A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KÖZÖTTI TEVÉKENYSÉGÉRŐL DR. BESENYEI LAJOS*

Átírás

1 15 A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KÖZÖTTI TEVÉKENYSÉGÉRŐL DR. BESENYEI LAJOS* A közgazdászképzés kari formában történő beindítása után 4 évvel, Dr. Czabán János professzortól vettem át a dékáni tisztségetl994. július 1-én. A régió gazdasági-társadalmi környezete sok szempontból kedvezőtlen volt az induló miskolci közgazdászképzés számára tekintettel a nehézipar tömeges leépítésére, az ebből fakadó magas munkanélküliségre és a térség általános kedvezőtlen helyzetére. A korabeli országos sajtó a válságrégió válságegyeteméről" írt, sokan demagóg módon a gazdasági és társadalmi problémákat kivetítették az egyetemi oktatásra is - természetesen teljesen alaptalanul - sajnálatos módon azonban ennek negatív hatása volt az egyetem iránti érdeklődésre. * egyetemi tanár

2 16 Dr. Besenyei Lajos A régió kedvezőtlen helyzete más szempontból viszont kedvezett az akkor indult közgazdászképzésnek, hiszen széleskörű piaci igény fogalmazódott meg olyan közgazdasági szakemberek iránt, akik a piacgazdasági követelményeknek megfelelő újtipusú felkészültséggel rendelkeznek s alkalmasak lehetnek a térség válságkezelésére", motorjai lehetnek a gazdasági szerkezet struktúraváltásának. Mindezen tényezők összességükben pozitív hatást gyakoroltak karunk elismertségére, megfelelő mennyiségű és felkészültségű hallgatót tudtunk felvenni, az oktatás színvonala jó volt, beindult a tudományos diákköri munka, hallgatóink sikerrel álltak helyt külföldi tanulmányutakon. Az ország legfiatalabb közgazdász egyetemi kara nagy becsvággyal és lendülettel kezdte meg a munkát s immáron 4 éves egyetemi kari múlttal elismert tagjává vált a magyar egyetemi közgazdászképzés egyetemi közösségének között stabilizálódott harmadik helyünk a hazai palettán - Budapest és Pécs után Miskolc lett a harmadik kiemelt egyetemi centruma a közgazdasági felsőoktatásnak, a Miskolci Egyetem pedig ezzel igazi universitássá, vált ahol komplex műszaki-gazdasági-jogi képzés folyt. Erre az időszakra tehető a Kar képzési és szervezeti rendszerének stabilizálása, a végleges tanszéki struktúra kialakítása A Karon 7 tanszék működött, a Számviteli és Statisztikai, a Vezetési és Szervezési valamint a Vállalatgazdaságiam Tanszék 1987-ben, a képzés indításakor,a Pénzügyi Tanszék 1989-ben, az Alkalmazott Közgazdaságtani Tanszék és Gazdaságelméleti Tanszék 1990-ben, a legfiatalabb Marketing Tanszék pedig 1994-ben jött létre. Ez a tanszéki struktúra megfelelt az adott időszak felsőfokú közgazdászképzéssel szembeni elvárásainak, a budapesti és pécsi egyetemekhez igazodó oktatásikutatási rendszert jelentett. Sikerült létrehozni olyan oktatói gárdát, amely felkészültségével, tudományos minősítettségével versenyképes közgazdászképzést tett lehetővé a Miskolci Egyetemen. A Karon 67 oktató dolgozott közöttük 9 egyetemi tanár és 9 egyetemi docens. Az oktató-kutató gárda létrehozásában a korábbi műszaki közgazdasági képzésben résztvevő kollégák játszották az alapvető meghatározó szerepet, ez a törzsgárda egészült ki - elsősorban az új, kimondottan közgazdasági tárgyak oktatására létrehozott tanszékek ide érkezett oktatóival számvitel, statisztika, pénzügy. Ezen időszak nagy horderejű döntése volt a Marketing Tanszék létrehozása amely már néhány éven belül igazolta létjogosultságát, széleskörű oktatási profilt és kapcsolatrendszert alakított ki, fontos eleme volt a korszerű közgazdász képzésnek. A piacgazdasági igények egyre erőteljesebb gyakorlatorientáltságot követeltek meg a felsőoktatástól - különösen a közgazdászképzéstől, a korábbi

3 A Gazdaságtudományi Kar közötti tevékenységéről 17 évek klasszikusan makro közgazdasági szemléletű oktatását egyre inkább ki kellett egészíteni a mikroszféra, a vállalkozások, a piac igényeit kielégítő oktatással. Ennek jegyében 1994-ben bevezetésre került a kétlépcsős közgazdászképzés amelynek első szakaszán a 3 éves alapképzésben lényegében üzemgazdászi, majd az azt követő 2 évben közgazdászi diplomát lehetett szerezni. Az alapvető cél az volt, hogy az első szakaszban szakképzettséget is adó diplomával kerüljenek ki hallgatóink az egyetemről, olyan gyakorlatcentrikus tudásanyaggal, amelynek birtokában a mikroszféra bizonyos szintjein sikerrel helyt tudnak állni. A második szakasz az elméleti kiegészítéseket, a megszerzett ismeretek elmélyítését, a szakmai látókör szélesítését jelentette széles körben konvertálható tudás megszerzésével. Néhány év után ben - ez a rendszer megszűnt, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a hallgatók 99 %-a a második lépcsőben folytatni kívánta tanulmányait. Érthető okok miatt nem tudtuk hallgatóinkat a közvetlen gyakorlati munkára felkészíteni, egész képzési rendszerünk és oktatási filozófiánk nem ilyen volt. Valójában nem tudtunk a főiskolán végzettekkel versenyképes gyakorlati felkészítést adni. Ugyanakkor a hozzánk jelentkező hallgatók eleve egyetemi diploma reményében felvételiztek ide, ennek megszerzését tűzték ki célul, a 3 éves képzést csak előtanulmánynak" tekintették. (Aki ugyanis csak 3 éves főiskolai tanulmányokat kívánt folytatni valamelyik főiskolára és nem egyetemre jelentkezett.) Karunkon bevezetésre került a szakirányú képzés - összhangban az országos tendenciával - s így hallgatóink az alábbi szakairányok közül választhattak: Humán Erőforrás Menedzsment, Marketing, Pénzügy-Számvitel, Szervezésvezetés és Vállalkozás. A Kar doktori iskolája - a Vállalkozáselmélet és gyakorlat - eredményesen működött, számos értékes Ph.D. dolgozat született. A Karon jelentős volumenű volt a postgraduális képzés, nagy igény volt a mérnök-közgazdász és a mérnök-menedzser diplomák iránt, megindult az MBA képzés előkészítése. Jelentős esemény volt a Kar életében a Tanácsadó Testület megalakulása melynek nemcsak helyi hanem országos és nemzetközi vállalkozások, bankok, biztosítók vezetői voltak a tagjai, évi rendszerességgel tartottuk konferenciáinkat. Sokat segített a képzés gyakorlatorientációjának megvalósításában, a Kar kapcsolati rendszerének szélesítésében.

4 18 Dr. Besenyei Lajos A Kar életének jelentős eseménye volt az évente megrendezett Tanácsadó Testületi Konferencia, ahol a kari oktatási-kutatási lehetőségeket a gyakorlati igényekkel és elvárásokkal egyeztettük, tananyagainkat ennek szellemében fejlesztettük. Több országos és helyi vállalkozással, bankkal, biztosító társasággal alakult ki szoros szakmai kapcsolat amely a kar kutatási tevékenységének pénzügyi finanszírozását is segítette. A külső körülmények számos vonatkozásban kedvezőtlenek voltak, 1995-ben bevezetésre került az u.n. Bokros csomag amely jelentős egyetemi létszámleépítést követelt. Szerencsére karunkat sikerült megóvni ettől a kellemetlen eseménytől, beláthatatlan károkkal járt volna egy nemrég alakult, fejlődési szakaszban lévő kar személyi állományának csökkentése. Komoly gondot okozott az üzleti szféra szívóhatásának erősödése, néhány évvel a gazdasági-társadalmi rendszerváltás után óriási igény jelentkezett az új, piacgazdasági ismeretekkel rendelkező fiatal közgazdászok iránt. Fiatal oktatóink, Ph.D. hallgatóink közül sokan távoztak karunkról ennek következtében - jellemzően felkészültségük olyan periódusában, amikor már eredményes tudtak volna oktatói és kutatói munkát végezni.

5 A Gazdaságtudományi Kar közötti tevékenységéről 19 Erre az időszakra esik a hallgatói létszám ugrásszerű emelkedése melyet nem követett az oktatói létszám bővülése s így évről-évre növekedtek az oktatói megterhelések. Ezt a gondot növelte, hogy a közgazdasági ismeretek rohamos térnyerésével más karok képzéseiben is megnőtt az oktatási igény. Az átoktatás egyre növekvő volumenével nem járt együtt ennek finanszírozása illetve más téren történő figyelembe vétele. Ugyancsak negatív külső körülményként jelent meg a tandíjak ezidőben történő bevezetése, az egyetemi tankönyvek és jegyzetek állami támogatási rendszerének megszűnése. Hallgatóink számára ezek komoly anyagi gondokat jelentettek mellyel a kar vezetésének is foglalkozni kellett. A vizsgált időszak fontos jellemzője volt, hogy megindult a kar oktatásának számítástechnikai alapokra történő helyezése, megkezdődött a számítógépes laborok létrehozása melyek a következő dékáni periódusban teljesedtek ki. A Kar nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, az alapok lerakása folytatódott, a British Council révén a Bradfordi Közgazdasági Főiskolára tanulmányutakat szerveztünk, ösztöndíjakkal utaztak fiatal oktatóink, nyelvtanfolyamokon vettek részt, közös kutatási munkát végeztünk. A Francia Intézet közreműködésével francia kapcsolataink alapjait raktuk le, román és ukrán egyetemekkel a már korábban is meglévő műszaki jellegű kapcsolatokat bővítettük, felvettük a kapcsolatokat a közgazdasági fakultásokkal. Az egyetem karaival kapcsolataink egyre sokszínűbbekké váltak, egyre több közgazdasági tárgy oktatására került sor, közös szakok beindításának előkészületei kezdődtek meg. (Gépészmérnöki Kar, Kohómérnöki Kar). Az 1996-os év fontos eseménye volt, hogy a kar kihelyezett közgazdasági képzést indított testvéregyetemünkön, a Soproni Egyetemen. A piaci kihívásokra reagálva az erdészeti és faipari mérnöki képzést közgazdászképzéssel kívánták bővíteni - ennek azonban nem voltak meg maradéktalanul a személyi és tárgyi feltételei. Karunk számára természetes volt, hogy segítsük selmeci társegyetemünket, kihelyezett képzés keretében indítottuk az első soproni évfolyamot, s amint sikerült megteremteni az oktatói-kutatói hátteret, az oktatás tárgyi és szervezeti feltételeit, a képzést átadtuk a Soproni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának.(1997 őszén). A kar hallgatói önkormányzata révén kialakultak a selmeci hagyományokon alapuló hallgatói rendezvények, a kar diákéletének szerve részét alkották a szakestek (balekavató, firmaavató, gyűrüavató szakestek), neves külső szakembereket sikerült ezek keretében a karhoz kapcsolni.(tiszteletbeli diák lett pl. Kupa Mihály volt pénzügyminiszter.)

6 20 Dr. Besenyei Lajos Összességében azt lehet mondani, hogy az közötti időszak a Kar életének stabilizációs időszaka, kialakultak azok az oktatási és kutatási szervezeti egységek és struktúrák melyek megteremtették a később fejlesztési lehetőségeket. Ez az időszak PR szempontból azt jelentette, hogy a budapesti és pécsi közgazdászképzés mellett a harmadik legjelentősebb képzés a Miskolci Egyetemen valósult meg, elismert és meghatározó tényezői lettünk a magyar felsőfokú közgazdász képzésnek.