Átírás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 Tartalomjegyzék I. FEJEZET 1.1. A társaság főbb azonosító adatai, bemutatása A Számviteli Politika főbb vonásai, és az abban foglaltak gyakorlati érvényesülése, a beszámoló típusának, az annak összeállításánál figyelembe vett alapelvek megválasztása... 7 II. FEJEZET A mérleghez kapcsolódó kiegészítések Általános kiegészítő információk Eszközökhöz kapcsolódó kiegészítések Forrásokhoz kapcsolódó kiegészítések III. FEJEZET Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések A folytonosság és az összemérés elvének biztosítása Az értékesítés nettó árbevételére vonatkozó kiegészítések Az egyéb bevételek alakulása A költségek alakulása Egyéb ráfordítások A pénzügyi eredmény elemzése A rendkívüli eredmény elemzése Az adózás előtti és mérleg szerinti eredmény alakulása A társaság külkereskedelmi tevékenységére vonatkozó információk A társasági adóra vonatkozó kiegészítő információk A devizás tételek értékelésének hatásai a mérlegre és az eredmény-kimutatásra IV. FEJEZET Tájékoztató rész A társaság vagyoni, pénzügyi helyzetének, jövedelemtermelő képességének alakulása az 1. számú mellékletben bemutatott mutatószámok alapján Részesedések bemutatása A társaság vezető tisztségviselőivel, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjaival kapcsolatos kiegészítő információk Kutatási, kísérleti fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos információk Zálogjoggal és hasonló jogokkal biztosított kötelezettségek, garancia illetőleg kezesség vállalása Saját részvényekkel kapcsolatos információk Osztalékelőleg-fizetésre vonatkozó kiegészítő információk A környezet védelmével kapcsolatos tájékoztató adatok Bér és létszámadatok A cash flow kimutatásban foglaltak elemzése a 14. számú mellékletben bemutatott adatok alapján... 56

11 2 I. FEJEZET Általános jellegű kiegészítő adatok 1.1. A társaság főbb azonosító adatai, bemutatása A társaság neve: Hajdú Volán Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Rövidített cégnév: Hajdú Volán Zrt A társaság működési formája: zártkörűen működő részvénytársaság A társaság alapításának időpontja, a jogelőd szervezet, a tevékenység megkezdésének időpontja: XII Hajdú Volán Vállalat I A működés időtartama: határozatlan A társaság tevékenységi köre: A társaság főtevékenysége: Egyéb szárazföldi személyszállítás A társaság az Alapító Okiratban meghatározott fő tevékenységeinek folytatása mellett évben részben saját gépjárművei, munkavállalói számára - a következő tevékenységeket végezte: Gépjárműjavítás, gépjármű-karbantartás Városi, elővárosi szárazföldi személyszállítás Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Műszaki vizsgálat, elemzés Egyéb humán-egészségügyi ellátás A társaság székhelye, telephelye, fióktelepei: Székhely: 4031 Debrecen, Szoboszlói út 4-6. Telephely: 4031 Debrecen, Déli sor 55. Fióktelep: 4100 Berettyóújfalu, Honvéd u. 13. A társaság Magyarország területén kívül telephellyel nem rendelkezik A társaság alaptőkéje, részvényei: A társaság jegyzett tőkéje december 31-én E Ft, azaz kétmilliárdkétszáztizennyolcmillió-kilencvenezer Ft volt. A jegyzett tőke db B

12 3 sorozatú, egyenként Ft névértékű, névre szóló törzsrészvény és db A sorozatú, egyenként Ft névértékű, névre szóló, a törzsrészvényekkel megegyező jogot biztosító dolgozói részvényből áll. Minden részvény teljes jogú. A társaságnak joga van a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény szerint más típusú részvények kibocsátására is A tulajdonosok megnevezése: A jegyzett tőke 98%-a, azaz E Ft a Magyar Állam tulajdonában van. A fennmaradó 2% ( E Ft) dolgozói részvény formájában a társaság dolgozóinak tulajdonában volt a mérleg fordulónapján, szeptember 30-án. A Magyar Állam képviseletében a tulajdonosi jogokat - az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény értelmében - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MNV Zrt. címe: 1133 Budapest, Pozsonyi u. 56.) látja el. A társaság tulajdonosai: Tulajdonosi részarány Névérték (%) E Ft E Ft E Ft E Ft Állami tulajdon Dolgozói részvény A társaság statisztikai számjele, cégjegyzékszáma, adószáma és pénzforgalmi jelzőszámai: Adószám: KSH szám: Cégjegyzék szám: Bankszámla számok: UniCredit Bank Hungary Zrt Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt Kereskedelmi és Hitel Bank Nyrt OTP Bank Nyrt A társaság adószáma január 1. napjától számra változott.

