TT 3000 Gázfogadó és nyomásszabályozó állomások című utasítás kezelésére elrendelt munkacsoport nyilatkozata

Átírás

1 2201_09_DU_01_E_2015 M-01 melléklet TT 3000 Gázfogadó és nyomásszabályozó állomások című utasítás kezelésére elrendelt munkacsoport nyilatkozata Az 1/2012. sz. Ügyvezetői körlevél szerint a 2201_09_DU_01 TT 3000 Gázfogadó és nyomásszabályozó állomások című utasítás kezelésére munkacsoport alakult. A munkacsoport tagok az alábbiakban részletezett feladatkörök szerint elvégezték a fent említett utasítás felülvizsgálatát. Az utasítás és mellékleteinek tartalmával egyetértenek. Dokumentum készítéséért felelős Dokumentum készítéséért felelős Dokumentum készítéséért felelős Területi üzemeltetési vezető Gödöllő TIGÁZ-DSO Kft. Területi üzemeltetési vezető Szolnok TIGÁZ-DSO Kft. Területi üzemeltetési vezető Miskolc TIGÁZ-DSO Kft. Varga Imre Nagy Gábor Pristyák Tibor Dokumentum készítéséért felelős Központi műszaki csoportvezető TIGÁZ-DSO Kft. Molnár Zoltán Munkacsoport vezető Hálózat üzemeltetés vezető TIGÁZ-DSO Kft. Bán Zoltán 1/1

2 2201_09_DU_01_E_2015 M-02 melléklet Biztonsági berendezések beszabályozási értékeinek meghatározása, p ki fő ág < 1 bar kimenőnyomás tartomány esetén: p [bar] p lef. max. p lef. min. 0,1x p ki fő ág p gyzf tartalék ág p gyzf. fő ág 0,1x p ki fő ág 0,1x p ki fő ág 0,1x p ki fő ág 1,3-1,5x p ki fő ág p ki monitor ág =1,2xp ki fő ág p ki fő ág p ki tartalék =0,9xp ki fő ág p gyza fő ág 0,75x p ki fő ág 0,1x p ki fő ág 0,1x p ki fő ág p gyza tartalék ág 0,1x p ki fő ág Üzemelő (fő) ág beállítási értékei Tartalék ág beállítási értékei Monitor beállítási értékei 1. diagram Az 1. diagramban feltüntetett arányszámok 30 mbar névleges kimenő nyomás esetén az 1. táblázat szerinti értékeket adják. Üzemelő (fő) ág Tartalék ág Monitor ág Kimenő nyomás (p ki ) [bar] 0,030 0,027 0,036 Gyorszár alsó kapcsolási értéke (p gyza ) [bar] 0,019-0,022 0,013-0,016 0,013-0,016 Gyorszár felső kapcsolási értéke (p gyzf ) [bar] 0,039-0,042 0,045-0,048 0,045-0,048 Lefúvató nyitó értéke (p lef ) [bar] 0,048-0, Táblázat 1/7

3 2201_09_DU_01_E_2015 M-02 melléklet Biztonsági berendezések beszabályozási értékeinek meghatározása, 1 bar p ki fő ág 2 bar kimenőnyomás tartomány esetén: p [bar] p lef. max. 0,1x p ki fő ág p lef. min. p gyzf tartalék ág 0,1x p ki fő ág 0,1x p ki fő ág p gyzf. fő ág 0,1x p ki fő ág 1,3-1,5x p ki fő ág p ki fő ág p ki tartalék =0,9xp ki fő ág (min. 1 bar) 0,8 bar 0,7 bar 0,1 bar p gyza fő ág 0,5 bar 0,4 bar 0,2 bar p gyza tartalék ág 0,1 bar Üzemelő ág beállítási értékei Tartalék ág beállítási értékei 2. diagram Az 2. diagramban feltüntetett arányszámok 1,1 bar névleges kimenő főági nyomás esetén a 2. táblázat szerinti értékeket adják. Üzemelő (fő) ág Tartalék ág Kimenő nyomás (p ki ) [bar] 1,1 1,0 Gyorszár alsó kapcsolási értéke (p gyza ) [bar] 0,7-0,8 0,4-0,5 Gyorszár felső kapcsolási értéke (p gyzf ) [bar] A nyomáscsökkentés előtti kimenő nyomáshoz tartozó beállítási érték a 2. diagram alapján Lefúvató nyitó értéke (p lef ) [bar] A nyomáscsökkentés előtti kimenő nyomáshoz tartozó beállítási érték a 2. diagram alapján 2. táblázat 2/7

4 2201_09_DU_01_E_2015 M-02 melléklet Az 2. diagramban feltüntetett arányszámok 1,5 bar névleges kimenő főági nyomás esetén a 3. táblázat szerinti értékeket adják. Üzemelő (fő) ág Tartalék ág Kimenő nyomás (p ki ) [bar] 1,5 1,35 Gyorszár alsó kapcsolási értéke (p gyza ) [bar] 0,7-0,8 0,4-0,5 Gyorszár felső kapcsolási értéke (p gyzf ) [bar] A nyomáscsökkentés előtti kimenő nyomáshoz tartozó beállítási érték a 2. diagram alapján Lefúvató nyitó értéke (p lef ) [bar] A nyomáscsökkentés előtti kimenő nyomáshoz tartozó beállítási érték a 2. diagram alapján 3. táblázat Az 2. diagramban feltüntetett arányszámok 2 bar névleges kimenő főági nyomás esetén a 4. táblázat szerinti értékeket adják. Üzemelő (fő) ág Tartalék ág Kimenő nyomás (p ki ) [bar] 2,0 1,8 Gyorszár alsó kapcsolási értéke (p gyza ) [bar] 0,7-0,8 0,4-0,5 Gyorszár felső kapcsolási értéke (p gyzf ) [bar] A nyomáscsökkentés előtti kimenő nyomáshoz tartozó beállítási érték a 2. diagram alapján Lefúvató nyitó értéke (p lef ) [bar] A nyomáscsökkentés előtti kimenő nyomáshoz tartozó beállítási érték a 2. diagram alapján 4. táblázat 3/7

