IMRE MIKLÓS A SZABÁLYOZÓ ÉS FELÜGYELŐ ÁLLAM * (AZ EURÓPAI UNIÓ PERSPEKTÍVÁJÁBAN)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IMRE MIKLÓS A SZABÁLYOZÓ ÉS FELÜGYELŐ ÁLLAM * (AZ EURÓPAI UNIÓ PERSPEKTÍVÁJÁBAN)"

Átírás

1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR IMRE MIKLÓS A SZABÁLYOZÓ ÉS FELÜGYELŐ ÁLLAM * (AZ EURÓPAI UNIÓ PERSPEKTÍVÁJÁBAN) Bevezetés Témaválasztásunk aktualitása nem igényel különösebb indokolást. A 2008-ban kezdődő globális gazdasági krízis az adott régiók (EU) és az egyes államok válságjelenségei, valamint az általános értékválság kedvezőtlen hatásai együttesen érzékelhetők. Anélkül, hogy fatalista módon a nemzetállami cselekvések hiábavalósága mellett érvelnénk, szükségesnek tartjuk annak rögzítését, hogy az államok rendkívül szűk mozgástérrel rendelkeznek a gazdasági krízis felszámolásával kapcsolatban. Az egyes államok gazdasági szerepét megjelenítő gazdaságpolitika hatékonysága régóta a viták kereszttüzében áll. Ebben a körben a kormányzatok kétség kívül rendelkeznek bizonyos befolyásolási képességgel és autonómiával. Az államok mozgásterét azonban jelentősen szűkíti, hogy a gazdaságpolitikának két olyan feltételrendszer között kell érvényesülnie, amelyekre egyáltalán vagy csak csekély mértékben rendelkeznek befolyással. Ezeket a kondíciókat a történelmi adottságok és a nemzetközi körülmények jelentik. Az adott állam gazdasági erejéhez, a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt helyéhez képest valamilyen mértékben a globális vagy regionális (például Európai Unió) kooperáció alkotója is. Az állami beavatkozási lehetőségek az országok és a gazdaságok egymástól való kölcsönös függőségi kapcsolatainak (interdependencia) erősödésével tovább szűkülnek. Tanulmányunkban a globális válságra adható állami válaszokat elemezzük az Európai Unió jogrendjének keretei között. Álláspontunk szerint a nemzetállamok válságra adható gazdasági válaszait az Európai Unió jogrendszerének keretei között nem lehet kizárólag az unió politikái alapján meghatározni. * Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a Közigazgatási szervezet és e-kormányzás műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Imre Miklós. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Török Gábor egyetemi tanár (BCE). A szerző főiskolai tanár (BCE Közigazgatástudományi Kar); elérhetősége:

2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Úgy véljük, hogy az államoknak a gazdaságra gyakorolt hatását illetően az uniós politikák mellett meghatározó jelentőségűek a tagállamok mozgásterét szűkítő rendelkezések. A törvényhozás jelentősége folyamatosan csökken a nemzetközi jog miatt, illetve az alkotmánybíróságok gyakorlatának következtében. Erősíti ezt a folyamatot, hogy a szabályozó hatóságok működésében egyre inkább előtérbe kerülnek a diszkrecionális jogkörök. A gazdasági válságból való kilábalást nehezíti az európai jogrend negatív integrációs formája, amely egy neoliberális koncepciónak is tekinthető. Arra figyelemmel mondhatjuk ezt, hogy a gazdasági integráció a versenykorlátozó állami támogatások korlátok közé szorításával, illetve a négy szabadság érvényesülésének a tagállamok jogrendje akadályainak lebontásával valósul meg. Szeretnénk azonban rögzíteni, hogy az Európai Unió egész működése nem tekinthető kizárólag negatív integrációnak. Az európai együttműködés kezdetekor a keresztény demokrata és keresztény szocialista eszmerendszer alapján egy, a térség fejlődését biztosító aktív kooperációt kívántak megvalósítani. Az Európai Unió Bírósága rendkívül szigorúan vizsgálja a tagállamok által életbe léptetett rendelkezéseket. Sokan úgy vélik, hogy e kontroll hiányában az államok a hagyományos keynesi gazdaságpolitika alapján hoznák versenyelőnybe saját gazdasági szereplőiket, támogatással, vagy bürokratikus intézkedésekkel, ami e közösség felbomlásához vezetne. Ezért a kormányzatok bármilyen gazdasági szabályozással kapcsolatos döntéseinek meg kell felelniük ennek a viszonyrendszernek, ami jelentős bizonytalanságokat okoz, ugyanakkor szűkíti a tagállamok gazdasági mozgásterét. Elég csak a válságadókra, az áfával, illetve a rögzített árfolyamon történő végtörlesztéssel kapcsolatos kérdésekre gondolni. A hagyományos állami hatáskörben lévő monetáris politikát az Európai Központi Bank, a tagállamok fiskális politikáját a konvergencia-kritériumok, illetve a most épülő gazdasági kormányzás rendelkezései szorítják korlátok közé. Az államok ebben a helyzetben nagyrészt a globalizáció következtében elveszített gazdasági mozgásterüket, európai szintű szupranacionális intézmények felállításával pótolhatják, amelynek keretein belül hatékonyan képesek a közérdek képviseletére. Másrészt késztetést éreznek a stratégiai vállalatok saját kézben tartására, és az állami gazdasági társaságok segítségével a gazdaság befolyásolására. Ezeket az állami célkitűzéseket is az európai jogrend keretei között kell értelmezni. A tanulmány kísérletet tesz az állam a válság során módosult gazdasági szerepének a bemutatására, különös tekintettel az európai jog feltételeire. Az állam gazdasági szabályozó szerepe Az állam gazdasági szabályozó feladatainak meghatározásánál szükséges annak hangsúlyozása, hogy az állam és a közigazgatás minden hiányosságuk ellenére végső soron a köz érdekében járnak el, míg a gazdaság szereplőit a profitmaximalizálás szempontjai vezérlik.

3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az előző megállapítás annak ellenére igaz, hogy a vállalkozások társadalmi szerepvállalásában komoly előrelépéseket láthatunk. A gazdasági szereplők társadalmi szerepvállalásával kapcsolatos program (CSR) keretein belül a magánvállatok törekszenek az etikus működésre, valamint hozzá kívánnak járulni a társadalmi-gazdasági fejlődéshez (pl. a magyarországi bankok működésére vonatkozó etikai kódex). A CSR program részleges sikerei ellenére szükség van a közérdek hatékony képviseletére. Vitathatatlan, hogy a multinacionális vállalatok valós túlhatalmával szemben csak stabil közigazgatással rendelkező nemzetállamok vagy azok együttműködésével létrejövő szupranacionális szervezetek képesek fellépni. A komplex gazdasági-társadalmi fenntarthatósági szempontok miatt számos szerző már a globális közérdek és közjó érvényesítésének szükségességét hangsúlyozza. A modern államokban az igazgatási (bürokratikus) koordinációnak megvan a maga létjogosultsága a piaci koordinációval együtt. Ezek harmóniája biztosítja a társadalom és a gazdaság kiegyensúlyozott működését. A közigazgatás feladatainak jobb ellátása érdekében mérsékelni kell tevékenységének kiterjedtségét, amelyet az állami hatalom erősítésével kell összekapcsolni. A szocializmus keretei között az állam gazdasági szabályozó eszközei, a társadalmi berendezkedés különbségeiből adódóan a mai helyzettől alapvetően eltérő keretek között érvényesültek. Hangsúlyos volt például a termelési volumenek meghatározása. Az állam gazdasági szabályozási tevékenységét szűkebb értelemben jogszabályalkotásnak tekinthetjük. Tágabb felfogásban a gazdasági szabályozás magába foglalja az állami beavatkozás komplex eszközrendszerét. Általános megközelítések szerint az állam gazdasági befolyásolási lehetőségei között a gazdasági tervezés mellett a gazdasági szabályozásnak van meghatározó jelentősége. 1 A gazdasági folyamatok közigazgatási befolyásolása jogi tilalmak, kötelezettségek, adóztatás, kedvezmények biztosítása vagy jegybanki műveletek útján történik. Megkülönböztethetünk tartalmi szempontból monetáris és fiskális eszközöket. Monetáris eszköznek tekintik a forgalomban lévő aktív pénzmennyiséggel és a kamatokkal összefüggő cselekvéseket. Ilyenek például a tartalékráta szabályozása, a banktartalékok leszámítolási kamatlábának megváltoztatása, a kamatlábak regulálása stb. Ebben a körben meghatározó a jegybank szabályozási tevékenysége. Fiskális eszközként tartják számon a költségvetéssel összefüggő cselekvési formákat. Ilyenek pl. az adóztatás, a vállalkozásokat segítő szubvenciók. Gazdasági rendészetnek tekinthetjük azokat a közigazgatási tevékenységeket, amelyek a kitűzött célokat kötelezettségek és/vagy tilalmak megfogalmazásával kívánják előmozdítani. A gazdasági közigazgatásnak ezen kívül vannak informális eszközei is (pl. lobbi, kampány). 1 PAPP ZSIGMOND: A gazdasági közigazgatás fogalma, eszközei és szervezete o. In: Közigazgatás és gazdaság. Szerkesztette: Lőrincz Lajos. Budapest, UNIÓ 2001.

4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Tágabb értelemben állami szabályozásnak tekinthetjük azt is, amikor nemzeti bankok vagy magánvállalatok az államtól kapott megbízás alapján végeznek közérdekű tevékenységet (pl. államkötvények vásárlása stb.). A gazdasági szabályozás szempontjából fontosnak tartjuk bemutatni az állam gazdasági szerepét óvatosan kezelő angolszász modellt és a közismerten aktív állami cselekvésre építő francia megoldást. Előbbit a piac által vezérelt vegyes gazdaság modelljeként, utóbbit az állam által vezérelt duális gazdaság példájaként szokták említeni. 2 Angolszász modell 3 Az angolszász modell kialakulásának történelmileg az az oka, hogy ezekben az államokban már a piacgazdaság kialakulásának pillanatában a magánszervezetek álltak a gazdasági fejlesztések fókuszában. A feudális maradványok egyáltalán nem terhelték a gazdaságot (pl. USA), vagy a piacgazdaság szerves fejlődés útján jött létre (Nagy-Britannia). Az államoknak tehát ezekben az országokban nem kellett aktív, centralizált módon megtisztítani a gazdaságot a feudális előzményektől. Az angolszász modell hagyományosan idegenkedik az állami beavatkozástól, az öngondoskodást, illetve a szabad piac működését helyezi előtérbe. Az angolszász irodalom egy része szerint az államnak szabályokat kell alkotnia a piac tökéletlenségeinek kiküszöbölésére. Más nézetek szerint az államnak nincs meg a szükséges információja ahhoz, hogy optimálisan szabályozzon, vagy a különböző lobbiérdekek nyomása miatt a reguláció nem lesz kellően hatékony, sőt esetenként könynyen kontra produktívvá válhat. A piaci tökéletlenségek oka lehet a monopol erőfölény, környezetvédelmi problémák, illetve a szereplők korlátozott racionalitása. Ez utóbbi például abból eredhet, hogy az emberek így a döntéshozók is nehezen látnak át bonyolult helyzeteket. A legtöbb amerikai szerző úgy véli, hogy az államnak a jólét biztosítása érdekében a gazdasági hatékonyságot kellene növelnie, ami a piaci tökéletlenségek kiküszöbölésével érhető el. Ugyanakkor léteznek olyan nézetek is, amelyek szerint a gazdasági szabályozást a jövedelmek újraelosztására kellene használni. Az állami reguláció számunkra talán idegennek tűnő kritikái szerint egyes iparágak vállalatai amikor a hatóságoktól szabályozást kérnek, gyakran a reguláció céljával ellentétes eredményt érnek el. Sok esetben ugyanis a gazdasági szereplők rabul ejtik a szabályozókat és így a többi vállalathoz képest indokolatlan előnyre tesznek szert. Szintén kritika éri a jogi monopóliumokat, mert a szakmai kamarák keretein belül végzett tevékenységek (ügyvédi kamarák) gyakorlását feltételekhez kötik. E nézetek szerint az ilyen helyzetek számos visszaélésre adnak lehetőséget. Sok esetben a monopol tevékenységekkel előmozdított pozitív hatások nem képesek a negatív következmények ellensúlyozására. 2 Összehasonlító gazdaságtan. Szerkesztette: Szabó Katalin. AULA Kiadó DENNIS W. CARLTON JEFFREY M. PERLOFF: Modern piacelmélet. PANEM Szabályozás és dereguláció 20. fejezet

5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az angolszász irodalom döntő többsége szerint a monopóliumok magasabb árakhoz vezetnek, mintha az adott tevékenységeket versenyző vállalatok látnák el. A monopóliumokkal kapcsolatos szabályozás három területen lehet ártalmas. A szabályozás megszünteti az innovációra, a hatékonyabb működésre való késztetést. Szükségtelen a reguláció olyan helyzetben, amikor a piaci szereplők beléphetnek az adott piacra, hiszen ennek következtében meg is szűnik a monopólium. Nincs szükség monopóliumra, ha a reguláció költsége aránytalanul drága, vagy a szabályozók alkalmatlanok, illetve ha az eredeti célok regulációval nem érthetők el. A közszolgáltatások az Egyesült Államok esetében is jelentős részben állami tulajdonban vannak. Ebben a helyzetben az állami tulajdon elsősorban a társadalom tagjainak jólétét szolgálja és nem kizárólag profitérdekeket követ. Azonban az állami tulajdonban lévő vállalatokat sok kritika éri: kevésbé hatékonyabbak a magántulajdonban lévő cégeknél. A privatizációra olyan technikára tekintenek, mint amely képes a kevésbé hatékony állami vállalatokat magánkézbe adni. Az állam gyakran él az árszabályozással az infláció kordában tartása miatt, vagy egyes ágazatokban az árak alacsonyan tartása érdekében. A neoliberális koncepció jellemzően a deregulációt javasolja a túlzott szabályozás elkerülésére, ami esetekben pozitívan hathat az adott iparág versenyképességére is. Az európai jogrend az utóbbi évtizedekben egyre több elemet vesz át az Egyesült Államok gyakorlatából. Utaltunk már korában arra, hogy az Európai Közösség egységes belső piacának megvalósítása valójában egy neoliberális koncepciónak tekinthető. Az USA megoldásai, főleg az Európa Bizottság álláspontjára gyakorolnak nagy hatást, amely elsősorban az állami monopóliumok lebontásában, vagy átalakításában mutatkozik meg. Franciaország, mint az állami beavatkozás példája A klasszikus francia felfogás ahogy azt már korábban rögzítettük az állam által vezérelt duális piacgazdasági modellt preferálja. A történelmi előzményekhez tartozik, hogy a francia ipari fejlődés az angolszász államokhoz képest késleltetetten ment végbe. Ennek ellensúlyozására az állam központilag vezérelt módon végzett gazdaságfejlesztési feladatokat és kísérelte meg a feudális maradványok eltávolítását. A hagyományos francia etatista szemlélet alapján ami közvetlenül a 2. világháborút követően mutatkozott meg vegytiszta formában a tiszta piacgazdaság nem vezet prosperitáshoz. Ennek legfőbb okai a hosszú távú tervezés hiánya, a piaci szereplők körében pedig az a körülmény, hogy a gazdasági tranzakciók kevésbé transzparensek. Úgy vélték, hogy a vállalatok nagy többsége még a saját érdekeit sem képes felismerni, a közérdek szolgálata pedig szóba sem jöhet. Az előzőek alapján a francia modell a gazdaság egészére vonatkozóan a kapitalizmus viszonyaihoz képest nagyon erős állami kontrollt valósított meg. Ez nem csak az állami tulajdon meghatározó hányadát jelenti, hanem az árszabályozást és a gazdasági folyamatok tervezését is magában foglalja.

6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A 80-as években ismételten beindult az államosítási hullám. Az Alkotmányból levezetve jogi kötelezettségként kezdte el érvényesíteni a kormányzat azt az elvet, miszerint a monopolhelyzetbe került közszolgáltatást nyújtó nagyvállalatokat államosítani kell. Ezt pedig a gazdasági közérdek mind jobb érvényesítése érdekében, valamint a gazdasági szuverenitás megőrzésével indokolták. Ez a folyamat éles ellentétben állt az ugyanebben az időben Nagy-Britanniában és az USA-ban érvényesülő neoliberális elemeket is magában foglaló neokonzervatív gazdaságirányítási fordulattal. Ez a felfogás Milton Friedman és a chicagói közgazdasági iskola által hirdetett monetarista elképzelésekre épült, amelynek értelmében az államnak teljes mértékben vissza kell vonulnia a gazdaságból. A szabad piac törvényei hosszútávon megoldják az egyensúlyi problémákat. Általános vélekedés szerint az angolszász neoliberalizmus európai jogrendre gyakorolt hatása miatt különös tekintettel az Európai Bizottságnak a versenyjog hatékonyabb érvényesítését célzó törekvéseire kezdett a francia állam a 80-as évek közepén ismét privatizációkba. Érdekes megállapítás, miszerint a szabályozó hatóságok létrejöttét éppen a stratégiai fontosságú, közszolgáltatást nyújtó állami vállalatok privatizációja tette szükségessé. A gazdasági szabályozás kiterjedt a napjainkra jellemző komplex rendszerek (gazdasági, pénzügyi, környezeti) optimalizálására, stabilizálására, egységesítésére, szabályosságára, méltányosságára vonatkozó normák megalkotására. 4 A gazdasági szabályozás törekedhet a makroökonómiai egyensúlytalanságok kezelésére, a fiskális és monetáris politikán keresztül. Ugyanakkor célozhatja meghatározott területek kodifikációját, illetve ellenőrzését is (pénzügyek, energia, kommunikáció). Jean Saint-Geours álláspontja szerint a közszektor leépítése például az Egyesült Királyságban megvalósított privatizáció Margaret Thatcher idején maga után vonta az úgynevezett francia típusú szabályozó hatóságok szerepének növekedését (versenyhatóságok). A szerző úgy véli, hogy a hatóságok a kiterjedt állami közszektor célkitűzéseit valósítják meg és szerepüket éppen a privatizáció eredményeképpen növelik meg. Az európai jogrendre gyakorolt francia hatás pedig a közszolgáltatások területén a versenyjog hatálya alóli jelentős derogációkban lelhető fel. Állami szerepvállalás okai és az azt magyarázó elméletek 5 A 20. században a tőkés piacgazdaság vegyes gazdasággá alakult, ami módosította az állami szerepvállalás eddigi formáit és új minőséghez vezetett. Ez a folyamat több fejleménnyel indokolható. A tőkés gazdaság keresletkorlátos (egyoldalúan profitorientált jellegéből) adódó konjunktúraingadozások gazdasági és szociális hatásai egyre inkább aláásták a társadalmi rend legitimitását. Ennek a helyzetnek az orvosolására állami beavatkozásra volt szükség. 4 JEAN SAINT-GEOURS: Quel avenir pour les enterprises publiques 2001 puf, P 39 5 BÁGER GUSZTÁV VÍGVÁRI ANDRÁS: Államreform, közpénzügyi reform. Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet április

7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az aranyalapú pénzrendszer megszűnésével létrejött modern pénzügyi rendszer fokozott ellenőrzést igényelt. A 20. század második felében az információs technológia és a telekommunikáció fejlődésével elindult a termelési tényezők mobilitásának növekedése, amely deregulációkhoz vezetett. Ennek következményeként több államban is erőteljes privatizáció zajlott le. Európában e folyamatok tovább segítették az integrációt a korábbi jóléti rendszerek fenntartásával. A regionalizáció és a globalizáció párhuzamosan érvényesült. Ez a folyamat nehézségekhez és ellentmondásokhoz vezetett az európai gazdasági integráció során. Az állam gazdasági szerepvállalását magyarázó elméletek alapvetően két csoportra oszthatók. Az egyik szerint az állam a hagyományos közhatalmi funkcióin túllépő szerepvállalását az iparosodással kapcsolatos káros folyamatok enyhítése (urbanizáció, hagyományos családi kötelékek megváltozása) érdekében alkalmazza. Az ipari társadalom makrogazdaságilag nem tekinthető egyensúlyi rendszernek (gyakori túltermelési válságok). E problémák kezelése további állami beavatkozást indukál. A mainstream közgazdaságtan értelmében a kormányzat legfontosabb gazdasági funkciói a következők: szabályozás, allokáció, redisztribúció, gazdasági stabilizáció. Az állam szabályozó funkciója lehet normatív szabályozás, amely a gazdasági együttműködés kereteinek, feltételeinek, általános játékszabályainak a létrehozását jelenti. Ez elsősorban tehát a szerződéses viszonyok (magánjogi szabályok) kiépítését célozza. Azonban úgy véljük, hogy e funkciót sem lehet kizárólagosan magánjogi jellegűnek tekinteni. Például a közjegyzők által végzett hitelesítési tevékenység, amely szintén hozzájárul a szerződéses struktúrák védelméhez, nem tekinthető magánjogi természetűnek. A diszkrecionális szabályozás körébe tartozik különféle tevékenységek végzésének feltételeinek előírása, az árszabályozás, szubvenciók nyújtása, a piacra lépés korlátozása stb. Talán ezt a területet szorította a leginkább korlátok közé az európai jogrend. Az árszabályozás európai versenyjogi szabályokkal ütközhet, a szubvenciókat, azaz az állami támogatásokat szintén korlátozza a közösségi jog. A különféle tevékenységekre vonatkozó szabályozásnak ráadásul meg is kell felelniük a négy szabadságra vonatkozó elveknek. Jellemző, hogy a gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos területeken az európai jogrend igyekszik visszaszorítani a közigazgatási szervek diszkrecionális jogkört is tartalmazó hatásköreit, mivel az ilyen helyzetek alkalmasak lehetnek a más tagállamok illetőségével rendelkező gazdasági szereplők hátrányos megkülönböztetésére. Ugyanígy nehézségekbe ütközött olyan európai ügynökség létrehozása, amelyekre szupranacionális szintű gazdasági tevékenységek ellenőrzése miatt volna szükség (pl. Európai Tőkepiaci Felügyelet). Az egyedi szabályozás a diszkrecionális szabályozás egy speciális esete. Ellentétben a diszkrecionális szabályozással, az egyedi szabályozást az európai jogrend is elősegíti, mert sok esetben azért ellentétesek a tagállami jogszabályok az európai joggal, mert nem teszik lehetővé az egyéni mérlegelés, így az arányosság jogelvének érvényre juttatását. Az allokációs és a redisztribúciós funkció jelentős mértékben összekapcsolódik.

8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az allokációs funkció keretében az állam a piactól átveszi az erőforrások koncentrációjának és elosztásának feladatait és forrásokat biztosít bizonyos célokhoz. A piac működését korrigáló allokációs funkció esetén az állam csak módosítja a piac működéséből származó allokációt, helyettesítő allokáció esetén az állam olyan területen avatkozik be, ahol a piac egyáltalán nem működik. Európai szintű allokációs funkciónak tekinthető a Közös Agrárpolitika, míg helyettesítő allokáció lehet a hátrányos helyzetű térségekre vonatkozó európai programok. Az elosztási (redisztribúciós) szerepkörben az állam az államháztartás egésze által, makrogazdasági szintű jövedelem újraelosztást valósít meg. Beszélhetünk jóléti (egészségügy), illetve generációk közti újraelosztásról. Bizonyos szempontból a Közös Agrárpolitika európai szintű redisztribúciós funkciónak is tekinthető. Az állam célja stabilizációs szerepkörben a gazdasági folyamatokban mutatkozó ingadozások, hullámzások káros hatásainak kivédése és a pénzügyi egyensúly biztosítása. Stabilizáló funkciót tölthet be az Európai Központi Bank a kamatszint változásaival. Időnként az alapító szerződések rendelkezéseinek megsértésével pénzügyi krízist akadályozhat meg tagállamok államkötvényeinek közvetlen vásárlásával (Olaszország). Az Európai Stabilizációs Alap természetesen betölt gazdasági stabilizáló funkciót. A gazdasági stabilizáció általános célja a gazdaság működőképességének fenntartása, az árszínvonal emelkedésének korlátozása, az államháztartási és folyó fizetési mérleg hiányának keretek közé szorítása, valamint a pénzügyi egyensúly fenntartása. Az Európai Tőkepiaci Felügyeleti Rendszer is ellát ilyen funkciót. Ez az új 2011 elején létrehozott szervezeti struktúra a makro-prudenciális válság elkerülését kívánja meg a jövőre nézve megakadályozni. A konvergencia-kritériumok többek között a folyó fizetési mérleggel kapcsolatos egyensúlytalanságok kiküszöbölése érdekében kerültek bevezetésre. Komoly problémákat okoz, hogy mind ez ideig nem sikerült kidolgozni egy olyan rendszert, amely elkerülhetővé tenne, vagy legalább tompítana olyan helyzeteket, amely egyes tagállamok tartós kereskedelmi többletéből, míg mások szükségszerű hiányából adódnak. A közszolgáltatások, elsősorban az európai versenyjoggal jelentenek potenciális öszszeütközési lehetőséget. A természeti erőforrások, például termőföldek szabályozásával kapcsolatban nagy kihívásokat jelentenek a tagállamoknak a tőke szabad áramlásával való összeegyeztethetőség kérdései. A szociális kohézióval összefüggésben szükséges annak rögzítése, hogy kevés az EU GDP-jéhez képest az ilyen célokra fordítható összeg. Amint arra már utaltunk, a pénzügyi ellenőrzésre részleges megoldást kínál az Európai Tőkepiaci Felügyelet. Az előzőekben részletezett szabályozási allokációs, elosztási és stabilizációs funkciók és ezek eszközei nem csak kiegészítik egymást, hanem számos esetben konfliktusba is kerülhetnek egymással.

9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Válságkezelés az Európai Unió keretei között A 2008-as pénzügyi válságot megelőzően lényegében a Washingtoni Konszenzus alapelvei: dereguláció, privatizáció, kereskedelmi és financiális liberalizáció érvényesültek. 6 A válság hatására az állam gazdasági szerepe megváltozott, azonban ez a változás még nem tekinthető teljesen letisztultnak. A globális gazdasági krízis mint ahogy ezt mindennapi tapasztalataink és az OECD legutóbbi jelentése is megerősíti még nem múlt el. Az államoknak négy problémával kell egyszerre megküzdeniük. Pier Carlo Padoan, az OECD főtitkár-helyettese és vezető közgazdásza szerint a következő feladatok elvégzésére van szükség. Mindenáron meg kell akadályozni a munkanélküliség növekedését, be kell indítani a gazdasági növekedést és el kell kerülni a stagnálást. Konszolidálni kell a pénzügyi rendszert és szükség van a globális egyensúlytalanságok mérséklésére. A következőkben azt vizsgáljuk, hogy ezek a komplex megközelítést igénylő célkitűzések hogyan valósíthatók meg az Európai Unió jogrendjének keretei között. A kezdetben főként a tagállamok között a termelési tényezők akadályainak lebontásával és a versenykorlátozó állami beavatkozások leépítésével a közös piac kiépítésére irányuló európai jog mára az integráció létrejöttének kezdetekor elképzelhetetlen szerepet kapott, ami az európai államok esetében behatárolja az említett célok megvalósíthatóságát. Az európai jogrend befolyását alapvetően két területre csoportosíthatjuk az OECD célkitűzéseinek megfelelően. Az állam hagyományos gazdasági beavatkozáson alapuló intézkedéseit egyre inkább korlátok közé szorítja a közösségi jog. A nagyarányú közszektorral rendelkező államok egyre nehezebben valósíthatják meg a hagyományos értelmemben vett gazdasági szuverenitáson alapuló stratégiájukat. Az alapító szerződéseknek a tőke és a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy az állam stratégiai vállalatait a maga számára megőrizze. A közösségi és a hagyományos értelemben vett állami közérdek elválik egymástól. Az állam vagy az állami vállalatok, amennyiben piaci műveleteket végeznek, az európai versenyjog hatálya alá tartoznak, amely jelentős korlátozásokat tartalmazhat. Az állam viszont a gazdasági és a szociális folyamatok szabályozásával feltéve, hogy az alkalmazott rendelkezések az európai joggal összeegyeztethetőek pótolhatja e területen elveszített kompetenciáit. Egyes szerzők szerint az állam elveszett funkcióit informatív eszközökkel biztosíthatja. Az egységes belső piac kiépítéséből eredően bizonyos szabályozó funkciók csak szupranacionális szinten valósíthatók meg. Egyértelmű, hogy a pénzügyi felügyelet hatékonyan csak ilyen módon valósulhat meg. Véleményünk szerint a pénzügyi- és tőkepiaci felügyeletek hatékony működéséhez szükséges egy széles mérlegelési jogkörrel, a jogszabályok kialakításának lehetőségével rendelkező szervezet létrehozása. Egy ilyen jellegű felügyelet kialakítását maga az európai jogrend szorította korlátok közé azzal, 6 SASKIA SASSEN: Territory, Authority, Rights: From Mediaval to Global Assemblages. Princeton University Press, 2006

10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR hogy elvileg nem lehetséges diszkrecionális jogkörrel rendelkező európai ügynökségek létrehozása. Az európai gazdasági kormányzás kezdetben egyrészt a fiskális unió nélküli monetáris unió hiányosságait kívánja kiküszöbölni. Másrészt bizonyos francia javaslatok rávilágítanak arra, hogy az unión belüli gazdasági egyensúlytalanságokat orvosolni kellene, ugyanis ami kereskedelmi többletként jelenik meg az egyik tagállamban, az hiányt jelent a kevésbé versenyképesebbekben. Egyes vélemények szerint ezek a fellépő egyensúlytalanságok akár a monetáris unió felbomlását is maguk után vonhatják. Ezért a legutóbbi időben előtérbe került egy erőteljes fiskális együttműködés kialakításának a gondolata is. Véleményünk szerint egy ilyen típusú kooperáció kialakítása az Európai Unió fennmaradása szempontjából elengedhetetlenül szükséges. A közhatalom gazdasági tevékenységének kivételes szerepe az európai jogrendben Loic Azoulai, a Panthéon-Assas Egyetem professzora szerint az európai joggal nem egyeztethető össze az a francia tudományban általánosan elfogadott nézet, miszerint a közhatalom gazdasági szerepe bizonyos derogációkat élvez a piacgazdaság keretei között is. 7 Jean-Bernard Auby, a Sciences Politiques de Paris professzora úgy véli, hogy az állam és az állami vállalatok közti kapcsolatra nagy hatással van a közösségi jog. 8 Különösen igaz ez Franciaországra, amely hagyományosan igen kiterjedt gazdasági közszektorral rendelkezik. Ez a hatás érezhető volt az állami vállalatok és az állam viszonyára, ami részben az 1980 és 2000 közötti transzparenciára vonatkozó irányelveknek, részben az Európai Bíróság joggyakorlatának tudható be. Ennek következtében meg kellett változtatni azt a rendszert, amelyben az állami vállalatok klasszikus értelmében az állam jobb kezeként működtek és az állam ezeket a cégeket a gazdaságpolitika eszközeként használta. Ez a helyzet maga után vonta a vállalat állami kezelésével és működtetésével kapcsolatban a transzparencia hiányát és az adott állami cég vezetésének viszonylag nagy önállóságát. Auby szerint néhány helyzetben magának az állami vállalatnak a létjogosultsága és státusza kérdőjeleződött meg a közösségi jog következtében. A 90-es években az Európai Bizottság azzal a feltétellel járult hozzá a Crédit Lyonnais (állami vállalat) megmentéséhez szükséges állami támogatás megadásához, hogy cserébe a francia állam vállalta a bank privatizációját. Az Európai Bizottság más esetekben vitatja azt a francia szabályozást, amely szerint az állami vállalatok egyes vagyonelemei nem vonhatók végrehajtás alá. Amennyiben az Európai Bíróság is elfogadja ezt az álláspontot, akkor ezen vállalatok státusza is veszélybe kerül. 7 LOIC AZOULAI: Sur un sens de la distinction public/privé dans le droit de l`union européenne, RDTE 2010/4 P Le droit administratif francais a l`épreuve de la construction communautaire P 86 in L`État actuel et les perspectives du droit administratif européen, Bruylant Bruxelles 2010

11 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Álláspontunk szerint negatív az a folyamat, amelyben lehetetlenné válik, hogy az állam kiterjedt gazdasági közszektorát gazdaságpolitikai eszközként használja, akár a foglalkoztatás növelése érdekében, akár pedig más közérdekű célokból. A válságban a nyitottabb gazdaságok sérülékenyebbek voltak. Krízishelyzetekben az állam bizonyos mértékben kiigazíthatná a piac hiányosságait. Az állam gazdasági szabályozó tevékenységének új perspektívái Loic Azoulai szerint a francia állam- és jogtudományban egyértelműen elválasztható egymástól a köz- és a magánjog. 9 Az előbbi a közigazgatási szervek egymásközti viszonyait, valamint a hatóságok és a magánszemélyek közötti kapcsolatokat rendezi. Az utóbbi a magánszemélyek egymás közti jogügyleteit szabályozza. A közjogban a közhatalom gyakorlására helyezik a hangsúlyt, míg a magánjogban a magánautonómia lényeges. A közösségi jogban ez a különbségtétel nem tartható. Azoulai úgy véli, hogy az európai jogban is létezik a köz- és a magánjog megkülönböztetése, de ebben a körben ennek nincs olyan rendszerképző szerepe, mint a nemzeti jogokban. W. Sauter és H. Schepel szerint azonban ez a különbségtétel új értelmet nyer az európai gazdasági jog keretein belül, elkülönítve a köz- és a magánszférát. J. Dutheil de la Rochere, a Parizs II Egyetem professzorának az az álláspontja, hogy az uniós jogban ez a megkülönböztetés sokkal inkább a funkcionális, mint organikus megfontolások alapján lehetséges. 10 Ezek szerint, ha az állam, vagy annak meghosszabbításai (pl. közvállalatok) piaci műveleteket végeznek tulajdonosként, vagy valamilyen gazdasági tevékenység szereplőjeként, akkor rájuk is kiterjed a közösségi versenyjog szabályainak hatálya. Kivételt képeznek azok az esetek, amelyekben nyomós közérdek alapján elfogadhatóak bizonyos korlátozások. A szerző úgy véli, hogy az uniós jog nem tartja evidensnek azt a francia jogban általánosan elfogadott elvet, miszerint a közhatalom gazdasági tevékenysége a piacgazdaság keretei között bizonyos derogációkat élvez. Az előzőek ellenére, amennyiben az állam vagy annak valamilyen szervezete (a szerző szerint akár magánjellegű intézményen keresztül) visszakaphatja a közfunkcióit, amely a gazdasági és szociális folyamatok szabályozásában testesül meg. Az állam nincs a piac szabályai alá vetve abban az esetben, ha az adott szabályozás az európai jog szabad mozgásra és az általános jogelvekre vonatkozó rendelkezéseinek megfelel. A szerző úgy véli, hogy ez a megfelelés a garancia felosztását jelenti. 9 LOIC AZOULAI: Sur un sens de la distinction public/privé dans le droit de l`union européenne, RDTE 2010/4 P JEAN-VICTOR LOUIS: Les services d`interet économiques général et l`union européenne, Bruylant, Bruxelles, 2006 P 108

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott neoliberális diktátum és a Szent Korona Értékrend szabadság-őrző intézkedéseinek összehasonlítása Felépítés 1. nap

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

A FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNY LÉTSZÁM- FELTÉTELEINEK VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÚ MÓDOSÍTÁSA

A FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNY LÉTSZÁM- FELTÉTELEINEK VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÚ MÓDOSÍTÁSA A FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNY LÉTSZÁM- FELTÉTELEINEK VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÚ MÓDOSÍTÁSA Staviczky Péter 1 Bevezetés A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/B. -ában

Részletesebben

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra?

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra? Az állam pénzügyei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése

A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése Kómár András Intézményi kapcsolatok és szanálási szabályozási főosztály Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 24. Tartalom 1. A szabályozás célja

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A fiskális politika hatásmechanizmusa 1.

A fiskális politika hatásmechanizmusa 1. A fiskális politika hatásmechanizmusa 1. 1. allokációs költségvetés T(h)+T(v)+ D(G)= G, haszonelvű adózás, jellemzően kiegyensúlyozott. Elképzelhető a beruházások hitelfinanszírozása. 2. redisztribúciós

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben