VESZPRÉM MEGYE MULTISZEKTORÁLIS MARKETINGSTRATÉGIÁJA ÉS FORGATÓKÖNYVEI II. ÜTEM. KÉSZÍTETTE: Double Decker Kommunikációs és Vezetői Tanácsadó Kft.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VESZPRÉM MEGYE MULTISZEKTORÁLIS MARKETINGSTRATÉGIÁJA ÉS FORGATÓKÖNYVEI II. ÜTEM. KÉSZÍTETTE: Double Decker Kommunikációs és Vezetői Tanácsadó Kft."

Átírás

1 VESZPRÉM MEGYE MULTISZEKTORÁLIS MARKETINGSTRATÉGIÁJA ÉS FORGATÓKÖNYVEI II. ÜTEM KÉSZÍTETTE: Double Decker Kommunikációs és Vezetői Tanácsadó Kft október Veszprém Budapest

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A MEGKÖZELÍTÉS A MEGYEMARKETING KONCEPCIÓJA A MEGYETERMÉK VEVŐK, CÉLCSOPORTOK A MEGYEMARKETING MEGVALÓSÍTÓI A KOMPETENCIAMARKETING PARADIGMÁJA A MEGYEMARKETING SZEMLÉLET STRATÉGIAI TERVEZÉS FOLYAMATA KÖRNYEZET- ÉS SZITUÁCIÓELEMZÉS ÉRTÉKAUDIT BELSŐ KÖRNYEZET ÖSSZEFOGLALÓ ELEMZÉSE ERŐSSÉGEK/SIKEREK GYENGESÉGEK/KUDARCOK IMÁZSAUDIT TELEPHELYIMÁZS TEVÉKENYSÉGAUDIT VERSENYTÁRSAUDIT VESZPRÉM MEGYE MULTISZEKTORÁLIS MARKETINGSTRATÉGIÁJA MARKETINGCÉLOK STRATÉGIAI VÍZIÓ VERSENYELŐNY POZÍCIONÁLÁS STRATÉGIAI DIMENZIÓK, STRATÉGIATÍPUSOK STRATÉGIAI FORGATÓKÖNYVEK MARKETINGSTRATÉGIA TÍPUSOK PARCIÁLIS MARKETINGSTRATÉGIA INTEGRÁLT MARKETINGSTRATÉGIA VESZPRÉM MEGYE KÍNÁLATÁNAK KIALAKÍTÁSA MEGYEMARKETING EDDIGI EREDMÉNYEI GLOBÁLIS-LOKÁLIS SZEMLÉLET ESZKÖZÖK ÉS FELADATOK KÍNÁLATI MIX FEJLESZTÉSE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEK/JAVASLATOK KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK VÉDELME, FEJLESZTÉSE KULTÚRA KÍNÁLATÁNAK FEJLESZTÉSE

3 TÁRSADALMI VISZONYOK FEJLESZTÉSE OKTATÁS FEJLESZTÉSE TURIZMUS FEJLESZTÉSE KÖZSZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE LEHETŐSÉGEK MEGYEMARKETING VESZÉLYEK VESZPRÉM MEGYE VESZÉLYEK MEGYEMARKETING VESZPRÉM MEGYE KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁJA A KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA FOGALMA, ALAPVETÉSEK A KOMMUNIKÁCIÓS ALAPSTRATÉGIA A TÖBBFÁZISÚ KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA A KOMMUNIKÁCIÓS CÉL, ELSŐ FÁZIS A KOMMUNIKÁCIÓ CÉLCSOPORTJA A KOMMUNIKÁCIÓS MIX AZ IDENTITÁS MEGTEREMTÉSÉT ELŐEGÍTŐ PR AKCIÓK A MEGYEMARKETING SZERVEZETI KÉRDÉSEI A STRATÉGIÁBÓL KÖVETKEZŐ GYAKORLATI LÉPÉSEK MELLÉKLETEK FELHASZNÁLT IRODALOM

4 1. BEVEZETÉS ÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A megye felelős vezetése a közelmúltban összefogott annak érdekében, hogy megteremtse Veszprém megye további fejlesztésének koncepcionális hátterét és ennek nyomán a szükséges programok megvalósításának feltételeit. A megye felismerte, hogy a versenyképesség szempontjából alapvető feltétel a megyemarketing alkalmazása. Az elhatározást támogatta az a tény, hogy ha a megye következetesen követi marketingstratégiájának irányvonalait és erőfeszítéseket tesz annak megvalósításáért, akkor megyeként, vagy a régióval együtt sem kerülhet hátrébb a térségek versenyében. Az átfogó, megyei multiszektorális marketingstratégiai megfogalmazásának a célja az, hogy a meglévő adottságokra építve meghatározza a stratégia koncepcióját, a szükséges marketing erőfeszítések fő irányait, illetve megnevezze a megvalósításhoz szükséges intézmény- és együttműködési rendszert, valamint a végrehajtandó programokat multiszektorális szemléletmódot követve. A marketingstratégia a további taktikai marketingmunka szakmai alapja, amelyre támaszkodva a marketing-terv 1 elkészíthető. A marketingstratégia tudatos piacorientált vezetést takar. A marketingstratégia a stratégiai szintű megyemarketing magját, tartalmi lényegét képezi, amely más szakmai, funkcionális területek tervezését és fejlesztését is áthatja. A marketingstratégia meghatározása a megye kapcsán azért is fontos, hogy meghatározzuk azt a szakmai és logikai elvet, amely alapján a konkrét eszközök hatékonyak lesznek. A marketingstratégia a célokat átfogó marketingmegközelítés kialakítása, amellyel hatékony eszközkombinációt határozunk meg. A marketingstratégia kialakításakor a következő metodikával dolgoztunk: 1 A marketingstratégiához kapcsolódó marketing-terv kidolgozása a megye különböző szektoraiban tevékenykedő vállalatok vagy azok stratégiai szövetségének a feladata. A marketing-terv vonatkozhat üzletágra, vállalatra, termékcsoportokra és márkára is. A marketing-terv elemei: I. Vezetői összegzés és tartalomjegyzék, II. Pillanatnyi piaci helyzetkép, III. lehetőségek és problémák elemzése, IV. Célok, V. Marketingstratégia, VI. Cselekvési programok, VII. Várható nyereség illetve veszteség, VIII: Ellenőrzés. 4

5 1.) Első lépésben áttekintettük és feldolgoztuk a kiindulási dokumentumokat: a stratégiakészítés alapját képező Veszprém megye multiszektorális marketing stratégiája és forgatókönyvei I. Helyzetelemzés 2004 című tanulmányt, a Veszprém megye és kistérségei stratégiai fejlesztései programja 2001 című anyagot, valamint a Veszprém megye turisztikai koncepciója 2003 tárgyú dokumentációt. 2.) Második lépésben teamünk szakértői munka során is összegyűjtötte a stratégia kialakítását támogató megfontolásokat és meglátásokat. 3.) Harmadik lépésben mélyinterjúkat készítettünk a Megye különböző szektoraiban meghatározó szerepet játszó vezetőkkel. 4.) Negyedik lépésben a szekunder és primer információk után kidolgoztuk az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását biztosító marketingstratégia irányvonalait és kereteit. A feladat elvégzésére, és jelen stratégiai dokumentum elkészítésére a szeptember 3- án megtartott feladatindító megbeszélés után és az alapdokumentációk két típusának átvétele után másfél hónap állt rendelkezésre. A Double Decker Kommunikációs és Vezetői Tanácsadó Kft. ezúton kíván köszönetet mondani dr. Szántó Szilviának, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kara Nemzetközi Marketing Tanszéke adjunktusának a stratégiai tanulmány elkészítésének szakmai irányításáért, valamint Márk Tamásnak, Szántó Tamásnak és Strumperger Viktóriának a tanulmány összeállítása során végzett szakértői munkájukért. Köszönetet mondunk továbbá mindazoknak a Veszprém megyében élő és dolgozó vezető szakembereknek és köztisztviselőknek, akik a mélyinterjúk során évtizedes helyi tapasztalataikat és tudásukat megosztották munkatársainkkal, és ezzel nagymértékben segítették, hogy jelen stratégiai tanulmány a helyi viszonyok valós problémáira reflektáljon és gyakorlatias megoldásokhoz vezessen. 5

6 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Először is szeretnénk röviden áttekinteni, hogy milyen változások hívták elő a megyemarketing alkalmazásának szükségességét. A rendszerváltás óta eltelt időszak teljesen új kereteket szabott egy közösség életének megszervezése, egy település társadalma és vezetése számára. Sok, a régi rendszerre jellemző konfliktus feloldódott, ugyanakkor a megváltozott helyzet új, eddig nem ismert kihívásokat, feszültségeket generált. Gazdasági téren megindult a szolgáltató szektor bővülése. Általános tendenciaként jelentkezett a hagyományos exportpiacok elvesztése, a belső piac radikális szűkülése, a növekvő számú konkurencia megjelenése. A tömeges elbocsátások felszínre hozták a munkanélküliséget és a vele járó társadalmi gondokat. Elkezdődött a közlekedési és információs technológia fejlődése, továbbá növekedett a nemzetek közötti határok átjárhatósága és megfigyelhető a globalizáció térnyerése. Megváltoztak a megyegazdálkodás, városgazdálkodás feltételei. Megszűntek a közvetlen irányítási (beavatkozási) jogosultságok, ugyanakkor a válság szociális következményeinek a kezelése önkormányzati felelősségé vált. Jelentkeztek a korábban alkalmazott területi-tervezési módszerek kudarcai. Mindehhez kapcsolódott egy újfajta kihívás, a verseny, a hosszú távon állandósuló kihívás, amely megindult a fejlesztési forrásokért, az országok, régiók és megyék között. A korábbi passzív szerep már nem volt fenntartható. Az önkormányzatok nem térhetnek ki a gazdaságfejlesztési folyamatokba való bekapcsolódás elől az alábbi okok miatt: egy település csak saját forrásaira támaszkodva nehezen, többnyire egyáltalán nem tud kijutni egy válságos szakaszból. Szükség van a külső fejlesztési források bevonására, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a megye vonzóvá válik, a megyét úgymond megveszik. Az önkormányzati feladatok ellátásában hosszú távon nem lehet számítani a központi források bővülésére. Meg kell teremteni a helyi forrásokat, azokat pedig csak a helyi gazdasági teljesítmény növekedése tudja 6

7 kitermelni. A gazdasági szereplők közvetlen érdekei nem mindig esnek egybe a közösségi érdekkel. A gazdasági fejlődés együtt jár a területfelhasználás változásaival. Ennek szabályozása joga és kötelezettsége is az önkormányzatnak. Ma már teljesen új feladatot jelent a megyemarketing bevezetése az önkormányzati és hivatali munkába. A gyakorlatban gyakran ötlet- és véletlenszerű a tevékenység, de már körvonalazható a fő cél- és feladatrendszere. Alapvető célja a település- és megyemarketingnek, hogy a befektetés-ösztönzéssel megteremtett piacképességet juttassa érvényre. Ma számos olyan értelmezést fedezhetünk mind a tengerentúlon, mind Európában, hogy a települések marketingjének nemcsak kereskedelmi, gazdasági természetet tulajdonítanak, hanem beleértik a társadalmi jólét előremozdításának alapfilozófiáját, annak kulturális, egészségügyi összefüggéseit is. Összefoglalva: a megyemarketing a megye versenyképességének, vonzerejének feltárása, fejlesztése, megvalósításának kidolgozása és támogatása, valamint a komparatív előnyök kommunikálása a többszintű, jóléti célok elérése érdekében. A marketingstratégia tudatos piacorientált vezetést takar. A marketingstratégia a stratégiai szintű megyemarketing magját, tartalmi lényegét képezi, amely más szakmai, funkcionális területek tervezését és fejlesztését is áthatja. A marketingstratégia meghatározása a megye kapcsán azért is fontos, hogy meghatározzuk azt a szakmai és logikai elvet, amely alapján a konkrét eszközök hatékonyak lesznek. A megyemarketing során egyik sarkalatos pont a termék behatárolása. A termék itt maga a földrajzi hely, avagy az általa nyújtott feltételek, adottságok, értékek, szolgáltatások, tehát mindaz, amit az adott helyen kínálnak és amelyek a célcsoport(ok) szükségleteinek, igényeinek és elvárásainak kielégítését szolgálják. A megyemarketing által közvetített termék két csoportra osztható: egyrészt az információra, másrészt az információ tárgyiasult formájára. Ez jelenik meg a megyében található földrajzi adottságok, látványosságok, szolgáltatások, termékek képében. 7

8 Veszprém megye mint termék a következőkkel jellemezhető: Magyarország nyugati felének, Dunántúlnak középső megyéje A Bakony és a Balaton által Magyarország és Közép-Európa egyik legszebb természeti környezetét képviseli A természeti-környezeti lehetőségei vonzó megyekép lehetőségét adják Magyarország hagyományainak, tradícióinak és a kulturális értékeknek egyik legjobb hordozója Magyarország és Közép-Európa tudásiparának egyik potenciális fejlesztője, az egyetemi oktatás regionális központja Dunántúl és a Közép-Dunántúl régió egyik legkeresettebb turisztikai célállomása A hagyományos ipari gazdaság egyik regionális innovációs központja A mezőgazdaságon és az élelmiszeriparon belül a Balaton-felvidék szőlő és borkultúrája, és történelmi borvidékei jelentősek A megyei önkormányzatban megtalálható a megyei gazdasági-politikaiszellemi elit, akik fontos hajtóerőt jelentenek. A piacszegmentáció a marketing alapfeladata, mégis a megyemarketingben kevésbé figyelhető meg. A piacszegmentáció segítségével meghatározhatjuk kik a fogyasztóink, azoknak milyen jellemzői, igényei vannak, melyek azok a speciális üzeneteket, amelyeket célszerű nekik eljuttatni. A megyemarketing tevékenység elsődleges célcsoportjának a helyi lakosságot tartjuk. A megyemarketing másodlagos célcsoportjának tekinthetőek a gazdasági tevékenységet folytató hazai és európai termelő- és szolgáltató vállalkozások, vállalkozók, potenciális befektetők. A harmadik helyére kerültek a célcsoport-rangsorban a tudásipar képviselői: egyetemek, kutatóintézetek munkatársai. A célcsoporthoz tartoznak, 8

9 akik ideiglenesen választják tartózkodásuk helyéül a megyét, illetve olyan személyek és szervezetek, akik döntéseikkel (pl. pályazatok/támogatások megszerzése, infrastruktúra fejlesztése stb.) befolyásolják a megye működését. Nem utolsó sorban fontosak a külföldi beruházók, a külföldi gazdasági egységek. Mivel a területi megyemarketing tevékenység új jelenségnek számít hazánkban, még nincsenek jól kialakult irányítási modellek. Véleményünk szerint az irányításban és koordinálásban szerepet kaphat elsőként a Veszprém Megyei Közgyűlés (mint politikai testület), illetve annak valamelyik Bizottsága. Fontos szerepkörhöz juthat az irányításban a legutóbbi időben jelentős pénzosztó hatáskörrel felruházott Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács vagy annak valamely Bizottsága. A kezdeti, inkubáló időszakban további lehetőség a közgyűlés elnöke mellé szervezett, operatív bizottság vagy tanácsadó testület. Ennek lehetnek tagjai a tudomány, a gazdaság, a területfejlesztés és a közigazgatás mértékadó szervezetei és képviselői, megyén belüli vagy országos szinten működő szakértői műhelyek, tanácsadó cégek. Intézményi megoldás lehet az eseti vagy állandó szakértő cégek bevonása, illetve egy kifejezetten gazdasági alapon működő, független, de megfelelően ellenőrzött és felelősen számonkérhető kht. is elláthatná a feladatokat. A Veszprémi Egyetem, illetve a Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) is bevonható az irányító szerepet betölthető intézmények közé. Mivel a Kamarák (pl. pl. Kereskedelmi és Ipari Kamara, Agrárkamara, Építészkamara, Kézműves Kamara stb.), illetve a Szövetségek (pl. KISOSZ stb.) szakmai érdekképviseleti szervezetek, úgy gondoljuk, hogy ebből fakadóan nem az irányítás a meghatározó a tevékenységükben. A megyemarketing, amely annak érdekében, hogy megtalálja és elérje a célcsoportját, mindenekelőtt az adott terület kompetenciáit kell, hogy számba vegye. Kompetencia alatt értjük a megye által képviselt képességeket, szakértelmet, amely jelent természeti, földrajzi, történelmi, emberi adottságokat, illetve saját erőfeszítésekkel elért eredményeket akár a gazdaság, kultúra vagy a tudomány területén a megyét képviselő személyek révén. A kompetenciarendszert két csoportba sorolhatjuk a kínálati vagy teljesítménykompetencia, illetve a kommunikációs kompetencia és eszközök rendszerébe. 9

10 A megye versenyképessége, ahogyan a megyemarketing definiálásakor is jeleztük az adottságokra alapozva, a különböző területeken megjelenő kompetenciákra épülő kínálatfejlesztéssel biztosítható. A kompetenciák felmérése az értékaudit, imázs- és tevékenységaudit elvégzésével lehetséges. A megyei marketingstratégia alapvető feladata és célja a megye magasabb szintű stratégiáinak megvalósítása versenyképes, jó piaci pozíció kialakításával. Centrumában a következő kérdések állnak: az üzleti környezet elemzése, a vevői szükségletek és igények feltárása, a megfelelő, a célcsoportok igényeit kielégítő termékek és szolgáltatások biztosítása, a tervek megvalósítása. A marketingstratégia három kulcseleme: a vásárlók, a versenytársak és a belső szervezeti feltételek. Fontos megfontolások a megyemarketing-stratégia kialakítására vonatkozóan: a megyemarketing-tevékenység sikere növekszik, ha tartalmában, használt eszközeiben építkezhet a nagyobb földrajzi, területi egységek által végzett marketingtevékenység eredményeire. A megyemarketing nemcsak az önkormányzat feladata. Az intézményi rendszernél már említettük, hogy a koordináció alapvetően az önkormányzat, illetve az általa vagy közreműködésével tevékenykedő intézmény teendője azzal a céllal, hogy összehangolja tudatosan a különböző tevékenységeket. Ez a koordinációs igény is alátámasztja a marketingstratégia átgondoltságának és tudatosságának szükségességét. Elvégezve Veszprém megye belső környezetének elemzését, összességében elmondhatjuk, hogy a legnagyobb problémát az összefogás és egységes koncepció hiánya jelenti. Nincs egység a megye települései között, nincsen közös fellépés, közös tervezés és megvalósítás. Inkább az elkülönült tevékenykedés, önálló érdekérvényesítés, egyedi küzdelem jellemző, ami egyfajta összevisszaságot eredményez. A tevékenységek, programok többnyire esetiek, a nem összehangolt önálló programok akadályozzák a megye egységének kialakulását. A megyetermék számára nemcsak a meglévő értékek, hanem az imázs is meghatározó, hiszen a tényezőiben megismert vélemények, vélekedések, értékelések adnak alapot arra, hogy kezdeményezhessük a termékek, szolgáltatások 10

11 megváltoztatását, továbbfejlesztését. A gazdasági imázs alakításával javítható a megyébe irányuló befektetési szándék, amely a gazdasági szerkezet folyamatos megújítását, a kívánatos gazdasági növekedést, jövedelemteremtést és így a foglalkoztatottsági színvonal mértékét biztosítja. Az ún. telephelymarketingnek tehát kiemelt szerepe van. A tevékenységaudit jövőbeli elvégzését szükségesnek tarjuk, sőt a múltban szükségesnek tartottuk volna. A marketingcélok megfogalmazása a korábban ismertetett elemzési eredményekre építve, illetve a lehetőségek és veszélyek figyelembevételével vezethető le. A közösségformálás, a polgárok és szervezetek aktivitásának, önbizalmának, a mi tudat kialakításában a valós kockázatok vállalásának, nagyhatású mozgósító erővel bíró célok megfogalmazásának nagyon nagy szerepe van. Ebből egyértelműen következik az alapfeladat: a versenyképesség megteremtése és fenntartása. Amennyiben sikerül ezt a feladatot megoldani, akkor az eredmény a település/megye felemelkedése, MAJD TALPON MARADÁSA. A versenyképesség megteremtésével elérendő cél a megye gazdaságának növekedési pályára állítása, esetenként a válság kezelése. Ebben a fázisban a stratégiai feladat a megye fogadóképességének kialakítása. A megyemarketing fő prioritásai: a 1./ gazdaságfejlesztése, 2./ turizmus fejlesztése 3./ oktatás, képzés, kultúra fejlesztése. Továbbá a később tárgyalt pozícionálásunknak megfelelően a JÓLÉT kérdését helyezzük a középpontba. A jólétet mint domináns célt - a megye adottságait figyelembe véve részcélokra bontottuk le. A célrendszer nem szólhat két-három éves távlatra, hanem csak hosszú távra, évre előre. A megye számára tehát elsődleges a hosszú távú stratégiai vízióban való gondolkodás. A stratégiai jövőkép kialakításakor tehát nem lehet eltekinteni attól, hogy merre fejlődik a világ és hogyan nézhet ki a jövő év múlva. 11

12 Az általunk megfogalmazott stratégiai vízió alapja az innováció, amelyet a jövő iránti elkötelezettségként értelmezünk, míg ennek a stratégiának a hordozója az információ! Veszprém megye jövőképe tehát: INNOVÁCIÓS ÉS INFORMÁCIÓS MEGYE. Veszprém megye a következő versenyelőnnyel rendelkezik: természeti adottságokból eredő turisztikai vonzerők, épített örökség, a vidék gazdasága. A felhasználható fő versenyelőnyök a fentiekből: elhelyezkedés, tradíció. Ezek az információk lényegesek a pozícionálásnál. A pozícionálás egyfajta harc a vevő emlékezetéért, ami annyit jelent, hogy az adott piacon a termékünket a versenytársakhoz képest meg kell különböztetni és ezt a vevők felé közvetíteni kell. A pozícionálás egyrészt önmagunk meghatározását, a versenytársakhoz való viszony meghatározását, másrészt ennek a vevőkben való tudatosítását jelenti. A pozícionálást a megyetermék definiálásából vezettük le, amelynek megfelelően: Veszprém megye a Dunántúl szívében fekvő, ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző és az innovációra nyitott, interaktív, valamint a megyében élő emberek jövője iránt elkötelezett megye. Azaz: Kik vagyunk? Hol tartunk most? (azaz milyen jelenlegi versenyelőnyökre alapozhatunk) Veszprém megye a Dunántúl szívében fekvő, ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző (elhelyezkedés, tradíció) Hol akarunk versenyezni, azaz mi a hozzáadott érték? (stratégiai vízió része) A megyében élő emberek jövője iránt elkötelezett megye = innovatív megye. 12

13 Hogyan kívánjuk ezt elérni? Nyitottsággal, interaktivitással. Az alternatív pozícionálást szintén a megyetermék definiálásából vezetjük le: 1./ Jelen esetben a megyetermék egy földrajzilag behatárolt területet jelent, ezért a földrajzi pozícionálás elengedhetetlen. A kiindulási alapunk az, hogy Magyarország nyugati felén, a Dunántúl középső részén, fejlett térségében elhelyezkedő megyéről van szó. Veszprém megye a Dunántúl fejlett térségében fekvő megye. 2./ A pozícionálás következő része a megye adottságait: A Bakony és a Balaton által Magyarország és Közép-Európa egyik legszebb természeti környezetét képviseli Magyarország hagyományainak, tradícióinak és a kulturális értékeknek egyik legjobb hordozója A mezőgazdaságon és az élelmiszeriparon belül a Balaton-felvidék szőlő és borkultúrája, és történelmi borvidékei jelentősek foglalja magába sűrített formában. Ennek alapján: Veszprém megye ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző megye. 3./ A pozícionálás harmadik eleme a potenciális megyetermék jellemzőit: Magyarország és Közép-Európa tudásiparának egyik potenciális fejlesztője, az egyetemi oktatás regionális központja Dunántúl és a Közép-Dunántúl régió egyik legkeresettebb turisztikai célállomása a hagyományos ipari gazdaság egyik regionális innovációs központja 13

14 egyesíti és Veszprém megyét A LEHETŐSÉGEK megyéjeként azonosítja. VESZPRÉM MEGYE POZÍCIONÁLÁSA: VESZPRÉM MEGYE A TRADÍCIÓK ÉS A LEHETŐSÉGEK MEGYÉJE Veszprém megye a Dunántúl fejlett térségében fekvő ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző és a lehetőségeket biztosító megye. A pozícionálás más szempontból lebontva: Kik vagyunk? Hol tartunk most? (azaz milyen jelenlegi versenyelőnyökre alapozhatunk) Veszprém megye a Dunántúl szívében fekvő, ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző (elhelyezkedés, tradíció) Hol akarunk versenyezni, azaz mi a hozzáadott érték? (stratégiai vízió része) A megyében élő emberek számára lehetőség biztosítása = a lehetőségek megye. Hogyan kívánjuk ezt elérni? Tradíciókra építve. A marketingstratégia a célokat átfogó marketing-megközelítés kialakítása, amellyel hatékony eszközkombinációt határozunk meg. Mielőtt a marketingstratégiai megoldás-javaslatok kifejtésébe kezdenénk stratégiai forgatókönyveket is felvázoltunk. Azért lényeges a forgatókönyvekben való gondolkozás, mert sok tényező befolyásolja, hogy a kimunkált stratégia hogyan tud megvalósulni. A stratégia megvalósítása előtt érdemes mérlegelni különböző a céljaikban, prioritásaikban, eszközeikben, megközelítéseikben eltérő alternatívákat. A forgatókönyv a célok elérésének különböző módjait tartalmazza és logikai rendjével megalapozza a stratégiaalkotás döntéseit. 14

15 Mi elsődlegesen a termék földrajzi definiálásában lévő különbségekre építjük a forgatókönyveket. Ennek alapján a termékek: 1. Közép-Dunántúli Régió 2. Veszprém megye 3. Csonka megye, azaz Veszprém megye maradványa a Balatoni Idegenforgalmi Régió nélkül. A parciális marketingstratégiák közül Veszprém megye számára diverzifikált stratégia megvalósítását javasoljuk, amely új termékkel és új piacokon való megjelenést takar. Valamint a megye számára a résmarketing stratégia alkalmazását is javasoljuk, ami azt jelenti, hogy megye az erőforrásait koncentrálja az adottságaihoz leginkább illeszkedő teljesítményterületen, az adottságaihoz leginkább illő kínálattal jelenik meg a jól körülhatárolt célcsoportjai számára. Az integrált marketingstratégiák közül a javaslataink: A stratégia tervezési terület alapján: földrajzi egység alapú stratégia. A stratégiai pozíció elve alapján a résstratégia megvalósítását javasoljuk a megye számára. Úgy gondoljuk, hogy Veszprém megye jelenlegi helyzetét alapul véve, sem a vezető, sem a kihívó vagy követő pozíció-törekvés nem lenne releváns. Az alapstratégia iránya, hogy mivel a megyében az erőforrások és adottságok jelentős része még kihasználatlan vagy rossz hatásfokkal működik, azaz nincs valós kínálattá alakítva, ezért elengedhetetlen a megye mint termék fejlesztése, diverzifikációja. Veszprém megye komparatív versenyelőnyei: az elhelyezkedés, a tradíció és az innováció. A piaci aktivitási mértéknél Veszprém megye esetében nem a teljes piac lefedését javasoljuk, azaz nem törekszünk teljesen széles front nyitására, hanem koncentrálunk bizonyos fejlesztési területekre, turisztikai célcsoportokra stb., azaz szegmensorientáltan gondolkozunk. A piackezelési stratégiák közül Veszprém megye esetében a termékjelleg összetettsége, a versenytényezők és a célcsoportok nagymértékű különbözősége miatt nem folytatható eredményesen tömegmarketing. Mindenképpen a differenciált stratégia a célravezető. 15

16 A piaci lépések időzítése kapcsán, az időstratégiák kapcsán elmondhatjuk, hogy a versenytárs megyék sok szempontból 2 (pl. gazdaság, oktatás) megelőzték Veszprém megyét, de saját kezdeményezéseivel (pl. klaszterek, turizmus) az elsők között jelent meg. Az esetek egy részében még be lehet hozni ezt a lemaradást, és jobb, sikeresebb megoldásokkal át lehet venni a vezető szerepet. A követő szerep tudatos is lehet, ha mások tevékenységére figyelve, az innováció kockázatát, az új ötlet bevezetésének költségeit más viseli és a megye már meglévő tapasztalatokra épít. Veszprém megye számára a korai követő stratégiát indítványozzuk. Veszprém megye számára a jövőben az aktív, kezdeményező, a folyamatok elébe menő, proaktív magatartás, és nem a követő, védekező, a versenytársak lépéseire reagáló passzív stílus elfogadása a kívánatos. A vevőorientáció kapcsán Veszprém megyének a preferenciák kialakítására való összpontosítást javasoljuk. A megye sajátosságai, adottságai a régióban elfoglalt jelenlegi szerepe alapján a konkurenciaorientációt jelző kooperáló stratégia megvalósítása mellett tesszük le a voksunkat. Veszprém megye esetében mint a kínálat, mind a kommunikáció terén súlypontokra hangsúlyt helyező, intenzív tevékenységre van szükség, amely hatékony eszközkombinációval párosul. Napjainkban a globalizáció a gazdasági és társadalmi folyamatokban globlokális módon van jelen. A tudás és gazdaság piacain megfigyelhető átfogó és összetett folyamatoknak része a társadalom is, ezért a tudásgazdaság együtt jár a tudástársadalommal. A tudástársadalom és tudásgazdaság kiépítését a világban tapasztalható globális folyamatok is előhívják. A trend azonban inkább a globlokalizáció felé tart, azaz a gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan elv érvényesítése felé. Ez azt jelenti, hogy a kétfajta: a globális törekvéseket követő, és a helyi adottságokra építő gondolkodásmód egyidejű képviseletére van szükség. A stratégiai és operatív feladatok megvalósítása mellett törekedni kell a megye adottságainak fejlesztésére, amely négy területet foglal magába: 2 Ennek alátámasztására lásd a 2. számú Mellékletet. 16

17 - A fejlődés intézményi alapjainak megteremtése (meg kell alapítani a szükséges szervezeteket és törekedni kell a már működő intézmények és szervezetek közötti összhang kialakítására). - Másrészt meg kell teremteni a megye által betölteni kívánt szerep ellátásához nélkülözhetetlen anyagi és szellemi infrastruktúrát (pl. megközelíthetőség javítása, ipari parkok kialakítása, önkormányzati dolgozók továbbképzése) - Harmadrészt szükséges olyan arculat megteremtése, amely feltámasztja a megye korábbi szellemét, és olyan környezetet alkot, amelyben mind a lakosság, mind a látogatók jól érzik magukat. - Negyedrészt fontos olyan látványosságok (fesztiválok, vásárok, kiállítások stb.) megrendezése, amelyek a látogatók különböző rétegei számára vonzóvá tehetik a megyét. A kínálati mix elsősorban olyan közösségi marketing-mix elemeket tartalmaz, amelyek terelik, koordinálják a vállalkozói, a non-profit és civilszervezetek tevékenységét is. Már korábban utaltunk a területtermék kettős természetére, amely egy igen szerteágazó tevékenység realizálását jelenti. A célokban megjelent törekvések alapján levezethető, hogy olyan piac- és termékfejlesztésre van szükség, amely hozzájárul a megye vonzerejének, versenyképességének javításához, illetve ahhoz, hogy a megye befektetési és telephelyként, értékesítési piacként, turisztikai célpontként és lakhelyként is sikeres legyen. A feladatok világosan felépíthető területekre bonthatóak: 1. gazdaságfejlesztési stratégia és program mint a kínálati mix alapja 2. kulturális, tudományos teljesítmények, intézmények fejlesztése 3. környezetvédelem, környezetgazdálkodás 4. társadalmi viszonyok fejlesztése 17

18 5. közszolgáltatások működtetése, hatósági funkciók, tevékenységek ellátása. Ezek részletes kifejtése a tanulmányban megtalálható. A kínálati mix fejlesztéséhez a megye és a megyemarketing számára adódó lehetőségeket is csatoltuk. A megyét fenyegető veszélyek áttekintésekor egyértelmű, hogy a legnagyobb veszélyforrások a gazdaság, a megyemarketing területén vannak 3. A lehetőségek között felsorolt multiszektorális javaslatok megoldásokat adnának a fenyegetettségek kiküszöbölésére. Ennek azonban feltétele a megyei elit elköteleződése az új stratégia megvalósítása irányában. Szintén fontos azon szemléletbeli megközelítés amely szerint a reálfolyamatok tudatos és koncepciózus kezelése mellett a kommunikációs stratégia kialakítása és működtetése egyaránt elengedhetetlen feltétele egy térség sikeres működésének. A hatékony marketingkommunikáció alapfeltétele, hogy a kommunikációs eszközök alkalmazása egymásra épüljön, kellő intenzitású legyen és mind tartalmilag, mind időben összehangolt legyen. Ennek elérése megköveteli a stratégiai szemléletet és az integrált marketingkommunikációt. Egy régió arculatának, identitásának és imázsának tudatos kialakítása, az objektív tények és a szubjektív imázs összhangjának megteremtése, más szóval a kommunikációs stratégia megvalósítása időigényes folyamat. A tervezési folyamat során összegyűjtött, strukturált és analizált információk alapján egyértelműen kirajzolódik a gazdaság (kínálati mix, termékfejlesztés), a turizmus és az életminőség területére koncentráló diverzifikációs megközelítésre épülő, differenciáló, többfokozatú, integrált kommunikációs stratégia kialakításának és megvalósításának szükségessége. A javasolt kommunikációs stratégia részletes kifejtése a tanulmányban található. 3 Ezt az állításunkat a 7.6 és 7.7. alfejezetekben részletezve alátámasztjuk. 18

19 A stratégia értékét nem csupán az mutatja meg, hogy mennyire értékeli megfelelően az aktuális helyzetet és fogalmaz meg helyes stratégiai irányokat, hanem alapvetően az, hogy MENNYI VALÓSUL MEG belőle! 19

20 3. A MEGKÖZELÍTÉS 1. A megközelítés elemei 1.1 A stratégiakészítés alapján a Veszprémi Egyetem által készített Veszprém megye multiszektorális marketing stratégiája és forgatókönyvei I. helyzetelemzés dokumentáció képezi, a Veszprém megye és kistérségei stratégiai fejlesztési programja és a Veszprém megye turisztikai koncepciója 2003 tárgyú alapdokumentumok figyelembevételével. 1.2 A projekt célja egy átfogó, megyei multiszektorális marketingstratégiai megfogalmazása, a megvalósításhoz szükséges intézmény- és együttműködési rendszer megnevezése, a várható költségek és finanszírozási módok emberi- és anyagi erőforrások meghatározása. 1.3 A stratégiát le kell bontani konkrét, ágazati és egyedi programokra. A stratégia meg- fogalmazza a megye politikai, gazdasági és társadalmi szervezetei marketing tevékenységének összehangolása és a kommunikációs stratégia során alkalmazandó módszerek, eszközök, szervezeti formák bemutatását, továbbá forgatókönyveket ad célcsoportonként a globális-kontinentálisregionális térverseny kihívásaira. 1.4 A prioritás rendszer kidolgozása. 1.5 Egy stratégiai vízió megfogalmazása, amely plasztikusan és modellszerűen érzékelteti, hogy a megye merre tart, mihez képest határozhatók meg a változásokról, hogy fejlődésről vagy visszalépésről van-e szó. 1.6 A médiának a bevonása a célcsoportként definiált körbe, mivel nem elég eszközként figyelembe venni, önálló erőforrásokat és aktivitást igényel a kezelése. Elkerülhetetlen a megye országos sajtóval való kapcsolatának felépítése és professzionális menedzselése, az országos híráramba való pozitív bekapcsolódás stratégiájának megalkotása. 20

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN Dr. habil. Szabó Zoltán PhD MBA Vada Gergely - Vezető tanácsadó TÉMAKÖRÖK Célcsoportok 10 K SWOT MIR Exponenciális tervezés Kulcs a Befektetőkhöz Tervezési projekt -

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet - Nem tudom ki vagy. - Nem ismerem a céged. - Nem ismerem a céged termékeit. - Nem tudom mire törekszik a céged.

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A vállat szemléletmódjait piaci orientációit

A vállat szemléletmódjait piaci orientációit Marketing 11.évf. A vállat szemléletmódjait piaci orientációit Termelési orientáció/koncepció Termékkoncepció Értékesítési koncepció Marketingkoncepció!!! 4 pillére Társadalomközpontú marketingkoncepció

Részletesebben

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013.

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. 1 koncepció meghatározza, hogy kiknek mit ad el, és hogyan teremt ebből pénzt a vállalkozás. StartUP Vállalkozásindítás

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A NESsT küldetése és tevékenységei

A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2015 A képzés során a hallgatók megismerkednek a településmenedzsment komplex szemléletmódjával, így képessé válnak a stratégiai tervezésre,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet Business Marketing Menedzsment 2. Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet 1 Marketing alapsajátosság: gyakorta még nem létező termékek eladása o Először értékesítjük (szerződést kötünk) majd

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia A közösségi tervezés lehetőségei a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztésben Vázlat Ditzendy Károly Arisztid 1. Közösségi fejlesztés,

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Répássy Helga1 - Szabó Gyöngyi2 - Paulik Mónika3- Salamin Géza4 Feladat A Budapesti Műszaki

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben