Átírás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 Hajdú Volán Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Debrecen KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Készült: a Számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény előírásai alapján Debrecen, május 15.

11 Tartalomjegyzék I. FEJEZET A társaság főbb azonosító adatai, bemutatása A Számviteli Politika főbb vonásai, és az abban foglaltak gyakorlati érvényesülése, a beszámoló típusának, az annak összeállításánál figyelembe vett alapelvek megválasztása... 6 A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása II. FEJEZET A mérleghez kapcsolódó kiegészítések Általános kiegészítő információk Eszközökhöz kapcsolódó kiegészítések Forrásokhoz kapcsolódó kiegészítések III. FEJEZET Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések A folytonosság és az összemérés elvének biztosítása Az értékesítés nettó árbevételére vonatkozó kiegészítések Az egyéb bevételek alakulása A költségek alakulása Egyéb ráfordítások A pénzügyi eredmény elemzése A rendkívüli eredmény elemzése Az adózás előtti és mérleg szerinti eredmény alakulása A társaság külkereskedelmi tevékenységére vonatkozó információk A társasági adóra vonatkozó kiegészítő információk A devizás tételek értékelésének hatásai a mérlegre és az eredménykimutatásra IV. FEJEZET Tájékoztató rész A társaság vagyoni, pénzügyi helyzetének, jövedelemtermelő képességének alakulása az 1. számú mellékletben bemutatott mutatószámok alapján Részesedések bemutatása A társaság vezető tisztségviselőivel, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjaival kapcsolatos kiegészítő információk Kutatási, kísérleti fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos információk Zálogjoggal és hasonló jogokkal biztosított kötelezettségek, garancia illetőleg kezesség vállalása Saját részvényekkel kapcsolatos információk Osztalék fizetésre vonatkozó kiegészítő információk A környezet védelmével kapcsolatos tájékoztató adatok Bér és létszámadatok A cash flow kimutatásban foglaltak elemzése a 14. számú mellékletben bemutatott adatok alapján... 49

12 2 I. FEJEZET Általános jellegű kiegészítő adatok 1.1. A társaság főbb azonosító adatai, bemutatása A társaság neve: Hajdú Volán Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Rövidített cégnév: Hajdú Volán Zrt A társaság működési formája: zártkörűen működő részvénytársaság A társaság alapításának időpontja, a jogelőd szervezet, a tevékenység megkezdésének időpontja: XII Hajdú Volán Vállalat I A működés időtartama: határozatlan A társaság tevékenységi köre: A társaság főtevékenysége: Egyéb szárazföldi személyszállítás A társaság az Alapító Okiratban meghatározott fő tevékenységeinek folytatása mellett évben részben saját gépjárművei, munkavállalói számára - a következő tevékenységeket végezte: Gépjárműjavítás, gépjármű-karbantartás Városi, elővárosi szárazföldi személyszállítás Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Műszaki vizsgálat, elemzés Egyéb humán-egészségügyi ellátás A társaság székhelye, telephelye, fióktelepei: Székhely: 4031 Debrecen, Szoboszlói út 4-6. Telephely: 4031 Debrecen, Déli sor 55. Fióktelep: 4100 Berettyóújfalu, Honvéd u. 13. A társaság Magyarország területén kívül telephellyel nem rendelkezik A társaság alaptőkéje, részvényei: A társaság jegyzett tőkéje december 31-én E Ft, azaz kétmilliárdkétszáztizennyolcmillió-kilencvenezer Ft volt. A jegyzett tőke db, egyenként Ft névértékű, névre szóló törzsrészvényből áll. Minden részvény teljes jogú. A társaságnak december 31-én jogában állt a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény szerint más típusú részvények kibocsátására is.

13 A tulajdonosok megnevezése: A jegyzett tőke 99,71%-a, azaz E Ft az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (3527 Miskolc, József Attila utca 70.) tulajdonában van. A fennmaradó 0,29% (6.440 E Ft) a társaság (volt) dolgozóinak, illetőleg a dolgozók örököseinek tulajdonában volt a mérleg fordulónapján, december 31-én. A társaság tulajdonosai: Névérték Tulajdonosi részarány (%) E Ft E Ft E Ft E Ft ÉMKK Zrt ,00 99,71 Kisebbségi tulajdonosok ,00 0, ,00 100, A társaság statisztikai számjele, cégjegyzékszáma, adószáma és pénzforgalmi jelzőszámai: Adószám: KSH szám: Cégjegyzék szám: Bankszámla számok: UniCredit Bank Hungary Zrt Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt Kereskedelmi és Hitel Bank Nyrt OTP Bank Nyrt A társaság vezérigazgatójának neve és lakóhelye, aki az éves beszámolót köteles aláírni: dr. Sárközi György Tibor, 3528 Miskolc, Csokonai Vitéz Mihály utca A választott könyvvizsgálóra vonatkozó adatok, a könyvvizsgáló díjazása: A társaságnál az elkészített éves beszámolót a számviteli törvény 155. alapján könyvvizsgáló vizsgálja felül. A megbízott könyvvizsgáló társaság megnevezése és címe: A társaság neve: Auditor Szolnok Könyvvizsgáló, Adótanácsadó és Vagyonértékelő Kft A társaság székhelye: 5000 Szolnok, Óvoda u. 2. A társaság kamarai nyilvántartási száma: A társaság cégjegyzékszáma: A társaságot képviseli: dr. Lits József ügyvezető

14 4 A könyvvizsgáló társaság által megnevezett természetes személy: dr. Lits József bejegyzett könyvvizsgáló Kamarai tagsági száma: A társaság közgyűlésének idevonatkozó határozatai értelmében a könyvvizsgáló évre Ft+Áfa könyvvizsgálói díj felszámítására jogosult A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy: Teleki András, regisztrált mérlegképes könyvelő Nyilvántartási szám: Lakcím: 4030 Debrecen, Úszó utca A társaság működési területe, piaci pozíciója, befektetési és szerkezetváltási elképzelései A Hajdú Volán Zrt. kiemelkedő szerepet játszik Hajdú-Bihar megye közúti személyszállítási igényeinek kielégítésében. Árbevételén belül évben a távolsági-helyközi menetrend szerinti személyszállítás volt a meghatározó. A társaság a helyközi/távolsági közúti menetrend szerinti személyszállítási tevékenység feladatait január 1. óta közszolgáltatási szerződés keretében látja el. Ennek keretében kiemelendő, hogy a társaság a megye valamennyi településére közlekedtet járatokat, a megyei menetrend szerinti közúti személyszállításból való részesedés gyakorlatilag 100%-osnak tekinthető. Helyi közösségi közlekedési szolgáltatásokat üzleti évben a társaság a megye 2 településén (Hajdúszoboszló és Balmazújváros városokban) végzett, szintén közszolgáltatási szerződések alapján, azonban a helyi közlekedésben kibocsátott teljesítmény és az ezen tevékenységből realizált árbevétel a helyközi/távolsági személyszállítás megfelelő adataitól messze elmaradt. A következő táblázatok a társaság közszolgáltatási szerződések alapján végzett helyi helyközi és távolsági menetrend szerinti személyszállítási tevékenységeinek évi és évi legfontosabb teljesítmény és bevételi mutatóit ismertetik. A táblázat adataiból jól látható a helyközi/távolsági közszolgáltatás dominanciája, a helyi közszolgáltatási tevékenységek kiegészítő jellege. Menetrend szerinti helyközi, távolsági személyszállítás Mentrend szerinti helyi személyszállítás Mentrend szerinti helyi személyszállítás Szerződő fél Teljesítmény Megoszlás Nettó árbevétel Megoszlás Hasznos km % e Ft % év év Nemzeti Fejlesztési Minisztérium , ,02 Hajdúszoboszló Város Önkormányzat , ,56 Berettyóújfalú Város Önkormányzat , ,05 Mentrend szerinti helyi személyszállítás Menetrend szerinti összesen Balmazújváros Város Önkormányzat , , , ,00

15 5 Menetrend szerinti helyközi, távolsági személyszállítás Mentrend szerinti helyi személyszállítás Mentrend szerinti helyi személyszállítás Szerződő fél Teljesítmény Megoszlás Nettó árbevétel Megoszlás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Hasznos km % e Ft % év év , ,17 Hajdúszoboszló Város Önkormányzat , ,46 Balmazújváros Város Önkormányzat , ,36 összesen , ,00 A nem menetrend szerinti (szerződéses, illetőleg különjárati) tevékenység vonatkozásában a társaságon kívül egyéb vállalkozások is működnek a piacon, így e tekintetben piaci részarányunk az előbbiekben említett mértéktől elmarad. A társaság évhez hasonlóan a évben sem tervezi jelenlegi befektetései bővítését, nem kíván új részesedéseket szerezni.

16 A Számviteli Politika főbb vonásai, és az abban foglaltak gyakorlati érvényesülése, a beszámoló típusának, az annak összeállításánál figyelembe vett alapelvek megválasztása Az elszámolás alapja A társaság a üzleti évről szóló beszámolóját a magyar számviteli törvény szabályainak megfelelően, a törvény előírásaira, valamint a meghatározott számviteli alapelvekre figyelemmel készítette el. A társaság a könyvvezetési és beszámolási kötelezettségének teljesítése során a számviteli alapelvektől nem tért el. Tekintettel arra, hogy a társaság 2013 évi mérlegének főösszege ( E Ft), nettó árbevételének nagysága ( E Ft) és teljes munkaidős munkavállalóinak létszáma (666 fő) meghaladta az Szt. 9. (2) bekezdésében rögzített mindhárom értékhatárt, jelen beszámolót is az éves beszámoló összeállítására vonatkozó szabályok alapján készítette el, s könyveit a kettős könyvvitel szabályai szerint vezette. A társaság december 31-én 1 korlátolt felelősségű társaságban és 1 hitelszövetkezetben rendelkezett különböző nagyságú ám jellemzően jelentéktelen összegű - befektetéssel. Az Szt. 3. (2) 1. pontja, illetve a 10. értelmében a társaság nem minősül anyavállalatnak, így a 2013-as évről összevont (konszolidált) éves beszámolót nem készít. A társaság a számviteli törvény 1. számú mellékletében meghatározott mérlegsémák közül az elmúlt évekhez hasonlóan üzleti évben is - az A változatot készíti el. A társaság eredményét az összköltség-eljárású eredménykimutatás A változatának (Szt. 2. számú melléklet) alkalmazásával mutatja ki. A további információk biztosítása érdekében a társaság a forgalmi költség-eljárású eredménykimutatás A változatát (Szt. 3. számú melléklet) is elkészíti. Az éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának adatai ezer forintban (E Ft) értendők. A kiválasztott mérleg- és eredménykimutatási séma esetében a társaság nem él a törvényben biztosított továbbtagolási lehetőséggel, nem vett fel új tételeket és nem vonta össze az Szt. mellékletében előírt mérlegsémában szereplő tételeket. Jelen éves beszámoló elkészítésekor a mérlegkészítés időpontja: február 15., a mérleg fordulónapja: december 31. A üzleti évben az általános mérlegkészítési időpont alól kivételt jelent: a Személyszállítási törvény alapján az Ellátásért Felelősök és a Hajdú Volán Zrt. között kötött közszolgáltatási szerződések záradékában, továbbá önkormányzati határozatban, dokumentumban meghatározott, az elszámolás alapján a társaságot megillető, az Ellátásért Felelős által jóváhagyott költségtérítés számviteli elszámolása tekintetében, a bevételek aktív illetve passzív időbeli elhatárolásainak, illetőleg a mérleg szerinti eredmény és a társasági adófizetési kötelezettség vonatkozó tételeinél a mérlegkészítés időpontja az elismert költségtérítés összegéről szóló dokumentum kézhezvételének napja, de legkésőbb május 23-a.

17 A Számviteli politika A jelenleg hatályos - a számvitelről szóló évi C. törvény alapján elkészült - Számviteli politika előírásait január 1-i hatállyal alkalmazzuk. A Számviteli politika keretében elkészültek azok a szabályzatok, amelyeket az Szt. 14. (5) bekezdése előír a társaság számára, továbbá az Szt ának megfelelően összeállításra került a Számlarend. A számviteli politika üzleti évben két alkalommal módosításra került, ezekkel a módosításokkal került sor a költségtérítés tárgyévi számviteli elszámolhatóságának rendezésére, illetőleg a számviteli törvény változásainak a társasági gyakorlatba történő átültetésére is. A szakminisztérium által jóváhagyott, a tárgyév után járó költségtérítés összege a kialakult gyakorlat alapján - csak az üzleti évet követő év májusának közepén válik ismertté. A február közepi általános mérlegkészítési időpont előírása a gyakorlatban azt jelentette, hogy a megbízható és valós összkép érdekében a bevételekkel nem fedezett indokolt költségek ellentételezésre jóváhagyott, elismert költségtérítési különbözetek elszámolásakor a társaság a könyvvizsgáló egyetértésével - eltért a számviteli törvény előírásaitól, amikor a számára a mérlegkészítés időpontja után - megítélt összeget az adott üzleti év beszámolójában szerepeltette. A régióba tartozó Volán társaságok ezt a problémakört a mérlegkészítés napjának pontosabb meghatározásával látták célszerűnek megoldani. Ennek következtében más időpont került meghatározásra a még járó költségtérítés és kapcsolódó mérlegtételek, illetve az összes többi mérlegtétel vonatkozásában. A megoldás az Sztv. 3. (6) 1. pontján alapul, több mérlegkészítési időpontot rögzít. A mérlegkészítés általános időpontja továbbra is a tárgyévet követő év február 15. napja marad, azonban a Személyszállítási törvény alapján az Ellátásért Felelősök és a Hajdú Volán Zrt. között kötött közszolgáltatási szerződések záradékában, továbbá önkormányzati határozatban, dokumentumban meghatározott, az elszámolás alapján a társaságot megillető, az Ellátásért Felelős által jóváhagyott költségtérítés számviteli elszámolása tekintetében, a bevételek aktív illetve passzív időbeli elhatárolásainak, illetőleg a mérleg szerinti eredmény és a társasági adófizetési kötelezettség vonatkozó tételeinél a mérlegkészítés időpontja az elismert költségtérítés összegéről szóló dokumentum kézhezvételének napja, de legkésőbb a tárgyévet üzleti évet követő év május 23-a. A társaság a számviteli törvény lényegességre, jelentős összegű hibára vonatkozó rendelkezéseinek változására figyelemmel módosította a számviteli politika előírásait is. A megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hiba törlésre került, a jelentős összegű hiba határa pedig a mérlegfőösszeg 2 százalékában került meghatározásra. A módosítás a évi eredményre nem gyakorolt hatást Jelentős összegű hiba meghatározása Jelentős összegű hiba A társaság jelentős összegűnek tekinti azt a hibát: amelynél a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2 %-át. Az előző évekre vonatkozó a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem

18 8 fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben és az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok Az eszközök értékelése rendeltetésük, használatuk alapján A társaság működését egy éven túl tartósan szolgáló eszközök a befektetett eszközök között, az egyéb eszközök a forgóeszközök között szerepelnek. A tartósan, egy éven túl a vállalkozási tevékenységet szolgáló eszközök körét a műszaki használhatósági szempontok határozzák meg. A pénzügyi eszközök értékelése attól függ, hogy azok tartósan (legalább egy éven túl), vagy nem tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Előző esetben befektetett pénzügyi eszközök között, utóbbi esetben a forgóeszközök (pénzeszközök, illetve értékpapírok) között szerepelnek ezen pénzügyi eszközök. A saját előállítás esetén figyelembe vehető közvetlen önköltség meghatározása az Szt nak megfelelően történik Az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékelése A társaságnál nyilvántartott immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése a beszerzési érték, illetve az előállítási érték (közvetlen önköltség) alapján történik, mely értékek csökkentésre kerülnek a halmozott értékcsökkenéssel. Az immateriális javak bekerülési értéke Az immateriális javak bekerülési értékének meghatározása az Szt. 47. előírásai szerint történik. Az immateriális javak közé tartoznak a vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, az alapítás-átszervezés- és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke, valamint az üzleti vagy cégérték. Alapítás-átszervezés költségeinek elszámolása A társaság alapítás-átszervezés aktivált értékeként számolja el a vállalkozási tevékenység indításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatosan felmerült külső vállalkozók által számlázott, és a saját tevékenység során felmerült közvetlen költségeket, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. A társaság döntése értelmében aktiválásra kerül az ISO minősítő rendszer bevezetése is. A minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban a későbbiekben felmerülő költségek azokra az évekre számolandók el időarányosan, amelyekre a minősítés vonatkozik. 1 Az ellenőrzés, önellenőrzés az előző üzleti évek beszámolóiban jelentős összegű hibákat a üzleti évben sem állapított meg.

19 9 A tárgyi eszközök bekerülési értéke A beruházás fogalma és tartalma A beruházás fogalmát a társaság a számviteli törvény 3. (4) bekezdés 7. pontjának megfelelően alkalmazza, tekintve azt, hogy beruházás a társaság által vásárolt vagy létrehozott eszközökön azok aktiválásáig felmerült, az eszköz beszerzéséhez létrehozásához hozzákapcsolható tevékenység, illetőleg a meglévő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is. A térítés nélkül átvett eszköz beszerzési árát az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken állapítjuk meg. A felújítás fogalma és tartalma 2 A felújítás fogalmát a társaság a számviteli törvény 3. (4) bekezdés 8. pontja szerint minősíti, illetve gyakorolja. A társaságnál jellemzően autóbusz felújításra kerül sor. Ez a felújítás az elhasznált vagy üzemképtelen gépjármű teljes egészére kiterjedő, egy technológiai folyamatban végrehajtott olyan általános javítás, amely teljes szétszereléssel jár és minden alkatrészre kiterjedő ellenőrzést és szükség szerinti teljes javítást foglal magában. Nem felújításnak, hanem karbantartásnak minősül a használatban levő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, függetlenül a javítás nagyságától Az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenésének szabályai Az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél az alábbiakban részletesen ismertetett értékcsökkenési leírás elszámolási módszereket január 1-jétől alkalmazzuk. A korábban beszerzett, és üzembe helyezett eszközök leírása is a jelenlegi szabályok alapján történik. Hasznos élettartam Az az időszak, amely alatt az eszközt rendeltetésszerűen használják, ezért az eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja: hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja, vagy hasznos élettartam az a megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény vagy egyéb egységszám figyelembevételével meghatározott időszak, amely időszak alatt a gazdálkodó az előbbieket várhatóan elő tudja állítani az amortizálható eszköz felhasználásával. 2 A beruházás, felújítás és karbantartás elszámolási szabályait a számviteli politika 4. számú függeléke tartalmazza.

20 10 Maradványérték A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. (számviteli törvény 3. (4) bekezdés 6. pont) A hasznos élettartam és a maradványérték szorosan összefüggő kategóriák. A maradványérték a hasznos élettartam nagyságától függően más és más lehet. Általában nem jelentős, tehát nulla, ha a hasznos élettartam azonos a műszakigazdasági élettartammal. A társaság vonatkozásában jelentős maradványértéknek tekintendő a hasznos élettartam végén várható maradványérték meghatározásánál: Épületek esetén a bekerülési érték 5 %-a. Építmények esetén a bekerülési érték 5 %-a, ha a 100 ezer Ft-ot meghaladja, Autóbuszok kivételével valamennyi jármű esetén a bekerülési érték 10 %-a. Újonnan beszerzett autóbuszok esetén a bekerülési érték 5 %-a, használtan beszerzett autóbuszok esetén a bekerülési érték 10 %. Műszaki és egyéb gépek, berendezések (a járművek kivételével) esetén a bekerülési érték 10 %, ha a 100 ezer Ft-ot meghaladja. A 200 ezer Ft alatti tárgyi eszközöknél a maradványérték nem értelmezhető. Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Tárgyi eszközök felújítása esetén a felújítás értékét a könyv szerinti bruttó értékre kell ráaktiválni, és az így módosított érték alapján kell az értékcsökkenési leírást meghatározni. Az értékcsökkenést, az értékcsökkenési leírás elszámolását attól az időponttól kell megkezdeni, amikor a tárgyi eszköz üzembe helyezése, használatba vétele megtörtént. A társaság amortizációt a napi állomány után számol el. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása Az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket, a bruttó értéket azokra az évekre osztjuk fel, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatólag használni fogjuk. A maradványértéket az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján, az előző pontokban meghatározott hasznos élettartamok végén az eszköz várhatóan realizálható értéke szerint határozzuk meg. Amennyiben egy adott eszköz várható hasznos élettartama, értéke, várható maradványértéke a számviteli politikában leírtaktól lényegesen eltér, illetve időközben megváltozik, úgy a rögzített leírási időt meg lehet változtatni. Ebben az esetben az eltérés okát, és az eredményt érintő hatását a kiegészítő mellékletben bemutatjuk. Az alábbi táblázatban részletezett leírási

21 11 időket kötelező jelleggel alkalmazzuk. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása havonta történik. Az ISO minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban a rendszer bevezetésének költségei aktiválásra kerülnek, melyek esetén a hasznos élettartam megegyezik a minősített időszakkal. A felügyeleti auditokkal kapcsolatos kiadások a folyó költségek között számolandók el, időarányosan, azon időszak alatt, amire az audit vonatkozik. Az immateriális javak esetén maradványértéket nem állapít meg a társaság. A befektetett eszközök hasznos élettartama meghatározásának, terv szerinti értékcsökkenésének társaságnál alkalmazott módszerei Megnevezés Hasznos élettartam Leírási kulcs Üzleti, vagy cégérték 5 év 20 % Kísérleti fejlesztés aktivált 5 év 20 % értéke Alapítás átszervezés aktivált értéke 5 év 20 % Ebből ISO minősítő rendszer bevezetése minősített időszak Szellemi termékek 5 év 20 % Vagyoni értékű jogok 5 év 20 % Ingatlanok Épületek Hosszú élettartamú 50 év 2 % szerkezetből Közepes élettartamú 33,3 év 3 % szerkezetből Rövid élettartamú 16,7 év 6 % szerkezetből Környezetvédelmi célú 25 év 4 % épületek Bérbeadott épületek 20 év 5 % Építmények Ipari építmény 50 év 2 % Üzemanyag tartály 20 év 5 % Elektromos vezeték (távközlési hálózat 12,5 év 8 % vezetékei is) Kőolaj-, földgáz és 16,7 év 6 % gázvezeték Gőzvezetékek 10 év 10 % Egyéb más vezetékek 33,3 év 3 % Egyéb építmények 10 év 10% Műszaki és egyéb gépek, berendezések, felszerelések Járművek, kivéve az autóbuszokat 5 év 20 % Ügyviteltechnikai eszközök 3 év 33 % programvezérlésű szerszámgépek, számvezérlésű gépek, berendezések 3 év 33 %

22 12 általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, 3 év 33 % berendezések Jegykiadó gépek 3 év 33% (számítógép alapú jegykiadó gépek) Környezetvédelmet szolgáló berendezése 3 év 33 % Bérbeadott gépek, 3 év 33 % berendezések Hulladéktároló 5 év 20 % Egyéb gépek, 6,9 év 14,5 % berendezések Ft alatti Azonnali leírás immateriális javak és tárgyi eszközök Ft közötti tárgyi eszköz 2 év 50 % Autóbuszok esetén a társaság lineáris módszert alkalmaz. Újonnan beszerzett autóbuszok esetében a hasznos élettartam 10 év, maradványérték 5%. Használtan beszerzett autóbuszok esetében a várható élettartam egyedileg kerül meghatározásra a konkrét műszaki állapot, kilométer telítettség, a gyártási év, és a használtsági fok alapján. Ezen autóbuszoknál is a bekerülési érték 10 %-ában állapítjuk meg a maradványértéket, de jelentősnek csak akkor minősítjük, ha az 500 ezer Ft-ot meghaladja. A társaság tulajdonában lévő autóbuszon amennyiben felújítás történik (ráaktiválás), a felújítást követő hasznos élettartamot egyedi döntés alapján maximum 5 évben jelöljük meg, ez esetben maradványértéket nem állapítunk meg. Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, műemléki védettségű épületnél, üzleti vagy cégértéknél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának tilalma vonatkozik a földterület, a telek (kivéve a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek), az erdő bekerülési értékére, illetve az üzembe nem helyezett beruházásokra. Ezekre az eszközökre terv szerinti értékcsökkenés nem, viszont terven felüli értékcsökkenés elszámolható. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; b) a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a

23 13 vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Tartósnak tekinthető, ha 1 éven túli, jelentősnek, ha az eredeti beszerzési érték 20 %- át meghaladó mértékű. Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. Amennyiben a leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a leírásokat meg kell szüntetni, a megbízható és valós összkép érdekében az eszközt piaci értékére, legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékére vissza kell értékelni Ft alatti eszközök elszámolási módjának megválasztása A számviteli törvény lehetőséget ad arra, hogy a 100 ezer Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek beszerzési, előállítási értékét a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk. A társaság él ezzel a lehetőséggel, és alkalmazza az elszámolásnak ezt a módját a tárgyi eszközök, a vagyoni értékű jogok, valamint a szellemi termékek minden típusára és csoportjára, mely az előbbi feltételeknek megfelel. A tulajdonosi érdekek és a vagyon védelme szempontjából a kis értékben nyilvántartott immateriális javak és tárgyi eszközök az analitikus nyilvántartásban mindaddig kimutatásra kerülnek, míg kiselejtezésükre vagy értékesítésükre nem kerül sor. Amennyiben az eszköz használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. Ha a vállalkozás szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél, az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményben (hasznos élettartamban, bekerülési értékben, maradványértékben) lényeges változás következik be, akkor az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenési leírás megváltoztatható, de az eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.