TARTALOMJEGYZÉK 1. FEJEZET 2. FEJEZET 3. FEJEZET ELŐSZÓ... 11

Átírás

1

2

3

4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ FEJEZET VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSA, SZÁMVITELI SZABÁLYZATOK Gazdasági társaság alapítása Az előtársaság Az előtársaság beszámolási kötelezettsége A számviteli politika fogalma A vállalkozások számlarendje Az egységes számlakeret A számlarend Számlatükör FEJEZET IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ALAPJAI Az időbeli elhatárolások fogalma Az időbeli elhatárolások megjelenése a mérlegben és a bekerülési érték összetevői A klasszikus időbeli elhatárolások állomány növekedései és csökkenései Az aktív időbeli elhatárolások állomány növekedései és csökkenései Az időbeli elhatárolások mérlegértéke Az időbeli elhatárolások kapcsolata az eredménykimutatással Az időbeli elhatárolások analitikus nyilvántartása FEJEZET IMMATERIÁLIS JAVAK SZÁMVITELE Az immateriális javak fogalma Az immateriális javak megjelenése a mérlegben Az immateriális javak állománynövekedései és csökkenései Immateriális javak beszerzése Immateriális javak saját előállítása

5 Pénzügyi számvitel I Apportként átvett immateriális javak Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt, valamint a térítés nélkül átvett immateriális javak Immateriális javak értékhelyesbítésének elszámolása Üzleti vagy cégérték elszámolása Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és visszaírása Immateriális javak értékesítése Apportként átadott immateriális javak Immateriális javak térítés nélküli átadása A már teljesen leírt immateriális javak állományból történő kivezetése (összevezetés) Az immateriális javak mérlegértéke Immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események kapcsolata az eredménykimutatással Immateriális javak analitikus nyilvántartása FEJEZET TÁRGYI ESZKÖZÖK SZÁMVITELE A tárgyi eszközök fogalma Tárgyi eszközök megjelenése a mérlegben A tárgyi eszközök állománynövekedései és állománycsökkenései Idegen kivitelezésű beruházás (beszerzés) Tárgyi eszközök saját előállítása Térítés nélkül kapott, ajándékként, hagyatékként kapott, valamint többletként fellelt tárgyi eszközök könyvviteli elszámolása Apportként átvett tárgyi eszköz Értékhelyesbítésének elszámolása Készlet átsorolása tárgyi eszközzé Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Tárgyi eszközök értékesítése Apportként átadott tárgyi eszközök Tárgyi eszközök térítés nélküli átadása Tárgyi eszköz átminősítése készletté A már teljesen leírt tárgyi eszközök állományból történő kivezetése (összevezetés) A tárgyi eszközök mérlegértéke Tárgyi eszközökökkel kapcsolatos gazdasági események kapcsolata az eredménykimutatással Tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása

6 Tartalomjegyzék 5. FEJEZET BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, ÉRTÉKPAPÍROK SZÁMVITELE Befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok fogalma Befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok csoportosíása, megjelenése a mérlegben Tulajdoni részesedést jelentő befektetések A tulajdoni részesedést jelentő befektetések fogalma, célja A tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) bekerülési értéke A tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) mérlegértéke A tulajdoni részesedést jelentő befektetés állományváltozásai Részesedésekkel kapcsolatos gazdasági események kapcsolata az eredménykimutatással A részesedések analitikus nyilvántartása Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fogalma, célja A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mérlegértéke A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományváltozásai Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kapcsolata az eredménykimutatással A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok analitikus nyilvántartás FEJEZET A KÉSZLETEK SZÁMVITELE A készletek fogalma A készletek megjelenése a mérlegben A vásárolt készletek számvitele A vásárolt készletek bekerülési értéke A vásárolt készletek évközi nyilvántartásának és értékelésének lehetséges módszerei A vásárolt készletek állomány növekedései és csökkenései A saját termelésű készletek számvitele A saját termelésű készletek bekerülési értéke A saját termelésű készletek évközi nyilvántartásának és értékelésének lehetséges módszerei A saját termelésű készletek állomány növekedései és csökkenései A készletek mérlegértéke A készletek kapcsolata az eredménykimutatással A készletek analitikus nyilvántartása

7 Pénzügyi számvitel I. 7. FEJEZET KÖVETELÉSEK SZÁMVITELE Követelések fogalma Követelések megjelenése a mérlegben Követelések bekerülési értéke Követelések állomány növekedései és csökkenései Eszköz értékesítésből származó követelések állományba vétele és kiegyenlítése Váltó követelésekkel kapcsolatos elszámolások Adott előlegek elszámolása Egyéb követelések elszámolása Követelések év végi értékelésének elszámolása Követelések mérlegértéke Követelések kapcsolata az eredménykimutatással Követelések analitikus nyilvántartása FEJEZET PÉNZESZKÖZÖK SZÁMVITELE A pénzeszközök fogalma A pénzeszközök megjelenése a mérlegben A pénzeszközök állomány növekedései és csökkenései Forintért vásárolt valuta, deviza Devizahitellel kapcsolatos elszámolások Követelés kiegyenlítéséből befolyt bevétel Valutapénztárból befizetés devizabetét-számlára, illetve devizaszámláról valutafelvétel Devizabetét tartós lekötése Devizabetét után kapott kamat Valuta beváltása forintra Deviza beváltása forintra Kötelezettség kiegyenlítése valutából, devizából Devizában adott kölcsönnel kapcsolatos elszámolások Bankköltség, forgalmi jutalék elszámolása Devizában fizetett kamatok Forint pénzeszközök állományváltozásainak főbb esetei A pénzeszközök mérlegértéke Pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események kapcsolata az eredménykimutatással Pénzeszközök analitikus nyilvántartása

8 Tartalomjegyzék 9. FEJEZET A SAJÁT TŐKE SZÁMVITELE A saját tőke fogalma A saját tőke megjelenése a mérlegben és a bekerülési érték meghatározása Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény A saját tőkével kapcsolatos egyéb fogalmak A saját tőke állomány növekedései és csökkenései Jegyzett tőke állománymozgásai Jegyzett, de még be nem fizetett tőke állománymozgásai Tőketartalék állománymozgásai Eredménytartalék állománymozgásai Lekötött tartalék állománymozgásai Értékelési tartalék állománymozgásai Mérleg szerinti eredmény A saját tőke mérlegértéke A saját tőke kapcsolata az eredménykimutatással A saját tőke kapcsolata a kiegészítő melléklettel A saját tőke analitikus nyilvántartása FEJEZET CÉLTARTALÉKOK SZÁMVITELE Céltartalékok fogalma Céltartalékok megjelenése a mérlegben Céltartalékok állomány növekedései és csökkenései Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék Céltartalékok mérlegértéke Céltartalékok kapcsolata az eredménykimutatással Céltartalékok analitikus nyilvántartása FEJEZET KÖTELEZETTSÉGEK SZÁMVITELE Kötelezettségek fogalma Kötelezettségek megjelenése a mérlegben

9 Pénzügyi számvitel I Kötelezettségek bekerülési értéke Kötelezettségek állomány növekedései és csökkenései Hitel és kölcsön ügyletek könyvviteli elszámolása Kötvénykibocsátás és törlesztés könyvviteli elszámolása Pénzügyi lízing könyvviteli elszámolása Vevőktől kapott előleg könyvviteli elszámolása Szállítói kötelezettség állományba vételének és kiegyenlítésének könyvviteli elszámolása Váltótartozás könyvviteli elszámolása Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek könyvviteli elszámolása Kötelezettségek mérlegértékének meghatározása Kötelezettségek kapcsolata az eredménykimutatással Kötelezettségek analitikus nyilvántartása FEJEZET A SPECIÁLIS IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK SZÁMVITELE A halasztott műveletekkel kapcsolatos időbeli elhatárolások elszámolása Halasztott ráfordításokkal kapcsolatos aktív időbeli elhatárolások elszámolásai Halasztott bevételekkel kapcsolatos passzív időbeli elhatárolások elszámolásai