13 A társaság vezérigazgatójának neve és lakóhelye, aki az éves beszámolót köteles aláírni: dr. Sárközi György Tibor, 3528 Miskolc, Csokonai Vitéz Mihály utca A választott könyvvizsgálóra vonatkozó adatok, a könyvvizsgáló díjazása: A társaságnál az elkészített éves beszámolót a számviteli törvény 155. alapján könyvvizsgáló vizsgálja felül. A megbízott könyvvizsgáló társaság megnevezése és címe: A társaság neve: Auditor Szolnok Könyvvizsgáló, Adótanácsadó és Vagyonértékelő Kft A társaság székhelye: 5000 Szolnok, Óvoda u. 2. A társaság kamarai nyilvántartási száma: A társaság cégjegyzékszáma: A társaságot képviseli: dr. Lits József ügyvezető A könyvvizsgáló társaság által megnevezett természetes személy: dr. Lits József bejegyzett könyvvizsgáló Kamarai tagsági száma: A társaság közgyűlésének idevonatkozó határozatai értelmében a könyvvizsgáló évre Ft+Áfa könyvvizsgálói díj felszámítására jogosult A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy: Teleki András, regisztrált mérlegképes könyvelő Nyilvántartási szám: Lakcím: 4030 Debrecen, Úszó utca A társaság működési területe, piaci pozíciója, befektetési és szerkezetváltási elképzelései A Hajdú Volán Zrt. kiemelkedő szerepet játszik Hajdú-Bihar megye közúti személyszállítási igényeinek kielégítésében. Árbevételén belül évben a távolsági-helyközi menetrend szerinti személyszállítás volt a meghatározó. A társaság a helyközi/távolsági közúti menetrend szerinti személyszállítási tevékenység feladatait január 1. óta közszolgáltatási szerződés keretében látja el. Ennek keretében kiemelendő, hogy a társaság a megye valamennyi településére közlekedtet járatokat, a megyei menetrend szerinti közúti személyszállításból való részesedés gyakorlatilag 100%-osnak tekinthető. Helyi közösségi közlekedési szolgáltatásokat üzleti évben a társaság a megye 3 településén (Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu, Balmazújváros városokban) végzett, szintén közszolgáltatási szerződések alapján, azonban a helyi közlekedésben kibocsátott teljesítmény és az ezen tevékenységből realizált árbevétel a helyközi/távolsági személyszállítás megfelelő adataitól messze elmaradt. A Berettyóújfalu Város

14 5 Önkormányzatával kötött közszolgáltatási szerződés március 31. napjával, közös megegyezéssel megszüntetésre került. A következő táblázatok a társaság közszolgáltatási szerződések alapján végzett helyi helyközi és távolsági menetrend szerinti személyszállítási tevékenységeinek évi és évi legfontosabb teljesítmény és bevételi mutatóit ismertetik. A táblázat adataiból jól látható a helyközi/távolsági közszolgáltatás dominanciája, a helyi közszolgáltatási tevékenységek kiegészítő jellege. Menetrend szerinti helyközi, távolsági személyszállítás Menetrend szerinti helyi személyszállítás Menetrend szerinti helyi személyszállítás Menetrend szerinti helyi személyszállítás Szerződő fél Teljesítmény Megoszlás Nettó árbevétel Megoszlás Hasznos km % e Ft % év év Nemzeti Fejlesztési Minisztérium , ,90 Hajdúszoboszló Város Önkormányzat , ,52 Berettyóújfalu Város Önkormányzat , ,13 Balmazújváros Város Önkormányzat , ,31 Püspökladány Város Önkormányzat , ,14 Menetrend szerinti helyi személyszállítás Menetrend szerinti összesen , ,00 Szerződő fél Teljesítmény Megoszlás Nettó árbevétel Megoszlás Hasznos km % e Ft % év év Menetrend szerinti helyközi, távolsági Nemzeti Fejlesztési , ,3 személyszállítás Minisztérium Menetrend szerinti helyi személyszállítás Hajdúszoboszló Város Önkormányzat , ,56 Menetrend szerinti helyi személyszállítás Berettyóújfalu Város Önkormányzat , ,05 Menetrend szerinti helyi személyszállítás Balmazújváros Város Önkormányzat , ,37 Menetrend szerinti összesen , ,00

15 6 A nem menetrend szerinti (szerződéses, illetőleg különjárati) tevékenység vonatkozásában a társaságon kívül egyéb vállalkozások is működnek a piacon, így e tekintetben piaci részarányunk az előbbiekben említett mértéktől elmarad. A társaság évhez hasonlóan a évben sem tervezi jelenlegi befektetései bővítését, nem kíván új részesedéseket szerezni.

16 A Számviteli Politika főbb vonásai, és az abban foglaltak gyakorlati érvényesülése, a beszámoló típusának, az annak összeállításánál figyelembe vett alapelvek megválasztása Az elszámolás alapja A társaság a üzleti évről szóló beszámolóját a magyar számviteli törvény szabályainak megfelelően, a törvény előírásaira, valamint a meghatározott számviteli alapelvekre figyelemmel készítette el. A társaság a könyvvezetési és beszámolási kötelezettségének teljesítése során a számviteli alapelvektől nem tért el. Tekintettel arra, hogy a társaság évi mérlegének főösszege ( E Ft), nettó árbevételének nagysága ( E Ft) és teljes munkaidős munkavállalóinak létszáma (675 fő) meghaladta az Szt. 9. (2) bekezdésében rögzített mindhárom értékhatárt, jelen beszámolót is az éves beszámoló összeállítására vonatkozó szabályok alapján készítette el, s könyveit a kettős könyvvitel szabályai szerint vezette. A társaság december 31-én 1 korlátolt felelősségű társaságban és 1 hitelszövetkezetben rendelkezett különböző nagyságú ám jellemzően jelentéktelen összegű - befektetéssel. Az Szt. 3. (2) 1. pontja, illetve a 10. értelmében a társaság nem minősül anyavállalatnak, így a 2012-es évről összevont (konszolidált) éves beszámolót nem készít. A társaság a számviteli törvény 1. számú mellékletében meghatározott mérlegsémák közül az elmúlt évekhez hasonlóan üzleti évben is - az A változatot készíti el. A társaság eredményét az összköltség-eljárású eredménykimutatás A változatának (Szt. 2. számú melléklet) alkalmazásával mutatja ki. A további információk biztosítása érdekében a társaság a forgalmi költség-eljárású eredménykimutatás A változatát (Szt. 3. számú melléklet) is elkészíti. Az éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának adatai ezer forintban (E Ft) értendők. A kiválasztott mérleg- és eredménykimutatási séma esetében a társaság nem él a törvényben biztosított továbbtagolási lehetőséggel, nem vett fel új tételeket és nem vonta össze az Szt. mellékletében előírt mérlegsémában szereplő tételeket. Jelen éves beszámoló elkészítésekor a mérlegkészítés időpontja: február 15., a mérleg fordulónapja: december 31. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a év után a társaságot megillető költségtérítés pontos összegének meghatározását május 16-án kelt levelében közölte. Tekintettel a tétel jelentősségére, és összegének ( E Ft) árbevételhez és mérlegfőösszeghez viszonyított nagyságára, a társaság könyvvizsgálójának egyetértésével, s a társaság által korábban alkalmazott gyakorlatnak megfelelően, ezen

17 8 tétel tekintetében a mérlegkészítés időpontja a költségtérítés hivatalos közlésének napja, azaz május 16. napja. A többi tétel vonatkozásában a mérlegkészítés időpontja a számviteli politikában meghatározott általános időpont A Számviteli politika A jelenleg hatályos - a számvitelről szóló évi C. törvény alapján elkészült - Számviteli politika előírásait január 1-i hatállyal alkalmazzuk. A Számviteli politika keretében elkészültek azok a szabályzatok, amelyeket az Szt. 14. (5) bekezdése előír a társaság számára, továbbá az Szt ának megfelelően összeállításra került a Számlarend. A számviteli politika üzleti évben nem került módosításra Jelentős összegű hiba, a lényegesség meghatározása Jelentős összegű hiba A társaság a számviteli elszámolás szempontjából jelentősnek tekinti azt a hibát, mely a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során az egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) megállapított hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő, illetőleg csökkentő értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az adott év mérleg főösszegének 2%-át, illetve, ha a mérleg-főösszeg 2%-a meghaladja az 500 millió Ft-ot, akkor az 500 millió Ft. Ennek az a feltétele, hogy ellenőrzéskor a megállapított hibák a mérlegkészítés napjáig ismertek legyenek, a megállapítás nem vitatott, nem fellebbezett, hanem jogerős legyen. Ebben az esetben alkalmazni kell a három oszlopos éves beszámoló mérlegét. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba Amennyiben a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke összege 20% feletti mértékben változott, azt a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, mivel így a már korábban közzétett beszámoló adatai megtévesztők. Ebben az esetben az ellenőrzéssel módosított, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót ismételten közzé kell tenni Az eszközök értékelése rendeltetésük, használatuk alapján A társaság működését egy éven túl tartósan szolgáló eszközök a befektetett eszközök között, az egyéb eszközök a forgóeszközök között szerepelnek. A tartósan, egy éven túl a vállalkozási tevékenységet szolgáló eszközök körét a műszaki használhatósági szempontok határozzák meg. 2 Az ellenőrzés az előző üzleti évek beszámolóiban jelentős összegű, illetőleg a megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hibákat üzleti évben sem állapított meg.

18 9 A pénzügyi eszközök értékelése attól függ, hogy azok tartósan (legalább egy éven túl), vagy nem tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Előző esetben befektetett pénzügyi eszközök között, utóbbi esetben a forgóeszközök (pénzeszközök, illetve értékpapírok) között szerepelnek ezen pénzügyi eszközök. A saját előállítás esetén figyelembe vehető közvetlen önköltség meghatározása az Szt nak megfelelően történik Az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékelése A társaságnál nyilvántartott immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése a beszerzési érték, illetve az előállítási érték (közvetlen önköltség) alapján történik, mely értékek csökkentésre kerülnek a halmozott értékcsökkenéssel. Az immateriális javak bekerülési értéke Az immateriális javak bekerülési értékének meghatározása az Szt. 47. előírásai szerint történik. Az immateriális javak közé tartoznak a vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, az alapítás-átszervezés- és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke, valamint az üzleti vagy cégérték. Alapítás-átszervezés költségeinek elszámolása A társaság alapítás-átszervezés aktivált értékeként számolja el a vállalkozási tevékenység indításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatosan felmerült külső vállalkozók által számlázott, és a saját tevékenység során felmerült közvetlen költségeket, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. A társaság döntése értelmében aktiválásra kerül az ISO minősítő rendszer bevezetése is. A minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban a későbbiekben felmerülő költségek azokra az évekre számolandók el időarányosan, amelyekre a minősítés vonatkozik. A tárgyi eszközök bekerülési értéke A beruházás fogalma és tartalma A beruházás fogalmát a társaság a számviteli törvény 3. (4) bekezdés 7. pontjának megfelelően alkalmazza, tekintve azt, hogy beruházás a társaság által vásárolt vagy létrehozott eszközökön azok aktiválásáig felmerült, az eszköz beszerzéséhez létrehozásához hozzákapcsolható tevékenység, illetőleg a meglévő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is. A térítés nélkül átvett eszköz beszerzési árát az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken állapítjuk meg.

19 10 A felújítás fogalma és tartalma 3 A felújítás fogalmát a társaság a számviteli törvény 3. (4) bekezdés 8. pontja szerint minősíti, illetve gyakorolja. A társaságnál jellemzően autóbusz felújításra kerül sor. Ez a felújítás az elhasznált vagy üzemképtelen gépjármű teljes egészére kiterjedő, egy technológiai folyamatban végrehajtott olyan általános javítás, amely teljes szétszereléssel jár és minden alkatrészre kiterjedő ellenőrzést és szükség szerinti teljes javítást foglal magában. Nem felújításnak, hanem karbantartásnak minősül a használatban levő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, függetlenül a javítás nagyságától Az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenésének szabályai Az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél az alábbiakban részletesen ismertetett értékcsökkenési leírás elszámolási módszereket január 1-jétől alkalmazzuk. A korábban beszerzett, és üzembe helyezett eszközök leírása is a jelenlegi szabályok alapján történik. Hasznos élettartam Az az időszak, amely alatt az eszközt rendeltetésszerűen használják, ezért az eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja: hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja, vagy hasznos élettartam az a megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény vagy egyéb egységszám figyelembevételével meghatározott időszak, amely időszak alatt a gazdálkodó az előbbieket várhatóan elő tudja állítani az amortizálható eszköz felhasználásával. Maradványérték A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. (számviteli törvény 3. (4) bekezdés 6. pont) A hasznos élettartam és a maradványérték szorosan összefüggő kategóriák. A maradványérték a hasznos élettartam nagyságától függően más és más lehet. Általában 3 A beruházás, felújítás és karbantartás elszámolási szabályait a számviteli politika 4. számú függeléke tartalmazza.

20 11 nem jelentős, tehát nulla, ha a hasznos élettartam azonos a műszaki-gazdasági élettartammal. A társaság vonatkozásában jelentős maradványértéknek tekintendő a hasznos élettartam végén várható maradványérték meghatározásánál: Épületek esetén a bekerülési érték 5 %-a. Építmények esetén a bekerülési érték 5 %-a, ha a 100 ezer Ft-ot meghaladja, Autóbuszok kivételével valamennyi jármű esetén a bekerülési érték 10 %-a. Újonnan beszerzett autóbuszok esetén a bekerülési érték 5 %-a, használtan beszerzett autóbuszok esetén a bekerülési érték 10 %. Műszaki és egyéb gépek, berendezések (a járművek kivételével) esetén a bekerülési érték 10 %, ha a 100 ezer Ft-ot meghaladja. A 200 ezer Ft alatti tárgyi eszközöknél a maradványérték nem értelmezhető. Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Tárgyi eszközök felújítása esetén a felújítás értékét a könyv szerinti bruttó értékre kell ráaktiválni, és az így módosított érték alapján kell az értékcsökkenési leírást meghatározni. Az értékcsökkenést, az értékcsökkenési leírás elszámolását attól az időponttól kell megkezdeni, amikor a tárgyi eszköz üzembe helyezése, használatba vétele megtörtént. A társaság amortizációt a napi állomány után számol el. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása Az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket, a bruttó értéket azokra az évekre osztjuk fel, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatólag használni fogjuk. A maradványértéket az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján, az előző pontokban meghatározott hasznos élettartamok végén az eszköz várhatóan realizálható értéke szerint határozzuk meg. Amennyiben egy adott eszköz várható hasznos élettartama, értéke, várható maradványértéke a számviteli politikában leírtaktól lényegesen eltér, illetve időközben megváltozik, úgy a rögzített leírási időt meg lehet változtatni. Ebben az esetben az eltérés okát, és az eredményt érintő hatását a kiegészítő mellékletben bemutatjuk. Az alábbi táblázatban részletezett leírási időket kötelező jelleggel alkalmazzuk. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása havonta történik. Az ISO minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban a rendszer bevezetésének költségei aktiválásra kerülnek, melyek esetén a hasznos élettartam megegyezik a minősített

21 12 időszakkal. A felügyeleti auditokkal kapcsolatos kiadások a folyó költségek között számolandók el, időarányosan, azon időszak alatt, amire az audit vonatkozik. Az immateriális javak esetén maradványértéket nem állapít meg a társaság. A befektetett eszközök hasznos élettartama meghatározásának, terv szerinti értékcsökkenésének társaságnál alkalmazott módszerei Megnevezés 1.Alapítás-átszervezés aktivált értéke Ebből ISO minősítő rendszer bevezetése A társaság által használt leírás évben Várható hasznos élettartam Terv szerinti amortizáció módszere Leírási kulcs I. IMMATERIÁLIS JAVAK 5 év Lineáris 20% Minősített időszak 2.Kísérleti fejlesztés aktivált 20% 5 év Lineáris értéke 3. Vagyoni értékű jogok 5 év Lineáris 20% 4. Szellemi termékek 5 év Lineáris 20% 5. Üzleti vagy cégérték 5 év Lineáris 20% II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1. Új autóbuszok 10 év Lineáris 10% 2. Használt, felújított autóbuszok 3. Személygépjárművek, egyéb járművek 4. Épületek - hosszú élettartamú - közepes élettartamú - rövid élettartamú - környezetvédelmi célú épületek - bérbe adott épületek 5. Építmények - Ipari építmény - Üzemanyag tartály - Elektromos vezeték (távközlési hálózat vezetékei is) - Kőolaj-, földgáz- és gázvezeték - Gőzvezeték Egyedileg kerül meghatározá sra Egyedilegmaximum 5 év 50 év 33,3 év 16,7 év 25 év 20 év 50 év 20 év 12,5 év 16,7 év 10 év 33,3 év Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris 2% 3% 6% 4% 5% 2% 5% 8% 6% 10% 3%

22 13 - Egyéb más vezetékek - Egyéb építmények 6. Műszak és Egyéb gépek, berendezések, felszerelések - Járművek, kivéve autóbuszok - Ügyvitel technikai eszközök - Programvezérlésű szerszámgépek, számvezérlésű gépek, berendezések - Általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések - Jegykiadó gépek (számítógép alapú jegykiadó gépek) - Környezetvédelmet szolgáló berendezések - Bérbe adott gépek, berendezések - Hulladéktároló - Egyéb gépek, berendezések Ft alatti immateriális javak és tárgyi eszközök Ft közötti tárgyi eszköz 10 év Lineáris 10% 5 év 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év 5 év 6,9 év 2 év Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris Lineáris 20% 33% 33% 33% 33% 33% 33% 20% 14,5% Azonnali leírás 50% Autóbuszok esetén a társaság lineáris módszert alkalmaz. Újonnan beszerzett autóbuszok esetében a hasznos élettartam 10 év, maradványérték 5%. Használtan beszerzett autóbuszok esetében a várható élettartam egyedileg kerül meghatározásra a konkrét műszaki állapot, kilométer telítettség, a gyártási év, és a használtsági fok alapján. Ezen autóbuszoknál is a bekerülési érték 10 %-ában állapítjuk meg a maradványértéket, de jelentősnek csak akkor minősítjük, ha az 500 ezer Ft-ot meghaladja. A társaság tulajdonában lévő autóbuszon amennyiben felújítás történik (ráaktiválás), a felújítást követő hasznos élettartamot egyedi döntés alapján maximum 5 évben jelöljük meg, ez esetben maradványértéket nem állapítunk meg. Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, műemléki védettségű épületnél, üzleti vagy cégértéknél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő.

23 14 A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának tilalma vonatkozik a földterület, a telek (kivéve a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek), az erdő bekerülési értékére, illetve az üzembe nem helyezett beruházásokra. Ezekre az eszközökre terv szerinti értékcsökkenés nem, viszont terven felüli értékcsökkenés elszámolható. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; b) a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Tartósnak tekinthető, ha 1 éven túli, jelentősnek, ha az eredeti beszerzési érték 20 %-át meghaladó mértékű. Az értékcsökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. Amennyiben a leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a leírásokat meg kell szüntetni, a megbízható és valós összkép érdekében az eszközt piaci értékére, legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékére vissza kell értékelni Ft alatti eszközök elszámolási módjának megválasztása A számviteli törvény lehetőséget ad arra, hogy a 100 ezer Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek beszerzési, előállítási értékét a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk.

24 15 A társaság él ezzel a lehetőséggel, és alkalmazza az elszámolásnak ezt a módját a tárgyi eszközök, a vagyoni értékű jogok, valamint a szellemi termékek minden típusára és csoportjára, mely az előbbi feltételeknek megfelel. A tulajdonosi érdekek és a vagyon védelme szempontjából a kis értékben nyilvántartott immateriális javak és tárgyi eszközök az analitikus nyilvántartásban mindaddig kimutatásra kerülnek, míg kiselejtezésükre vagy értékesítésükre nem kerül sor. Amennyiben az eszköz használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. Ha a vállalkozás szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél, az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményben (hasznos élettartamban, bekerülési értékben, maradványértékben) lényeges változás következik be, akkor az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenési leírás megváltoztatható, de az eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni A befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékelése A részesedések, tartós befektetések értékelése a vételi érték, illetve a társasági szerződésben meghatározott alapításkori érték alapján történik. A gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztésének elszámolásánál és visszaírásánál a számviteli törvény 54. -ban leírtakat alkalmazzuk, értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, amennyiben ez a különbözet tartósnak, 1 éven túlinak mutatkozik és jelentős összegű, azaz meghaladja a könyv szerinti érték 20%-át. 4 A forgóeszközök közé sorolt értékpapírok értékelése a bekerülési érték alapján történik, kivételt képeznek ez alól a kamatozó értékpapírok, ahol a beszerzési ár nem tartalmazhatja a vételárban szereplő kamat összegét Készletek értékelése A vásárolt készletek értékelése beszerzési értéken történik, míg a készletekre adott előlegek nyilvántartási értéken, a saját termelésű készletek közvetlen önköltségen, utókalkulált előállítási költségen szerepelnek. Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel 4 A befektetett pénzügyi eszközök körében értékvesztés elszámolására évben nem került sor.

25 16 csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. 5 A készletek bekerülési, illetve könyv szerinti értéke akkor tekinthető jelentősen magasabbnak, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke (illetve várható eladási ára), ha azt legalább 20%-kal meghaladja. Tartós az előzőekben megfogalmazott eltérésről akkor beszélhetünk, ha a készletek bekerülési, illetve könyv szerinti értéke legalább 1 éven keresztül meghaladja a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéket (várható eladási árat). Az értékvesztés elszámolása a fajlagosan kis értékű készleteknél a könyv szerinti érték arányában történik. Ezen készleteknél a könyv szerinti érték 30%-át kell értékvesztésként elszámolni az értékvesztés elszámolásához szükséges feltételek fennállása esetén. A Számviteli törvény szerint értékvesztésként el kell számolni a vásárolt készletek beszerzési árát, könyv szerinti értékét, vagy annak egy részét, illetve a saját termelésű készletek előállítási árat csökkentő azon tételeket is, melyek akkor következnek be, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak, minőségi követelményeknek (szabvány, szakmai előírás, szállítási szerződés szerinti feltételek stb.) nem felel meg; az eredeti rendeltetésének nem felel meg; megrongálódott, felhasználhatósága bizonytalan; feleslegessé vált, értékesítése kétséges. Ezekben az esetekben a készlet értékét addig a mértékig kell csökkenteni, hogy a készlet használhatóságának, értékesíthetőségének megfelelő a mérlegkészítéskor ismert vagy érvényesíthető piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti bekerülési értéket. Az értékvesztés visszaírását az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. Fajlagosan kis értékű készletek: Fajlagosan kis értékűnek tekintjük azokat a készleteket, amelyeknek a könyv szerinti értéke a kialakított készletcsoportokon belül (főkönyvi számlánként) nem haladja meg az adott készletcsoporthoz tartozó készletek könyv szerinti értékének 5%-át. 5 A évben elszámolt készlet-értékvesztésekről, az értékvesztések nyitó és záró-állományáról a pont tartalmaz részletes adatokat.

26 Követelések értékelése A követelések értékelése a vevőköveteléseknél az elismert követelés értékvesztéssel csökkentett számlázott összege alapján, az egyéb követelésnél - bizonyos eszközfajtáknál az erre okot adó körülmény esetén - az értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti érték alapján történik. Az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés napjáig pénzügyileg nem rendezett követelések esetében a vevő, az adós minősítése alapján (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Tartósnak tekinthető a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet, ha a követelés kiegyenlítésére a fizetési határidőt követő 60 napon belül nem került sor. Jelentősnek akkor tekinthető a veszteségjellegű különbözet, ha meghaladja a követelés eredeti bekerülési értékének a 20%-át, vagy az 50 ezer Ft-ot. A határidőn túli követelésekre, a rendelkezésre álló információk alapján egyedi elbírálás szerint kell az értékvesztést megállapítani és elszámolni. Amennyiben más információ nem áll rendelkezésre, csak a fizetési késedelem, akkor az alábbi értékvesztéseket kell elszámolni. Időintervallum Értékvesztés %-a nap 25 % nap 50 % nap 80 % 361 nap felett 100 % Amennyiben egy vevőnél több különböző lejáratú követelés is van, akkor az értékvesztés elszámolásakor a fentiekben rögzített időintervallumok szerint sorolják be a követeléseket. Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen (legalább 20%-kal) meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti bekerülési értéket. Az értékvesztés visszaírását az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.

27 18 Vevőnként, adósonként kisösszegű követelések értéke: Kis összegű követelésnek tekintjük azokat a követeléseket, amelyek esetében a végrehajtás háromszorosát nem haladja meg a követelés összege. A társaság a követelések összevont minősítési lehetőségével nem él, minden követelést egyedileg értékel. Behajthatatlan követelésnek minősítjük a számviteli törvény 3. (4) bekezdés 10. pontjában foglaltakat teljesítő követelések összegét. A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészben behajthatatlan követeléseket legkésőbb a mérlegkészítéskor a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni Pénzeszközök értékelése Értékelésük könyv szerinti értéken történik Időbeli elhatárolások értékelése A társaság az elhatárolásokat a Számviteli Politikában rögzítettek szerint, a számviteli törvénnyel összhangban számolja el. Ezen elszámolások a II. fejezetben részletesen bemutatásra kerülnek A saját tőke tételeinek értékelése A jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke összege az Alapító Okiratban meghatározott összegben. A tőketartalék, az eredmény- és lekötött tartalék könyv szerinti értéken kerül bemutatásra. A mérleg szerinti eredmény értéke megegyezik az eredménykimutatás hasonló sorával Értékhelyesbítés értékelési tartalék, valós értéken történő értékelés A társaság a számviteli törvény 57. -a által szabályozott módon a befektetett eszközök vagyoni értékű jogok, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés meghatározott körére alkalmazható értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségét megteremti, a társaság a piaci értéken történő értékelés lehetőségével nem él. A társaság a számviteli törvény 59/A-F -ai által, a pénzügyi instrumentumok esetében lehetővé tett valós értéken történő értékeléssel nem él.

28 Céltartalékok 6 Céltartalékként kell kimutatni az olyan passzívákat, amellyel a társaság: az óvatosság és az összemérés elvéből kiindulva, pontosítja az eredményt, valósabbá teszi a saját tőkét, fedezetet teremt a tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ek)ben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre és ráfordításokra. A számviteli törvény előírásai szerint a céltartalék képzése részben kötelező, részben pedig lehetőség. Jogcímei: 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre Fogalma: olyan ráfordítások, amelyek harmadik féllel kapcsolatban, várhatóan, vagy bizonyosan felmerülnek a jövőben, múltbeli, vagy folyamatban lévő ügyletekből származnak, s azokra a szükséges fedezetet a vállalkozó más módon nem biztosította. Az ilyen címen felmerülő céltartalék képzése kötelező. Fajtái: Garanciális kötelezettségre képzett céltartalék Függő kötelezettségre képzett céltartalék kezességvállalás opciós ügyletek garanciavállalás nem valódi penziós ügyletek váltókezesi kötelezettség le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos várható kötelezettség stb. Biztos jövőbeni kötelezettségre képzett céltartalék határidős ügyletekből következő fizetési kötelezettség swap ügyletek határidős része miatti fizetési kötelezettség Korengedményes nyugdíj miatt képzett céltartalék Végkielégítés miatt képzett céltartalék Környezetvédelmi kötelezettségre képzett céltartalék 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre Fogalma: olyan költségek, amelyek valószínűsíthetően, várhatóan (tehát nem biztosan), időszakonként ismétlődően, jelentős összegben, a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk alapján felmerülnek, de 6 A céltartalékok állományának alakulásáról tájékoztató adatokat a pontban mutatunk be.

29 20 összegük, vagy felmerülésük időpontja bizonytalan, és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Az ilyen címen felmerülő céltartalék képzése nem kötelező, ez csak lehetőség. Fajtái: Fenntartási (pl. épület-fenntartási) díjak Átszervezési költségek Környezetvédelmi költségek. Ez a céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető! 2. Egyéb céltartalék Fogalma: Az előzőeken kívül eső, más címen képzett céltartalék. Ezek között lehet kötelezően előírt és önálló elhatározás alapján képzett céltartalék is. Fajtái: A társaság a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a Sztv 33. (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként számolja el, ezért az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás üzembe helyezése óta eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot mutat ki. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a 33. (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzett céltartalék is megszüntetendő. A társaság a céltartalékot a könyv szerinti értéken értékeli Kötelezettségek A hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegértéke az alapítótól, más vállalkozóktól, hitelintézetektől kapott 1 éven túli lejáratú források könyv szerinti állományát tartalmazza, csökkentve a mérleg fordulónapját követő 1 éven belül esedékes törlesztő részletek összegével. A rövid lejáratú kötelezettségek az alapítótól, pénzintézetektől, más vállalkozótól kapott 1 éven belül esedékes források - ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a

30 21 mérleg fordulónapját követő üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is - könyv szerinti értékét tartalmazza A devizás tételek értékelésének szabályai 7 A devizás tételeket (követelések, kötelezettségek) a társaság a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a bekerülés napjára érvényes devizaárfolyamon mutatja ki. Az üzleti év végén a devizás eszközök és források értékének meghatározása, a nem realizált különbözet kiszámítása az Szt. 60. alapján történik. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell elszámoljuk a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó tartozások esetén a tárgyévben, a mérleg fordulónapi értékelésből adódóan - a 60. (2) bekezdésében foglaltakból következően keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteség teljes összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor az előző időszakban elhatárolt halmozott összegből a törlesztő részletre jutó halasztott ráfordításként kimutatott nem realizált veszteséget megszüntetjük, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is A szokásos és a rendkívüli tételek elkülönítésének szempontja A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete. A számviteli törvény szerint a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendszeres üzemmenetén kívül esnek, szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli bevételek között kell kimutatni: a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét; 7 A devizás tételek év végi állományának alakulásáról a pontban részletsebben szólunk.

31 22 a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több; az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása esetén - az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét); a külső tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét; a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) névértékének fejében átvett (járó) eszközök értékét; a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik; a visszafizetési kötelezettség nélkül (nem a költségek ellentételezésére belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, természetes személytől, szerződés alapján külföldi szervezettől) kapott, véglegesen átvett pénzeszközök összegét; a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: az elengedett kötelezettség összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik; a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszközök összegét; a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét; a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik. A társaság a rendkívüli bevételek között elszámolt ezen összegeket a fejlesztési célra kapott támogatások esetében jelentősnek minősíti és mivel a megbízható és valós összkép követelménye azt indokolja, a megszüntetést az egyéb bevételekkel szemben számolja el (számviteli törvény 86. (5)).

32 23 A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni: a tulajdonosnál (a tagnál) az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét; a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, valamint a megszűnés miatt a megszűnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb; az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság átalakulása esetén az átalakult gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét; a külső tulajdonosnál (tagnál) a gazdasági társaság beolvadása esetén a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét; a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét. a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben, valamint - a behajthatatlannak nem minősülő - elengedett követelés könyv szerinti értékét; a tartozás-átvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, a tartozást átvállalónál; a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összegét. Nem tartoznak ide a költségek, ráfordítások ellentételezésére belföldi vagy külföldi gazdálkodónak, az üzleti évhez kapcsolódóan visszafizetési kötelezettség nélkül átadott támogatások, juttatások. A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni - az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében - a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg.