INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS SZERZŐ: SVÉDÁNÉ HÁGER MARIANN IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: DR. CZÉKMANN ZSOLT EGYETEMI TANÁRSEGÉD MISKOLC 2014

2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW AND STATE DEPARTMENT OF ADMINISTRATIVE LAW RECORD OF THE PROPERTY AUTHOR: SVÉDÁNÉ HÁGER MARIANN BA IN PUBLIC ADMINISTRATION MANAGEMENT PART-TIME COURSE CONSULTANT: DR. CZÉKMANN ZSOLT INSTRUCTOR MISKOLC

3 Tartalomjegyzék Bevezetés Nyilvántartási rendszerek Nyilvántartás fogalma Nyilvántartási rendszerek a közigazgatásban Hatósági nyilvántartás Nyilvántartás eszközei Az ingatlanok közhiteles nyilvántartása Az ingatlan-nyilvántartás kialakulása Ingatlanügyi hatóságok Az ingatlan-nyilvántartás tárgya, tartalma, részei Az ingatlan-nyilvántartás tárgya Az ingatlan-nyilvántartás tartalma Az ingatlan-nyilvántartás részei Az ingatlan-nyilvántartási eljárás Az ingatlan-nyilvántartási eljárás fogalma, jellegzetességei Az ingatlan-nyilvántartási eljárás alapelvei A bejegyzési elv Nyilvánosság elve Közhitelesség elve Kérelemhez kötöttség elve Rangsor elve Okirattár elve A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás TakarNet Takaros ÉTDR DATR Befejezés Irodalomjegyzék: Jogszabályjegyzék:

4 Bevezetés Szakdolgozatom témájául az ingatlan-nyilvántartást választottam. Ez a téma közel áll hozzám, mivel a Miskolci Járási Hivatal Járási Földhivatalánál (régebbi nevén: Miskolci Körzeti Földhivatal) dolgozom. Nemzeti vagyonunk több mint 50%-át az ingatlanok (termőföldek, erdők, épületek stb.) teszik ki. Számtalan tevékenység kötődik az ingatlanokhoz, ezért kiemelkedő fontosságú az ingatlanok leltárba vétele. Az egyén szempontjából is fontos, hogy a tulajdonát képező családi ház, lakás, üdülő stb. adatait egy, a mindenki számára megtekinthető és jogi garanciákat biztosító nyilvántartás tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartás amely több millió adatot tartalmaz jelentős mértékben támaszkodik a modern számítástechnikával megteremtett gépi adatfeldolgozási lehetőségekre. A számítógép segítségével az ingatlan-nyilvántartás különböző feladatai kisebb munkaráfordítással, gyorsabban és hibamentesen végezhetők el. 1 Célom, hogy az olvasó átfogó ismeretekhez jusson az ingatlan-nyilvántartás fogalmáról, történetéről és az ahhoz kapcsolódó eljárásról. Először bemutatom a különböző nyilvántartásokat és ezeken belül az ingatlannyilvántartás hol helyezkedik el. Ezután az általános jellemzői következnek: kialakulása, ingatlanügyi hatóságok, ingatlan-nyilvántartás tárgya, tartalma, részei. Majd az eljárási szabályokat részletezem. Végül a számítógépes ingatlan-nyilvántartást mutatom be: Takaros, Takarnet, ÉTDR, DATR o. 4

5 1. Nyilvántartási rendszerek 1.1. Nyilvántartás fogalma A nyilvántartás nem más, mint előre meghatározott szempont(ok) szerint összegyűjtött és rögzített, azaz rendszerezett információk, pontosabban: adatok együttese. Jelentősége az, hogy áttekintést biztosít a nyilvántartással érintett objektum(ok) fölött, lehetővé téve ezáltal a döntések gyors és megalapozott meghozatalát. A nyilvántartások száma és a bennük tárolt adatok köre a XX. században, de különösen annak második felében rendkívül megnövekedett, mert az állam csak ezek segítségével vált képessé a magára vállalt, egyre növekvő feladatok ellátására. A modern állam és benne a közigazgatás, egyre kevésbé nélkülözhette tehát a személyekről-, a szervezetekről-, a természeti kincsekről és az épített környezetről felvett és megfelelően rendszerezett adatokat, hiszen gazdaságszervező, egészségügyi, szociális, kulturális, védelmi stb. feladatait csak ezek birtokában volt képes megvalósítani. Napjainkban a különböző állami szervek, de különösen a közigazgatás szervei százas nagyságrendben vezetnek nyilvántartást. Ezek gyakorlatilag átfogják egész környezetünket; a társadalmi-, a gazdasági és a politikai élet minden területét. Szinte nincs olyan állam a Földön, ahol nem működik népesség-nyilvántartás, a gazdálkodó szervek nyilvántartása, gépjárműnyilvántartás, természeti erőforrás (föld, erdő, ásványi kincsek, víz, stb.) nyilvántartás, bűnözők nyilvántartása, stb Nyilvántartási rendszerek a közigazgatásban A közigazgatási szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekkel kapcsolatban jogszabály rendelkezése alapján vagy munkájuk megkönnyítése érdekében saját elhatározásból az ügyvitellel, a gazdálkodással stb. összefüggően is számtalan nyilvántartást vezetnek. A közigazgatási nyilvántartásokat sokféleképpen csoportosíthatjuk. Így például ágazatok, szervezettségük, adattartalmuk vagy tárgyuk, területi elhelyezkedésük stb. szerint. Az egyik legáltalánosabb csoportosítási ismérv a tárgyuk szerinti elkülönítése, mely szerint személyek, dolgok, és szellemi javak nyilvántartásait különböztetjük meg. 2 Prof. Dr. Torma András, Dr. Csáki Gyula Balázs: Informatika igazgatásszervező alapképzési szak hallgatói számára Miskolc, 2010, 34.o. 5

6 Személyek nyilvántartásai: ezek a nyilvántartások felölelik a természetes és jogi személyek körét. E nyilvántartások elsődleges célja, hogy a polgárok és szervezetük jogainak gyakorlását, kötelezettségeik teljesítését segítsék elő mind a közigazgatásban, mind a versenyszférában. Ilyen nyilvántartások például az anyakönyvek, a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, az adóalanyok nyilvántartása stb. Dologi nyilvántartások: az állam működtetése, illetve az állampolgárok jogbiztonsága szempontjából releváns tárgyi nyilvántartások, mint például az ingatlan-nyilvántartás, a közműhálózat, a távközlési hálózat, járműnyilvántartás. Szellemi javak nyilvántartása: A szellemi tulajdon védelme érdekében a magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének előmozdítása érdekében fontos egyéni és társadalmi érdekek fűződnek a találmányok, szabadalmak, szerzői jogok nyilvántartásához. Azokat, amelyeknek az adatköre az ország lakosságának, a különféle dologi vagy szellemi javaknak a teljes körére terjed ki, és vezetésük központosítottan (hierarchikus rendszerbe szervezve) történik, alapnyilvántartásoknak nevezzük. Az ágazati nyilvántartásokat másképpen szaknyilvántartásoknak is nevezhetjük Hatósági nyilvántartás A közigazgatási szervek sokféle nyilvántartást vezetnek, ezek közül nem minősül mind hatósági nyilvántartásnak. A közigazgatási hatósági eljárásról szóló évi CXL. törvény (Ket.) hatálya alá tartozó nyilvántartások hatósági nyilvántartásnak minősülnek. A hatósági nyilvántartás jellemzője, hogy a hatósági nyilvántartásokkal kapcsolatban jogszabály konkrétan meghatározza, hogy mely hatóság és milyen adattartalommal vezethet hatósági nyilvántartást. Például: az ingatlan-nyilvántartás vezetésére és adattartalmára vonatkozó szabályokat az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI.törvény (Inytv.) állapítja meg. További jellemzője a hatósági nyilvántartásnak, hogy közhitelű. A közhitelű nyilvántartásokat jogszabály rendeli el, s a bennük foglalt adatok valódiságát ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell. Például: az Inytv. is rendelkezik arról, hogy az ingatlannyilvántartás ha törvény kivételt nem tesz a bejegyzett jogok és feljegyzett tények 3 Lőrincz Lajos (szerk.): Eljárási jog a közigazgatásban, VIII.rész. A hatósági nyilvántartásra, adatigazolásra és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok Unió Kiadó, 2003, o. 6

7 fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. Az ellenkező bizonyításáig az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. A jogok, tények törlése esetén az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn. A közigazgatási szerv a hatósági ügyintézés során tudomására jutott információk alapján aktualizálja a nyilvántartásainak adatait, de esetenként külön jogszabály alapján az érintett személyek is kötelesek lehetnek adatszolgáltatásra. Például: az ingatlan-nyilvántartásnál a tulajdonosváltozást és annak jogcímét az új tulajdonos köteles a földhivatal részére bejelenteni. Hatósági nyilvántartásokat sokféleképpen lehet csoportosítani, amelyek közül most csak kettőt emelek ki: 1. Lehetnek nyitottak, részben nyitottak és zártak. Nyitott pl. az ingatlan-nyilvántartás, amelynek adataiba bárki betekinthet. A gépjárművekről vezetett nyilvántartás részben nyitott: a rendszám alapján az üzembentartó adatairól csak meghatározott szervek (pl. a rendőrség, a parkolási társulások) kaphatnak tájékoztatást, míg más személyek erre csak meghatározott előfeltételek fennállásának igazolása vagy valószínűsítése esetén jogosultak. Vannak fontos közérdekből vagy személyiségvédelmi okból zárt nyilvántartások is. 2. Jogi hatás alapján lehetnek konstitutív és deklaratív nyilvántartások. Ahol a jog a nyilvántartásba-vétellel jön létre, ott konstitutív (pl. ingatlan-nyilvántartás), ahol pedig csak regisztrálódik az adott tény- és jogállapot, de a nyilvántartásból jog nem keletkezik, ott a nyilvántartás deklaratív jellegű (pl. anyakönyvi nyilvántartás). 4 4 Baraczkáné-Gyurita-Lapsánszky-Mudráné-Patyi-Varga: Közigazgatási jog II, Közigazgatási hatósági eljárásjog Dialóg Campus Kiadó, 2007., o. 7

8 1.4. Nyilvántartás eszközei A közigazgatási nyilvántartások vezetésének - évszázadok óta alkalmazott - legrégibb módja a könyvszerű vagy más néven lajstromos nyilvántartás, amelyben az adatokat rendszerint időrendi sorrendben rögzítik. Ebből következően amennyiben a nyilvántartási elemeket (adatokat) más ismérv szerint kívánják visszakeresni, úgy újabb mutató szerinti nyilvántartást (pl. az iktatókönyv mellett ABC szerinti névmutatót is) kell készíteni. Nincs lehetőség tehát arra, hogy a nyilvántartás adatait tetszőleges szempontok szerint csoportosítsák. Ennek megfelelően ahány ismérv szerint kívánják a tárolt adatokat csoportosítani, annyi újabb nyilvántartást kell készíteni. A lajstromos nyilvántartás e kétségtelenül fennálló hátrányát bizonyos mértékig kompenzálja a nyilvántartás magas dokumentációs értéke, ami azt jelenti, hogy az ilyen nyilvántartások adatainak hitelessége biztosított, hiszen utólagos változtatásra nincs, vagy csak korlátozott mértékben és ellenőrizhető módon van lehetőség. A kartotékos nyilvántartás sajátossága az, hogy az egyes nyilvántartott tételek különkülön kartotéklapon kerülnek rögzítésre, így lehetőség van azok szabad - illetve tetszőleges szempontok szerinti - átcsoportosítására. Az újabb lajstrom elkészítése tehát ez esetben felesleges, viszont a kartotékok átcsoportosítása az összes kartoték átválogatásának szükségessége miatt mindenképpen időigényes feladat. Ezért kezdetben azt a módszert alkalmazták, hogy a kartotékokat annyi példányban készítették el, amennyi szempont szerint kívánták csoportosítani az adatokat. Ez nyilvánvalóan gyorsította az adatok csoportosítását és a kívánt információ megszerzését, viszont igen sok energiát igényelt maga a kartoték több példányos lemásolása. A kartotékok szabad mozgatásának következménye azonban az a negatív körülmény, hogy az ilyen nyilvántartás dokumentációs értéke csekély. Éppen ezért csak azon nyilvántartások esetében volt célszerű alkalmazni, amelyek nem minősülnek közhitelűnek. A közigazgatási szervek nyilvántartó jellegű feladatait ma már rendkívüli módon segítik a számítógépek. 5 A különböző manuálisan kezelt nyilvántartások csupán korlátozott mértékben képesek a közigazgatási szervek információigényét kielégíteni, részben a tárolókapacitás végessége, részben a hagyományos adatszolgáltatás viszonylagos lassúsága miatt. A számítógép elvileg korlátlan tároló-képessége lehetővé teszi, hogy a közigazgatási 5 Prof. Dr. Torma András, Dr. Csáki Gyula Balázs: Informatika igazgatásszervező alapképzési szak hallgatói számára Miskolc, 2010, o. 8

9 szerveknek akár az összes nyilvántartása, s annak minden egyes nyilvántartási tétele is a gép memóriájába kerüljön, s onnan bármikor, bármilyen gyakorisággal, gyorsan és tetszőleges szempontok szerint csoportosítva felszínre hozható, megismerhető legyen. A számítógépes nyilvántartások azonban közelről sem egységesek, igen sokféle szempont szerint csoportosíthatók. A közigazgatási feladatok ellátása szempontjából a nyilvántartás jellegének van a legnagyobb jelentősége. - Egyszerű nyilvántartás sajátossága az, hogy csupán egy adott nyilvántartási alapegységre vonatkozó adatokat rögzít, a jogszabályban vagy a közigazgatási szerv utasításában meghatározott szempontok szerint. Ilyen pl. a köztisztviselők nyilvántartása, a tartási szerződések nyilvántartása stb. - Összetett (komplex) nyilvántartásokról akkor beszélhetünk, amikor egy adott nyilvántartás két, vagy több nyilvántartási alapegységre vonatkozó adatokat rögzít, szintén a jogszabályban vagy a belső utasításban meghatározott szempontok szerint. Ilyen nyilvántartás például az ingatlan-nyilvántartás, ahol a tulajdonos és az ingatlan adatait mint nyilvántartási alapegységeket kezelik együttesen. - Az integrált nyilvántartás esetén több nyilvántartási alapegységre vonatkozó adatokat rögzítenek, és ezek az alapegységek meghatározott többnyire kétirányú kapcsolatban állnak egymással. Az ilyen nyilvántartás előnye az, hogy egyrészről megszűnik az azonos adatok párhuzamos kezelése, másrészről pedig az, hogy az alrendszerek összekapcsolása segítségével információs láncok építhetők fel, amelyek új minőségű információt biztosítanak a felhasználó számára. 6 6 Prof. Dr. Torma András, Dr. Csáki Gyula Balázs: Informatika igazgatásszervező alapképzési szak hallgatói számára Miskolc, 2010, o. 9

10 2. Az ingatlanok közhiteles nyilvántartása 2.1. Az ingatlan-nyilvántartás kialakulása Ahogyan a legtöbb közép-európai országban, úgy Magyarországon is a XIX. század közepétől az ingatlanok két rendszerben kerültek regisztrálásra. Egyrészt a föld- és ingatlankataszterben - röviden kataszter -, melyet az állam adózási célból hozott létre, másrészt a telekkönyvben (ingatlan-nyilvántartásban), ami a forgalomképes és jelzáloggal terhelhető ingatlanokat regisztrálta. A telekkönyv a tulajdonjog biztonságát, a zavartalan ingatlan-átruházásokat és a hitelezők jogait biztosította e rendszerben. A különbség a telekkönyv és a kataszter között az eltérő szerkezetben és a felettes irányító szervezetben volt, nevezetesen a telekkönyv általában a bíróságok alá tartozott, míg a kataszter a közigazgatás része volt. A kataszteri térkép mindkét nyilvántartás közös alapjaként szerepelt. Mindkét szervezet párhuzamosan vezette nyilvántartását és egymás között cserélték a változott adatokat a jogszabályoknak megfelelően. Ez a folyamat kettős nyilvántartást hozott létre és gyakran az adatok eltéréséhez vezetett. A második világháború után a legtöbb közép-kelet-európai országban, így Magyarországon is, egypárti politikai és tervutasításon alapuló gazdasági rendszert kényszerítettek az országra. Több mint negyven évig, 1990-ig, az állam volt a többségi tulajdonos az ingatlanok vonatkozásában, és nem volt működő földpiac. Szerencsére Magyarországon a kataszter és a telekkönyv megszakítás nélkül működött a szocializmus ideje alatt is, 1971-ig különböző főhatóságok irányításával. A kataszter és a telekkönyv egyesítésére, jogi és intézményi vonatkozásban egyaránt, 1972-ben született törvényi szabályozás. 7 Az ingatlanok nyilvántartásának kettős rendszerét (telekkönyv és földadó-kataszter majd állami földnyilvántartás) az egységes ingatlan-nyilvántartás váltotta fel évtől. Az egységesítés érdekében január hó 1-től már a földhivatalok vezették a telekkönyvet is, majd az évi 31. számú törvényerejű rendelet és végrehajtását szolgáló 27/1972.(XII.31.) MÉM. számú rendelet alapján kialakított ingatlannyilvántartás vezetése is a földhivatalok hatáskörét képezte

11 A földhivatalok ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos eljárására az államigazgatási eljárásnak az évi IV. törvénybe foglalt általános szabályait kellett alkalmazni, a törvényerejű rendeletben foglalt eltérésekkel. Az ingatlan-nyilvántartási ügyek sajátos jellege tette szükségessé az általános szabályoktól eltérő, a törvényerejű rendeletbe foglalt rendelkezések szerinti államigazgatási eljárást. Ebben az időszakban maradéktalanul érvényesültek az eljárás során az ingatlanok nyilvántartásának sajátosságai, az eljárási törvény háttér joganyagként működött. Az államigazgatási eljárási törvény szabályaitól való eltérés alapvetően a jogok és tények bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartás eljárásoknál volt tapasztalható, az adatváltozások esetében az eltérés nem jellemző. Az eljárási törvény évi átfogó szabályozása (1981. évi 25.sz. tvr.) során az ingatlan-nyilvántartási eljárás különös szabályai háttérbe szorultak, az ingatlannyilvántartást az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint kellett vezetni, és csak mögöttes joganyagként kerülhettek alkalmazásra az ingatlan-nyilvántartás speciális rendelkezései. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló első törvény, a január 1. napján hatályba lépett évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.) abból indult ki, hogy a földhivatalok az ingatlan-nyilvántartási eljárást olyan sui generis (sajátos) közigazgatási eljárás keretében folytassák le, amely a jóhiszemű jogszerző védelmét erősíti, és azt a korábbinál határozottabbá teszi. A törvény meghatározta, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetésénél elsősorban az erre vonatkozó speciális szabályok az irányadók. Az ingatlannyilvántartási törvény végrehajtásáról a 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet ( továbbiakban: Inyvhr.) gondoskodik. A november 1. napján hatályba lépett közigazgatási hatósági eljárásról szóló évi CXL. törvény (Ket.) alapvető változást vezetett be, amikor elsődlegesnek a Ket. szabályai alkalmazását rendelte el

12 2.2. Ingatlanügyi hatóságok Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, az ingatlanokkal kapcsolatos ügyek intézése az ingatlan fekvése szerint illetékes Járási Hivatal Járási Földhivatala (korábban körzeti) földhivatal (megyénként átlagosan 5-8 járási földhivatal, a fővárosban a Budapesti 1. számú Földhivatal és a Budapesti 2. számú Földhivatal) hatáskörébe tartozik. Az ingatlan-nyilvántartást a földhivatalok településenként, azon belül fekvésenként (belterület, külterület, korábban zártkert is) vezetik. A járási földhivatalokban ügyfélszolgálat működik, melynek feladata a beadványok átvétele, az ügyfelek részére történő adatszolgáltatás. A Járási Hivatalok Járási Földhivatalai (továbbiakban járási földhivatalok) látják el I. fokon az ingatlanok nyilvántartását és az ingatlanokkal kapcsolatos ügyek intézését. A járási földhivatalok szakmai felettes szervei a Megyei Kormányhivatalok Földhivatalai, illetve a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala (továbbiakban megyei földhivatalok), amelyek a járási földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét, ellenőrzését is ellátják. A megyei földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét, ellenőrzését a Vidékfejlesztési Minisztérium látja el. A földhivatali intézményhálózat (19 megyei és 1 fővárosi, valamint 119 járási földhivatal) feladata az ingatlan-nyilvántartás (jogi és műszaki, tulajdoni lapok és térképek) vezetése, a helyi adat- és térképtár fenntartása, abból adatszolgáltatás, a földvédelemmel és földminősítéssel, földrendezéssel összefüggő feladatok operatív végrehajtása. A földhivatalok a hivatalvezető irányításával, a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint végzik munkájukat az alábbi szervezeti felépítésben és feladatokkal: Ingatlan-nyilvántartási osztály Feladatkörébe tartozik a tulajdoni lapot érintő valamennyi ügy intézése függetlenül attól, hogy az ingatlan adataiban, a bejegyzett jogok, tények tekintetében történt-e a változás. Az ingatlan-nyilvántartás vezetése - azaz valamilyen változtatás végrehajtása az adatokban - az ügyfél kérelme alapján történik. A nyilvántartást minden földhivatalban számítógépen vezetik. 12

13 A változásvezetés során a tulajdoni lapon történt bejegyzésről (törlésről) - azaz az ingatlanhoz fűződő jogok vagy tények megváltoztatásáról - az ügyintéző határozatot hoz, amit megküld az ügyfélnek. Feladata a bejelentett változások alapján a tulajdoni lapon szereplő személyi és cégadatok karbantartása. Adatszolgáltatás az ingatlan-nyilvántartás adataiban a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően Földmérési osztály Alapfeladata az ingatlan-nyilvántartást érintő földmérési feladatok ellátása, elsősorban az ingatlan-nyilvántartási térképet érintő változások előzetes és végleges vezetése. Adatszolgáltatás ingatlan-nyilvántartási térképről, vízszintes és magassági alappontokról Kiemelt hatósági feladata a földmérő vállalkozások által készített, az ingatlannyilvántartási térkép tartalmát érintő földmérési munkák vizsgálata és záradékolása. Kárpótlás és részaránytulajdon kiadás földmérési feladatai Alappontok helyszínelése, karbantartása, védelme Földmérési tárgyú kérelmek, panaszok kivizsgálása, földmérési tevékenység szakfelügyelete Ügyfél megrendelésére meghatározott szolgáltató (földmérési) tevékenységet végez (pl. épület feltüntetés, telekalakítások, stb.). Földvédelmi, földminősítési és földhasználati osztály Munkája során elsődleges feladata a termőföld minősítése, védelme, a termőföld rendeltetésszerű használata, más célú hasznosítás engedélyezése és az engedély nélküli hasznosítás felderítése és szankcionálása. Földhasználat nyilvántartás Művelési ágban végrehajtott változások ellenőrzése Talajosztályozási térképek vezetése Adatszolgáltatás a termőföldek művelési ágáról, minőségi osztályáról stb. Földműves nyilvántartás Földforgalom 13

14 Ügyfélszolgálat, adatszolgáltatás A járási földhivatalok többségében önálló ügyfélszolgálat működik, melynek feladata a beadványok átvétele, az ügyfelek részére történő adatszolgáltatás. A tulajdoni lap adatok szolgáltatása a hivatal belső adatátviteli hálózatán keresztül, számítógépen történik. 9 A legfontosabb ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ügyek Járási Földhivataloknál: tulajdoni lap másolat, illetve tájékoztatás kérése az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról (pl. betekintés): Inytv okirat másolat kérése; tájékoztatás kérése a beadványokról: az átvezetésre rendszerint ügyvéd által benyújtott okirat bejegyzésre alkalmas-e, vagy hiánypótlásra szorul. Előzi-e a beadványt valamilyen ügy, amely a bejegyzést befolyásolja, esetleg kizárja; fellebbezések és bírósági jogorvoslati kérelmek előterjesztése: - fellebbezés: Inytv bírósági jogorvoslati kérelem: Inytv általános tájékoztatás kérése az ingatlan-nyilvántartási eljárással kapcsolatos jogszabályi előírásokról. Megyei Földhivataloknál: elsőfokú földhivatali döntések elleni fellebbezések elbírálása; az ingatlanokkal kapcsolatos panaszbeadványok intézése azokban az ügyekben, amelyekben az ügyfelek a járási földhivatal intézkedését, illetve annak elmaradását kifogásolják (fontos tudni, hogy a munkáltatói jogokat a járási földhivatalok kormánytisztviselő felett nem a járási földhivatalok, és nem a megyei földhivatalok vezetői, hanem az adott járási hivatal vezetője gyakorolja); vagy tájékoztatás kérése (pl. jogszabály-változás folytán elsősorban ügyvédek részéről felmerülő) jogalkalmazási kérdésekben

15 A Miskolci Járási Hivatal Járási Földhivatalánál évi ügyirat-statisztikája szerint a következő ügyek voltak a legjellemzőbbek: - TAKARNET rendszeren keresztül lekért tulajdoni lap: db - tulajdonjog bejegyzés: 9267 db - végrehajtási jog bejegyzés: 9218 db - TAKARNET egyéb kérelem: 6566 db - hiteles tulajdoni lap másolat kiadása: 5171 db - betekintés tulajdoni lap tartalmába: 4000 db - jelzálogjog bejegyzés: 2584 db - TAKARNET rendszeren keresztül lekért térképmásolat: 2483 db - végrehajtási jog törlés: 2119 db - hiteles térképmásolat kiadása: 1785 db - adatszolgáltatás: 1640 db - Árverés kitűzés feljegyzése: 1600 db - elidegenítési és terhelési tilalom törlése: 1447 db - adatváltozás: 1423 db - elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzés: 1006 db 15

16 A Miskolci Járási Földhivatal ügymenete: 11 a) Ingatlan-nyilvántartás Kérelem benyújtója: az ügyfél vagy az Inytv. 26. (2) bek. esetében jogi képviselője A kérelem benyújtása: a jogszabály által rendszeresített formanyomtatványon, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az elektronikus kapcsolattartás az Inytv. 25. (4) bek. kivételével kizárt. A kérelem visszavonása az Inytv. 26. (9) bek.-ben foglalt feltételek esetén. Értesítés eljárás megindításáról: Az Inytv. 27/A. -a alapján csak azt az ügyfelet kell értesíteni, akinek bejegyzett tulajdonjogának törlését vagy akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. Tényállás tisztázása: benyújtott okiratok vizsgálata Hiánypótlásra felhívás: Inytv. 39. (1) bek. szerint 15 napon belül Jogorvoslati kérelem: Ha az Inytv. 56. (4) bek. alapján saját hatáskörben történő intézkedés nem lehetséges, felterjesztés a II. fokon eljáró szervhez: B.A.Z. Megyei Kormányhivatal Földhivatala Döntéshozatal Jogorvoslati döntés: meghozatala és közlése az I. fokon eljáró szerv útján (Inytv. 57. ) Jogerőre emelkedés megállapítása: - I. fokú eljárás esetén: döntés kézhezvételétől számított 30. napot követő nap - II. fokú eljárás esetén a döntés közlésével 11 2.sz. függelék a Miskolci Járási Hivatal Járási Földhivatala Ügyrendjéhez 16

17 b) Földmérés, Földügy Kérelem benyújtója: az ügyfél vagy képviselője A kérelem benyújtása: a kérelmet a hatósághoz írásban vagy szóban, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén telefonon A kérelmet az ügyfél a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig vosszavonhatja. Tartalmi kellékei: - az ügyfél és képviselője neve, lakcíme vagy székhelye, - az ügyfélnek a hatóság döntésére vonatkozó kifejezett kérelme, - jogszabályban előírt mellékletek Értesítés eljárás megindításáról: amennyiben az ügyfél kéri, a benyújtó ügyfelet 8 napon belül értesíteni kell a Ket. 29. (9) bekezdés szerint Tényállás tisztázása: Ket. 33. (3) bekezdés c) szerint az ügyintézési határidőbe be nem számító időszak (helyszíni szemle, belföldi jogsegély, szakhatósági közreműködés) Hiánypótlás Döntéshozatal: A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. Jogorvoslati kérelem: saját hatáskörben módosít, visszavon Ket szerint. felterjesztése a II. fokon eljáró szervhez Ket szerint II. fokon eljáró szerv: Megyei Kormányhivatal Földhivatala Jogorvoslati döntés: meghozatala és közlése I. fokon eljáró szerv útján (Ket (7) bek.) Jogerőre emelkedés megállapítása: - I. fokú eljárás esetén: döntés kézhezvételétől számított 15. napot követő nap - II. fokú eljárás esetén a döntés közlésével 17

18 2.3. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya, tartalma, részei Az ingatlan-nyilvántartás tárgya Az ingatlan-nyilvántartás tárgya maga a jogi értelemben vett önálló ingatlan. Önálló ingatlannak minősül általában a földterület és mindaz, ami vele szilárd összeköttetésben van (pl. a rajta levő épület). Az önálló ingatlan két fajtáját különböztethetjük meg: a földrészlet és az egyéb önálló ingatlan. Az ingatlan-nyilvántartásnak az ún. önálló ingatlanok képezik a tárgyát, azok, amelyek önállóan (saját helyrajzi számmal megjelölve) az ingatlanforgalomban részt vesznek, öröklés tárgyai lehetnek. Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok Az ingatlan-nyilvántartás tartalma Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges személyazonosító adatait Az ingatlan-nyilvántartás részei Tulajdoni lap és részei Számítógépen kezelt tulajdoni lapon tartja nyilván a földhivatal egy adott ingatlan adatait, az ahhoz kapcsolódó jogokat, és jogilag jelentős tényeket. Az ingatlanok azonosítása helyrajzi számmal történik településenként, azon belül fekvésenként. Minden ingatlan adatait külön tulajdoni lapon tartják nyilván. A tulajdoni lapokat sorszámmal látják el. A tulajdoni lap három részből áll, melyet római számokkal jelölünk (I-II-III. rész). 12 dr. Mikó Zoltán: Természeti és épített környezet igazgatása Budapest, o

19 A tulajdoni lap I. része az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza: a település neve, az ingatlan címe helyrajzi szám, fekvés megjelölése (belterület, külterület) az ingatlan területe (m2-ben) művelési ága (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó), vagy a művelésből kivett terület megnevezése (pl.: út, árok, beépítetlen terület, az épület fő rendeltetésének megnevezése: lakóház, gazdasági épület, stb.) mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földek minőségi osztálya, területe és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona érték) az ingatlan jogi jellege (pl.: védett terület, bányatelek, műemlék, társasház, stb.) telki szolgalmi és földhasználati jog 19

20 A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információt tartalmazza a következők szerint: tulajdonjog (a tulajdonos adatai, tulajdoni hányad, a tulajdonoshoz fűződő kiskorúság, gondnokoltság ténye) állami tulajdon esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet neve vagyonkezelői jog A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait: földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog vízvezetési és bányaszolgalmi jog, vezetékjog elő-, visszavásárlási, vételi jog tartási és életjáradéki jog jelzálogjog, végrehajtási jog továbbá a bejegyzett jogokhoz és azok jogosultjához kapcsolódó alábbi tényeket, mint például: a III. részen bejegyzett jogosult kiskorúsága, vagy gondnokság alá helyezésének a ténye jogosulttal szemben indított felszámolás vagy végelszámolási eljárás bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás építési, telekalakítási tilalom, építési korlátozás kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítása bejegyzés iránti kérelem elutasításának ténye elidegenítési és terhelési tilalom ranghely fenntartás ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye tartós környezetkárosodás épület létesítésének vagy lebontásának ténye. Az okirattár Az okirattár a bejegyzés alapjául szolgáló - az ügyfél vagy képviselője által benyújtott - iratokat, azok hitelesített másolatát, illetve az ügyben keletkezett valamennyi iratot tartalmazza. 20

21 Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis Az ingatlan-nyilvántartási térkép az állami földmérési alaptérkép másolati példánya. Feladata, hogy a nyilvántartással összhangban ábrázolja az ingatlanok földrajzi elhelyezkedését. A térkép belterület esetében 1:1000 vagy 1:2000, külterület esetében 1:4000 méretarányban készül. Egyéb önálló ingatlan esetén (pl. társasházi lakás) az alaprajz legalább 1:100 méretarányú. Ha az alaptérkép számítógépes adatállományként áll rendelkezésre (digitális alaptérkép), ezt a térképet kell nyilvántartási térképnek tekinteni. Az ingatlanokkal kapcsolatos térképi változások (pl. megosztás) vezetése az ingatlannyilvántartási térképen történik. Az ingatlan-nyilvántartási térkép - mely településenként, térképszelvény felosztásban készül - tartalma az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a következő: település neve, térképszelvény száma, település, fekvés, földrészlet határvonala helyrajzi szám épület, építmény alrészlet, művelési ág, minőségi osztály, mintatér utca, házszám A térképet és tulajdoni lapot egyaránt érintő változásokat csak egymással összhangban lehet átvezetni. 14 A törölt bejegyzések jegyzéke A település egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázisában meg kell őrizni a törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető. A törölt bejegyzések állományára is vonatkoznak a 20. (3) bekezdésében foglaltak. (Inytv. 22..)

22 3. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás 3.1. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás fogalma, jellegzetességei Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlanügyi hatóságnak az a tevékenysége, amely az ingatlan-nyilvántartást érintő változások vezetésére és az ezzel kapcsolatos ügyek intézésére irányul. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére, tények feljegyzésére és az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló sajátos államigazgatási eljárás, amelyre a közigazgatási hatósági eljárás (Ket.) szabályait kell elsődlegesen alkalmazni, az ingatlan-nyilvántartási törvényben (Inytv.) foglalt eltérésekkel. Kérelem Az eljárás az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és a nyilvántartásba - általános szabályként - csak az a jog, tény jegyezhető be, amelyet a kérelem vagy megkeresés megjelöl. Az ingatlan-nyilvántartásba jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését kérelemre lehet bejegyezni. A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz az e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelem kötelező nyomtatvány, annak mintáját a 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet melléklete tartalmazza. A földhivatal tehát csak a kérelemben foglaltak alapján járhat el, ezért fontos a kérelem pontos kitöltése. A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat (2db eredeti és 1db másolati példányban), és az ügytől függő egyéb mellékleteket. A kérelemnek tartalmaznia kell magánszemély esetén a kérelmező nevét, lakcímét, személyi azonosítóját; cégek esetében a megnevezését, székhelyt és statisztikai azonosítóját; az érintett ingatlannak, valamint annak a jognak vagy ténynek a megjelölését, amelynek be-, illetve feljegyzését kérik. Ha a kérelmező helyett képviselő jár el, a kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő nevét és lakcímét is. A bejegyzést ha 22

23 a felek megállapodásából vagy jogszabály rendelkezéséből más nem következik annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik (pl. tulajdonjog bejegyzés esetén a tulajdonszerző, vevő, megajándékozott, stb.). A bejegyzést kérheti az is, akinek ez a bejegyzett jogát érinti. A kérelem a szerződő felek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt közös nyilatkozatával mindaddig visszavonható, amíg abban a járási földhivatal nem hozott határozatot. Ekkor a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárást megszünteti. Kötelező jogi képviselet A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselő lehet az ügyvéd vagy ügyvédi iroda, jogtanácsos, illetve a fél képviseletében eljáró közjegyző. Bejegyzés alapjául szolgáló okirat A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, illetve csatolni kell a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat is. Ha a kérelemmel együtt az okiratot nem nyújtják be, úgy a kérelmet a földhivatalnak hiánypótlási felhívás kiadása nélkül el kell utasítania. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jog bejegyzésére, tény feljegyzésére csak az Inytv.- ben meghatározott okirat alapján kerülhet sor. Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van csak helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog, vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzett jogosulttól származó bejegyzési engedélyt. Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetve a hatóság határozata is, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények körét a már említett tv. tételesen felsorolja. Ezeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba csak olyan jog és tény jegyezhető be-, illetve fel, melyről törvény így rendelkezik. Szintén a jogszabályok tartalmazzák azt is, hogy az okirat mellett milyen egyéb iratot (hatósági 23

24 engedély, igazolás, jóváhagyás, vázrajz stb.) kell benyújtani ahhoz, hogy a kérelem teljesíthető legyen. Adatváltozás bejelentése Az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, illetve a használó köteles bejelenteni a változás bekövetkezésétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az ingatlan határvonalában, az ingatlan területében, a földrészlet művelési ágában, a föld minőségében bekövetkezett változást, illetve köteles bejelenteni a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult magánszemély szintén a fenti határidőn belül köteles bejelenteni nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének, telephelyének) megváltozását is. A bejelentéshez szükséges lehet a változást igazoló okirat, pl. személyi igazolvány, cégbírósági végzés stb. Ha a változás az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát is érinti, úgy az átvezetéshez a külön jogszabály előírásai szerint készített és a járási földhivatal által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. Ha a vázrajzhoz okirat is kapcsolódik, úgy a vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot is aláírták. Széljegyzés Tulajdoni lap tartalmát érintő kérelem esetén a beadvány iktató számát a benyújtás napján a tulajdoni lapra rávezetik, ezzel széljegy kerül a tulajdoni lapra. A széljegy tájékoztat arról, hogy az eljárás megindult, és jelzi az ügyintézés sorrendjét, azaz az ügy rangsorát is. A széljegy tájékoztató jellege azt is jelenti, hogy a földhivatal ekkor még nem döntött arról, hogy a kérelemnek helyt ad, vagy elutasítja. A földhivatal 5 napon belül értesíti az eljárás megindításáról azt az ügyfelet, akinek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoga törlését, illetve akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. A földhivatal az értesítést a lakcímnyilvántartásban bejegyzett lakcímre/székhelyre küldi. 24

25 Ügyintézési határidő A földhivatalnak az érdemi határozatot a beadvány ha annak hiányossága nincs és az elintézését nem akadályozza semmi földhivatalhoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül kell meghozni. Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot 90 napon belül kell meghozni. Soron kívüli ügyintézés Az Inytv. értelmében a beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról törvény rendelkezik, vagy ha a járási földhivatal vezetője az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezi. 1. Törvényben meghatározott soron kívüli eljárások: Végrehajtási jog és zárlat bejegyzése bírósági végrehajtó megkeresése alapján (A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény) Végrehajtási jog és jelzálogjog bejegyzése hatósági megkeresés alapján (Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény) Jelzálogjog bejegyzése jelzálogjog-hitelintézet kérelme alapján (A jelzálog hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló évi XXX. törvény) Kiskorú ügyfél esetén (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv.) 2. Az ügyfél kérelmére induló soron kívüli eljárás: A földhivatal vezetője az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezheti. A soron kívüli ügyintézés engedélyezése tárgyában a hivatalvezetőnek a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül döntenie kell. A kérelem elutasításáról a hivatalvezetőnek végzést kell hoznia. Az e kérdésben való döntés ellen nincs jogorvoslat. A beadvány soron kívüli elintézése esetén az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó, megelőző beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, a soronkívüliség nem végrehajtható. Az ügyfélnek a soron kívüli eljárásra vonatkozóan minden esetben kérelmet kell benyújtania a földhivatalhoz, melyet belefoglalhat a jog bejegyzésére vagy tény feljegyzésére irányuló kérelmébe, illetőleg az adatváltozás átvezetése iránti bejelentésébe, de erre vonatkozóan külön kérelmet is benyújthat. A január 01. után induló ingatlan-nyilvántartási eljárásokért díjat kell fizetni. Ha a soron kívüli eljárásra az Inytv a alapján kerül sor, úgy a soron kívüli eljárás díja 25

26 ingatlanonként Ft. A soron kívüli eljárás díját az alapeljárás díján felül kell megfizetni, akkor is, ha személyes vagy tárgyi díjmentesség érvényesül az alapeljárásban. Ha a kérelem benyújtásakor a díj megfizetését az ügyfél nem igazolja, úgy a soronkívüliség nem teljesíthető. Beadványok intézése A beadványokat a földhivatalnak az iktatószámok sorrendjében, a benyújtásuk időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintéznie. Az egyidejűleg (egy napon) érkezett beadványok elintézésének sorrendjét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének időpontja határozza meg. Ha a beadványnak hiányossága nincs, úgy a földhivatal a kérelmet teljesíti, vagyis egyszerűsített vagy alakszerű határozattal dönt a bejegyzésről. A kérelem teljesítése esetén a földhivatal a változást a tulajdoni lapon és ha szükséges, az ingatlannyilvántartási térképen átvezeti és ezt követően gondoskodik a döntés postázásáról. Ha a földhivatal megállapítása szerint a beadvány hiányosságai nem pótolhatóak, akkor a hiányosságtól függően vagy végzéssel, vagy határozattal dönt a kérelem elutasításáról. Több járási földhivatalt érintő beadvány: Előfordul, hogy a változás olyan ingatlanokat érint, melyek több járási földhivatal illetékességi területén fekszenek. Ez esetben minden földhivatalhoz külön beadványt (kérelmet, megkeresést, bejelentést) kell benyújtani. Az eredeti okiratot azonban mellékleteivel együtt csak az egyik járási földhivatalhoz kell benyújtani, de a kérelemben meg kell jelölni azt a járási földhivatalt, ahová az okiratnak és mellékleteinek továbbítását kérik. A többi földhivatalhoz csak az okirat egyszerű másolatát kell csatolni és meg kell jelölni, hogy az eredeti okiratot melyik földhivatalhoz nyújtották be. Hiánypótlás Ha a kérelemnek, mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül a hiány pótlására adott határidő megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására. Az Inytv. 39. (3) és (4) bekezdése tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor nincs helye hiánypótlási felhívás kiadásának, vagyis a hiányosságok nem pótolhatóak. Minden egyéb esetben azonban a beadvány hiányosságait pótolhatónak tekinti a jogszabály. A hiánypótlási felhívásban a földhivatal felsorolja a beadvány elintézését 26

27 akadályozó hiányosságokat. A hiánypótlás teljesítésére az ügyfélnek 15 napot adhat a földhivatal, amely indokolt esetben az ügyfél kérelmére egyszer 15 nappal meghosszabbítható. Ha a felhívásra a megadott határidőn belül válasz érkezik és teljeskörűen pótolják a felhívásban megjelölt hiányosságokat, úgy a földhivatal határozattal dönt a bejegyzésről. Ha a hiánypótlási felhívás ellenére a megadott határidőn belül nem pótolják a hiányosságokat, a földhivatal a kérelmet elutasítja. Erre a jogkövetkezményre már a felhívásban figyelmeztetnie kell a kérelmezőt. Ha a kérelem részben teljesíthető, a földhivatal szintén hiánypótlási felhívást bocsát ki a kérelmező felé, melyben nyilatkozattételre hívja fel, hogy a kérelmét teljesíthető részében fenntartja-e. Ha a felhívásra a kérelmező nem nyilatkozik, a földhivatal a teljesíthető résznek helyt ad, a többit pedig elutasítja. Eljárás felfüggesztése Az eljárás felfüggesztésére sor kerülhet a Ket a és az Inytv a alapján. Az Inytv. szabályai szerint az eljárás akkor függeszthető fel, ha az okirat valódiságát az aláíró felek valamelyike vitatja, illetve ha az okirat jogszerűsége, a jog vagy tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki. Ez esetben az eljárás felfüggesztésének feltétele annak az igazolása, hogy az okirat érvénytelenségének megállapítása iránt a polgári pert megindították. Igazolásként a keresetlevélnek a bíróságon iktatott példánya vagy annak hiteles másolata fogadható el. Az eljárás felfüggesztéséről a földhivatal végzéssel dönt. Fellebbezés A járási földhivatal határozata ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül, végzése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. Az az érdekelt, akinek a járási földhivatal döntését bármely okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjeszthet elő fellebbezést. A járási földhivatal a fellebbezés alapján felülvizsgálja a döntését. A vizsgálat eredményeként lehetősége van arra, hogy határozatát a fellebbezés érkezésétől számított 8 napon belül saját hatáskörben eljárva kijavítsa, kiegészítse, jogszabálysértő döntését módosítsa vagy visszavonja. Elutasító döntés esetén, ha a fellebbezés benyújtásával 27

28 egyidejűleg pótolják az alaphatározatban megjelölt hiányosságokat, a beadványt új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni. Ha a járási földhivatalnak a saját hatáskörben történő intézkedésre lehetősége nincs, úgy a fellebbezést az ügy irataival együtt fel kell terjesztenie a megyei földhivatalhoz elbírálás céljából. A megyei földhivatalnak a fellebbezés felterjesztésétől számított 30 napon belül kell a fellebbezést elbírálnia. A megyei földhivatal a fellebbezéssel támadott döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti és a járási földhivatalt új eljárásra utasítja. A megyei földhivatal döntését a járási földhivatal kézbesíti. A kézbesítést megelőzően ha ez a megyei földhivatal döntése miatt szükséges a járási földhivatal a szükséges bejegyzést elvégzi. Bírósági jogorvoslati kérelem A bírósági jogorvoslati kérelmet a megyei földhivatal által hozott határozat ellen lehet benyújtani a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az eljáró járási földhivatalnál. Az az érdekelt, akinek a megyei földhivatal határozatát bármely okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjeszthet elő bírósági jogorvoslati kérelmet. A bírósági jogorvoslati kérelem alapján a megyei földhivatal szintén intézkedhet saját hatáskörben. Ha erre nem lát lehetőséget, úgy a kérelmet és az iratokat 8 napon belül megküldi az illetékes bíróságnak. A bejegyzés alapjául szolgáló okirat hiányosságai a bírósági eljárásban már nem pótolhatóak. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló évi LXXXV. törvény (Díjtörvény) értelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. E törvény legutóbbi módosított rendelkezései január 1-én léptek hatályba, ami azt jelenti, hogy a módosított rendelkezéseket a földhivatalnál január 1-e után induló eljárásokban kell alkalmazni. A díjat az illetékes földhivatalnál a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a pénztárba történő készpénzbefizetéssel, vagy amennyiben a földhivatal hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával, vagy a megyei földhivatal előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási 28

29 megbízással (csekken), illetve átutalási megbízással lehet megfizetni. Utóbbi két esetben a befizetést igazolni kell! Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat az alábbi táblázat a január 1-től hatályos rendelkezéseknek megfelelően tartalmazza: Elsőfokú eljárás (kivéve jelzálogjog) Ft/érintett ingatlan Jelzálogjog bejegyzése, illetve módosítása Ft/érintett ingatlan Társasház alapítás, illetve társasházi alapító okirat Ft/társasházi különlap módosításának bejegyzése max Ft Soron kívüli eljárás (ügyfél kérelmére) Ft/érintett ingatlan Járási földhivatali határozat elleni fellebbezés Ft/határozat Vagyis, az igazgatási szolgáltatási díjak mértéke ingatlanonként: az első fokú eljárásért Ft, (általános tételű eljárási díj) jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárásért Ft, Az ingatlan-nyilvántartási döntés ellen benyújtott fellebbezésért változatlanul támadott határozatonként Ft díjat kell fizetni. Törvényben meghatározott soron kívüli ügyintézés kivételével a soron kívüli eljárás díja az alapeljárás díján felül ingatlanonként Ft. A díjat a soronkívüli eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetni. A január 1-e után induló ingatlan-nyilvántartási eljárásokban a díjat az eljárás megindításakor annak kell megfizetnie, illetve a díj megfizetését annak kell igazolnia, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, vagy annak, aki a bejegyzés által jogot szerez. Ha az ingatlanon több személy szerez jogot, illetve válik jogosulttá, a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli. Ha egy földhivatalnál egyazon ingatlanra vonatkozóan a kérelmező többféle jog vagy tény keletkezésének, módosulásának, vagy megszüntetésének a bejegyzését, vagy a bejegyzett ilyen jog vagy tény törlését egy eljárásban kéri, azt az értéket kell a díjfizetés alapján alapul venni, amely után a legmagasabb díj jár. Ha a díjat az ügyfél - felhívás ellenére - sem fizeti meg, a földhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 31. -a alapján az ingatlan-nyilvántartási eljárást megszünteti. A meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Meg nem fizetés esetén a földhivatal kezdeményezni fogja a díj behajtását az adóhatóságnál