KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

Átírás

1 III. évfolyam 9. szám 1218 Ft szeptember 1. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Törvények Oldal évi LIV. tv. A Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CLIII. törvény módosításáról évi LV. tv. Az államháztartásról szóló évi VIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról évi LVI. tv. Az államháztartásról szóló évi VIII. törvény, valamint a köztisztviselõk jogállásáról szóló évi III. törvény módosításáról évi LII. tv. A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról Kormányrendeletek 149/2006. (VII. 21.) Korm. r. Egyes országos hatáskörû államigazgatási szervek megszüntetésérõl és jogutódlásáról /2006. (VII. 21.) Korm. r. Az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról /2006. (VII. 21.) Korm. r. Az M3 autópálya Nyíregyháza Vásárosnamény közötti szakasz megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról /2006. (VII. 26.) Korm. r. Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év elsõ hónapjaiban bekövetkezett jelentõs belvíz miatt keletkezett károk enyhítésérõl /2006. (VII. 28.) Korm. r. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl /2006. (VII. 28.) Korm. r. A miniszterek feladat- és hatáskörérõl szóló kormányrendeletek deregulációjáról /2006. (VIII. 11.) Korm. r. Az állami vezetõk és az államigazgatási szervek köztisztviselõi számára biztosított juttatásokról és azok feltételeirõl szóló 136/2006. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról Miniszteri rendeletek 29/2006. (VII. 24.) EüM KvVM e. r. Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (II. 20.) EüM KöM együttes rendelet módosításáról /2006. (VII. 26.) KvVM r. A környezetvédelmi és vízügyi elõirányzatok felhasználásának és ellenõrzésének szabályairól szóló 3/2004. (II. 24.) KvVM rendelet módosításáról /2006. (VII. 26.) KvVM r. A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (II. 26.) KHVM rendelet módosításáról /2006. (VIII. 1.) KvVM r. A Soproni Botanikus Kert Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelésérõl /2006. (VIII. 11.) KvVM r. Az igazságügyi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területeken szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjérõl és eljárási szabályairól /2006. (VIII. 11.) KvVM r. A Somlóvásárhelyi Holt-tó Természetvédelmi Terület létesítésérõl szóló 18/1993. (IV. 7.) KTM rendelet módosításáról /2006. (VIII. 11.) GKM r. Az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendrõl Kormányhatározatok 1070/2006. (VII. 21.) Korm. h. A köztisztviselõk jogállásáról szóló évi III. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékérõl szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról /2006. (VII. 21.) Korm. h. A évi kormányzati létszámcsökkentések végrehajtásáról a Köztisztviselõi Érdekegyeztetõ Tanácsban, július 5-én született megállapodás végrehajtásáról /2006. (VII. 26.) Korm. h. A Kormány ügyrendjérõl szóló 1088/1994. (I. 20.) Korm. határozat módosításáról A tartalomjegyzék az oldalon folytatódik.

2 1306 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 9. szám 1077/2006. (VII. 27.) Korm. h. A köztisztviselõk jogállásáról szóló évi III. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékérõl szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról /2006. (VII. 26.) Korm. h. A Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év elsõ hónapjaiban bekövetkezett jelentõs belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséhez biztosítandó támogatásról Miniszteri utasítások 17/2006. (MK 94.) KvVM ut. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról /2006. (K. V. Ért. 9.) KvVM ut. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartásról szóló 6/2002. (K. Ért. 4.) KöM utasítás módosításáról Tájékoztatók 8003/2006. (K. V. Ért. 9.) KvVM táj. A Nemzetközi jelentõségû Vadvizek Jegyzéké -be bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek körének bõvítésérõl Tájékoztató a hatósági közvetítõi vizsga követelményrendszerérõl Közlemények A Köztisztviselõi Érdekegyeztetõ Tanács közleménye a Kormányzati és a Munkavállalói Oldal közötti megállapodásról A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter közleménye a Kormány II. félévi munkatervébõl származó jogalkotási feladatok jegyzékérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 18/2006. (EüK. 12.) Gyf. közleménye a pécsi Hullámfürdõ számára gyógyfürdõ megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 19/2006. (EüK. 12.) Gyf. közleménye a Budapest. B-137 OKK számú kút vize számára gyógyvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 20/2006. (EüK. 12.) Gyf. közleménye a zalakarosi Hotel Forrás Szálloda számára gyógyszálló megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 21/2006. (EüK. 12.) Gyf. közleménye a Kiskõrös B-1128 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 22/2006. (EüK. 12.) Gyf. közleménye a Mátészalka B-98 OKK számú kút vize számára gyógyvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 23/2006. (EüK. 12.) Gyf. közleménye a Bõsárkány K-17 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 24/2006. (EüK. 12.) Gyf. közleménye a Lajosmizse K-110 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 25/2006. (EüK. 12.) Gyf. közleménye a Cegléd B-115 OKK számú kút vize számára természetes ásványvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 26/2006. (EüK. 12.) Gyf. közleménye a Harkányi Gyógy- és Strandfürdõ számára gyógyfürdõ megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 27/2006. (EüK. 12.) Gyf. közleménye az egri Hunguest Hotels Zrt. Hotel Flóra Gyógyfürdõ számára gyógyfürdõ megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 28/2006. (EüK. 12.) Gyf. közleménye a Bükkszék B-9 OKK számú kút vize számára gyógyvíz megnevezés használatának engedélyezésérõl Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának 29/2006. (EüK. 12.) Gyf. közleménye a Csokonyavisontai Gyógyfürdõ számára gyógyfürdõ megnevezés használatát engedélyezõ határozat módosításáról Cikk, tanulmány Dr. Bércesi Ferenc: Ellentmondások a területi államigazgatási szervek rendszerében a területi szinten mûködõ, államigazgatási feladatot ellátó szervek katalógusa

3 9. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 1307 Törvények évi LIV. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CLIII. törvény módosításáról* évi LV. törvény az államháztartásról szóló évi VIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról* évi LVI. törvény az államháztartásról szóló évi VIII. törvény, valamint a köztisztviselõk jogállásáról szóló évi III. törvény módosításáról* évi LII. törvény a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról** 1. (1) A köztisztviselõk jogállásáról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. (1) bekezdés felvezetõ szövege, valamint a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: A közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethetõ meg, ha a) az Országgyûlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, a közigazgatási szerv vezetõje, illetve a helyi önkormányzati képviselõ-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselõ további foglalkoztatására nincs lehetõség; * A törvények teljes szövege a Magyar Közlöny július 25-i 90. számában jelent meg. ** A törvényt az Országgyûlés a július 24-i ülésnapján fogadta el. (2) A Ktv. 17. (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha) c) a vezetõi megbízás visszavonását követõen a köztisztviselõ más köztisztviselõi munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetõség vagy a munkáltató által felajánlott másik köztisztviselõi munkakört a köztisztviselõ visszautasítja [31. (9) bekezdés]; (3) A Ktv. 18. (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) A köztisztviselõ a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlõ részletekben jogosult. (4) A Ktv. 19. (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (7) A végkielégítést a felmentési idõ utolsó napján kell kifizetni. (5) A Ktv a a következõ új (9) bekezdéssel egészül ki: (9) Ha a köztisztviselõ a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidõs jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmentési idõbõl hátralevõ idõ tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló idõszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. (6) A Ktv. a következõ új 34/B. -sal egészül ki: 34/B. A köztisztviselõt soron kívül minõsíteni kell, ha a 34. (4) bekezdése szerinti teljesítményértékelés alapján megállapítható, hogy a köztisztviselõ a teljesítménykövetelményeket nem vagy nagyon csekély mértékben, illetve nagyon alacsony színvonalon teljesítette. (7) A Ktv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 44. (1) Az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájánál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatalnál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével, a Területpolitikai Kormányzati Hivatalnál, az Adóés Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnál a területi szervei kivételével, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a Magyar Államkincstárnál a területi szervezeti egységei kivételével, a Szerencsejáték Felügyeletnél, a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezetnél, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál a területi szervezeti egysé-

4 1308 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 9. szám gei kivételével, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörû szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint a belsõ igazgatási szervei kivételével az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõ esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségû köztisztviselõ esetében az alapilletményének 15%-a. (8) A Ktv a a következõ új (11) bekezdéssel egészül ki: (11) A központi hivatal vezetõjének és helyettesének, testület által vezetett szerv esetében a testület elnökének és tagjainak, valamint a közigazgatási hivatal vezetõjének és helyettesének illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnyolcszorosát nem haladhatja meg. (9) A Ktv a a következõ új (12) bekezdéssel egészül ki: (12) Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára fõigazgatója és fõigazgató-helyettese fõosztályvezetõi illetményre jogosult azzal, hogy a fõigazgató alapilletménye az illetményalap 11-szerese, a fõigazgató-helyettesé 9,5-szerese, s egyéb juttatásaikat az Országgyûlés elnöke állapítja a meg. 2. (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. (1) bekezdés felvezetõ szövege, valamint b) c) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt a (4) bekezdésben foglalt korlátozással felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha b) az Országgyûlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, a központi költségvetési szerv vezetõje vagy az önkormányzati képviselõ-testület munkáltatót érintõ döntése különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetõség; c) a magasabb vezetõ, illetve vezetõ beosztás ellátásával történõ megbízás visszavonását, határozott idõre szóló megbízás esetén a határozott idõ leteltét követõen a közalkalmazott eredeti vagy más munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetõség; (2) A Kjt a a következõ új (12) bekezdéssel egészül ki: (12) Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidõs jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmentési idõbõl hátralevõ idõ tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló idõszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. (3) A Kjt. 37/A. -a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja: (2) A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlõ részletekben jogosult. 3. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 56. (1) bekezdés felvezetõ szövege, valamint a) és c) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével felmentéssel akkor szüntethetõ meg, ha a) az Országgyûlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, az országos parancsnok vagy a Kormány által meghatározott létszámhatárig az önkormányzati képviselõ-testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetõség; c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot; (2) A Hszt. 56. (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha) c) a vezetõi kinevezés visszavonását követõen a 245/D. (2) bekezdése szerinti beosztás nem biztosítható. (3) A Hszt. 56. (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: (5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha a) állapotának megfelelõ betöltetlen beosztás a fegyveres szervnél nincs, b) a felajánlott másik, állapotának megfelelõ beosztást a hivatásos állomány tagja visszautasítja, vagy c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett. (4) A Hszt. 63. (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (5) A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlõ részletekben jogosult, részére a végkielégítést a felmentési idõ utolsó napján kell kifizetni.

5 9. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 1309 (5) A Hszt a a következõ új (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidõs jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmentési idõbõl hátralevõ idõ tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló idõszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. (6) A Hszt. 245/H. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki: (2) E szervek országos parancsnokai és helyettesei illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény a köztisztviselõi illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg. (3) E szervek területi szerveinek vezetõje ha törvény vagy kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik fõosztályvezetõi, a szervezeti egységek vezetõje fõosztályvezetõ-helyettesi vagy osztályvezetõi, a helyi szervek vezetõje fõosztályvezetõi, fõosztályvezetõ-helyettesi vagy osztályvezetõi, a szervezeti egységek vezetõje osztályvezetõi beosztási illetményre jogosult. 4. (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi CV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 59. (1) bekezdés felvezetõ szövege, valamint c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: Az állomány tagjának szolgálati viszonya az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével felmentéssel akkor szüntethetõ meg, ha c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot; (2) A Hjt. 59. (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai ok következménye, az állomány tagja akkor menthetõ fel, ha a) állapotának megfelelõ más betölthetõ beosztás a Honvédségnél számára nem biztosítható, b) a felajánlott másik, állapotának megfelelõ beosztást a hivatásos állomány tagja visszautasítja, vagy c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett. (3) A Hjt. 60. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlõ részletekben jogosult. (4) A Hjt a a következõ új (8) bekezdéssel egészül ki: (8) Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidõs jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmentési idõbõl hátralevõ idõ tekintetében távolléti díjra nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló idõszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. (5) A Hjt. a következõ új 109/A. -sal egészül ki: 109/A. A Honvéd Vezérkar fõnöke és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói, valamint helyetteseik illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény a köztisztviselõi illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg. 5. A Munka Törvénykönyvérõl szóló évi II. törvény 193/T. (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a a következõ új (4) (5) bekezdésekkel egészül ki: (3) Az e fejezet alapján foglalkoztatott munkavállalók esetében alkalmazni kell a Ktv. 14/A. -ában foglaltakat. (4) A munkáltató mûködésével összefüggõ okból történõ felmondás esetén a munkavállaló a 97. (2) bekezdésében foglaltaktól eltérõen: a) a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlõ részletben jogosult, b) a végkielégítést a felmentési idõ utolsó napján kell kifizetni. (5) Ha a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidõs jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmondási idõbõl hátralevõ idõ tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló idõszak számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. 6. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló évi L. törvény 18. -a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A fõtitkár illetménye nyelvpótlék nélkül a köztisztviselõi illetményalap 25,8-szorosa, a fõtitkárhelyettes illetménye nyelvpótlék nélkül a köztisztviselõi illetményalap 19,35-szöröse. A fõtitkár és a fõtitkárhelyettes illet-

6 1310 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 9. szám ményét az Akadémia elnöke legfeljebb 30%-kal megemelheti. A fõtitkár és a fõtitkárhelyettes egyéb juttatásait az Akadémia elnöke állapítja meg. 7. (1) E törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E törvény 1. (1) (6) bekezdése, 2. -a, 3. (1) (5) bekezdése, 4. (1) (4) bekezdése és 5. -a január 1-jén lép hatályba. (3) A Ktv. e törvény 1. (3) bekezdésével megállapított 18. (4) bekezdésének, 1. (4) bekezdésével megállapított 19. (7) bekezdésének, 1. (5) bekezdésével megállapított 19. (9) bekezdésének, a Kjt. e törvény 2. (2) bekezdésével megállapított 37. (12) bekezdésének, 2. (3) bekezdésével megállapított 37/A. (2) bekezdésének, a Hszt. e törvény 3. (4) bekezdésével megállapított 63. (5) bekezdésének, 3. (5) bekezdésével megállapított 63. (7) bekezdésének, a Hjt. e törvény 4. (3) bekezdésével megállapított 60. (2) bekezdésének, 4. (4) bekezdésével megállapított 67. (8) bekezdésének, valamint az Mt. e törvény 5. -ával megállapított 193/T. (4) (5) bekezdésének rendelkezéseit a január 1-jét követõen közölt felmentésekre, illetve felmondásokra kell alkalmazni. (4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Ktv. 34. (8) (9) bekezdése, 61. (2) bekezdése és 64. (4) bekezdése. (5) január 1-jén hatályát veszti a Ktv. 17. (4) bekezdése, 20/A. (1) bekezdésében a feltéve, hogy a 17. (4) bekezdése szerinti munkakör-felajánlás nem vezet eredményre szövegrész, 20/A. (5) bekezdés b) pontja, 31. (6) és (8) bekezdésében a végzettségének, képzettségének megfelelõ másik vezetõi vagy ennek hiányában szövegrészek, a Kjt. 30. (3) bekezdése, 37. (10) bekezdésében az eltérõ megállapodás hiányában szövegrész, a Hszt. 56. (3) bekezdése, 245/D. (2) bekezdésében a végzettségének, képzettségének és szövegrész, valamint a Hjt. 59. (3) bekezdése. (6) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Ktv. 11/A. (4) bekezdésében az öt szövegrész helyébe a nyolc szöveg, 11/A. (5) bekezdés a) pontjában az a miniszterelnök kabinetfõnöke szövegrész helyébe az a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter szöveg, 30/A. (1) bekezdésében a 15%-át szövegrész helyébe a 20%-át szöveg, 30/A. (2) bekezdésében a legalább három éves közigazgatási szövegrész helyébe a szakmai szöveg, valamint a legalább 10 éves közigazgatási szövegrész helyébe a szakmai szöveg, 43. (4) bekezdésében az a 34. (1) bekezdésben meghatározott teljesítmény értékeléstõl függõen szövegrész helyébe a szakmai munkája értékelése alapján szöveg lép. (7) január 1-jén a Ktv. 19. (6) bekezdésében a 17. (4) (5) bekezdése szövegrész helyébe a 17. (5) bekezdése szöveg, a Kjt. 23. (5) és (7) bekezdéseiben, valamint 30. (6) bekezdésében az a végzettségének, illetve képesítésének megfelelõ szövegrészek helyébe a más szövegek, a Hszt. 63. (4) bekezdésében a (3) vagy (5) bekezdése szövegrész helyébe az (5) bekezdés b) pontja szöveg lép. (8) E törvény hatálybalépésétõl számított egy évig a Ktv. 30/A. (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy szakmai tanácsadói és szakmai fõtanácsadói cím közigazgatási vagy jogi szakvizsgával nem rendelkezõ köztisztviselõnek is adományozható, azzal a feltétellel, hogy a szakvizsgát az adományozástól számított egy éven belül le kell tennie. E kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a szakmai tanácsadói vagy fõtanácsadói cím a törvény erejénél fogva megszûnik. A határidõbe nem számíthatók be a Ktv. 25. (4) bekezdésében meghatározott idõtartamok. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke Kormányrendeletek A Kormány 149/2006. (VII. 21.) Korm. rendelete egyes országos hatáskörû államigazgatási szervek megszüntetésérõl és jogutódlásáról A Kormány egyes, a kormányzati irányítás korszerûsítésével megszûnõ, országos hatáskörû államigazgatási szervek feladatainak további ellátása érdekében az alábbiakat rendeli el: 1. (1) A Kormány a) a Magyar Turisztikai Hivatalt, b) a Nemzeti Sporthivatalt, c) az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalt, valamint d) az Országos Területfejlesztési Hivatalt (a továbbiakban együtt: Hivatalok) július 31. napjával megszünteti. (2) A Hivatalok általános jogutódja a (3) bekezdésben foglaltak kivételével az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. (3) Az Országos Területfejlesztési Hivatal jogutódja a) a ROP és INTERREG irányító hatóságok által kötött, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a 130/2006.

7 9. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 1311 (VI. 15.) Korm. rendelet szerinti feladatköre és mûködése körében létrejött polgári jogi, támogatási, közbeszerzési és foglalkoztatási szerzõdések tekintetében, b) a Strukturális Alap Képzõ Központ (SAKK) feladatköre és mûködése körében létrejött szerzõdések tekintetében, valamint c) a Pályázati Információs Központ (PIK) feladatköre és mûködése körében létrejött szerzõdések tekintetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. egyes sporttárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2005. (I. 1.) Korm. rendelet 1. -a és 8. -ának a) pontja. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök 2. (1) Ahol rendelet Magyar Turisztikai Hivatalt, Nemzeti Sporthivatalt, Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalt, Országos Területfejlesztési Hivatalt, Nemzeti Területfejlesztési Hivatalt, vagy Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt említ, ott az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot kell érteni. (2) Ahol rendelet ROP és INTERREG irányító hatóságot, Strukturális Alap Képzõ Központot (SAKK), Pályázati Információs Központot (PIK) említ, ott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget kell érteni. 3. (1) Ez a rendelet július 31-én lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalról szóló 135/2003. (VIII. 29.) Korm. rendelet, az Országos Lakásés Építésügyi Hivatalról szóló 135/2003. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 361/2004. (II. 26.) Korm. rendelet, az Európai Unióhoz történõ csatlakozás kapcsán szükséges egyes építésüggyel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 22. (2) bekezdése, a településtervezési és az építészeti-mûszaki tervezési, valamint az építésügyi mûszaki szakértõi jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 21. (1) bekezdése; b) a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalról szóló 195/2003. (I. 28.) Korm. rendelet, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalról szóló 195/2003. (I. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 41/2005. (III. 10.) Korm. rendelet, az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 274/2003. (II. 24.) Korm. rendelet 7. a) pontja, valamint a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet 9. -ának (4) bekezdése; c) a Magyar Turisztikai Hivatalról szóló 296/2004. (. 28.) Korm. rendelet; d) a Nemzeti Sporthivatalról szóló 297/2004. (. 28.) Korm. rendelet, valamint a Nemzeti Sporthivatal felügyeletének változásával összefüggésben szükséges, valamint A Kormány 151/2006. (VII. 21.) Korm. rendelete az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló évi LIII. törvény 12. -ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. (1) A Kormány kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánítja az 1. számú mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek alapját a következõ beruházások képezik: a) észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt, b) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekt. (2) E rendelet 1. számú melléklete állapítja meg az egyes beruházások megvalósításával összefüggõ hatósági ügyekben eljáró hatóságokat. (3) Azokban az esetekben, ahol az 1. számú mellékletben meghatározott ügyfajtára vonatkozó jogszabály az adott ügyben szakhatóság közremûködését rendeli el, a szakhatóságként közremûködõ szervet a 2. számú melléklet határozza meg. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. 3. Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen indult közigazgatási hatósági eljárásokat e rendelet hatálybalépése nem érinti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

