátással foglalkozó magyar vállalkozásból Bár a szakmai konszenzus szerint már telített a piac, a szállodai kapacitás még mindig évente 2-3 százalékkal bővül. körülbelül ötnél várható egy éven belül fizetésképtelenségi eljárás. Ha a kényszertörlési eljárásokat is figyelembe vesszük, elmondható, hogy a vendéglátó cégek 14 százalékát fenyegeti valamilyen fizetésrendezési eljárás. Korábban az építőipart fenyegette legerősebben a bedőlés a magyar gazdaságban, de 2014 első negyedévében a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított arányának tekintetében a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás átvette az első helyet. Ebben fontos szerepet játszik, hogy számos idegenforgalmi vállalkozás korábban devizahitelből finanszírozta beruházásait, aminek megnövekedett törlesztésére a folyó gazdálkodás javuló eredményei sem nyújtanak fedezetet. A vizsgálat idején éppen gyenge forint ellenére a riportban elemzett 30 úticél közül szobafoglaltság tekintetében Budapest 43,7 százalékkal a 27., azaz a negyedik legrosszabb helyet foglalja el, nettó szobaárban pedig még lejjebb, a második legrosszabb helyen áll. A hazai szobafoglaltság és a REVPAR szintje ugyan rendkívül alacsony nemzetközi összehasonlításban, tavalyi növekedésük Magyarországon valamennyi versenytárs országáét meghaladta: az előbbi 9,2 százalékkal, az utóbbi 9,5 százalékkal nőtt január-februárban az egy évvel korábbihoz képest. Eközben ugyanezek a mutatók Bécsben csökkentek, Prágában pedig csupán 2,5 százalékkal emelkedtek. Vagyis a pillanatfelvétel nem kedvező, de a tendencia ígéretes. Bár az MSZÉSZ szerint már telített a piac, a szállodai kapacitás még mindig évente 2-3 százalékkal bővül. A Bisnode digitális üzleti információszolgáltató világcég magyar vállalatának adatai szerint száz, ma működő, vendégfogadással és vendéglátással foglalkozó magyar vállalkozásból körülbelül ötnél várható egy éven belül fizetésképtelenségi eljárás. Ha a kényszertörlési eljárásokat is figyelembe vesszük, elmondható, hogy a vendéglátó cégek 14 százalékát fenyegeti valamilyen fizetésrendezési eljárás. Korábban az építőipart fenyegette legerősebben a bedőlés a magyar gazdaságban, de 2014 első negyedévében a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított arányának tekintetében a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás átvette az első helyet. Ebben fontos szerepet játszik, hogy számos idegenforgalmi vállalkozás korábban devizahitelből finanszírozta beruházásait, aminek megnövekedett törlesztésére a folyó gazdálkodás javuló eredményei sem nyújtanak fedezetet. 13

14 EURÓPAI HÍREK Változatos kelet-közép-európai növekedési teljesítmények Az elemzők optimistábbá váltak a rövidtávú kelet-közép-európai növekedési kilátásokat illetően. A fejlődés azonban egyenetlen: mind az országok között, mind az országokon belül jelentős különbségek mutatkoznak. Az idei magyar növekedés a régió élmezőnyéhez tartozik. Bár Kelet-Közép-Európa soha nem számított teljesen homogén régiónak, az uniós csatlakozási folyamat 2004-es megkezdése óta több tekintetben még látványosabbá váltak a gazdasági és társadalmi különbségek. A térség gazdasági növekedési mintázata például erősen polarizálódott: a közti időszak egészében a legjobb növekedési teljesítményt a gazdaságát 49,1%-kal bővítő Szlovákia és a 48,7%-kal növelő Lengyelország érte el. Magyarország Horvátország mellett a régió növekedési sereghajtója volt a közti időszakban. Őket követi a 38,6%-kal Litvánia és 36,9%-kal Románia, majd és a 33,9%-os Bulgária következik. Lettország 33,2%-os, Észtország 32,8%-os, Csehország 27,5%-os összesített növekedést ért el tíz év alatt. Ezután jelentősen lemaradva, 15,1%-kal következik Szlovénia. A két sereghajtó a 8,8%-os Magyarország és a 7,8%-os Horvátország, amelyek alulmúlták mind az EU28 10,8%-os, mind a 2004-es első EU-bővítési kör előtti EU15 9,2%-os átlagos tízéves növekedési teljesítményét. Az EU-hoz való csatlakozás az összes új tagállamnak jót tett; a megnyílt kohéziós és strukturális alapok, a megnövekedett befektetői bizalom jelentős mennyiségű külföldi tőkét vonzott az országokba, ezzel gyorsult a gazdaságok fejlődése. Beruházási és fogyasztási fellendülés vette kezdetét, amely a 2009-es válság előtt érte el tetőpontját, több tagállamban a 20%-os éves volumennövekedést is megközelítve. 0,49 0,46 0,43 0,40 0,37 Az EU28 tagállamok szigma konvergenciája (a kisebb érték a kedvezőbb) 0, A gazdasági fejlettségbeli különbségek mérséklése az EU egyik legfontosabb célja. Az elmaradott térségek és országok felzárkózása, az úgynevezett konvergencia folyamata, amelynek méréséhez gyakran használjuk az úgynevezett szigma-konvergenciát, ami a tagállamok vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szintjének szórását mutatja. (Minél kisebb a szórás, annál közelebb áll egymáshoz a tagállamok gazdasági fejlettsége.) Mint az ábrán látszik, a válság kitörését követően, ben megtorpant, azóta azonban újra gyorsulni kezdett a konvergencia-folyamat. Érdemes ugyanakkor felfigyelni rá, hogy a konvergencia-folyamat 2010 utáni sebessége sokkal lassúbb a 2008 előttinél. Ennek egyrészt az az oka, hogy a régi uniós tagállamok között is növekedtek a gazdasági teljesítmény-különb- 14

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁRCIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR - SZEPTEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa 2013-08-26 MAGEOSZ Hírek 35.hét / 2013 1./5 Némileg nőtt az optimizmus Magyarországon Az idén 0,5 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a Reuters által megkérdezett elemzők szerint.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Gazdasági helyzetértékelés évi kilátások

Gazdasági helyzetértékelés évi kilátások Gazdasági helyzetértékelés 2016. évi kilátások Szeged 2016. január 15. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu jan márc júl szept nov jan márc júl szept nov jan márc júl

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

A gazdasági válság földrajza 2011/1

A gazdasági válság földrajza 2011/1 Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében 292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 28.

Vezetői összefoglaló február 28. 2017. február 28. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróval, a svájci frankkal és a dollárral szemben egyaránt erősödött. A BUX 10,4 milliárd forintos, átlag feletti forgalom mellett

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Januárban jelentősen javultak a magyar vállalkozások várakozásai

Januárban jelentősen javultak a magyar vállalkozások várakozásai Januárban jelentősen javultak a magyar vállalkozások várakozásai A GVI 13. januári negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei 13. januárban jelentősen javult a GVI negyedéves Konjunktúra Indexe és

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Dr. Niklai Ákos MSZÉSZ elnök. Budapesti régióülés. Mercure City Center 2014. március 25.

Dr. Niklai Ákos MSZÉSZ elnök. Budapesti régióülés. Mercure City Center 2014. március 25. Dr. Niklai Ákos MSZÉSZ elnök i régióülés Mercure City Center 2014. március 25. 2 Szállodai kapacitás 2012-2013 - július Szállodai kapacitás - KSH 2012 2013 index 5* 3550 1 512 42,6% 4* 9801 6 684 68,2%

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Baksay Gergely, MNB, Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóság MKT konferencia 2016. október 20. Érintett témák 1. Költségvetési előrejelzésünk

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 9.

Vezetői összefoglaló február 9. 2017. február 9. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama valamennyi vezető deviza ellenében gyengült. A BUX 7,5 milliárd forintos, átlag alatti forgalom mellett 0,17 százalékos emelkedéssel

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

OTP Bank évi előzetes eredmények

OTP Bank évi előzetes eredmények OTP Bank 25. évi előzetes eredmények SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Dr. Csányi Sándor, elnök-vezérigazgató Dr. Spéder Zoltán, alelnök, vezérigazgató-helyettes 26. február 14. A 25. év főbb kihívásai 14/2/26 25. január

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások

A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások MAVZ Közgyűlés 206 206. május 26. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu Az EU országok egy főre eső GDP-je vásárlóerőparitáson

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló szerda, 2013. augusztus 14. Vezetői összefoglaló Pozitív tartományban zárt az összes vezető tengerentúli és európai részvényindex a keddi kereskedési napon a kedvező makrogazdasági adatok hatására. Kedden

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint a világ szállodaiparában 2012 első két hónapjában az elmúlt évhez hasonlóan,

Részletesebben