Vállalkozói Hírlevél 3. TÁMOP C-13/ A Munkáért!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalkozói Hírlevél 3. TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 A Munkáért!"

Átírás

1 Vállalkozói Hírlevél 3.

2 Tartalom Folytatódik az NHP...3 Makrogazdasági fejlemények....4 Az idegenforgalom jobban teljesít...9 Változatos kelet-közép-európai növekedési teljesítmények Európai Acél Nap

3 HAZAI hírek Folytatódik az NHP 139 milliárd forint hitelt helyeztek ki eddig a Növekedési Hitelprogram második szakaszában. Március 12-ig 138,6 milliárd forintnyi hitel kelt el a Növekedési Hitelprogram második szakaszában, jelentette be az MNB. Vonnák Balázs igazgató a Portfolio.hu május 20-i konferenciáján ismertette az adatokat, miszerint ebből 104 milliárd forint finanszírozott új beruházásokat. Az NHP I és II keretében együtt összesen 840 milliárd forintot helyeztek ki a bankok a jogosult vállalkozásoknak. Ennek 31%-át képezték az új beruházási hitelek, 19%-a pedig forgóeszközhitel volt, illetve jelentős volt az egyéb (például devizában denominált) kevésbé előnyös hitelszerződések kiváltása is. A Növekedési Hitelprogram első szakaszának hitelcél szerinti megoszlása milliárd Ft Beruházái hitel Forgóeszköz hitel Hitelkiváltás Forrás: MNB Az első szakaszban csaknem 7200, a másodikban eddig körülbelül 3700 vállalkozás jutott hitelhez. Területileg viszonylag egyenletesnek mondható az eloszlás, a legaktívabb a dél-alföldi régió, míg a középmagyarországi térség kevésbé reprezentált a hitelkihelyezésben. Az MNB szerint időarányosan egyelőre jobban teljesít az NHP második szakasza, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az első szakasz szolgáltatásainak igénybevételére alig fél évig (2013. április szeptember között) volt lehetőség, míg a másodikra több mint egy év áll rendelkezésre (2013. október december). A keretösszeg nagysága is ehhez igazodik: a 2000 milliárd forintos mostani keret közel háromszorosa az első szakaszban felhasznált 701 milliárd forintnak. Az NHP által a vállalati hitelezésre gyakorolt hatásokat még nem ismerjük pontosan, de az Az NHP II időarányosan jobban teljesít biztos, hogy a program tavaly jelentősen hozzájárult a vállalati hitelezéshez. Hogy ezáltal milyen minőségű hitelállomány keletkezett és hogy milyen minőségű hiteleket váltottak ki a felhasználók a segítségével, az nem ismert. Ugyanakkor tudható, hogy az érintett kis- és középvállalati körben a hiteleknek 2013 júniusában még 52%-a volt devizában denominált, szeptemberre pedig ez az arány 44%-ra csökkent. 3

4 Kopint-Tárki elemzés Makrogazdasági fejlemények Az idei első negyedévre vonatkozó előzetes GDP-adatok birtokában már tudható, amit korábban csak sejteni lehetett: az első negyedév a markáns gazdasági gyorsulás jegyében telt, a magyar gazdaságban pedig valószínűleg trendforduló zajlik. A tavalyi utolsó negyedévben mért 2,7%-os kiugró növekedési ütem alapján még nehéz volt megítélni, hogy egy egyszeri, részben a bázishatásnak is betudható jelenség, vagy egy viszonylag tartós növekedés kezdetének a tanúi vagyunk. Az első negyedévi adatok azonban az utóbbi lehetőségét vetítik előre. Nemcsak az előző év azonos időszakához mért 3,5%-os GDP bővülés régen nem tapasztalt magas ütem utal erre (utoljára 2006-ban mértek 3%-ot meghaladó növekedést), hanem az e mögött meghúzódó számottevő beruházás-bővülés, annak is elsősorban a magánszektora vonatkozó adata. A termelő kapacitások bővülése, főként a feldolgozó iparban a termelés további gyors növekedésének a lehetőségét jelzi. A GDP negyedéves növekedési üteme Q1 2008Q4 2009Q3 2010Q2 2011Q1 2011Q4 2012Q3 2013Q2 2014Q1 előző negyedév = 100 előző év azonos időszaka = 100 (jobb t.) Forrás: KSH A kedvező első negyedévi növekedési adat (és az azzal kapcsolatba hozható egyéb makrogazdasági adatok) nyomán a számszerű prognózisunk némileg felfelé módosult az idei évre, noha a Kopint-Tárki korábban is a magasabb növekedési ütemet előrejelzők között volt. A makrogazdasági adatok (GDPnövekedés, az ipar és építőipar gyors bővülése, az export és a kiskereskedelmi forgalom számottevő növekedése) alapján 2014-ben a GDP növekedése minden bizonnyal megközelíti a 3%-ot, de ennél magasabb ütem sem zárható ki. Az éven belül a második félévben a növekedés üteme már feltehetőleg mérséklődni fog, különösen az utolsó negyedévben, amit a magas bázis okozhat. Ami a középtávú kilátásokat illeti, továbbra is maradtak kérdőjelek. Vannak a növekedés tartósságát alátámasztó jelek (a magánfogyasztás további várható bővülése, a kivitelben az élelmiszeripari termékek exportjának gyors növekedése, ami az egyoldalú járműipari dominanciát kissé enyhíti, a versenyszektor beruházásainak határozott élénkülése, valamint az alacsony kamatszint). Ugyanakkor kérdéses, hogy ezek a pozitív tényezők mennyiben tudják kompenzálni az európai uniós támogatású állami beruházási projektek jövőre bizonyosan visszaeső szintjét, hiszen az előző támogatási ciklus lezárása után a következő időszakbeli projektek feltehetőleg csak lassan indulhatnak el. Mindent egybevetve valószínűnek tűnik, hogy 2015-ben az ideinél valamivel lassabb, de 2%-ot meghaladó növekedés következik. Az első negyedévi, viszonylag látványos növekedési ütemhez kívánkozik néhány megjegyzés. A gyors 4

5 Kopint-Tárki elemzés növekedési ütem feltétele mindenekelőtt az első negyedévi magas, az előző negyedévhez viszonyított 1,1%-os növekedés volt. Ugyanakkor ez az 1,1% önmagában csak nagyjából az előző negyedévi 2,7%- hoz hasonló év/éves ütemre lett volna elegendő. Az ennél jóval magasabb ütemhez egyrészt bizonyos fokig a szezonális és a naptárhatás is hozzájárult az ezektől megtisztított év/éves növekedés a nyers adatnál valamivel alacsonyabb, 3,2%-os. Másrészt pedig a KSH a két megelőző negyedévre vonatkozó negyedév/negyedéves növekedési ütemeket is visszamenőlegesen megemelte ezt a bázisidőszaki (tavalyi első negyedévi) negyedév/negyedéves növekedési ütem leszállításával ellensúlyozta e nélkül az idei első negyedévi év/éves ütem mintegy fél százalékponttal alacsonyabb lenne. Akárhogyan is, a KSH közlése szerint a regisztrált gyors növekedést a termelési oldalon az ipari és az építőipari fellendülés hajtotta. Ez összhangban van az ágazati kibocsátási adatokkal. Az iparban a januári-februári 7,3%-ot követően A gazdasági növekedést az ipar és az építőipar hajtotta. márciusban már 10,6%-kal nőtt a termelés volumene. Ez a márciusi gyorsulás azonban döntően a munkanaphatás, kisebb mértékben szezonális hatás eredménye: a munkanaphatással kiigazított év/ éves növekedési index a februárival majdnem azonos, 8,1%-os volt, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított index pedig a februárival megegyezően 7,6% jan 12.ápr Az ipari termelés volumene, 2010=100 (szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva) 12.júl Ipari termelés 12.okt 12.jan 13.ápr belföldi értékesítés 13.júl 13.okt Export 14.jan Forrás: KSH Másrészt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az ipari termelés dinamikája az idén lényegesen felülmúlja az értékesítését: az ipari kibocsátás első negyedévi átlagban 8,4%-os növekedéséhez az öszszes értékesítés 5,5% bővülése társult. Ez azt sugallná, hogy az ipari termékek iránti kereslet lassabban nő a termelésnél, vagyis előbb-utóbb a termelésnek is lassulnia kell. Ez azonban nem feltétlenül következik be: a lanyhább értékesítés oka a csökkenő belföldi értékesítés, azon belül is a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás ágazat belföldi értékesítésének csökkenése, amit elsősorban a meleg időjárás okozott. Eközben az ipar legfontosabb szegmensében, a feldolgozóiparban, a belföldi értékesítés nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, és a feldolgozóipari termelés és összes értékesítés dinamikája összhangban volt egymással. Ezzel együtt változatlanul azzal számolunk, hogy bizonyos fokú lassulásra sor kerül az év további részében: a termelési volumen emelkedésének a tavaly év közepén tapasztaltnál enyhébb dinamikájára, és ezáltal lassuló év/éves növekedési ütemekre. Az exportértékesítés gyors bővülése várhatóan folytatódik habár az első negyedévi 11,9%-hoz képest várhatóan kissé szelídebb ütemben, miközben a belföldi értékesítés a fűtési szezon elmúltával enyhe növekedésbe fordulhat, bár az egész év átlagában az utóbbi esetében inkább stagnálásra számítunk. 5

6 Kopint-Tárki elemzés Érdekes fejlemény, hogy márciusban az ipari dinamikát az utóbbi években lehúzó elektronikai Véget érthetett az elektronika hanyatlása. ágazatban is enyhe növekedést mértek, az exportértékesítésben és a termelésben egyaránt. Ez nem véletlen: a szezonálisan kiigazított adatok tanúsága szerint az ágazat exportértékesítésének hanyatlása véget ért talán enyhe növekedésbe is fordult, így a továbbiakban az év/éves indexek stagnálás-közeli helyzetbe fordulhatnak az eddigi makacs csökkenésből. Eközben a jelenlegi fő hajtóerő, a járműipari export trendje továbbra is emelkedő: márciusban ugyan csökkenés következett be az ágazat exportértékesítésének abszolút volumenében, de ezt egyelőre nincs okunk tartós trendfordulóként értékelni. Örvendetes, hogy az idei első negyedévben az ipari növekedés bázisa kiszélesedett: egy sor ágazat a tavalyi év átlagában megfigyelhető visszaesés-közeli helyzetből növekedésbe váltott az első negyedévben. Az ipari termelés 2014 átlagában 6-6,5%-os ütemben bővülhet. 135 Az építőipari termelés szezonálisan kiigazított volumene (2010 havi átlag = 100) jan 11.mj 11.sze 12.jan 12.mj 12.sze 13.jan 13.mj 13.sze 14.jan Épületek Egyéb építm. Építőipar Forrás: KSH Az építőipar teljesítménye továbbra is viharos ütemben nő: az év/éves növekedési ütem 34% volt márciusban, és közel 28% az első negyedévben. A gyors növekedésből mindkét építőipari főcsoport kiveszi a részét, habár nem azonos mértékben: márciusban az épületek építése közel 28%-kal bővült, míg az egyéb építmények 43%-os növekedést produkáltak (az első negyedévben kereken 40%-ost). A növekedés hajtóerői nem változtak: az ipari épületek (és kisebb mértékben egészségügyi épületeken végzett munkák) az épületek építésénél, valamint közlekedésiinfrastruktúra-beruházások és közműfejlesztések az egyéb építményeknél. Ez utóbbiból arra lehet következtetni, hogy mivel az állami építkezéseket csúcsra járatták a választások előtt (ahogy ez négy évvel korábban is megfigyelhető volt), az év második felében az egyéb építmények kibocsátásának volumene várhatóan alacsonyabb lesz, mint az év első hónapjaiban, ami az év/éves növekedési ütem egyszámjegyűre lassulását eredményezheti. Az épületek építésénél ugyanakkor fennmaradhat az általánosan növekvő trend, egyrészt mivel a vállalati beruházási aktivitás továbbra is növekvő lesz, másrészt mivel a jelek szerint sok éves visszaesés után elérte mélypontját a lakásépítés, vagyis ez az építőipart eddig lehúzó fontos komponens jó eséllyel enyhén pozitívan járul majd hozzá az épületek építésének dinamikájához az idén. Összességében 2014 átlagában az építőipari kibocsátásnak az első negyedévinél lényegesen alacsonyabb, de még mindig nagyon erőteljes, 15-20%-os bővülésére számítunk. A GDP felhasználási oldalát illetően csak közvetett információ áll rendelkezésre. Az egyik oldalról a foglalkoztatottsági és béradatok, a másik oldalon a kiskereskedelmi adatok a magánfogyasztás érdemi fogyasztásbővülését sejtetik. A foglalkoztatottak száma rekordütemben, 7%-kal nőtt az első negyedévben a KSH munkaerő-felmérése szerint, de a közmunkások nélkül vett alkalmazotti 6

7 Kopint-Tárki elemzés létszám is több mint 2%-kal emelkedett, és a közmunkások nélkül vett reálkereset-emelkedés is meghaladta a 6%-ot január-februárban. ben, 7%-kal nőtt az első negyedévben. A foglalkoztatottak száma rekordütem- Mindez kimondottan dinamikus, akár 7% körüli reálkereset-emelkedést vetít előre re, a gyorsan növekvő (de alacsony fizetésű) közmunkás-létszám figyelembe vétele mellett is. A hivatalos kiskereskedelmi főszámok szerint a forgalom márciusban több mint 8%-kal, az első negyedévben pedig mintegy 7%-kal nőtt, de immár a KSH is leszögezi, hogy ez a volumenindex eltérő módszerrel előállított, tehát gyakorlatilag összehasonlíthatatlan volumeneket hasonlít össze, miután tavaly júliustól a dohányboltok forgalmát a forgalomra vonatkozó teljes körű adatok, nem pedig mintavételes felmérés alapján határozzák meg. A konzisztens módszer alapján előálló volumenindexek alacsonyabbak (5,9% márciusban, 4,7% az első negyedévben), de ezek is valószínűsíthetően felülbecslik a tényleges forgalomnövekedést, miután az online pénztárgépekre való átállás jelentős fehéredést vált ki a kiskereskedelemben (habár ennek pontos mértéke és ütemezése nem ismert). Mindezt figyelembe véve prognózisunkban arra számítunk, hogy a háztartások fogyasztásának idei növekedési üteme nem éri el a 2%-ot. A kiugró első negyedévi GDP-emelkedés egyik legfontosabb tényezője a beruházások rendkívüli mértékű megugrása volt. A tavalyi utolsó negyedévi 14,9%-os beruházás-növekedés után ami akkor nagyrészt a viharosan bővülő állami beruházásoknak volt betudható az idei első negyedévben 22,6%-os bővülést mért a KSH. Ráadásul ezúttal a növekedést nem az állami beruházások hajtották habár ez utóbbiak volumene is erőteljesen, 15,1%-kal nőtt, hanem a versenyszféra (pontosabban, az 50 fősnél nagyobb vállalatok) beruházásainak 26,4%-os bővülése. Nemcsak hogy a közelmúltban, de a 2000-es években sem volt még példa hasonló növekedési ütemre (1998-ban mértek utoljára 20% feletti növekedést a vállalati beruházásokban). A vállalati beruházások megugrása azt sugallja, hogy immár bekövetkezett az áttörés, méghozzá a vártnál erőteljesebben: a gazdasági növekedést immár nem csak és talán nem is elsősorban az állam által generált kereslet határozza meg, hanem egyre a bel- és külföldi autonóm piaci folyamatok. Ebbe az irányba mutat a Kopint-Tárki legutóbbi feldolgozóipari konjunktúratesztjének, illetőleg az MFB tavaszi vállalati felmérésének eredménye is: e felmérésekből egészében véve javuló helyzetmegítélés, valamint tovább emelkedő beruházási kedv olvasható ki. Az állami beruházások növekedési üteme ugyanakkor jó eséllyel lefékeződik az év közepétől. Az első negyedévi GDP-növekedés tehát bizonyosan támaszkodott a belső felhasználás számottevő bővülésére, ám a jelek szerint a külkereskedelmi folyamatok is felfelé húzták a gazdasági dinamikát. A külkereskedelmi statisztika szerinti, euróban A külkereskedelmi folyamatok is felfelé húzták a gazdasági dinamikát. Az első negyedévi kiugró GDP-emelkedés egyik fő tényezője a beruházások megugrása volt. mért áru-külkereskedelmi többlet közel 18%-kal volt magasabb az első negyedév egészét tekintve, mint egy évvel korábban, így jó eséllyel a GDPben figyelembe vett nettó export volumene is dinamikusan nőtt. E téren azonban trendváltás várható az év további részében, és ennek már láthatóak a jelei. Márciusban az import nominális értéke forintban és euróban is erőteljesebben nőtt (forintban 1,7 százalékponttal gyorsabban) az előző év azonos hónapjához képest, mint az export, és a külkereskedelmi többlet elmaradt az egy évvel korábbitól. A márciusi romlás dinamikus export mellett következett be, tehát az ok az import megugrása, ami a fogyasztás és beruházás emelkedése mellett nem is túlságosan meglepő. Így noha nem valószínű, hogy mostantól a külkereskedelmi többlet folyamatosan alatta marad az egy évvel korábbinak, és az év egé- 7

8 Kopint-Tárki elemzés szét tekintve a többlet jó eséllyel elérheti a 2013-as szintet arra számítunk, hogy az idei év átlagában a GDP szerinti export az importnál valamivel kisebb ütemben nő, és a nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása nagyjából semleges lesz, vagy csak minimálisan pozitív. Az év egészét tekintve a gazdasági növekedés motorja a belső kereslet lesz. Az év egészét tekintve tehát a növekedés motorja döntően a belső kereslet lesz, ám az első negyedévi kiugró dinamikára is tekintettel a GDP várhatóan így is a korábban vártnál valamivel magasabb, 3%-ot közelítő ütemben fog nőni, a termelési oldalon az ipar és az építőipar (illetve kisebb mértékben a szolgáltatások) által hajtva, a felhasználási oldalon pedig a belső felhasználás által húzva. Érdekes momentum, hogy miközben a belső kereslet táplálja a növekedést (habár az első negyedévben még nem kizárólagosan), ez egyáltalán nem látszik az infláción. Az utóbbi hónapok egyik szenzációja az áprilisban mért 0,1%-os (év/éves) defláció volt. Év/éves áresésre utoljára 1968-ban került sor. Ebben természetesen szerepet játszik a rezsicsökkentés több hullámának átgyűrűző hatása, de az élelmiszer- és gázárak esetében a nagyon alacsony importált infláció a legmeghatározóbb. Ez utóbbi következtében a maginfláció is 2,4%-ra lassult. Az új adat fényében az évi infláció még az eddig várt 0,8%-nál is alacsonyabb, 0,5% körüli lehet. Tényadatok Előrejelzés jan. feb. márc. I. n.év GDP-aggregátumok reálnövekedése GDP -1,7 1,1 3,5 2,9 2,3 Belföldi felhasználás -3,5 0,8 2,9 2,3 Magánfogyasztás -1,7-0,1 1,7 1,6 Közösségi fogyasztás 0,1 4,3 2,0 0,0 Bruttó állóeszköz- felhalmozás -3,7 5,9 7,0 5,0 Bruttó felhalmozás összesen -11,2 2,1 7,6 6,0 Export 1,7 5,3 6,3 6,5 Import -0,1 5,3 6,5 6,9 Ipar -1,8 1,4 6,4 8,2 10,6 8,4 6,3 5,0 Építőipar -6,6 9,6 14,2 29,6 34,2 27,6 17,0 10,0 Infláció 5,7 1,7 0,0 0,1 0,1 0,0 0,5 2,8 Foglalkoztatottak számának növekedése 1,7 1,6 4,5 6,2 6,8 6,8 3,8 0,8 Munkanélküliségi ráta 10,9 10,3 8,9 8,6 8,3 8,3 8,3 8,1 Bruttó nominális keresetek 4,7 3,4 0,9 1,7 2,8 1,8 3,7 5,0 Nettó reálkeresetek -3,5 3,1 0,9 1,6 2,7 1,8 3,2 2,2 Külkereskedelmi mérleg (milliárd euró) 6,7 7,0 0,5 0,8 0,7 1,9 7,0 7,0 8

9 Kopint-Tárki elemzés Az idegenforgalom jobban teljesít Fellendülőben van a hazai idegenforgalom. Az elmúlt négy évben robbanásszerűen nőtt a bel- és külföldi vendégek és az általuk Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma. A magyar fogadó idegenforgalom és vezető üzletága, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás folyó teljesítménye immár végleg maga mögött hagyta a gazdasági válság okozta korábbi kisebb visszaesést. Az ágazat az elmúlt években jelentős bővülést mutat, akár a beutazók számát, akár a kül- és belföldiek magyarországi vendégéjszakáinak számát, akár a Magyarországra látogató külföldiek költését tekintjük. Külföldi látogatók száma és kiadásai Egy fő egy napi költése ezer HUF Látogatók száma, ezer fő Forrás: KSH Egy fő egy napra jutó költése, ezerft Látogatók száma Az első negyedévben nem tört meg a növekedés. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken között szinte robbanásszerűen nőtt a bel- és különösen a külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma az előző évhez képest. A fejlődés 2014 első két hónapjában töretlenül folytatódott, márciusban év/év alapon viszont megtörni látszott, de csak első közelítésben. Az adatok értékelésénél ugyanis figyelembe kell venni, hogy idén áprilisra esett a húsvét, az ünnepi forgalmat az első negyedévi adatok még nem tükrözik. Összességében az első negyedévben az előző években megfigyelt növekedés semmi esetre sem tört meg, legfeljebb kicsit mérséklődött a dinamika. Ugyanakkor az ágazat bevételszerzési képessége is állandóságot mutat, ami a fizetési mérleg euróban mért idegenforgalmi pozícióiból látszik. 9

10 Kopint-Tárki elemzés szezonálisan kiigazított adatok, millió EUR Idegenforgalmi bevételek, kiadások és egyenleg ( ) I 2009.IV 2010.III 2011.II 2012.I 2012.IV 2013.III Forrás: MNB egyenleg bevétel kiadás Az ágazat teljesítményének értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években rendkívül erős és sokrétű adaptációs kényszerrel került szembe. A belföldi vendégek számának és idegenforgalmi fogyasztásának bővülését nagymértékben segítette a korábban nem igazán közkedvelt Üdülési Csekk SZÉP-kártyává alakítása, mert így a belföldi turizmuskeresletet a vállalati Cafetéria részeként nagyobb állami adókedvezményt kap a korábbiaknál. Következésképpen a lakossági jövedelmi folyamatoktól függetlenül is nőhetett a fizetőképes belföldi kereslet. Az állami támogatás révén bővültek a turizmus kapacitásai és fejlesztési forrásai is. A később akár külföldi igényeknek is megfelelő kínálat a megnövelt belföldi kereslet révén szervesen fejlődhetett. Ugyanakkor a SZÉP-kártyának köszönhetően olyan alacsonyabb szintű kapacitások is létrejöttek, amelyek aligha fognak valaha is nemzetközi keresletet vonzani. Ezzel együtt a SZÉP-kártyával finanszírozott belföldi szállás-igénybevétel egy év alatt 20 százalékkal nőtt (március/március alapon). Szép siker a SZÉP-kártya. Megváltozott a külföldi beutazók érdeklődésének jellege. Időközben megváltozott a külföldi beutazók érdeklődésének jellege is, amit jól illusztrál a felkeresett magyar idegenforgalmi régiók öszszetételének átalakulása. Különösen feltűnő a balatoni régió, azaz a napfény és víz típusú kereslet visszaesése. Csökkent a legfontosabb küldő országokból (Németország, Ausztria, Nagy-Britannia) beutazók száma, nőtt a Magyarországgal határos volt szocialista országokból és Oroszországból érkezőké. 10

11 Kopint-Tárki elemzés A beutazók körében nemzedékváltás következett be: elsősorban a néhány napot Budapesten, vagy a Dunántúlon töltő, gyakran fapados járattal érkező, szálláshelyet a Booking.com -on foglaló bulituristák, fesztiválozók száma emelkedett. E tendencia továbbélésének feltétele azonban, hogy a turisztikai vonzerő specifikus új elemeinek (romkocsmák, Sziget Fesztivál, stb.) a működése gazdasági és/vagy gazdaságon kívüli okokból ne lehetetlenüljön el. A több napra Magyarországra látogató külföldiek megosztása turisztikai régiók szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Budapest Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Dél-Dunántúl Közép-Dunavidék Ézak-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Alföld Balaton Dél-Alföld A Malév év eleji megszűnése felerősítette a keresleti átrendeződést, de az eleinte indokoltnak tűnő félelmek ellenére ez nem járt sem a beutazó forgalom valamely fontos szegmensének vagy küldő relációjának, sem a minőségi fogadó turizmus, azaz a magasabb kategóriájú szállodák (üzleti turizmus által generált) forgalmának érzékelhető csökkenésével. A Malév megszűnésével kialakult piaci rés, ha van, vagy volt ilyen egyáltalán, nem tűnik tátongónak. Szarajevóba, Tiranába és nem utolsó sorban New-Yorkba már nincs közvetlen budapesti járat, sem fapaddal, sem méregdrága árakon, de a low cost (illetve az egyéb, Budapestre repülő) légitársaságok olyan sikeresen használták ki a Malév megszűnésével keletkezett üzleti lehetőségeket, hogy az olcsó menetjegyeknek köszönhetően még több külföldi turista választotta Magyarországot. 11

12 Kopint-Tárki elemzés A szállodák átlagos szobakihasználtsága 44 százalék volt márciusában, 0,6 százalékponttal alacsonyabb a mutató tavalyi értékénél (ami azonban jórészt a húsvét-hétvége eltolódásának volt betudható). Az ötcsillagos szállodák szobáinak igénybevétele a legintenzívebb, 59 százalékos, de a gyógyszállodák kihasználtsága is átlagon felüli, 53 százalékos volt. A márciusban kiadott szállodai szobák bruttó átlagára forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó szállásdíj (bruttó REVPAR) 6309 forint, a teljes árbevétel (TREVPAR) forint volt. Bár a budapesti hotelek REVPAR mutatója javult a legnagyobb mértékben a régióban vizsgált öt főváros (Bécs, Prága, Varsó, Pozsony, Budapest) között idén január-februárban, ez még mindig csak a negyedik helyhez volt elég a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) trendriportja szerint. Komplex összehasonlításban a magyarországi szállodák a régiós fővárosok összehasonlításakor a nem túl elegáns ötödik (vagyis utolsó) hellyel voltak kénytelenek megelégedni, aminek fő oka az alacsony átlag 54,9 eurós szobaár volt. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Év összesen A kereskedelmi szálláshelyek Ebből a szállodák vendégei vendégéjszakái vendégei vendégéjszakái ebből külföldi összesen ebből külföldi összesen ebből külföldi összesen ebből külföldi Száma, ezer I.Q* Az előző év azonos időszaka = ,4 101,9 99,2 98,4 103,8 102,6 100,3 98, ,5 91,8 93,7 92,1 92,1 91,5 92,4 91, ,3 107,1 104,3 104,1 107, ,5 107, ,3 110,4 105,4 108,3 110,5 112, , ,5 108,9 105,8 109,4 106,5 109,5 108,1 110, ,3 105,1 104,6 104, ,9 105,3 104, I.Q* 105,9 104,8 Forrás: KSH A vizsgálat idején éppen gyenge forint ellenére a riportban elemzett 30 úticél közül szobafoglaltság tekintetében Budapest 43,7 százalékkal a 27., azaz a negyedik legrosszabb helyet foglalja el, nettó szobaárban pedig még lejjebb, a második legrosszabb helyen áll. A hazai szobafoglaltság és a REVPAR 12

13 Kopint-Tárki elemzés szintje ugyan rendkívül alacsony nemzetközi összehasonlításban, tavalyi növekedésük Magyarországon valamennyi versenytárs országáét meghaladta: az előbbi 9,2 százalékkal, az utóbbi 9,5 százalékkal nőtt január-februárban az egy évvel korábbihoz képest. Eközben ugyanezek a mutatók Bécsben csökkentek, Prágában pedig csupán 2,5 százalékkal emelkedtek. Vagyis a pillanatfelvétel nem kedvező, de a tendencia ígéretes. Bár az MSZÉSZ szerint már telített a piac, a szállodai kapacitás még mindig évente 2-3 százalékkal bővül. A Bisnode digitális üzleti információszolgáltató világcég magyar vállalatának adatai szerint száz, ma működő, vendégfogadással és vendéglátással foglalkozó magyar vállalkozásból Bár a szakmai konszenzus szerint már telített a piac, a szállodai kapacitás még mindig évente 2-3 százalékkal bővül. körülbelül ötnél várható egy éven belül fizetésképtelenségi eljárás. Ha a kényszertörlési eljárásokat is figyelembe vesszük, elmondható, hogy a vendéglátó cégek 14 százalékát fenyegeti valamilyen fizetésrendezési eljárás. Korábban az építőipart fenyegette legerősebben a bedőlés a magyar gazdaságban, de 2014 első negyedévében a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított arányának tekintetében a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás átvette az első helyet. Ebben fontos szerepet játszik, hogy számos idegenforgalmi vállalkozás korábban devizahitelből finanszírozta beruházásait, aminek megnövekedett törlesztésére a folyó gazdálkodás javuló eredményei sem nyújtanak fedezetet. A vizsgálat idején éppen gyenge forint ellenére a riportban elemzett 30 úticél közül szobafoglaltság tekintetében Budapest 43,7 százalékkal a 27., azaz a negyedik legrosszabb helyet foglalja el, nettó szobaárban pedig még lejjebb, a második legrosszabb helyen áll. A hazai szobafoglaltság és a REVPAR szintje ugyan rendkívül alacsony nemzetközi összehasonlításban, tavalyi növekedésük Magyarországon valamennyi versenytárs országáét meghaladta: az előbbi 9,2 százalékkal, az utóbbi 9,5 százalékkal nőtt január-februárban az egy évvel korábbihoz képest. Eközben ugyanezek a mutatók Bécsben csökkentek, Prágában pedig csupán 2,5 százalékkal emelkedtek. Vagyis a pillanatfelvétel nem kedvező, de a tendencia ígéretes. Bár az MSZÉSZ szerint már telített a piac, a szállodai kapacitás még mindig évente 2-3 százalékkal bővül. A Bisnode digitális üzleti információszolgáltató világcég magyar vállalatának adatai szerint száz, ma működő, vendégfogadással és vendéglátással foglalkozó magyar vállalkozásból körülbelül ötnél várható egy éven belül fizetésképtelenségi eljárás. Ha a kényszertörlési eljárásokat is figyelembe vesszük, elmondható, hogy a vendéglátó cégek 14 százalékát fenyegeti valamilyen fizetésrendezési eljárás. Korábban az építőipart fenyegette legerősebben a bedőlés a magyar gazdaságban, de 2014 első negyedévében a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított arányának tekintetében a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás átvette az első helyet. Ebben fontos szerepet játszik, hogy számos idegenforgalmi vállalkozás korábban devizahitelből finanszírozta beruházásait, aminek megnövekedett törlesztésére a folyó gazdálkodás javuló eredményei sem nyújtanak fedezetet. 13