8 1312 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 9. szám 1. számú melléklet a 151/2006. (VII. 21.) Korm. rendelethez A kiemelt jelentõségû ügyekhez tartozó létesítmények, a megvalósításukhoz szükséges hatósági engedélyek és eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkezõ közigazgatási szervek A) Észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt Létesítmény Létesítmény azonosító adatai 1. hulladéklerakó telep Királyszentistván (hrsz. 017) 2. bekötõút Királyszentistván a sz. úttól a hulladéklerakó telepre A beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedély egységes környezethasználati engedély építési engedély hulladékudvarra, mérlegházra, központi épületre, hulladékválogató csarnokra, mechanikai-biológiai hulladékkezelõ csarnokra, utóérlelõ csarnokra, komposztáló csarnokra vízjogi engedély építési engedély vízjogi engedély Elsõfokú engedélyezõ hatóság Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség (KTVF) Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal Közép-Dunántúli KTVF Veszprém Megyei Közlekedési Felügyelet Közép-Dunántúli KTVF Másodfokú engedélyezõ hatóság Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: OKTVF) önkormányzati és területfejlesztési miniszter OKTVF Közlekedési Fõfelügyelet (a továbbiakban: KFF) OKTVF B) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekt Létesítmény Létesítmény azonosító adatai 1. hulladéklerakó telep Nyíregyháza (hrsz ) A beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedély vízjogi engedély építési engedély hulladékudvarra, mérlegházra, központi épületre, hulladékválogató csarnokra, mechanikai-biológiai hulladékkezelõ csarnokra, utóérlelõ csarnokra, komposztáló csarnokra Elsõfokú engedélyezõ hatóság Felsõ-Tisza-vidéki KTVF Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Másodfokú engedélyezõ hatóság OKTVF önkormányzati és területfejlesztési miniszter

9 9. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 1313 Létesítmény Létesítmény azonosító adatai 2. bekötõút Nyíregyháza a Nyíregyházát elkerülõ (épülõ) 4. sz. úttól a hulladéklerakó telepre 3. hulladéklerakó telep Kisvárda (hrsz. 068) 5. hulladéklerakó telep Nagyecsed (hrsz. 0188) 6. bekötõút Nagyecsed a sz. úttól a hulladéklerakó telepre A beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedély vízjogi engedély egységes környezethasználati engedély (módosítás) építési engedély hulladékudvarra, mérlegházra, hulladékválogató csarnokra, mechanikai-biológiai hulladékkezelõ csarnokra vízjogi engedély építési engedély vízjogi engedély egységes környezethasználati engedély (módosítás) építési engedély hulladékudvarra, mérlegházra, hulladékválogató csarnokra, mechanikai-biológiai hulladékkezelõ csarnokra vízjogi engedély építési engedély vízjogi engedély Elsõfokú engedélyezõ hatóság Felsõ-Tisza-vidéki KTVF Felsõ-Tisza-vidéki KTVF Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal 4. bekötõút Kisvárda a és sz. úttól a hulladéklerakó telepre Felsõ-Tisza-vidéki KTVF Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közlekedési Felügyelet Felsõ-Tisza-vidéki KTVF Felsõ-Tisza-vidéki KTVF Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Felsõ-Tisza-vidéki KTVF Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közlekedési Felügyelet Felsõ-Tisza-vidéki KTVF Másodfokú engedélyezõ hatóság OKTVF OKTVF önkormányzati és területfejlesztési miniszter OKTVF KFF OKTVF OKTVF önkormányzati és területfejlesztési miniszter OKTVF KFF OKTVF

10 1314 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 9. szám 2. számú melléklet a 151/2006. (VII. 21.) Korm. rendelethez Az 1. (3) bekezdésében hivatkozott szakhatóságok 1. Egységes környezethasználati engedély Elsõfokú szakhatóság Másodfokú szakhatóság Egészségügy Helyi környezet- és természetvédelem Erdõvédelem Talajvédelem Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fõvárosi intézete az érintett települési önkormányzat jegyzõje Állami Erdészeti Szolgálat illetékes területi igazgatósága illetékes megyei növény- és talajvédelmi szolgálat Országos Tisztifõorvosi Hivatal illetékes megyei közigazgatási hivatal Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat Termõföldvédelem illetékes megyei (fõvárosi) földhivatal földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Ásványi nyersanyag védelem területileg illetékes bányakapitányság Magyar Bányászati Hivatal Földtani közeg védelem Gyógyhelyek védelme Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Kulturális örökségvédelem Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke Lakosság életének védelme Nukleáris biztonság Építésügy Állattartás Mûszaki biztonság megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fõvárosban a Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága illetékes megyei közigazgatási hivatal illetékes megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Állomás Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mûszaki biztonsági felügyelõsége Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága fõigazgatója önkormányzati és területfejlesztési miniszter Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal fõigazgatója Területrendezés illetékes területi fõépítész önkormányzati és területfejlesztési miniszter Közlekedés közút illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési Közlekedési Fõfelügyelet felügyelet vasút, hajózás Központi Közlekedési Felügyelet Közlekedési Fõfelügyelet 2. Építési engedély (kivéve útügyi beruházások) Környezetvédelem Elsõfokú szakhatóság illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Másodfokú szakhatóság Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség

11 9. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 1315 Elsõfokú szakhatóság Másodfokú szakhatóság Közlekedés közút illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési Közlekedési Fõfelügyelet felügyelet vasút, hajózás Központi Közlekedési Felügyelet Közlekedési Fõfelügyelet légi közlekedés Polgári Légiközlekedési Hatóság Közlekedési Fõfelügyelet Földtan Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala Bányászat területileg illetékes bányakapitányság Magyar Bányászati Hivatal Rendészet rendõrség: a) gyorsforgalmi utak esetében b) az egyéb országos közutak, helyi közutak és közforgalom elõl el nem zárt magánutak esetében a) Országos Rendõr-fõkapitányság b) illetékes megyei rendõr-fõkapitányság, a fõvárosban a Budapesti Rendõr-fõkapitányság a) igazságügyi és rendészeti miniszter b) Országos Rendõr-fõkapitányság határõrség illetékes határõr igazgatóság Határõrség Országos Parancsnoksága Tûzvédelem illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fõvárosban a Fõvárosi Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Tûzoltó-parancsnokság Honvédelem Honvédelmi Minisztérium Honvéd Honvédelmi Minisztérium Vezérkar Földmûvelésügy ingatlan-nyilvántartás illetékes megyei (fõvárosi) földhivatal földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter termõföldvédelem illetékes megyei (fõvárosi) földhivatal földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter talajvédelem illetékes megyei növény- és talajvédelmi szolgálat Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat erdõvédelem Állami Erdészeti Szolgálat illetékes területi igazgatósága Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kulturális örökségvédelem Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke Egészségügy Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Országos Tisztifõorvosi Hivatal Szolgálat megyei, fõvárosi inté- zete Hírközlés Nemzeti Hírközlési Hatóság Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke Mûszaki biztonság 3. Útügyi építési engedély Környezetvédelem Építésügy Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mûszaki biztonsági felügyelõsége Elsõfokú szakhatóság illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség illetékes megyei közigazgatási hivatal Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal fõigazgatója Másodfokú szakhatóság Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség önkormányzati és területfejlesztési miniszter Közlekedés légi közlekedés Polgári Légiközlekedési Hatóság Közlekedési Fõfelügyelet

12 1316 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 9. szám Elsõfokú szakhatóság Másodfokú szakhatóság vasúti közlekedés: a) az országos közforgalmú vasút és a hozzá csatlakozó iparvágányok esetén b) a helyi közforgalmú vasút és a hozzá csatlakozó iparvágány, valamint a saját használatú vasút esetén vízi közlekedés: a) a vízi úttá minõsített belvizet és kikötõt érintõ ügyekben (az úszómûves kikötõ kivételével) b) a vízi úttá nem minõsített belvizet és úszómûves kikötõt érintõ ügyekben Földtan a) Központi Közlekedési Felügyelet b) az illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet a) Központi Közlekedési Felügyelet b) illetékes megyei közlekedési felügyelet Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala a) Közlekedési Fõfelügyelet b) Közlekedési Fõfelügyelet a) Közlekedési Fõfelügyelet b) Közlekedési Fõfelügyelet Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala Bányászat területileg illetékes bányakapitányság Magyar Bányászati Hivatal Rendészet rendõrség: a) gyorsforgalmi utak esetében b) az egyéb országos közutak, helyi közutak és közforgalom elõl el nem zárt magánutak esetében a) Országos Rendõr-fõkapitányság b) illetékes megyei rendõr-fõkapitányság, a fõvárosban a Budapesti Rendõr-fõkapitányság a) igazságügyi és rendészeti miniszter b) Országos Rendõr-fõkapitányság határõrség illetékes határõr igazgatóság Határõrség Országos Parancsnoksága Tûzvédelem illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fõvárosban a Fõvárosi Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Tûzoltó-parancsnokság Honvédelem Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Honvédelmi Minisztérium Földmûvelésügy ingatlan-nyilvántartás illetékes megyei (fõvárosi) földhivatal termõföldvédelem illetékes megyei (fõvárosi) földhivatal talajvédelem illetékes megyei növény- és talajvédelmi szolgálat erdõvédelem Állami Erdészeti Szolgálat illetékes területi igazgatósága földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kulturális örökségvédelem Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke Egészségügy Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Országos Tisztifõorvosi Hivatal Szolgálat megyei, fõvárosi inté- zete Hírközlés Nemzeti Hírközlési Hatóság Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke Mûszaki biztonság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mûszaki biztonsági felügyelõsége Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal fõigazgatója

13 9. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ Vízjogi engedély Elsõfokú szakhatóság Másodfokú szakhatóság Építésügy illetékes megyei közigazgatási hivatal önkormányzati és területfejlesztési miniszter Közlekedés közút illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési Közlekedési Fõfelügyelet felügyelet vasút, hajózás Központi Közlekedési Felügyelet Közlekedési Fõfelügyelet légi közlekedés Polgári Légiközlekedési Hatóság Közlekedési Fõfelügyelet Földtan Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala Bányászat területileg illetékes bányakapitányság Magyar Bányászati Hivatal Rendészet rendõrség: a) gyorsforgalmi utak esetében b) az egyéb országos közutak, helyi közutak és közforgalom elõl el nem zárt magánutak esetében a) Országos Rendõr-fõkapitányság b) illetékes megyei rendõr-fõkapitányság, a fõvárosban a Budapesti Rendõr-fõkapitányság a) igazságügyi és rendészeti miniszter b) Országos Rendõr-fõkapitányság határõrség illetékes határõr igazgatóság Határõrség Országos Parancsnoksága Tûzvédelem megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fõvárosban a Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Honvédelem Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Honvédelmi Minisztérium Földmûvelésügy ingatlan-nyilvántartás illetékes megyei (fõvárosi) földhivatal földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter termõföldvédelem illetékes megyei (fõvárosi) földhivatal földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter talajvédelem illetékes megyei növény- és talajvédelmi szolgálat erdõvédelem Állami Erdészeti Szolgálat illetékes területi igazgatósága Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kulturális örökségvédelem Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke Egészségügy Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fõvárosi intézete Országos Tisztifõorvosi Hivatal Hírközlés Nemzeti Hírközlési Hatóság Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke Mûszaki biztonság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mûszaki biztonsági felügyelõsége Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal fõigazgatója

14 1318 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 9. szám A Kormány 152/2006. (VII. 21.) Korm. rendelete az M3 autópálya Nyíregyháza Vásárosnamény közötti szakasz megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló évi LIII. törvény 12. -ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. (1) A Kormány kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánítja az 1. számú mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek alapját az M3 autópálya Nyíregyháza Vásárosnamény közötti szakasz beruházásai képezik. (2) E rendelet 1. számú melléklete állapítja meg az egyes beruházások megvalósításával összefüggõ hatósági eljárásokban eljáró hatóságokat. (3) Azokban az esetekben, ahol az 1. számú mellékletben meghatározott ügyfajtára vonatkozó jogszabály az adott ügyben szakhatóság közremûködését rendeli el, a szakhatóságként közremûködõ szervet a 2. számú melléklet határozza meg. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. 3. Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen indult közigazgatási hatósági eljárásokat e rendelet hatálybalépése nem érinti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök 1. számú melléklet a 152/2006. (VII. 21.) Korm. rendelethez A kiemelt jelentõségû ügyekhez tartozó létesítmények, a megvalósításukhoz szükséges hatósági engedélyek és eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkezõ közigazgatási szervek Az M3 autópálya Nyíregyháza Vásárosnamény közötti szakasz Létesítmény Létesítmény azonosító adatai A beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedély Elsõfokú engedélyezõ hatóság Másodfokú engedélyezõ hatóság 1. Fõpálya 234 és 279 km szelvény között építési engedély Központi Közlekedési Felügyelet Közlekedési Fõfelügyelet vízjogi engedély Felsõ-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség 2. számú melléklet a 152/2006. (VII. 21.) Korm. rendelethez 1. Útügyi építési engedély Az 1. (3) bekezdésében hivatkozott szakhatóságok Környezetvédelem Építésügy Elsõfokú szakhatóság illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség illetékes megyei közigazgatási hivatal Másodfokú szakhatóság Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség önkormányzati és területfejlesztési miniszter

15 9. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 1319 Elsõfokú szakhatóság Másodfokú szakhatóság Közlekedés légi közlekedés Polgári Légiközlekedési Hatóság Közlekedési Fõfelügyelet vasúti közlekedés: a) az országos közforgalmú vasút és a hozzá csatlakozó iparvágányok esetén b) a helyi közforgalmú vasút és a hozzá csatlakozó iparvágány, valamint a saját használatú vasút esetén vízi közlekedés: a) a vízi úttá minõsített belvizet és kikötõt érintõ ügyekben (az úszómûves kikötõ kivételével) b) a vízi úttá nem minõsített belvizet és úszómûves kikötõt érintõ ügyekben Földtan a) Központi Közlekedési Felügyelet b) az illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet a) Központi Közlekedési Felügyelet b) illetékes megyei közlekedési felügyelet Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala a) Közlekedési Fõfelügyelet b) Közlekedési Fõfelügyelet a) Közlekedési Fõfelügyelet b) Közlekedési Fõfelügyelet Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala Bányászat területileg illetékes bányakapitányság Magyar Bányászati Hivatal Rendészet rendõrség Országos Rendõr-fõkapitányság igazságügyi és rendészeti miniszter határõrség illetékes határõr igazgatóság Határõrség Országos Parancsnoksága Tûzvédelem Honvédelem illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fõvárosban a Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Honvédelmi Minisztérium Földmûvelésügy ingatlan-nyilvántartás illetékes megyei (fõvárosi) földhivatal földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter termõföldvédelem illetékes megyei (fõvárosi) földhivatal földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter talajvédelem illetékes megyei növény- és talajvédelmi szolgálat erdõvédelem Állami Erdészeti Szolgálat illetékes területi igazgatósága Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kulturális örökségvédelem Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke Egészségügy Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Országos Tisztifõorvosi Hivatal Szolgálat megyei, fõvárosi inté- zete Hírközlés Nemzeti Hírközlési Hatóság Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke Mûszaki biztonság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mûszaki biztonsági felügyelõsége Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal fõigazgatója

16 1320 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 9. szám 2. Vízjogi engedély Elsõfokú szakhatóság Másodfokú szakhatóság Építésügy Közlekedés illetékes megyei közigazgatási hivatal közút illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet önkormányzati és területfejlesztési miniszter Közlekedési Fõfelügyelet vasút, hajózás Központi Közlekedési Felügyelet Közlekedési Fõfelügyelet légi közlekedés Polgári Légiközlekedési Hatóság Közlekedési Fõfelügyelet Földtan Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala Bányászat területileg illetékes bányakapitányság Magyar Bányászati Hivatal Rendészet rendõrség Országos Rendõr-fõkapitányság igazságügyi és rendészeti miniszter határõrség illetékes határõr igazgatóság Határõrség Országos Parancsnoksága Tûzvédelem Honvédelem Földmûvelésügy megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fõvárosban a Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Honvédelmi Minisztérium ingatlan-nyilvántartás illetékes megyei (fõvárosi) földhivatal földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter termõföldvédelem Illetékes megyei (fõvárosi) földhivatal földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter talajvédelem illetékes megyei növény- és talajvédelmi szolgálat erdõvédelem Állami Erdészeti Szolgálat illetékes területi igazgatósága Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kulturális örökségvédelem Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke Egészségügy Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fõvárosi intézete Országos Tisztifõorvosi Hivatal Hírközlés Nemzeti Hírközlési Hatóság Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke Mûszaki biztonság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mûszaki biztonsági felügyelõsége Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal fõigazgatója

17 9. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 1321 A Kormány 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelete Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év elsõ hónapjaiban bekövetkezett jelentõs belvíz miatt keletkezett károk enyhítésérõl A Kormány Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év elsõ hónapjaiban bekövetkezett jelentõs belvíz miatt keletkezett károk enyhítése érdekében a következõket rendeli el: Magántulajdonban lévõ lakóingatlanok helyreállításának elõsegítése 1. (1) A központi költségvetés támogatást nyújt a 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év elsõ hónapjaiban bekövetkezett jelentõs belvíz következtében károsodott magántulajdonban lévõ lakóingatlanok helyreállításának, vagy a 2. (2) bekezdése esetében használt lakóingatlan vásárlásának, vagy új lakóingatlan építésének elõsegítése érdekében. A támogatás célja az ár-, illetve belvíz miatt károsodott (2006. június 14-ig felmért) lakóingatlanokban a káresemény idõpontjában életvitelszerûen lakó, arra rászoruló károsult tulajdonos vagy haszonélvezõ lakhatási feltételeinek biztosítása. (2) A támogatás feltétele, hogy a) a károsodott ingatlan lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan [kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat]; b) a károsodott ingatlan építési engedéllyel épült vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik, illetve vélelmezhetõ, hogy építése és használatbavétele megfelelt az akkor hatályos jogszabályoknak; c) az ingatlan a káresemény idején a tulajdonos vagy haszonélvezõ által a települési önkormányzat jegyzõje által igazoltan életvitelszerûen lakott volt, feltéve, hogy a tulajdonos vagy a haszonélvezõ lakcíme a károsodott ingatlan címére van bejelentve; d) a kár a Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvízzel, vagy az ország egyes területein ezen év elsõ hónapjaiban bekövetkezett jelentõs belvízzel összefüggésben keletkezett és a települési önkormányzat június 14-ig felmérte; e) a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az ingatlanra a kár keletkezésének idõpontjában volt-e érvényes biztosítása, illetve a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alappal (a továbbiakban: WMA) kötött érvényes szerzõdése, továbbá arról, hogy ezek révén milyen összegû kártérítésben részesül, és mekkora a biztosítási önrész összege. A károsult köteles az önkormányzat felé a biztosítótól származó igazolást benyújtani. (3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel alól mentesülhet az a tulajdonos, illetve haszonélvezõ, aki valamely átmeneti ok miatt nem lakta életvitelszerûen a károsodott ingatlant a káresemény idõpontjában (pl. átmenetileg szolgálati lakásban lakik, tartós kórházi kezelés vagy utógondozás alatt áll). (4) A támogatás kiterjedhet azokra a nem lakás céljára szolgáló lakóingatlanokra (üdülõre, nyaralóépületekre), amelyek építési engedéllyel épültek, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, illetve vélelmezhetõ, hogy építésük és használatbavételük megfelelt az akkor hatályos jogszabályoknak, továbbá az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezõje) az ingatlant a káreseményt megelõzõen is kizárólagos jelleggel igazoltan életvitelszerûen lakta, lakhatása más módon nem megoldható, bejelentett lakcíme a nem lakás céljára szolgáló ingatlan, és a kár más módon (biztosítás, WMA) nem térül meg. (5) A támogatás forrásául a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CLIII. törvény 1. számú mellékletének I. Helyi önkormányzatok támogatási fejezetén belül a 12. Támogatás rendkívüli idõjárás miatt keletkezett lakossági károk enyhítésére címen biztosított keretösszeg szolgál. 2. (1) A település támogatási keretösszegének megállapítása az e rendelet hatálybalépését megelõzõen elvégzett kárfelmérés során jelzett becsült költségek alapján történik az alábbiak szerint: a) biztosítással vagy WMA szerzõdéssel nem rendelkezõ, helyreállítható lakóingatlanok esetén a felmért helyreállítási költség 40%-a; b) biztosítással vagy WMA szerzõdéssel nem rendelkezõ, nem helyreállítható lakóingatlanok esetén a felmért újjáépítési, vásárlási összeg 50%-a; c) biztosítással vagy WMA szerzõdéssel rendelkezõ lakóingatlanok esetén a felmért helyreállítási, újjáépítési, vásárlási összeg 70%-a. (2) A támogatás a károsodott lakóingatlanok ár- és belvizet megelõzõ mûszaki tartalom és komfortfokozat szerinti helyreállítását szolgálja. Használt lakóingatlan vásárlására, vagy új lakóingatlan építésére kizárólag abban az esetben nyújtható támogatás, ha a károsodott ingatlant igazoltan statikai okból vagy árvízvédelmi érdek miatt nem lehet helyreállítani, illetve az ingatlan helyreállítása költségesebb, mint egy hasonló tulajdonságú lakóingatlan helyi forgalmi értéke.

18 1322 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 9. szám 3. (1) Az egyes károsultak támogatásával, a települési keretösszeg elosztásával kapcsolatos feladatokat a jegyzõ látja el, melynek során figyelembe kell venni: a) a károsultak egyedi szociális helyzetét és rászorultságát, illetve önerejét, valamint a helyi szociális ellátásokat szabályozó rendelet vonatkozó rendelkezéseit; b) az 1. (2) bekezdésében felsorolt szempontokat; c) azt, hogy a támogatás elsõsorban a károsodott ingatlan ár-, illetve belvizet megelõzõ mûszaki tartalom és komfortfokozat szerinti helyreállításához használható fel. Amennyiben a károsodott ingatlant a 2. (2) bekezdésében megjelölt ok miatt nem lehet helyreállítani, úgy a támogatás új lakás építésére, használt lakás vásárlására is felhasználható; d) azt, hogy a támogatás kizárólag a helyreállítási, újjáépítési, vásárlási költség biztosítással, WMA kártalanítással nem fedezett (az önrész figyelembevétele után fennmaradó) részére nyújtható. (2) Amennyiben a tulajdonos nem rendelkezett biztosítással, illetve WMA-val kötött szerzõdéssel, és a 2. (2) bekezdésében megjelölt ok miatt nem helyreállítható lakóingatlan esetében forintot meg nem haladó értékben vásárol használt lakást, úgy 100%-os támogatás is biztosítható. (3) Az egyes károsultaknak járó támogatási összeg megállapításánál a 2. (1) bekezdésében foglalt támogatási százalékokat kell irányadónak tekinteni, melytõl e (1) (2) bekezdésében foglaltak alapján lehet eltérni. (4) Ha a tulajdonos használt lakást vásárol, vagy a károsodott ingatlantól eltérõ helyen új lakást épít, és a neki járó támogatás és a visszamaradó ingatlan értéke együttesen meghaladná a károsodott ingatlannak a káresemény elõtti értékét, akkor a tulajdonos választása szerint a) a visszamaradó ingatlant vagy ingatlanokat (telek és felépítmény) az illetékes települési önkormányzat részére ingyenes tulajdonszerzés céljából köteles felajánlani, vagy b) a támogatási összeget a visszamaradó ingatlan forgalmi értékére tekintettel arányosan csökkenteni kell. (5) Amennyiben az önkormányzat az ingatlant a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben nem fogadja el, az ingyenesen állami tulajdonba kerül. (6) Az értékkövetõ biztosítással nem rendelkezõ, illetve a WMA-hoz nem csatlakozott károsult magánszemély akkor részesülhet támogatásban, ha vállalja, hogy a helyreállított, újjáépített vagy vásárolt ingatlanára olyan határozatlan tartamú lakásbiztosítási szerzõdést köt, amely tartalmazza az ár- és belvízi károk fedezetét, és a magánszemély vállalja a lakásbiztosítás legalább 10 éven keresztüli fenntartását, vagy csatlakozik a WMA-hoz. Amennyiben külön jogszabály szerint a WMA-val nem köthetõ szerzõdés, a biztosítási kötelezettség alól a károsult akkor mentesülhet, ha az adott területre nem köthetõ biztosítás egyik biztosítótársaságnál sem. (7) A károsultnak a biztosítási, illetve WMA szerzõdéskötést legkésõbb október 15-ig igazolnia kell az önkormányzat felé. Ezt követõen a károsult köteles valamennyi, a szerzõdéssel kapcsolatos változásról tájékoztatni az önkormányzatot. Az önkormányzat jogosult a szerzõdés meglétét ellenõrizni. (8) Amennyiben nem történik biztosítási szerzõdéskötés, illetõleg a WMA-hoz való csatlakozás, vagy 10 éven belül az a magánszemély felmondásából, vagy a díj nem fizetésébõl eredõen megszûnik, akkor a támogatást az önkormányzat útján idõarányosan vissza kell fizetni a központi költségvetés javára. (9) A helyreállított, újjáépített, vásárolt ingatlanra az állam javára 10 évre a támogatási összeg erejéig jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni, illetve gondoskodni kell annak ingatlan-nyilvántartásból történõ törlésérõl. A jelzálogjog, az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével, törlésével és érvényesítésével kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére az állam nevében az önkormányzati és területfejlesztési miniszter jogosult. (10) Nem nyújtható támogatás a) a lakóingatlanon lévõ nem lakás céljára szolgáló építményekre (pl. gazdasági épületekre, garázsra, mûhelyre, kerítésre); b) a nem lakás céljára szolgáló egyéb építményre [pl. üdülõre ide nem értve az 1. (4) bekezdésében foglaltakat], illetve a tulajdonos vagy haszonélvezõ által nem életvitelszerûen lakott ingatlanra (pl. bérlakás céljára hasznosított lakóingatlanra); c) annak a tulajdonosnak, akinek a lakcíme nem a károsodott ingatlan címére van bejelentve; d) a lakhatás tényét nem befolyásoló tisztasági, esztétikai jellegû károkra; e) a károsult szándékos magatartása vagy bizonyítható felelõtlensége miatt keletkezett károkra. (11) Támogatásra a károsodott lakóingatlan tulajdonosa jogosult, amennyiben a helyi önkormányzat részére adott nyilatkozata alapján neki, az ingatlant életvitelszerûen lakó haszonélvezõnek vagy vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozójának nincs egyéb lakóingatlan a tulajdonában. (12) A támogatási megállapodás megkötésére a károsulttal a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatásköreirõl szóló évi. törvény a (1) bekezdésének d) pontjában megállapított jogkörében eljárva a polgármester jogosult. (13) A támogatás folyósításának részleteit, feltételeit, a részelszámolások teljesítését a támogatási megállapodásban kell rögzíteni.

19 9. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ (1) A lakosok támogatásához szükséges települési keretösszeget a települési jegyzõ augusztus 15-ig igényelheti az illetékes megyei újjáépítési bizottság útján. A megyei újjáépítési bizottság felülvizsgálja az önkormányzatok igényét, és a települési keretösszegekre vonatkozó javaslatát augusztus 31-ig továbbítja az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek. (2) A települési keretösszegrõl az önkormányzati és területfejlesztési miniszter szeptember 15-ig dönt, majd gondoskodik a támogatás utalványozásáról. (3) Kivételes esetben, ha a megye valamely településén maradvány képzõdik, a megyei újjáépítési bizottság javaslatára az önkormányzati és területfejlesztési miniszter engedélyével a maradvány más településre is átcsoportosítható. 5. (1) Az 1. (1) bekezdés szerinti támogatás vissza nem térítendõ állami támogatás, amelynek folyósítása az önkormányzat útján történik. (2) Az önkormányzat a település részére megítélt keretösszeg terhére az e rendelet hatálybalépését megelõzõen elvégzett kárfelmérés során az általa megbízott, az önkormányzattal foglalkoztatási jogviszonyban nem álló mûszaki szakember megbízásának a szakember által számlával igazolt költségeire károsodott ingatlanonként legfeljebb bruttó 5000 forintot fordíthat. (3) Amennyiben a megyei újjáépítési bizottság a 4. (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat során úgy ítéli meg, hogy az e (2) bekezdése szerinti kárfelmérést felülvizsgálja, úgy e feladat elvégzésére az önkormányzattal, illetve a megyei területfejlesztési tanáccsal foglalkoztatási jogviszonyban nem álló mûszaki szakembert bízhat meg. A szakember megbízásának a szakember által számlával igazolt költségeire az önkormányzat a megyei újjáépítési bizottság igazolása alapján a települési keretösszegen felül károsult ingatlanonként legfeljebb 5000 forintot igényelhet. 6. (1) A jegyzõ a támogatott károsultakról köteles nyilvántartást vezetni, amelynek tartalmaznia kell: a) a támogatott tulajdonos adatait; b) a lakcímre és az életvitelszerû ottlakásra vonatkozó igazolásokat; c) a károsodott ingatlan címét; d) azt, hogy a támogatás helyreállítást, újjáépítést vagy használt lakás vásárlását szolgálja; e) a támogatást megállapító határozat számát; f) a támogatás összegét; g) a kifizetések idõpontját, és az azokról szóló bizonylatokat; h) a 3. (6) bekezdése szerinti esetekben a megkötött biztosításra vagy WMA szerzõdésre vonatkozó adatokat. (2) Helyreállítás vagy újjáépítés esetén a jegyzõ a támogatási összeg részleteinek kifizetését megelõzõen, vagy azt követõen jegyzõkönyvben igazolja a kivitelezési munkálatok elvégzését. (3) A vissza nem térítendõ támogatásban részesült magánszemély a támogatás felhasználásáról a helyreállítási, újjáépítési munkálatok befejezését, illetõleg használt lakás vásárlása esetén a vételár kiegyenlítését követõ 30 napon belül, de legkésõbb október 31-ig hiteles számlák, vagy használt lakás vásárlása esetén a hiteles adásvételi szerzõdés alapján számol el a jegyzõnek. (4) A polgármesteri hivatal ügyintézõje a helyszínen ellenõrzi a kivitelezést, és arról jegyzõkönyvet vesz fel. (5) Amennyiben a károsult a (3) bekezdésben meghatározott határidõig nem számol el az önkormányzat felé, vagy a polgármesteri hivatal ügyintézõje a helyszíni ellenõrzés során jogtalan igénybevételt állapít meg, úgy a károsultnak a támogatást vagy annak jogtalanul igénybe vett részét vissza kell fizetnie az önkormányzati költségvetés javára. (6) A jegyzõ a (2) bekezdésben foglaltakon túl a támogatás felhasználásáról december 15-ig, illetve a évre áthúzódó helyreállítási munkálatok stb. esetén november 30-ig támogatottankénti tételes elszámolást nyújt be a megyei újjáépítési bizottságnak. (7) A települési keretösszeg felhasználásának jogszerûségét az illetékes megyei újjáépítési bizottság vizsgálja. (8) A támogatás felhasználására egyebekben az államháztartásról szóló évi VIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az önkormányzatok tulajdonában lévõ ingatlanok helyreállításának elõsegítése 7. Az önkormányzati tulajdonban lévõ ingatlanokat sújtó az önkormányzati kötelezõ feladat ellátását, illetve a helyi tömegközlekedés biztonságát veszélyeztetõ károk enyhítése a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (II. 23.) Korm. rendelet alapján történik.

20 1324 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 9. szám Az önkormányzatok, magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek által a hitelintézetektõl igénybe vehetõ kedvezményes hitel 8. (1) A 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz miatt elemi kárt szenvedett térségekben az önkormányzatok, magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek részére a kár következményeinek felszámolását szolgáló beruházásokhoz a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) kedvezményes hitelt biztosít. (2) A kedvezményes hitel igénylésének feltételei: a) a károsodott ingatlan (a közutak kivételével) építési engedéllyel épült, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik, és/vagy az ingatlan-nyilvántartásban szerepel; b) a kár a Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvízzel összefüggésben keletkezett, melyrõl az ingatlan helye szerinti jegyzõ, illetve nem helyreállítható ingatlanok esetében az elsõ fokú építésügyi hatóság igazolást ad ki; c) a hitelkérelmet az ingatlan tulajdonosa/tulajdonosai nyújthatja/ják be, aki/amely nyilatkozik arról, hogy az ingatlanra a kár keletkezésének idõpontjában volt-e érvényes biztosítása, a WMA-val kötött érvényes szerzõdése, illetve a károsodott ingatlan helyreállításához részesült-e központi költségvetési támogatásban; d) gazdálkodó szervezetek és önkormányzatok esetén, amennyiben a kedvezményes hitelbõl a megsemmisült tárgyi eszköz pótlására, helyreállítására kerül sor, akkor a hitelfelvételre az eszköz tulajdonosa jogosult, aki ezt a számvitelrõl szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli törvény) szerinti nyilvántartással igazolja; e) amennyiben a tulajdonos rendelkezik a c) pont szerinti biztosítással, szerzõdéssel, illetve a központi költségvetésbõl a károsodott ingatlan helyreállításához, újjáépítéséhez vagy új lakás vásárlásához központi költségvetési támogatásban részesült, úgy vállalja, hogy a kedvezményes hitelt nyújtó pénzintézetet a hitelkérelem benyújtásával egyidejûleg amennyiben a kár más forrásból való megtérülésérõl késõbb szerez tudomást, úgy annak kézhezvételétõl számított öt napon belül tájékoztatja a biztosítási/kártalanítási szerzõdés, illetve a központi költségvetési támogatás keretében megtérülõ kár összegérõl. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl az MFB Rt. a hitel igényléséhez további feltételeket határozhat meg. (4) Hitelfelvételre nem jogosult az a magánszemély, aki a) az árvíz miatt elemi kár sújtotta ingatlanra vonatkozó tulajdonosi joggal nem rendelkezik; b) lejárt esedékességû adó vagy adók módjára behajtható köztartozással rendelkezik, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; c) hitelszerzõdésbõl vagy bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ, lejárt tartozással rendelkezik; d) olyan ingatlant kíván a kedvezményes hitelbõl helyreállítani, újjáépíteni, vagy vásárolni, amelynek a tulajdoni lapján végrehajtás vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, árverés kitûzése, bármilyen zárlat, kisajátítási eljárás megindítása, tulajdoni jog fenntartással történõ eladásának ténye, perfeljegyzés szerepel, visszavásárlási vagy vételi joggal terhelt; e) olyan ingatlant kíván a kedvezményes hitelbõl helyreállítani, újjáépíteni, vagy vásárolni, amely ingatlan tekintetében a 11. (2) bekezdésében rögzített feltétel teljesítése nem biztosítható. (5) Hitelfelvételre nem jogosult az a gazdálkodó szervezet, amely a) az árvíz miatt kárt szenvedett ingatlanra vonatkozó tulajdonjoggal nem rendelkezik; b) cégnyilvántartásban, illetve azzal azonos rendeltetésû hatósági nyilvántartásban nem szerepel; c) lejárt esedékességû adó vagy adók módjára behajtható köztartozással rendelkezik, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; d) hitelszerzõdésbõl vagy bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ, lejárt tartozása áll fenn; e) csõd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt áll, illetõleg ellene végrehajtási eljárás van folyamatban; f) olyan ingatlant kíván a kedvezményes hitelbõl helyreállítani, újjáépíteni, vagy vásárolni, amelynek a tulajdoni lapján végrehajtás, bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, árverés kitûzése, bármilyen zárlat, kisajátítási eljárás megindítása, tulajdoni jog fenntartással történõ eladásának ténye, perfeljegyzés szerepel, visszavásárlási vagy vételi joggal terhelt; g) olyan ingatlant kíván a kedvezményes hitelbõl helyreállítani, újjáépíteni, vagy vásárolni, amely ingatlan tekintetében a 11. (2) bekezdésében rögzített feltétel teljesítése nem biztosítható. (6) Hitelfelvételre nem jogosult az az önkormányzat, amely a) az árvíz miatt kárt szenvedett ingatlanra vonatkozó tulajdonjoggal nem rendelkezik; b) lejárt esedékességû adó vagy adók módjára behajtható köztartozással rendelkezik, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; c) hitelszerzõdésbõl vagy bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ, lejárt tartozása áll fenn; d) olyan ingatlant kíván a kedvezményes hitelbõl helyreállítani, újjáépíteni, vagy vásárolni, amelynek a tulajdoni lapján végrehajtás, bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, árverés kitûzése, bármilyen zárlat, kisajátítási eljárás megindítása, tulajdoni jog fenntartással történõ eladásának ténye, perfeljegyzés szerepel, visszavásárlási vagy vételi joggal terhelt; e) olyan ingatlant kíván a hitelbõl helyreállítani, újjáépíteni, vagy vásárolni, amely ingatlan tekintetében a 11.