Humán n rasszok. Fekete-Kert. Ildikó

Átírás

1 Humán n rasszok Osztályoz lyozás s morfológiai jegyek alapján Készítette: Fekete-Kert Kertész Ildikó

2 Humán n rasszok Az európai osztályoz lyozási rendszer szerint négy n földrajzi nagyrasszt különbk nböztetnek meg: ausztraloid, negrid,, mongoloid, és s europid nagyrasszokat. Léteznek L más m s osztályoz lyozások is, az amerikaiak példp ldául kilenc rasszt különböztetnek meg. Ezek a következk vetkezőek: ek: ameridek, polinezidek, ausztraloidok, mikronezidek, melanezidek,, mongoloidok, europidok, negridek, indidek (mi az európaiakhoz soroljuk). A továbbiakban az európai osztályoz lyozással foglalkozunk.

3 A humán n rasszok kialakulása Az eltérő környezeti, ökológiai hatások miatt az egységes ges fajon belül l csoportok jelennek meg. A mutáci ció változatosságot biztosít, t, a mutáci ciós s ráta r függ f a környezeti k tényezőktől. Tovább bbá a szelekció, és s a genetikai sodródás s is erősen jelen van a Homo sapiens esetén. Tovább bbá a hibridizáci ció és s az izoláci ció (természetes pl. éghajlat, vagy mesterséges pl. indiai kasztrendszer) kapnak még m nagy szerepet. A homo sapiens ezen okok miatt polimorf és politipikus faj. Polimorf: azért, mert nagy az individuális variabilitás s (pl. arcok egyedisége), ge), ökológiai variabilitás s is nagy, tovább bbá erőteljes a szexuális dimorfizmus (nők és s férfiak f eltérő alkata). Politipikus: mert a fajon belül l még m g kisebb rendszertani egységek gek különböztethetőek ek meg: - alfaj (subspecies( subspecies,, nagyrassz, v. földrajzi f rassz) - mikrosubspecies (fajta, rassz) - forma localis (helyi változat) v

4 A humán n rasszok vizsgálata Bőrszín: a bőrben b találhat lható festékanyag a melanin miatt alakul ki. Mennyisége a környezeti k és s genetikai tényezt nyezők k függvf ggvénye. Negridekben dús s a melaninszint,, mivel erős s UV sugárz rzásban élnek, így védi v az irhájukat a sugárz rzástól. Az emberek elődei Afrikából l származnak, valaha mindenki sötétbőrű volt. Magas volt akkor az albínók k száma (ma is a négerek n között k a legmagasabb az arányuk), a kivándorl ndorlók k közül k l aztán n kiszelektálódtak a sötétebb tebb bőrűek, b és s a világosabbak szaporodtak el. A mongoloidoknak sárgásbarna a pigmentjük, az ausztraloidok megmaradtak sötétnek. s tnek. Haj: A legsötétebb tebb (és( s egyben a legvastagabb) a mongoloidoké (kékes kes- fekete), a negrideké és s az ausztraloidoké sötétbarna tbarna (ez utóbbiakn bbiaknál l a szőke sem ritka). Az europidok nagy változatossv ltozatosságot mutatnak. Hajformában a négerekn gereké göndör r vagy filfil,, az ausztraloidoké hullámos, a mongoloidoké egyenes, és s az europidok szintén n nagy változatossv ltozatosságot mutatnak (a göndg ndör r kevés s köztk ztük, filfil egyáltal ltalán n nincsen). Arc és s testszőrzet: Negrideké és s a mongoloidoké gyenge. Az ausztraloidoké a legerősebb. Legerősebb testszőrzet rzetű nép p a Japán szigetek északi részr szén és s a Szahalin szigetén élő Ainu népcsoporté,, az egész testfelület letük k szőrős. s. Europidoknál l egyébk bként változatossv ltozatosság g van. A déli, mediterrán n népek n szőrösebbek, sebbek, az irániak erősen szőrösek sek (még g a köröm m szélén n is). Testmagasság: g: A legmasabbak a negridekhez tartozó nilotidok (átlag 2m), a legalacsonyabbak a szintén negridekhez tartozó pigmeusok. Európában a lappidok a legalacsonyabbak, és s a szintén n Skandinávi viában és Észak- Európában elterjedt nordoidok a legmagasabbak. A termet kategóri riák nagyon sokat változtak v kis idő alatt, az egymást követk vető generáci ciók k egyre magasabbak.

