ADATOK VÉDETT ROVARFAJOK ELTERJEDÉSÉHEZ NÓGRÁD MEGYÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ADATOK VÉDETT ROVARFAJOK ELTERJEDÉSÉHEZ NÓGRÁD MEGYÉBEN"

Átírás

1 A Puszta /18. pp ADATOK VÉDETT ROVARFAJOK ELTERJEDÉSÉHEZ NÓGRÁD MEGYÉBEN HARMOS KRISZTIÁN LANTOS ISTVÁN JOÓ MIKLÓS BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2001 Bevezetés Három rendbe (Coleoptera, Neuroptera, Hymenoptera) tartozó védett rovarfajok Nógrád megyei előfordulásairól szerzett ismereteinket foglaljuk össze jelen írásban. Az egyes fajok védettségét a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V.9.) KöM rendelete alapján állapítottuk meg. A vizsgált terület Nógrád megyén belül a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nógrádi Természetvédelmi Tájegysége (kis részben Mátrai Természetvédelmi Tájegysége), ahol kutatásainkat elsősorban természetvédelmi célból végezzük. A megszerzett ismereteket igyekszünk hasznosítani a természetvédelmi munkában, így a védetté nyilvánítások tervezésében, védelem alatt álló területeken pedig a természetvédelmi kezelések és korlátozások gyakorlatában. A rovartani értékek fontos szerepet kapnak az élőhely-kezelések helyének és módszereinek megválasztásában, illetve a gazdálkodás főként erdőgazdálkodás feltételeinek előírásában. Valamennyi faj esetében az előfordulási adatok közlése előtt ismertetjük a faj elterjedésére, életmódjára vonatkozó fontosabb információkat. Kiemelt figyelmet fordítunk az általunk is vizsgált tájegységekre, vagy azok környékére vonatkozó irodalmi adatokra, az élőhelyi igényekre, illetve a természetvédelmi vonatkozásokra. Miután Nógrád megye szomszédos Szlovákiával, hasznosnak tartottuk feltüntetni az egyes fajok határon túli veszélyeztetettségi státuszát, melyet Szlovákia növényeinek és állatainak vörös listája (BALÁŽ MARHOLD URBAN eds. 2001) alapján végeztünk. Minden adat a megfigyelés dátumával kezdődik, melyet a lelőhely ismertetése követ. Az egyes lelőhelyek ismertetése során a település neve előtt félkövér betűtípussal a kistáj nevének rövidítését adjuk meg MAROSI és SOMOGYI (1990) munkája nyomán: FTd: Felső-Tarnai-dombság K: Karancs

2 A Puszta 2001 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve KCs: Központi-Cserhát LEd: Litke-Etesi-dombság MM: Magas-Mátra Mv: Medves-vidék NyM: Nyugati-Mátra Szd: Szécsényi-dombság Td: Terényi-dombság Zv: Zagyva-völgy A település neve után a lelőhely 1:10000 méretarányú topográfiai térképen szereplő nevét és tengerszint feletti magasságát, kitettségét közöljük. Ezt követik az élőhelyre, a példányszámra, a nemre, a tápnövényre vonatkozó, valamint az esetleges egyéb megfigyelések. Valamennyi faj lelőhelyeit ponttérképen ábrázoltuk a mellékletben. Eredmények N e u r o p t e r a - Recésszárnyúak rendje Ascalaphidae - Rablópillék családja Libelloides macaronius (SCOPOLI, 1763) Keleti rablópille (1. térkép) A Palearktikus Régió déli részén nagy területen elterjedt, hazánkban szórványosan előforduló recésszárnyú rovar. STEINMANN (1967) szerint hazánk hegyvidékeinek számos pontjáról, főképpen az Északiközéphegységből (Nógrádszakál, Jósvafő, Pálháza) került elő. A faj viszonylagos ritkaságára utal, hogy a Bükki Nemzeti Park területén két lelőhelyről (SZIRÁKI POPOV 1996), az Aggteleki Nemzeti Park területén egy lelőhelyről (SZIRÁKI 1999) jelzik előfordulását. Élőhelyeként STEINMANN (1967) tölgyesek, fenyvesek, bükkösök menti erdei tisztásokat, irtásokat nevez meg. VARGA Zoltán sztyepprétek fajaként jellemzi a rablópillét (BORHIDI SÁNTA 1999). A faj előfordulására a Cserhátban a fenti, nógrádszakáli adat utal, mely valószínűleg a község környékének homokkő-vidékéről származik. Az utóbbi években a Cserhátban és a Medvesen összesen tizenkét pontról sikerült kimutatni a rablópillét, további állományainak előkerülését pedig bizonyosnak vehetjük. Megfigyeléseink szerint legfontosabb élőhelyei a lajtamészkövön kialakult félszáraz gyepek, illetve meszes homokkövön létrejött sztyepprétek. A legtöbb észlelt példány erodálódó mészkő-, illetve homokkőfelszínen, vagy annak közelében volt, sokszor gyengén záródó gyepben. (Ezeken a helyeken a lajtamészkő erősen mállott, laza üledékként jelenik meg.) Említésre méltó, hogy nászrepülő példányokat két alkalommal - hegygerincen, vagy gerincközelben figyeltünk meg. A faj Szlovákiában veszélyeztetett (Endangered) kategóriában szerepel a recésszárnyúak vörös listáján (JEDLIČKA 2001). A rablópille védelme kapcsolódik a többi sztyepprétekhez kötődő, értékes faj védelméhez, így elsődleges feladat a gyepek cserjésedésének, erdősülésének visszaszorítása. Miután megfigyeléseink szerint a gyengébben záródó, növényzetmentes foltokkal tarkított gyepeket részesíti előnyben, a kezelésekkel ezeket is biztosítani kell. A homokkő-sztyeppréteken valószínűleg megfelelő módszer a legeltetés, a lajtamészkövön kialakult félszáraz gyepekben viszont más fajok igényeit szem előtt tartva ez korlátozottan alkalmazható. Központi-cserháti, illetve medvesi lelőhelyei tájvédelmi körzetekben, sóshartyáni lelőhelye védelemre tervezett területen találhatóak, többi élőhelyének fennmaradása kevésbé megnyugtató. 2

3 Adatok védett rovarfajok elterjedéséhez nógrád megyében Harmos Krisztián Lantos István Joó Miklós (a megfigyelés pontosabb ideje hiányzik). LEd: Salgótarján: Zatkó (275 m. tszf-i m.): déli kitettségű domboldal szántóföldjén, búzavetés fölött kb. húsz példány vadászik. (A közelben meszes homokkő-sztyepprétek.) Mv: Salgótarján: Csörgő-tó mellett (475 m. tszf-i m.): völgyi helyzetben, bazalt-meddőhányón kialakult másodlagos szárazgyep fölött egy példány repül Led: Salgótarján: Zatkó (300 m. tszf-i m.): gerincen és északkeleti kitettségben, meszes homokkő-sztyeppréten három példány repül LEd: Sóshartyán: Kerékkötő-hegy (250 m. tszf-i m.): egy lefutó gerincen, meszes homokkövön kialakult sztyepprétek fölött négy példány nászrepül és vadászik KCs: Mátraszőlős: Nagy-Rednek (300 m. tszf-i m.): erodálódó lajtamészkő-felszínekkel tarkított félszáraz gyepben egy példány KCs: Márkháza: Kapusznyica (380 m. tszf-i m.): északkeleti kitettségű domboldal félszáraz gyepében egy példány. (SRAMKÓ Gáborral közös megfigyelés.) KCs: Kozárd: Barát-hegy gerince (390 m. tszf-i m.): déli kitettségben, ligetes tölgyes tisztásán, andeziten kialakult lejtősztyeppben egy példány. Megzavarva az erdő fölött messzire elrepül KCs: Kozárd: Pohánka (230 m. tszf-i m.): délnyugati kitettségű domboldal félszáraz gyepében egy példány. (SCHMOTZER Andrással közös megfigyelés.) KCs: Sámsonháza: Csűd-hegy északnyugati oldal (360 m. tszf-i m.): gerincközeli félszáraz gyepben egy példány. (SCHMOTZER Andrással közös megfigyelés.) KCs: Mátraszőlős: Kőkapu (310 m. tszf-i m.): délkeleti kitettségű félszáraz gyepben egy példány KCs: Sámsonháza: Csűd-hegy délkeleti oldalán ( m. tszf-i m.), gerincközelben hat példány vadászik és nászrepül. (ILONCZAI Zoltánnal közös megfigyelés.) Szd: Nagylóc: Kő-hegy délnyugati oldalán (250 m. tszf-i m.), félszáraz gyepben egy példány Mv: Salgótarján: Salgó csúcsa (625 m. tszf-i m.): egy szakadozott szárnyú példány repül. Mantispidae - Fogólábú fátyolkák családja, Mantispa styriaca PODA, 1761 Fogólábú fátyolka (1. térkép) Közép-európai faj, Ukrajnától Franciaországig elterjedt. Napos erdei tisztások, erdőszegélyek lakója, többnyire utak, szabad területek fölé hajló ágak, bokrok levelein üldögél (STEINMANN 1967). Melegigényes faj, hazánkban hegy- és dombvidékek délies oldalain, valamint az Alföldön is sokfelé előfordul. A Központi-Cserhátban két helyről és a Nyugati-Mátra lábainál egy helyről került elő, de minden bizonnyal jóval gyakoribb. A faj Szlovákiában veszélyeztetett (Endangered) kategóriában szerepel a recésszárnyúak vörös listáján (JEDLIČKA 2001). Eddigi erősen hiányos ismereteink alapján a faj védelme a meleg, száraz hegyoldalak ligetes erdeinek, facsoportjainak, illetve a kősáncokon kialakult erdősávoknak a fenntartásával valósítható meg. Két első lelőhelye a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben található, a harmadik, belterületen előkerült példány pedig valószínűleg a Nyugati-Mátra védelemre tervezett részéről jutott el oda KCs: Ecseg: Közép-hegy déli oldala (375 m. tszf-i m.), bokorerdőben, kiszáradt molyhos tölgy kérgén egy példány KCs: Sámsonháza: Csűd-hegy gerincén (360 m. tszf-i m.), kősáncon álló molyhos tölgyön egy példány NyM: Pásztó: belterületen (150 m. tszf-i m.), konyhakerti cserjén egy példány. (KÁRPÁTI Marcell gyűjtése.) 3

4 A Puszta 2001 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve C o l e o p t e r a - Bogarak rendje, Cetonidae - Virágbogárfélék családja, Netocia ungarica (HERBST, 1792) Magyar virágbogár (2. térkép) ENDRŐDI (1956) szerint európai és nyugat-ázsiai faj, mely hazánkban elterjedt és közönséges. VARGA Zoltán pontusi-pannon jellegű fajként a szubkontinentális-pannon félszáraz gyepek rovarközösségeinek jellemző tagjaként említi (BORHIDI SÁNTA 1999). A vizsgált területen több tájegységből előkerült meszes üledékes kőzeteken kialakult sztyepprétekről, de ritkának tekinthető. A faj Szlovákiában sebezhető (Vulnerable) kategóriában szerepel a bogarak vörös listáján (HOLECOVÁ FRANC 2001). A magyar virágbogár védelme a meszes üledékeken kialakult sztyepprétek fenntartásával, magaskórós fészkesvirágzatúak jelenlétének biztosításával segíthető elő. Lelőhelyei közül a sóshartyáni és a bujáki védelemre tervezett területen található Zv: Bátonyterenye: Tarján-pataki-víztározó partja (190 m. tszf-i m.), zavart szárazgyepben egy példány Carduus sp. virágzatán LEd: Salgótarján: Zatkó (300 m. tszf-i m.): délies lefutású gerincen, meszes homokkősztyeppréten négy példány FTd: Cered: Utasi-kapu (270 m. tszf-i m.), nyugati kitettségű oldal meszes homokkősztyepprétjén hat példány KCs: Bér: Öreg-hegy délnyugati kitettségű oldal (200 m. tszf-i m.), lajtamészkövön kialakult félszáraz gyepben, Centaurea spinulosa virágzatában egy példány. Buják: Csirke-hegy délkeleti kitettségű oldal (300 m. tszf-i m.), lajtamészkövön kialakult félszáraz gyepben, Centaurea sadleriana virágzatában egy példány Led: Sóshartyán: Hencse-hegy délnyugati kitettségű oldal (250 m. tszf-i m.), meszes homokkövön kialakult sztyeppréten egy példány. Gnorimus variabilis (LINNAEUS, 1758) Nyolcpettyes virágbogár (2. térkép) Európai elterjedésű faj. ENDRŐDI (1956) szerint hazánkban a hegyvidékeken elterjedt, de elég ritka. A hegyvidéki zárt, nedves, háborítatlan erdők lakója, lárvája elhalt lombos fák nedves korhadékában fejlődik (CSÓKA KOVÁCS 1999). A Karancsban idős középhegységi bükkösben sikerült rábukkanni egy példányára, amint éppen felszállni készült a talajról. (Megjegyzésre érdemes, hogy én az Upponyihegységben Bánhorváti: Bodó-tó északkeleti hegyoldal gyertyános-tölgyeséből került elő egy példány.) A faj Szlovákiában sebezhető (Vulnerable) kategóriában szerepel a bogarak vörös listáján (HOLECOVÁ FRANC 2001). Szerepel az európai természetvédelmi szempontból fontos erdők meghatározásához kijelölt indikátor fajok között (CSÓKA KOVÁCS 1999). A lelőhely a Karancs - Medves Tájvédelmi Körzet része, ahol a középhegységi bükkösök, illetve egyéb üde lomberdők természetszerű állapotban tartása, a legértékesebb részek érintetlenségének biztosítása segíti a faj fennmaradását K: Karancsalja: Kupán-hegyes (330 m. tszf-i m.): északkeleti oldal idős középhegységi bükkösében egy példány. 4

5 Adatok védett rovarfajok elterjedéséhez nógrád megyében Harmos Krisztián Lantos István Joó Miklós Cerambycidae - Cincérek családja Akimerus schaefferi (LAICHARTING, 1784) Szilfacincér (3. térkép) Közép- és Dél-Európában előforduló faj. Hazánkban ritka, mindenütt kis számban él. A Mátrából (Magas-Mátra) egyetlen adata ismert Fallóskútról (KOVÁCS HEGYESSY 1997). Élőhelyei hegyvidéki tölgyesek, a lárva feltehetően tölgy és egyéb lombos fák tuskóiban, gyökereiben fejlődik (MERKL KOVÁCS 1997). A Központi-Cserhátban két helyen, bokorerdőkben, a Nyugati-Mátrában egy helyen, nem bokorerdőjellegű, de erősen ligetes tölgyesben került elő a faj. (A Magas-Mátrában megtalált szárnyfedő alapján az élőhely nem azonosítható.) A megfigyelt nőstény példányok a legmelegebb déli órákban lábonszáradt, illetve földön fekvő tölgyek (főleg Quercus pubescens) körül repkedtek, illetve azokon mászkáltak. Egyes megfigyelések utalhatnak DEMELT (1966) véleményére, miszerint a faj lárvái napsütötte, ritkásan álló fák felső törzságaiban fejlődnek. A szilfacincér Szlovákiában sebezhető (Vulnerable) kategóriában szerepel a bogarak vörös listáján (HOLECOVÁ FRANC 2001). A faj védelme érdekében legfontosabb teendő a számára megfelelő erdőkben jelenlegi ismereteink szerint andezit-bokorerdők és egyéb nyílt, száraz tölgyesek a természetszerű állapotok fenntartása. Főleg a lábonszáradt tölgyek kíméletét kell megoldani. Ezt az egészségügyi vágások alkalmazása nehezíti, mivel még jelenleg is a holt faanyag erdőbeli szerepének téves megítélése általános az erdész-szakmában. Az egészségügyi vágások állami támogatása arra ösztönzi az erdőgazdálkodót, hogy olyan nehezen megközelíthető, gyenge termőhelyeken is végezzen fakitermelést, ahol azt a faanyag kis gazdasági értéke nem indokolná. A holt faanyag pozitív erdővédelmi szerepét az utóbbi években megjelent, természetközeli erdőgazdálkodással foglalkozó munkák kiemelt szempontként kezelik (pl. FRANK 2000). Másik fontos, aktív beavatkozást igénylő feladat az akác terjedésének megakadályozása a nyílt tölgyesekben. Központi-cserháti lelőhelyei a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet fokozottan védett természeti területei, a mátrai lelőhelyek védelemre tervezett területek KCs: Ecseg: Közép-hegy déli oldala (375 m. tszf-i m.), bokorerdő lejtősztyep mozaikban a déli hőségben öt nőstény repked. Lábonszáradt, illetve fekvő molyhos tölgyek (Quercus pubescens) körül repülnek, illetve rajtuk mászkálnak NyM: Pásztó: Kis-Köves-bérc déli kitettségű oldala ( m. tszf-i m.), tisztásokkal szabdalt ligetes tölgyesben 11:00 11:30 között három nőstény repül. A tölgyesben és tisztásokon sok lábonszáradt és fekvő molyhos-, kocsánytalan-, és csertölgy (Quercus pubescens, Q. petraea, Q. cerris). (URBÁN Lászlóval közös adat.) KCs: Ecseg: Bézma délnyugati oldala (400 m. tszf-i m.): 12:15-kor bokorerdőben egy nőstény száll le lábonszáradt molyhos tölgyre. Először a fa középső részén mászkál gallyakon, majd a fa csúcsán lévő egy centiméteres vastagságú gallycsonkra repül, melyen húsz percig mászkál. Ezután többször felszáll, majd visszarepül erre a gallyra, 12:35-kor eltűnik. 12:55-kor ismét visszatér a csúcsi gallyra és tíz perc múlva még rajta látható MM: Pásztó (Mátrakeresztes): Tölgyfa-réti-oldal északnyugati kitettségű oldalában (500 m. tszf-i m.), gyertyános-tölgyesben vezető földúton egy Akimerus schaefferi ab. nigrinus PIC. nőstény példány szárnyfedője kerül elő (valószínűleg madár fogyasztotta el a cincért). (3. térkép) Cerambyx cerdo LINNAEUS, 1758 Nagy hőscincér 5

6 A Puszta 2001 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Európai faj, hazánkban mind az Alföld, mind a hegy- és dombvidék tölgyeseiben elterjedt, helyenként nem ritka. Hazai tápnövényei a cser-, kocsányos-, kocsánytalan- és molyhos tölgy, valamint a szelídgesztenye. HEGYESSY és mtsai (2000) a Nyugati-Cserhát Pest megyei részéről a Naszályról, a Nagy-Szórról és Galgamácsáról jelzik. KOVÁCS és HEGYESSY (1997) a Mátrából szórványosan több helyről, főleg a hegység déli részéről közölnek adatokat a fajról. Nógrád megyéből két tari lelőhelyen (Csutaj, Fenyvespuszta) találták meg a nagy hőscincért. A Nyugati-Mátrában, a Központi-Cserhátban és a Medvesben egyaránt meglehetősen ritkán találkoztunk a fajjal, főként idős cseres-tölgyesekben, bokorerdőkben. A faj Szlovákiában kis veszélyeztetettségű, fenyegetettség közeli (Lower risk, near threatened) kategóriában szerepel a bogarak vörös listáján (HOLECOVÁ FRANC 2001). Szerepel a Berni Egyezmény fokozottan védett fajokat felsoroló II. listáján, illetve az európai természetvédelmi szempontból fontos erdők meghatározásához kijelölt indikátor fajok között (CSÓKA KOVÁCS 1999). A faj védelme érdekében a különböző tölgyesekben biztosítani kell a beteg, még élő, illetve a kiszáradt fák jelenlétét. Nagy jelentőségűek a kifejezetten öreg tölgy egyedek, melyeket jellemzően a közigazgatási határokon hagytak meg a múltban. Jelenleg a védett természeti területeken megoldott kellőképpen a száraz fák kímélete, illetve végvágások alkalmával hagyásfák biztosítása Mv: Salgótarján: Boszorkánykő (550 m. tszf-i m.): keleti kitettségű hegyoldal cserestölgyesének szegélyén álló idős tölgyön egy példány (nőstény) NyM: Szurdokpüspöki: Kis-Koncsúr déli oldala (540 m. tszf-i m.): bokorerdőben molyhos tölgyön mászik egy példány KCs: Pásztó: Purga (Külső-Tepke) (340 m. tszf-i m.): déli kitettségű oldalon, ligetes tölgyesben csertölgy tőközeli részén éppen kibújik egy imágó. (OSZONICS Istvánnal közös megfigyelés.) KCs: Ecseg: Közép-hegy déli oldalán (350 m. tszf-i m.) molyhos tölgyön mászik egy példány. Zsunyi-patak völgye (220 m. tszf-i m.): kidőlt kocsánytalan tölgyön mászkál egy példány KCs: Pásztó: Barát-hegy (450 m. tszf-i m.): cseres-tölgyesben, idős kocsánytalan tölgy hagyásfa sebzett törzsén egy példány K: Salgótarján: Pipis-hegy mellett, belterületen (260 m. tszf-i m.) egy eltaposott példány KCs: Kozárd: Pogányvár (300 m. tszf-i m.): idős kocsánytalan tölgy hagyásfán a faj jellegzetes járatai KCs: Pásztó: Barát-hegy gerince (450 m. tszf-i m.), cseres-tölgyesben ösvény melletti, sérült kocsánytalan tölgyön egy példány táplálkozik. Cerambyx miles BONELLI, 1823 Déli hőscincér (3. térkép) Közép-Európa déli felében, Dél-Európában, Kisázsiában és a Kaukázus vidékén előforduló, Magyarországon ritka faj (KASZAB 1971). Hazai adatai leginkább a Mecsekből származnak (MEDVEGY 1987). REICHART 1968-ban Budaörsről származó szőlőtőkéből nevelte ki (MÉSZÁROS 1990). Lárvája a szőlő mellett tölgyekben és gyümölcsfákban fejlődik. A Mátrából Parádról KUTHY (1918) közli, de ez az adat több, mint száz éves, azóta a hegységből nincs adata (KOVÁCS HEGYESSY 1997). Újbóli előkerülése a Mátrából MILTNER Zsoltnak köszönhető, aki a Nyugati-Mátrában (Horka-tető) bukkant egy példányára. A cincér faji azonosságát KOVÁCS Tibor erősítette meg. A faj Szlovákiában veszélyeztetett (Endangered) kategóriában szerepel a bogarak vörös listáján (HOLECOVÁ FRANC 2001). 6

7 Adatok védett rovarfajok elterjedéséhez nógrád megyében Harmos Krisztián Lantos István Joó Miklós Fennmaradását számos más növény- és állattani értékkel együtt a Nyugati-Mátra legértékesebb részének tervezett védetté nyilvánításával biztosíthatjuk. A terület száraz tölgyeseiben, erdőszélein és gyepjeiben álló öreg tölgyek és vadgyümölcsfák kímélete különösen fontos feladat, a fajra irányuló helyi kutatás megindítása mellett NyM: Szurdokpüspöki: Horka-tető (475 m. tszf-i m.): déli kitettségű hegyoldalon, bokorerdő szegélyén egy példány. (MILTNER Zsolt gyűjtése.) (Megjegyzendő, hogy a lelőhely közelében idős tölgyek és vadkörték találhatók.) Rosalia alpina (LINNAEUS, 1758) Havasi cincér (4. térkép) Elterjedési területe Közép- és Dél-Európa, Észak-Afrika, a volt Szovjetunió európai felének délnyugati része és a Kaukázus. Hazánkban a középhegységi és dombvidéki bükkösökben általánosan elterjedt. Elsősorban bükkfában fejlődik, de ismert hazai tápnövényei még a mezei juhar, hárs, gyertyán (MERKL KOVÁCS 1997). A Mátra hegységben a Magas-Mátra néhány pontjáról került elő a faj (KOVÁCS HEGYESSY 1997). A Börzsöny magasabb részén több helyről, illetve a Cserháthoz sorolt Naszályról is ismert a havasi cincér előfordulása (HEGYESSY ÉS MTSAI 2000). Nógrád megyében a Karancs és a Medves hegyvidéki jellegű területein, idős bükkösökben sikerült kimutatni a faj jelenlétét. A faj Szlovákiában sebezhető (Vulnerable) kategóriában szerepel a bogarak vörös listáján (HOLECOVÁ FRANC 2001). Szerepel a Berni Egyezmény fokozottan védett fajokat felsoroló II. listáján, illetve az európai természetvédelmi szempontból fontos erdők meghatározásához kijelölt indikátor fajok között (CSÓKA KOVÁCS 1999). Lelőhelyei a Karancs Medves Tájvédelmi Körzetben található területek. Fennmaradását az idős, elhalt fában gazdag bükkösök biztosítják, melyekben csak a természetközeli erdőgazdálkodásnak megfelelő beavatkozások végezhetők, egyes területrészek érintetlenül hagyandók. A havasi cincér szaporodását holt faanyagban szegény bükkösökben néhány fa kidöntésével és területen hagyásával segíthetjük K: Karancsalja: Kupán-hegyes (350 m. tszf-i m.): északkeleti oldal idős középhegységi bükkösében egy (hím) mászik több éve földön fekvő, elhalt bükkfán. Salgótarján: Kercseg-tető (400 m. tszf-i m.): északnyugati oldal idős középhegységi bükkösében egy példány (nőstény) mászik több éve kidőlt, elhalt bükkfán. Kercseg-tető (425 m. tszf-i m.): északi oldal idős középhegységi bükkösében három példány (mindegyik hím) előző évben kidőlt bükkfa törzsén. Ugyanitt egy példány maradványai bagolyköpetben Mv: Salgótarján: Salgó ( m. tszf-i m.): északkeleti oldal középhegységi bükkösében, előző téli gyérítésből származó, kinn maradt bükk faanyagon 23 példány. Ugyanitt én két példány. Ropalopus spinicornis (ABEILLE DE PERRIN, 1869) Vöröscombú facincér (4. térkép) Közép- és Dél-Európában, Besszarábiában előforduló faj. A Központi-Cserhátban a Meszes-tetőről (KOVÁCS 1993), a Nyugati-Cserhátból a Nagy-Szórról (HEGYESSY ÉS MTSAI 2000) ismert. Élőhelyei melegkedvelő tölgyesek, hazánkban szórványosan és kis számban fordul elő (MERKL KOVÁCS 1997). KASZAB (1971) szerint lárvája főleg molyhos tölgyben, de gyümölcsfákban is fejlődik. A Kis-Függőkőn, melegkedvelő tölgyes szélén talált példány lehetséges, hogy ez utóbbira utal. 7

8 A Puszta 2001 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A faj Szlovákiában sebezhető (Vulnerable) kategóriában szerepel a bogarak vörös listáján (HOLECOVÁ FRANC 2001). Védelme a melegkedvelő- és egyéb száraz tölgyesek természetszerű állapotának biztosításával, az elegyfafajok, lábonszáradt fák kíméletével valósítható meg. Lelőhelyei a Karancs - Medves Tájvédelmi Körzet és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén találhatók Mv: Salgótarján: Diós-árok (350 m. tszf-i m.): délnyugati kitettségű hegyoldal elegyes tölgyesében, napfényfoltban Tilia cordata levelén egy példány mászik KCs: Mátraszőlős: Kis-Függő-kő délnyugati kitettségű oldalán (380 m. tszf-i m.), melegkedvelő tölgyes szegélyén álló Sorbus domestica elszáradt ágán egy nőstény mászkál 12:30-kor, láthatóan kereső mozgást végezve. Chlorophorus hungaricus SEIDLITZ, 1891 Magyar darázscincér (5. térkép) Ausztria, Morvaország, Dél-Szlovákia, Magyarország és a Balkán-félsziget adja elterjedési területét. Hazánkban ritka faj, KASZAB (1971) csupán néhány Budapest környéki lelőhelyről és Nógrádszakállról közli előfordulását. A Cserhát nyugati részén (Pest megye) Galgamácsáról (1926-ból származó adat), illetve a váci Naszályról (1983. és évi adatok) jelzik a faj előfordulását (HEGYESSY ÉS MTSAI 2000). MERKL és KOVÁCS (1997) a magyar darázscincért dolomit és mészkő alapkőzetű xerotherm pusztafüves lejtőkön kis, többé-kevésbé elszigetelt populáció-fragmentumokban élő fajként jellemzik. A Központi-Cserhátban ben számos ponton lajtamészkövön, a Terényi-dombságon és a Szécsényi-dombságon egy-egy helyen, meszes homokkövön kialakult élőhelyeken sikerült kimutatni a fajt. Élőhelyei sarjtelepes kétszikű növényekben gazdag sztyepprétek, elsősorban félszáraz gyepek, ahol feltételezhető tápnövényein (Dorycnium spp.) június-júliusban bukkanhatunk egyedeire. Előkerült erdőtisztás jellegű gyepben (Kőkapu), illetve andeziten csak kis foltokban megmaradt mészkövön kialakult sztyeppréteken (Erős oldal, Függő-kő), azonban erős állományai a nagyobb kiterjedésű félszáraz gyepekben élnek. Különösen jelentősek a Sámsonházától a mátraszőlősi Rednek-tanyáig húzódó félszáraz gyepek, főleg a Csűd-hegy, ahol tömeges jelenlétét figyelhettük meg. Élőhelyi igénye alapján a Központi-Cserhátban még több helyen várható előkerülése. A faj Szlovákiában sebezhető (Vulnerable) kategóriában szerepel a bogarak vörös listáján (HOLECOVÁ FRANC 2001). Elterjedtsége, valamint nagy egyedszámú populációi ezt a cincérfajt a Cserhát egyik kiemelkedő állattani értékévé teszik. Emberi hatásokra létrejött élőhelyeinek fenntartása aktív kezeléssel biztosítható, mely összekapcsolódik számos más értékes növény- és állatfaj védelmével. (Több ilyen rovar ebben a tanulmányban is szerepel, de további példaként kiemelhető, hogy rendszeresen együtt fordul elő a Polyommatus admetus lepkefajjal.) Ezeken a sztyeppréteken több évtizede megszűnt a gazdálkodás (esetleges kaszálások és legeltetések kivételével), így azok nagymértékben regenerálódtak. Terepi kísérleteket igényel a megfelelő kezelési módszerek kidolgozása, így a kaszálás, legeltetés alkalmazhatósága és feltételei. Élőhelyeinek egy része a szárazabb típusú félszáraz gyepek kedvező állapotban vannak, ezekben a szukcessziós folyamatok lassúak, beavatkozást valószínűleg csak nagyobb időközökben igényelnek. Gyakoribb eset azonban a cserjésedéssel, erdősüléssel (főleg akácosodással) veszélyeztetett élőhely, ahol sürgető a cserje- és fairtás. Lelőhelyeinek zöme a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet része, a terényi élőhely helyi jelentőségű természetvédelmi terület, a Csirke-hegy pedig védelemre tervezett terület. 8

9 Adatok védett rovarfajok elterjedéséhez nógrád megyében Harmos Krisztián Lantos István Joó Miklós KCs: Sámsonháza: Csűd-hegy ( m. tszf-i m.): délkeleti kitettségű domboldal félszáraz gyepjeiben 11 példány, Dorycnium herbaceum virágzataiban. Kozárd: Pohánka (230 m. tszf-i m.): délnyugati kitettségű félszáraz gyepekben öt példány Dorycnium herbaceum virágzatokon.(schmotzer Andrással közös megfigyelések.) KCs: Sámsonháza: Csűd-hegy ( m. tszf-i m.): délkeleti oldal félszáraz gyepjeiben 81 példány Dorycnium herbaceum és D. germanicum virágzatokon. (SCHMOTZER Andrással közös megfigyelés.) KCs: Mátraszőlős: Kőkapu ( m. tszf-i m.): délkeleti kitettségű félszáraz gyepben hat példány Dorycnium herbaceum virágzatokon. Ecseg: Baglyas (Bézma délkeleti lába) ( m. tszf-i m.): félszáraz gyepben, Dorycnium herbaceum virágzatokon 15 példány KCs: Buják: Csirke-hegy délkeleti kitettségű oldala (275 m. tszf-i m.), lajtamészkövön kialakult félszáraz gyepben, Dorycnium herbaceum virágzaton egy példány. Td: Terény: Káposztás-hegy déli oldalán (250 m. tszf-i m.), meszes homokkövön kialakult sztyeppréten, Dorycnium herbaceum virágzatokon két példány KCs: Sámsonháza: Buda-hegy (Mittereli-dűlő) (250 m. tszf-i m.): délnyugati kitettségű félszáraz gyepben, Dorycnium herbaceumon egy példány. Kozárd: Pohánka (230 m. tszf-i m.): félszáraz gyepben, D. herbaceumon egy példány KCs: Ecseg: Erős oldal (200 m. tszf-i m.): déli kitettségű domboldalon, mészkőfoszlányokkal tarkított andezit felszínen kialakult sztyeppréten, Dorycnium herbaceum virágzaton egy példány KCs: Márkháza: a belterület és a Bucsina közötti, déli kitettségű domboldalon (270 m. tszf-i m.), lajtamészkövön kialakult sztyeppréten, Dorycnium herbaceum virágzaton egy példány KCs: Sámsonháza: Csűd-hegy délkeleti oldala (325 m. tszf-i m.): félszáraz gyepben, a zömében levirágzott Dorycnium herbaceumon hosszas kereséssel, kései virágzású tövön egy példány kerül elő Szd: Nagylóc: Kő-hegy délnyugati oldala (250 m. tszf-i m.), félszáraz gyepben két példány Dorycnium herbaceum virágzatokon KCs: Mátraszőlős: Függő-kő (280 m. tszf-i m.): kevés mészkövet tartalmazó andezit felszínen, délies kitettségű erdőszéli sztyeppréten, Dorycnium herbaceum virágzaton egy példány. Nagy- Rednek (275 m. tszf-i m.): délkeleti kitettségű félszáraz gyepben, D. herbaceumon három példány. Sámsonháza: Brezina ( m. tszf-i m.): délkeleti kitettségű félszáraz gyepben, D. herbaceum és D. germanicum virágzatokon hét példány KCs: Kozárd: Pohánka ( m. tszf-i m.): félszáraz gyepben, Dorycnium herbaceum virágzatokon öt példány. Purpuricenus kaehleri (LINNAEUS, 1758) Vércincér (6. térkép) Holomediterrán elterjedésű, hazánkban szórványos, mindenütt kis számban megtalálható faj. A Központi-Cserhátban a Meszes-tetőről (Mátraverebély) ismert előfordulása (KOVÁCS 1993). Melegkedvelő tölgyesek faja, hazánkban bizonyított tápnövényei a Quercus pubescens, Castanea sativa (MERKL KOVÁCS 1997). Két újabb lelőhelyen került elő a Központi-Cserhátban, bokorerdőben, illetve ligetes tölgyes által körülvett tisztáson. A faj Szlovákiában sebezhető (Vulnerable) kategóriában szerepel a bogarak vörös listáján (HOLECOVÁ FRANC 2001). 9

10 A Puszta 2001 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A vércincér védelme a melegkedvelő tölgyesek és bokorerdők természetszerű állapotának biztosításával, az egészségügyi vágások kerülésével segíthető elő. Mindkét lelőhelye a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet erdészeti beavatkozásoktól mentes erdeje. Korábban megtalált élőhelye, a Meszes-tető védelemre tervezett terület KCs: Garáb: Nagy-Kő-tető nyugati oldalának (540 m. tszf-i m.) gerincközeli tisztásán (cserestölgyesek és ligetes tölgyesek között) egy példány, Cynanchum vincetoxicum virágán KCs: Ecseg: Közép-hegy déli oldalán (375 m. tszf-i m.), bokorerdőben molyhos tölgy száraz ágára egy példány száll le. Purpuricenus budensis (GÖTZ, 1783) - Bíborcincér (6. térkép) Pontomediterrán elterjedésű faj, hazánkban az Alföldön és az Alföldet szegélyező dombvidéken elterjedt, de megtalálható a hegyvidéki magasabb régióban is. KASZAB (1971) szerint lárvája tölgyben, bükkben, gyümölcsfákban fejlődik. Nógrád megyében a kisterenyei Vár-hegyen (Medves-vidék) és Kiterenye belterületén (Zagyva-völgy) került elő (KOVÁCS 1993). Nyugati-mátrai előfordulására két pásztói adata utal (KOVÁCS HEGYESSY 1997). A Nyugati-Cserhátban a Pest megyei Pencről ismert (HEGYESSY ÉS MTSAI 2000). Az általunk vizsgált területen mindkét megtalált példány táplálkozó imágó volt, ezért élőhelyére vonatkozó információt nem kaptunk. A faj Szlovákiában sebezhető (Vulnerable) kategóriában szerepel a bogarak vörös listáján (HOLECOVÁ FRANC 2001). A vizsgált területen pontos élőhelyeit, életmódját nem ismerjük, de védelme érdekében a természetközeli erdőgazdálkodás egyes elemeinek (elegyesség, holt faanyag, hagyásfák biztosítása) általános alkalmazása megfogalmazható LEd: Salgótarján (Zagyvapálfalva): (270 m. tszf-i m.): belterülettel érintkező, délkeleti kitettségű domboldalon, szamárbogáncs (Onopordum acanthium) virágzatán egy példány Zv: Bátonyterenye (Kisterenye): Tarján-pataki-víztározó gátja mellett (200 m tszf-i m.), illatos jezsámen (Philadelphus coronarius) virágán táplálkozik egy példány Cardoria scutellata (FABRICIUS, 1792) - Sarlófűcincér (6. térkép) Pontomediterrán elterjedésű, Magyarországon ritka faj, melynek középhegységeink peremének sztyepprétjein kis, vélhetően elszigetelt populációfragmentumai élnek (MERKL KOVÁCS 1997). Hazai tápnövényeként a sarlófüvet (Falcaria vulgaris) KOVÁCS Tibor mutatta ki a kisterenyei Vár-hegyen végzett kutatások során (KOVÁCS 1989). Ezen a lelőhelyen még számos alkalommal nyert bizonyítást a faj állományának jelenléte (KOVÁCS 1993, KOVÁCS id. KOVÁCS 1995). Ugyanezen tájegységben (Medves-vidék) található a salgótarjáni Boszorkány-kő, melynek lejtősztyepprétjén találtuk a faj egyetlen példányát. A faj Szlovákiában veszélyeztetett (Endangered) kategóriában szerepel a bogarak vörös listáján (HOLECOVÁ FRANC 2001). Élőhelyének mely a Karancs - Medves Tájvédelmi Körzet része - védelme érdekében az emberi taposás, a nagyvad túlzott zavarása megelőzendő, szükségessé válhat a cserjeirtás. 10

11 Adatok védett rovarfajok elterjedéséhez nógrád megyében Harmos Krisztián Lantos István Joó Miklós Mv: Salgótarján: Boszorkánykő (560 m. tszf-i m.): déli kitettségű hegyoldal nyíltabb lejtősztyeppjében (bazalt alapkőzeten) egy példány. Chrysomelidae - Levélbogárfélék családja Antipus macropus (ILLIGER, 1800) Dárdahere-zsákhordóbogár (7. térkép) Dél-Európában, a Szovjetunió európai felének déli részén, Szíriában és Iránban fordul elő. KASZAB (1962) szerint hazánkban elsősorban az alacsony hegy- és dombvidékek száraz déli lejtőinek lakója, az alföldi homokpusztákon is él, de ott ritkább. Tápnövényei az Anthyllis vulneraria és a Dorycnium germanicum. Az Északi-középhegységben szórványosan került elő, a Mátrában a gyöngyösi Sár-hegyen gyűjtötték (VIG 1997). Vizsgálataink során a Nyugati-Mátrában andeziten kialakult lejtősztyeppréten, a Központi-Cserhátban félszáraz gyepekben, a Litke-Etesi-dombságon meszes homokkövön kifejlődött sztyeppréteken kerültek elő példányai. Az észlelt imágók nagy része Dorycnium herbaceum, illetve D. germanicum virágzatokban táplálkozott, de megfigyeltük Onobrychis arenaria magházának fogyasztását is. A faj Szlovákiában sebezhető (Vulnerable) kategóriában szerepel a bogarak vörös listáján (HOLECOVÁ FRANC 2001). A faj védelme a meszes üledéken, illetve úgy tűnik kisebb arányban vulkáni kőzeteken kialakult sztyepprétek fenntartásával valósítható meg. Az edafikus lejtősztyeppekben a károsító tényezők kiszűrése, féltermészetes gyepekben aktív élőhely-kezelés (cserjeirtás, kaszálás, legeltetés) lehet szükséges. Lelőhelyeinek egy része a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet része, a többi védelemre tervezett terület (kivéve a salgótarjáni belterületet) NyM: Szurdokpüspöki: Horka-tető (560 m. tszf-i m.): déli kitettségű lejtősztyeppréten egy példány fűhálózva LEd: Sóshartyán: Kerékkötő-hegy (250 m. tszf-i m.): meszes homokkő sztyeppréten, Dorycnium herbaceum virágzaton egy példány LEd: Salgótarján (Zagyvapálfalva): Belterület, a Síküveggyár telephelye (Csókás mellett) (300 m. tszf-i m.): másodlagos, zavart gyepben három példány. (A közelben meszes homokkősztyepprétek találhatók.) KCs: Sámsonháza: Brezina (350 m. tszf-i m.): félszáraz gyepben (lajtamészkövön), Dorycnium germanicum virágzatán egy példány KCs: Sámsonháza: Csűd-hegy délkeleti oldalán (320 m. tszf-i m.), félszáraz gyepben egy példány Dorycnium herbaceum magházát rágja. Kozárd: Pohánka (230 m. tszf-i m.): délnyugati domboldal félszáraz gyepében két példány, egyik Dorycnium herbaceum, másik Onobrychis arenaria magházán táplálkozik. (ILONCZAI Zoltánnal közös megfigyelések.) KCs: Márkháza: Kapusznyica (350 m. tszf-i m.): délkeleti kitettségű domboldal félszáraz gyepében, Dorycnium herbaceumon egy példány. Sámsonháza: Buda-hegy (Mittereli-dűlő) (275 m. tszf-i m.): délnyugati kitettségű félszáraz gyepben egy példány Dorycnium herbaceumon. Curculionidae - Ormányosbogárfélék családja, Gasterocercus depressirostris (FABRICIUS, 1792) Laposorrú ormányosbogár (7. térkép) Közép- és dél-európai faj, élőhelyei öreg tölgyerdők, ahol száradó tölgyek törzsében, ágaiban fejlődik lárvája (CSÓKA KOVÁCS 1999). A Vörös Könyv (VARGA KASZAB - PAPP 1989) még a kipusztult 11

12 A Puszta 2001 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve kategóriába sorolja, utolsó régi adata 1951-ből származik. MERKL (1998) elterjedési térképe már 12 újabb hazai lelőhelyét jelzi, de a szerző továbbra is a ritka, értékes fajok közt tartja számon. A ponttérképen 1951 előtti előfordulásai közül három lelőhely a Gödöllői-dombságban, újabb előfordulásai közül két lelőhely a Bükkben található. Az Északi-középhegységben máshonnan nem ismerteti a fajt. A Nyugati-Mátrában a Muzsla-vonulathoz tartozó Harasztos-bérc gerincén, cseres-tölgyes lejtősztyeppel érintkező szegélyén álló kocsánytalan tölgyön sikerült rábukkanni a faj egy példányára. A hím bogár július 31-én (valószínűleg a rajzási idő végén), 16 órakor egy tavasszal félig letört, száradó, de még élő ágon szaladgált Plagionotus detritus cincérfaj három egyedének társaságában. A bogár viselkedésének érdekességét jelentheti, hogy teljesen különbözik MERKL (1998) leírásától: éjszaka aktív, és akkor sem mozog túl sokat. Az ormányosbogár faji azonosságát OSZONICS István erősítette meg. A faj Szlovákiában sebezhető (Vulnerable) kategóriában szerepel a bogarak vörös listáján (HOLECOVÁ FRANC 2001). A faj lelőhelye védelemre tervezett terület, ahol a természetközeli erdőgazdálkodás így a beteg és a holt fák kímélete segítheti elő fennmaradását NyM: Szurdokpüspöki: Harasztos-bérc gerince (680 m. tszf-i m.): erdőszéli idős kocsánytalan tölgy félig letört, kissé még élő oldalágán egy hím szaladgál. H y m e n o p t e r a - Hártyásszárnyúak rendje, Scoliidae - Tőrösdarázsfélék családja, Megascolia flavifrons FABRICIUS, 1775 haemorrhoidalis FABRICIUS, 1787 Óriás tőrösdarázs (7. térkép) Elterjedési területe Közép-Európát, Franciaország déli részét, Dél-Tirolt és a Földközi-tenger környékét foglalja magába (MÓCZÁR 1990). N. BAJÁRI (1956) szerint hazánk minden részéből ismert, főleg száraz, erősen napsütéses helyeken található. Az utóbbi évtizedekben elsősorban az Alföldről ismerjük, kipusztulással veszélyeztetett faj (VARGA KASZAB PAPP 1989). A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) és az orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) élősködője, melyeknek állományai az erdőgazdálkodás hatására megfogyatkoztak. VARGA Zoltán homoki gyepek állatközösségeiben fő gazdaállatának a butabogarat (Pentodon idiota) nevezi meg (BORHIDI SÁNTA 1999). Nagy szarvasbogárral ugyan még gyakran találkozhatunk a Cserhát, a Mátra és a Karancs-Medves tölgyerdeiben, azonban a populációk egyedszáma valószínűleg töredéke a korábbinak. Az orrszarvúbogár szinte eltűnt az erdőkből, azonban megjelent egyes fűrésztelepek komposztálódó fűrészpor-halmaiban. Ilyen mesterséges élőhelyen tenyésző erős orrszarvúbogár állományon élősködve sikerült kimutatni az óriás tőrösdarázs jelenlétét, a Kisterenye északi szélén lévő fűrésztelepen. A darazsakat a fűrészporhalmok és a közvetlen közelben virágzó illatos jezsámen (Philadelphus coronarius) cserjék között repülve és a cserjék virágain táplálkozva figyelhettük meg. A fűrészporhalmokat (melyek nagyobbrészt nem porból, hanem forgácsból állnak) főleg tölgyek és nemesnyárak fűrészipari hulladékából rakták össze több éve, erősen komposztálódottak. A halmok teljesen kitettek a napsütésnek, így minden bizonnyal erősen átmelegednek a nyári időszakban, ami lehetővé tehette a Zagyva-völgyön az Alföld felől érkező hártyásszárnyú megtelepedését. A kiemelkedő természeti értéket képviselő óriás tőrösdarázs populáció megőrzése különleges természetvédelmi feladatot jelent. Az orrszarvúbogár optimális szaporodását elősegítő összetételű és állapotú fűrészporhalmok folyamatos biztosítása és a darázs rajzási idejében virágzó cserjék fenntartása, újabbak ültetése egyaránt szükséges. Ez a Zagyva-völgy északi részének újra iparosodó körzetében, egy magántulajdonban lévő faipari telepen az általánosan alkalmazott természetvédelmi módszerekkel nem megoldható. 12

13 Adatok védett rovarfajok elterjedéséhez nógrád megyében Harmos Krisztián Lantos István Joó Miklós A közvetlen közelben található a védelemre tervezett Márkházapusztai Fás Legelő Természetvédelmi Terület, ahol nagy számban találhatóak idős kocsánytalan-, kocsányos- és csertölgyek. Sajnos a terület erdeinek és fás legelőinek zöme akácosodik, melynek a szarvasbogár szaporodására káros hatását már kimutatták (lásd: MERKL KOVÁCS 1997). Az orrszarvúbogár erős állományainak kialakulását szintén nem várhatjuk itt. Fűrészporhalmok létrehozásával esetleg orrszarvúbogarak áttelepítésével lehetne próbálkozni, de megfelelő mikroklímájú, vadaktól (borz, vaddisznó) megvédhető hely kiválasztása jelenleg problémát jelent Zv: Bátonyterenye (Kisterenye): Tarján-pataki-víztározó gátja mellett (200 m. tszf-i m.) több tucat példány (hímek és nőstények vegyesen) illatos jezsámen virágain táplálkozik Zv: Bátonyterenye (Kisterenye): Tarján-pataki-víztározó gátja mellett (200 m tszf-i m.), illatos jezsámen virágain táplálkozik kb. tíz példány Zv: Bátonyterenye (Kisterenye): Tarján-pataki-víztározó gátja mellett (200m. tszf-i m.), illatos jezsámen virágain táplálkozik négy példány Zv: Bátonyterenye (Kisterenye): Tarján-pataki-víztározó gátja mellett (200m. tszf-i m.), illatos jezsámen virágain táplálkozik három példány. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk terepen nyújtott segítségükért, illetve adataik átengedéséért Ilonczai Zoltánnak, Kárpáti Marcellnek, Miltner Zsoltnak, Oszonics Istvánnak, ifj. Schmotzer Andrásnak, Sramkó Gábornak, Urbán Lászlónak. Szakmai segítségéért köszönet illeti dr. Kovács Tibort. További köszönetünket a Nimfea Természetvédelmi Egyesületnek fejezzük ki kutatásaink támogatásáért. Summary Insect faunistical researches are done by the Bükk National Park, since the establishment of the National Park. The aim of the researches is, to survey the protected species of the Coleoptera, Neuroptera, Hymenoptera orders, on the Nógrád Nature Protection Area, which is the part of the Bükk National Park. The researches are extending to the habitat, the level of protection, the literaturical connections, and nature conservational values too. The surveys are happenning for nature conservational aims, its results are used up in that field for further researhes, declaring to protected area, species protection, habitat-managing plans. The insect faunistical researches are very important, for the reason that few data were collected on protected insect species during the former years. The attached maps showing the places of occurance of the given species. 13

14 A Puszta 2001 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Irodalom A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V.9.) KöM rendelete (Magyar Közlöny 2001/53. szám) BALÁŽ, D. MARHOLD, K. URBAN, P. (eds.) (2001).: Červený zoznam rastlín a živočíchov Slovenska. Ochrana prírody 20 (Suppl.), 160 pp. BORHIDI A. SÁNTA A. (szerk.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól 1-2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Bp., 362 pp., 404 pp. CSÓKA GY. KOVÁCS T. (1999): Xilofág rovarok. AGROINFORM Kiadó, Bp., 189 pp. DEMELT, C. (1966): Die Tierwelt Deutschlands und der angrenzenden Meeresteile, 52. Teil, II. Bockkäfer oder Cerambycidae. - VEB Gustav Fischer Verlag, Jena, ENDRŐDI S. (1956): Lemezescsápú bogarak. Lamellicornia. Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) IX. 4. Akadémiai Kiadó, Bp., 188 pp. FRANK T. (szerk.) (2000): Természet Erdő Gazdálkodás. Mit tehetünk erdeink biológiai értékének megőrzése érdekében? Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület PRO SILVA HUNGARIA, Eger, 214 pp. HEGYESSY G. KOVÁCS T. MUSKOVITS J. SZALÓKI D. (2000): Adatok Budapest és Pest megye cincérfaunájához (Coleoptera: Cerambycidae). Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 24: JEDLIČKA, L. (2001): Červený (ekosozologický) zoznam sieťokrídlovcov (Neuroptera) Slovenska. - In: BALÁŽ, D. MARHOLD, K. URBAN, P. eds.: Červený zoznam rastlín a živočíchov Slovenska. Ochrana prírody 20 (Suppl.): HOLECOVÁ, M. FRANC, V. (2001): Červený (ekosozologický) zoznam chrobákov (Coleoptera) Slovenska. - In: BALÁŽ, D. MARHOLD, K. URBAN, P. eds.: Červený zoznam rastlín a živočíchov Slovenska. Ochrana prírody 20 (Suppl.): KASZAB Z. (1962): Levélbogarak Chrysomelidae. Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) IX. 6. Akadémiai Kiadó, Bp., 416 pp. KASZAB Z. (1971): Cincérek Cerambycidae. Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) IX Akadémiai Kiadó, Bp., 283 pp. KOVÁCS T. (1989): A Phytoecia scutellata FABR. Tápnövénye és életmódja (Coleoptera, Cerambycidae). - Fol. Hist.-nat. Mus. Matr.14: KOVÁCS T. (1993): Kisterenye és környéke cincérfaunája (Coleoptera, Cerambycidae). Fol. Hist.- nat. Mus. Matr. 18: KOVÁCS T. HEGYESSY G. (1997): A Mátra cincérfaunája (Coleoptera, Cerambycidae). Fol. Hist.- nat. Mus. Matr. 22: KOVÁCS T. id. KOVÁCS T. (1995): Két év eredményei Kisterenye és környéke cincérfaunájának vizsgálatában (Coleoptera, Cerambycidae). Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 20: KUTHY D. (1918): Ordo. Coleoptera. - In: A Magyar Birodalom állatvilága (Fauna Regni Hungariae). - K. M. Természettudományi Társulat, Bp., 214 pp. MAROSI S. SOMOGYI S. (1990): Magyarország kistájainak katasztere II. MTA Földrajztudományi Intézete, Bp., pp.: MEDVEGY M. (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei XIX. A Bakony cincérei. Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc, 106 pp. MERKL O. (1998): Vizsgálatok a Szarvasi Arborétum bogárfaunáján (Coleoptera). Crisicum I. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság időszaki kiadványa, Szarvas, pp.:

15 Adatok védett rovarfajok elterjedéséhez nógrád megyében Harmos Krisztián Lantos István Joó Miklós MERKL O. KOVÁCS T. (1997): A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer VI: Bogarak. Magyar Természettudományi Múzeum, Bp., 44 pp. MÉSZÁROS Z. (1990): Cincérek Cerambycidae. - In: JERMY T. BALÁZS K. (szerk.): A növényvédelmi állattan kézikönyve 3/A. Akadémiai Kiadó, Bp., pp.: MÓCZÁR L. (1990): Rovarkalauz. Gondolat Kiadó, Bp., 260 pp. N. BAJÁRI E. (1956): Tőrösdarázs alkatúak Scolioidea. Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) XIII. 8. Akadémiai Kiadó, Bp., 35 pp. STEINMANN H. (1967): Tevenyakú fátyolkák, vízifátyolkák, recésszárnyúak és csőrös rovarok Raphidioptera, Megaloptera, Neuroptera és Mecoptera. Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) XIII. 14. Akadémiai Kiadó, Bp., 204 pp. SZIRÁKI GY. (1999): Neuropteroidea of the Aggtelek National Park. - In: MAHUNKA S. (ed.): The Fauna of the Aggtelek National Park I. Hungarian Natural History Museum, Bp., pp.: SZIRÁKI GY. POPOV A. (1996): Neuropteroidea of the Bükk National Park - In: MAHUNKA S. (ed.): The Fauna of the Bükk National Park I. Hungarian Natural History Museum, Bp., pp.: VARGA Z. KASZAB Z. PAPP J. (1989): Rovarok Insecta. - In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Akadémiai Kiadó, Bp., pp.: VIG K. (1997): Leaf beetle collection of the Mátra Museum, Gyöngyös, Hungary (Coleoptera, Chrysomelidae sensu lato). Fol. Hist.-nat Mus. Matr. 22:

16 A Puszta 2001 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Térképmelléklet 1. térkép: Libelloides macaronius (SCOPOLI, 1763) Mantispa styriaca PODA,

17 Adatok védett rovarfajok elterjedéséhez nógrád megyében Harmos Krisztián Lantos István Joó Miklós 2. térkép: Netocia ungarica (HERBST, 1792) Gnorimus variabilis (LINNAEUS, 1758) 17

18 A Puszta 2001 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 3. térkép: Akimerus schaefferi (LAICHARTING, 1784) Cerambyx cerdo LINNAEUS, 1758 Cerambyx miles BONELLI,

19 Adatok védett rovarfajok elterjedéséhez nógrád megyében Harmos Krisztián Lantos István Joó Miklós 4. térkép: Rosalia alpina (LINNAEUS, 1758) Ropalopus spinicornis (ABEILLE DE PERRIN, 1869) 19

20 A Puszta 2001 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 5. térkép: Chlorophorus hungaricus SEIDLITZ,

Ritka és természetvédelmi szempontból jelentõs bogarak (Coleoptera) a Keleti-Cserhát területérõl

Ritka és természetvédelmi szempontból jelentõs bogarak (Coleoptera) a Keleti-Cserhát területérõl FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2014 38: 75 81 Ritka és természetvédelmi szempontból jelentõs bogarak (Coleoptera) a Keleti-Cserhát területérõl KOVÁCS TIBOR, HARMOS KRISZTIÁN & MAGOS GÁBOR ABSTRACT:

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról

Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1993 MATRAENSIS 18: 75-79 Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról KOVÁCS TffiOR-HEGYESSY GÁBOR ABSTRACT: (New and rare beetles from Hungary.) The paper is reporting

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Csóka (1992) Gyula környékén kocsányos tölgyön találta meg. Szentkúton Quercus pubescens-en

Csóka (1992) Gyula környékén kocsányos tölgyön találta meg. Szentkúton Quercus pubescens-en FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1995 MATRAENSIS 20: 145-152 Adatok a Meszes-tető (Mátraverebély, Szentkút) tölgyeken előforduló Cynipida-gubacsainak ismeretéhez (Hymenoptera) CSÓKA GYÖRGY - ID. KOVÁCS

Részletesebben

Adatok a Cserhát edényes flórájához

Adatok a Cserhát edényes flórájához KITAIBELIA VI. évf. 1. szám pp.: 73-86. Debrecen 2001 Adatok a Cserhát edényes flórájához HARMOS Krisztián 1 SRAMKÓ Gábor 2 STADLER Árpád 3 (1) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Kelet-Cserhát TK, H-3042 Palotás,

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A pannongyík elterjedése és természetvédelmi helyzete a Központi-Cserhátban és környékén

A pannongyík elterjedése és természetvédelmi helyzete a Központi-Cserhátban és környékén FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 349 357 A pannongyík elterjedése és természetvédelmi helyzete a Központi-Cserhátban és környékén HARMOS KRISZTIÁN & HERCZEG GÁBOR ABSTRACT: (Distribution

Részletesebben

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae)

Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae) FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 329 334 Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Bee-fly fauna (Diptera: Bombyliidae) of Aggtelek National

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

A Holládi erdő (HUDD20061)

A Holládi erdő (HUDD20061) A Holládi erdő (HUDD20061) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth utca

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 85 90 A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása Varga András,

Részletesebben

VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu

VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu Kulcsszavak: növényfajok, edényes flóra, flóratartomány, védett fajok Összefoglalás

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! 1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Adatok a Pilemia tigrina (Mulsant, 1851) magyarországi elterjedéséhez és életmódjához (Coleoptera: Cerambycidae)

Adatok a Pilemia tigrina (Mulsant, 1851) magyarországi elterjedéséhez és életmódjához (Coleoptera: Cerambycidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2005 29: 145 150 Adatok a Pilemia tigrina (Mulsant, 1851) magyarországi elterjedéséhez és életmódjához (Coleoptera: Cerambycidae) KOVÁCS TIBOR ABSTRACT: (Data

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya: Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Motivációink Védett erdei életközösségeink hosszú távú megőrzése csak

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK A SZIKLAGYEPEK JELLEMZŐI Pionír társulások szilárd alapkőzeten; a kőzet nagy foltokban a felszínen van Csekély talajborítottság,

Részletesebben

Ritka és elfelejtett vízibogarak Magyarországon II. A Berosus génusz Enoplurus alnemének fajai (Coleoptera: Hydrophilidae)

Ritka és elfelejtett vízibogarak Magyarországon II. A Berosus génusz Enoplurus alnemének fajai (Coleoptera: Hydrophilidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 211 216 Ritka és elfelejtett vízibogarak Magyarországon II. A Berosus génusz Enoplurus alnemének fajai (Coleoptera: Hydrophilidae) CSABAI ZOLTÁN ABSTRACT:

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek

1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek 5652 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 58. szám A vidékfejlesztési miniszter 47/2014. (IV. 24.) VM rendelete a 2014. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Kisalföldi homokpuszta

Kisalföldi homokpuszta LIFE08 NAT/H/000289 Kisalföldi homokpuszta LIFE08 NAT/H/000289 Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság A projektterület Milyen lehetett az ember előtt? Győrtől Esztergomig húzódó homokvidék

Részletesebben

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. Az emberiség tájformáló tevékenysége nyomán számos természetes élőhely, így

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET

A Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET A Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016 Készítette: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak,

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains

A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 45-49. (2008) A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains

Részletesebben

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

Ritka szaproxilofág bogarak Magyarországról (Insecta: Coleoptera)

Ritka szaproxilofág bogarak Magyarországról (Insecta: Coleoptera) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2010 34: 133 139 Ritka szaproxilofág bogarak Magyarországról (Insecta: Coleoptera) KOVÁCS TIBOR & NÉMETH TAMÁS ABSTRACT: (Rare saproxylic beetles from Hungary

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae)

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 273 278 Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Thick-headed fly fauna

Részletesebben

Áttekintő térkép / Overview map

Áttekintő térkép / Overview map Ref. Ares(2011)1256228-23/11/2011 1. melléklet / Annex 1. Áttekintő térkép / Overview map 0 2 000 4 000 8 000 1:120 000 HUDI20034 Herkályi-erdő i gyakorlótér Gönyűi-lőtér HUDI20001 Bőnyi-erdő (jelölt /

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Települési értékvédelem esettanulmányok

Települési értékvédelem esettanulmányok Települési értékvédelem esettanulmányok I. Budafok-Tétény természeti értékei Mészáros Péter Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület www.zoldjovo.hu zoldjovo@zoldjovo.hu Corvinus Egyetem, MSc képzés 2015.

Részletesebben

A Bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét (HUBN20058) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

A Bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét (HUBN20058) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét (HUBN20058) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő

Részletesebben

Ritka és természetvédelmi szempontból jelentõs bogarak (Coleoptera) a Mátra és a Bükk területérõl

Ritka és természetvédelmi szempontból jelentõs bogarak (Coleoptera) a Mátra és a Bükk területérõl FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2012 36: 31 41 Ritka és természetvédelmi szempontból jelentõs bogarak (Coleoptera) a Mátra és a Bükk területérõl KOVÁCS TIBOR, MAGOS GÁBOR & URBÁN LÁSZLÓ ABSTRACT:

Részletesebben

A sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) esete az agrártámogatási rendszerrel

A sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) esete az agrártámogatási rendszerrel 2010. május 6. Sopron, Nyugat-magyarországi Egyetem Öko-club A sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) esete az agrártámogatási rendszerrel Ambrus András Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Az élőhelyvédelmi

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004. Témafelelős a KvVM Természetvédelmi Hivatalnál: Schmidt András

Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004. Témafelelős a KvVM Természetvédelmi Hivatalnál: Schmidt András Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004 Összeállította: Kovács Tibor Fotók: Kovács Tibor Borítófotó: Kovács Tibor Témafelelős a KvVM Természetvédelmi Hivatalnál:

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

Védett állatok Magyarországon. Bevezetés, alapfogalmak. Miért kell az állatokat védeni? Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet)

Védett állatok Magyarországon. Bevezetés, alapfogalmak. Miért kell az állatokat védeni? Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet) Az előadások -es szeminárium teremben, szerdánként :-:-ig ( órás blokk) lesznek megtartva az alábbi beosztás és tematika szerint: Védett állatok Magyarországon Időpont febr.. Az előadás témája Bevezető

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról

Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Marcali Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

Város Polgármestere. A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25.) Ör.sz. rendelet felülvizsgálatáról

Város Polgármestere. A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25.) Ör.sz. rendelet felülvizsgálatáról Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu A természeti értékek helyi

Részletesebben

Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok

Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok Általános tanulmányok BARTHA D. (1995): Új mozgalom német mintára. Középpontban az elfelejtett fafajok. Számadás 7(49): 17. BARTHA D. (1995): "Év fája"

Részletesebben

A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése

A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 119 126 A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése FISLI ISTVÁN ABSTRACT.: The distribution of the family Phryganeidae (Trichoptera)

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László Védett fajok 26.3.2010 A raftingoló béka A gyepi békát az ország hegyvidékein sok helyen rendszeresen, nagy mennyiségben és ellenőrizetlenül gyűjtik a combjáért a szaporodási időszakban. Az eljárás brutális:

Részletesebben

egységes szerkezetben a 10/2009. (IX.17.) és a 17/2015. (XII.17.) önkormányzati rendeletekkel

egységes szerkezetben a 10/2009. (IX.17.) és a 17/2015. (XII.17.) önkormányzati rendeletekkel Veszprémfajsz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005. (XI. 3.) rendelete Veszprémfajsz község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről egységes szerkezetben a 10/2009. (IX.17.)

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1276 0.2.2 Species name Ablepharus kitaibelii 0.2.3 Alternative species Ablepharus kitaibelii fitzingeri scientific name 0.2.4 Common name pannon (magyar) gyík 1.

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint

Részletesebben

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 15/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. függeléke 1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5. (20) Veszélyességi zónák övezetére vonatkozó hatályos jogszabály: a veszélyes

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua

Részletesebben

Négysarkú piramismoha (Pyramidula

Négysarkú piramismoha (Pyramidula T E R M É S Z E T V É D E L E M Természetvédelmi Hivatal FAJMEGŐRZ RZÉSI TERVEK KvVM Term Négysarkú piramismoha (Pyramidula tetragona) 2006 Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi

Részletesebben

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON

Részletesebben

Jászói szikla tanösvény

Jászói szikla tanösvény Jászói szikla tanösvény Nehézségi fok: A tanösvény a Jászói Tölgyesek Nemzeti Termzeti Rezervátum (35,10 ha) keleti rzén halad. A tanösvény első szakasza a premontrei rend temetője melletti emelkedőn a

Részletesebben

Drótférgek, azaz pattanóbogár lárvák Agriotes spp.

Drótférgek, azaz pattanóbogár lárvák Agriotes spp. Drótférgek, azaz pattanóbogár lárvák Agriotes spp. Csalogatóanyag: WW csalogató keverék. A pattanóbogarak lárvái, a drótférgek, 35 mm-es testhossznál nem nagyobbak, erœsen kitinesek, ezért keményebb vázú

Részletesebben