14 EURÓPAI HÍREK Változatos kelet-közép-európai növekedési teljesítmények Az elemzők optimistábbá váltak a rövidtávú kelet-közép-európai növekedési kilátásokat illetően. A fejlődés azonban egyenetlen: mind az országok között, mind az országokon belül jelentős különbségek mutatkoznak. Az idei magyar növekedés a régió élmezőnyéhez tartozik. Bár Kelet-Közép-Európa soha nem számított teljesen homogén régiónak, az uniós csatlakozási folyamat 2004-es megkezdése óta több tekintetben még látványosabbá váltak a gazdasági és társadalmi különbségek. A térség gazdasági növekedési mintázata például erősen polarizálódott: a közti időszak egészében a legjobb növekedési teljesítményt a gazdaságát 49,1%-kal bővítő Szlovákia és a 48,7%-kal növelő Lengyelország érte el. Magyarország Horvátország mellett a régió növekedési sereghajtója volt a közti időszakban. Őket követi a 38,6%-kal Litvánia és 36,9%-kal Románia, majd és a 33,9%-os Bulgária következik. Lettország 33,2%-os, Észtország 32,8%-os, Csehország 27,5%-os összesített növekedést ért el tíz év alatt. Ezután jelentősen lemaradva, 15,1%-kal következik Szlovénia. A két sereghajtó a 8,8%-os Magyarország és a 7,8%-os Horvátország, amelyek alulmúlták mind az EU28 10,8%-os, mind a 2004-es első EU-bővítési kör előtti EU15 9,2%-os átlagos tízéves növekedési teljesítményét. Az EU-hoz való csatlakozás az összes új tagállamnak jót tett; a megnyílt kohéziós és strukturális alapok, a megnövekedett befektetői bizalom jelentős mennyiségű külföldi tőkét vonzott az országokba, ezzel gyorsult a gazdaságok fejlődése. Beruházási és fogyasztási fellendülés vette kezdetét, amely a 2009-es válság előtt érte el tetőpontját, több tagállamban a 20%-os éves volumennövekedést is megközelítve. 0,49 0,46 0,43 0,40 0,37 Az EU28 tagállamok szigma konvergenciája (a kisebb érték a kedvezőbb) 0, A gazdasági fejlettségbeli különbségek mérséklése az EU egyik legfontosabb célja. Az elmaradott térségek és országok felzárkózása, az úgynevezett konvergencia folyamata, amelynek méréséhez gyakran használjuk az úgynevezett szigma-konvergenciát, ami a tagállamok vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szintjének szórását mutatja. (Minél kisebb a szórás, annál közelebb áll egymáshoz a tagállamok gazdasági fejlettsége.) Mint az ábrán látszik, a válság kitörését követően, ben megtorpant, azóta azonban újra gyorsulni kezdett a konvergencia-folyamat. Érdemes ugyanakkor felfigyelni rá, hogy a konvergencia-folyamat 2010 utáni sebessége sokkal lassúbb a 2008 előttinél. Ennek egyrészt az az oka, hogy a régi uniós tagállamok között is növekedtek a gazdasági teljesítmény-különb- 14

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében 292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Dr. Niklai Ákos MSZÉSZ elnök. Budapesti régióülés. Mercure City Center 2014. március 25.

Dr. Niklai Ákos MSZÉSZ elnök. Budapesti régióülés. Mercure City Center 2014. március 25. Dr. Niklai Ákos MSZÉSZ elnök i régióülés Mercure City Center 2014. március 25. 2 Szállodai kapacitás 2012-2013 - július Szállodai kapacitás - KSH 2012 2013 index 5* 3550 1 512 42,6% 4* 9801 6 684 68,2%

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről MÁRCIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint a világ szállodaiparában 2012 első két hónapjában az elmúlt évhez hasonlóan,

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

2008/2009. üzleti év. EGIS Gyógyszergyár Nyrt.

2008/2009. üzleti év. EGIS Gyógyszergyár Nyrt. 2008/2009. üzleti év EGIS Gyógyszergyár Nyrt. A konszolidált árbevétel 6-kal, az adózás előtti nyereség 16-kal nőtt. millió Ft 2008. okt.- 2009. szept. 2007. okt.- 2008. szept. Árbevétel 115 311 109 192

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI)

KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) 2006. I. KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó cégek (fejlesztők,

Részletesebben

2009/2010. üzleti év 2. negyedév Konszolidált adatok

2009/2010. üzleti év 2. negyedév Konszolidált adatok . üzleti év Konszolidált adatok EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Két elszámolási változás a bázishoz képest Kikerült a Medimpex UK UK Változott a számviteli politika Az Az EGIS EGIS

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények

Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények 2015. február Háttéranyag a Monetáris Tanács 2015. február 24-i ülésének rövidített jegyzőkönyvéhez 1 Közzététel időpontja: 2015. március 11. 14 óra A Makrogazdasági

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

FENNMARADT, DE NEM ERŐSÖDÖTT AZ INGATLANPIACI DERŰLÁTÁS (A GKI 2015. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI)

FENNMARADT, DE NEM ERŐSÖDÖTT AZ INGATLANPIACI DERŰLÁTÁS (A GKI 2015. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) FENNMARADT, DE NEM ERŐSÖDÖTT AZ INGATLANPIACI DERŰLÁTÁS (A GKI 2015. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők,

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

TOVÁBB SZÁRNYAL A LAKÁS- ÉS IRODAPIAC (A GKI 2015. ÁPRILISI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI)

TOVÁBB SZÁRNYAL A LAKÁS- ÉS IRODAPIAC (A GKI 2015. ÁPRILISI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) TOVÁBB SZÁRNYAL A LAKÁS- ÉS IRODAPIAC (A GKI 2015. ÁPRILISI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2. Puczkó László ügyvezető igazgató

Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2. Puczkó László ügyvezető igazgató Magyar Hotel Monitor meteo: 2012 Q1 & Q2 Puczkó László ügyvezető igazgató 1 133 szálloda napi adatai 29 településről 2 2010 2011 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 3*, 3* Superior - Bp 3*, 3* Superior - Nem

Részletesebben