A középkori Magyarország történeti vallásföldrajza

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A középkori Magyarország történeti vallásföldrajza"

Átírás

1 A középkori Magyarország történeti vallásföldrajza HUNYADI LÁSZLÓ 1 Honfoglalás, kalandozások A honfoglaló magyarságot törzsszövetség fogta össze ( hétmagyarok népe"). A magyar törzsekhez csatlakozott - még a honfoglalás előtt - a kabarok három törzse. A törzsszövetség élén két vezető személyiség állott: a névleges hatalmat birtokló, nagy tiszteletben álló kende és a törzsszövetséget ténylegesen irányító gyula. A honfoglalást közvetlenül megelőző időben Almos volt a kende, akit fia, Árpád követett e méltóságban. Árpád mellett Kurszán látta el a gyulára háruló feladatokat. A kettős fejedelemség uralmi rendszere a Kárpát-medence területének birtokbavételét eredményező harcok (honfoglalás) eseményei következtében bomlott fel. 904-ben a bajorok megölték Kurszánt, és hamarosan meghalt Árpád is. Halálukkal megszűnt a magyar törzsszövetség, a törzsek egységes irányításának intézménye. A honfoglalást követően a magyarság törzsenként elkülönülve telepedett meg az új hazában. Árpád fejedelmi törzse a Kárpát-medence legvédettebb, központi területét szállta meg. Valószínű, hogy Kalocsa környékén lehetett a fejedelmi törzs szállásközpontja. A vezértörzset a többiek körülvették. A törzs- és nemzetségfők a térség vízhálózata mentén ütötték fel szállásaikat. Ezek köré települtek a köznép szálláshelyei, falvai. A honfoglalást követő időszakban a kb. 400 ezer főnyi magyarság településterülete elsősorban az erdős-sztyeppre (alföldekre), folyóvölgyekre és tölgyesekkel borított dombvidéki tájakra terjedt ki. Ez felelt meg leginkább félnomád pásztorkodó-földművelő életmódjuknak. Településterületük kiterjedését elsősorban a természeti környezet népességeltartó képessége határozta meg. Később, a középkor vége felé, az életforma átalakulása és a kedvező demográfiai változások következtében a magyarság etnikai határa kiterjedt a magasabb hegyvidékek pereméig (gyertyánig, bükkösökig) és azok folyóvölgyeibe a Kárpát-medencén belül. A Kárpát-medence birtokbavétele a magyarság számára sem katonai, sem politikai, sem etnikai tekintetben nem volt nagy feladat. Európának ezen a részén két nagy birodalom hatásköre érvényesült: a keleti frank és a bizánci görög hatalomé. A medence délkeleti fele a Bizánci Birodalom érdekkörébe tartozó aldunai Bolgár Fejedelemség fennhatósága alá tartozott. Az ország területének nyugati részei pedig a Frank Birodalommal voltak függő viszonyban. Itt az avar uralom megdöntése után két szláv fejedelemség gyakorolt hatalmat: északnyugaton Morávia (Szvatopluk országa), a Dunántúlon pedig a pannóniai Szlovén Hercegség. 1 a földrajztudomány kandidátusa, középiskolai tanár, Pilis 179

2 A honfoglaló magyarok közel egy évtizedig tartó küzdelemben legyőzték és megszállták ezeket a politikailag akkor még alig szervezett, a nagy birodalmakhoz lazán kapcsolódó országrészeket. Az itt élő népcsoportok vezető rétegét megsemmisítették, vagy elűzték, de nem bántották a meghódoló és többnyire helyben maradó, jórészt szláv parasztságot. A Kárpát-medence gyéren lakott térség volt a honfoglalás előestéjén. A már itt élő mintegy 200 ezer főnyi lakosság morvaszláv, délszláv, bolgár-török, avar, esetleg gepida és romanizált városi népelemekből tevődött össze. A magyarság a honfoglalás után egy-két évszázad alatt felszívta, magába olvasztotta - a morvaszlávság kivételével - ezeket a népeket. A honfoglalás után több mint fél évszázadig a magyar törzsek hadjáratai ( kalandozások") félelemben tartották Európát. Ezekkel a zsákmány- és hadifogolyszerző hadjáratokkal - más lovas nomád népekhez hasonlóan - vagyonukat és szolgáik számát kívánták gyarapítani, s hatalmukat a szomszéd népekkel szemben biztosítani. A kalandozások főként a Német-Római Császárság és a Bizánci Birodalom területén folytak, eleinte teljes sikerrel (főként a szomszédos viszálykodó uralkodók valamelyikének hívására, szövetségesként). Bizonyos feltételezések szerint a kalandozók" útvonalát az is meghatározta, hogy hová kerültek az avaroktól elrabolt kincsek a Frank Birodalomban. A nyugati portyák 955-ben, az augshurgi csatában elszenvedett súlyos vereséggel értek véget. 970-ben Konstantinápoly alatt is vereséget szenvedtek. Ezután a kalandozó hadjáratokat megszüntették. A 10. század második felében nem egyetlen országot kell látnunk a Kárpátmedencében, hanem egymás mellett élő magyar törzsi államokat. Az Árpád dinasztiájából származó nagyfejedelem csak névleges fennhatóságot gyakorolt felettük. A részfejedelmek hatalmát Árpád unokája, Taksony, majd dédunokája, Géza nagyfejedelem törte meg: a Kárpát-medence nyugati és középső részének saját uralma alatti egyesítésével. 972-ben Bizánc és a Német-Római Birodalom szövetségre lépett. Félő volt, hogy a két nagyhatalom a magyarok ellen fordul. Géza 973-ban békét kötött a németekkel. /. Ottó császárral sikerült jószomszédi kapcsolatokat kialakítania. Térítő papokat kért a német császártól, és maga is megkeresztelkedett. Fia, I. (Szt.) István 1001-ben királlyá koronáztatta magát, ezzel megteremtette a keresztény magyar királyságot. Miután legyőzte a különböző országrészeket uraló törzsi vezetőket (Koppány, Gyula, Ajtony), a Kárpátmedence egészét egyesítette, egységes központi hatalmat hozott létre, amely a királyi várak szervezeten alapult. 0 alakította ki a keresztény egyházszervezetet, szerzetes kolostorokat alapított, törvényeket hozott és bevezette a latin nyelvű írásbeliséget. A magyar ősvallás A magyarságnak a honfoglalás, ill. a kereszténység felvétele előtti vallása magába foglalta a mitológia, a hiedelmek és a rítusok finnugor hagyományait; valamint a sztyepp nomád népeinek kulturális jegyeit, vallási életének vonásait. Az ősvallás a legtöbb finnugor nyomot az anizmus, a lélekhit és a túlvilághit területén őrizte meg. E felfogás szerint az emberben létezik egy életfunkciókat hordozó életiélek" és egy szabad lélek". A szabad lélek (árnyéklélek) a halál beállta előtt elhagyja a testet és a túlvilágon él tovább. Hittek a szellemekben. Az ősök szellemének tisztelete, segítségül hívása és kiengesztelése vallási kultuszuk fontos mozzanata volt. 180

3 Honfoglalóink hitvilágában a legfőbb teremtő Isten az egek ura" (Tengri) volt; főfejedelmük (kündü) pedig az ő akaratából uralkodott népén. A hitéletben a menny, az égitestek, valamint a természet erőit megszemélyesítő szellemvilágnak is fontos szerepük volt. Az ősmagyar eredetmítoszok (pl. a csodaszarvas-monda és a turul-monda) a totemhit világába vezet vissza. A vallásos kultusz legfontosabb rítusa az áldozat-bemutatás. Áldozatot istenségeknek, ősöknek, halottaknak mutattak be, engesztelő vagy hálaadó céllal. A fehér lovat az égi istenségnek áldozták. A sámánizmus a törzsi társadalmak alapvető rituális rendszere volt. A sámán tevékenységének lényege az érintkezés a szellemekkel; közvetítés evilág és túlvilág között. Az ősi vadászkultúrákban a sámánizmus volt maga a vallás. Az ősmagyar korban szerepe másodlagossá vált, a sámán már nem töltött be papi feladatokat. Tevékenysége a gyógyítás, termékenységvarázslás, jóslás volt. Az ősmagyar sámán honfoglalás-kori utódjának a táltost tartják. A táltos vallásának alapja nem csak hitbéli, hanem beletartozik a tudás, az emberekről való gondoskodás, tehát a gyógyítás: a természeti erők felismerése és felhasználása. A magyar ősvallásrendszer vérségi-nemzetségi alapokon szerveződött. Nem volt misszionáló, sem pedig befogadó jellegű. Nagyfokú vallási türelem jellemezte. Nyitott volt minden vallással szemben. A honfoglalás után a magyarság megnyerése a nyugati kereszténység - a katolikus egyház - számára létkérdés volt; hiszen az életerős magyar nép jelentős térformáló képességgel rendelkezett ekkor. A 10. század végén felerősödő keresztény hittérítés sikerei, majd Szent István államalapítása, egyházszervező munkája és hatékony törvényei következtében a régi vallás elvesztette hatóerejét. A viszonylag gyors keresztény térítés nem volt képes felszámolni a magyarság egy részének kötődését az ősi hithez. István király halála (1038) után belső viszályok törtek ki. Miattuk veszélybe került az ország függetlensége, és válságba jutott a kereszténység is ban pogánylázadás" tört ki, amit csak 1061-ben sikerült végleg felszámolni. A kereszténység helyzetének megszilárdítása és az ősmagyar vallás teljes visszaszorítása csak all. század végére fejeződött be. A keresztény vallás és egyház Hittérítés, állam- és egyházalapítás, egyházszervezés Pannóniában és a Felvidéken élő avar-szláv népcsoportokat a Nagy Károly ( ) által küldött papok térítették keresztény hitre. A Kárpát-medence nyugatiészaknyugati területén tehát a nyugati kereszténység vetette meg alapjait. Azonban a keleti kereszténység is folytatott térítő tevékenységet a pannóniai szlávok között. Metódot (885) a pápa püspökké szentelte; Szirmium (Szerémség) püspöke és Pannónia metropolitája lett. A magyar honfoglalás elérte és érintette a frank hatalmi területet. Hamarosan felszámolta az itt kialakult karoling keresztény egyházszervezetet. A magyar honfoglalás elérte és érintette a frank hatalmi területet. Hamarosan felszámolta az itt kialakult karoling keresztény egyházszervezetet. 181

4 A magyarok vándorlásuk során gyakran kapcsolatba kerültek a bizánci kereszténységgel már a 6. századtól. A folyamatos keleti keresztény térítő kísérletek ellenére megőrizték ősi vallásukat. Maradandóbb hatást gyakorolt a honfoglaló és megtelepülő magyar népi vallási és kulturális állapotára a Kárpát-medencében talált keresztény szlávokkal és avar néptöredékekkel való együttélés és összeolvadás. A kalandozó hadjáratok során sok keresztény foglyot is magukkal hoztak a magyarok, akiket azután szolgaként tartottak családjaiknál. A keresztényekkel való tartós együttélés jelentős mértékben hozzájárult a magyarság vallásváltásához, keresztény hitre térítésük sikeréhez. A magyarok megkeresztelkedésének idején ( sz.) végső szakaszába jutott a római (latin) és a bizánci (görög) egyház közötti szakadás. A végleges különválásra ben került sor. A nyugati és keleti egyház közötti demarkációs vonal" a Kárpát-medence délkeleti részén és a Balkán-félsziget közepén húzódott. Erdélyben és a Délvidéken a bizánci térítés ért el nagyobb mértéket, míg nyugaton és északon latin szertartású papok térítettek. A 10. század közepén a magyar vezérek közül Tormás és Bulcsú felvette a kereszténységet Bizáncban. Példájukat követte Zombor erdélyi gyula is, aki magával hozta Hierotheosz térítő-püspököt. A bizánci főpap irányította éveken keresztül a déli országrész népének térítését. Számos görög ortodox templom és bazilika kolostor épült ebben az időben (pl. Marosvár, Szávaszentdemeter). Géza nagyfejedelem szakítva a bizánci orientációval, nyugat felé keresett szövetséget. Kérésére I. Ottó császár latin szertartású hittérítőket küldött a magyarokhoz a Salzburgi érseki tartományból 972-ben. A missziót Brúnó térítő-püspök vezette. Először a fejedelmi család és mintegy 5000 előkelő keresztelkedett meg. A köznép térítésében karantán-szláv papok vettek részt nagy számban, mivel a szláv nyelvet a magyarok általában értették ebben az időben. A legtöbbet Adalbert prágai püspöknek köszönhet a magyar kereszténység. Ő volt a nevelője, majd tanácsadója Vajknak, a leendő István királynak. Adalbert bencés szerzetesei végleg letelepedtek Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) 995-ben. Géza nagyfejedelem utóda 997-ben István lett, akinek első fontos cselekedete az ország egész területére kiterjedő központi hatalom megvalósítása, a törzsi tartományok egyesítése volt. A magyarok keresztény hitre térítését követően szükségessé és lehetségessé vált a keresztény állam és egyházszervezet kialakítása, megszervezése. Támogatta ezt a pápa és a német császár is. A szervező munkát Adalbert püspök német, cseh, lengyel és olasz papjai végezték. István II. Szilveszter pápától kért és kapott királyi koronát 1000-ben. Az önálló keresztény Magyar Királyság alapítása szerves egységben történt a keresztény egyházszervezet kiépítésével. A cél az volt, hogy az ország területe önálló egyháztartományt képezzen ben került sor az Esztergomi érsekség megalapítására, amelynek joghatósága az egész országra kiterjedt. Az érsekség létrehozásával a pápa és a király a magyar egyház függetlenségét nyilvánította ki. Ezzel elhárult annak a veszélye, hogy a magyar egyház a német egyházkormányzat fennhatósága alá kerüljön. István király tíz egyházmegyét kívánt kialakítani. Ezek területét négyzetmérföldre tervezte, de a határvonalat nem húzta meg pontosan. A gyéren lakott vagy lakatlan területeken erre nem volt szükség. A püspöki székhelyek megválasztásában 182

5 azt vették figyelembe, hogy mennyire védett és fejleszthető a város, és kiindulópontja lehete további térítésnek. A régi városok közül kiemelkedő helyet foglalt el Esztergom, hiszen a fejedelem központja is volt egyúttal. A városban Géza nagyfejedelem építtetett templomot Szent István (az első keresztény vértanú) tiszteletére. Az Esztergomi főegyházmegye a Dunától északra és északkeletre eső területeket foglalta magába, egyedül a központ esett a mai Dunántúlra. Esztergom várát és városát a még 1001 előtt alapított Veszprémi egyházmegye területe vette körbe. Veszprém a nagyfejedelem feleségének (Saroltnak), majd a királynénak (Gizellának) volt a szálláshelye. A kalocsai egyházmegyét 1002-ben alapították. Első püspöke Asztrik bencés apát volt. Kalocsa 1030-ban alakult érsekséggé. Feladata volt az ország keleti és déli részén lakó feketemagyarok megtérítése. Az Egri egyházmegyét Aba Sámuel szállásterületén szervezték meg 1006-ban. A püspökség az ország északkeleti területeit foglalta magába. A Győri egyházmegye alapítólevelét 1009-ben állították ki. Területe a Nyugat-Dunántúlra terjedt ki. A Pécsi egyházmegye megszervezése 1009-ben történt. Pécs a római kori kereszténység idejéből fennmaradt és a 9. században újból használatba vett templomaival természetszerűen kínálkozott az egyházmegye központjául. A püspökség a Dunántúl délkeleti részére és Szlavónia középső részére terjedt ki. Az Erdély egész területét magába foglaló, Gyulafehérvár központú Erdélyi egyházmegye megszervezése 1010-re fejeződött be. A Bihari egyházmegye alapítására az 1020-as évek közepén került sor. Az új püspökség az Egri és az Erdélyi egyházmegye közé ékelődött. Az egyházmegye területén hozták létre a Bihari Dukátust, amely a trónörökös (Imre herceg) szálláshelye volt. Miután a kun támadások következtében Bihar földvára elpusztult, Szent László király Váradra helyezte át az egyházmegye székhelyét (1092). Az Ajtonytól elfoglalt területen Szent István 1030-ban szervezte meg a Csanádi egyházmegyét, Marosvár (a későbbi Csanád) központtal. Első püspöke Szent Gellért volt. Ajtony egykori területe az őt legyőző Csanád vezérről kapta nevét; az egyházmegye és a vármegye területe pedig (mint Bihar esetében is) fedte egymást. Szent István alapításait a Váci egyházmegye zárja, még 1038 előtt. A Vác központú egyházmegye a Duna-Tisza közén Kalocsáig és Csanádig húzódott. Az eddig említett 10 egyházmegye teljesen lefedte a történelmi Magyarország területét. A többi egyházmegye megszervezése az utódkirályokra hárult. Szent László a Kalocsai Egyházmegyében Bácsot tette meg második székhellyé, majd a kettőt összevonta Kalocsa-bácsi főegyházmegyévé. Szlavónia birtokba vétele után (1091-ben) alapította a Zágrábi egyházmegyét, melyet a Kalocsai érsekség alá rendelt. Kálmán király az egykori, elpusztult Nyitrai püspökséget szervezte újjá 1110 körül. Az egyházmegye a Felvidék északnyugati részén helyezkedett el, és az Esztergomi érsekség joghatósága alá tartozott. Dalmácia és a déli végek tartós birtoklása idején (a 12. század végén) kapcsolódott az ország egyházszervezetéhez a Diakovár székhelyű Boszniai püspökség, amely a kalocsai érsekség joghatósága alá került. Dalmáciában két érsekség jött létre: a Zárai és a Spalatói egyháztartomány. A dél-moldvai Milkói püspökséget 1227-ben Róbert esztergomi érsek alapította a kunok megtérítésének segítésére. A tatárdúlás hamarosan elpusztította ezt a kun püspökséget. 183

6 Csák Ugrin kalocsai érsek szervezte meg a Szerémi püspökséget Bánmonostor (Kő) székhellyel, 1229-ben. Feladata a Szávától délre eső területek térítése és a Balkán felől beáramló eretnek mozgalmak elhárítása volt. A Macsói bánság területén létesült 1290-ben a Nándorfehérvári püspökség, ami a szerb ortodoxia előretörése következtében már 1259-ben megszűnt. Károly Róbert szervezte újjá 1322-ben, és még 60 évig működött ban Nagy Lajos kiterjesztette hatalmát egész Dalmáciára. Ekkor a dalmát érsekségek (Spalató, Zára, Raguza) beépültek a magyar katolikus egyházszervezetbe. A latin kereszténység befolyásának növelése érdekében alapított Nagy Lajos király térítő püspökségeket a Balkánon: 1365-ben Bodonyban (Vidin), 1376-ban Szörényben és 1381-ben Argyason (Aracs). Fennállásuk idején a Kalocsai érsekséghez tartoztak. Lajos halála után ezek a püspökségek ellehetetlenültek és megszűntek. Katolikus egyházszervezet és egyházi társadalom A magyar katolikus egyház területi kiterjedése Nagy Lajos idejében volt a legnagyobb. A hazai egyház ekkor élte fénykorát. Az egyházszervezet hierarchikus tagolódása Magyarországon és a hozzá csatolt tartományok területén a következő volt ebben az időben: 1. Esztergomi érsekség: Veszprémi, Egri, Győri, Pécsi, Váci, Nyitrai püspökség 2. Bács-kalocsai érsekség: Erdélyi, Váradi, Csanádi, Zágrábi, Boszniai, Szerémi, Nándorfehérvári, Bodoni, Szörényi, Argyasi püspökség. 3. Zárai érsekség 4. Spalató i érsekség 5. Raguzai érsekség A középkori magyar egyházi igazgatás a 14. század utolsó évtizedétől a szorosabban vett Magyarország határain belül 12 egyházmegyére tagolódott. A püspökségeken belüli kisebb, középszintű egyházigazgatási egységek, a főesperességek Szent István korában kezdtek megszerveződni, de végső kiformálódásuk a 11. század második felében történt és Kálmán király idejében öltött határozott formát. Egy részük az ezt követő évszázadok során jött létre. A főesperességeknek megfelelő középszintű világi igazgatási intézmények a vármegyék. A főesperesség neve és területe sokszor megegyezett a vármegyékével. A 14. század vége felé a főesperességek száma 92; a főesperesi feladatkört betöltő egyéb egyházi testületeké (prépostság, dékánság, kerület) 7. Ugyanekkor 69 megyével, továbbá az etnikai különkormányzatok már kialakult egységeivel (7 székely, 7 szász szék, stb.) számolhatunk. Az egyházi és világi igazgatás intézményeinek száma csaknem azonos volt. Valószínű, hogy a főesperességeket a vármegyék kialakítása után hamarosan megszervezték. Az egyházigazgatási beosztás megőrizte a vármegyék korai (11. század végi) határait. A 13. századra kialakult az ország plébániahálózata. A plébánia az egyházszervezet (az egyházi igazgatás) legkisebb egysége; az egyházmegye része, az a terület (parochia), amely a lelki gondozás tekintetében egy templomhoz (plébániatemplom) tartozik. A templomot vezető papot - & plébánost - a püspök nevezi ki. 184

7 Egyházi társadalomnak a keresztény egyház intézményeinek tagjaiból álló csoportot nevezzük, amely a világi (laikus) társadalomtól elkülönülve létezett. Kialakulása az egyházszervezéssel párhuzamosan történt. Világi papságra és szerzetességre tagolódik. Ali. században az egyházi társadalom még kevésbé hierarchizált; a világi papság és a szerzetesség elkülönülése nem olyan erős, mint a későbbiek. Ekkor Magyarországon túlnyomórészt idegen származású világi papok és szerzetesek éltek, de rövidesen az egyház tagjainak nagy része hazai származású lett. A világi papság három rétegből állt: 1. főpapság: püspökök és a káptalanok prépostjai 2. középrétegek: kanonokok, főesperesek, városi nagy plébániák vezetői (rectorai) 3. alsópapság: falusi plébánosok, káplánok, papnövendékek A magyar egyházi hierarchia élén az esztergomi érsek állt, aki 1279 óta viselte a prímási címet. Az ő joga volt a királykoronázás. A királyi tanács vezetője, fő- és titkos kancellár, valamint zászlósúr volt. Egyházi nemzeti zsinatot hívhatott össze. A püspökök feladata a rájuk bízott egyházmegyék kormányzása volt elsősorban, de az ország ügyeinek intézésében is meghatározó szerepet töltöttek be. Tagjai voltak a királyi tanácsnak és az uralkodó környezetének. Háború idején meghatározott számú katonaságot állítottak ki, amelyet, ha a szükség úgy kívánta, saját maguk vezettek a harcba. A püspökök közvetlen munkatársai, tanácsadói a kanonokok, akik a székesegyházak és nagyobb templomok klérusából létrejött, zárt testületbe, a káptalanba tömörültek. A káptalani szervezet a 12. században épült ki. A káptalan élén a, prépost állt. Tisztségviselők: olvasó kanonok, aki a káptalani iskolát vezette és a hiteles helyi okleveleket szerkesztette; éneklő kanonok, aki az istentisztelet rendjére ügyelt és az egyházi éneket tanította; őrkanonok, aki a káptalani kincstár, hiteles helyi levéltár és az isntentiszteleti kelléktár őre volt. A káptalan tagjai voltak a főesperesek is. Feladatuk a főesperesi kerületek irányítása, ellenőrzése. Evenként végiglátogatták a kerületük plébániáit. Ügyeltek a plébánosok tevékenységére, a plébániaközösségek hitéletére, erkölcsi helyzetére és a plébániák anyagi, gazdasági állapotára. A középkori szerzetesek elkülönülése szabályzataik (regula) alapján: 1. monasztikus (monostori) rendek (benedek (bencés)-rend, ciszterci rend) 2. kanonokrendek (premontrei rend) 3. remeterendek (Ágoston rendi remeték, pálosok) Ez utóbbi az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, amelyet (Boldog) Özséb esztergomi kanonok szervezett meg Remtet Szent Pál tiszteletére". 4. lovagrendek (johanniták, templomosok) 5. kolduló rendek (domonkos, ferences rend) A magyar államalapítás és egyházszervezés időszakában - a II. század első felében - a szerzetesrendek közül a bencések és a görög szertartású baziliták tevékenykedtek hazánkban. A középkor évszázadai során egymás után alapították (a királyok és egyes főúri családok támogatásával) a különböző apátságokat, rendházakat. A bencések, ciszterciek, premontreiek, johanniták, majd a domonkosok, ferencesek, Ágoston- és pálos rendi szerzetesek monostorai, rendházai, templomai, iskolái létesültek sorra. Fontos szerepük volt az ország vallási, kulturális és gazdasági életében és a magyar katolikus egyház erejének gyarapításában. 185

8 A magyar egyházszervezet kialakítása során a királyok bőkezűen gondoskodtak a püspökségekről és a szerzetesi apátságokról. Nagy kiterjedésű birtokokat adományoztak nekik. A királyi és a jobbágyi jövedelmekből tizedet szolgáltattak az egyháznak. Az ben bekövetkezett tatárjárás a magyarországi egyházat is megroppantotta. Hívek, papok, szerzetesek ezrei estek el a harcban, vagy kerültek rabságba. A tatárok a templomokat, kolostorokat is lerombolták, feldúlták. A megrázkódtatás, a szenvedés azonban a megmaradottakban erősítette a vallásos buzgóságot. IV. Béla az ország újjáépítésében elsősorban az egyházra és a főpapságra támaszkodott. A középkori Magyarországon az egyházi vezetők, a főpapok jelentős hatalomra tettek szert. Egyházi rangjuk, műveltségük, gazdasági lehetőségeik alapján az államvezetés befolyásos tagjai lettek, ami sokszor gátolta a hitéletben betöltött szerepük, feladataik maradéktalan ellátását. Az állam és az egyház közötti szoros kapcsolat ellenére számos esetben - főleg politikai és anyagi természetű okok miatt - súrlódások, kisebb-nagyobb konfliktusok is előfordultak (pl. a XII. sz. utolsó harmadában, vagy Zsigmond és Mátyás uralkodása idején). A késő középkorban viszont már súlyos válságjelenségek is megmutatkoztak. Nem csupán a balkáni török hódítás jelentett veszélyt, hanem az ortodox hitű ruszin, román, szerb népcsoportok folyamatos beáramlása, betelepülése is gyengítette a katolikus vallás pozícióit, főként a XV. századtól. A kor eretnekmozgalmai is hatottak: a bogumilok, később a husziták eszméinek terjedése már az egyház belső eróziójára utalt. Megkezdődött a szerzetesi életforma hanyatlása is. Terjedt az egyházi vezetők körében a világias szellem; háttérbe szorult a hitélet és az egyházi munka. A reneszánsz kor főpapi kultúrájának és pompájának hátterében ott húzódott az elszegényedett alsópapság és az egyházi életen kívül rekedt hívők elégedetlensége. A meghasonlás jele, hogy Dózsa táborában számos papot és szerzetest is találunk. A magyar katolikus egyház pedig a mohácsi csatában éppen akkor veszítette el vezetőit, püspökei zömét, amikor a török fenyegetés mellett már újabb kihívással, a hitújítás terjedésével is szembe kellett néznie. A keleti kereszténység A magyarság a kereszténységet először annak keleti (bizánci) formájában ismerte meg. Ugyanis már fél évszázaddal a honfoglalás után jelentős bizánci hittérítés történt magyar földön. Ennek eredményeképpen - főleg az ország délkeleti részén - terjedt el a bizánci ortodox vallás. A Szent István korában kiépült egyházi szervezet, hierarchia és rítus a latin kereszténységhez tartozott. Ez a választás azonban nem jelentett szakítást a kereszténység másik ágával. A keleti kereszténység a században viszonylag háborítatlanul létezett Magyarországon. A bizánci rítusnak ugyanakkor az Árpád-korban nem volt jelentős társadalmi bázisa. A Magyarország területén alapított bazilita kolostorokat többnyire az uralkodói család bizánci rítust követő tagjai számára építették. A legtovább tartották meg ortodox identitásukat azok a bazilita kolostorok, amelyek bizonyos egyházkormányzati jogokat is gyakoroltak. Ezek közül ki kell emelnünk a visegrádit, a dunapenteleit és a szávaszentdemeterit. Az ortodox egyházi szervezet mindinkább háttérbe szorult, fokozatosan a katolikus püspökök felügyelete alá került. Az idők folyamán a görög kolostorok elnéptelenedtek. Helyüket katolikus szerzetesek foglalták el. 186

9 A XIII. század első felében (Bizánc hanyatlása idején) a keleti kereszténység egyházi szervezeteit lényegében felszámolták Magyarországon. A magyar nemzetiségű ortodoxiára súlyos csapást mért a tatárjárás, amely az ortodox-vallású vidékeket (Erdély) pusztította leginkább. A XIII. század végétől folyamatosan bevándorló ortodox hitű románok, ruszinok és szerbek települtek helyükre. Ahol többségbe kerültek, ott a magyar ortodoxok - a közös hit révén - fokozatosan beolvadtak közéjük. Akik pedig ragaszkodtak magyarságukhoz, áttértek a katolikus hitre. A XIV. században folytatódott az ország peremterületeinek benépesítése görögkeleti vallású népcsoportokkal. Északkeleten, a mai Kárpátaljára betelepülő ruszinok, valamint az Erdélyben letelepedő románság katolikus hitre térítésével a ferenceseket bízta meg Nagy Lajos. Szigon'i rendeleteivel is ezt kívánta elérni (pl. csak azok szerezhetnek birtokot, vagy nemességet, akik a katolikus egyházhoz tartoznak). Ennek ellenére a görögkeletiek száma nem csökkent lényegesen. A XIV. század végétől a török elől menekülő szerbek telepedtek be a Szerémségbe és a Temesközbe. A török pusztítás már a XV. század első felében elérte Dél- Magyarországot is. Az ottani magyarság ritkulni és pusztulni kezdett. Helyüket görögkeleti szerbek foglalták el. Szerbia török általi elfoglalása (1459) után tömegessé vált a menekülő szerbség betelepülése a Délvidékre. A XV. században az uralkodó és a földesurak a még lakatlan, vagy a török által elpusztított területeket új bevándorlók letelepítésével akarták hasznosítani. Ezért számukra biztosították az ortodox vallás gyakorlását. Templomokat és kolostorokat is építhettek. Ezt gyakran a földesurak anyagilag is támogatták. A XIV-XV. századforduló táján létesült az országban két új ortodox egyházkormányzati központ: a körtvélyesi román és a munkácsi ruszin-magyar kolostor. Szerb ortodox püspökséget alapítottak a XVI. század elején Borosjenőn. Abból a 4 millió főnyi népességből, amely a középkor végén Magyarországon élt, kb ezer ortodox vallású (túlnyomórészt román, ruszin és szerb nemzetiségű) volt. Az iszlám vallásúak A muszlimokkal a magyarság a honfoglalás során hozzájuk csatlakozó iráni nyelvű kálizok által került szorosabb kapcsolatba. A középkori Magyarországon élő muzulmánokat általában izmaelitáknak (olykor böszörményeknek vagy szaracénoknak) nevezték. Többségük a X-XI. században települt az országba. Etnikai szempontból kálizok, arabok, volgai bolgárok, iráni eredetű alánok, besenyők és kunok is lehettek. Többségük kereskedelemmel, pénz- és vámügyletekkel foglalkozott. Egy részük állattartó-földművelő volt, emellett katonai szolgálatot is ellátott. Településeik az ország forgalmas helyein, kereskedelmi útvonalak mentén létesültek elsősorban. Nagyobb csoportjaik telepedtek meg a Felső-Tisza vidékén, a Nyírségben, Bihar-megyében, Pest térségében, a Kisalföldön és a Szerémségben. Vallásukban a II. század végéig nem háborgatták őket. Szent László és Könyves Kálmán törvényei az iszlám vallás fölszámolása céljából széttelepülésre, a magyarokkal való összeházasodásra és keresztény templomok építésére késztették őket. Ez nem valósult meg könnyen és gyorsan, hiszen Abu Hamid arab utazó a XII. század közepén bőven talált muzulmánokat Magyarországon. Két csoportjukat különböztette meg. A khorezmi eredetű, az iszlám síita irányzatát követő kálizokat, akik eltitkolják mohamed hitüket. Közülük 187

10 kerültek ki a királyi kincstár alkalmazottai, s nagy részük kereskedelemmel foglalkozott. A másik csoportot Abu Hamid maghribitáknak nevezte. Ők nyíltan gyakorolták iszlám (szunnita) vallásukat; a magyar királyt csak háborúban szolgálták katonaként. Többségük alán (jász), bolgár vagy arab volt. II. András ( ) uralma alatt az izmaeliták gazdagsága és hatalma megnövekedett, és magyarokat is térítettek muzulmán hitre ban a katolikus főpapság nyomására az uralkodó elrendelte az izmaeliták és zsidók gazdasági korlátozását (beregi egyezmény). IV. Béla idején hatalmuk és befolyásuk lényegesen csökkent; a tatárjárás során jelentős részük elpusztult. A XIV. század közepére teljesen beolvadtak a keresztény magyarságba. A zsidóság Az államalapítás idején már éltek zsidók az ország területén. Ok vagy a régebbi telepesek leszármazottai voltak, vagy a 10. század folyamán kialakult morva, cseh és német kereskedelem révén kerültek az országba. Szent István törvényei nem tesznek említést a zsidókról, de más források szerint 1050-ben Esztergomban zsidó hitközség létezett, amely zsinagógát és egyházi bíróságot is fenntartott. A zsidók Magyarországon is zárt közösségekben, saját belső törvényeik szerint éltek. A keresztény egyház tiltotta térítésük erőltetését. Az elzárkózás, a kereskedésből vagy kölcsönüzletekből eredő haszon, az eltérő hitélet olykor ellenszenvet váltott ki a zsidókkal szemben. Az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat határozatai büntetést róttak a vasárnap, vagy ünnepnap dolgozó zsidókra és megtiltották nekik, hogy keresztény szolgákat tartsanak. Az Aranybulla eltiltotta őket és az izmaelitákat a pénzverő- és sókamarák, vámok bérletétől, kezelésétől. A XIII. században a zsidók ilyenfajta gazdasági tevékenysége miatt alakultak ellentétek, nem pedig a vallásuk miatt. A tatárjárás után IV. Béla az ország újjáépítésében a zsidók segítségét is igénybe vette ben szabadalomlevelet állított ki számukra. Ebben biztosította életüket, vagyonukat és vallásuk szabad gyakorlását. A szabadságlevélben az is szerepelt, hogy a zsidók a királyi kamarához tartoznak, és a király személyes oltalma alatt állnak. A szabadalomlevelet a későbbi királyok is megújították a középkorban. A XIV. század közepéig a zsidóság békésen, zavartalanul élt hazánkban ban Nagy Lajos király kiűzte őket az országból, mert nem akartak katolikus hitre térni. Néhány év múlva megengedte visszatelepülésüket és megerősítette kiváltságaikat is. Az engedelemmel élve új zsidó telepesek is érkeztek az országba, főleg német nyelvterületről. A király országos zsidóbírót nevezett ki a világi főméltóságok sorából, aki nyilvántartotta vagyonukat és gondoskodott az őket terhelő adók beszedéséről, peres ügyeik intézéséről. A XV. század elején a megújuló török háborúk zsidóüldözéseket váltanak ki. A zsidóság az erőszakos térítés célpontja lesz, és szabad prédája a versenytárstól tartó, többnyire német városi polgárságnak. Mátyás király uralma alatt a viszonyok rendeződésével a zsidók sorsa is nyugvópontra jutott. A király országos zsidóprefektúrát hozott létre. Ennek élére már zsidó vezető került széles körű, a zsidóság védelmét elősegítő jogkörrel. A budai központú prefektúra az országban élő zsidóság önkormányzati és érdekképviseleti szerve volt. A zsidó prefektus igazságszolgáltatói funkciót is ellátott a hitsorsosai közötti peres ügyekben. Az ő joga volt, hogy országos főrabbit nevezzen ki. E 188

11 magas közjogi méltóságot Mendel Jakab töltötte be. Utóbb leszármazottai örökölték a prefektusi tisztséget. A középkor végén jelentős zsidó közösségek voltak Budán, Óbudán, Esztergomban, Székesfehérvárott, Pozsonyban, Sopronban, Zágrábban, Nagyszombaton, Bazinban és Kismartonban. Az országban élő zsidók száma ezerre becsülhető ebben az időben. Irodalom BOZSÓKY PÁL GERŐ 1999: Magyarok útja a pogányságból a kereszténységig, Szeged. CSÁNKI DEZSŐ : Magyarország történten' földrajza a Hunyadiak korában I-ÍII., Budapest DEÉR JÓZSEF 1938: Pogány magyarság, keresztény magyarság, Budapest DIÓSZEGI VILMOS 1967: A pogány magyarok hitvilága, Budapest ENGEL PÁL 1999: A keresztény királyság megalapítása, Vigilia, 1999/11., Budapest FÜR LAJOS 2001: Magyar sors a Kárpát-medencében, Budapest GERGELY J. - KARDOS J. - ROTTLER F. 1997: Az egyházak Magyarországon, Budapest GERICS JÓZSEF 1995: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban, Budapest GYŐRFFY GYÖRGY : Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban, Budapest GYŐRFFY GYÖRGY 1986: István király és műve, Budapest HERMANN EGYED 1973: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig, München HÓMAN B. - SZEKFÜ GY. 1935: Magyar történet I-V., Budapest HUNYADI LÁSZLÓ 1998: A Felvidék történeti vallásföldrajza - In: Frisnyák Sándor (szerk.): A Felvidék történeti földrajza, Nyíregyháza, KOSA LÁSZLÓ (szerk.) 1998: Magyar művelődéstörténet, Budapest KOVACSICS JÓZSEF (szerk.) 1997: Magyarország történeti demográfiája , Budapest KRISTÓ GYULA 1995: A magyar állam születése, Szegedi Középkortörténeti Könyvtár KRISTÓ GYULA 2000: írások Szent Istvánról és koráról, Szegedi Középkorász Műhely KRISTÓ GYULA 2003: Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon, Szegedi Középkortörténeti Könyvtár KUBINYI ANDRÁS 1995: A magyarországi zsidóság története a középkorban. In: Soproni Szemle 49. sz., KUBINYI ANDRÁS 1999: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon, Budapest MÁLYUSZ ELEMÉR 1971: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Budapest Pócs ÉVA 1993: A magyar ősvallás. In: Bellinger, G. J.: Nagy Valláskalauz, Budapest, O. PUSKELY MÁRIA 1990: Szerzetesek, Budapest RÁcz LAJOS 1994: Felekezeti egyházjog Magyarországon, Budapest RÓNA-TAS ANDRÁS 1999: Magyarság és kereszténység a honfoglalás előtt. Vigilia, 1999/ O. Budapest SAS VÁRI LÁSZLÓ 2005: Keleti keresztények Magyarországon, Budapest SZABÓ ISTVÁN 1941: A magyarság életrajza, Budapest TIMKÓ IMRE 1971: Keleti kereszténység, keleti egyházak, Budapest TÓTH ENDRE 1996: A kereszténység a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében. In: Veszprémi László (szerk.) Honfoglaló őseink O., Budapest TÖRÖK JÓZSEF 1990: Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon, Budapest TÖRÖK J. - LEGEZA L. 2000: A magyar egyház évezrede, Budapest VENETIÁNER LAJOS 1992: A magyar zsidóság története, Budapest 189

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Géza fejedelemsége

Géza fejedelemsége Államalapítás Géza fejedelemsége 972-997 -933: Merseburg -955: Augsburg Kérdés: Folytatás Döntés: 973 Katasztrófális vereségek vagy befejezés????? Kelet vagy Nyugat Quedlinburgi-i konferencia - 12 magyar

Részletesebben

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A Kárpát-medence népei és kultúrájuk a honfoglalás előtt V. század: népvándorlás germán népek, mongol-türk eredetű lovas-nomád népek, avarok, szlávok A magyarok eredete

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 2007 ŐSZ RABB PÉTER BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK FÉLÉVI MENETREND 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 09. 14. BEVEZETÉS, KUTATÁSTÖRTÉNET 09. 21.

Részletesebben

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs

Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs Javítókulcs 1. a) Hamis b) Igaz c) Hamis 1 d) Hamis e) Hamis f) Igaz g)igaz h)hamis i)igaz j)igaz 10 pont 2. a) a horvátok aláhúzása, ők déli szlávok /a másik kettő nyugati szláv b) a consul aláhúzása,

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ORSZÁGOS DÖNTİ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ORSZÁGOS DÖNTİ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ORSZÁGOS DÖNTİ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük.

Részletesebben

FOGALOM FOGALOM HELY SZEMÉLY Urali kor Települések kiegészülése Ural Bölcs Leó Hal, háló, tűz, főz, evez Magyar helynevek Ob, Irtisz,

FOGALOM FOGALOM HELY SZEMÉLY Urali kor Települések kiegészülése Ural Bölcs Leó Hal, háló, tűz, főz, evez Magyar helynevek Ob, Irtisz, FOGALOM FOGALOM HELY SZEMÉLY Urali kor Települések kiegészülése Ural Bölcs Leó Hal, háló, tűz, főz, evez Magyar helynevek Ob, Irtisz, Bíborbanszületett Finnugor kor Onogur-Hungary, Hongrie Iszim, Tobol

Részletesebben

1.2. j) A földesúr földbirtoka. j) item: Minden tartalmilag helyes válasz elfogadható. összesen 10 pont

1.2. j) A földesúr földbirtoka. j) item: Minden tartalmilag helyes válasz elfogadható. összesen 10 pont ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 7-8. OSZTÁLYOS TANULÓK SZÁMÁRA 2014/2015 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar

Részletesebben

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 2007 ŐSZ RABB PÉTER BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK FÉLÉVI MENETREND 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 09. 14. BEVEZETÉS, KUTATÁSTÖRTÉNET 09. 21.

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

2009. Fejlıdött a mezıgazdasági technika:.

2009. Fejlıdött a mezıgazdasági technika:. 1. Egészítsétek ki a hiányos szöveget! Az uradalom gazdája a. A munkát a rabszolgákból és a harcosokból kialakult végzik. Az uradalom részei: A földesúr saját használatára fenntartott ; a házhelybıl, szántóból,

Részletesebben

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 TERÜLETI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1. GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY 2013-2014. FELADATLAP 1. 1 Kedves Diákok, kedves Kollégák! A Géfin Gyula emlékverseny három feladatlapja három, némileg eltérő tematika köré fog csoportosulni. A köztük lévő kapcsolatot

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Kiegészítı és gyakorló feladatok a 9-10/8-as leckéhez Reformáció és katolikus megújulás a szétszabdalt Magyarországon

Kiegészítı és gyakorló feladatok a 9-10/8-as leckéhez Reformáció és katolikus megújulás a szétszabdalt Magyarországon Kiegészítı és gyakorló feladatok a 9-10/8-as leckéhez Reformáció és katolikus megújulás a szétszabdalt Magyarországon I. Teszt 1. Ki volt az alábbiak közül katolikus püspök? a. Bornemissza Péter b. Forgách

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet. Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:

Részletesebben

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK 16 17. század Osiris Kiadó Budapest, 2002 TARTALOM ELOSZO JEGYZETEK AZ ELŐSZÓHOZ n 25 SZEPETNEKI GÁSPÁR MESTER, VESZPRÉMI ORKANONOK ÖSSZEÍRÁSA (1554) Szepetneki

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

1. TOTÓ. 3. Melyik párosítás helyes? 1. Nagy Lajos törvényei MCCCVI 2. Mohácsi csata MDXVI X. Augsburgi csata CMLV

1. TOTÓ. 3. Melyik párosítás helyes? 1. Nagy Lajos törvényei MCCCVI 2. Mohácsi csata MDXVI X. Augsburgi csata CMLV 1. TOTÓ 1. Hol tartották az Árpád-korban a legjelentősebb törvénynapokat? 1. Székesfehérvár 2. Esztergom X. Buda 2. Melyik terület élén állt a vajda? 1. Horvátország 2. Török Birodalom X. Erdély 3. Melyik

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre!

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! 1. IDÉZETEK Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! ( elemenként 1 pont, összesen 8 pont ) 1. Az említett nemesek, a szászok és a székelyek között testvéri egyezséget létrehoztunk, és

Részletesebben

Határtalanul a Felvidéken

Határtalanul a Felvidéken Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.

Részletesebben

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék Kolostorok, monostorok nevei Magyarországon a korai ómagyar korban Szakdolgozat Témavezető: Dr. Hoffmann István Készítette: Kertész

Részletesebben

Javítási útmutató 9. évfolyam 2. forduló

Javítási útmutató 9. évfolyam 2. forduló Javítási útmutató 9. évfolyam 2. forduló 1. a) Hamis b) Hamis c) Hamis d) Igaz e) Hamis f) Igaz g) Hamis h) Igaz i) Igaz j) Hamis k) Hamis l) Igaz 12 pont 2. b) Nagy Ottó c) Madarász Henrik d) Bajor Gizella

Részletesebben

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet.

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet. Firenze, Sta Croce ferences kolostor (1295-1442), alaprajz, templom belső képe. Az Alpoktól északra a háromhajós, hosszú, poligonális apszisú ferences templomtípus vált általánossá. Esetenként a városi

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY

ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY 2013/2014. TANÉV NÉV:.. OSZTÁLY:. Az idei történelem verseny témája: Szent István és az államalapítás kora. A feladatok közül próbálj mindegyikre válaszolni. Ne csüggedj, ha

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e

Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e Száray Miklós : Történelem tankönyv II. Történelmi Atlasz (Mozaik) 1. Árpád-kor 1038-1077 2. I.László és Kálmán uralkodása 3. III.Béla 4. Az Aranybulla

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

A Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! című történelmi műveltségi vetélkedő megoldásai

A Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! című történelmi műveltségi vetélkedő megoldásai A Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! című történelmi műveltségi vetélkedő megoldásai 1. Feladat megoldásai: Egészítsék ki a következő szakirodalom részletet a megfelelő nevekkel! Elemenként 0,5-0,5 pont

Részletesebben

Nevezési lap. Katolikus iskolák XIII. országos Takáts Sándor történelemversenye 2016/2017. A csapat neve:... A csapattagok névsora (4 fő):

Nevezési lap. Katolikus iskolák XIII. országos Takáts Sándor történelemversenye 2016/2017. A csapat neve:... A csapattagok névsora (4 fő): Nevezési lap Katolikus iskolák XIII. országos Takáts Sándor történelemversenye 2016/2017 A csapat neve:... A csapattagok névsora (4 fő):... A felkészítő tanár neve:... A versenyző iskola neve és címe:...

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

V. A magyarországi írásbeliség kialakulása

V. A magyarországi írásbeliség kialakulása V. A magyarországi írásbeliség kialakulása I. A nyelvemlékekről általában I. A nyelvemlékekről általában A nyelvemlék fogalma I. A nyelvemlékekről általában A nyelvemlék fogalma minden olyan forrás, amely

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu) PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

TestLine - Pedigped tesztje-06 Minta feladatsor

TestLine - Pedigped tesztje-06 Minta feladatsor Történelem a 10. évfolyam számára IV. témakör: Az újjáépítés kora Magyarországon A magyar országgyűlés. 1. 2:42 Normál Válaszolj a táblázat és saját ismereteid alapján a kérdésekre! A magyar országgyűlés...

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

3. A feladat a római köztársaság válságával kapcsolatos. Állapítsa meg, hogy az alábbi források közül melyik utal elsősorban a politika, a gazdaság,

3. A feladat a római köztársaság válságával kapcsolatos. Állapítsa meg, hogy az alábbi források közül melyik utal elsősorban a politika, a gazdaság, 3. A feladat a római köztársaság válságával kapcsolatos. Állapítsa meg, hogy az alábbi források közül melyik utal elsősorban a politika, a gazdaság, illetve a hadsereg válságára! Soronként csak egy elemet

Részletesebben

Az Árpád-ház történelme

Az Árpád-ház történelme Az Árpád-ház történelme I. István 997-1000/100-ig fejedelem; 1000/1001-1038-ig király Intézkedései: - Leveri a pogánylázadásokat: 997-ben Koppányt (Veszprém mellett, Koppány veszít, felnégyelik) - 1003-ban

Részletesebben

A MAGYAR SZENT KORONA

A MAGYAR SZENT KORONA NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR SZENT KORONA [ II ] A SZENT KORONA AZ EURÓPAI KORONÁK SORÁBAN A koronázásnak és a koronák viselésének világszerte különböző hagyományai vannak, de még Európán belül is számos

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

25. A KERESZTYÉNSÉGET VÁLASZTOM: ISTVÁN KIRÁLY ÉS A MAGYAR KERESZTYÉN EGYHÁZ KEZDETEI Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

25. A KERESZTYÉNSÉGET VÁLASZTOM: ISTVÁN KIRÁLY ÉS A MAGYAR KERESZTYÉN EGYHÁZ KEZDETEI Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. 25. A KERESZTYÉNSÉGET VÁLASZTOM: ISTVÁN KIRÁLY ÉS A MAGYAR KERESZTYÉN EGYHÁZ KEZDETEI Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Egyháztörténet 1. Budapest,

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ

Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Nyuat-mayarorszái Eytm Rionális Pdaóiai Szoláltató és Kutató Központ Orszáos Történlm Tantáryi Vrsny 7-8. évfolyamos tanulók számára Iskolai forduló 2014/2015 Szrkszttt: Dobosné Csoknyai Ccília Mérésmtodikai

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Történelem Tantárgyi Verseny 6. osztályos tanulók számára Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ 2012/2013

Történelem Tantárgyi Verseny 6. osztályos tanulók számára Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ 2012/2013 Neved:. Iskolád: Elért pontszámod:... / 82 pont 1. Keresd meg és írd ki egymás alá a pontozott vonalakra etőhálóban megtalálható nyolc fogalmat! Magyarázd meg jelentésüket is! (A fogalmak a középkori egyházzal

Részletesebben

3 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig

3 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig 3 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig 2013 ( 2 ) Erzsébet sokat imádkozott Árpád-házi Szent Erzsébet Ünnepe:

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson! A versenyző kódszáma: Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Bizánc építészete (V-XV. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Bizánc építészete (V-XV. sz.) A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Bizánc építészete (V-XV. sz.) A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Bizánc építészete (V-XV. sz.) I.) Korabizánc építészete (V-VII. sz.) 1.) Korai, ókeresztény hatású

Részletesebben

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket!

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! (2-2 pont) monoteizmus: sztratégosz: várjobbágy: ősiség: reconquista:

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

EMBEREK ÉS S Z Á Z A D O K

EMBEREK ÉS S Z Á Z A D O K Barta Gábor Hegyi Klára Kertész István EMBEREK ÉS S Z Á Z A D O K Források a történelem kezdeteitől 17 M-ig A szakmunkásképző iskolák I. osztálya számára Tankönyvkiadó, Budapest, 1984 Tartalom Élet az

Részletesebben

Indiai titkaim 32 Két világ határán

Indiai titkaim 32 Két világ határán 2011 május 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Indiai értékelve titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Mérték Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Még 1/5 2/5 3/5 4/5

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

SZKA_210_02. Bizánc vagy Róma?

SZKA_210_02. Bizánc vagy Róma? SZKA_210_02 Bizánc vagy Róma? Tanulói Bizánc vagy Róma? 10. évfolyam 17 2/1a A BIZÁNCI KERESZTÉNYSÉG MAGYARORSZÁGON (1. szöveg) A kereszténység felvételével kapcsolatban a késôbbiekben alapvetônek bizonyuló

Részletesebben

Szent Mihály- Székesegyház. Veszprém

Szent Mihály- Székesegyház. Veszprém Szent Mihály- Székesegyház Veszprém Alapítása I. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról;

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS TÖRTÉNELEM TNTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 ISKOLI FORDULÓ JVÍTÁSI ÚTMUTTÓ ÉS JVÍTÓKULS feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar kisbetőivel jelöltük. z itemek

Részletesebben

Történelem érettségi adattár

Történelem érettségi adattár Történelem érettségi adattár www.diakkapu.hu 2008. augusztus 26. A középkor Tartalom Bevezetı...2 Érettségi témakörök...2 Fogalmak...2 Személyek...4 Kronológia...5 Topográfia...5 Térképek...7 Bevezetı

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ- Javítókulcs-10. évfolyam - 2. forduló - 2015.02.19.

Nyugat-Magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ- Javítókulcs-10. évfolyam - 2. forduló - 2015.02.19. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre, ezért azok már csak kétféleképpen

Részletesebben

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI 0 Börzsöny Visegrádi - hegység Duna A Duna Budapest és Esztergom közötti régiójának neve Dunakanyar, Magyarország második kiemelt turisztikai központja

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE GÖDÖLLŐ, 2008. DECEMBER 11-12. BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI A HAZAI RÉGIÓK KOMPLEX FEJLETTSÉGI SZINTJE 1990 ÉS 2007

Részletesebben

TestLine - Osztályozó vizsga/6 félév Minta feladatsor

TestLine - Osztályozó vizsga/6 félév Minta feladatsor Párosítsd az eseményeket az évszám: (1) 1514, (2) 1521, (3) 1526, (4) 1541 1. évszámukkal! 2:50 Nehéz évszám uda elfoglalása /az ország három részre szakadása/ Mohácsi sata ózsa yörgy parasztháborúja Nándorfehérvárt

Részletesebben

Javítási útmutató 9. évfolyam

Javítási útmutató 9. évfolyam Javítási útmutató 9. évfolyam 2015.02.19. A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre, ezért

Részletesebben

Ravenna építészete V-VI. sz.

Ravenna építészete V-VI. sz. Ravenna építészete V-VI. sz. Ravenna építészete I. A Nyugat-Római Császárság építészete (395-476) Ravenna és Classis ikervárosa (402-körül ) A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Ravenna építészete (V-VI.

Részletesebben

F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon

F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon Az a helyzet, hogy a könyvhöz csak DVD formátumban jutottam hozzá, de azt írja, hogy ez a 2000-es kiadás átdolgozott, bővített

Részletesebben

A KÖZÉPKORI EGYHÁZAK, MINT A MAGYARSÁG JELENLÉTÉNEK TANÚBIZONYSÁGAI A MAI VAJDASÁG TERÜLETÉN

A KÖZÉPKORI EGYHÁZAK, MINT A MAGYARSÁG JELENLÉTÉNEK TANÚBIZONYSÁGAI A MAI VAJDASÁG TERÜLETÉN A KÖZÉPKORI EGYHÁZAK, MINT A MAGYARSÁG JELENLÉTÉNEK TANÚBIZONYSÁGAI A MAI VAJDASÁG TERÜLETÉN ROKAY PÉTER Amikor ma a Vajdaságban a magyarok megkeresztelkedését és államuk alapításának ezredik évfordulóját

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK Készítette: Dobi Frida JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni. Jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvből jött szavakat nevezzük, melyek

Részletesebben