Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Átírás

1 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Kispáli Község Önkormányzat költségvetésének és gazdálkodásának vizsgálata a években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső konzulens: Horváth Anita Németh Zsolt Nappali tagozat Pénzügy és számvitel szak Pénzügy szakirány 2012.

3

4 NYILATKOZAT Alulírott Németh Zsolt büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Zalaegerszeg, 2012.január 3. hallgató aláírása

5 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS KISPÁLI KÖZSÉG BEMUTATÁSA A KÖZSÉG FEJLŐDÉSÉNEK RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE A KÖZSÉG HELYZETE NAPJAINKBAN AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK KAPCSOLATA AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI A HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER BEMUTATÁSA Az önkormányzat feladata és hatásköre Az önkormányzat szervezete és működési szabályai KISPÁLI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁLATAI A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK MÓDSZERE A KÖLTSÉGVETÉS ELKÉSZÍTÉSE A költségvetési koncepció összeállítása A részletes költségvetési tervezet elkészítése A költségvetés testületi előterjesztése A költségvetési rendelet elfogadása A KÖLTSÉGVETÉS VIZSGÁLATA A ÉVEKBEN BEVÉTELEK ÖSSZETÉTELE Intézményi működési bevételek Önkormányzatok sajátos működési bevételei Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök Pénzforgalom nélküli bevételek, kölcsönök A bevételi előirányzatok és teljesítésük alakulása KIADÁSOK ÖSSZETÉTELE Működési kiadások Felhalmozási kiadások A kiadási előirányzatok és teljesítésük alakulása BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK MEGOSZLÁSA Feladatonkénti bontásban Cél szerinti bontásban VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ MUTATÓKKAL Vagyoni helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése ÖSSZEFOGLALÁS FELHASZNÁLT IRODALOM/IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK

6 1. Bevezetés Szakdolgozatom témájaként az önkormányzati költségvetés és gazdálkodás vizsgálatát választottam. A témaválasztásban nagy szerepe volt annak, hogy a nyári egy hónapos szakmai gyakorlatomat Kispáli Község Önkormányzatának költségvetési szervénél, akkori nevén Nagypáli - Kispáli Községek Körjegyzőségén töltöttem. Azóta a két településhez csatlakozott még Pethőhenye Község Önkormányzata is. Feltevésem szerint az önkormányzatok évről évre egyre nehezebb helyzetbe kerültek az önkormányzati finanszírozásban bekövetkező változások hatására. Ez alapján úgy gondolom, hogy az önkormányzatok bevételei folyamatosan csökkentek az utóbbi időben, miközben a kiadások rendszerint emelkedtek. Így egyre nehezebbé vált több önkormányzat számára a kötelező feladatok ellátása is. Mindezek következtében pedig az önkormányzatok adósságállományának folyamatos növekedése figyelhető meg. Ennek kapcsán fel is merült az önkormányzati rendszer átalakítása, amelynek az egyik eleme az, hogy az állam átvenne bizonyos feladatokat az önkormányzatoktól, illetve megváltoztatná az eddigi finanszírozási rendszert. Az új önkormányzati törvénnyel kapcsolatban folyamatosan jelennek meg az újabb változtatások. Azonban valószínűnek látszik, hogy a későbbiekben a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba fognak kerülni. Az eddigi tervezetek kezdetben hátrányosan érintő intézkedéseket is tartalmaztak a kistelepüléseket illetően, de ebben történtek pozitív irányú változások. Ám mindebből arra lehet következtetni, hogy az állam a kisebb településeket együttműködésre, társulások alakítására akarja ösztönözni. Mindezek ismeretében szeretném bemutatni Kispáli Község Önkormányzat évi költségvetéseinek vizsgálatával, hogy hogyan alakultak ezen időszak alatt az Önkormányzat bevételei és kiadásai, valamint azt, hogy milyen mértékben teljesültek azok az előirányzatokhoz képest. Elemezném továbbá az Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetét a költségvetési mérleg segítségével. A különböző mutatók kiszámításával kapott eredményekből, valamint azok változásaiból több következtetést is le lehet majd vonni az Önkormányzat gazdálkodását illetően (kedvező tőkeszerkezet, eladósodottsági fok, megfelelő likviditás, stb.)

7 2. Kispáli község bemutatása A község fejlődésének rövid történeti áttekintése Kispáli község Zala-megye északi részén, Zalaegerszegtől mintegy 10 km-re helyezkedik el. Földrajzilag a Kemeneshát aljához, illetve a Zalai-dombság Göcsej tájegységéhez egyformán közel fekszik. A falu egyetlen hosszú utcája a dimbes-dombos táj egyik dombjának gerincét követi. A falu határai is a környező dombok és völgyek váltakozását mutatják. A község első említése 1305-ből való. A település története során nem volt jelentősebb kötődése nagy nemesi családokhoz, nagybirtokhoz, jellemzően kisnemesek lakták, kisebb megosztott földterületek voltak a meghatározóak. A lakosság összetétele vegyes: nemesek, félnemesek, zsellérek és jobbágyok. Kispáli község mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező település, a fő termelési forma mindig is a növénytermesztés és az állattenyésztés volt. A településszerkezet falusias jellegű, az ún. fésűs elrendezésű családi házas beépítés dominál. Az 1900-as évek elejéig a község nem rendelkezett sem saját templommal, sem pedig saját iskolával. A településen 1929-ben épült az Imaház, amely iskolaként is szolgált. Felújítására 1960-ban került sor A község helyzete napjainkban A település alig néhány intézménnyel rendelkezik, így nincs Postahivatal, gyógyszertár, étterem, stb., ezek hiányában a lakosság Zalaegerszegre utazik ezen igényei kielégítése érdekében. Háziorvos, védőnő hetente egyszer, szerdánként jár ki a községbe, egyébként az egészségügyi szolgáltatást igénylő állampolgárnak

8 Zalaegerszegre kell utaznia. Saját iskolája, óvodája nincs a községnek, a gyerekek Egervárra, illetve Zalaegerszegre járnak a közoktatási intézményekbe. Az aktív keresők nagy része az iparban és a mezőgazdaság különböző területein tevékenykedik, akik a helybeli munkalehetőség hiánya miatt nap, mint nap kénytelenek a közeli megyeszékhelyre ingázni. A közösségi élet színterének az 1928-ban épült egykori Steffler család tulajdonát képező kúria ad otthont. Az épületet 1993-ban újították fel. Kispáli lakóinak száma 260 fő, a lakóépületek száma kb. 110 db. Belterülete 72 ha, külterülete 385 ha. A közép és hosszú távú prognózisok kismértékű népességnövekedéssel számolnak, főleg a betelepedések folytán. A lakosság összetételét tekintve megfigyelhető az idősebbek számának növekedése. Az életkor szerinti összetételt vizsgálva sajnos megállapítható, hogy magas a 60 éven felüliek és kevés a születések száma. A község közműellátottsága teljesnek mondható. A település minden utcája vezetékes ivóvízzel, vezetékes gázzal ellátott. Az áramszolgáltatáson felül kiépített csillagpontos kábeltelevízió hálózat is van a községben. A szennyvízelvezetés rendszerének beruházása 2002 decemberében befejeződött, ezáltal a lakosság teljes közműhálózattal rendelkezik. Az Önkormányzatnak szűkös anyagi helyzetére tekintettel, nem áll módjában a rendszeres és nagyszabású rendezvények szervezése és tartása. Ennek ellenére a lakosság igényeinek rendszeres felmérését követően minden évben megrendezésre kerül a májusfa állítás és kitáncolás rendezvény sorozat. Ezeken az alkalmakon összegyűlik a falu lakossága és zenés-táncos, játékos vetélkedővel színesített összejövetelt tartanak, amelyhez az anyagi fedezetet az Önkormányzat biztosítja. Hagyománnyá vált karácsony előtt a falu idősebb nemzedékének megajándékozása, egy szerény vendéglátással egybekötött táncos délután keretei között. A Művelődési ház ad otthont a minden évben kötelezően megrendezésre kerülő Lakossági Fórumnak is, ahol minden állampolgár személyesen teheti fel az általa megválasztott települési képviselőnek és polgármesternek a falu dolgaival kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit

9 A megválasztott települési képviselők és polgármester azon fáradoznak, hogy az önkormányzat szűkös pénzügyi lehetőségei ellenére egyre több közösségi programot szervezhessen és tarthasson, amely lehetőséget teremtene a község lakóinak az összetartozásuk erősítésére, közösségi tudatuk fejlesztésére. 1. számú ábra Kispáli község látképe Forrás:

10 3. Az államháztartási rendszer és az önkormányzatok kapcsolata Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, költségvetési bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik Az államháztartás alrendszerei Az államháztartás fogalmára vonatkozóan több meghatározás is adható: Az államháztartás a társadalmi-gazdasági életben való állami közreműködés gazdálkodási-pénzügyi vetülete. A közhatalmi és közigazgatási szervek és a szervekhez tulajdonjogilag és irányítás szempontjából egyaránt kapcsolódó közintézmények pénzügyivagyoni-gazdálkodási rendszere. Az államháztartás a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Az államháztartás alrendszereit négy csoportba tudjuk elkülöníteni: 1) Az egyik a központi kormányzat költségvetése, amely az államháztartás központi szintjét alkotja a tb és az állami elkülönített pénzalapok kivételével. 2) A második alrendszer az elkülönített állami pénzalap, amely az állam feladatait részben államháztartáson kívüli forrásból finanszírozza, és ezt a finanszírozást működésének jellege teszi szükségessé

11 3) A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok rendszere alkotja az államháztartás helyi szintjét. 4) A negyedik alrendszer a társadalombiztosítás, mely közös biztosítási és szolidaritási elvek alapján működik, és kockázatvállaláson alapul. Az új államháztartási törvény tervezete szerint az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás alapjai a költségvetés központi alrendszerébe olvadnak, viszont másik alrendszerként megmarad az önkormányzati. 2 Mindezek ismeretében is a helyi önkormányzatok közé sorolható Kispáli Község Önkormányzata. Az államháztartáson belül megkülönböztetünk még alapegységeket költségvetési szervek, alapok, előirányzatok melyek irányítási, szabályozási, tervezési és végrehajtási szempontból egységesen kezelendők. Az államháztartás rendszerét a költségvetési szervek alkotják. A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, törvény szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez A helyi önkormányzati rendszer bemutatása Központi költségvetési szervet alapíthat az Országgyűlés, a Kormány, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője. A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat helyi önkormányzati, valamint helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervet alapíthat. Ezeken kívül még köztestületek alapíthatnak külön törvény alapján köztestületi költségvetési szervet. Az alapításra jogosultak együttesen is alapíthatnak költségvetési szervet. 4 Így Nagypáli Község Önkormányzata és Kispáli évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról

12 Község Önkormányzata is közösen alapította költségvetési szerveként Nagypáli - Kispáli Községek Körjegyzőségét, amihez időközben csatlakozott Pethőhenye Község Önkormányzata is. A költségvetési szerveket több szempont szerint is lehet csoportosítani. Alapítás szerint vannak a korábban is említett központi költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervei, az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervei, társadalombiztosítási költségvetési szervek és a köztestületi költségvetési szervek. A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési szerveit a Polgármesteri (Főpolgármesteri) Hivatal, a Megyei Önkormányzati Hivatal, a Körjegyzőség, a közös képviselőtestület hivatala, valamint a felsoroltak alá tartozó költségvetési szervek alkotják. Alapítás szerinti bontásban ebbe a csoportba sorolható Nagypáli - Kispáli - Pethőhenye Községek Körjegyzősége. Újabb csoportosítás a költségvetési szerv tevékenységének jellege szerint lehetséges. Ez alapján megkülönböztethetünk közhatalmi vagy közszolgáltató költségvetési szervet. 5 Nagypáli - Kispáli - Pethőhenye Községek Körjegyzősége e szempont szerint közhatalmi költségvetési szerv. Ide tartozik azon költségvetési szerv, amelyet jogszabály alaptevékenységként közhatalmi jogosítvánnyal ruház fel, vagy ilyen jogosítvány gyakorlására közjogi kötelezettséget állapít meg, illetve amelynek jogszabály alapján alaptevékenységként közhatalom gyakorlásában kell közreműködnie. Közhatalom gyakorlásának minősül a jogalkotási, jogszabály-előkészítési, alkotmánybíráskodási, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, külügyi igazgatási, igazságügyi igazgatási, közigazgatási jogalkalmazói, hatósági és törvényességi ellenőrzési, számvevőszéki és kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenység gyakorlása, továbbá államháztartási forrás, illetve európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások elosztása. 6 A törvény szerint a közszolgáltató költségvetési szervek közé tartoznak a közintézmények, a közintézetek, a vállalkozó közintézetek és a közüzemek. A évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról

13 közszolgáltató költségvetési szerv alaptevékenysége részben vagy kizárólag közhatalmi költségvetési szerv közfeladat-ellátását segítheti. A feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint a szakmai feladatellátás önállósága mellett a költségvetési szerv lehet önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő. 7 Eszerint Nagypáli - Kispáli - Pethőhenye Községek Körjegyzősége az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek közé sorolható be Az önkormányzat feladata és hatásköre Az Országgyűlés elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait, ami lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeket. A helyi önkormányzatok a helyi közügyekben eljárva a közszolgáltatások széles körét biztosítják polgáraik számára. A helyi közügyek a lakosság részére nyújtott közszolgáltatásokhoz, a közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásához, továbbá az ezekhez szükséges feltételek biztosításához kapcsolódnak. A helyi önkormányzat önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. A helyi képviselő-testület: Önkormányzati ügyekben önállóan igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül. Önkormányzati tulajdon tekintetében tulajdonosi jogokat gyakorol, bevételeivel önállóan gazdálkodik, illetve saját felelősségére vállalkozhat. Saját bevételre jogosult, valamint a feladatokkal arányban állami támogatásban részesül évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról

14 A törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét. Önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét. Jelképeket alkothat, kitűntetéseket és elismerő címeket alapíthat. Szabadon társulhat más helyi önkormányzattal. A helyi önkormányzatok feladatainak és hatásköreinek 2 csoportja ismert: 1) Kötelezően ellátandó feladatok: Ehhez az önkormányzat saját bevételre és a feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül. Az Alkotmány erről az alapjogok között rendelkezik. 2) Önként vállalt feladatok: Fontos szabály ebben a körben, hogy csak az a feladat vállalható, amit a jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, továbbá nem veszélyezteti a kötelező feladatok és hatáskörök ellátását. 8 A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. Emellett véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. 9 A helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak. Így például a nagyobb lakosságszámú és teljesítőképességű önkormányzatoknak több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg a törvény, ami kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat- és hatáskörébe. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, viszont a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

15 A települési önkormányzatok számára az önkormányzati törvény 11 nevesített kötelezően ellátandó feladatok: által Egészséges ivóvízellátás Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás és nevelés Egészségügyi és szociális alapellátás Közvilágítás Helyi közutak és köztemető fenntartása Helyi közutakon, illetve önkormányzati tulajdonú tereken, parkokban és egyéb közterületeken való parkolás biztosítása Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása A kötelező feladatokon túlmenően vannak még feladatai a települési önkormányzatoknak a helyi közszolgáltatások körében, de e feladatokban maguk határozzák meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon látják el. Mindez nagymértékben függ a lakosság igényeitől, illetve az anyagi lehetőségektől. A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja még a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét is, valamint együttműködik e közösségekkel. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, és e feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el. A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja, de az átruházott hatáskör tovább nem ruházható évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

16 Az önkormányzat szervezete és működési szabályai Kispáli Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglalt kötelezettsége alapján működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában határozta meg rendeleti úton. Az önkormányzati működés alapdokumentumának számító SZMSZ általános rendelkezései által információt nyújt Kispáli község területi bemutatása során a község közigazgatási területéről, állandó lakosainak számáról. Az önkormányzattal kapcsolatban meghatározásra kerül a hivatalos megnevezése, székhelye és jelképei (címer, zászló, pecsét). Az önkormányzati jogokat a település lakossága által megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján gyakorolja. E jogok rögzítve vannak az SZMSZ-ben is, amiben így az önkormányzati törvényben szereplő jogok felsorolása, valamint azok adott helyzetben való alkalmazása szerepel. Önkormányzati döntést hozhat a helyi önkormányzat: képviselő-testülete, annak felhatalmazására állandó bizottsága a polgármester önkormányzati társulás a helyi népszavazás Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

17 Az SZMSZ rendelkezik a képviselő-testület házszabályairól is. Az önkormányzat feladatának és hatáskörének taglalása alapján a képviselő-testület 6 képviselőből áll, és azt a polgármester, távollétében pedig az alpolgármester képviseli. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban is 6 főből állt a képviselő-testület. A korábban említett kötelező önkormányzati feladatok kiegészülnek azzal, hogy Kispáli Község Önkormányzata köteles még gondoskodni: a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokról a helyi közösségi szintér biztosításáról a könyvtári szolgáltatás ellátásáról Körjegyzőség működtetéséről is. Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni. Fontos még, hogy a helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni kell a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. 14 A képviselő-testület működésével kapcsolatban a testület üléseiről és annak összehívásáról érdemes szót ejteni. Tehát a képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik és gyakorolja jogkörét. Üléseit a polgármester hívja össze szükség szerint, de a képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal ülésezik. 15 A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének napirendet is tartalmazó indítványára Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

18 A döntéshozatal során a képviselő-testület akkor lesz határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselőknek több mint a fele jelen van. 17 Határozathozatalkor az egyszerű többséggel hozott határozathoz a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. 18 Ehhez képest a minősített többség eléréséhez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. 19 A képviselő-testület döntésekor egyrészt rendeletet alkothat, másrészt határozatot hozhat. A képviselő-testület az önkormányzati rendeletalkotást végezheti a törvény végrehajtására, annak felhatalmazása alapján, illetve saját elhatározásából is. Határozatot főképpen az egyedi ügyekben, illetve a testület irányítása alá tartozó szervezetekre hozhat a képviselő-testület. Az önkormányzat e formákban hozott döntései révén tudja meghatározni a község életét. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának megszervezésére, valamint ellenőrzésére állandó, illetve ideiglenes bizottságokat hozhat létre. 20 Az állandó bizottság feladata elsősorban, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét. 21 Indokolt esetben a testület az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. 22 A bizottságok pontos feladatait, valamint szervezeti és működési rendjét az önkormányzati SZMSZ részletezi. 17 Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

19 A polgármester az önkormányzat vezetője és annak egész működéséért felelős. Részletes feladatait a képviselő-testület állapítja meg. Ezen feladatokat a Szervezeti és Működési Szabályzat pontonként is felsorolja. Kispáli község polgármestere a feladatait társadalmi megbízatásban látja el. 23 Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a feladatát. Jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak. Az alpolgármester ugyancsak társadalmi megbízatásban látja el feladatait. 24 A kinevezett körjegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. A körjegyző vezeti a Körjegyzőséget, rendszeresen ügyfélfogadást tart, döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört. Feladata továbbá, hogy évente beszámol a képviselő-testületnek a Körjegyzőség munkájáról, valamint az ügyintézés helyzetéről. 25 További feladatait részletesen is felsorolja az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata. A Körjegyzőség feladatkörébe tartozik az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása. A fenntartó képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján határozza meg a Körjegyzőség belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Kispáli Község Önkormányzati Képviselőtestületének 4/2003. /IV.30./ számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

20 4. Kispáli Község Önkormányzat költségvetése A költségvetés fogalmát tekintve azt mondhatjuk, hogy egy olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely érvényességi időtartama alatt a feladatok ellátásához jóváhagyott kiadásokat és teljesítendő bevételeket előirányzatként, illetve előirányzatteljesítésként tartalmazza. A költségvetés elkészítése során figyelemmel kell lenni az államháztartási törvény költségvetésre vonatkozó alapelveire, melyek a következők: pénzügyi egyensúly elősegítésének elve közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtésének elve teljeség elve részletesség elve valódiság elve egységesség elve áttekinthetőség elve nyilvánosság elve 4.1. A költségvetés tervezésének előkészítő munkálatai A költségvetés tervezésének kiindulópontja az önkormányzat gazdasági programja, ami szükséges ahhoz, hogy a képviselő-testület teljesíteni tudja a célkitűzéseit. Ez a program általában a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, tehát egy választási ciklusra vonatkozik, de lehet ezt meghaladó időszakra szóló is. A program érvényességi időtartamára tehát nincs kötelező előírás az önkormányzati törvényben