5 2201_09_DU_01_E_2015 M-02 melléklet Biztonsági berendezések beszabályozási értékeinek meghatározása, 2 bar < p ki fő ág 4 bar kimenőnyomás tartomány esetén: p [bar] p lef. min. p lef. max. 0,15 bar p gyzf tartalék ág 0,15 bar 0,2 bar p gyzf. fő ág 0,2 bar 1,15x p ki fő ág p ki fő ág p ki tartalék =0,9xp ki fő ág (min. 1 bar) 0,8 bar 0,7 bar 0,5 bar 0,4 bar 0,1 bar p gyza fő ág 0,2 bar p gyza tartalék ág 0,1 bar Üzemelő ág beállítási értékei Tartalék ág beállítási értékei 3. diagram Az 3. diagramban feltüntetett arányszámok 2,5 bar névleges kimenő főági nyomás esetén az 5. táblázat szerinti értékeket adják. Üzemelő (fő) ág Tartalék ág Kimenő nyomás (p ki ) [bar] 2,5 2,25 Gyorszár alsó kapcsolási értéke (p gyza ) [bar] 0,7-0,8 0,4-0,5 Gyorszár felső kapcsolási értéke (p gyzf ) [bar] A nyomáscsökkentés előtti kimenő nyomáshoz tartozó beállítási érték a 3. diagram alapján Lefúvató nyitó értéke (p lef ) [bar] A nyomáscsökkentés előtti kimenő nyomáshoz tartozó beállítási érték a 3. diagram alapján 5. táblázat 4/7

6 2201_09_DU_01_E_2015 M-02 melléklet Az 3. diagramban feltüntetett arányszámok 3 bar névleges kimenő főági nyomás esetén a 6. táblázat szerinti értékeket adják. Üzemelő (fő) ág Tartalék ág Kimenő nyomás (p ki ) [bar] 3,0 2,7 Gyorszár alsó kapcsolási értéke (p gyza ) [bar] 0,7-0,8 0,4-0,5 Gyorszár felső kapcsolási értéke (p gyzf ) [bar] 3,45-3,65 3,8-4,0 Lefúvató nyitó értéke (p lef ) [bar] 4,0-4,15 6. táblázat Az 3. diagramban feltüntetett arányszámok 4 bar névleges kimenő főági nyomás esetén a 7. táblázat szerinti értékeket adják. Üzemelő (fő) ág Tartalék ág Kimenő nyomás (p ki ) [bar] 4,0 3,6 Gyorszár alsó kapcsolási értéke (p gyza ) [bar] 0,7-0,8 0,4-0,5 Gyorszár felső kapcsolási értéke (p gyzf ) [bar] 4,6-4,8 4,95-5,15 Lefúvató nyitó értéke (p lef ) [bar] 5,15-5,3 7. táblázat 5/7

7 2201_09_DU_01_E_2015 M-02 melléklet Biztonsági berendezések beszabályozási értékeinek meghatározása, 4 < p ki fő ág 16 bar kimenőnyomás tartomány esetén: p [bar] p lef. max. 0,2 bar p lef. min. p gyzf tartalék ág 0,2 bar 0,2 bar p gyzf. fő ág 0,2 bar 1,15x p ki fő ág p ki fő ág p ki tartalékág =0,9xp ki fő ág (min. 1,5 bar) 1,3 bar 1,2 bar 1,0 bar 0,9 bar 0,1 bar p gyza fő ág 0,2 bar p gyza tartalék ág 0,1 bar Üzemelő ág beállítási értékei Tartalék ág beállítási értékei 4. diagram Az 4. diagramban feltüntetett arányszámok 5 bar névleges kimenő főági nyomás esetén a 8. táblázat szerinti értékeket adják. Üzemelő (fő) ág Tartalék ág Kimenő nyomás (p ki ) [bar] 5,0 4,5 Gyorszár alsó kapcsolási értéke (p gyza ) [bar] 1,2-1,3 0,9-1,0 Gyorszár felső kapcsolási értéke (p gyzf ) [bar] 5,75-5,95 6,15-6,35 Lefúvató nyitó értéke (p lef ) [bar] 6,35-6,55 8. táblázat 6/7

8 2201_09_DU_01_E_2015 M-02 melléklet Az 4. diagramban feltüntetett arányszámok 6 bar névleges kimenő főági nyomás esetén a 9. táblázat szerinti értékeket adják. Üzemelő (fő) ág Tartalék ág Kimenő nyomás (p ki ) [bar] 6,0 5,4 Gyorszár alsó kapcsolási értéke (p gyza ) [bar] 1,2-1,3 0,9-1,0 Gyorszár felső kapcsolási értéke (p gyzf ) [bar] 6,9-7,1 7,3-7,5 Lefúvató nyitó értéke (p lef ) [bar] 7,5-7,7 9. táblázat Az 4. diagramban feltüntetett arányszámok 8 bar névleges kimenő főági nyomás esetén a 10. táblázat szerinti értékeket adják. Üzemelő (fő) ág Tartalék ág Kimenő nyomás (p ki ) [bar] 8,0 7,2 Gyorszár alsó kapcsolási értéke (p gyza ) [bar] 1,2-1,3 0,9-1,0 Gyorszár felső kapcsolási értéke (p gyzf ) [bar] 9,2-9,4 9,6-9,8 Lefúvató nyitó értéke (p lef ) [bar] 9,8-10,0 10. táblázat Az 4. diagramban feltüntetett arányszámok 12 bar névleges kimenő főági nyomás esetén a 11. táblázat szerinti értékeket adják. Üzemelő (fő) ág Tartalék ág Kimenő nyomás (p ki ) [bar] 12,0 10,8 Gyorszár alsó kapcsolási értéke (p gyza ) [bar] 1,2-1,3 0,9-1,0 Gyorszár felső kapcsolási értéke (p gyzf ) [bar] 13,8-14,0 14,2-14,4 Lefúvató nyitó értéke (p lef ) [bar] 14,4-14,6 11. táblázat 7/7

9 2201_09_DU_01_E_2015 M-03 melléklet Az ellenőrzések, diagnosztikai vizsgálatok, karbantartások, és nagykarbantartások során elvégzendő feladatok E = Ellenőrzés D = Diagnosztika K = Karbantartás NK = Nagykarbantartás Műveletek E D K NK 1. Elzáró szerelvények - Nyitott - zárt állapot ellenőrzése az üzemmódnak való megfelelőség szempontjából x - Működőképesség ellenőrzése x x x - Külső gáztömörség ellenőrzése, helyreállítása x x x - Belső tisztítás, javítás a szerelhető típusoknál x - Külső- és zárási tömörség ellenőrzése x 2. Oldható kötések - Tömörség ellenőrzése x x x - Megbontott kötéseknél tömítések ellenőrzése, szükség esetén cseréje x x x 3. Nyomásszabályozók - Belépő nyomás pillanatnyi értékének ellenőrzése x x - Kilépő nyomás pillanatnyi értékének ellenőrzése x x - Szabályozási pontosság ellenőrzése a nyomás regisztrátumok, tárolt adatok átnézésével x x - Zárónyomás ellenőrzése x x x - Tartalékági nyomásszabályozó belépési képességének ellenőrzése x x - Szétszerelés, állapot felmérés x x - Vezérlőgáz - szűrő ellenőrzése, tisztítása, vagy cseréje x - Impulzus vezetékek átjárhatóságának ellenőrzése x x - Mozgó alkatrészek tisztítása, karbantartása x - Tömítések, membránok, lágy alkatrészek ellenőrzése, cseréje x - Vezérlő fejek, vezérlőnyomás - szabályozók szétszerelése, tisztítása, karbantartása x - Nyomásszabályozó beszabályozása, működésének ellenőrzése x x 4. Biztonsági gyorszár - Nyitott - zárt helyzet ellenőrzése x - Alsó - felső zárási érték (legalább háromszori ismétlődéssel) és működő képesség ellenőrzése x x - Impulzus vezeték átjárhatóságának ellenőrzése x x - Tömör zárás ellenőrzése x x - Szétszerelés, állapotfelmérés x x - Mozgó alkatrészek tisztítása, karbantartása x - Tömítések, membránok, lágy alkatrészek ellenőrzése, cseréje x - Zárási értékek beszabályozása x x 1/2

10 2201_09_DU_01_E_2015 M-03 melléklet Műveletek E D K NK 5. Biztonsági lefúvató szelep - Működés látható, hallható jeleinek ellenőrzése x x x - Beállítási érték ellenőrzése x x - Működőképesség ellenőrzése x x - Lefúvató vezeték átjárhatóságának vizsgálata x x - Szétszerelés, állapotfelmérés x x - Mozgó alkatrészek tisztítása, karbantartása x - Tömítések, membránok, lágy alkatrészek ellenőrzése, cseréje x - Lefúvatási nyomás beállítása x 6. Gázszűrő - Dugulás állapotának ellenőrzése x x - Szűrő betét kiemelése, a szűrőházból szennyeződések eltávolítása x x - Szűrőbetét ellenőrzése, tisztítása vagy cseréje x x - Dugulás jelző műszer ellenőrzése x x - Szétszerelés, állapotfelmérés x 7. Gázmérő - Számláló szerkezet működésének ellenőrzése x x x - Olajszint ellenőrzése, utántöltése, kézi olajozású mérők olajozása x x - Hitelesítés érvényességének ellenőrzése x 8. Műszerek - Manométerek ellenőrzése (működés, 0-ra állás, nyomáskapcsolat megléte) x x - Regisztrálók ellenőrzése, (működés, 0-ra állás, nyomáskapcsolat megléte) x x - Óraműves regisztrálók felhúzása, tinta utántöltése x x x - Elektronikus adatgyűjtők ellenőrzése x x x - Távfelügyeleti berendezések ellenőrzése x - Állapotfelmérés x 9. Fűtési rendszer - Működő képesség ellenőrzése x x x - Működés ellenőrzése x - Karbantartás x x 10. Gáztechnikai rendszeren kívüli ellenőrzések - Épület (szekrény) csapadék elleni védettség, festés állapotának ellenőrzése x x - Villámhárító épségének ellenőrzése x - Fémszerkezetek egymással való összekötésének (EPH), és a rendszer földelésének szemrevételezéses ellenőrzése x - Szagosítás ellenőrzése x - Kerítés, járda, út épségének ellenőrzése x x x - Jelző-figyelmeztető táblák meglétének ellenőrzése x x x - Külső tolózárak, aknák épségének ellenőrzése x x x - Dokumentációk meglétének ellenőrzése x x x 2/2

11 Robbanásvédelmi dokumentáció M-02 melléklete szerint. 2201_09_DU_01_E_2015 M-04 melléklet Nyomásszabályozó vagy gázmérő állomások robbanásveszélyes térségének meghatározása és besorolása az MSZ EN és MSZ EN szabvány szerint 1. Bevezetés A tervezőnek a nyomásszabályozó állomások tervezésekor az MSZ EN és MSZ EN szabvány alapján olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy normál üzemben robbanóképes légtér ne alakulhasson ki. A szabvány nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a robbanásveszélyt üzemzavar (például: csővezeték törése) okozza. A tervezőnek a robbanásveszélyes zóna kiterjedését az MSZ EN szabvány alapján számításokkal kell igazolnia a tervdokumentációban. A 80/2005. (X. 11.) GKM rendelet szerint a nyomásszabályozó állomások esetében a tervdokumentáció részeként villamos tervet kell készíteni a tervezőnek, amelyben fel kell tüntetni a tűzveszélyességi osztály jelét, a veszélyességi övezetek kiterjedését, valamint a gázelosztó vezeték minősített tömítettsége, a gázkibocsátások, a robbanóképes gázközeg előfordulásának gyakorisága és időtartama figyelembevételével meghatározott robbanásveszélyes zónákat és azok kiterjedését. A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet szerint a 100 m 3 /h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyiségét (gázmérő állomás) Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: A ) tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Ebben az esetben és akkor, ha az adott gázmérő állomás tervezésekor a tervező indokoltnak tartja, akkor szintén meg kell határozni a tervdokumentációban a robbanóképes gázközeg előfordulásának gyakorisága és időtartama figyelembevételével a robbanásveszélyes zóna kiterjedését. A nyomásszabályozó állomás normál üzemi körülmények között zárt rendszert képez. Környezetét nem veszélyezteti. A nyomásszabályozó állomás biztonsági gyorszárának felső zárási nyomását és a biztonsági lefúvató nyitási nyomását úgy kell megtervezni és az üzembe helyezéskor beállítani, hogy a megengedett felső érték elérésekor először a gyorszár zárjon, majd a beállított nyitónyomás esetén nyisson a lefúvató szelep. A biztonsági lefúvató vezetékek átmérője legfeljebb DN 50 (2") legyen. A felsorolt feltételektől eltérő kivitelű nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáit egyedileg kell meghatározni. 2. Fogalom meghatározások Robbanásveszélyes környezet: Olyan térség, amelyben robbanásképes gázközeg van jelen vagy fordul elő várhatóan olyan mértékben, hogy az a gyártmányok kialakításával, telepítésével és használatával kapcsolatosan különleges óvintézkedéseket igényel (MSZ EN ). Nem robbanásveszélyes térség: Olyan térség, amelyben robbanásképes gázközeg várhatóan nem fordul elő olyan mértékben, hogy az a gyártmányok kialakításával, telepítésével és használatával kapcsolatosan különleges óvintézkedéseket igényelne (MSZ EN ). Robbanóképes légtér: az éghető gáz levegővel alkotott olyan keveréke, amelyben normál környezeti viszonyok között, gyújtóhatásra az égés átterjed az egész keverékre (MSZ EN és MSZ EN ). Normál üzem: Olyan állapot, amikor a berendezés a tervezési jellemzőinek határértékein belül üzemel (MSZ EN és MSZ EN ). Védelmi mód: a villamos gyártmány kialakításának különleges módja abból a célból, hogy az ne tudja meggyújtani a környező robbanóképes közeget (MSZ EN és MSZ EN ). Alkalmazási csoport (robbanóképes közegben alkalmazható villamos gyártmányoké): I. csoport: villamos gyártmányok sújtólégveszélyes bányákban való alkalmazásra. 1/7

12 2201_09_DU_01_E_2015 M-04 melléklet II. csoport: villamos gyártmányok robbanóképes gázközegben való alkalmazásra, a sújtólégveszélyes bányák kivételével. Szellőzés/szellőztetés: A levegő mozgása és friss levegővel való cseréje szél, hőmérsékletgradiens vagy mesterséges eszközök (pl. ventillátorok vagy elszívók) segítségével (MSZ EN és MSZ EN ). Szellőzés fokozata: Erős szellőzés: Gyakorlatilag azonnal csökkenti a kibocsátó forrásnál lévő koncentrációt, alsó robbanási határ értéke alatti koncentrációt létrehozva. Kis (sőt elhanyagolható) kiterjedésű zónát eredményez (MSZ EN és MSZ EN ). Közepes szellőzés: Szabályozza a koncentrációt, olyan stabil állapotot biztosítva, amelyben a koncentráció a zónahatáron kívül folyamatos kibocsátás esetén is az ARH értéke alatt van és ahol a kibocsátás megszűnése után nem marad fenn jelentős mennyiségű robbanóképes gázközeg (MSZ EN és MSZ EN ). Gyenge szellőzés: A kibocsátás folyamata idején nem képes szabályozni a koncentrációt és/vagy kibocsátás megszűnése után nem tudja megakadályozni, hogy túlzott mennyiségű éghető gázközeg maradjon fent (MSZ EN és MSZ EN ). Alsó robbanási határ (ARH): az éghető gáznak azon koncentrációja a levegőben, amely alatt a gázközeg nem robbanóképes (MSZ EN és MSZ EN ). Felső robbanási határ (FRH): az éghető gáznak azon koncentrációja a levegőben, amely fölött a gázközeg nem robbanóképes (MSZ EN és MSZ EN ). A robbanóképes gázközeg gyulladási hőmérséklete: A fűtött felületnek az a legalacsonyabb hőmérséklete, amelynél meghatározott feltételek mellett a gáz- vagy gőzállapotú éghető anyag levegővel keveredve meg fog gyulladni (MSZ EN és MSZ EN ). Munkabiztonsági szempontból a munkavégzés környezetének a 3/2003. (III.11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet szerinti zónabesorolása: 0. zóna: Az a munkatér, ahol az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér állandóan, hosszú időtartamban vagy gyakran van jelen. 1. zóna: Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér fordulhat elő. 2. zóna: Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér ritkán és rövid időtartamban van jelen. Technológiai létesítés szempontjából a környezet zónákba sorolása az MSZ EN és MSZ EN szabvány szerint: 0. zóna: Olyan térség, amelyben gáz-, gőz- vagy ködállapotú éghető anyag levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes közeg van folyamatosan, vagy hosszú ideig, vagy gyakran jelen. 1. zóna: Olyan térség, amelyben, normál üzemben, várhatóan, esetenként gáz-, gőz- vagy ködállapotú éghető anyag levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes közeg fordul elő. 2. zóna: Olyan térség, amelyben, normál üzemben, gáz-, gőz- vagy ködállapotú éghető anyag levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes közeg várhatóan nem fordul elő, de ha mégis előfordul, akkor csak rövid ideig marad fenn. Kibocsátó forrás: Olyan pont vagy hely, amelyből éghető gáz, gőz vagy folyadék szabadulhat ki a légkörben úgy, hogy robbanóképes gázközeg képződhet (MSZ EN és MSZ EN ). A kibocsátás fokozatai: A kibocsátásnak három alapfokozata van, amelyek a robbanóképes gázközeg jelenlétének csökkenő valószínűsége szerinti sorrendben a következők: - folyamatos fokozat, 2/7

13 - elsőrendű fokozat, - másodrendű fokozat. 2201_09_DU_01_E_2015 M-04 melléklet A kibocsátó forrás bármelyik kibocsátási fokozatot vagy többnek a kombinációját is eredményezheti (MSZ EN és MSZ EN ). Folyamatos fokozatú kibocsátás: Folyamatos vagy várhatóan hosszú időtartamig tartó kibocsátás (MSZ EN és MSZ EN ). Elsőrendű fokozatú kibocsátás: Olyan kibocsátás, amely normál üzemben várhatóan rendszeresen vagy esetenként előfordul (MSZ EN és MSZ EN ). Másodrendű fokozatú kibocsátás: Olyan kibocsátás, amely normál üzemben várhatóan nem fordul elő, ha előfordul, akkor valószínűleg ritkán és rövid időtartamra (MSZ EN és MSZ EN ). Kibocsátási mérték: A kibocsátó forrásból egységnyi idő alatt felszabaduló éghető gáz vagy gőz mennyisége (MSZ EN és MSZ EN ). 3. Kibocsátó források A kibocsátó forrásokat elhelyezkedésük alapján két csoportba soroljuk: - Zárt térben. - Szabadban. Nyomásszabályzó állomások esetében a zárt téri kibocsátó források lehetnek a szekrény belsejében lévő karimák, oldható csőkötések és impulzuscső szerelvények. Normál üzemben a nyílt térben lévő szerelvények és kötéseik gáztömörek, ezért a körülöttük lévő térben robbanóképes gázközeg várhatóan nem fordulhat elő. A körülöttük levő térség nem robbanásveszélyes térség. Üzemzavari állapotnak (nem normál üzemi körülménynek) kell tekinteni a lefúvató működését. Szabadtéri kibocsátó forrásnak kell tekinteni a nyomásszabályozó állomás lefúvató vezetékének a szabad térbe kivezetett végét. Az MSZ EN és MSZ EN szabvány szerinti besorolási eljárást követve meg kell határozni: - a kibocsátó forrást, - a kibocsátás mértékét és fokozatát, - a szellőzés fokozatát, - az elárasztási zóna típusát, - az elárasztási zóna kiterjedését, - és a fennmaradási időt Zárt szekrényben, épületben található kibocsátó források zónabesorolása Kibocsátó források maximális teljesítményének meghatározása: Normál üzemben a nyomásszabályozó állomás gépészeti berendezésein gázszivárgás, vagy gázkibocsátás nem fordulhat elő. Zárt téri kibocsátó források a szekrény belsejében lévő oldható csőkötések és impulzuscső szerelvények lehetnek. Az oldható csőkötések és impulzuscső szerelvények normál üzemben nem szivárognak, nem bocsátanak ki gázt. A levegőbe csak szűrőbetét cserénél vagy gáz alatti munkavégzés esetén kerülhet gáz, ennek veszélyességi zónáit és a munkavégzés körülményeit a karbantartási technológiában kell szabályozni. A kibocsátó források fokozatának meghatározása: A nyomásszabályozó állomás belsejében lévő kibocsátó források fokozata másodrendű, mert normál üzemben várhatóan nem fordul elő kibocsátás, ha előfordul, akkor valószínűleg ritkán és rövid időtartamra. A szellőzés fokozata 3/7

14 2201_09_DU_01_E_2015 M-04 melléklet A szellőzés fokozata közepes, mert szabályozza a koncentrációt, olyan stabil állapotot biztosítva, amelyben a koncentráció és zónahatáron kívül folyamatos kibocsátás esetében is az 20% ARH alatt van, és ahol a kibocsátás megszűnése után nem marad fenn jelentős mennyiségű robbanóképes gázközeg. A szellőzés típusa A szellőzés típusa természetes szellőzés. - Szellőző felületek nagysága a zárt tér alapterületének legalább 1%-a legyen. - A szellőzők úgy helyezkedjenek el, hogy a zárt tér teljes mértékű átszellőzését biztosítani tudják. - A teljes szellőző keresztmetszet felét kitevő szellőző felület a zárt tér alsó szintjén, míg a másik felét a zárt tér felső szintjén kell elhelyezni. - A szellőzőnyílásokat nem hagyhatja el az 20 % ARH-nál magasabb koncentrációjú gázközeg normál üzemben. A szellőzés üzembiztonsága A szellőzés üzembiztonsága jó, mert a szellőzés gyakorlatilag folyamatos. - Föld alatti aknába telepített nyomásszabályozó állomás esetén a nyitható akna fedlapja és az akna pereme között körbefutó rést, vagy szellőzővezetéket kell kialakítani a szellőzés biztosítására. - Földbe süllyesztett kombinált gáznyomás-szabályozó állomás esetén a szellőzés megfelelőségét a tervezőnek számítással kell igazolnia. A zóna típusa: Az MSZ EN és MSZ EN szabvány szerinti 2 -es, amely olyan térség, amelyben, normál üzemben robbanóképes gázközeg várhatóan nem fordul elő, és ha mégis előfordul, akkor várhatóan csak ritkán és csak rövid ideig marad fenn. A zóna kiterjedése: A gázelosztó hálózat részét képező nyomásszabályozó állomások MSZ EN és MSZ EN szabvány szerinti zónabesorolása, épület esetén az épület belső környezete, szekrényes kivitel esetén, a szekrény belső környezete, aknás kivitel esetében az akna belső környezete, földbe süllyesztett kivitel esetében a tároló (konténer) belső környezete: 2. zóna. A gépészeti berendezéseket magába foglaló zárt - de természetes szellőzéssel rendelkező - légtér teljes térfogata 2-es zóna. A szellőzőnyílások környezetében robbanásveszélyes zóna nem értelmezhető Szabadtéri kibocsátó forrás Szabadtéri kibocsátó forrásnak tekintjük a primer oldali lefúvató csonkot, valamint a nyomásszabályozó állomás lefúvató vezetékét. A szellőzés típusa: természetes szellőzés A szelőzés fokozata: közepes A zóna típusa: 2 -es zóna A zóna kiterjedését és méretét a 1. sz. táblázatban megadott kibocsátási mértékek szerint kell meghatározni. A zóna méretek értelmezése a 1. sz. ábrán látható. Amennyiben a lefúvató kibocsátási értékei nem egyeznek a táblázat gázkibocsátási értékeivel, úgy a hozzá legközelebb eső eggyel nagyobb gázkibocsátási értéket és az ehhez tartozó zónaméreteket kell alkalmazni. 4/7

15 2201_09_DU_01_E_2015 M-04 melléklet A lefúvatón kibocsátott gáz tömegáram és a lefúvató cső méretének függvényében a robbanásveszélyez zóna méretei: 1. sz. táblázat LEFÚVATÓ VEZETÉK KÖRÜLI ROBBANÁSVESZÉLYES ZÓNA MÉRETEI Lefúvató cső átmérője a kilépési helynél DN 25 DN 32 DN 40 DN 50 Henger alakú zónarész sugara: R [m] 0,005 1,8 2,2 2,5 3 7,2 0,01 1,8 2,2 2,5 3 9,1 0,02 1,8 2,1 2,5 3 11,4 0,04 2,3 2,3 2,4 3 14,4 0,08 2,8 2,8 2,8 2,9 18,1 0,16 3,5 3,5 3,5 3,6 22,8 Biztonsági lefúvató max. gázkibocsátása [kg/s] Kibocsátási pont alatti zónarész sugara: r 1 [m] 1 1,2 1,4 1,6 Henger alakú zónarész magassága: H [m] min. 3m 1. sz. ábra A nyomásszabályozó állomás lefúvató csöve körül kialakuló robbanásveszélyes zóna méretei A zónaméretek és a lefúvatás jellege akkor megfelelő, ha a lefúvató vezeték végén nincs olyan szerelvény elhelyezve, amely a függőlegesen felfele irányuló kiáramlást akadályozná. A méreteket az adott állomás teljesítményének függvényében kell megválasztani. A lefúvató 5/7

16 2201_09_DU_01_E_2015 M-04 melléklet csővéget villámvédelmi csonkkal kell ellátni, valamint úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen a csapadék és egyéb szennyeződések leeresztésére és meggátolja a rovarok bejutását a lefúvató cső belsejébe. A kiáramlási pont magassága a környező térszinttől legalább 3 m magasan legyen. A lefúvató vezeték végződésének a kialakítása a 2. sz. ábra szerint legyen. 2. sz. ábra A lefúvató vezeték végződésének alakja 6. Nyomásszabályozó állomáson villamos berendezések elhelyezése Nyomásszabályozó állomás területén belül a villamos berendezéseket lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy azok ne essenek robbanásveszélyes zónába. Kivételek ez alól a nyomásszabályozó szekrény, épület belsejében elhelyezett villamos berendezések. Ezekre a helyekre elhelyezett villamos berendezések legalább az MSZ EN és MSZ EN szabvány szerinti 2-es zónának megfelelő védelemmel rendelkezzenek. A nyomásszabályozó állomás területén elhelyezett villamos berendezéseknek meg kell felelnie az MSZ EN és MSZ EN szabvány és a 8/2002. (II. 16.) GM rendelet előírásainak. 7. Nyomásszabályozó állomás besorolásához szükséges dokumentáció: A térség-besorolási folyamat során a lépéseket megfelelően dokumentálni kell. Ki kell tölteni az alábbi adatlapokat: éghető anyagok listája és tulajdonságai (2. sz. táblázat), kibocsátó források listája. A térség-besorolási dokumentumnak tartalmaznia kell az alaprajzokat és homlokzatrajzokat, melyek mutatják a zónák típusát és kiterjedését. A robbanásveszélyes zónák kiterjedésére az alábbi szimbólumokat kell alkalmazni: 6/7

17 2201_09_DU_01_E_2015 M-04 melléklet Minta dokumentum a nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározásához a.) A nyomásszabályozó állomás azonosítása:...helység,...utca/tér...szám b.) Szellőzés Nyomásviszony:... [bar]/...[bar] Típus jele:... Névleges térfogatáram:...[m 3 /h] A szabályozó helyiségének, szekrényének alapterülete...[m 2 ] Alsó szellőzők együttes felülete:...[m 2 ] Felső szellőzők együttes felülete:...[m 2 ] Összes szellőző felület / helyiség alapterület x 100=...[%] c.) Lefúvató típusa, mérete:...,...[mm] Nyitási nyomása:... [mbar ; bar] Legnagyobb gázkibocsátása:... [kg/s] Lefúvató cső mérete: DN....[mm] d.) Lefúvató cső kibocsátási magassága a térszinttől:...[m] h 2. sz. táblázat 7/7

18 2201_09_DU_01_E_2015 M-05 melléklet Távfelügyeleti rendszerek funkcionális, tervezési, létesítési és üzemeltetési követelményei TARTALOMJEGYZÉK SZÁMÍTÓEGYSÉG TÁVADAT-ÁTVITELI RENDSZER 4 Általános műszaki követelmények 4 Terepi eszközökre vonatkozó követelmények 4 Dokumentációs követelmények 4 NYOMÁSSZABÁLYOZÓ ÁLLOMÁS TÁVFELÜGYELETI RENDSZER 5 Általános műszaki követelmények 5 Terepi eszközökre vonatkozó követelmények 8 Kommunikációra vonatkozó követelmények 8 Központi rendszerre vonatkozó követelmények 9 Létesítésre vonatkozó követelmények 10 Műszaki átvétel 11 Oktatás 12 Terméktámogatás 12 Megfelelőség, garancia 12 LÉTESÍTÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ 14 Alaki és tartalmi követelmények 14 Tervezői nyilatkozatra vonatkozó követelmények 15 Műszaki megoldás kifejtése 15 Beépített termékekre vonatkozó követelmények 16 Kivitelezésre vonatkozó követelmények 18 Humán erőforrásra vonatkozó követelmények 18 Dokumentációs követelmények 19 Beüzemelése és karbantartására vonatkozó követelmények 19 ÜZEMELTETÉS 21 Számítóegység távadat-táviteli rendszer 21 Nyomásszabályozó állomás távfelügyeleti rendszer 21 1/21

19 2201_09_DU_01_E_2015 M-05 melléklet Távfelügyeleti rendszerek osztályozása: - A TIGÁZ-DSO Kft. távfelügyeleti rendszereket alkalmaz az alábbi tevékenységekre: - gázfelhasználás távmérése, illetve - magasabb ellátásbiztonságot biztosító, nyomásszabályozó (gázfogadó) állomás távfelügyeletre. A távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó normatív dokumentumok: évi XCIII. törvény A munkavédelemről 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 25/2000. (IX. 30.) EüM- SzCsM együttes rendelet 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet 72/2013 (VIII. 27.) VM rendelet 4/2002. (II. 20.) SzCsM- EüM együttes rendelet 8/2002. (II.16) GM rendelet 3/2003. (III.11.) FMM- ESzCsM együttes rendelet 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 45/2004. (VII.26.) BM- KvVM együttes rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről a munkahelyek kémiai biztonságáról a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól a hulladékjegyzékről az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről a potenciálisan robbanás veszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről. a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 80/2005. (X. 11.) GKM rendelet A gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről 53/2012 (III. 28.) Korm. rendelet 37/2013 (V. 28.) EMMI rendelet 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről Az építőipari kivitelezési tevékenységről Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről 2/21

20 2201_09_DU_01_E_2015 M-05 melléklet 306/2010. (XII. 23.) Korm. Rendelet a levegő védelméről 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet MSZ EN 334:2005+A1:2009 MSZ 1648:2000 MSZ EN 10204:2005 MSZ :1982 MSZ EN ISO/IEC :2010 MSZ EN :2013 MSZ EN :2009 MSZ EN :2012 MSZ EN 60529:2001 a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról Gáznyomás-szabályozók 100 bar bemenő oldali nyomásig. Közszolgáltatású, vezetékes földgáz Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai Gázelosztáshoz tartozó berendezések. Közterületi nyomásszabályozó állomások Megfelelőségértékelés. A szállító megfelelőségi nyilatkozata. 1. rész: Általános követelmények. Robbanóképes közegek. 0. rész: Gyártmányok. Általános követelmények Robbanóképes közegek rész: Térségek osztályozása. Robbanóképes gázközegek (IEC :2008) Robbanóképes közegek. 11. rész: Gyártmányok "i" gyújtószikramentes védelemmel. Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IP-kód) 3/21

21 Általános műszaki követelmények SZÁMÍTÓEGYSÉG TÁVADAT-ÁTVITELI RENDSZER 2201_09_DU_01_E_2015 M-05 melléklet A távadat-átviteli rendszer feladata TIGÁZ-DSO Kft. szolgáltatási területén felszerelt gáztérfogat-korrektorok memóriájában tárolt adatok (számlálóállások, nyomás, hőmérséklet, stb): - soros porton történő kiolvasása, - a kiolvasott értékek GPRS kapcsolaton keresztül történő továbbítása a központi informatikai platform (DIWICON-SCADA rendszer) felé, illetve - a beérkezett adatok tárolása, megjelenítése, és a hivatalos szervekkel és piaci szereplőkkel történő adatkapcsolat biztosítása. A távadat-átviteli rendszer alkalmasnak kell lennie a DIWICON-SCADA rendszer felől érkező különböző vezérlési funkciók végrehajtására (korrektor időszinkron, korrektor adatpótlás, eszköz paraméterek, eszköz újraindítás, stb). Terepi eszközökre vonatkozó követelmények - A terepi eszköz rendelkeznie kell soros (RS232) port-al. - A terepi eszköz rendelkeznie kell beépített GSM modemmel, amelyen keresztül a GPRS adatkommunikáció megvalósítható. - A terepi eszközök energiaellátását önálló áramforrásnak kell biztosítania. - Az alkalmazott áramforrás minimális élettartama óránkénti kommunikáció mellett 2 év kell, hogy legyen. - terepi eszköz minimum az MSZ EN 60529:2001 szabvány szerinti IP65 védettségi fokozatú védelemmel kell rendelkeznie. - Az eszközök feleljenek meg a 8/2002. (II. 16.) GM rendelet II. alkalmazási csoport 2. G kategóriára vonatkozó előírásainak. - A terepi eszköz kültéren, de nem szabad téren kerülhet elhelyezésre, így védettnek kell lennie a környezeti hatások ellen (például: időjárás, UV sugárzás). - Az alkalmazott a védelmi mód az MSZ EN :2012 szabvány szerinti i a védelemmel legyen ellátva. - Az eszközöknek az MSZ EN :2013 szabvány szerinti II C alkalmazási csoportjába kell tartoznia. - Az eszközöknek legalább az MSZ EN :2013 szabvány T4 hőmérsékleti osztályának kell megfelelnie. - Az eszközöknek a T amb = -20 C-tól +60 C-ig feltételt ki kell elégítenie. - Az eszközöknek 8/2002. (II. 16.) GM rendeletben meghatározott (ATEX) engedéllyel és egyedi bevizsgálási jegyzőkönyvvel kell rendelkeznie. Dokumentációs követelmények - Az ajánlathoz és minden egyes leszállított termékhez magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációt kell mellékelni, amely legalább az alábbi információkat tartalmazza: a termék telepítésére, üzembehelyezésére és karbantartására vonatkozó információkat, a termék ismertetésére, működésére vonatkozó fejezetet, a termék tápegységére vonatkozó fejezetet, az MSZ EN :2013 szabvány használati utasítások, gépkönyvek fejezeteiben részletezett követelményeket. 4/21

22 2201_09_DU_01_E_2015 M-05 melléklet NYOMÁSSZABÁLYOZÓ ÁLLOMÁS TÁVFELÜGYELETI RENDSZER Általános műszaki követelmények A távfelügyeleti rendszer általános célja, hogy segítségével a TIGÁZ-DSO Kft., az általa üzemeltetett gázhálózat részét képező (fogadó és körzeti) nyomásszabályozó állomások működés szempontjából lényeges technológiai paramétereit (primer/szekunder nyomások, gyorszár-, szűrőállapot, stb.), távolról felügyelni legyen képes. A rendszertől elvárt főbb funkcionalitás: gáztechnológiai adatok mérésével/érzékelésével, továbbításával és elektronikus adatbázisban történő tárolásával a karbantartói szervezetek részére távadatgyűjtést biztosítson, illetve legyen képes vészjelek küldésére a diszpécserszolgálat felé azokban az esetekben, mikor egy vagy több technológiai paraméter az előírt (programozott) üzemállapottól eltér. A rendszernek képesnek kell lennie a távfelügyelet részét képező terepi eszközök távvezérlésére (programozására), míg a meglévő gáztechnológia berendezéseinek felügyelete továbbra is helyi kiszállással történik. A távfelügyeleti rendszer két, egyértelműen elválasztható rendszerrészből áll, amelyekhez az alábbi feladatok kapcsolódnak: Terepi rendszer állomásonként történő szállítása, telepítése, integrációja a központi rendszerbe, valamint üzemeltetése (mérőeszközök, adatgyűjtő/kommunikációs egység telepítése, a meglévő technológiai eszközpark elemeinek lehetőség szerinti integrációja, helyszíni felmérés alapján, valamint a központi rendszerhez történő integráció biztosítása). Központi rendszer kiépítése és üzemeltetése az Ajánlatkérő központi telephelyén a TIGÁZ Zrt. informatikai rendszerének felhasználásával (Szerver, kommunikációs rendszer, adatbázis, adatbázis kezelő és kliens kiszolgáló telepítése, felhasználói szerepek és felületek kialakítása, állomások integrációja) A terepi és a központi alrendszerek kivitelezése külön szerződés keretein belül valósul meg. A rendszernek moduláris felépítésűnek kell lennie, a rendszerrészeknek (terepi és központi modul) gyártó- és típusfüggetlenül kell biztosítaniuk a vonatkozó, funkcionalitást. A kompatibilitást (adatáramlás, terepi eszközvezérlés és szoftverfelügyelet) egységes, széles körben alkalmazott, szükséges és elégséges funkcionalitású ipari adatátviteli protokoll, valamint egyeztetett adatstruktúra és interfészleírás segítségével kell biztosítani úgy, hogy a működő távfelügyeleti rendszer folyamatosan, gyártófüggetlenül, a központi rendszer egyedi (párhuzamos funkciók) fejlesztése nélkül bővíthető legyen. 5/21

23 2201_09_DU_01_E_2015 M-05 melléklet Működéssel szembeni támasztott általános elvárások: Az önálló áramforrásról működő terepi rendszer adatgyűjtő egységének kell a nyomásszabályozó állomás berendezéseiről folyamatosan leolvasnia és értékelnie az adatokat, melyeket a kommunikációs eszköznek kell mobil hálózaton, majd bérelt vonalon keresztül eljuttatni a központi rendszer részére. Az áramforrás élettartamára döntő hatású mobilkommunikációs gyakoriság minimálisra csökkentése érdekében, a terepi rendszernek olyan intelligenciával kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a gyűjtött adatok helyi értékelését, azok tömeges továbbítását, indokolt esetben vészjelek generálását/küldését, valamint az értékelési folyamathoz vezérlőjelek fogadását. A GSM kommunikációhoz szükséges IP alapú adatátvitelre alkalmas SIM kártyákat a TIGÁZ cégcsoport biztosítja. A központi rendszer feladata a terepi eszközökkel történő kommunikáció (az állomásokról érkező adatok fogadása/feldolgozása, vezérlőjelek továbbítása a terepi eszközöknek), a gyűjtött adatok adatbázisban történő eltárolása, illetve a kliensek kiszolgálása. A kliensek a TIGÁZ-DSO Kft. - fixen telepített, illetve a vállalati hálózatra VPN kapcsolaton keresztül csatlakoztatott, mobil PC-alapú számítógépei, amelyekről a rendszer HTML felületen keresztül, kliensprogram te- 6/21

24 2201_09_DU_01_E_2015 M-05 melléklet lepítése nélkül kell, hogy vezérelhető legyen. A konkrét felügyeletet a szerepkörökhöz rendelt jogosultságok és felületek segítségével, összesen fő végzi. - A nyomásszabályozó állomáson kiépített rendszernek az alábbi gáztechnológiai paraméterek mérésére, érzékelésére, valamint a - helyi kiértékelés alapjául szolgáló - riasztási szintek és állapotok beállítására kell alkalmasnak lennie: - A rendszer legyen alkalmas életjel küldésére. Az életjel kommunikációs intervalluma alapértelmezésben 24 óra legyen, és tartalmazza a gáztechnológiai paraméterek folyamatos mintavételéből nyert összes adatot, az előző kommunikációtól eltelt időre vonatkozóan. - A napi mintavétel csak az áramforrás állapotának naponta egyszer történő mérésére, és az ebből képzett riasztás generálására vonatkozzon. Vészjel, az áramforrás kritikus feszültségi / kritikus tárolókapacitási szintjének elérése előtt keletkezzen, mikor az áramforrás még kommunikáció energiaszükségletét biztosítani tudja. A diszpécseri felületen megjelenő riasztás a következő mérésig maradjon aktív. - A rendszer legyen alkalmas a folyamatos mintavételből nyert adatok alapján vészjelek eseményvezérelt küldésére. A vészjel-kommunikáció csak egy adott érték, a meghatározott működési intervallumának elhagyása (vészjel), és visszatérése (kontroll-vészjel) pillanatában történjen. - Vészjelek az alábbi eseményekre keletkezzenek: Primer nyomás az alsó határérték alá esett (P 1min. ); Primer nyomás a felső határérték fölé emelkedett (P 1max. ); Primer nyomás visszatért a normális működési tartományba (kontroll); Szekunder nyomás az alsó határérték alá esett (P 2min. ); Szekunder nyomás a felső határérték fölé emelkedett (P 2max. ); Szekunder nyomás visszatért a normális működési tartományba (kontroll). Gyorszár lezárt a főágon [Súlyos]; Gyorszár nyitott a főágon (kontroll - helyszíni beavatkozás nélkül eszköz-, vagy telepítési hibát jelent); Gyorszár lezárt a tartalékágon [Súlyos]; Gyorszár nyitott a tartalékágon (kontroll - helyszíni beavatkozás nélkül eszköz-, vagy telepítési hibát jelent); Szabályzótérben behatolás történt; Az érzékelés formájától függően a főági szűrőn mért maximális nyomáskülönbség meghaladta az előírt értéket, vagy ugyanezen okból a differenciálmanométer impulzust generált (ΔP 1max ); Az érzékelés formájától függően a tartalékági szűrőn mért maximális nyomáskülönbség meghaladta az előírt értéket, vagy ugyanezen okból a differenciálmanométer impulzust generált (ΔP 2max ); A belső áramforrás töltöttségi állapota a meghatározott határ alá csökkent; A terepi eszköz működésében hiba lépett fel - Minden állomáshoz egyedileg kettő, vezérelhető technológiai paraméterekre vonatkozó (határérték) beállítási séma legyen kialakítva, amely lehetőséget ad az állomások két különböző (normál nyomásviszonyú, és szezonálisan nyomáscsökkentett) üzemmódjának felügyeletére. A nyomásszabályozó állomáson kiépített terepi rendszernek az alábbi működési paraméterek vezérlésére kell alkalmasnak lennie: Az állomások egyenkénti aktiválása / passziválása (a távfelügyeleti rendszer működésének korlátozása, vagy teljes szüneteltetése), a karbantartási munkák idejére; 7/21