5 A humán n rasszok vizsgálata Arcjelző: leptoprozop (keskeny), mozoprozop (közepes), és euriprozop (széles) arc. Fogak: Lappidoké a legkisebb, ausztraloidoké a legnagyobb. A mongoloidok, és s azok rokonainál l lapátfog jellemző (magyaroknál l is gyakori, ami a távoli t rokonságunkat mutatja). Alkat: Negrideknél általában magas termet (kivéve ve a busmanok, hottentották és s a pigmeusok), lineáris alkat, hosszú végtagok, rövid r törzs t jellemző.. A mongoloidok alacsony termetűek, ek, rövid r végtagjuk, v és s hosszú törzsük k van. Ok az ökológiai variabilitásban keresendő: : a végtag v pl. testfelület let-növelő,, több t hőt h t ad le (ld. ökológia Allen-féle le szabály). Génközeli jelleg: A vércsoportok v egyenletesen oszlanak el a Föld F népessége között. k Ázsiában a B gyakoribb, és A ritkább, mint Európában. A O Eurázsi zsiában az elzárt területeken, és s az indiánokn noknál gyakoribb. A vércsoport v eloszlások sok egyenlőtlens tlensége a járvj rványok és betegségek gek miatt alakult így (pl. indiánokn noknál l terjedő szifilisz a nem 0 ás vércsoportúakat kiszelektálta, lta, Afrikában pedig a Pestis pont a 0 ás vércsoportúakat tizedelte). Relatív ülőmagasság: g: a törzs t hosszát t jelenti. Ahogy a hőmérsh rséklet nő, n úgy rövidebb a törzs. t

6 A negrid nagyrassz Sötét színkomplex nkomplex, hosszú fej, alacsony, konkáv, széles orr. Széles vastag ajkak, göndör sötétbarna tbarna haj, gyenge testés s arcszőrzet. rzet. Bővebben: enfo.agt.bme.hu/drupal/node/5525

7 Az ausztraloid nagyrassz Sötét t bőrűek, b gerincoszlopuk erősen hajlott. Az újszülöttek világos színűek, hátuk h szőrös, s, ez éves korukra eltűnik. Koponyájuk ősi jellegeket mutat (erős s halánt nték, és állkapocs), viszont testalkatuk fejlett. Sötét, S t, göndg ndör r hajuk van, de gyakori köztk ztük k a szőke is. Fogaik nagyok, nem ritka a négy n őrlőfog sem. Nagy krumpliorruk van, és testszőrzet rzetük k erősen fejlett. Bővebben: hu/drupal drupal/node/553 9

8 Az europid nagyrassz Nordoid rassz: Észak- és s Nyugat- Európában élnek főleg, f hazánkban igen ritka (német lakta területeken erősen keveredve). Világos színkomplexum jellemzi őket: szőke haj, és s testszőrzet (esetleg vörös). v Világos bőrük b k gyakran rózsaszr zsaszínes, a nap hamar megégeti. geti. Arcuk keskeny, keskenyek az ajkak. Általában magasak. Két alrasszuk van: a robosztusabb proto-(dalo dalo-) nordikus típus robosztusabb, illetve közepes, vagy magas termetű. Állkapcsuk jobban kiáll. Jellegzetes képviselői i a bajorok. A fenno- nordikus típus kevésb sbé robosztus, rövidebb a feje, világosabb a színkomplexumuk. Főleg F Skandinávi viában találhat lhatóak ak meg.

9 Az europid nagyrassz Lappidok: : (proto( proto-alpi típus): Sötét S színkomplexi nkomplexió,, alacsony termet, széles arc, pici fog. Erősen kirínak a környezetk rnyezetükben élő nordikusak (szőkék, k, magasak) közül, k mert előfordul fordulások Skandinávia és Finnország. Elszórtan Magyarországon gon is fellelhető.. BőrszB rszínük sárgásbarna, hajuk sötétbarna. s tbarna. Alpidok (alpi típus) t pus): : Főleg F az északi szláv v népeknn peknél, illetve Svájcban, Alpok vidékén n fordulnak elő.. Korai az ivarérésük, de korán n is öregszenek. Kerekded az arcuk, kissé gyermekesen néznek ki, kicsi a nemi dimorfizmus. Orruk rövid, r alig áll ki az arc síkjából. Szemük melírozott sötétbarna. tbarna. Cromagnoni típus: : Az európaiak közül k l a legősibb jegyeket magán viselő típus. Belgiumban, Csehországban, Írországban, Észak- Nyugat-Eur Európában élnek, de a volgai bolgárok között k is megtalálhat lható,, szlávokn voknál l nagy arányban megtalálhat lható.. Izmos, vaskos testalkat, erőteljes járomj romív v jellemző.. Egyenes száj, hosszú ajak. Bőrük B k világos, arcuk pirosas. Két K t csoportjuk van, az egyiknél magas termet, világos színkomplexia jellemző (nyugati szlávokn voknál), a másik m csoportra közepes k termet, széles arc, több t pigment jellemző (déli szlávokn voknál).

10 Az europid nagyrassz Medditerrán típusok: : Vegyes társast rsaság. Sötét S t haj, szőrzet, és hosszú fej jellemzi közösen k őket. Kiskunságon előfordulnak szép számmal! Alrasszaik: - Proto-mediterr mediterrán típus: ősi embercsoport, Spanyolországban és s Franciaországban élnek. Relatíve magas termetűek. ek. Arcuk, fejük k hosszú,, orruk megnyúlt. Hajuk barna, bőrük b világosbarna, gyakori a 0 ás s vércsoport v köztk ztük. - Atlanto- mediterrán: nyugateurópában élnak.. Robosztusabbak. Nyugati mediterránumban találhat lhatók. Arcuk szögletes, állkapocs oldalt kiáll, egyenes haj. - Gracil-mediterr mediterrán típus: a legalacsonyabb mediterrán n típus. t Portugális lis,, Franciaország, Dél-ItD Itália, Korzika, Szardínia, Szicília terület letén, ritkán n Svájcban élnek. Sötét S színkomplexi nkomplexió,, gyakran kreol bőr, finom arcvonások jellemzik. Nagy bogárszemek, reneszánsz nsz festmények tipikus szereplői. - Orientid (keleti-) ) mediterránok: Sok forma localis,, köztk ztük k az izraeliek is. Iránban terjedtek főleg f el. - Indidek: : Indiai lakosok, és s a cigányok között. k Szemük k nagy, sötét, s t, S- alakúan an görbg rbült a felső szemhéj. Bőrük B k világosbarna, arany tónussal (dravidák).

11 Az europid nagyrassz Dinári típus t (illír, adriai típus) t pus): : déli d szlávokn voknál, Dél-D magyarországon, gon, Észak-Itáliában, illetve Lengyelországban, gban, és s a Balkánon élnek. Sok változata v van (pl. tiroli típus). t Középmagasak, K arányos testalkatúak. ak. Orruk erősen kiáll lló,, ajkuk középtelt. k Sötét S hajúak, ak, de vannak szőkék k is. Testszőrzet rzetük k erős s (még g a nőkén is). Táskás s szemek gyakoriak. Korán öregszenek, hamar őszülnek, de sokáig élnek, erős s a szervezetük. Armenidek (elő-ázsiai típus, t örmény típus): t nagy területen terjedtek el: Irak, Irán, Kaukázus, Szíria, GörögorszG gország, g, TörökorszT kország g KárpK rpát- medence, és s főleg f Erdély. Zömökebb Z testalkatúak, ak, alacsonyak, nagy orruk jellegzetes (armenid( orr: erősen kiugró,, húsos). h Hízásra H hajlamosak (különösen a nők). n Fül F l gyakran eláll, ll, a szem és s haj fekete, haj egyenes, vagy gyengén n hullámos, Szemöld ldök k dús, d erős testszőrzet. Sok változata v alakult ki. Anatóliai liai-armenidarmenid (pamíri) típust pus: : Termetük k magasabb az armenidekénél.. Nagy orr, markáns vonások. Kis- és Középázsiában élnek, tovább bbá a Kárpát medence népeinek n 10%-át t teszik ki. Szikárabb testalkatúak, ak, de alacsonyak. Fejen besüpped ppedés s találhat lható.

12 Az europid nagyrassz Europo-mongolid (turáni) típust pus: : KárpK rpát-medencében az urali típus mellett a legelterjedtebb. Fekete tenger mellékén, Ukránokn noknál, Oroszoknál, Bulgári riában fordulnak még m g elő.. A honfoglaló magyarsággal, ggal, és s a tatárj rjárással került hazánk terület letére. A honfoglalás s korában még m g jobban mutatták k a mongolid jellegeket, de az erőteljes keveredés s miatt ezek a jellegek mérsm rséklődtek. Néha N mongolredő is megjelenik. Az arc széles, járomtj romtáj j lapos. A száj j kicsi, ajkak középszk pszélesek. A haj általában barna, és s mellé kék k vagy barna szem társul. t Lapátfog is gyakori. Egyenes orr, hosszú végtag, a nők n k fiatalon karcsúak, ak, de később k hízásra h hajlamosak. Magyarországon gon 30 35% 35%-ban fordulnak elő. Átmenetet képez k a mongoloid nagyrassz felé,, mint ahogy a következk vetkező két t rassz is. Urali típus: : (altáji, ugor típus) t Az europid és s mongoloid nagyrassz hosszas együtt ttéléséből l alakult ki. Leggyakrabban a manysiknál és s a hantiknál l fordul elő. Jellemző a világos kékesszk kesszürke szem és s gesztenyebarna haj párosp rosítás, s, de sötétebb s tebb kiadás s is gyakori. Későn K őszülnek. Alacsony, vagy közepes k termetűek, ek, testalkatuk zömök. Orruk rövid, r széles, orrcsúcs pisze, járomtj romtáj j kiemelkedő.. BőrszB rszínük sárgásbarna, vagy fehéres res-sárga. rga. A honfoglaló magyarságban gban szintén n nagy százal zalékban előfordult. Finnországban, Urál és s Szaján n terület letén n fordul még m g elő hazánkon kívül. k Bulgáriai tatár r típust pus: : Krími háborh ború idején n Krímb mből l Dobrudzsába ba vándoroltak. v Kunokkal és s Mongolokkal (Tatárokkal) jöttek j be Magyarországra. gra. Alföld ldön és s Dél-D Magyarországon, gon, Kunságok terület letén n a leggyakoribb az előfordul fordulási arányuk.

13 Az europid nagyrassz Ázsiai típusok: t - Iráni típust pus: : A honfoglaló Magyaroknak a jelentős s részr szét t alkották. k. Fejük és s arcuk hosszú, orruk közép-vékony k kony és s hajlott. BőrszB rszínük világosbarna. Testalkatuk vékony, v gracilis. FőF előfordul fordulási területe Iránt ntól l a Pamíron át t az Altajig terjed. Népcsoportjuk N a szkíták. k. - Orientalid típus: Ők k a jellegzetes sémik, s és s a beduinok. Orr nagy és s hosszú,, bőrük b k világos gos- vagy sötétbarna. s tbarna. KépviselK pviselői i az Arab-félszigeten, Irakban, Iránban, Szíri riában, Észak-Afrikában Indiában és s Dél-KaukD Kaukázusban élnek.

14 A mongoloid nagyrassz sárgás s bőrű, b, merev, vastag szálú hajú,, erősen kiugró pofacsontú, szűk és s ferde szemrésű emberfajta Bővebben: enfo.agt.bme.hu/drupal/node/ 5541

15 Felhasznált lt források pszicho.btk.ppke.hu/diakelet/segeda nyagok/antropologia.doc antropologia.doc