AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI, NEMZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI, NEMZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI"

Átírás

1 A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI KOVÁCS BEÁTA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI, NEMZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI THE EFFECTS OF CLIMATE CHANGE IN SECURITY POLICY AND ITS RALATION WITH NATIONAL DEFENCE A klímaváltozás léte ma már általánosan elfogadott tény, megítélése viszont vita tárgyát képezi. A felmelegedési folyamat jelei már évek óta megmutatkoznak a természetben, továbbá számos kutatási eredmény született már a témában. Az alábbiakban bemutatásra kerül a klímaváltozás tudományos háttere, valamint néhány lezajlott esemény, mintegy a folyamatot illusztrálva ezzel. A vizsgálat során szó esik az éghajlatváltozás akadályozása érdekében létrejött nemzetközi konferenciákról, mint a megoldás egyetlen járható útjáról. Az Amerikai Egyesült Államokban az USA katonai vezetése és számos kutató együttműködése alapján kibocsátották a National Security and The Threat of Climate Change (Nemzetbiztonság és az Éghajlatváltozás Kezelése) címet viselő kiadványt, amely alapján jelen publikáció megvizsgálja az eddig tapasztalt felmelegedés által okozott, s a jövőben bekövetkezendő változásokat és katasztrófákat, majd képet ad az egyes földrajzi területeken élő népesség számára gyakorolt hatásukról. Ezek a bekövetkező tragikus események megváltoztatják a gazdaságot, az ember biztonságról alkotott elképzeléseit, s ezáltal hatással lehetnek a világ biztonsági erőire is. Kezelési módjuk megtervezése s kivitelezése egyaránt hatalmas feladatot jelenthet valamennyi ország biztonságpolitikája számára. The existance of climate change is a current fact today, but there are several opinion about its effects. The signes of the process have been reveal themselves for few years, furthermore many contribution of knowledge were made in the topic. As follows the scientific base of the climate change and some sample are shown to illustrate this process. In the course of the essay I m talking about the international conferences that could solv the problem of the climate change. In the USA with the cooperation of the supervisory military board and many researchers the issue of the National Security and the Threat of Climate Change were published, which is the base of this proceeding in connection with the effects of climate change, future disasters and the effects of them on the population of the different areas. These tragical events could change the concept of security, additionally they have an effect on the national defences in the world. Planning the threatening methods and the execution of them might be a herculean task for the security policy in every countries of the world. 55

2 ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. (ismeretlen forrás) Mi is az éghajlatváltozás? A Föld átlaghőmérséklete számos tényező hatására folyamatosan változik. Ezek a tényezők az idők során olyan természetes forrásból eredtek, mint a Föld keringése, a növényzet változása és a vulkán aktivitás. Főként az ipari forradalom óta azonban az ember tevékenysége nagymértékű szerepet játszott a változások előidézésében. Tényként kezelhető, hogy az elmúlt kb. 150 évben a Föld felszín közeli éves átlagos (globális) hőmérséklete mintegy 1 Celsius-fokot emelkedett; amelyből a XX. század során mintegy háromnegyed fok (0,76 C ) valósult meg. Ez látszólag nem sok, de valamennyi észlelt regionális hőmérsékleti változás mögött ott lehet (gleccserek olvadása, sarki jég visszaszorulása stb.) a XXI. század egyik legnagyobb kérdése, hogy az erősödő üvegházhatás milyen mértékű további felmelegedéssel jár. Beláthatatlan következményekkel kellene számolnunk, ha bolygónk hőmérséklete 2100-ra 4-6 Celsius-fokkal emelkedne a 2000-es év átlaghőmérsékletéhez képest (magyar Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia). Viszont a problémák talán kezelhető méretűek maradnának akkor, ha a további melegedés 1 fok nagyságrendet nem lépné túl. Ezek a becslések természetesen a tudomány és az erre vonatkozó technika fejlődésével nyernek egyre pontosabb meghatározást. Ennek bekövetkeztéig a szakemberek mindegyikének a pesszimistább becsléseket kellene figyelembe vennie vizsgálatai során, hogy a későbbiekben megfelelő súlyú politikai döntések alapozhassák meg az optimális állapotok elérését. A szakértők állásfoglalásaikban, nyilatkozataikban egyre inkább a valós környezeti változásokon, tényeken alapuló határozott jövőképet kell, hogy vizionálják. 56

3 A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI Tapasztalati tényként értékelhető az alábbiakban kronológiailag végigkövetett eseménysorozat, mely az Arktisz és az Antarktisz jégmezőin zajlott le: Első állomása a éven át fejlődő Larsen B nevet viselő jéghegy, melynek egy részét képező, mintegy 3000 km2-es jégtábla 2002 márciusában levált az Antarktiszról. Ennek következményeként azok a gleccserek, melyek korábban a jégtáblába torkollottak, ezután 6-8-szoros sebességgel tartottak a nyílt tenger felé. A tengerszint emelkedésére gyakorolt hatását ez időszakban még nem lehetett megbecsülni, tudományosan alátámasztani, de a későbbiek során bebizonyosodott, hogy az esemény valójában a klímaváltozás következménye lehet. Így amennyiben a továbbiakban is hasonló tendenciák érvényesülnek, és tömegesen szakadnak le jégtáblák, következményük esetleg kihatással lehet az egész földi életre. A második példa is az Antarktisszal kapcsolatos, amennyiben a B15 elnevezésű, mintegy km2-es kiterjedésű jégmező, amely 2003 októberében kettészakadt. A levált B15A nevű jéghegyen kutatók szondák segítségével vizsgálták annak tengeren megtett útját. A jéghegy 2005 áprilisában nekiütközött a Drygalski jégnyelvnek, amely által torlasz alakult ki. Az ilyen típusú gátak rendkívül veszélyesek a környező élővilágra, mivel pingvinkolóniák költési helyeit, valamint a folyamatos vízcsere útját képesek elzárni, s így a tápláléklánc alapját képező tengervíz plankton állományát is veszélyeztetik. A leváló és a globális felmelegedés hatására elolva-dó jégtáblák édesvízként jelennek meg az óceánban, s így csökkentik annak sótartalmát, ezáltal a súlyát. Ennek következtében az Egyenlítő felől áramló meleg víz nem képes eljutni az északi területekre, mivel ott a hideg, de mérsékelt sótartalmú víz nem süllyed az óceán mélyére, hogy átadja helyét a meleg víznek, gátolva ezzel a körforgás folyamatát. Elképzelhető, hogy az Észak-atlanti áramlás (Golfáramlat) ezáltal a jelenlegi hőmennyiség töredékét szállítaná észak- Formázott: Felsorolás és számozás 57

4 ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM ra, jelentős hőmérséklet csökkenést okozva ezzel Észak- Európában. Érdekesség, hogy az áramlatok változásával így a globális felmelegedéssel ellentétes irányú folyamat, vagyis lehűlés indulhat meg az érintett területeken. Ez is arra engedhet következtetni, hogy a globális felmelegedés a klímaváltozás részeként voltaképpen regionális szerepet tölthet be. Az amerikai Nemzeti Oceanológiai és Légkörkutató Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Adminiatration, NOAA) vizsgálati eredményei egyértelműen kimutatták az Arktisz jégmezőinek évenkénti csökkenését. Két jégfajta van jelen az Arktiszon, az egyik a szezonálisan elolvadó, majd újra megfagyó, a másik az állandó jégtakaró. Konkrét mérések alapján 2005-ben a minimális szezonális jégkiterjedés 5,6 millió km2, 2006-ban 5,9 millió km2, 2007-ben viszont mindössze 4,3 km2 volt, amely 39%-kal kevesebb az es időszakinál. A visszahúzódás miatt megnyílt az Északisarkvidék északnyugati átjárója, mely által járható hajózási út keletkezett az Atlanti- és a Csendes-óceán között, melynek biztonságpolitikai következményei beláthatatlanok. Formázott: Felsorolás és számozás A jégtakaró nagysága szeptember 21-én A NOAA további megállapításai közül szembetűnő az állandóan fagyott föld kérdése, melynek felső aktív rétege egyre mélyebbre nyúlik, mely jelenleg is komoly problémákat okoz, s egyértelműen A jégtakaró nagysága szeptember 26-án Formázott: Felsorolás és számozás 58

5 A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI kihatással bír a növény és állatvilágra. Szűkül a sarkvidéki állatok élettere, viszont a mérsékelt égövi élőlények egyre nagyobb teret hódíthatnak meg. A jelentés megerősíti, hogy amennyiben az idők során 6 Celsius fokkal emelkedne a Föld átlagos középhőmérséklete, nyaranta az Északi-sarkvidék jégállománya a nullára csökkenhetne. A National Center for Athmospheric Research (NCAR) kutatói Gerald Meehl vezetésével olyan új típusú éghajlati modelleket használtak, melyben a hangsúlyt az éghajlati összetevők kölcsönhatásaira helyezték. Állításuk szerint, amennyiben a XXI. században az üvegházhatású gázok mennyisége a évi szinten stagnálna, akkor is 0,5 Celsius fokkal lenne melegebb a Föld átlaghőmérséklete, amely a hőtágulás miatt a becslések szerint a világ óceánjainak 10%-os emelkedését prognosztizálná. Ezt kiegészíti a sarki jégmezők, gleccserek olvadása, mely újabb kb. 20 cm-es vízszintemelkedést feltételez. Az NCAR már a 2000-es adatokra alapozva a Csendes-óceáni szigetvilág, és egyéb alacsonyon fekvő tengerparti területek elöntését jövendölte meg. Képzeljük csak el, hogy az azóta eltelt időszak üvegházhatású gáz koncentrációjának növekedéséből származó romlás milyen szintű pusztításokat eredményezhetne, amennyiben az idevágó kutatások néhány centimétertől több méterig terjedő tengerszint emelkedést feltételeznek a század végére. Gondoljunk bele, hogy a fentiek alapján számos ország, mely tengerparttal rendelkezik, potenciálisan veszélyeztetetté válhat majd. A Földi éghajlat változására megannyi tényező volt hatással, mióta világ a világ. A magyar Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia szerint a kiváltó okok között szerepel bolygónk Nap körüli pályájának ingadozása, új növényfajok elterjedése, valamint a nagy vulkánkitörések is. 59

6 ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM Kifejtésre kerül benne, hogy az iparosodás megjelenése óta, s különösen az utóbbi néhány évtizedben az éghajlat az elmúlt 650 ezer évben nem tapasztalt ütemben melegszik. A mintegy fél fokos hőmérséklet emelkedés kiváltója valószínűleg a hatalmas mértékű fosszilis tüzelőanyag felhasználás során felszabaduló szén-dioxidnak a légkörbe jutása. Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága az International Panel on Climate Change számos tudományosan megalapozott kutatás értelmében 2007 folyamán több olyan jelentést is megfogalmazott, melyben az emberi tevékenységet teszi felelőssé a globális felmelegedésért. Nemzetközi együttműködés A probléma felismerése után elkezdődött egy folyamat, mely az éghajlatváltozás visszaszorítását célozta meg. A legtöbb ország vezetése mégis elodázta a változtatásról szóló döntéseket, mivel a napi politika a gazdaság fejlesztésére, a mindenkori jólét megteremtésére helyezte a hangsúlyt. Az Egyesült Királyságban 2007-ben kiadott Stern jelentés szerint minél hamarabb kezdődik meg a felkészülés az adaptációra, vagyis a klímaváltozásból származó változásokra, valamint minél korábban fordítunk figyelmet mitigációra, tehát az üvegházgáz kibocsátások visszafogására, annál kisebb mértékben terheljük vele a gazdaságot. Ennek értelmében korai erőfeszítéseket jobban megéri tenni a világnak. Világossá vált, hogy az egyes államok csak nemzetközi konferenciákon való eszmecserével nyerhetnek reális képet a globális felmelegedésről, s kizárólag közösen találhatnak általánosan elfogadható módozatokat a helyzet kezelésére. Mivel a környezetvédelem ügye az utóbbi húsz évben immár világszerte felerősödött, ezért a civil szféra megjelenése és tevékenysége is nyomást gyakorolt az országok hivatalos álláspontjainak átértékelésére, az általános nemzetközi gyakorlathoz való közelítésre. A különféle szinteken zajló megbeszéléseken politikusok, szakértők, környezetvédők és civil szervezetek között kialakított állásfoglalások alapozták meg a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi konferenciák légkörét, mely a sokszínűsége ellenére is több esetben a konszenzus irányába történő elmozdulást szolgálta ben a Montreali Jegyzőkönyvben megállapodtak a súlyos ózonkárosító hatású klórt és fluort tartalmazó szénvegyületek alkalma- 60

7 A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI zásának betiltásáról, így a fejlett országoknak 2030-ra, a fejlődőeknek 2040-re kell beszüntetniük a vegyületek használatát. Az 1992-es Riói Csúcstalálkozón született egy erdőkonvenció a trópusi erdőirtási tilalom helyett; létrejött az Éghajlatváltozási Keretegyezmény, amelyben a szén-dioxid kibocsátását országonként, illetve ország-csoportonként az 1990-es szinten kívánják stabilizálni ben Berlinben alakították a konvenciót, konkrét kötelezettséget tartalmazó egyezménnyé. Az USA nem vállalta, hogy leszorítja kibocsátását a meghatározott korábbi szintre ben Kiotóban az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) Éghajlat-változási Keretegyezményéhez tartozó Kiotói Jegyzőkönyvben az egyes államok megállapodtak az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentéséről. A legnagyobb szennyezők azonban, így az USA, Kína, Oroszország, Kanada, Ausztrália nem csatlakoztak az egyezményhez ben Bonnban, a Kiotói Jegyzőkönyv életbelépésével kapcsolatos utókonferencián 180 ország képviselője elfogadta azt a kezdeményezést, hogy az erdősítési programokat beleszámíthassák az adott országok kötelezettségeibe; új pénzügyi alap jött létre, tisztázódtak a kiotói mechanizmusok főbb keretei októberében Marrakechben megállapodtak a Kiotói Jegyzőkönyv teljes szabályozó rendszerében és elfogadtak egy politikai nyilatkozatot a keretegyezmény végrehajtásának jelentőségéről. Meghatározták a szén-dioxid elnyelő hatású tevékenységekért nyerhető kibocsátási hitelek átadásának szabályait, és megegyeztek arról, hogy a fejlett országok támogatják a kevésbé fejlett országokat az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodásban szeptember 29. és október 3. között tartott moszkvai, továbbá a december között zajló milánói találkozók leglényegesebb célja az volt, hogy Oroszországot rábírják a csatlakozásra. Oroszország részéről Putyin elnök azt az álláspontot képviselte, miszerint a klímaváltozás pozitív hatással lenne Oroszországra, mert javulnának a termésátlagok, hajózhatóvá válnának a befagyott tengerek, csökkennének az energiaköltségek, stb decemberében Buenos Airesben megrendezett konferencia fő célja az volt, hogy intézkedéseket dolgozzon ki a katasztrofális méretű éghajlatváltozás elkerülésére, illetve a Kiotói Jegyzőkönyv utáni (2012- től kezdődő) időszakra. A konferencia kiemelt témájaként szerepelt a 61

8 62 ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM kérdés, hogy miként lehetne az USA-t rábírni a február 16-án életbe lépő Kiotói Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra november 28. és december 9. között Montrealban megrendezték éghajlatváltozással foglalkozó egyezményben részes államok tizenegyedik ülésszakát (COP11). A Kiotói Jegyzőkönyv szerint az aláíró 141 ország, köztük az a 44 tagállam, amely a szennyezőanyagkibocsátás 55 százalékát adja, vállalja, hogy 2012-ig az 1990-es szinthez képest 5,2 százalékkal csökkenti gáz-kibocsátását. Az USA-beli Bush- kormány akkori véleménye szerint a technológiai fejlődéssel orvosolni lehet a klímaváltozás hatásait. Az USA tartott tőle, hogy a fejlett országok hátrányba kerülnének a fejlődőekkel szemben, hiszen azok egyelőre nem kötelesek csökkenteni emissziójukat. Az USA így nem csatlakozott a jegyzőkönyvhöz. A Nairobiban november között tartott klímakonferencián az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó felső határérték meghatározása és a kereskedelemre irányuló globális rendszer kialakítása volt a feladat. Továbbá tárgyaltak a 2020-ra történő 30%-os kibocsátás-csökkentésről is azzal a hosszú távú elképzeléssel, hogy 80%-nyi nagyságrendű csökkenést érjenek el 2050-re. A környezetkímélőbb, szénmentes és alacsony széntartalmú technológiák fejlesztését, támogatását is célul tűzték ki szeptember 23-án Montrealban 191 ország képviselője megegyezett abban, hogy a korábbi 2030-as és 2040-es időpont helyett már 10 évvel korábban lemondanak a hidrogénezett fluoro-karbonok felhasználásáról, amelyek jelenleg hatalmas ózonkárosító hatással bírnak szeptember 24-én New Yorkban A jövő a kezünkben van címmel tartottak csúcstalálkozót, melyen 154 ország képviseltette magát. Az ENSZ akkori főtitkára, Ban Ki Mun hangsúlyozta, hogy a közeljövőben áttörést szükséges elérni a nemzetközi egyeztetéseken, hogy az éghajlatváltozást okozó gázok kibocsátását nagymértékben csökkenteni lehessen. A főtitkár az olyan hatalmas környezetszennyező államokat, mint az USA, Kína és India, felszólította arra, hogy fogják vissza emiszsziójukat februárjában az ENSZ Nobel-békedíjat elnyerő szervezete a Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) tudományos eredményekkel alátámasztott nyilatkozatot tett közzé az éghajlatváltozás jövőbeni súlyos következmé-

9 A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI nyeiről, példaként az állat és növényfajok fokozatos kihalásáról, az egyre súlyosbodó vízhiányról, valamint a nagymértékű tengerszint emelkedésről december 3-tól Bali szigetén megrendezésre került ENSZ Klímaváltozási Konferencián. A fő feladat a 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyvet felváltó megállapodás célkitűzéseinek és témaköreinek a kidolgozása volt, vagyis annak egyeztetése, hogy pontosan milyen kérdésekben kell döntést hozni 2009-ig az új megállapodás keretein belül. Amennyiben a Kiotói Jegyzőkönyv hamarabb érvényét veszítené, mint ahogyan az új megállapodás érvénybe lépne, úgy súlyos visszaesés következhetne be a világ éghajlatváltozás visszaszorítására meghozott intézkedéseiben. A klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodás, vagyis az adaptáció a leglényegesebb kérdés a jövőre nézve a tárgyalásokon hangoztatott mitigáció, vagyis üvegházgázok visszaszorítása mellett. Az új körülményekhez való alkalmazkodást segítené az Adaptációs Pénzügyi Alap, melyről az a döntés született, hogy hatékonyságát célzó megegyezések születését ösztönzik majd a későbbi tárgyalások során. Az új ausztrál miniszterelnök vezetésével Ausztrália csatlakozott az egyezményhez, és ugyanerre szólította fel az USA-t is. Az USA nyomására Kanada, Japán, az Orosz Föderáció és Ausztrália egyetértésével végül a záródokumentumba nem foglalták bele a kibocsátásra vonatkozó számszerű adatokat, csak azt, hogy a globális kibocsátásokat nagymértékben csökkenteni kell, s ebben a fejlett országoknak komoly szerepet kell vállalniuk. Az Európai Unió 20%-os csökkentést vállalt 2020-ig, valamint kijelentette, hogy 30%-os csökkentésbe is beleegyezik, amennyiben más országok is vállalnak ekkora mértékű változtatást. Az Európai Unió 2007-ben kibocsátott egy ún. zöld könyvet az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában Az uniós fellépés lehetőségei címmel, melyben a megváltozott körülmények lehetőség szerinti élhetővé tételét európai összefogással kívánja megvalósítani mind a politika, a jog, a gazdasági támogatások, a társadalmi tájékozta- 63

10 64 ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM tás továbbá a külső fellépés terén. Jelenleg (2008 júliusában) az EU Klíma-energia csomagja kapcsán A francia elnökség törekvése, hogy még ebben az évben megszülessen az Európai Parlamenttel az első olvasati megegyezés a csomag három elemében (ETS felülvizsgálat, az erőfeszítések tagállamok közötti megosztása, valamint a geológiai szénmegkötés és tárolás, CCS). Valamennyi jogszabály ügyében még 2008 folyamán döntést kívánnak hozni. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyve, s az ez alapján létrehozott ENSZ Környezetvédelmi Program (United Nations Environment Programme, UNEP) rendelkezik a tagállamokban létrehozandó klímaváltozási stratégiáról, amelyet Magyarország középtávon, re vonatkozóan Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) néven fogalmazott meg. Három fő vonulata: az uniós és nemzetközi követelményeknek megfelelően intézkedéseket irányoz elő, az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése, és növekedésének megelőzése érdekében. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani, úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energia-igényes irányba változzon. a már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemeit tartalmazza; valamint az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítását és a klímatudatosság erősítését. A NÉS felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben a biztonságpolitikára is szükséges kiterjeszteni az intézkedéseket. Miért fontos a klímaváltozás a biztonságpolitika számára? Az alábbiakban az USA katonai vezetésének nyilatkozata alapján az éghajlatváltozás kerülnek bemutatásra biztonságpolitikára vonatkozó hatásai. A biztonságpolitika feladata, hogy foglalkozzon azokkal a faktorokkal, melyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot. Nem csak a katonai fenyegetettség befolyásolja az állam nyugalmát, hanem egyéb nega-

11 A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI tív irányú változások is, melyek kibillenthetik egyensúlyából a nemzetgazdaságot. Így klímaváltozás is rombolóan hat rá. Az éghajlatváltozás egy egészen másfajta, sokkal komplexebb kihívás, mint amivel a biztonságpolitikának eddig szembe kellett néznie. Igaz, hogy ez egy viszonylag lassú fenyegetés, hiszen látszólag nem igényel azonnali cselekvést, azonban folyamatosan közeledik, és nyomasztó teherként nehezedik a világra. A klímaváltozás, hasonlóan egy világháborúhoz, az egész Földre kiterjed, minden nemzetet érint, s mivel semmilyen indokkal nem lehet kibújni hatása alól, ezért időben fel kell készülni a következményeire. A változó éghajlat hatalmas veszélyeket rejt. Az esetlegesen felerősödő migráció, a határvonalak erőszakos módon történő megváltoztatásának lehetősége, az evakuálási feladatok ellátása, továbbá az alapvető nyersanyagok megszerzése és birtoklása fölötti valószínűsíthető igény (étel, ivóvíz, energiaforrások), a romló helyzetben lévő nemzetgazdaságok elképzelhető, hogy mind világszintű méreteket öltenek, s kezelésük konfliktusokhoz, akár háborúkhoz vezethet, vagy egyéb szintű fegyveres beavatkozást vonhat maga után. Az egyik oka annak, hogy az emberi civilizáció fejlődni tudott az elmúlt 5 millió évben az, hogy az éghajlat nagyjából állandó körülményeket biztosított. A II. világháború utáni időszakban az volt a biztonságpolitika célja, hogy megvédje a stabilitást, ahol van, és megteremtse ott, ahol nincs. Itt található a kapcsolat az éghajlatváltozás és a biztonságpolitika között. A klímaváltozás nem csak a felmelegedést hozhatja magával, hanem számos olyan természeti jelenségre kihathat, melyek változásának következményeként már súlyos feszültségek keletkeztek egy államon belül és az államok között az elmúlt évezredek során. Ha az alapvető nyersanyagok nehezen érhetőek el, akkor a társadalmon stressz kerekedhet felül. Az államnak stabilitásra, biztonságra van szüksége ahhoz, hogy működni tudjon. Az emberi szükségletek alapvető elemeit sorra véve az alábbiakban bizonyítjuk az éghajlatváltozás veszélyeit. Vízgazdálkodás A víz alapvetően szükséges elem az emberi élethez. Használjuk ivóvízként, tisztálkodás, rekreáció illetve orvoslás formájában, 65

12 ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM a csatornázás ma már alapvető egészségügyi követelménynek számít. Amennyiben a különböző folyók vízgyűjtő területein lecsökken a csapadék mennyisége, úgy az komoly kihatással lehet a vízgazdálkodásra. Valószínűsíthetően azokban az országokban érződik majd ennek leginkább a hatása, ahol a felszíni vizek kihasználtsága van túlsúlyban a felszín alattiakhoz képest, mivel utóbbiakat jóval később fogja érinteni a változás. Egyes kutatások szerint Ázsiában a klímaváltozás hatására jellemzően több lehet az eső, viszont kevesebb lesz a havazás. Ennek a következményei egyes előrejelzések szerint látványosan fognak megmutatkozni. A Himalájából erednek a legnagyobb ázsiai folyók: Indus, Gangesz, Mekong, Yangce, melyek vízellátottsága a gleccserek kiszáradásával tragikusan lecsökkenhet re Pakisztánban, Dél-Afrikában, Indiában és Kínában hatalmas vízhiány keletkezhet. Árvíz A föld lakosságának 2/3-a partközelben él, hiszen ott található a leginkább fejlett infrastruktúra, a legtöbb gyár, szállítási útvonalak és eszközök, ipar, energiatermelés és elosztó központok. Az emelkedő vízszint ennek az infrastruktúrának nagy részét elmoshatja, így valamennyi létesítményt megsemmisülésre ítéli, továbbá akár óriási környezetszennyezést, fertőzésveszélyt is hozhat magával. Közelmúltbeli példa: a Kathrina hurrikán mekkora emberi és infrastruktúrabeli veszteségeket okozott, pedig ez csak egyszeri alkalom volt. A jövőben valószínűsíthetően folyamatosan lehet számítani ilyen és ehhez hasonló negatív hatású természeti jelenségekre, viharokra, hurrikánokra. A világ olyan legnagyobb és a mezőgazdaság szempontjából legfontosabb folyói, mint a Mekong, Nílus, Gangesz, Rajna, Amazonas, Mississipi, stb. partjai mind sűrűn lakottak. A tengerszint emelkedésével a sósvíz keveredhet az édesvízzel és tönkre teheti a folyók környéki gabonaföldeket. A gazdagabb országok jobban tudnak majd reagálni, s valamilyen formában képesek lesznek kezelni a várható pusztítások hatásait, de a szegényebb államoknak az anyagi és egyéb lehetőségek hiányában az esélyeik minimálisra csökkennek. 66

13 A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI Élelmiszer A hőmérsékletemelkedés során a világ mezőgazdaságának termőképessége összességében csökkenni fog. Valószínűleg északabbra tolódnak, áthelyeződnek az egyes mezőgazdasági termőterületek, így korábban mezőgazdasági célra nem használt részeket vonhatnak művelés alá, ám korábban jól termő régióknál megszűnhetnek a termeszthetőség feltételei. Egy jelenlegi problémából kiindulva bizonyíthatjuk, hogy világméretű társadalmi feszültségekhez vezethet majd az élelmiszerhiány. Afrikában, Darfurban hatalmas viszály alakult ki nomád és földművelő törzsek között, hiszen a nomádok a vízhiány miatt kényszerültek vándorlásra, a földhiány miatt pedig a földművelő törzsek vándoroltak olyan területekre, amelyek megművelhetőek. Ezek a területfoglalások, melyek a meglévő etnikai és vallásbeli különbségekkel párosultak, végül szükségszerűen erőszakhoz vezettek. Az éghajlatváltozás bekövetkeztekor mindez könnyedén elképzelhető lesz országos vagy nemzetközi szinten is. Indiában és Afrikában a szaharai részeken már most hiányt szenvednek élelmiszerből, s a későbbiekben ez a hiány csak fokozódni fog. Egészségügyi katasztrófák Igaz, hogy a jelenlegi hideg területeken pozitív hatása lesz a globális felmelegedésnek, a WHO (World Health Organisation) mégis azt mondja, hogy összességében negatív hatásokkal kell számolnunk. A felmelegedés meleg és nedves körülmények esetén olyan gyorsan terjedő betegségeknek biztosít majd megfelelő környezetet, mint a malária, a sárgaláz és a szalmonella, s ezzel a fertőzési zóna kiszélesedik, egyre veszélyeztetettebbé válhatnak a korábbi területeknél északabbra fekvő országok is. Az esetlegesen bekövetkező szélsőséges időjárás, nagymértékű hőmérsékletingadozások főként az időseket fogják sújtani, de valamennyi korosztály számára megterhelést jelentenek majd. 67

14 Energia ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM Az energiabiztonság valamennyi országot érint. Az energiafüggés nagymértékben kiszolgáltatja azt az államot, mely főként importból fedezi energia igényit. Azok az államok, melyek exportálható mennyiségben rendelkeznek energiaforrásokkal, a nemzetközi élet meghatározó szereplői lehetnek. A klímaváltozás hatására eddig érintetlen területeken lehet majd kitermelést folytatni, mely hatással lehet a nemzetközi erőviszonyokra. Nagy küzdelmet vonhat maga után az energiaforrások megszerzésére törekvő igény. Tömeges migráció Valószínűsíthetően felerősödnek majd a már napjainkban is tapasztalható folyamatok, miszerint egész néptömegek hagyják el szülőföldjeiket és keresnek kedvezőbb természeti adottságokkal bíró területeket. Egyes kutatások szerint 2025-re a világ népességének közel 40%-a vízhiánytól fog szenvedni, ezért fognak tízmilliók az alacsonyan fekvő területekről elvándorolni határokon belülre vagy határokon túlra, pl. Bangladeshből Indiába. Földhiány miatt felerősödhetnek a gazdasági, politikai feszültségek, erőszak megjelenése várható az őslakosok és a bevándorlók között, továbbá hatalmas akár, kontinens méretű területeken éleződhetnek ki a vallási és etnikai különbségekből eredő konfliktusok. Az étel és/vagy ivóvíz problémakör az elmúlt években többnyire csak regionális problémákat okozott, de háborúval nem járt. A jövőben - várhatóan a békés együttműködés és a konfliktus erőszakos megoldása közti választási lehetőséggel szembesülnek majd a víz és/vagy élelmiszerhiányban szenvedő régiók, pl. Kuvait, Jordánia, Izrael, Szomália, Algéria, Kenya stb. Számos fejlődő ország kormányának jelenleg nincs meg a megfelelő erősségű infrastruktúrája, hogy foglalkozni tudjon ezekkel az éghajlatváltozás által okozott következményekkel. Amennyiben az egyes gyenge kormányok nem tudják biztosítani a rendet, megvédeni az országhatárokat az esetleges invázióktól, elképzelhető, hogy erőszak lesz úrrá a különböző államokban, és így kedvező helyzet alakulhat ki az anarchisták, terroristák megjelenéséhez. 68

15 A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI Következmények az egyes földrajzi egységek vonatkozásában Európa A klímaváltozás legnagyobb hatása itt valószínűleg az erős migrációban fog megmutatkozni. A lehetetlen éghajlati körülmények, a gazdasági és szociális nyomás miatt az emigráltak egyes elképzelések szerint főként Észak- Afrikából, Törökországból, valamint az időjárási és éghajlati körülmények romlásával Afrika egész területéről érkezhet. A migráció igen nagymértékű gazdasági és szociális stresszt okozhat Európának. Észak- Európa területe jellemzően csapadékosabb lesz, míg Dél- Európáé szárazabb. A mediterráneum egyes előrejelzéseknek megfelelő hatalmas szárazsága miatt az európai mezőgazdasági termőterületek határa északra fog húzódni. Forrósági hullámok rázhatják meg majd a kontinens déli részét, elképzelhető, hogy malária, sárgaláz terjed majd Dél- Európa szerte. A fejlettebb országok képesek lesznek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Északon a part közeli városokat elboríthatja a víz. Ezek az országok egy ideig próbálkozhatnak a települések megemelésével, vízre való építkezéssel, azonban később elképzelhetőm hogy egyedüli hatékony megoldásként az infrastruktúrát át kell majd menteniük belsőbb és magasabb területekre. Egyes kutatások szerint a szegényebb balkáni országok azonban jellemzően a kivándorlást fogják választani, ezzel nagy terhet róva a többi államra. Nemzetvédelmi vonatkozások Elképzelhető, hogy Európa túl elfoglalt lesz hadseregeinek megerősítésével, saját területeinek, határainak védelmével, s ezzel számos nemzetközi egyezményt, szerződést, szövetséget fog majd megsérteni. Ezzel párhuzamosan valamennyi állam külön-külön erősítheti a rendvédelmi feladatok ellátására képes erőszakszervezeteit, valamint a civil társadalmi szerveződéseit. 69

16 Afrika 70 ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM Afrika jelenlegi helyzetét figyelembe véve láthatjuk, hogy súlyosan megszenvedheti a klímaváltozás következményeit. A kontinens az élelmiszer, az ivóvíz és a megművelhető föld hiánya miatt már ma a világ menekültjeinek kb. 30%-át adja. A területek sivatagosodásából és a radikális szintre lecsökkenő esőzésekből adódóan egyes előrejelzések szerint a kontinens mezőgazdasága képtelen lesz ellátni a területén élő embereket. Afrika legnagyobb hat városa és gazdasági központja partközelben fekszik. A tengerszint emelkedése akár a népesség kb. 25%-át kiszakíthatja környezetéből. A pesszimistább előrejelzések szerint bekövetkező gazdasági összeomlás, a gyengülő kormányok okozta általános politikai instabilitás erős migrációt és fegyveres konfliktusokat okozhat. Mindez kitűnő táptalaja lehet a terrorizmusnak. Afrika otthont ad számos halálos betegségnek, melyek terjedését nagyban elősegíti a meleg és a nedves környezet. A várható hőmérsékletemelkedés malária járványt okozna Kenyában, és a környező országokban, a nagyobb áradások pedig kolera járványt zúdítanának Dél Afrikára valamint a szomszédos államokra. Nemzetvédelmi vonatkozások Az esetlegesen bekövetkező civil csatározások, harcok, a terrorizmus külső katonai felügyeletet igényel majd. Nemzetközi katonai támogatásra, humanitárius szervezetekre lehet szükség az élelmiszerelosztásban, az egészségügyi körülmények javításában, a segítő emberek védelmében, valamint a rend helyreállításában. Az előbbiek mind súlyos igénybevételt jelenthetnek a hadseregeknek. Ezen túlmenően a határőrség, a katasztrófavédelem, a polgári védelem, a rendőrség szerepvállalása is igen jelentős kell hogy legyen, természetesen a civil egészségügyi és egyéb karitatív tevékenységet folytató szervezetekkel közösen együttműködve. Közel-Kelet A Közel-Keleten már ma is kritikus méreteket ölt az ivóvíz hiánya, hiszen az arab országoknak az 1/3- a külföldről szerzi be a vizet. A glo-

17 A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI bális felmelegedés csak rosszabbá teszi a helyzetet. Természetes hogy a víz hiánya miatt a meglévő települések víz köré épültek, és fognak épülni a későbbiek során az egyes civilizációk. A ritka nyersanyagok birtoklásáért folyó harc folyamatosan feszültségben tartja az államokat. Az állandó feszültségek és nehéz életkörülmények miatt a legkisebb probléma, változás is sokkal erősebben hat a környezetre a Közel-Keleten, mint bárhol máshol a világon. A nagy mértékű melegedéssel számoló kutatások szerint a bekövetkező tengerszint emelkedés miatt sós áradat öntheti el a part menti víztárózókat. A Nílus deltavidéke számít a legtermékenyebb területnek, s a folyó áradásával ez az élelemforrás is elveszhet. Erős migráció indulhat meg a lehetetlen életkörülmények miatt, mely óriási feszültségek forrása lehet. A klímaváltozás végzetes következményekkel járhat, eszerint egyenes utat jelenthet a kaotikus állapotok kialakulásához, az erőszak megjelenéséhez. Nemzetvédelmi vonatkozások A Közel-Kelet stratégiailag rendkívül fontos térségnek számít, ma ez az USA által katonailag leginkább megszállt terület. Az éghajlati, gazdasági, politikai nehézségek miatt még nagyobb lendületet vesz majd a terrorizmus, mely rendkívüli intézkedéseket, hatalmas igénybevételt jelent majd a fejlett országok számára. A felerősödő migráció hatásainak kezelése fokozott tevékenységet igényel a hírszerző és elhárító szolgálatok mellett a felderítésben és elhárításban lévő technikai és informatikai szakszolgálatoktól a különböző belügyi szervezetektől. Az amerikai kontinens A Karib-térség a legveszélyeztetettebb területek közé tartozik, hiszen a szigetvilág különösen ki van téve a tengerszint emelkedéséből adódó fenyegetettségnek. A tenger és a regionális felmelegedés által megnövekedő hurrikán aktivitás akár teljesen elpusztíthat számos szigetet. A gleccserek kiszáradása súlyos kihatással lehet az ivóvíz ellátottságra, s ez a csapás főképpen Perut és Venezuelát sújthatja majd. Latin-Amerikára jellemző, hogy önellátó élelmiszerekből, s mi több a gazdasága az élelmi- 71

18 ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM szer exportra épül. A szárazság és a tenger által elöntött területek súlyos csapást jelenthetnek a mezőgazdaságon kívül az egész gazdaságnak. Nem kizárható, hogy a pusztító tengeráradat és hurrikánok meg fogják semmisíteni Közép-Amerika területét, Florida és Kalifornia nagy részét. Az Ivan hurrikán 2004-ben Közép-Amerika térségére sújtott le (Fotó: National Aeronautics and Space Administration) Nemzetvédelmi vonatkozások Az USA-ra és Kanadára leginkább a Mexikóból és Dél-Amerikából jelenleg is meglévő, a jövőben hatalmas méreteket öltő migráció lehet hatással. Mellettük más földrészek országaiba irányuló migráció kezelése miatt, a békefenntartás érdekében hatalmas biztonsági erőket lehet szükséges felvonultatni a világ különböző részein. Az éghajlatváltozás okozta katasztrófák áldozatainak megjelenése a különböző államok hírszerző, elhárító, katasztrófavédelmi és belügyi szervezeteinek fokozott feladatellátást jelenthet majd. Ázsia A felmelegedésből következő tengerszint emelkedés Ázsia népességének kb. 40%-át érintheti majd, mindazt a kb. 4 milliárd főt, aki a parti régió közelében él. A lecsökkenő földterületek súlyosan visszavethetik a mezőgazdasági termelést, s a vízhiány miatt rossz termésátlagok alakulhatnak ki. Az áradások és a meleg, valamint a fertőzött víz által terjedő betegségek, járványok, malária, sárgaláz lehetséges pusztítása destabilizálhatja a területen élő lakosságot. A domborzati viszonyok, adottságok és elhelyezkedések miatt itt találhatóak a világon a legrosszabb helyzetben lévő országok. Ezek: Pakisztán, India, Sri Lanka, Bangladesh, Myanmar (Burma), Indonézia és a Fülöp- szigetek. Az Ázsia életére nagy hatással lévő Monszun szintén az éghajlatváltozás hatásai alá eshet. Ennek következtében 72

19 A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI megváltozhat a ciklikus folyamat szerkezete, időbeli eloszlása, energiarendszere. Elképzelhetővé válik olyan jellegű módosulás, hogy pl. a Monszun nem tavasszal érkezik, hanem tél végén, s ezzel módosítja az éghajlatra épülő mezőgazdasági szokásokat, társadalmi életet. A Fülöp- szigetek Nemzetvédelmi vonatkozások Egyes előrejelzések szerint az élettér elvesztése miatt a legnagyobb mértékű migráció Ázsiában lesz, mely táptalaja lehet a fegyveres konfliktusoknak. Különösen nagy odafigyelést igényelnek majd katonai és rendészeti téren ezek az országok, főként segítségnyújtási és rendfenntartási szemszögből nézve hatalmas kapacitásokat kötnek majd le. Valószínűsíthetően Európába és az Egyesült Államokba fog érkezni a legtöbb menekült. Az áramlás fokozott feladatellátást jelent a biztonsági szervekre, az erőszakszervezetek munkatársaira, úgy a fejlett, mint a kevésbé fejlett államokban, hisz óriási konfliktushelyzeteket kell feloldaniuk. A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozás kihatással van a biztonságpolitikára szerte a világon. Közvetett hatás a nemzetvédelemre A klímaváltozás súlyos következményekkel lehet a világ biztonságpolitikájára. Az egyes kutatások szerinti előrejelzések szerint, az időközben egyre bizonytalanabbá, instabilabbá váló államokban a szélsőséges időjárási körülmények, a tengerszint emelkedés, a gleccserek kiszáradása, az áradások és a gyorsan terjedő halálos betegségek maguk is közvetítők lesznek ahhoz, hogy kialakuljon egy biztonságpolitikailag súlyos hatás: a migráció. A migráció hatására meggyengülhetnek az államok, s az erős irányítás nélkül maradt területek növekedése megteremti az alapot a terrorizmus virágzásához. A fejlett országokban ez súlyos csapás lehet a gazdaságnak, s új biztonságpolitikai intézkedéseket kíván majd pl. a migráció és a súlyos, fertőző betegségek terjedésének megakadályozása érdekében. A globális felmelegedés új fenyegető elemekkel sújthatja a nemzeti és a nemzetközi biztonságpolitikát, s a biztonságra való igény változásokat fog kikényszeríteni. 73

20 ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM Számos ázsiai, afrikai ország már most is képességeik határán áll élelmezési, víz, lakhely ellátási szempontból. A globális felmelegedés tovább fokozhatja a nehézségeket, a gyenge kormányzati tevékenységgel együtt ezek a problémák ellehetetlenítik ezen országok helyzetét. A biztonságpolitika sikere nagyban függ attól, hogy hány különböző színtéren kell egyszerre, s hányféle különböző típusú kihívásnak megfelelni. Az éghajlatváltozás képes lehet arra, hogy különféle csapásokkal sújtson le a biztonságra, egyszerre számos helyszínen a világ különböző részein. A gazdasági és környezeti változások akár élelmezési, vízellátási és egészségügyi gondokhoz vezethetnek, s az emberek elvándorlásra kényszerülhetnek. A migrációból származó egyik legnagyobb veszély a terrorizmus. A klímaváltozás okozta nehézségek miatt az emberek szomszédos vagy távolabbi országokba vándorolhatnak. Az egyes befogadó országok és a menekültek kultúrája közötti ellentét gazdasági megterhelést és ellenszenvet okozhat először nemzeti, majd nemzetközi szinten. Ha az alapvető élelmiszereket, ivóvizet nélkülöző vagy súlyos katasztrófát, rendkívüli élethelyzeteket átélt sokkos népesség nem tudja feldolgozni az eseményeket, illetve az államvezetés esetleg nem tud megfelelő módon reagálni a nehézségekre, akkor az ország összeomolhat. Az instabilitás teret enged az önkényuralomnak, a szélsőségeseknek, a terrorizmusnak. A terrorizmus az egész világot fenyegetheti, s rendkívül komoly biztonságpolitikai odafigyelést igényel a féken tartása.a nagyhatalmak valószínűleg egyre nagyobb mértékben lesznek jelen a veszélyeztetett államokban, hogy segíthessenek mentési, evakuálási és logisztikai téren, s megakadályozzák a konfliktusok eldurvulását. A társadalmi igények túlléphetnek az állam teljesítőképességén, s a lehetségesen bekövetkező fegyveres konfliktusok megállítása szintén közös feladat lesz. Az USA mindig is személyes feladatának érezte, hogy segítsen a katasztrófák áldozatain, s ez még inkább igaz a Kathrina hurrikán pusztítása óta. A hadseregtől ezen irányba elvont erők hiánya a későbbiek folyamán érezhető lehet a testületben. A súlyos katasztrófák kezelése túlterjed a helyi hatóság teljesítőképességén. A nemzeti hadseregek és egyéb erők valószínűleg nem- 74

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Lévay Gábor közalkalmazott MH GEOSZ Katonaföldrajzi és szakkiképzési osztály ZMNE doktorandusza. 2008. május 27.

Lévay Gábor közalkalmazott MH GEOSZ Katonaföldrajzi és szakkiképzési osztály ZMNE doktorandusza. 2008. május 27. A közép-afrikai k konfliktusok hatása Európa biztonságára Jelentős biztonsági kockázatot képviselnek a világfejlődésből egyre inkább elmaradó, ugyanakkor egyre jelentősebb népességgel rendelkező régiók,

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban? Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Az EB energiapolitikai csomagja (2006 okt 2007 jan) European Renewable Energy Policy Conference (Brüsszel, 2007 jan 29-31) Nairobi klímacsúcs (2006 november):

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Háttér jegyzetek a ppt1-hez

Háttér jegyzetek a ppt1-hez Háttér jegyzetek a ppt1-hez 1. dia Éghajlatváltozás A tudományos eredmények meggyőzőek E prezentáció célja, hogy bevezesse a közönséget az éghajlatváltozás témájába, majd (rövid) áttekintést nyújtson a

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Klímaváltozás és migráció

Klímaváltozás és migráció Klímaváltozás és migráció Erdő Mariann PhD hallgató ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék mariannnerdo@yahoo.fr Európai Migrációs Hálózat Magyarország X. Nemzeti Ülés és Képzés a Migráció és a Menekültügy Uniós

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8.

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8. A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Készítette: Légrádi Anikó Budapest, 2003 1 Bevezetés Az éghajlatváltozás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében

Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében Baranyai Nóra (PhD) - Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatársak (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete) E-mail:

Részletesebben

Az UNICEF humanitárius tevékenységének eredményei 2014-ben

Az UNICEF humanitárius tevékenységének eredményei 2014-ben UNICEF/HIVA2014-00005/SCHERMBRUCKER UNICEF/SUDA2014-XX657/NOORANI UNICEF/NYHQ2014-1407/NESBITT UNICEF/NYHQ2014-1556/ZAIDI UNICEF/ETHA-2014-00408/OSE UNICEF/UKLA2013-00958/SCHERMBRUCKER Az UNICEF humanitárius

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-

Részletesebben

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Prof. Dr. Krómer István Óbudai Egyetem Intelligens Energia Ellátó Rendszerek

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI ZI ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSASA I. A világgazdas ggazdaság g fogalma, kialakulása és s fejlődése 2007.11.08. 1 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése A nemzetközi

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Páldy Anna Fodor József OKK Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetpolitikai fórum: A klímapolitika és a klímaváltozás főbb kérdései,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington

Részletesebben

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban Magyar Regionális Tudományos Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27-27 Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

17. Fő váro s i I nfo r mat ika A lka lma zó T a nu lmá n yi V er s e ny. Ko mp le x 2. kat egó r ia

17. Fő váro s i I nfo r mat ika A lka lma zó T a nu lmá n yi V er s e ny. Ko mp le x 2. kat egó r ia 17. Fő váro s i I nfo r mat ika A lka lma zó T a nu lmá n yi V er s e ny Ko mp le x 2. kat egó r ia Készítette: 2008.06.05. Iskola neve: Felkészítő tanárok: Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Kanyuk

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 6 / FOLYAMATOS KIHÍVÁS Ahhoz, hogy esélyünk legyen a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülésére, Európa politikáinak, kibocsátásainak, gazdaságainak és társadalmainak

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Klímabarát Települések Szövetsége elnök Gyakoribb szélsőségek a változó klímában Hőhullámok, extrém szárazság Szélsőséges csapadékviszonyok,

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben