A FELSŐ-TISZAI MINTATERÜLETEN SZERVEZETT VÍZ KERETIRÁNYELV SZERINTI TÁRSADALOM-BEVONÁS (PP) TAPASZTALATAI ESETTANULMÁNY 22.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FELSŐ-TISZAI MINTATERÜLETEN SZERVEZETT VÍZ KERETIRÁNYELV SZERINTI TÁRSADALOM-BEVONÁS (PP) TAPASZTALATAI ESETTANULMÁNY 22."

Átírás

1 A FELSŐ-TISZAI MINTATERÜLETEN SZERVEZETT VÍZ KERETIRÁNYELV SZERINTI TÁRSADALOM-BEVONÁS (PP) TAPASZTALATAI ESETTANULMÁNY 22. FÜGGELÉK A Kállay-főfolyás, a Bereg és a Túr-vízrendszer problémáira kidolgozott intézkedési javaslatokat bemutató (harmadik) konzultációs jelentés 1

2 HARMADIK KONZULTÁCIÓS JELENTÉS A vélemények beküldési határideje: július 15. Vegyen részt Ön is a Kállay-főfolyás, a Harangodi tározó, a Bereg és a Túr vízrendszerének átalakításában! Részvételi lehetőség a vízgazdálkodási problémákat megoldó intézkedések tervezésében Készült a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében (EU Átmeneti Támogatás Programok, sorszám: ) 2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ...3 Hogyan tudnak Önök részt venni az intézkedések megtervezésben?...4 A tervezés megértéséhez szükséges legfontosabb általános tudnivalók...4 A VIZSGÁLT TERÜLETEKEN TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK...6 A KÁLLAY-FŐFOLYÁS ÉS A HARANGODI-TÁROZÓ... 6 Környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák és okaik, valamint az elérendő célok...6 Javasolt intézkedések...8 I. A felszín alatti víz elvezetésének csökkentése 30 %-kal, és az ennek következtében megemelkedő talajvízszintnek megfelelő művelési ág váltás elősegítése...10 II. További művelési ág váltás és táblaszegélyek kialakítása a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése érdekében...11 III. Pontszerű (de nem szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó) szennyezőforrások felszámolása, környezetük kármentesítése. 12 IV. Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése...13 V. Települési szennyezések csökkentése...15 VI. Belvíztározók kialakítása...15 VII. A Harangodi-tározó vízminőségének javítása...16 VIII. Védősávok kialakítása a Kállay-főfolyás mentén...17 IX. Mederrehabilitáció...18 A TÚR VÍZRENDSZER Környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák és okaik, valamint az elérendő célok...19 Javasolt intézkedések...22 I. A Túr, valamint a Felső- és Alsó-Öreg-Túr közötti terület szelíd árasztása...24 II. A Felső- és az Alsó-Öreg-Túr vízpótlása a Túrból...25 III. A Túr bal parti holtágainak vízpótlása...25 IV. A Túr nehézfém szennyezésének csökkentése/megszüntetése...26 V. A sonkádi osztómű rekonstrukciója és az Öreg-Túr vízjárásának és vízszintjének szabályozása...26 VI. Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése az Öreg-Túrba...27 VII. Az Öreg-Túr melletti településekről származó diffúz (illegális) szennyezések csökkentése...28 VIII. Az Öreg-Túrba torkolló vízfolyásokon érkező szennyezések csökkentése...29 A BEREG Környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák és okaik, valamint az elérendő célok...30 Javasolt intézkedések...33 I. Mentett oldali holtágak vízpótlása, egy Jánd-Gulács vonalában létesülő, a Tiszából feltöltött tározóból...35 II. A meglévő csatornákban történő medertározás...35 III. Vízvisszatartás és a mezőgazdasági földhasználatból származó terhelés csökkentése...36 IV. Táblaszegélyek, védősávok kialakítása...37 V. Mederforma kialakítása, karbantartása...37 VI. Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése...38 VII. Településekről származó (belterületi) diffúz szennyezés csökkentése...40 További információ:...40 MELLÉKLET 1 INTÉZKEDÉSEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGA ÉS AZ ARÁNYTALAN KÖLTSÉGEK...41 A foszforterhelést csökkentő intézkedések költséghatékonysága...41 Aránytalan költségek és mentességek...41 MELLÉKLET 2 INTÉZKEDÉSEK FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEI

4 EGYÜTT A KORSZERŰ VÍZGAZDÁLKODÁS KIALAKÍTÁSÁÉRT, HOGY AZ ÉLŐVILÁG ÉS AZ EMBER HARMÓNIÁBAN ÉLHESSEN! Vegyen részt Ön is a Kállay-főfolyás, a Harangodi tározó, a Bereg és a Túr vízrendszer vízgazdálkodási problémáit megoldó intézkedések tervezésében! BEVEZETŐ A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egyik EU finanszírozású projektjének mintaterületén zajló vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben való társadalmi részvétel lehetősége folytatódik Az áprilisban nyilvánosságra hozott második konzultációs jelentéssel folytattuk azt a tervezési folyamatot, amelynek célja a vízkészletek védelme, a vízminőség és a vízi élővilág állapotának javítása, valamint az árvizek és aszályok hatásának mérséklése. Ezt az új szemléletű tervezést az Európai Unió által kötelezővé tett vízügyi szabályozás, a Víz Keretirányelv (VKI) írja elő. A második tervezési szakaszban a Tisza Tiszabercel feletti szakasza, a Bereg, a Szatmári-síkság (pontosabban a Tisza bal parti vízgyűjtője a Kraszna torkolata alatt), és a Kállay-főfolyás vízgyűjtője vízgazdálkodási problémáit vitattuk meg Önökkel. Ezekre a természetvédelmi, környezetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémákra példa a túlzott mértékű belvízelvezetés, a mentett oldali holtágak és mély árterek vízellátottsága, a lakossági szennyvíz vagy mezőgazdasági eredetű szennyezés, a vízfolyások medrének, hullámterének kedvezőtlen állapota. Áprilisban a második konzultációs anyag 1 írásbeli véleményezésén túl vitafórumokat is szerveztünk az érintett szervezetek, szövetségek, intézmények számára. Számos polgármester, természetvédelmi, mezőgazdasági szervezet, vízgazdálkodási társulatok és vízi közműveket működtető szakemberek, a turizmus, az erdészet, a horgászat képviselői, valamint közigazgatási szervezetek munkatársai vettek részt ezeken a fórumokon (Nyíregyházán, Kisvárdán és Fehérgyarmaton.). A jelenlévők aktív részvételükkel, tartalmas hozzászólásaikkal segítették a további tervezési munkát. Köszönjük Önnek eddigi részvételét és továbbra is számítunk az együttműködésére! Most a Víz Keretirányelvben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés újabb szakasza következik: az előző fázisban közösen feltárt jelentős vízgazdálkodási problémák megoldására javasolt intézkedések megvitatása. Az intézkedési program a vízgyűjtő-gazdálkodási terv fontos része. Az áprilisban tárgyalt területek közül a - a projekt korlátozott időbeli lehetőségei miatt - csak három terület (a Kállay-főfolyás vízgyűjtője, beleértve a Harangodi tározót is, a Bereg és a Túr vízrendszere) intézkedési programjának megbeszélésére kerül sor. A többi területen feltárt problémák, javaslatok a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (FETIKÖVIZIG) koordinálásában, a teljes Felső-Tisza vidékét érintő problémákkal együtt, az országos tervezési folyamatban 2 jelennek majd meg ( között). Jelen vitaindító, véleményezendő anyag összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat a három területen előforduló ökológiai szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák megoldására tervezett intézkedésekről. Ezek az intézkedési javaslatok az áprilisi konzultáción elhangzott, vagy írásban megküldött vélemények figyelembevételével készültek. Kérjük, olvassa el összefoglaló anyagunkat, és véleményével, javaslataival járuljon hozzá egy társadalmi szempontból is elfogadható vízgyűjtőgazdálkodási terv kidolgozásához! 1 A második konzultációs anyag, amely az említett terület vízgazdálkodási problémáit és a Víz Keretirányelv legfontosabb tudnivalóit tartalmazza, letölthető a oldalról, a társadalmi egyeztetés menüpont alól. 2 Az Ön településének, környezetének helyzete a VKI szempontjából előnyösebb, mert a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fent említett EU finanszírozású projektjének ( Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítése II. fázis ) jóvoltából több idő és alkalom nyílik a tervezésben való részvételre. A problémák és az intézkedések megvitatására nemcsak idén tavasszal és nyáron a projektben kerül sor, hanem és első félévében is lehetőség lesz további konzultációkra az országos folyamatban. A projekt rövid bemutatása, a mintaterületén fekvő települések listája, térképe és a bevonandó érdekcsoport típusok felsorolása az első konzultációs anyagban található, amely letölthető a honlapról, ugyancsak a társadalmi egyeztetés menüpont alól.. 4

5 Hogyan tudnak Önök részt venni az intézkedések megtervezésben? A vízfolyások, állóvizek vízminőségi és ökológiai állapotának javítása az Európai Unió által előírt kötelezettség. Az ehhez szükséges műszaki vagy szabályozási jellegű intézkedéseket az érintettekkel a teljes tervezési folyamat során egyeztetni kell. Erről szól a projekt harmadik tervezési szakasza. A tervezők a különböző problémákra esetenként többféle intézkedést is javasolnak, amelyeknek különböző a hatékonysága, eltérő nagyságú pénzügyi forrásokat igényelnek, illetve más-más érdekcsoportokat érintenek. A cél olyan intézkedések kidolgozása, amelyek jelentősen javítanak a vizek állapotán, finanszírozásuk megoldható, az érintettek elfogadják azokat, sőt, akár részt vesznek a kivitelezésben is. Számos esetben az intézkedések kivitelezhetősége az érintettek kompromisszumkészségén is múlik. Kérjük olvassa el a szöveges összefoglalót, amely a víztestek megoldását szolgáló intézkedési javaslatokat részletezi! Konzultációs kérdések: 1.) Egyetért-e a javasolt intézkedésekkel? Ha nem, mi az, amit módosítana? problémáinak okait és azok 2.) Milyen megoldásokat részesít előnyben olyan esetekben, ahol több intézkedési változat is megjelenik? 3.) Hogyan hatnak a tervezett intézkedések az Ön szervezetének munkájára, működésére? 4.) Amennyiben a tervezett intézkedés az Ön által képviselt szervezet számára ebben a formában nem támogatható, mi ennek az oka, és lát-e olyan kompromisszumot, amely a szervezet részére még elfogadható, miközben a vizek állapota is javítható? 5.)Van-e olyan kiegészítése, módosító javaslata vagy naprakész információja, amelyet fontosnak tart a tervezők tudtára adni? Amennyiben további információra van szüksége, kérjük, tekintse meg a honlapra feltett háttéranyagokat is. Az anyag első pillantásra meglehetősen hosszúnak tűnhet, jelentős tartalmi veszteség nélkül ennél rövidebbre fogni nem lehetett ezért igyekeztünk világos tagolást alkalmazni, hogy Ön könnyen megtalálja benne az Önt érdeklő részeket. A következő pár oldalban a vízgazdálkodási problémák megoldását célzó intézkedések jobb megértéséhez szükséges magyarázatot talál, majd ezután következik a Kállay-főfolyáson, majd a Beregben és végül a Túr vízrendszerén tervezett intézkedések szöveges összefoglalója. A finanszírozással és az intézkedések költséghatékonyságával kapcsolatos általános információ a mellékletbe került. A tervezés megértéséhez szükséges legfontosabb általános tudnivalók A kitűzött cél, vagyis a folyóvizek és állóvizek jó ökológiai és vízminőségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. A cél eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként születik meg. Elkészítésének határideje december 22. A projekt keretén belül nyár végéig még csak egy részleges terv készül a három kiválasztott területre. A teljes kidolgozás az országos folyamat során valósul meg, 2009 végéig. A terv egyrészt tartalmazza majd az összes szükséges háttér-információt (mely víztestekről van szó, jelenleg milyen állapotban vannak, milyen problémák jelentkeznek, ennek milyen okai azonosíthatók), továbbá, hogy milyen környezeti célkitűzéseket tűzhetünk ki és ezek eléréséhez milyen intézkedésekre és szabályozásokra van szükség. Ez a 2009-ig elkészítendő terv azonban még nem egy klasszikus, mindenre kiterjedő kiviteli terv lesz. Az optimális intézkedési változatok átfogó műszaki ismertetése mellett bemutatja a megvalósíthatóság jellemzőit is (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság stb. ) 2009-ig azonban még nem történik meg az intézkedések konkrét, víztest szintű részletes megtervezése. Erre a következő három évben ( ) kerül majd sor. 5

6 A 2009-ig elkészítendő, és a további munkákat meghatározó vízgyűjtő-gazdálkodási terv egyik legfontosabb része az ún. intézkedési program. Ez a csomag tartalmazza a területen található vízfolyások és állóvizek állapotának javítását szolgáló összes lényeges intézkedést. Ilyenek lehetnek például a földhasználat módjának megváltoztatása, műtrágya- és vegyszerhasználat csökkentése, a szennyvizek tisztítása, csatornázás, víztakarékosság elősegítése, egyes vízfolyások, állóvizek természetes, zavartalan állapotának részleges vagy teljes visszaállítása, de ide tartozik a jogszabályok és műszaki előírások korszerűsítése is. Az intézkedési program kétféle típusú intézkedést tartalmaz majd: - Alapintézkedéseket: ezek közé tartozik a jelenlegi jogszabályok (beleértve a Víz Keretirányelv alkalmazása miatt elvégzett jogharmonizáció során elfogadott jogszabály módosításokat is) végrehajtása, és a már működő intézkedési programok (például az országos szennyvíz- vagy ivóvíz program) megvalósítása. - Kiegészítő intézkedéseket: az alapintézkedéseken felül, a környezeti célok eléréséhez szükséges intézkedések, amelyek tartalmazhatnak egyedi határértékeket, a jó gyakorlatra vonatkozó műszaki előírásokat, támogatási és finanszírozási rendszert, szabályozási és igazgatási eszközöket, stb.. Az intézkedési programokat 2012-ig működőképessé kell tenni. Ez többek között azt jelenti, hogy a hiányzó jogszabályokat hatályba kell léptetni, a részletes megvalósíthatósági tanulmányokat/kiviteli terveket ki kell dolgozni, és működnie kell a finanszírozási és támogatási rendszernek. A területen a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság koordinálja, a nemzeti park igazgatóság, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság együttműködése mellett. A víztestek (vízfolyás szakasz, állóvíz) szintjén történő kivitelezés pedig a konkrét területhez kötődő érdekeltek feladata (ez lehet az állam, az önkormányzat, helyi szervezet vagy magánszemély). A vizek állapotjavítását célzó intézkedések megtervezéséhez először azonosítani kell a víztesten jelentkező problémákat és a problémák fő okait. Például ökológiai szempontból probléma, ha egy adott vízfolyás és ártere között gyenge vagy megszűnt a kapcsolat. Ennek oka pedig a vízfolyás mellé épített árvízvédelmi töltések léte, amelyek elszakították az éltető víztől a holtágakat, mellékágakat. Az is probléma, ha a víz szervesanyag vagy tápanyag tartalma magas. Ez a víz beposhadásához, akár halpusztuláshoz is vezethet. Ennek a problémának az oka lehet a lakossági szennyvízbeeresztés, illetve az állattartó telepekről származó trágyalé vagy szennyezett üledék. A második konzultációs anyaghoz tartozó Excel táblázatban az egyes víztesteknél feltüntettük az adott víztesten azonosított problémák összes lehetséges okát. A harmadik konzultációs anyag a vizek állapota szempontjából jelentősnek minősülő problémák és okok felelevenítése után összefoglalja az elérendő célokat, illetve követelményeket, majd bemutatja az okok megszüntetésére vagy enyhítésére javasolt intézkedéseket, A kidolgozás részletessége alkalmazkodik a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés koncepcionális, stratégiai jellegéhez. Kiemelt figyelmet fordítottunk az intézkedések közötti kapcsolatok, összefüggések bemutatására. Az intézkedésekhez megadjuk, hogy milyen probléma/ok megszüntetése a célja, milyen elemekből épül fel, milyen hatékonysággal javít a víztest állapotán, milyen változatok merültek fel, és ha lehetséges volt, akkor milyen szempontok alapján történt a változatok közötti választás, milyen nyitott kérdések maradtak, amelyekben túl az intézkedések általános véleményezésén az érdekeltek véleménye alapvető fontosságú, melyek a megvalósítás várható költségei. Az intézkedési változatok közötti döntést három szempontrendszer együttes elemzése határozza meg: a műszaki jellemzők és az intézkedés hatékonysága, költségek és egyéb környezeti-gazdasági szempontok, a társadalomban megfogalmazódó igények, az érdekeltek véleménye. Az első két szempont figyelembevétele a tervezők dolga, és várják az Önök véleményét a harmadik szempontrendszerrel kapcsolatban. 6

7 A VIZSGÁLT TERÜLETEKEN TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK A Kállay-főfolyás és a Harangodi-tározó A Kállay-főfolyás a Lónyay-főcsatorna egyik mellékvízfolyása. A többi főfolyás vízgyűjtőjén (azaz a Nyírségben) hasonló viszonyokat találunk, mint a részletesen vizsgált Kállay-főfolyás vízgyűjtőjén. A Kállay-főfolyáshoz tartozó felszín alatti vizeket tartalmazó víztest eleve nagyobb, a Lónyay-főcsatorna teljes vízgyűjtőjét lefedi. 3 A hasonlóság miatt, a földhasználattal és a belvízelvezetéssel, valamint a csatornák állapotával kapcsolatos problémák és intézkedések is hasonlóan jelentkeznek, és az eredményeket előzetes becslésként, a területarányos mennyiségeket és a költségeket 5-tel szorozva terjeszthetjük ki a Nyírségre. A szennyvízelvezetéssel kapcsolatos intézkedések egyediek, ezért ezekre ez az arányosítás nem vonatkozik. Környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák és okaik, valamint az elérendő célok A tervezés előző fázisában lezajlott társadalmi egyeztetés fórumain elhangzottak, illetve az írásban érkezett megjegyzések alapján az 1. ábrán jelzett vízgazdálkodási problémákat tartjuk a legfontosabbaknak. 1. ábra Fontos vízgazdálkodási problémák és okaik: 1.) Kevés víz marad a területen, vizes élőhelyek és vízigényes vegetáció visszaszorulása oka: belvízelvezetés mezőgazdasági 2.) Felszíni és felszín alatti vizek szennyezettsége okai: szántóföldek, állattartás, települések, illetve a Harangodi tározó esetén 3.) A Kállay-főfolyás medrének és közvetlen környezetének kedvezőtlen állapota okai: trapézmeder, hiányos növényzet, A terület vízháztartása, a belvízlevezető rendszer A csatornahálózat kiépítése előtt a vízgyűjtőre hulló átlagos éves csapadék (570 mm) nyílt vízfelületekről vagy a növényzeten keresztül elpárolgott, csak egy kis része vett részt a regionális felszín alatti áramlási rendszer utánpótlásában (ez a víz a Rétközben szivárgott fel a felszín közelébe és ott elpárolgott, illetve kisvizek idején a Tiszát táplálta). Az elvezett víz túlnyomó része felszín alatti vízből származott, csak egyes csapadékos években volt számottevő felszíni eredetű hozzáfolyás. A felszín alatti víz elvezetése miatt a terület talajvízszintje lecsökkent, a mély fekvésű részekre korábban jellemző lápok kiszáradtak: jelenleg a vizes területek aránya 2 %, a kívánatos 10 %, a minimum 8 % lenne, miközben az erdő és gyepterületek növelése is javasolt. Az utóbbi években az átlagos lefolyás némileg csökkent, de ez alapvetően nem javított a terület vízhiányos tájökológiai állapotán. A VKI ezt a problémát részben a felszín alatti vizek oldaláról kezeli. A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjéhez tartozó felszín alatti víztest nincs jó mennyiségi állapotban, azaz a felszín alóli vízkivétel és a csatornákkal 3 A felszíni és felszín alatti víztestek térképe a második konzultációs anyag része, mely ugyancsak letölthető a oldalról. 7

8 okozott megcsapolás olyan mértékű, hogy lehetetlenné teszi a felszín alatti vizektől függő, vizet kedvelő növényzet vízigényének biztosítását, így ezek az élőhelyek visszaszorultak vagy gyakorlatilag eltűntek a területről. Emiatt a helyzet intézkedést igényel. A jó állapot elérése, vagyis ezeknek az élőhelyeknek a lassú visszatérése a jelenlegi felszín alatti víz elvezetés és vízkivétel %-os csökkentését igényli. A VKI szempontjából egy másik követelményt jelent, hogy mesterséges víztestek esetén igazolni kell azok létjogosultságát. Említettük, hogy a területen, annak természetes állapotában nem volt felszíni vízhálózat, tehát a vizek mesterséges csatornákon történő levezetése csak a valóban szükséges belvízvédelem (települések és értékes mezőgazdasági területek) mértékéig indokolható. Az ezekről a területekről levezetendő víz kivezetése a vízgyűjtőről (a Lónyay-főcsatornán keresztül a Tiszába) azonban nem indokolt, a jelenlegi tározási kapacitás a területen túl kicsi. A problémát hangsúlyossá teszi, hogy a területen a visszatartott belvíz az öntözés egyetlen számottevő forrása, illetve az éghajlatváltozás várható következményei tovább súlyosbíthatják az elvezetett víz hiányát. A vízfolyások medrének és környezetének ökológiai állapota Az előző pontban vázolt, a belvízlevezetéshez (tározáshoz) kapcsolódó problémánál lényegesen kisebb súlyt kapott a társadalmi egyeztetés során a csatornák medrének ökológiai állapota, ugyanakkor egyetértés volt abban, hogy állapotjavító intézkedésekre szükség van, de semmiképpen sem nagy költségekkel. Egyszerűen fogalmazva ez azt jelenti, hogy az egyenes, a természetes formától idegen trapézformájú meder, a szegényes mederbeli és part menti növényzet sem ökológiai, sem esztétikai szempontból nem tekinthető megfelelőnek. Átalakítását azonban fokozatosan célszerű megvalósítani, a rendelkezésre álló pénz függvényében, és tekintettel kell lenni a csatorna belvízlevezető funkciójának megőrzésére is. Ez összhangban van a VKI előírásaival, miszerint a mesterséges víztestek esetén elérendő ökológia állapot (mint célkitűzés) szoros kapcsolatban van a víztest létrehozásának céljával és a fizetőképességgel (az ún. aránytalanul költséges intézkedések, amelyekről bővebben a mellékletben olvashat, elhagyhatók, illetve később is végrehajthatók). A felszíni vizek minősége A fő vízminőségi problémát a nagy szervesanyag- és tápanyag koncentráció jelenti. A kifogásolható vízminőséget jelzi a meder helyenként burjánzó növényzete és az időnként előforduló halpusztulás is. A szennyezés forrásai elsősorban a nem eléggé megtisztított települési szennyvizek (jelenleg Balkány és Kállósemjén tisztított szennyvizét vezetik be a Kállay-főfolyás mellékvizeibe) és a vízgyűjtőterületről levezetett belvizek, illetve - kisebb mértékben - a településekről bemosódó (bevezetett) szennyezett csapadékvizek. További problémát a tervezett új tisztított szennyvízbevezetések terhelései jelentenek majd. Azt is figyelembe kell venni, hogy a felszín alatti vizek jó állapotba hozása a területen vízvisszatartást igényel, ami az alaphozam csökkenéséhez vezet (kevesebb lesz a tisztább minőségű hígítóvíz a mederben). A Harangodi-tározó jelenleg szennyezett, erősen feliszapolódott, a növényi tápanyagok felhalmozódása miatt algásodik, könnyen oxigénhiány alakulhat ki. A tározó vízminőségének megítélése szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a tározóban fennmarad-e a halgazdálkodás. Ha igen, a tározó jelenlegi vízminősége nem kifogásolható (bár az oxigénhiányos állapot még ebben az esetben is kedvezőtlen), legfeljebb a leeresztett víznek az alvízre gyakorolt hatása miatt. A tározó esetleges rekreációs céljaival viszont a halgazdálkodás nem hozható összhangba. A felszín alatti vizek minősége Adatok bizonyítják, hogy általában nitráttal szennyezettek a települések, a kommunális hulladéklerakók és az állattartó telepek környezetében lévő talajvizek. A szántók alatti talajvizek nitrát-szennyezettségének megállapítására nincs elegendő adat, ezért a trágyahasználat és a beszivárgási viszonyok felhasználásával becsülhetjük a szennyezett talajvizű területek arányát. A víztestek jellemzéséhez készült országos háttértanulmány megállapította, hogy a Nyírségben a legelők 10 %-a, a gyümölcsösök 50 %-a, a szántóterületek 30 %-a alatt a talajvizet tápláló beszivárgás nitrát szempontjából szennyezettnek feltételezhető. Az oldalirányú áramlás miatt a település környezete is szennyezett, és ezt becslés jelleggel 1,5-szeres szorzóval vettük figyelembe. A nitráttal szennyeződő talajvizek feltételezett aránya ez alapján 34 8

9 %. A víztestek általános szennyezettségi állapotára maximum 30 %-ot tartunk elfogadhatónak (beszivárgási területen ez biztosíthatja, hogy a jövőbeni vízhasználatokat nem korlátozza a vízminőség). A víztest általános vízminőségi állapotára vonatkozó feltételen kívül azt is vizsgálni kell, hogy a talajvízszennyezések nem veszélyeztetik-e az ivóvízkivételeket, a felszín alatti vizekkel táplált vízfolyások minőségét, illetve a talajvízből vizet felvevő növényzet állapotát. A rendelkezésre álló feltárások eredményei és a vízminőség-figyelő hálózat adatai alapján ilyen lokális problémák nem jelentkeznek a területen: nincs olyan vízbázis, amelyet szennyezőforrás ténylegesen veszélyeztetne, nincs talajvízből származó nitráttal szennyezett felszíni víz, és nincs a felszín alatti víz rossz minősége miatt károsodott élőhely sem. Javasolt intézkedések A 2. ábrán a fent leírt problémák megoldását célzó intézkedéseket foglaltuk össze. 2. ábra Intézkedések és céljaik: csökkenő szennyezés Egyes belvízcsatornák megszüntetése, fenékszintjének emelése, emelkedő talajvízszint Művelési ág váltás (szántóból vizes élőhely, legelő, erdő) Táblaszegély kialakítása (gyep vagy erdő) Belvíztározók kialakítása Pontszerű szennyezőforrások felszámolása, környezetük Települési diffúz szennyezések csökkentése (trágya, hulladék, műtrágya, szennyezett csapadékvízelvezetés) Szennyvíztisztítás és elhelyezés (foszfor- és nitrogéneltávolítás, természetközeli szennyvíz-elhelyezés talajvízszennyezés nélkül, egyedi szennyvízkezelés) A Harangodi-tározóra vonatkozó közvetlen intézkedések (kotrás, halgazd. megszűnik?) Védősávok kialakítása a szántó és a meder partja között csökkenő lefolyás Területi vízvisszatartás, a felszín alatti víz mennyiségi állapotának javítása a földhasználati arányok javítása de. új telep új terhelést is jelent Felszíni vizek szennyezésének csökkentése Felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése A meder ökológiai állapotának javítása A mederforma módosítása (kiöblösödések, laposabb és szélesebb meder, növényzónák) Az ábrán felsorolt intézkedések az esetek többségében bizonyos kombinációban adnak megoldást a problémákra. A következő táblázatban a tervezett intézkedések legfontosabb jellemzőit foglaltuk össze, bemutatva, hogy mely probléma megoldását szolgálják, milyen költségekkel valósíthatók meg, illetve milyen alternatívák lehetségesek. Azt is feltüntettük, ahol kérdéseinkre feltétlenül várjuk az Önök válaszát, véleményét. A táblázatot követően részletes magyarázatot talál az abban összefoglalt intézkedések tartalmáról és megvalósításuk lehetőségeiről. 9

10 Intézkedés A belvízelvezető csatornahálózat megszüntetése a terület 20 %-án Csatornák fenékszintjének emelése, illetve vízszint emelése duzzasztással (surrantókkal) Művelési ág váltás, 4000 ha szántóból 1600 ha vizenyős terület, 1800 ha erdő, 600 ha legelő Táblák menti szegélyeken gyep vagy erdő kialakítása (általánosan) Belvíztározók létrehozása kb. 2 millió m 3 kapacitással Települési szennyvizek kezelése a A: szennyvízprogram szerint B: alternatív intézkedésekkel (egyedi szakszerű elhelyezés is) Harangodi tározó vízminőségének javítása kotrással A: száraz kotrással B: egyszerű kotrással Településekről származó (belterületi) diffúz szennyezés csökkentése (szakszerű szikkasztás, trágya-elhelyezés). Az intézkedés hatása Felszín alatti víztest mennyiségi állapotának javítása Területi vízvisszatartás a felszínen Felszíni vízminőség javítása a főfolyáson és a tározóban Felszín alatti vízminőség javítása természeteshezmeder ökológiai állapotának közelítése a Évesített költségek (millió Ft/év) Megjegyzés A művelési ág váltással együtt megvalósítandó Vízminőségi szempontból a (mű)trágyahasználat csökkentése helyettesíthetné. Ön melyik módszert részesíti előnyben? A többi intézkedés ++ megvalósulása esetén elhagyható, bár ajánlott Több kisebb vagy kevesebb nagyobb tározó létesüljön? Az A-változat a felszíni vizek jó állapotának eléréséhez nem elegendő. Halászati vagy turisztikai, rekreációs célt szolgáljon a tározó? Tervezett költsége nincs, önkormányzati hatáskör. Ön milyen hatékony megvalósítási és 10

11 Monitoring szükséges ellenőrzési módszert javasolna? Part menti fás védősávok Csak rövid szakaszokon kialakítása ,3/km elengedhetetlen. (Az összegzésből kimaradt) Mederrehabilitáció A kiöblösödések és a (kiöblösödések, a /km fenntartás javasolt, a mederfenntartás, mederforma mederforma átalakítása átalakítás) lehet fokozatos Mindösszesen 500 Csak a B-változat szerint Jelmagyarázat: +++ Az intézkedés jelentősen hozzájárul a probléma megoldásához, mással nemigen helyettesíthető ++ Az intézkedés hozzájárulása a megoldáshoz jelentős, de hatékonysága valamivel alacsonyabb + Az intézkedés kisebb mértékben járul hozzá a megoldáshoz, javasolt más intézkedésekkel együtt alkalmazni A következő néhány oldalon az intézkedésekkel kapcsolatos részletesebb információk következnek: az intézkedések célja, elemei, költségösszetevői, hatékonysága, kapcsolatai a többi intézkedéssel, változatok és nem utolsó sorban azok a nyitott kérdések, amelyekben kiemelt szerepe van az Önök véleményének. I. A felszín alatti víz elvezetésének csökkentése 30 %-kal, és az ennek következtében megemelkedő talajvízszintnek megfelelő művelési ág váltás elősegítése Cél: A felszín alatti víztest jó mennyiségi állapotához való hozzájárulás, a vizes élőhelyek valamint az erdőterületek arányának növelése. 1. A szántóterületek 20 %-án meg kell szüntetni a csatornahálózatot (5 10 km 2 -es zónákban, összesen mintegy 60 km 2 -en mintegy 40 km-nyi társulati és üzemi csatornát érint), vagy csak széles sekély árkok maradhatnak fenn a felszínen összegyülekező vizek elvezetésére. Ezen belül lehetséges lokális belvízlevezető rendszerek kialakítása és az elvezetett víz elhelyezése egy közeli lokális mélyedésben, tározóban. Az alkalmas területeket (főként olyan területek jöhetnek szóba, ahol a belvízelvezetés megszűnése kezelhető a művelési ág váltással) a megvalósítás során kell meghatározni, az arányok azonban olyanok, hogy ennyi terület biztosan található, tehát a koncepció megvalósításának nincs fizikai akadálya. A mélyebb vonulatokban található települések és értékes szántóterületek továbbra is a mentesítendő területekhez fognak tartozni. Várható költségek és megtakarítások: A megszüntetés költségei (elzárások, helyenként feltöltések) mintegy 20 MFt-ra tehetők. Egyben kiesik ezeknek a csatornáknak az éves fenntartási költsége, ami mintegy 5 MFt-ra becsülhető (nem a jelenlegi, hanem a szükséges fenntartási költségeket véve alapul). Ennek összesített, 25 évre vonatkozó évesített 4 költsége 3,3 MFt/év megtakarítást jelent. 2. A többi területen a belvízlevezetés hozamát átlagosan 25 %-kal kell csökkenteni a csatornák fenékszintjének (inkább a felső szakaszokon) vagy vízszintjének (főként az alsó szakaszokon) emelésével. Az előbbi inkább a vízgyűjtő nagyobb esésű felső részén, míg az utóbbi a ritkább duzzasztóművek miatt az alsó szakaszokon alkalmazható. A duzzasztást a környezetbe illeszkedő, surrantó jellegű művekkel kell elérni. Becsléseink szerint mintegy 30 kisebb és 10 nagyobb méretű 4 Az évesített költség olyan, a teljes időszak minden évében azonos összegű költség (költségsor), melynek jelenértéke megegyezik az eredeti (más és más évben, és/vagy más és más összegben jelentkezõ) költségsor jelenértékével. Köznapi nyelven szólva az évesített költség számításakor a beruházási, valamint a működési költségeket egyenletesen szétterítjük az élettartam minden egyes évére, figyelembe véve a pénz időértékét. Az annualizálás tehát az egy adott időszak költségének évesítését jelenti, amelyet más programokkal, különböző élettartamú intézkedésekkel való összehasonlíthatóság megkönnyítése érdekében végzünk el. 11

12 duzzasztóra lenne szükség. A beavatkozásokat nem csak a főágban, hanem az alacsonyabb szintű (társulati, önkormányzati és üzemi) csatornákon is végre kell hajtani. Az intézkedés nem zárja ki ezeken a területeken belül kisebb foltokban a hálózat teljes megszűnését sem. A meder feltöltése és a duzzasztók megépítése mintegy 70 MFt-os beruházást és kb. 2,5 MFt-os éves fenntartási költséget jelent, a 25 évre számított évesített költség: 6,5 MFt/év. 3. Az 1. és a 2. intézkedési elem végrehajtásának eredményeként emelkedni fog a talajvízszint, a mélyebb területeken olyan mértékben, hogy rendszeresen megjelenik a felszínen, belvízként. A magas talajvízállás, illetve a felszíni vízborítás levezetésének megszűnése miatt a terület egy részén a szántó művelés nem tartható fenn. Becsléseink szerint a művelési ág váltás mintegy 2400 ha-t, a terület 6%-át érintené: kb ha vizenyős terület, 600 ha erdő és 200 ha legelő alakulhat ki. Az évesített költségek alapján a vizenyős területek kialakítása a legolcsóbb (kb. 8eFt/ha). A legelő (27eFt/ha) valamivel kevesebbe kerül, mint az erdő (34 eft/ha). A két utóbbi közötti választás során a költségeknél azonban fontosabb szempontnak tartottuk a földhasználatban bekövetkező arányos változást, azaz az erdő-legelő 3:1-es arányának fenntartását. Ezeken a területeken a belvízkárok elismerése megszűnik, ellenben a művelési mód és művelési ág váltás támogatandó. A 2400 ha-t érintő művelési ág váltás mintegy 130 MFt egyszeri és 40 MFt évenként jelentkező (a 7. évtől csökkenő mértékű) költséget jelent, évesített költsége 35 MFt/év. A javasolt intézkedések várható eredményei: - A felszín alatti vízből levezetett mennyiség 30 %-kal csökken, ezzel a terület arányosan hozzájárul a Nyírségben a Lónyay-főcsatornához tartozó felszín alatti víztest jó mennyiségi állapotának eléréséhez. - A művelési ág váltással számottevően fog nőni a vizenyős területek nagysága, így a vizes élőhelyek aránya várhatóan el fogja érni a 6 %-ot), az erdőterület is mintegy 3 %-kal nő. A visszatartott felszín alatti víz egy része nem vizenyős területek növényzetének párolgási igényeit fogja kielégíteni. - A kívánatos 30-50% csökkentésből első lépésben csak a 30 % elérését javasoljuk, elképzelhető, hogy nem következik be a szükségesnek tartott változás a táj ökológiai állapotában, és további intézkedésekre lesz szükség. A bizonytalanságok miatt azonban a fokozatos megvalósítást javasoljuk. Figyeljük a talajvízszintre és a növényzetre gyakorolt hatást, és ennek értékelése alapján dönthetünk a továbbiakról. Annál is inkább, mert az élővilág változása csak hosszabb idő után, mintegy 10 év elteltével tapasztalható. - A felszíni eredetű lefolyás is csökken, kb. 20 %-kal, ezzel hozzájárul a területen visszatartott víz mennyiségének növeléséhez. - A művelési ág váltás hozzájárul a felszíni és a felszín alatti vízminőség javításához is, de önmagában nem elegendő a jó állapot eléréséhez (l. a következő két intézkedési csomagot is) Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: - A felszín alatti víz mennyiségi állapota javítható a felszín alatti vízkivételek csökkentésével is. Az ivóvíz célú felszín alatti vízkivételt nem javasoljuk csökkenteni, az egyéb célú vízkivételeket, különösen azok jövőbeli fejlesztését viszont korlátozni szükséges. II. További művelési ág váltás és táblaszegélyek kialakítása a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése érdekében Cél: A felszíni és a felszín alatti víztestek kémiai állapotának javítása. 12

13 1. A szántó konverziója legelővé vagy erdővé. A felszín alatti vizek jó kémiai állapotának eléréséhez jelentős hozzájárulást jelent a szántóterületek 10 %-kal való csökkentése. Mivel az előző intézkedés végrehajtása már 6 % csökkenést jelentett, további 4 %-on, azaz mintegy 1600 haon van szükség művelési ág váltásra. A vizenyős területek kialakításához szükséges adottságok kevéssé valószínűek, tehát továbbra is megtartva a 3:1-es erdő-legelő arányt 1200 ha erdő és 400 ha legelő kialakításával számolhatunk. A 1600 ha-t érintő művelési ág váltás kb. 500 MFt egyszeri és 80 MFt évenként jelentkező (a 7. évtől csökkenő mértékű) költséget jelent, évesített költsége 65 MFt/év. 2. A szántó területeken jelentősen csökkenthető a levezetett belvíz foszfortartalma, a táblák szegélyén kialakított gyep vagy erdősávokkal. A művelési mód váltása, pl. mélyszántás alkalmazása a homokos területeken nem hatékony megoldás. A költségek és a hatékonyság értékelése alapján a szegélyek kialakítása kedvezőbb megoldás a felszíni vizeket terhelő foszfor csökkentésére, mint a művelési ág váltás, mert így a művelés fenntartható, a tápanyag (foszfor) lemosódásnak mégis akár a fele-harmada visszatartható. Síkvidéki területen a fasorok a szélerózióval szemben is hatékony védelmet jelentenek. Az évesített költsége csak harmada a legelővé történő átalakításnak. A cél a szántókról jelenleg érkező foszforterhelés legalább 50 %-os csökkentése, amely a fentiekben ismertetett intézkedések, illetve a szennyvíztisztítás B-változatának (l. később) megvalósulása esetén biztosítja a felszíni vizek jó kémiai állapotának elérését. A belvízlevezető csatornák megszüntetése a szántók 20 %-án, az előző pontban említett művelési ág váltás (1600 ha) és a későbbiekben tárgyalt belvíztározók vízgyűjtőterülete együtt a szántóterületek több mint 50 %- át érinti, ezzel a cél elérhető. Ha azonban a tervezett tározók nem, vagy csak kisebb kapacitással valósulnak meg, akkor a 2. pontban leírt intézkedés javasolt, mert a foszforvisszatartás szempontjából kedvezőbb a további művelési ág váltásnál. A javasolt intézkedések várható eredményei: - Hozzájárulás a felszín alatti víz jó kémiai állapotához (a települési szennyezések csökkentésével együtt valószínű a jó kémiai állapot elérése). Ebben az esetben is érvényes, hogy az intézkedések tényleges hatását folyamatos mintavétellel és elemzéssel kell figyelni és ellenőrizni, hogy a kívánt eredménnyel járnak-e. - A felszíni vizek jó kémiai állapota elérhető (a szennyvízelhelyezés B.-változatának megvalósítása és a településekről származó bevezetések csökkentése esetén). - Az előzőekben javasolt intézkedésekkel együtt az erdőterületek mintegy 24 km 2 -rel, azaz 6 %- kal nőnek. - Az intézkedés a felszíni eredetű belvizek visszatartásához is hozzájárul, mert sem az erdők, sem a legelők nem érzékenyek a Nyírségben szokásos tartósságú belvizekre. Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: - Az intézkedés alternatívája: tápanyag-csökkentés a szántóterületeken.?? A terület a nitrát-érzékeny kategóriába tartozik. A tényleges trágya- és műtrágyahasználat ezeken a területeken nem éri el a szabályozás szerinti maximumot. A tápanyagcsökkentés nehezen elérhető célnak látszik. A művelési ág váltás a táj ökológiai állapotára gyakorolt kedvező hatása miatt inkább járható útnak tűnik. Mi erről a véleménye? III. Pontszerű (de nem szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó) szennyezőforrások felszámolása, környezetük kármentesítése Cél: A felszíni és a felszín alatti vizeket érő terhelések csökkentése 13

14 1. Szennyezést okozó állattartótelepek, kommunális hulladéklerakók, veszélyes anyag elhelyezésére szolgáló lerakók és tárolók védelmi technológiájának fejlesztése vagy a szennyezőforrás felszámolása. A jelenlegi szabályozás elegendő - külön intézkedést nem igényel. 2. Korábbi szennyezések feltárása, a kármentesítés végrehajtása. A jogszabály ebben az esetben is elegendőnek látszik külön intézkedésre nincs szükség. A javasolt intézkedések várható eredményei: - A pontszerű szennyezőforrásokhoz kapcsolódó, a felszíni és a felszín alatti vizeket érintő tényleges szennyezési veszély kockázata jelentősen csökken. IV. Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése Cél: A felszíni és a felszín alatti víztestek kémiai állapotának javítása. Olyan megoldások alkalmazása, amelyek csökkentik a szennyvízelhelyezésből származó, a felszíni és felszín alatti vizeket érő terheléseket. Általában itt a talajt és a felszíni befogadót érő szennyezések optimalizálásáról van szó, mert abból adódóan, hogy 100%-os tisztítás nem érhető el, a talaj és a felszíni víz között kell a maradó terheléseket elfogadható módon megosztani. 1. Szennyvíztisztító telepek hatásfokának növelése, a technológia alkalmassá tétele a szennyvízben lévő foszfor eltávolítására és a nitrogéntartalmú vegyületek semlegesítésére (nitrifikáció) annak érdekében, hogy a felszíni befogadók oxigén hiánnyal és növényi túlburjánzással járó problémáit csökkentsük. 2. Csatornázás és új tisztítótelepek építése. Még nem, vagy részlegesen csatornázott területekre vonatkozik. Ez esetben figyelembe kell venni, hogy 100 %-os tisztítás nem létezik, ezért a telepekről a befogadókba vezetett tisztított szennyvizek bizonyos terhelést mindenképpen jelentenek, de ez csak olyan mértékű lehet, amely nem ellentétes a víztest jó kémiai állapotával. 3. Csatornázott településeken a bekötések számának növelése. Eszköze a talajterhelési díj. Külön intézkedést nem igényel. 4. Zárt szennyvíztárolók építése. Fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen lévő csatornázatlan településeken, ahol a csatornázás már nem gazdaságos. (Megjegyezzük, hogy itt csak rövidtávon van nyereség, hosszú távon a zárt szennyvíztárolók alkalmazása drágább a szállítási költség miatt). 5. Szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés (oldómedence és szikkasztóágy kialakítása a telkeken belül, a befogadó a talaj). Azokon a településeken, ahol még nem indult el a csatornázás (pl. Napkor, Nyírgelse), illetve a települések nem csatornázott részein alkalmazható. Itt a csatornázás alternatívájának tekinthető, kivéve, ahol a felszín alatti vízvédelem (pl. vízbázisok közelsége) a tisztított szennyvizek talajba történő elhelyezését nem teszi lehetővé (a két településen ez nem áll fenn). A nyírségi terület adottságait figyelembe véve (homokos talajon a szikkasztási feltételek jók) műszakilag könnyen megvalósítható, reális alternatíva, a vizek területen való visszatartása szempontjából is kedvező és hosszútávon mindenképpen olcsóbb a csatornázásnál (alacsony működési költség). Szakszerű kiépítés esetén a talajvíz terhelését nem növeli. Az intézkedések lehetséges kombinációi a cél elérése érdekében: A terület településein keletkező szennyvizek összegyűjtésének és tisztításának két markánsan különböző változatáról beszélhetünk: 14

15 - A-változat: a szennyvíz program szerinti tervek megvalósítása: Balkányon a meglévő hálózat és szennyvíztisztító telep bővítése, Napkoron pedig új hálózat és szennyvíztelep létesítése. Utóbbira két vízgyűjtőn kívüli település is rácsatlakozna, Apagy és Nyírtét. Nagykállón a nyárfás szennyvíztisztító telep helyett egy új, hagyományos biológiai tisztító épül, melynek befogadója a Kállay főfolyás lesz (a technológiaváltást az teszi szükségessé, hogy a talajba történő elhelyezés a Nagykálló belterületébe is belemetsző vízbázist veszélyezteti). A tervek szerint a hatékonyabb foszforeltávolítási és nitrogénkezelési technológia a telepeken bevezetésre kerül. Ebben a változatban szakszerű egyedi elhelyezés csak Nyírgelsére terveztek. Tervezett költségek: Csatornázás-szennyvíztisztítás: Beruházás 3400 MFt, működés 220 MFt/év, évesített költség: 441 MFt Szakszerű egyedi szikkasztók: Beruházás 200 MFt, működés 5 MFt/év, évesített költség: 17 MFt A változat összesített, évesített költsége: 460 MFt - B-változat: alternatív megoldások a csatornázás minimalizálásával és a foszforeltávolítás maximalizálásával: Új csatornahálózat egyáltalán nem épül (Napkoron sem). Helyette a szakszerű egyedi szennyvízelhelyezést javasoljuk (Napkor, Nyírgelse és Balkány még nem csatornázott részein). A Nagykállón ebben a változatban is megépül az új tisztítótelep (a vízbázisvédelem miatt), a felszíni befogadó védelme érdekében kiegészül az említett nitrogénkezeléssel és foszforeltávolítással. A kállósemjéni és balkányi meglévő telepeken kiegészítő foszforeltávolítást vezetnek be. Kállósemjén csatornázatlan részein a vízbázisvédelem miatt egyenlőre a zárt tárolós megoldással számoltunk (vizsgálattal eldöntendő, hogy hosszú távon szükséges-e a csatornázás, vagy a szakszerű egyedi elhelyezés is elegendő). Tervezett költségek: Szennyvíztisztítás (rekonstrukció és új telep): Beruházás 840 MFt, működés 134 MFt/év, évesített költség: 190 MFt Szakszerű egyedi elhelyezés: Beruházás 1450 MFt, működés 33 MFt/év, a zárt tároló rendszeres szállítás költsége 24 MFt/év évesített költség: 120 MFt B változat összesített, évesített költsége: 310 MFt Az intézkedési változatok eredménye: - Az A változatban a Kállay-főfolyás Harangodi-tározó alatti szakaszának foszfor-terhelése az új szennyvízbevezetések miatt, még foszforeltávolítás esetén is a jelenlegi terheléshez képest 0,7 tonnával, a megengedhető terhelés 30 %-ával növekszik. Ha nem alkalmaznak foszfortalanítást (a vonatkozó jogszabályok ezt nem teszik kötelezővé), akkor a terhelés növekménye megközelíti az évi 13 tonnát, és ez a befogadó középvízhozamára vonatkozóan 1800 mg/m 3 -es koncentrációhoz vezetne, ami a megengedett határérték hatszorosa. Nitrifikáció alkalmazása nélkül pedig a Kállay-főfolyásból az oxigén teljesen elhasználódna. Ennek következtében a Harangodi tározó alatti szakaszon a jó vízminőségi állapot még abban az esetben sem lenne elérhető, ha minden diffúz szennyezést megszüntetnénk, ami mind műszakilag, mind költség szempontjából lehetetlen volna. A felszín alatti vizek veszélyeztetettségét ez a változat is megszünteti. - A B változat esetén A Kállay-főfolyást érő foszforterhelés összességében évi 0,2 tonnával csökken, ugyanis a foszforeltávolítás bevezetésével a szennyvíztelepeken a szennyezés 1,2 tonnával csökkenthető, azonban az újonnan épülő, ugyancsak foszfortalanítással működő nagykállói telep további 1 tonna foszforterhelést okoz. a felszíni víz célállapota a Kállayfőfolyáson az előzőekben ismertetett intézkedések mellett elérhető. A felszín alatti vizek veszélyeztetettsége ebben az esetben is megszűnik. Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: 15

16 - A vízminőség a terhelés mellett szoros kapcsolatban van a hígítást jelentő vízhozammal is. A vízvisszatartást tehát ennek figyelembevételével kell mérlegelni (l. a belvíztározással foglalkozó intézkedésnél). A vízminőségről és a szennyvízkezelésről további részletes információt talál a oldalról letölthető háttéranyagok közt. V. Települési szennyezések csökkentése Cél: Olyan megoldások alkalmazása, amelyek csökkentik a belterületi diffúz szennyezésekből származó, felszíni és felszín alatti vizeket érő terheléseket. 1. A települési állattartáshoz kapcsolódó trágyaelhelyezés szabályozása. A lerakott trágya elszigetelése a felszíni lefolyástól, illetve a talajvízbe történő beszivárgás (koncentrált szennyezés) megakadályozása, takarással, szigeteléssel. Szabályozási kérdés, azonban külön intézkedést nem igényel, mert a jelenleg érvényes előírások megfelelőek. (Azonban az érvényes jogszabályok betartatása feladatot jelent a jövőben.) 2. A települési mezőgazdasági művelés tápanyag- és növényvédőszer használatának szabályozása. Ugyancsak szabályozással megoldható kérdés. 3. Települési csapadékvíz elvezetés megoldása olymódon, hogy a felszíni befogadóba történő bevezetés előtt hordalékfogó szűrőmezőket, hely hiányában műtárgyakat kell kialakítani. Ennek hatékony működtetéséhez módosítani kell a meglévő csapadékelvezető rendszert is. A több ponton történő bevezetést általában meg kell szüntetni, és a vizeket a települések alatti külterület felé célszerű vezetni, ahol több hely van a szűrőmezők kialakítására. A javasolt intézkedések várható eredményei: - A terhelés csökkentés nehezen számszerűsíthető, de az egyértelmű, hogy mind a felszín alatti, mind pedig a felszíni vizek védelme szempontjából kedvezőek. - A lefolyás szennyeződésének megakadályozása, azaz a forrásoknál történő beavatkozás általában a leghatékonyabb, de nehezen kivitelezhető. Akkor lehet hatékony, ha a lakosság ezt fontosnak tartja, azaz alapvetően szemléletváltást, a környezetre való nagyobb odafigyelést igényel. Eredmény csak lassan, hosszú távon várható. - A csapadékvíz tisztítására létesítendő szűrőmezők elsősorban az apró, lebegő részecskéket tartják vissza, ami azért fontos, mert a felszínről lemosódó szennyezések nagyrészt ezekhez kötődnek (olajok, fémek, bakteriális szennyeződés és a tápanyagok is). Az összes lebegő részecske szennyezésre mintegy 30%-os csökkentés érhető el. - A hatékonyságot célszerű rendszeres vízminőségi vizsgálatokkal követni (pl. belterületen átfolyó vízfolyás település feletti és alatti vízminősége, talajvíz kutak vízminősége). Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: - A felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotának eléréshez szükséges, hogy a települési eredetű, részben illegális tevékenységekből fakadó szennyezések csökkenjenek. A tervezett egyéb intézkedések nagyrészt megoldják a vízminőségi problémákat, azonban önmagukban nem elegendőek a jó állapot eléréséhez.?? Önnek mi a véleménye a települési szennyezések szabályozásának lehetőségeiről? Mi lehetne a hatékony megoldás a szabályozásban? 16

17 VI. Belvíztározók kialakítása Cél: A vízvisszatartás növelése (tájökológiai és öntözési célokat egyaránt szolgálhat) 1. A településekről és a szántóterületekről levezetett belvíz tározása, a mentesített területhez lehetőleg minél közelebbi tározóban. A 100 ezer m 3 tározott vízmennyiségre jutó költségek a tározó méretével csökkennek. Egy kicsi (50 ezer m 3 térfogatú) tározó évesített költsége 4,5 MFt/100em 3, addig egy 200 ezer m3-es vagy annál nagyobb tározóé már csak 3 MFt/100em 3. Ebben a számításban azt is figyelembe vettük, hogy a kisebb tározók akár kétszer is megtelhetnek egy évben. A nagyobb tározók a fajlagosan olcsóbb megvalósítás mellett kedvezőbbek az öntözési hasznosítás szempontjából. Ugyanakkor a kisebb tározók jobban illeszkednek a tájba, így tájökológiai szempontból kedvezőbbek. A teljes lehetséges tározóteret az előző pontban tárgyalt szennyvízbevezetések, a Harangodi tározó és egyéb vízhasználatok vízigénye határozza meg. Itt nem ismertetett, több szempontot figyelembe vevő számítások alapján a Harangodi tározó feletti és alatti vízgyűjtőn is kb. 1-1 millió m 3 víz tározható úgy, hogy az említett két szempont nem sérül. Megjegyezzük, hogy a tározó alatti vízgyűjtőhöz tartozik a Balkányi mellékvíz vízgyűjtője is, amelynek jelentős része szintén a vízgyűjtő felső részére esik. A felső szakaszon a terepadottságok miatt várhatóan kisebb tározók létesülnek majd, míg az alsó szakaszon nagyobbak kisebb (< 100 ezer m 3 ) és 2-3 nagyobb ( ezer m 3 ) tározót feltételezve a beruházási költség kb. 600 MFt-ra tehető, míg a fenntartás évente 25 MFt-ot igényel majd, az évesített költség pedig kb. 50 MFt/év. 2. Öntözési vízigények kielégítése. Ez elsősorban a nagyobb tározókból lehetséges. Mivel az arányok nem dőltek el, csak fajlagos értékek adhatók. 150 mm-nyi öntözési igényt feltételezve 1 millió m 3 víz kb. 700 ha öntözését teszi lehetővé. A kettős működés a domborzati viszonyok miatt valószínűleg kevés helyen valósítható meg. A tározó alatti területek gravitációs ellátása kivitelezhetőbbnek látszik. Ez kiegészítő csatornákat igényel. Költségeivel nem foglakozunk, mert ez lehetőséget jelent, nem a jó állapot kialakításával kapcsolatos intézkedés.?? Ön milyen méretű és célú tározókat részesítene előnyben? A javasolt intézkedések várható eredményei: - A belvizek tározása közelít ahhoz a természetes helyzethez, amikor a vizek a lokális mélyedésekben összegyülekeztek, kisebb tavakat formálva. Vízfelületek, vizes élőhelyek jönnek létre, összesen mintegy 3 km 2 felülettel. Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: - A tározott vízmennyiség csökkenti a lefolyást, de egyúttal visszatartja az érintett terület tápanyagterhelését is. Így a felszíni víz minősége szempontjából semlegesnek tekinthető, azt az egyéb szennyezőforrásokból származó terhelések fogják meghatározni. VII. A Harangodi-tározó vízminőségének javítása Cél: A tározó jó kémiai állapotának elérése A tározó feletti szakaszon tervezett intézkedések javítanak a tározó vízminőségén, azonban nem elegendőek a vízminőség javításához, ugyanis a tározó vízminőségét jelenleg a belső terhelés (feliszapolódás hatása) nagyobb mértékben befolyásolja, mint a vízgyűjtőről érkező külső terhelés. Halászati hasznosítás esetén ez nem jelentős probléma, ha azonban a rekreációs hasznosítás előtérbe kerül, további intézkedésekre van szükség. 17

18 ?? Ön szerint milyen célokat szolgáljon a Harangodi tározó? Megmaradjon-e a halászati hasznosítás vagy a rekreációs célok kerüljenek előtérbe? A két cél vízminőségi követelmények szempontjából nem egyeztethető össze. 1. A szennyezett üledékének eltávolítása (vízminőség-javító kotrás). Ennek megoldása kétféle lehet: kotrás kotróhajóval (leeresztés nélkül, az üledék elhelyezése helyben, zagytározóban) vagy száraz kotrás (leeresztés, két évig szárítás, a halászat szüneteltetése, majd cm-es réteg kitermelése és elszállítása). Kotrás vízleeresztés nélkül: 55 M Ft beruházás (a kotrás és a zagykazetták kialakításához szükséges terület biztosítása a tározó kifolyója alatt. A terület később szántóként hasznosítható. Évesített költség (15 évre számítva) 5 MFt. Száraz kotrás: 150e m3 földmunka, 600 MFt beruházás + a halászati bevétel kiesése (2 évig le kell ereszteni a tározót és kiszárítani). Évesített költség: 55 MFt 2. Védősáv (fasor) kialakítása, 30 m szélességben a keleti partvonalon húzódó teleksor és a vízpart között Várható költség: km-es szakaszon a beruházás 4 MFt, a fenntartás pedig 250 eft, évesített költsége kb. 0.5 MFt. 3. Halászati hasznosítás korlátozása Többcélú (halászati, horgászati, rekreációs, fürdési) hasznosítású tározók esetében a halgazdálkodás és a rekreációs-fürdési igények gyakran kerülnek ellentétbe egymással. Ilyen esetekben, ha a prioritási szempontok között a fürdés és rekreáció áll előbb, a halgazdálkodás során ezt figyelembe kell venni (a halállomány átalakítása, a takarmányozás megszüntetése). Az intézkedések eredményei: Az intézkedésekre a tározó hasznosítási céljától függően van szükség: - Rekreációs hasznosítás esetén mindhárom intézkedésre szükség van a tározó jó állapotának eléréséhez. - Ha fürdővíz minőség a cél, akkor a halászati hasznosítást teljes mértékben meg kell szüntetni. - Ha a halászati hasznosítás fennmarad, akkor az intézkedések elhagyhatók. Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: - Kedvező hatás az alvízi vízminőségre (a tározóból leeresztett víz minősége javul). - A felvízre előirányzott szennyezés (tápanyag terhelés) csökkentési intézkedések a tározó szempontjából kedvezőek, kiegészítik a tározóra vonatkozó intézkedéseket. VIII. Védősávok kialakítása a Kállay-főfolyás mentén Cél: A vízfolyás vízminőségének és ökológiai állapotának védelme a meder melletti szántók felől érkező hatásokkal szemben. 1. Védősáv kialakítása azokon a partszakaszokon, ahol a szomszédos szántóról történő közvetlen tápanyag-bemosódással szemben nem védi depónia (kisméretű földgát) a vízfolyást. A Kállayfőfolyás mentén kb. 3,5 km ilyen partszakasz található. 18

19 A 3,5 km-es szakaszon a beruházás 8 MFt, a fenntartás pedig 500 eft, évesített költsége kb. 1 MFt. 2. Védősáv kialakítása a vízfolyást övező növényzet kiszélesítése érdekében. A vízfolyás jó ökológiai állapota fás növényzettel borított területet igényel mindkét parton m szélességben. Mesterséges vízfolyásról lévén szó, ez az intézkedés csak akkor hajtandó végre, ha költségei a társadalom számára nem aránytalanok. Csak hosszú távon javasolt intézkedés. A km-enkénti egységár: 2,3 MFt/km egyszeri költséget és kb. 150 eft éves fenntartási költséget jelent, az évesített költség pedig 270 eft/év/km. Az intézkedések eredményei: - Az első szakaszban megvalósuló, depónia nélküli partszakaszokat érintő intézkedés csökkenti a szomszédos szántóterületekről bejutó terhelést, viszont kis hossza miatt mindössze néhány %- ot jelent. - A hosszabb távon megvalósuló védősávoknak elsősorban ökológiai szerepe van. A part menti fás zóna kialakulása a természetes vízparti növényzet fontos része, valamint esztétikailag is javítja a vízfolyás képét. Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: - Az intézkedés azokon a területeken, ahol a depóniát pótolja, közvetlenül védi a vízfolyás vízminőségét. - A fás védősáv szorosan hozzátartozik a vízfolyás menti növényzethez, javítja annak ökológiai állapotát IX. Mederrehabilitáció Cél: A Kállay-főfolyás ökológiai állapotának javítása. A vízfolyás ökológiai állapota nagymértékben függ a meder alakjától és vonalvezetésétől, a vízszint és a vízsebesség változatosságától, a parti növényzettől, valamint a fenntartás jellegétől és gyakoriságától. Mesterséges vízfolyásról van szó. Így a változásoknak összhangban kell lenniük a belvízlevezetési funkcióval, illetve figyelembe kell venni a költségeket az aránytalanul nagy költséggel járó intézkedéseket nem kell végrehajtani (megfelelő a fokozatos megvalósítás). 1. Öblösödések kialakítása. A vízfolyás medrének megnyitása a meder melletti természetes mélyedések felé, illetve duzzasztott szakaszok mentén mesterséges kialakítással (20-40 m szélességben, m hosszon, átlagosan fél m-es mélységgel, lapos parti átmenettel). Összesen mintegy 20 helyen, a duzzasztott szakaszokhoz igazodva kell a medret megnyitni. Ez az intézkedés növeli a sebességviszonyok változatosságát, és így részben helyettesíti a kanyargósságot. Lokális, összességében nem túl jelentős földmunkával kialakítható. Kisajátítást igényel. Javasolt intézkedés. Az intézkedés egyszeri költsége kb. 75 MFt, míg éves fenntartási költsége 1 MFt, az évesített költség 6 MFt (feltételezve, hogy a duzzasztók a vízszintemeléssel kapcsolatos intézkedés keretében megépülnek. 2. A mederforma megváltoztatása. A jelenleginél szélesebb, laposabb meder kialakítása, amely elősegíti az ökológiai szempontból kedvezőbb növényzet kialakulását (megfelelő gondozást igényel l. következő pont). A változásokat a meder belvízlevezető kapacitásának megőrzésével összhangban kell végrehajtani. Aszimmetrikus mederforma is alkalmazható. A meder szélesítése általában kisajátítást igényel. Megvalósítása csak hosszú távon javasolható. Szakaszos megvalósítással, először a kiöblösödő szakaszokhoz kapcsolódva 2-3 km hosszban. 19

20 A kilométerenkénti beruházási költség MFt között változik a meder mérete és a kialakítás formája (teljes vagy aszimmetrikus szelvény) függvényében, a fenntartás kb. 1 M Ft, így az évesített költség 2-3 MFt között változik km-ként. 3. Ökológiai szempontokat figyelembe vevő mederfenntartás. A füves mederszakaszok évi háromszori kaszálása mellett a fás szárú növényzet gondozása ökológiai szakvélemény alapján. Gyökérzónás iszapolás és mederelfajulás korrekciója minden harmadik évben Javasolt intézkedés. Csak fenntartási költségekről van szó, amely a meder méretétől függően évente és km-ként 500 eft és 1 M Ft között változik. A Kállay-főfolyásra ez évente a jelenlegi mederméretek mellett kb. 25 MFt. A javasolt intézkedések várható eredményei: - A vízfolyás ökológiai állapotának fokozatos javítása. - Az első lépésben javasolt intézkedések (öblösödések, ökológiai szempontú mederkarbantartás) is jelentős javulást eredményezhetnek a vízfolyás ökológiai állapotában. Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: - A mederbeli növényzet hozzájárul a mederbe jutó tápanyag megkötéséhez. A Túr vízrendszer A Túr vízrendszerén a Túr folyót az országhatártól a sonkádi elosztóműig, az ún. ásott Túrt az elosztótól a Tisza torkolati műig, az Öreg-Túrt (hivatalos, de változtatásra javasolt nevén a Túr-belvíz-főcsatornát), valamint a Túr hajdani mellékágait jelentő Alsó- és Felső-Öreg-Túrt értjük. Az Öreg-Túr mellékvízfolyásait ebben az esettanulmányban összesítve tárgyaljuk, abból a szempontból, hogy hogyan befolyásolják az Öreg- Túr vízminőségét. Környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák és okaik, valamint az elérendő célok A tervezés előző, második fázisában lezajlott társadalmi egyeztetés fórumain elhangzottak, illetve az írásban érkezett megjegyzések alapján az 3. ábrán jelzett vízgazdálkodási problémákat tartjuk a legfontosabbaknak. 3. ábra Fontos vízgazdálkodási problémák és okaik: 2.) A Túrnak az árterével, a mellékágaival és a holtágaival való kapcsolat hiánya 1.) Az Öreg-Túr vízjárása és kedvezőtlen ökológiai állapota oka: a sonkádi elosztómű korlátozott kapacitása, a nagyvízi meder hiánya Túr 3.) A Túr nehézfém szennyezése oka: romániai eredetű szennyezés 20

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

területekre vonatkozó egyedi védett területekre

területekre vonatkozó egyedi védett területekre A védett v területekre vonatkozó egyedi intézked en kívüli k intézked hatása a védett területekre Várható eredmények és felmerülő veszélyek Magyar Emőke (ÖKO Zrt.) Szakmai Fórum 2009. szeptember 8. Intézked

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Somogyi Péter NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Bartal György területi tervező Vidra Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai Szügyiné Simon Hajnalka NeKI Közép-dunántúli Kirendeltsége KDT TVT tanácsülés 2013.05.07.

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

2. sz. melléklet. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Intézkedési csomagok és a hozzájuk tartozó intézkedési elemek

2. sz. melléklet. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Intézkedési csomagok és a hozzájuk tartozó intézkedési elemek 2. sz. melléklet Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Intézkedési csomagok és a hozzájuk tartozó intézkedési elemek 1 IP1. TERÜLETI AGRÁR INTÉZKEDÉSI CSOMAG TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben ami a sorok között olvasva található Tahy Ágnes & all Kármentesítés aktuális kérdései 2011. március 17-18. A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Az 1838. évi árvíz előtti szabályozások-árvízvédelmi töltések építése ( az 1775. évi árvizet követően; Váci gát, Soroksári gát, stb.) Az 1838. évi árvizet követően

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet 2013. január A Víz Keretirányelv és a vizes projektek A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re,

Részletesebben

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén KEOP 7.2.1.3./10 11 2011 0003 azonosítójú projekt Podmaniczky László (Szent István Egyetem)

Részletesebben

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése

Részletesebben

A HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS

A HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS A HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS Az állásfoglalás a halászattal foglalkozó 2009. szeptember 10-én megrendezett tematikus fórum, az FVM-mel és a HALTERMOSZ

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh. ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-8. Bükk és Borsodi-mezőség közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (VI. 01.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (VI. 01.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (VI. 01.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Jánoshalma település Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Felszín alatti vizeket érintő intézkedési csomagok

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Felszín alatti vizeket érintő intézkedési csomagok Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Felszín alatti vizeket érintő intézkedési csomagok 1 IP1. TERÜLETI AGRÁR INTÉZKEDÉSI CSOMAG TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió-

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Az MVA adat- és információ igénye Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Felhasználók Vízhasználók Vízszolgáltatók Igazgatási szervek Hatósági szervek Tudományos szervezetek Alapvetések A vízhasználóknak lényegesen

Részletesebben

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ958 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló

Részletesebben

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Dr. Pekár Ferenc ny. főigazgató-helyettes vízökológus Halászati és Öntözési

Részletesebben

MIT TEHETNEK A CIVIL SZERVEZETEK A VÍZFOLYÁSOK, ÁLLÓVIZEK ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSÁÉRT? RÉSZVÉTEL A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉSBEN

MIT TEHETNEK A CIVIL SZERVEZETEK A VÍZFOLYÁSOK, ÁLLÓVIZEK ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSÁÉRT? RÉSZVÉTEL A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉSBEN MIT TEHETNEK A CIVIL SZERVEZETEK A VÍZFOLYÁSOK, ÁLLÓVIZEK ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSÁÉRT? RÉSZVÉTEL A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉSBEN Segédlet civil szervezeteknek 1 IMPRESSZUM Az összefoglalót készítette:

Részletesebben

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Fertő-tó, Dóri Béla Természeti katasztrófák útján kialakuló tavak Ilyen

Részletesebben

A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról

A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról Hazánk vízügyi helyzete: Medenceország vagyunk, tehát sok a víz Ez viszont gyakran árvizeket okoz A vizeink viszonylag jó

Részletesebben

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Ellentmondás a felszín alatti vizek nitrát szennyezettségének meghatározásában: a Nitrát Irányelv

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, KÖTIKÖVIZIG 2009.

Részletesebben

szennyvízelhelyez zelhelyezése

szennyvízelhelyez zelhelyezése Dr. Dulovicsa Dezső PhD. c. egyetemi tanár Tolmács település szennyvízelhelyez zelhelyezése Tolmács település s a < 2000 lakos (LE) nagyságrendi grendi kategóri riába tartozik A településen található 340

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA

A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA A terv kézirattal kapcsolatban az alábbi észrevételeket, megerősítéseket vagy javaslatokat tesszük: 5.6.1.1 Hidromorfológiai

Részletesebben

Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és az EU támogatások szerepe Magyarországon

Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és az EU támogatások szerepe Magyarországon KÖZÉP-KELET EURÓPAI RÉGIÓ VÍZIKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE ÉS FENNTARTÁSA AZ EU TÁMOGATÁSÁVAL MASZESZ-EWA Nemzetközi Konferencia Budapest, 2011. április 6. Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM ÁGOSTON BENCE, CSISZER ILDIKÓ, TÓTH GÁBOR, GONDA NIKOLETT, DUDÁS ÁRPÁD, PRIVÁCZKINÉ H. ZSUZSANNA VÍZTESTEK ÉS MINŐSÍTÉSÜK Terhelések és azok

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról.

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. 1 Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Környezetterhelési

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

VÁRADI Tamás (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Dobroda-patak Ménes-patak Szentlélek-patak Fekete-víz-patak

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Felső - Tisza - vidéki Vízügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 19. Telefon: (42)502-200 Fax: (42)502-202 JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

Felső - Tisza - vidéki Vízügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 19. Telefon: (42)502-200 Fax: (42)502-202 JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK Felső - Tisza - vidéki Vízügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 19. Telefon: (42)502-200 Fax: (42)502-202 E-mail: titkarsag@fetivizig.hu Web: www.fetivizig.hu Felső - Tisza - vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi

Részletesebben

Előadást megalapozó NFÜ értékelések

Előadást megalapozó NFÜ értékelések Előadást megalapozó NFÜ értékelések NFÜ megbízás: Keretszerződés értékelési feladatok ellátására - 4. lot: környezeti, energetikai és klíma tárgyú fejlesztések (ÖKO Zrt nyerte) Ezen belül két értékelés

Részletesebben

MaSzeSz Konferencia Lajosmizse 2011.május 17-18. 18. Szeged csatornázása és szennyvíztisztítása eredmények tapasztalatok Mit terveztünk? 391 km csatorna, 14 353 db ingatlan bekötés 36 db közbenső átemelő,

Részletesebben

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

Emlékeztető. Az előadások után elhangzott hozzászólások, kérdések és válaszok összesítése időrendben:

Emlékeztető. Az előadások után elhangzott hozzászólások, kérdések és válaszok összesítése időrendben: VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma a 2-8 Bükk és Borsodi-Mezőség alegységen Dátum: 2009. július 21. 14:00 Helyszín: Közösségi Ház 3400 Mezőkövesd,

Részletesebben

INTERREG-III/A. PROGRAM. Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft.

INTERREG-III/A. PROGRAM. Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft. INTERREG-III/A. PROGRAM Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft. A nemzeteközi együttműködésen alapuló Project magyar résztvevői ÉKÖVIZIG (Miskolc) Altervezőjeként: VIZITERV Consult Kft

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYE JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAMJA KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS. Mérnöki Iroda Kft. 2005 Budapest

ZALAEGERSZEG MEGYE JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAMJA KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS. Mérnöki Iroda Kft. 2005 Budapest Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52. Tel: 06-1-212-9786 Iroda: 8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 Mérnöki Iroda Kft. E-mail: iroda@progressio.hu ZALAEGERSZEG MEGYE

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében A RÁCKEVEI SOROKSÁRI DUNAÁG VÍZGAZDÁLKODÁSA fórumon elhangzottakról.

Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében A RÁCKEVEI SOROKSÁRI DUNAÁG VÍZGAZDÁLKODÁSA fórumon elhangzottakról. Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében A RÁCKEVEI SOROKSÁRI DUNAÁG VÍZGAZDÁLKODÁSA fórumon elhangzottakról. Időpont: Helyszín: 2015. július 16. 10.00 óra Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben