KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

Átírás

1 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Hatvan, március Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet Juhász Ferenc Turányikné Borsik Éva elnök ügyvezető ügyvezető igazgató 1

2 1. A vállalkozás főbb adatai, tevékenysége Név: Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet Székhely: 3000 Hatvan Kossuth tér 22. Honlap címe: Levelezési cím: 3000 Hatvan Kossuth tér 22. Telefonszám: Cégjegyzékszám: Adószám: KSH statisztikai számjel: Alakulás éve: Felügyelőbizottság elnöke: Igazgatóság elnöke: Első számú vezető: Dr Balázs László Juhász Ferenc Juhász Ferenc A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. számú törvény (továbbiakban: Hpt.) alapján az MNB (Magyar Nemzeti Bank) által engedélyezett következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, hitel- és pénzkölcsön nyújtása, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, kezesség és bankgarancia vállalás pénzügyi/befektetési szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) pénzváltási tevékenység A hitelintézet a jogelőd Hatvan és Vidéke, a Csány és Vidéke, valamint Hort és Vidéke Takarékszövetkezetek egyesülésével jött létre 1977-ben évben újabb fúzióra került sor, a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet valamint az Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet egyesülésével. Az egyesülés formája beolvadás volt, a jogutód a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet kirendeltségei: - Hatvan - Hort - Boldog - Csány - Ecséd - Rózsaszentmárton - Heréd - Apc - Lőrinci - Új-Hatvan 2

3 - Petőfibánya - Budapest - Zagyvaszántó - Ecseg - Pásztó - Jobbágyi - Mátraszőlős - Mátraverebély - Szurdokpüspöki - Nagybárkány - Tar Betétgyűjtő pénztár Nagykökényesen és Hasznoson működik. A szövetkezeti hitelintézeti integráció (a továbbiakban: Integráció) több mint 100 önálló, magántulajdonban lévő szövetkezeti hitelintézet takarékszövetkezet, hitelszövetkezet, illetve kisebb bank együttműködése. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának versenyképes és prudens működését biztosító központi bankja, amelynek legfontosabb ügyfelei a bankot alapító szövetkezeti hitelintézetek. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (továbbiakban: MTB, Takarékbank) az Integráció központi bankjaként egyfelől szabályozza és biztosítja az integrációban részt vevő hitelintézetek egységes banki működését és koordinálja üzleti fejlődésüket, másfelől korszerű termékeket és szolgáltatásokat nyújt a szövetkezeti hitelintézetek számára. A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvényben foglaltak szerint a Takarékbankkal és az Integrációhoz tartozó többi szövetkezeti hitelintézettel összevont felügyelet alá tartozik. A Takarékszövetkezet a Takarékbank által készített összevont, konszolidált éves beszámolóban teljes körűen bevont leányvállalkozásként szerepel. 3

4 2. Jegyzett tőke, tulajdonosi struktúra A Takarékszövetkezet jegyzett tőkéjében és tulajdonosi struktúrájában 2014-ben jelentősebb változások nem történtek. A Takarékszövetkezet jegyzett tőkéje ezer forint, ami ezer forint részjegytőkéből és ezer forint egyéb jegyzett tőkéből áll. A tulajdonosi struktúrát tekintve a tagok kizárólag magánszemélyek, a jegyezhető részjegy névértéke 10 ezer forint/db. A részjegyek összetétele a következő: Részjegy Névérték Össznévérték Darabszám (eft/db) (eft) Részjegy Összesen A részjegy-tőkében történt évközi változás hatására - jóváhagyást követően - 40 ezer forint összegben kerül sor a jegyzett tőke leszállítására. A tulajdoni hányad alakulása: Tulajdonosi szektorok Tagok száma db / fő Tagok száma Részjegy Tulajdoni hányad (%) db / fő Részjegy névérték (eft) Tulajdoni hányad (%) Jogi személyek Természetes személyek Összesen A tulajdoni hányadot tekintve 3 fő és azok közeli hozzátartozója rendelkezik együttesen (közvetett tulajdon) 5%-ot meghaladó részaránnyal a Takarékszövetkezet összes részjegytőkéjében. 10% feletti részaránnyal egy tulajdonos sem rendelkezik. 4

5 3. A számviteli politika főbb elemei, értékelési elvek A Takarékszövetkezet éves beszámolóját a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (Hpt.), a tőkepiacról szóló törvényben (Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben (Bszt.), valamint a számviteli törvényben megfogalmazott alapelveknek és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló, 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet előírásainak megfelelően készítette el, összhangban a társaság számviteli politikájával. A Takarékszövetkezet a számviteli törvény előírásai szerint kettős könyvviteli rendszerben vezeti nyilvántartásait és könyvvizsgálati kötelezettség alá tartozik. A Takarékszövetkezet könyvvizsgálója a 2014-es üzleti évben a VVA Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., (3351 Verpelét Rákóczi u.2/7.) az aláíró személyében felelős könyvvizsgáló Vitéz Zsolt (kamarai tagsági szám: MKVK engedély szám: ). A könyvvizsgálati szolgáltatás szerződés szerinti díja nettó ezer forint, amely tartalmazza a magyar számviteli szabályok szerinti egyedi éves beszámoló vizsgálatát. Az éves beszámoló aláírására a Takarékszövetkezet Igazgatóságának belső tagjai jogosultak: - Juhász Ferenc - Turányikné Borsik Éva A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy Fain Lászlóné, PM-regisztrációs száma: A mérleg fordulónapja december 31., a mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év január 31. Az éves beszámolóban a számszerű adatok ezer forintban szerepelnek. A Takarékszövetkezet leány vállalatának bemutatása A 100%-os tulajdonlással létrehozott (2010. év) TAKING-HATVAN Ingatlan-értékesítő Korlátolt felelősségű Társaság a tulajdonában álló ingatlanok értékesítésével, illetve bérbeadásával foglakozik. A tevékenység elsődleges jellege alapján a vállalkozás járulékos vállalkozásnak minősül. A Társaság tőke és eredményadatát az alábbi táblázat szemlélteti: év 2014.év Saját tőke Jegyzett tőke Eredménytartalék Adózott eredmény A Takarékszövetkezet 2013.évi mérleg fordulónapját megelőzően veszteségrendezéssel megvalósuló tőkeleszállítást kezdeményezett, a vállalkozás jegyzett tőkéje ezer forintban került megállapításra, a cégbírósági bejegyzésre január 20-án került sor. 5

6 Hitelintézetünk a számviteli törvény 119. (2) alapján élve a mentesítési szabály lehetőségével nem készített összevont éves beszámolót. A menedzsment megítélése alapján az elkészített beszámoló megbízható és valós képet ad a tulajdonos és a járulékos vállalkozás pénzügyi és vagyoni helyzetéről. A Takarékszövetkezet éves beszámolójának részei: Mérleg (250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti szerkezetben) Eredménykimutatás (250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 2. sz. melléklete szerinti szerkezetben függőleges tagolásban) Kiegészítő melléklet (mely magában foglalja a cash flow kimutatást a 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 3. sz. mellékletének A változata szerint) Bár az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés, azt a Takarékszövetkezet minden évben elkészíti és gondoskodik arról, hogy székhelyén és honlapján az érdeklődők számára rendelkezésre álljon. A Takarékszövetkezet rendelkezik mindazon a Takarékszövetkezet sajátosságait figyelembevevő szabályzattal, amelyet a évi CCXXXVII. törvény (a hitelintézetekről, és a pénzügyi vállalkozásokról), valamint a számviteli törvény és a 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet a számviteli politika keretében előír: A hatályba helyezésről szóló Számviteli politika keretébe tartozó szabályzatok határozat száma, utolsó módosítás dátuma Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelés szabályzata 76/ Fedezetértékelési szabályzat 5/ Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási-, és Céltartalék-képzési Szabályzat 6/ Számlarend és számlatükör Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek leltárkészítési és leltározási szabályzata 92/ Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat 7/2001/ Pénz- és értékkezelési szabályzat 10/ Szigorú számadású nyomtatványok kezelésének szabályzata 91/ Kockázatvállalási szabályzat 51/ Befektetési szabályzat 8/ Ügyfél- és partnerminősítési szabályzat 4/ Ügyletminősítési és értékelési szabályzat 52/ Betétgyűjtésre vonatkozó szabályzat Számlavezetésre vonatkozó szabályzat A Takarékszövetkezet nem alkalmazza a valós értékelési eljárásokat, az éves beszámoló készítésénél alkalmazott értékelési elvek az alábbiakban összegezhetők: 3.1. Pénzeszközök A Takarékszövetkezet a devizaállományt és a valutakészletet az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékelte. A forint készpénzkészlet, a Takarékbanknál vezetett forint pénzforgalmi számla, valamint az ezekhez kapcsolódó átvezetési számla állományát a mérleg könyv szerinti értéken tartalmazza. 6

7 3.2. Állampapírok, hitelviszonyt megtestesítő és más, változó hozamú értékpapírok A forgatási célú értékpapírok között a rövid távú árfolyamnyereség vagy kamatbevétel elérése céljából vásárolt, valamint a befektetési célú értékpapírok közül a mérleg fordulónapját követő egy éven belül lejáró értékpapírok szerepelnek. A befektetési célú értékpapírok között mutatja ki a Takarékszövetkezet a hosszú távú kamatjövedelem elérése érdekében vásárolt értékpapírokat. Az értékpapírok értékelése az elszámolt értékvesztéssel csökkentett beszerzési értéken FIFO elv szerinti értékelési eljárással történt, a minősítési és értékvesztési szabályzataiban foglaltak szerint értékvesztés elszámolása nem volt indokolt. Az értékpapírok vételárában, illetve eladási árában elismert kamatot a Takarékszövetkezet kamatbevételt csökkentő tételként, illetve kamatbevételként számolja el. A devizában kibocsátott értékpapírok az év utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon szerepelnek a mérlegben. A befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke és nettó bekerülési értéke közötti különbözetet a Takarékszövetkezet időarányosan elhatárolja Részvények és részesedések A Takarékszövetkezet a részvények és részesedések között a tartós befektetéseket mutatja ki. A részesedések után a Takarékszövetkezet a minősítési és értékvesztési szabályzataiban foglaltak szerint értékvesztést számolt el Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni, valamint egyéb követelések A követelések (hitelek, bankközi kihelyezések, egyéb követelések) értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. A Takarékszövetkezet a hitelintézeti tevékenységhez kapcsolódó külföldi pénznemben fennálló követeléseket az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékelte. A hitelintézetekkel és az ügyfelekkel szembeni követelések után elszámolt értékvesztés meghatározása a vonatkozó jogszabályok és a Takarékszövetkezet minősítési és értékvesztési szabályzataiban foglaltak szerint történt. A menedzsment megítélése szerint az elszámolt értékvesztés mértéke megfelelő. A Takarékszövetkezet a minősítési kategóriákhoz rendelt értékvesztés elszámolását, kétféle módon végzi: - egyedi elszámolás, illetve képzés - csoportos egyszerűsített elszámolás, illetve képzés. Az elszámolt értékvesztés szintjét a Takarékszövetkezet az ügyletminősítéssel együtt negyedévente felülvizsgálja, az értékvesztés változás elszámolása tekintettel az adott hónapban történt törlesztésekre, leírásokra, értékesítésekre, stb. havonta történik. 7

8 Az éven túli lejáratú követelések évben esedékes törlesztő részlete átsorolásra került az éven belüli lejáratú követelések közé. A kamat függővé tételt, illetve a kamatok és kamatjellegű bevételek időbeli elhatárolását a Takarékszövetkezet a 250/2000. (XII.24.) kormányrendeletben előírtaknak megfelelően hajtotta végre Immateriális javak Az immateriális javak között vagyoni értékű jogok és szellemi termékek (szoftverek), értéke szerepel. Az immateriális javakat a Takarékszövetkezet az ide vonatkozó előírásoknak megfelelően a le nem vonható általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési értéken aktiválja. A Takarékszövetkezet immateriális javainak leírási ideje: Eszközcsoport Hasznos élettartam (év) Leírási kulcs (%) Vagyoni értékű jogok gyorsan elavulók 3 év 33% Vagyoni értékű jogok középtávon elavulók 5 év 20% Vagyoni értékű jogok lassan elavulók 6 év 16% Szellemi termékek (pl. szoftverek) gyorsan elavulók 2 év 50% Szellemi termékek (pl. szoftverek) középtávon elavulók 3 év 33% Szellemi termékek (pl. szoftverek) lassan elavulók 5 év 20% Az értékcsökkenés elszámolása lineáris módszerrel, havi gyakorisággal történik. A Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó vagyoni értékű jogok és szellemi termékek értékcsökkenését egy összegben, beszerzéskor számolta el a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet immateriális javainál értékhelyesbítést nem alkalmaz. A vonatkozó értékadatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza Tárgyi eszközök A tárgyi eszközöket nettó értéken (a beszerzési, előállítási költségek és az értékcsökkenés különbözeteként), a beruházásokat a tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költségein, a beruházásokra adott előlegeket (szükség esetén) a folyósított összegben szerepelteti a Takarékszövetkezet a mérlegben. A tárgyi eszközök esetében a beszerzési érték részét képezi a tárgyi eszközök le nem vonható általános forgalmi adója is. A terv szerinti értékcsökkenés bruttó érték és a lineáris elszámolás módszerével kerül havonta megállapításra, vagyis a várható élettartam alatt évenként azonos összegű az elszámolt amortizáció. Az alkalmazott leírási kulcsok megegyeznek a társasági adótörvényben meghatározott mértékkel. A vonatkozó értékadatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. 8

9 Eszközcsoport Hasznos Leírási kulcs élettartam (év) (%) Ingatlanok 50 év 2% Egyéb építmények 30 év 3% Bérelt ingatlanon végzett beruházások 16 év 6% Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok konkrét lejárattal a jog fennállásának időszaka Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok egyéb esetben 5 év 20% Műszaki berendezések, egyéb felszerelési tárgyak 7 év 14,5% Szállító és hírközlő eszközök 7 év 14,5% Ügyvitel-technikai eszközök 3 év 33% Számítástechnikai eszközök gyorsan elavuló 2 év 50% Számítástechnikai eszközök középtávon elavuló 3 év 33% Számítástechnikai eszközök lassan elavuló 5 év 20% Járművek 5 év 20% Irodai bútorok, berendezések 7 év 14,5% Egyéb berendezések, felszerelések (nem banküzemi) 7 év 14,5% az időszaknak megfelelő érték A számviteli politikában foglaltaknak megfelelően a Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó tárgyi eszközök értékcsökkenését egy összegben, beszerzéskor számolja el a Takarékszövetkezet. Értékhelyesbítésre a tárgyi eszközök esetében sem kerül sor Készletek A készleteket a mérlegben az elszámolt értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron, illetve előállítási költségen mutatja ki a Takarékszövetkezet. A követelések fejében megszerzett eszközök bekerülési értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. A követelések fejében átvett eszközökkel kapcsolatos értékvesztés elszámolása a várható értékesítési veszteség figyelembevételével történik Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolások tartalmazzák a pénzügyileg 2014-ben rendezett, következő év(ek)et érintő költségeket, ráfordításokat, valamint a tárgyévre időarányosan járó, de nem esedékes (megszolgált) bevételeket. Halasztott ráfordítással a Takarékszövetkezet 2014-ben nem rendelkezett Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek A kötelezettségek a mérlegben a visszafizetendő értéken szerepelnek. A hitelintézeti tevékenységhez kapcsolódó külföldi pénznemben fennálló kötelezettségek értékelése az év utolsó napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamon történt. A hosszú lejáratú kötelezettségek 2014-ben esedékes törlesztése az éven belüli kötelezettségek közé került átsorolásra. 9

10 A kötelezettségek között mutatja ki a Takarékszövetkezet a tárgyév végén a mérlegkészítésig esedékes, ki nem fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások összegét is Kibocsátott értékpapírok A számviteli szempontból kibocsátott értékpapírokat a Takarékszövetkezet a lejáratkor visszafizetendő névértéken mutatja ki, a kibocsátási érték és a névérték különbözete időarányosan elhatárolásra kerül a kamatok között Céltartalékok A Takarékszövetkezet a kockázatvállalásnak minősülő függő kötelezettségekre képzett kockázati céltartalékot, valamint az egyéb céltartalékokat szerepeltet a beszámolóban Passzív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolásként kerültek kimutatásra a banküzemi költségekkel kapcsolatos elhatárolásokon kívül a mérleg fordulónapján esedékes, mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett, valamint a mérleg fordulónapján járó, de nem esedékes (megszolgált) ráfordítások, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg rendezett, de nem a tárgyévet illető bevételek. Passzív időbeli elhatárolásként került kimutatásra továbbá a halasztott bevételek összege Saját tőke A saját tőke elemei a mérlegben könyv szerinti értéken szerepelnek Határidős ügyletek értékelése Határidős ügyletként került kimutatásra (0-s számlaosztály) a devizahitelek forintosításához szükséges, az MTB-vel kötött biztos jövőbeni devizavételi kötelezettség összege. A külföldi pénznemben fennálló követelést az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékelte a Takarékszövetkezet Nyilvántartási rendszerek változása A nyilvántartási rendszerek körében 2014-ben nem történt változás Besorolások módosítása Az Integráció központi bankjának (Takarékbank) és leányvállalatainak az egyéb részesedési viszonyban szerepeltetett mérleg, illetve az eredménytételei évben átvezetésre kerültek a kapcsolt vállalkozások közé Jelentős összegű hiba A Takarékszövetkezet háromoszlopos mérleget és eredménykimutatást készít arról az üzleti évről, amelyben az ellenőrzés vagy önellenőrzés során jelentős összegű hiba került feltárásra. 10

11 A lényegesség elvével összhangban jelentős összegűnek minősül a hiba, ha a feltárás évében, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, és/vagy saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegétől függően az alábbiak alakul: Az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszege Hibák eredményt, saját tőkét módosító értéke mérlegfőösszeg > 25 MrdHUF Jelentős összegű hiba > 500 MHUF 25 MrdHUF > mérlegfőösszeg > 50 MHUF Jelentős összegű hiba > mérlegfőösszeg 2%-a 50 MHUF > mérlegfőösszeg Jelentős összegű hiba > 1 MHUF Leltározási szabályok A hatályos leltárkészítésre vonatkozó előírásokat az Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek leltárkészítési és leltározási szabályzata tartalmazza A számviteli politika évi változásai A számviteli politika központilag karbantartott szabályai 2014-ben lényeges módon nem változtak. A számviteli politikának a Takarékszövetkezet által karbantartott szabályrendszerében sem volt jelentős változás 2014-ben. 11

12 4. A Takarékszövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete 4.1. Eszközök A Takarékszövetkezet eszközállományának tárgyévi és előző évi összetételét a következő táblázatok mutatják: Forint Deviza* Összesen Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni köv Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények, részesedések és más változó hozamú ép Immateriális javak és tárgyi eszközök Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN * i MNB devizaárfolyamon Forint Deviza* Összesen Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni köv Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények, részesedések és más változó hozamú ép Immateriális javak és tárgyi eszközök Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN * i MNB devizaárfolyamon A Takarékszövetkezet mérlegében szereplő, sajátos értékelés alá vont eszközök minősítési kategóriánkénti bemutatása a 8. sz. mellékletben szerepel. 12

13 4.1.1 Pénzeszközök Összeg Összeg Készpénz (Pénztár és ATM) MTB-nél vezetett pénzforgalmi számlák Pénzeszközökkel kapcsolatos átvezetési számla Egyéb Összesen Devizaszámla állomány Devizanem Összeg forintban CHF EUR USD GBP Összes deviza A készpénz állomány összege hasonlóan alakult, mint egy évvel korábban, a devizaszámla egyenlege azonban változott az év során. Ez utóbbi tétel pénzeszközökön belüli aránya az időszak végén 12%, egy évvel korábban 36% volt Állampapírok Névérték Könyv szerinti érték Piaci érték Diszkont- és kamatozó kincstárjegyek Jegybanki kötvény Államkötvények Összesen Névérték Könyv szerinti érték Piaci érték Diszkont- és kamatozó kincstárjegyek Jegybanki kötvény Államkötvények Összesen Az állampapírok állománya csökkent az előző évhez képest, a Takarékbanknál elhelyezett betétek javára. Az államkötvényeken belül EUR államkötvénnyel is rendelkezik a Takarékszövetkezet. A befektetési célú államkötvények évben lejáró állománya ( ezer forint) átsorolásra került a forgatási célú állampapírok közé. Az állampapírok közül ezer forint névértékű állomány zárolására került a Takarékszövetkezet kötelezettségéinek fedezetként. 13

14 4.1.3 Követelések A követelésállomány szerkezetét a következő táblázat szemlélteti: Összeg Hitelintézetekkel szembeni követelések (bruttó) Hitelintézetekkel szembeni követelések értékvesztése 0 0 Ügyfelekkel szembeni követelések éven belül (bruttó) Ügyfelekkel szembeni éven belüli követelések értékvesztése Ügyfelekkel szembeni követelések éven túli (bruttó) Ügyfelekkel szembeni éven túli követelések értékvesztése Befektetési szolgáltatásból származó követelések (bruttó) 0 0 Befektetési szolgáltatásból származó követelések értékvesztése (-) 0 0 Összesen A hitelintézetekkel szembeni követelések között a Takarékszövetkezet kizárólag Takarékbankkal szembeni követeléseket mutat ki. Az állomány összege jelentősen nőtt az előző időszakhoz képest. A teljes követelés 32 %-a hosszú lejáratú, ami szükség esetén fedezetet nyújt a Takarékszövetkezet likviditását biztosító átmeneti hitel igénybevételéhez. A többi kihelyezés rövid lejáratú bankközi betét. Az ügyfelekkel szembeni követelések eredeti lejárat szerinti összegben szerepelnek a táblázatban. A hosszú lejáratú követelésből a következő évben esedékes törlesztő részlet összege ( ezer forint) a mérlegben átsorolásra került a rövid lejáratú tételek közé. Az átsorolás összege éven ezer forint volt. A bruttó hitelállomány 2,8%-kal, ( ezer forinttal) az értékvesztés 2%-kal csökkent az előző évhez képest. Az állomány csökkenését alapvetően a lakossági hitelek iránti kereslet szűkülése határozta meg, amit ellensúlyozott a Növekedési Hitelprogram keretében a vállalkozásoknak nyújtott kedvező kamatozású hitel. A bruttó hitelállomány 43%-a lakossági, 15 %-a önálló vállalkozóknak, 42 %-a társas vállalkozásoknak nyújtott hitelállomány Hitelportfólió, ügyfelekkel szembeni követelések A hitelportfólió minősítés szerinti összetételét a következő táblázat szemlélteti: Bruttó Bruttó Nettó Nettó érték érték % érték % érték % % Problémamentes % % % % Külön figyelendő % % % % Átlag alatti % % % % Kétes % % % % Rossz % % % % Összesen % % % % 14

15 A minősítési kategóriákat tekintve az állomány összetétele nem változott jelentős mértékben az előző évhez képest. Az új folyósításoknak köszönhetően a problémamentes állomány aránya kismértékben nőtt, a kétes minősítésű kategória kivételével a többi kategóriába tartozó állomány pedig összegét és arányát tekintve csökkent év végére én a hitelkövetelések értékvesztéssel való fedezettsége 10%, a mutató értéke az előző év végén is hasonlóan alakult (9,9%). A késedelmes 90 napon túl lejárt tőke követelések aránya a bruttó kockázatvállalás összegéhez viszonyítva 11%, a mutató értéke 1% ponttal csökkent az egy évvel korábbi értékhez képest. Az átstrukturált hiteleket a következő táblázat mutatja: Bruttó Nettó Bruttó Hitel típusa érték érték érték Nettó érték Lakossági jelzálog fedezetű, devizás ingatlan hitel Lakossági jelzálog fedezetű, forintos ingatlan hitel Egyéb Összesen A táblázatban a 250/2000. (XII.24.) Kormányrendelet szerinti átstrukturált hiteleket szerepelteti a Takarékszövetkezet. Az átstrukturált állomány 21 lakossági és 3 vállalkozói ügyféllel szemben áll fenn Befektetési célú részesedések A befektetési célú részvényeken belül legjelentősebb az Integráció központi bankjában lévő részesedés, ( ezer forint) aminek állománya 40 ezer forinttal nőtt az év során. A változás a Takarékbank által végrehajtott tőkeemelés következménye. A Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt-ben fennálló részesedés összege ezer forint, a tulajdoni részesedés megszerzésére február 03-án került sor. A Takarékszövetkezet tulajdonlásával létrehozott ingatlanforgalmazási társaságban (Taking- Hatvan Kft) fennálló üzletrész könyv szerinti értéke ezer forint. Az év során 340 ezer forint összegű értékvesztés került elszámolásra, a társaság tárgyévi negatív eredménye következtében. A Banküzlet Zrt.ben és a Hitelgarancia Zrt-ben fennálló részesedés összegében nem történt változás az előző évhez képest. A Banküzlet Zrt. egyben a konszolidációba bevont társaságok közé tartozó vállalkozás. Az Orient Zrt-ben lévő 500 ezer forint összegű befektetés 100%-ban fedezett értékvesztéssel. Befektetési célú részesedések összetételét a 2. sz. melléklet tartalmazza. 15

16 4.1.6 Értékpapírok A Takarékszövetkezet a magyar állampapírokon kívül az alábbi értékpapírokat tartja a könyveiben december 31-én: Könyv szerinti Névérték érték Piaci érték Belföldi önkormányzati kötvények Belföldi vállalati kötvények Belföldi befektetési jegyek Forgatási célú belföldi tőzsdei részvények forintban Összesen Könyv szerinti Névérték érték Piaci érték Belföldi önkormányzati kötvények Belföldi vállalati kötvények Belföldi befektetési jegyek Forgatási célú belföldi tőzsdei részvények forintban Összesen A vállalati hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között a Takarékszövetkezet kizárólag belföldi pénzügyi intézmény által kibocsátott kötvényeket szerepeltet. Ezek állományában nem történt jelentős változás az előző évhez képest. A befektetési célú kötvények következő évben esedékes tételei átcsoportosításra kerültek a forgatási célú értékpapírok közé. Az átcsoportosítás összege tárgyévben ezer forint, egy évvel korábban ezer forint volt. A belföldi befektetési jegyek év végén a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap befektetési jegyeit tartalmazza. A fenti értékpapírok tekintetében értékvesztés elszámolása nem volt indokolt Immateriális javak, tárgyi eszközök Az immateriális javak állománya év végén: Nettó érték Nettó érték Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 0 0 Vagyoni értékű jogok Szoftverek 0 0 Egyéb szellemi termékek 0 0 Immateriális javak beruházásai 0 0 Összesen A tárgyi eszközök és immateriális javak megbontása, a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés az 1. számú mellékletben látható. 16

17 Az immateriális javak állományát tekintve nettó értékkel csak vagyoni értékű jogok szerepelnek a Takarékszövetkezet könyveiben. A szoftver termékek értékcsökkenése a korábbi években elszámolásra került. Immateriális javak és tárgyi eszköz beszerzések, illetve ez utóbbiak felújítása sem volumenében és az összegük alapján sem tekinthető jelentősnek az év során. Az állományok csökkenése mindkét eszközcsoportban az elavult, használaton kívüli eszközök tárgyévi selejtezésével magyarázható. A selejtezésre került állomány értékkel nem rendelkező eszközökből állt, terven felüli értékcsökkenés elszámolása nem volt indokolt. A terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam, és a meglévő eszközökre vonatkozó maradványérték újbóli megállapítására nem került sor Egyéb eszközök A készletek állományát a következő táblázat tartalmazza: Nettó érték Nettó érték Követelés fejében átvett ingatlanok, készletek Egyéb készletek Összesen A készletek között nyilvántartott követelés fejében megszerzett ingatlanok (3 db) nettó értéke ezer forint. Az ingatlanok közül egy ingatlan esetében december hónapban értékesítésre vonatkozó megállapodás született. Az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteség fedezetére ezer forint összegben értékvesztés elszámolására került sor. Az ingatlanok megszerzése egy esetben sem régebbi, mint 6 év. Az egyéb követelések között vevőkkel, biztosítókkal szembeni követelések, konstrukciókhoz kapcsolódó elszámolások szerepelnek. A Takarékszövetkezet az egyéb késedelmes követelésére 412 ezer forint összegű értékvesztést számolt el Aktív időbeli elhatárolások Összeg Összeg Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek aktív időbeli elhatárolása ebből ügyfelekkel szembeni kamatelhatárolás ebből hitelintézetekkel szembeni kamatelhatárolás ebből értékpapírokból eredő kamatelhatárolás Egyéb bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások 0 0 Összesen Aktív időbeli elhatárolások összege (a kapott kamatok és az egyéb bevételek időbeli elhatárolása is) csökkent az előző évhez képest csökkent. A kamatozó eszközök állományában ugyan közel 3%-os növekedés következett be, a kamatlábak folyamatos csökkenése azonban ellensúlyozta a realizált és az elhatárolt bevételek összegét is. 17

18 4.2. Források A forrásállomány tárgyévi és előző évi szerkezetét a következő táblázat szemlélteti: Forint Deviza* Összesen Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék 0 0 Mérleg szerinti eredmény 0 0 Saját tőke Források összesen * 20XX i MNB devizaárfolyamon Forint Deviza* Összesen Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke Források összesen * 20XX i MNB devizaárfolyamon Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek A Takarékszövetkezet hitelintézetekkel szembeni forrásainak összetétele a következők szerint alakult: adatok ezer forintban Állomány Állomány Hitelintézetektől származó betétek (forint és deviza) 0 0 MFB által nyújtott hitel Eximbank által nyújtott hitel 0 0 MTB által nyújtott hitel Egyéb idegen források Összesen

19 A Takarékszövetkezet a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között alapvetően Takarékbankkal, illetve MFB Zrt-vel szembeni kötelezettséget mutat ki. A Takarékbanktól felvett hitel részben a saját jogú deviza hitelnyújtás forrása, részben pedig a Növekedési Hitelprogram keretében biztosított forrás ezer forint összegben. Ez utóbbi kötelezettségből az öt éven túl lejáró kötelezettség összege ezer forint. A devizahitel állománya évben ezer forint, az előző éven ezer forint. Az éven túli kötelezettség következő évben esedékes összege ezer forint átvezetésre került a rövid lejáratú kötelezettségek közé. (2013. évben az így átvezetett összeg ezer forint) Ügyfelekkel szembeni éven túli valamint éven belüli kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni éven túli valamint éven belüli kötelezettségek részletezése, bemutatása: adatok ezer forintban Állomány Állomány Lakossági ügyféllel szembeni kötelezettség éven belül éven túl Vállalkozói ügyféllel szembeni kötelezettség éven belül éven túl 0 0 Önkormányzattal szembeni kötelezettség éven belül éven túl 0 0 Nonprofit szervezettel szembeni kötelezettség éven belül éven túl 0 0 Összes Az idegen forrásokon belül meghatározó tétel az ügyfelekkel szembeni kötelezettség állománya. A táblázatban a kötelezettségek az eredeti lejáratuk szerinti csoportosításban szerepelnek. A tartós megtakarítások állományából a évben lejáró tételek átvezetésre kerültek az éven belüli tételek közé. Az így átvezetett összeg évben ezer forint, évben ezer forint volt. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettség összességében csökkent az elmúlt évhez képes, ami a lakossági betéteket érintette leginkább. Ebben a szektorban elmozdulás történt az ügynöki tevékenység keretében történő értékpapír megtakarítás növekedése irányában. Az összes betétnek 44%-a takarékbetét, és 56% a számlán lévő megtakarítás. Ez az arány az előző évben 48% és 52% volt. A kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek között a takaréklevél-betét állományt szerepelteti a Takarékszövetkezet a mérlegben. Ez a konstrukció nem a tőkepiaci, hanem a számviteli törvény alapján minősül értékpapírnak. A lejárat nélküli állománynak az egy évet megszolgált része a rövid lejáratú kötelezettségek közé került átsorolásra. Ez az összeg évben ezer forint, 2013-ben ezer forint volt. 19

20 4.2.3 Befektetési szolgáltatásból származó ügyfelekkel, és más befektetési szolgáltatókkal szembeni kötelezettségek A Takarékszövetkezet befektetési szolgáltatásból származó kötelezettséggel nem rendelkezik Hátrasorolt kötelezettségek (alárendelt kölcsöntőke) A Takarékszövetkezet hátrasorolt kötelezettséggel nem rendelkezik Egyéb kötelezettségek Az egyéb kötelezettségek között szállítói tartozások, a különféle konstrukciókhoz kapcsolódó elszámolások, illetve valamennyi adónemhez munkavállalói és kifizetői, valamint a Takarékszövetkezetet terhelő egyéb adófizetések kapcsolódó fizetési kötelezettségek szerepelnek. Az egyéb kötelezettségek összege hasonlóan alakult év végén, mint egy évvel korábban Passzív időbeli elhatárolások Összeg Összeg Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Egyéb költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek passzív időbeli elhatárolása Összesen A költségek időbeli elhatárolása között a évet terhelő, de évben kifizetendő tételek szerepelnek. A kamatráfordítások között a mérleg fordulónapjáig megszolgált kamatok összegét mutatja ki a Takarékszövetkezet. Egyéb ráfordítások között a befektetési célú értékpapírok árfolyamveszteségének az időarányos hányada, illetve a devizahitelek jövőbeni rögzített árfolyamon történő átváltásának az árfolyamhatása szerepel december 31-én. Halasztott bevételként a térítés nélkül kapott eszközök bekerülési értékének költséggel nem ellentételezett részét mutatja ki a Takarékszövetkezet. A passzív elhatárolás tételein belül a kamatok időbeli elhatárolásának összege csökkent az előző évhez képest, a évben is tartó kamatcsökkenés következtében Saját tőke összetétele Tárgyévi Tárgyévi növekedés csökkenés Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény a tárgyévben Saját tőke összesen