10 ELŐSZÓ A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára döntéseik megalapozása érdekében objektív információk álljanak rendelkezésre hozzáférhetően, mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról. Ezen információkat a számvitel szolgáltatja, és a beszámoló nyilvánosságra hozatalával azaz közzétételével bocsátja a piaci szereplők rendelkezésére. Az előzőekből következően a számvitelt a gazdasági szereplők közötti kommunikáció eszközeként lehet értelmezni. Éppen ezért az alapképzésben is nagy súlyt helyezünk a számviteli elszámolásokra, az információk tartalmának megismerésére és alkalmazására. A most kézbe adott Pénzügyi számvitel I c. könyv ezen kommunikációs eszköz megfelelő alkalmazásához kíván segítséget nyújtatni. A szakkönyv a számviteli törvény szerkezetének megfelelően dolgozza fel az eszközök és források elszámolását. A folyamatosan és gyorsan változó világban, különösen a számvitel területén fontos hangsúlyozni, hogy a könyv kéziratát év elején zártuk le, a vonatkozó jogszabályok tekintetében az ekkor érvényes előírások figyelembe vételével. Az alapvetően elméleti ismereteket de emellett sok bemutató példát tartalmazó könyvhöz példatár is rendelkezésre áll (Pénzügyi számvitel példatár I II.), mely megfelelő módon segíti a pénzügyi számvitel újratermelési folyamat szemléletű elsajátítását. A Pénzügyi számvitel I c. könyv feltételezi a számvitel alapjainak ismeretét, ahhoz szervesen kapcsolódik, azon ismereteket bővíti. Jelen könyv folytatását képezi a Pénzügyi számvitel II. A beszámoló összeállítása c. könyv. A szakkönyv elsősorban a Budapesti Gazdasági Főiskola pénzügy és számvitel szakos hallgatói részére készült, de természetesen mindazok főleg a különböző tanfolyamok résztvevői hasznosan forgathatják, akik a számviteli ismeretek elsajátítását tűzték ki célul. Azt gondoljuk, hogy a gyakorló szakemberek részére kézkönyvként is jól hasznosítható kiadványunk. Budapest, február Dr. Sztanó Imre BGF PSZK Számvitel Intézeti Tanszék, tanszékvezető 11

11 10. FEJEZET CÉLTARTALÉKOK SZÁMVITELE A fejezet célja, hogy a hallgató képes legyen a céltartalékolással kapcsolatos jogcímek beazonosítására, a céltartalék képzési kötelezettség, illetve a céltartalék képzési lehetőség megkülönböztetésére, a számviteli becslés számításokkal történő alátámasztására, bizonylatolására, a céltartalék képzéssel és felhasználással kapcsolatos gazdasági események elszámolására Céltartalékok fogalma A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett tartalék. A céltartalék nem saját forrás és nem is idegen forrás; a saját forrás terhére képzett tartalék egy különleges forráselem. Nem tekinthető saját forrásnak, mivel a vállalkozás nem rendelkezhet szabadon felette, a tagok nem vonhatják ki a vállalkozásból; és nem idegen forrás, mivel nem terheli visszafizetési kötelezettség. A céltartalék a tárgyidőszaki működésre tekintettel az adózás előtti eredmény terhére az összemérés és az óvatosság elve alapján képzett tartalék, a tárgyidőszak pontos eredményének megállapítása céljából Céltartalékok megjelenése a mérlegben E. Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék A számviteli politikában meghatározott szükséges mértékben céltartalékot kell képezni azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük 403

12 Pénzügyi számvitel I. vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. [41. (1)] Céltartalékot kell képezni többek között: a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségre, a függő kötelezettségre, a biztos (jövőbeni) kötelezettségre, a korengedményes nyugdíjra, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettségre, a környezetvédelmi kötelezettségre. Garanciális kötelezettség: az egyes fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet mellékletében nevesíti azon eszközöket (tartós fogyasztási cikkeket), amelyek esetében a gyártó garanciális kötelezettséggel tartozik az értékesített termékek viszonylatában, a forgalmazó által a végfelhasz - náló részére történő értékesítéstől számított 12 hónapon belül. A forgalmazó jótállási jegyet köteles a termékkel együtt átadni a fogyasztó részére. [151/2003. (IX. 22.) Korm. rend] Javító karbantartó szolgáltatások esetében a szolgáltatást nyújtó vállalkozót (amennyiben az általános forgalmi adót és anyagköltséget is magában foglaló szolgáltatási érték meghaladja a 20 ezer forintot) szintén jótállási kötelezett - ség terheli, időtartama a teljesítéstől, átadástól számított hat hónap. [249/2004. (VIII. 27.) Korm. rend] A garanciális kötelezettségre képzett céltartalékkal lényegében a vállalkozás a tárgyévi eredmény terhére (amikor az ügylethez kapcsolódó bevételt realizálta) teremti meg az esetleges garanciális javítások fedezetét. A garanciális kötelezettségekre képzendő céltartalék összegét, az elmúlt évek adatai alapján és a tárgyévi értékesítések ismeretében, a garanciális időtartam alatt várhatóan felmerülő költségek összegére kell meghatározni. Függő kötelezettség: az olyan általában harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. A függő kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek. A pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek közé tartoznak különösen: a kezességvállalási, a garanciavállalási, a váltókezesi kötelezettség, az opciós ügy letekkel, a nem valódi penziós ügyletekkel, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Az egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek közé tartoznak különösen a fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott (szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. 404

13 Céltartalékok számvitele Kezességvállalási kötelezettség esetében például azt kell figyelembe venni, hogy milyen valószínűséggel kell a vállalkozásnak az eredeti adós helyett helytállnia. Opciós ügyletek kapcsán csak a mérlegkészítésig le nem zárt ügyletre, a várható veszteségre kell céltartalékot képezni. [3. (8) 14. pont] Biztos (jövőbeni) kötelezettség: az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. A biztos (jövőbeni) kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek. Ide tartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek. Biztos (jövőbeni) kötelezettségek értékét indokolt a 0-s számlaosztályban kimutatni. [3. (8) 15. pont] Korengedményes nyugdíj: A munkáltató megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően legfeljebb öt évvel abban az esetben, ha a munkavállaló rendelkezik a jogszabályban meghatározott szolgálati idővel. A munkáltatónak ebben az esetben a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának az eléréséig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által megállapított nyugdíjának az évenkénti emelések és kiegészítések nélküli összegét a fizetési értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára egy összegben be kell fizetnie. [181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet] Végkielégítés miatti fi zetési kötelezettség: A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg; nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A végkielégítés mértéke a) legalább három év esetén: egyhavi, b) legalább öt év esetén: kéthavi, c) legalább tíz év esetén: háromhavi, d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi, e) legalább húsz év esetén: öt havi, f) legalább huszonöt év esetén: hat havi átlagkereset összege. [1992. évi XXII. tv. 95. (1)] Környezetvédelmi kötelezettség: a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályokban rögzített kötelezettség tartozik ide, amely fordulónapon már fennáll, de összege vagy esedékességének időpontja még bizonytalan. [1995. évi LIII. tv.] 405

14 Pénzügyi számvitel I. A valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben az adózás előtti eredmény terhére céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. [41. (2)] Céltartalék képezhető tehát: a fenntartási költségekre, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre. A rendes üzletmenetből adódóan időszakonként felmerülő jelentősebb fenntartási költségekre lehet céltartalékot képezni. Nem lehet céltartalékot képezni az átszervezési költségekre, ha a vállalkozás a számviteli politikájában az átszervezési költségek aktiválása mellett döntött. A környezetvédelemmel kapcsolatos várhatóan felmerülő költségek, melyek a jövőben jogszabály alapján történő kötelezettség teljesítéshez kapcsolódnak, vagy a vállalkozás saját döntése alapján merülnek fel. Nem képezhető azonban céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire. [41. (3)] Az egyéb jogcím szerint céltartalékot kell képezni ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható amortizációnál figyelembe vett élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. [41. (4)] Külön törvény, illetve kormányrendelet további egyéb céltartalék-képzési kötelezettséget, illetve lehetőséget is előírhat. Ez esetben a céltartalék képzésének és felhasználásának elszámolása során a külön törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni. (Pl: hitelintézeteknél az általános koc- 406

15 Céltartalékok számvitele kázati céltartalék; foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményeknél a szolgáltatási céltartalék.) Céltartalékok állomány növekedései és csökkenései 42. Céltartalékok 96/ Céltartalék felhasználás 86/ Céltartalék képzés A vállalkozásnak a számviteli politikájában kell rögzítenie, hogy a tárgyévi céltartalék képzés és felhasználás számításokkal alátámasztott összegét milyen ütemezésben, milyen gyakorisággal számolja el. A beszámoló készítést megelőzően minimum egyszer a fordulónapra vonatkozóan el kell számolnia a belső szabályzatban meghatározott módszerrel megállapított összeget. Az óvatosság számviteli alapelve kimondja, hogy a céltartalék képzés összegét akkor is el kell számolni, ha emiatt a vállalkozás eredménye negatívvá válik, vagy a céltartalék összege tovább növeli a veszteséget. A céltartalék képzést egyéb ráfordításként, míg annak felhasználását egyéb bevételként kell elszámolni Céltartalék a várható kötelezettségekre A várható kötelezettségekre tehát a következő jogcímek szerint kell céltartalékot képezni: a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségre, a függő kötelezettségre, a biztos (jövőbeni) kötelezettségre, a korengedményes nyugdíjra, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettségre, a környezetvédelmi kötelezettségre. Az elszámolás alapbizonylata a céltartalék összegét alátámasztó kalkulációk és az azok alapját képező bizonylatok. 96. Egyéb bevétel 421. Céltartalék várható kötelezettségekre 86. Egyéb ráfordítás

16 Pénzügyi számvitel I. 1. Céltartalék képzés T 865. Egyéb ráfordítások K 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék felhasználás T 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre K 965. Egyéb bevételek PÉLDA a várható kötelezettségre képzett céltartalék elszámolására 1. A vállalkozó a garanciális kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével a tárgyévet megelőző évben (a tevékenység megkezdésének évében) a garanciális javításokra E Ft céltartalékot képzett. Tárgyévben a garanciális javítások ténylegesen felmerült költsége E Ft volt. Az előző üzleti év tapasztalatai alapján módosított becslési eljárás szerint a garanciális javításokra a tárgyévben (figyelembe véve az forgalom növekedését) E Ft céltartalékot kell képezni. A várható kötelezettségre képzett céltartalék felhasználása T 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre K 965. Céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése) E Ft A tárgyévet megelőző évben képzett céltartalék megszüntetése teljes összegben, függetlenül a ténylegesen felmerült költségek összegétől. A várható kötelezettségre képzett céltartalék elszámolása a tárgyévben T 865. Céltartalék képzése K 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre E Ft A várható kötelezettségre képzett céltartalék elszámolása a tárgyévben T 865. Céltartalék képzése K 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre E Ft Megjegyzés: a tárgyévet követő évben függetlenül a létszámleépítéshez kapcsolódó ténylegesen felmerült költségek összegétől, az ezen jogcímen képzett céltartalék teljes összegét meg kell szüntetni. A várható kötelezettségre képzett céltartalék megszüntetése T 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre K 965. Céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése) E Ft 408

17 Céltartalék a jövőbeni költségekre Céltartalékok számvitele A jövőbeni költségekre a következő jogcímek szerint lehet például céltartalékot képezni: a fenntartási költségekre, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre. Az elszámolás alapbizonylata a céltartalék összegét alátámasztó kalkulációk és az azok alapját képező bizonylatok. 96. Egyéb bevétel 422. Céltartalék jövbeni költségekre 86. Egyéb ráfordítás Céltartalék képzés T 865. Egyéb ráfordítások 2. Céltartalék felhasználás T 422. Céltartalék jövőbeni költségekre 2 K 422. Céltartalék jövőbeni költségekre K 965. Egyéb bevételek PÉLDA a jövőbeni költségekre képzett céltartalék elszámolására A vállalkozás a jelentős időszakonként ismétlődő (felújításnak nem minősülő) karbantartási költségeire céltartalék képzése mellett döntött a számviteli politikájában. A tárgyévben beszerzett gépek periodikus karbantartása a gyártó javaslatának megfelelően 3 évente történik, az augusztus 1-jei üzembe helyezéshez képest. A kapott árajánlat alapján az első karbantartási díj E Ft lesz. Feladat: Könyvelje a megadott gazdasági eseményeket a tárgyévben és az azt követő évben! Határozza meg az ügylettel kapcsolatban az események eredményhatását a tárgyévet követő harmadik évben! Megoldás: A jövőbeni költségre képzett céltartalék elszámolása T 865. Céltartalék képzése K 422. Céltartalék a jövőbeni költségekre 2500 E Ft 409

18 Pénzügyi számvitel I /3 5/12 = 2500 E Ft Indokolt időarányos ráfordítás havonta: /3 1/12 = 500 E Ft Tárgyévet követő első és második évben a céltartalék elszámolása T 865. Céltartalék képzése K 422. Céltartalék a jövőbeni költségekre 6000 E Ft /3 = 6000 E Ft 422. Céltartalék a jövőbeni költségekre T évben 2500 T+1 évben: 6000 T+2 évben: 6000 E: Tárgyévet követő harmadik évben a céltartalék felhasználása T 422. Céltartalék a jövőbeni költségekre K 965. Céltartalék felhasználása E Ft Eredményhatás: Céltartalék felhasználása Igénybe vett szolgáltatás E Ft E Ft 3500 E Ft Ami a tárgyévet követő évre jutó 7 havi összeg. Eredmény terhére elszámolt összeg az egyes években: 1. év 5 hónap 2500 E Ft 2. év 12 hónap 6000 E Ft 3. év 12 hónap 6000 E Ft 4. év 7 hónap 3500 E Ft Összesen E Ft Egyéb céltartalék A nem speciális tevékenységet folytató vállalkozásokra vonatkozó egyéb céltartalék képzés pl. az elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséggel lehet kapcsolatos. A vállalkozásnak a számviteli politikájában rögzítenie kell, hogy él a számviteli törvény áltál biztosított lehetőséggel. A hitelhez, kölcsönhöz, kötvényhez kapcsolódó nem realizált árfolyam veszteség elhatárolásának feltételei: a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó 410

19 Céltartalékok számvitele A halasztott ráfordítás egy részét fel kell oldani, ha a kötelezettség törlesztésre kerül. A halasztott ráfordítást a törlesztéssel arányosan kell feloldani. Halasztott ráfordítás feloldása = 393 Egyenlege Törlesztés összege devizában Törlesztés előtti tőketartozás devizában Meg kell szüntetni a halasztott ráfordítást, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, vagy ha a devizakötelezettséggel finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot a könyvekből kivezették (pl: értékesítés, selejtezés). A halasztott ráfordításként kimutatott összeget csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is. Itt az érintett devizakötelezettség évközi pénzügyi rendezéséhez kapcsolódó, realizált árfolyam nyereséget és az év végi értékeléshez kapcsolódó nem realizált árfolyam nyereséget (devizás kötelezettség leértékelésének összegét) is figyelembe kell venni. Amennyiben a vállalkozás él a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának lehetőségével, az üzleti év végén az elhatárolt halmozott összegnek az üzembe helyezés óta eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Céltartalék állománya = 393 Egyenlege Üzembehelyezés óta eltelt idő Hitel figyelembevehető futamideje VAGY hasznos élettartam Ha az így meghatározott céltartalék szükséglet több, mint a nyilvántartásban szereplő (ezen jogcímen képzett) céltartalék állomány, úgy céltartalékot kell képeznie. Ha a fenti számítással maghatározott céltartalék szükséglet kevesebb, mint a nyilvántartásban szereplő (ezen jogcímen képzett) céltartalék állomány, úgy a korábbi időszak(ok)ban képzett céltartalékot fel kell használnia. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel figyelembe vehető futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható hasznos élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. Ha hitel felvétele megelőzi az eszköz használatbavételét, akkor a hitel figyelembe vehető futamideje az üzembehelyezéstől a lejáratig tart. 411

20 Pénzügyi számvitel I. Tehát a hitel (kibocsátott kötvény) figyelembe vehető futamideje és a finanszírozott eszköz hasznos élettartama közül a rövidebb idő kerül figyelembevételre a számítások során! A fentiek alapján meghatározott halasztott ráfordítás és egyéb céltartalék közötti különbözet összegét (A-C) év végén eredménytartalékból lekötött tartalékba kell átvezetni. Ha a lekötött tartalék összege meghaladja a halasztott ráfordítás és képzett egyéb céltartalék különbözetét a korábban lekötött tartalékot eredménytartalékba vissza kell vezetni. Megjegyzés: A fent levezetett elszámolásnak köszönhetően az egyes években magasabb összegű eredmény kerül kimutatásra, mint az elszámolás nélkül, ez az eredménynövekedés azonban nem realizált eredményből származik, így az a hitelezői érdekvédelem miatt nem kerülhet osztalékként kifizetésre. Az elszámolás alapbizonylata a céltartalék összegét alátámasztó számítási anyag és az azok alapját képező bizonylatok. 96. Egyéb bevétel 423. Egyéb céltartalék 86. Egyéb ráfordítás Céltartalék képzés T 865. Egyéb ráfordítások 2. Céltartalék felhasználás T 423. Egyéb céltartalék K 423. Egyéb céltartalék K 965. Egyéb bevételek A fordulónapi értékelés során elhatárolt nem realizált árfolyam veszteség eredmény hatásának a futamidő éveire történő felosztását részben az elhatárolás előírásokhoz kötött feloldása, részben a fel nem oldott részre futamidő-arányosan képzett céltartalék biztosítja. A lekötött tartalék képzése a hitelezői érdekvédelemmel indokolható; azért, hogy a fenti eljárásnak köszönhetően kimutatott magasabb eredmény osztalék formájában ne kerüljön a vállalkozásból kivonásra. 412 PÉLDA az egyéb céltartalék képzés elszámolására A vállalkozás egyik termelési célt közvetetten szolgáló berendezésének beszerzése érdekében DEV hitelt vesz fel 3 éves futamidőre 12% kamat mellett én. (A kiegyenlített szállítói kötelezettség könyv szerinti értéke E Ft.) Törlesztés (rátatörlesztés) és kamatfizetés évente február 1-jén ese-

21 Céltartalékok számvitele dékes. A hitelből finanszírozott eszköz hasznos élettartama 5 év, március 1-jén megtörtént az üzembehelyezése. A vállalkozás számviteli politikájában rögzítette, hogy a devizás tételek értékelésére választott árfolyama az MNB árfolyam. (A vállalkozás nem rendelkezik devizabetét-számlával.) Dátum Választott hitelintézet deviza vételi árfolyama (Ft/DEV) Választott hitelintézet deviza eladási árfolyama (Ft/DEV) MNB árfolyam (Ft/DEV) Összevont árfolyamveszteség összege az egyes években: 2 09-ben: 300 E Ft; 2 10-ben: 80 E Ft Megoldás: 2 09-ben A hitel felvétel elszámolása T 455. Beruházási szállítók K 444. Beruházási és fejlesztési hitelek E Ft DEV 256 Ft/DEV = E Ft Realizált árfolyam veszteség elszámolása T 161. Befejezetlen beruházások K 455. Beruházási szállítók 40 E Ft = 40 E Ft Üzembehelyezésig terjedő időszakot terhelő kamat része a bekerülési értéknek T 161. Befejezetlen beruházások K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek 231,3E Ft DEV 12% 1/ Ft/DEV = 231,3 E Ft Devizahitel év végi átértékelése T 368. ÁK elszámolási számla K 444. Beruházási és fejlesztési hitelek 180 E Ft DEV (256 Ft/DEV 258 Ft/DEV) = 180 E Ft Összevont árfolyamkülönbözet elszámolása T 876. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása K 368. Egyéb követelések (technikai számla) 300 E Ft Devizahitel nem realizált árfolyam veszteségének elhatárolása T 393. Halasztott ráfordítások K 876. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 180 E Ft Elhatárolt árfolyam veszteségre képzett céltartalék T 865. Céltartalék képzése K 423. Egyéb céltartalék 51, 43 E Ft 180 E Ft 10 hónap / 35 hónap 413

22 Pénzügyi számvitel I. Lekötött tartalék képzés (A-C) T 413. Eredménytartalék K 414 Lekötött tartalék 128,57 E Ft 180 E Ft 51,43 = 128,57 E Ft Tárgyévet időarányosan terhelő kamat elszámolása T 872. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások K 482. Költségek, ráfordítások PIE DEV 12% 10/ Ft/DEV = 2322 E Ft 2,322 E Ft 2 10-ben Törlesztés DEV forintért vásárolt devizából T 444. Beruházási és fejlesztési hitelek K 384. Elszámolási betétszámla DEV 255 Ft/DEV 7650 E Ft Törlesztésre jutó árfolyam nyereség elszámolása T 444. Beruházási és fejlesztési hitelek K 976. Átváltási, értékeléskori árfolyamnyereség 90 E Ft DEV (258 Ft/DEV 255 Ft/DEV) Törlesztéssel arányos elhatárolása feloldása T 876. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása K 393. Halasztott ráfordítások 180 E Ft DEV / DEV Törlesztéshez kapcsolódó árfolyamnyereség miatti elhatárolás feloldása T 876. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása K 393. Halasztott ráfordítások Törlesztéshez kapcsolódó kamatfizetés T 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek K 384. Elszámolási betétszámla T 872. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások K 384. Elszámolási betétszámla DEV 12% 255 Ft/DEV = 2754 E Ft Előző évben elhatárolt kamat feloldása T 482. Költségek, ráfordítások PIE K 872. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 60 E Ft 90 E Ft 231,3 E Ft 2522,7 E Ft 2322 E Ft Devizahitel év végi átértékelése T 368. Egyéb követelések (technikai számla) K 444. Beruházási és fejlesztési hitelek 120 E Ft DEV (258 Ft/DEV 260 Ft/DEV) = 120 E Ft Összevont árfolyamkülönbözet elszámolása T 876. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása K 368. Egyéb követelések (technikai számla) 80 E Ft Devizahitel nem realizált árfolyam veszteségének elhatárolása T 393. Halasztott ráfordítások K 876. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 80 E Ft 414

23 Céltartalékok számvitele 393. Halasztott ráfordítások 423. Egyéb céltartalék 2 09: : : 51, : : : 17,71 E: 110 E: 69,14 Elhatárolt árfolyam veszteségre képzett céltartalék T 865. Céltartalék képzése K 423. Egyéb céltartalék 17,71 E Ft hónap / 35 hónap = 69,14 Lekötött tartalék feloldás T 414 Lekötött tartalék K 413. Eredménytartalék 89,14 E Ft ,14 = 40,86 E Ft 414. Lekötött tartalék 2 10: 89, : 130 E: 40,86 Tárgyévet időarányosan terhelő kamat elszámolása T 872. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások K 482. Költségek, ráfordítások PIE DEV 12% 11/ Ft/DEV = 1716 E Ft 1716 E Ft Céltartalékok mérlegértéke A céltartalékok mérlegértéke a következő összefüggéssel határozható meg: Céltartalékok nyitó állománya + Céltartalék képzés jogcímek szerint Korábbi időszakokban képzett céltartalékok felhasználása Céltartalék mérlegértéke, azaz a céltartalék szükséglet a fordulónapon a számviteli politikában meghatározott értékelési eljárásoknak megfelelően Céltartalékok kapcsolata az eredménykimutatással Gazdasági esemény Érintett eredménykimutatás sor Eredmény hatás Céltartalék képzés Egyéb ráfordítás Céltartalék felhasználás Egyéb bevétel + 415

24 Pénzügyi számvitel I Céltartalékok analitikus nyilvántartása A céltartalékok analitikus nyilvántartását úgy kell vezetni, hogy abból összeállítható legyen a kiegészítő melléklet vonatkozó része. A kiegészítő mellékletben évenként jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni a képzett céltartalék összegét, illetve felhasználásának összegét. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor az eltérést a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Céltartalékok analitikus nyilvántartásának tartalma céltartalék képzés jogcímenként, céltartalék feloldás jogcímenként, szükséges számítások, dokumentumok, a céltartalék képzés és megszüntetés időpontja Céltartalékok analitikus nyilvántartó lapja Főkönyvi számla csoport: 42 Képzési jogcímek/képzés éve garanciális kötelezettségre korengedményes nyugdíjra környezetvédelmi kötelezettségre Céltartalék a várható kötelezettségekre fenntartási költségek átszervezési költségek környezetvédelemmel kapcsolatos költségek Céltartalék a jovőbeni költségekre Egyéb céltartalék 416