HARMADIK KONZULTÁCIÓS JELENTÉS

Átírás

1 HARMADIK KONZULTÁCIÓS JELENTÉS A vélemények beküldési határideje: július 15. Vegyen részt Ön is a Kállay-főfolyás, a Harangodi tározó, a Bereg és a Túr vízrendszerének átalakításában! Részvételi lehetőség a vízgazdálkodási problémákat megoldó intézkedések tervezésében Készült a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében (EU Átmeneti Támogatás Programok, sorszám: ) 1

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 3 Hogyan tudnak Önök részt venni az intézkedések megtervezésben?... 4 A tervezés megértéséhez szükséges legfontosabb általános tudnivalók... 4 A VIZSGÁLT TERÜLETEKEN TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK... 6 A KÁLLAY-FŐFOLYÁS ÉS A HARANGODI-TÁROZÓ... 6 Környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák és okaik, valamint az elérendő célok... 6 Javasolt intézkedések... 8 I. A felszín alatti víz elvezetésének csökkentése 30 %-kal, és az ennek következtében megemelkedő talajvízszintnek megfelelő művelési ág váltás elősegítése II. További művelési ág váltás és táblaszegélyek kialakítása a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése érdekében III. Pontszerű (de nem szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó) szennyezőforrások felszámolása, környezetük kármentesítése 12 IV. Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése V. Települési szennyezések csökkentése VI. Belvíztározók kialakítása VII. A Harangodi-tározó vízminőségének javítása VIII. Védősávok kialakítása a Kállay-főfolyás mentén IX. Mederrehabilitáció A TÚR VÍZRENDSZER Környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák és okaik, valamint az elérendő célok Javasolt intézkedések I. A Túr, valamint a Felső- és Alsó-Öreg-Túr közötti terület szelíd árasztása II. A Felső- és az Alsó-Öreg-Túr vízpótlása a Túrból III. A Túr bal parti holtágainak vízpótlása IV. A Túr nehézfém szennyezésének csökkentése/megszüntetése V. A sonkádi osztómű rekonstrukciója és az Öreg-Túr vízjárásának és vízszintjének szabályozása VI. Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése az Öreg-Túrba VII. Az Öreg-Túr melletti településekről származó diffúz (illegális) szennyezések csökkentése VIII. Az Öreg-Túrba torkolló vízfolyásokon érkező szennyezések csökkentése A BEREG Környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák és okaik, valamint az elérendő célok Javasolt intézkedések I. Mentett oldali holtágak vízpótlása, egy Jánd-Gulács vonalában létesülő, a Tiszából feltöltött tározóból II. A meglévő csatornákban történő medertározás III. Vízvisszatartás és a mezőgazdasági földhasználatból származó terhelés csökkentése IV. Táblaszegélyek, védősávok kialakítása V. Mederforma kialakítása, karbantartása VI. Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése VII. Településekről származó (belterületi) diffúz szennyezés csökkentése További információ: MELLÉKLET 1 INTÉZKEDÉSEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGA ÉS AZ ARÁNYTALAN KÖLTSÉGEK. 39 A foszforterhelést csökkentő intézkedések költséghatékonysága Aránytalan költségek és mentességek MELLÉKLET 2 INTÉZKEDÉSEK FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEI

3 EGYÜTT A KORSZERŰ VÍZGAZDÁLKODÁS KIALAKÍTÁSÁÉRT, HOGY AZ ÉLŐVILÁG ÉS AZ EMBER HARMÓNIÁBAN ÉLHESSEN! Vegyen részt Ön is a Kállay-főfolyás, a Harangodi tározó, a Bereg és a Túr vízrendszer vízgazdálkodási problémáit megoldó intézkedések tervezésében! BEVEZETŐ A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egyik EU finanszírozású projektjének mintaterületén zajló vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben való társadalmi részvétel lehetősége folytatódik Az áprilisban nyilvánosságra hozott második konzultációs jelentéssel folytattuk azt a tervezési folyamatot, amelynek célja a vízkészletek védelme, a vízminőség és a vízi élővilág állapotának javítása, valamint az árvizek és aszályok hatásának mérséklése. Ezt az új szemléletű tervezést az Európai Unió által kötelezővé tett vízügyi szabályozás, a Víz Keretirányelv (VKI) írja elő. A második tervezési szakaszban a Tisza Tiszabercel feletti szakasza, a Bereg, a Szatmári-síkság (pontosabban a Tisza bal parti vízgyűjtője a Kraszna torkolata alatt), és a Kállay-főfolyás vízgyűjtője vízgazdálkodási problémáit vitattuk meg Önökkel. Ezekre a természetvédelmi, környezetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémákra példa a túlzott mértékű belvízelvezetés, a mentett oldali holtágak és mély árterek vízellátottsága, a lakossági szennyvíz vagy mezőgazdasági eredetű szennyezés, a vízfolyások medrének, hullámterének kedvezőtlen állapota. Áprilisban a második konzultációs anyag 1 írásbeli véleményezésén túl vitafórumokat is szerveztünk az érintett szervezetek, szövetségek, intézmények számára. Számos polgármester, természetvédelmi, mezőgazdasági szervezet, vízgazdálkodási társulatok és vízi közműveket működtető szakemberek, a turizmus, az erdészet, a horgászat képviselői, valamint közigazgatási szervezetek munkatársai vettek részt ezeken a fórumokon (Nyíregyházán, Kisvárdán és Fehérgyarmaton.). A jelenlévők aktív részvételükkel, tartalmas hozzászólásaikkal segítették a további tervezési munkát. Köszönjük Önnek eddigi részvételét és továbbra is számítunk az együttműködésére! Most a Víz Keretirányelvben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés újabb szakasza következik: az előző fázisban közösen feltárt jelentős vízgazdálkodási problémák megoldására javasolt intézkedések megvitatása. Az intézkedési program a vízgyűjtő-gazdálkodási terv fontos része. Az áprilisban tárgyalt területek közül a - a projekt korlátozott időbeli lehetőségei miatt - csak három terület (a Kállay-főfolyás vízgyűjtője, beleértve a Harangodi tározót is, a Bereg és a Túr vízrendszere) intézkedési programjának megbeszélésére kerül sor. A többi területen feltárt problémák, javaslatok a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (FETIKÖVIZIG) koordinálásában, a teljes Felső-Tisza vidékét érintő problémákkal együtt, az országos tervezési folyamatban 2 jelennek majd meg ( között). Jelen vitaindító, véleményezendő anyag összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat a három területen előforduló ökológiai szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák megoldására tervezett intézkedésekről. Ezek az intézkedési javaslatok az áprilisi konzultáción elhangzott, vagy írásban megküldött vélemények figyelembevételével készültek. Kérjük, olvassa el összefoglaló anyagunkat, és 1 A második konzultációs anyag, amely az említett terület vízgazdálkodási problémáit és a Víz Keretirányelv legfontosabb tudnivalóit tartalmazza, letölthető a oldalról, a társadalmi egyeztetés menüpont alól. 2 Az Ön településének, környezetének helyzete a VKI szempontjából előnyösebb, mert a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fent említett EU finanszírozású projektjének ( Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítése II. fázis ) jóvoltából több idő és alkalom nyílik a tervezésben való részvételre. A problémák és az intézkedések megvitatására nemcsak idén tavasszal és nyáron a projektben kerül sor, hanem és első félévében is lehetőség lesz további konzultációkra az országos folyamatban. A projekt rövid bemutatása, a mintaterületén fekvő települések listája, térképe és a bevonandó érdekcsoport típusok felsorolása az első konzultációs anyagban található, amely letölthető a honlapról, ugyancsak a társadalmi egyeztetés menüpont alól.. 3

4 véleményével, javaslataival járuljon hozzá egy társadalmi szempontból is elfogadható vízgyűjtőgazdálkodási terv kidolgozásához! Hogyan tudnak Önök részt venni az intézkedések megtervezésben? A vízfolyások, állóvizek vízminőségi és ökológiai állapotának javítása az Európai Unió által előírt kötelezettség. Az ehhez szükséges műszaki vagy szabályozási jellegű intézkedéseket az érintettekkel a teljes tervezési folyamat során egyeztetni kell. Erről szól a projekt harmadik tervezési szakasza. A tervezők a különböző problémákra esetenként többféle intézkedést is javasolnak, amelyeknek különböző a hatékonysága, eltérő nagyságú pénzügyi forrásokat igényelnek, illetve más-más érdekcsoportokat érintenek. A cél olyan intézkedések kidolgozása, amelyek jelentősen javítanak a vizek állapotán, finanszírozásuk megoldható, az érintettek elfogadják azokat, sőt, akár részt vesznek a kivitelezésben is. Számos esetben az intézkedések kivitelezhetősége az érintettek kompromisszumkészségén is múlik. Kérjük olvassa el a szöveges összefoglalót, amely a víztestek problémáinak okait és azok megoldását szolgáló intézkedési javaslatokat részletezi! Konzultációs kérdések: 1.) Egyetért-e a javasolt intézkedésekkel? Ha nem, mi az, amit módosítana? 2.) Milyen megoldásokat részesít előnyben olyan esetekben, ahol több intézkedési változat is megjelenik? 3.) Hogyan hatnak a tervezett intézkedések az Ön szervezetének munkájára, működésére? 4.) Amennyiben a tervezett intézkedés az Ön által képviselt szervezet számára ebben a formában nem támogatható, mi ennek az oka, és lát-e olyan kompromisszumot, amely a szervezet részére még elfogadható, miközben a vizek állapota is javítható? 5.)Van-e olyan kiegészítése, módosító javaslata vagy naprakész információja, amelyet fontosnak tart a tervezők tudtára adni? Amennyiben további információra van szüksége, kérjük, tekintse meg a honlapra feltett háttéranyagokat is. Az anyag első pillantásra meglehetősen hosszúnak tűnhet, jelentős tartalmi veszteség nélkül ennél rövidebbre fogni nem lehetett ezért igyekeztünk világos tagolást alkalmazni, hogy Ön könnyen megtalálja benne az Önt érdeklő részeket. A következő pár oldalban a vízgazdálkodási problémák megoldását célzó intézkedések jobb megértéséhez szükséges magyarázatot talál, majd ezután következik a Kállay-főfolyáson, majd a Beregben és végül a Túr vízrendszerén tervezett intézkedések szöveges összefoglalója. A finanszírozással és az intézkedések költséghatékonyságával kapcsolatos általános információ a mellékletbe került. A tervezés megértéséhez szükséges legfontosabb általános tudnivalók A kitűzött cél, vagyis a folyóvizek és állóvizek jó ökológiai és vízminőségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. A cél eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként születik meg. Elkészítésének határideje december 22. A projekt keretén belül nyár végéig még csak egy részleges terv készül a három kiválasztott területre. A teljes kidolgozás az országos folyamat során valósul meg, 2009 végéig. A terv egyrészt tartalmazza majd az összes szükséges háttér-információt (mely víztestekről van szó, jelenleg milyen állapotban vannak, milyen problémák jelentkeznek, ennek milyen okai azonosíthatók), továbbá, hogy milyen környezeti célkitűzéseket tűzhetünk ki és ezek eléréséhez milyen intézkedésekre és szabályozásokra van szükség. Ez a 2009-ig elkészítendő terv azonban még nem egy klasszikus, mindenre kiterjedő kiviteli terv lesz. Az optimális intézkedési változatok átfogó műszaki ismertetése mellett bemutatja a megvalósíthatóság jellemzőit is (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság stb. ) 2009-ig azonban még nem 4

5 történik meg az intézkedések konkrét, víztest szintű részletes megtervezése. Erre a következő három évben ( ) kerül majd sor. A 2009-ig elkészítendő, és a további munkákat meghatározó vízgyűjtő-gazdálkodási terv egyik legfontosabb része az ún. intézkedési program. Ez a csomag tartalmazza a területen található vízfolyások és állóvizek állapotának javítását szolgáló összes lényeges intézkedést. Ilyenek lehetnek például a földhasználat módjának megváltoztatása, műtrágya- és vegyszerhasználat csökkentése, a szennyvizek tisztítása, csatornázás, víztakarékosság elősegítése, egyes vízfolyások, állóvizek természetes, zavartalan állapotának részleges vagy teljes visszaállítása, de ide tartozik a jogszabályok és műszaki előírások korszerűsítése is. Az intézkedési program kétféle típusú intézkedést tartalmaz majd: - Alapintézkedéseket: ezek közé tartozik a jelenlegi jogszabályok (beleértve a Víz Keretirányelv alkalmazása miatt elvégzett jogharmonizáció során elfogadott jogszabály módosításokat is) végrehajtása, és a már működő intézkedési programok (például az országos szennyvíz- vagy ivóvíz program) megvalósítása. - Kiegészítő intézkedéseket: az alapintézkedéseken felül, a környezeti célok eléréséhez szükséges intézkedések, amelyek tartalmazhatnak egyedi határértékeket, a jó gyakorlatra vonatkozó műszaki előírásokat, támogatási és finanszírozási rendszert, szabályozási és igazgatási eszközöket, stb.. Az intézkedési programokat 2012-ig működőképessé kell tenni. Ez többek között azt jelenti, hogy a hiányzó jogszabályokat hatályba kell léptetni, a részletes megvalósíthatósági tanulmányokat/kiviteli terveket ki kell dolgozni, és működnie kell a finanszírozási és támogatási rendszernek. A területen a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság koordinálja, a nemzeti park igazgatóság, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság együttműködése mellett. A víztestek (vízfolyás szakasz, állóvíz) szintjén történő kivitelezés pedig a konkrét területhez kötődő érdekeltek feladata (ez lehet az állam, az önkormányzat, helyi szervezet vagy magánszemély). A vizek állapotjavítását célzó intézkedések megtervezéséhez először azonosítani kell a víztesten jelentkező problémákat és a problémák fő okait. Például ökológiai szempontból probléma, ha egy adott vízfolyás és ártere között gyenge vagy megszűnt a kapcsolat. Ennek oka pedig a vízfolyás mellé épített árvízvédelmi töltések léte, amelyek elszakították az éltető víztől a holtágakat, mellékágakat. Az is probléma, ha a víz szervesanyag vagy tápanyag tartalma magas. Ez a víz beposhadásához, akár halpusztuláshoz is vezethet. Ennek a problémának az oka lehet a lakossági szennyvízbeeresztés, illetve az állattartó telepekről származó trágyalé vagy szennyezett üledék. A második konzultációs anyaghoz tartozó Excel táblázatban az egyes víztesteknél feltüntettük az adott víztesten azonosított problémák összes lehetséges okát. A harmadik konzultációs anyag a vizek állapota szempontjából jelentősnek minősülő problémák és okok felelevenítése után összefoglalja az elérendő célokat, illetve követelményeket, majd bemutatja az okok megszüntetésére vagy enyhítésére javasolt intézkedéseket, A kidolgozás részletessége alkalmazkodik a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés koncepcionális, stratégiai jellegéhez. Kiemelt figyelmet fordítottunk az intézkedések közötti kapcsolatok, összefüggések bemutatására. Az intézkedésekhez megadjuk, hogy milyen probléma/ok megszüntetése a célja, milyen elemekből épül fel, milyen hatékonysággal javít a víztest állapotán, milyen változatok merültek fel, és ha lehetséges volt, akkor milyen szempontok alapján történt a változatok közötti választás, milyen nyitott kérdések maradtak, amelyekben túl az intézkedések általános véleményezésén az érdekeltek véleménye alapvető fontosságú, melyek a megvalósítás várható költségei. Az intézkedési változatok közötti döntést három szempontrendszer együttes elemzése határozza meg: a műszaki jellemzők és az intézkedés hatékonysága, költségek és egyéb környezeti-gazdasági szempontok, a társadalomban megfogalmazódó igények, az érdekeltek véleménye. 5

6 Az első két szempont figyelembevétele a tervezők dolga, és várják az Önök véleményét a harmadik szempontrendszerrel kapcsolatban. A VIZSGÁLT TERÜLETEKEN TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK A Kállay-főfolyás és a Harangodi-tározó A Kállay-főfolyás a Lónyay-főcsatorna egyik mellékvízfolyása. A többi főfolyás vízgyűjtőjén (azaz a Nyírségben) hasonló viszonyokat találunk, mint a részletesen vizsgált Kállay-főfolyás vízgyűjtőjén. A Kállay-főfolyáshoz tartozó felszín alatti vizeket tartalmazó víztest eleve nagyobb, a Lónyay-főcsatorna teljes vízgyűjtőjét lefedi. 3 A hasonlóság miatt, a földhasználattal és a belvízelvezetéssel, valamint a csatornák állapotával kapcsolatos problémák és intézkedések is hasonlóan jelentkeznek, és az eredményeket előzetes becslésként, a területarányos mennyiségeket és a költségeket 5-tel szorozva terjeszthetjük ki a Nyírségre. A szennyvízelvezetéssel kapcsolatos intézkedések egyediek, ezért ezekre ez az arányosítás nem vonatkozik. Környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák és okaik, valamint az elérendő célok A tervezés előző fázisában lezajlott társadalmi egyeztetés fórumain elhangzottak, illetve az írásban érkezett megjegyzések alapján az 1. ábrán jelzett vízgazdálkodási problémákat tartjuk a legfontosabbaknak. 1. ábra Fontos vízgazdálkodási problémák és okaik: 1.) Kevés víz marad a területen, vizes élőhelyek és vízigényes vegetáció visszaszorulása oka: belvízelvezetés mezőgazdasági területekről 2.) Felszíni és felszín alatti vizek szennyezettsége okai: szántóföldek, állattartás, települések, illetve a Harangodi tározó esetén halászati hasznosítás 3.) A Kállay-főfolyás medrének és közvetlen környezetének kedvezőtlen állapota okai: trapézmeder, A terület vízháztartása, a belvízlevezető rendszer A csatornahálózat kiépítése előtt a vízgyűjtőre hulló átlagos éves csapadék (570 mm) nyílt vízfelületekről vagy a növényzeten keresztül elpárolgott, csak egy kis része vett részt a regionális felszín alatti áramlási rendszer utánpótlásában (ez a víz a Rétközben szivárgott fel a felszín közelébe és ott elpárolgott, illetve kisvizek idején a Tiszát táplálta). Az elvezett víz túlnyomó része felszín alatti vízből származott, csak egyes csapadékos években volt számottevő felszíni eredetű hozzáfolyás. A felszín alatti víz elvezetése miatt a terület talajvízszintje lecsökkent, a mély fekvésű részekre korábban jellemző lápok kiszáradtak: jelenleg a vizes területek aránya 2 %, a kívánatos 10 %, a minimum 8 % lenne, miközben az erdő és gyepterületek 3 A felszíni és felszín alatti víztestek térképe a második konzultációs anyag része, mely ugyancsak letölthető a oldalról. 6

7 növelése is javasolt. Az utóbbi években az átlagos lefolyás némileg csökkent, de ez alapvetően nem javított a terület vízhiányos tájökológiai állapotán. A VKI ezt a problémát részben a felszín alatti vizek oldaláról kezeli. A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjéhez tartozó felszín alatti víztest nincs jó mennyiségi állapotban, azaz a felszín alóli vízkivétel és a csatornákkal okozott megcsapolás olyan mértékű, hogy lehetetlenné teszi a felszín alatti vizektől függő, vizet kedvelő növényzet vízigényének biztosítását, így ezek az élőhelyek visszaszorultak vagy gyakorlatilag eltűntek a területről. Emiatt a helyzet intézkedést igényel. A jó állapot elérése, vagyis ezeknek az élőhelyeknek a lassú visszatérése a jelenlegi felszín alatti víz elvezetés és vízkivétel %-os csökkentését igényli. A VKI szempontjából egy másik követelményt jelent, hogy mesterséges víztestek esetén igazolni kell azok létjogosultságát. Említettük, hogy a területen, annak természetes állapotában nem volt felszíni vízhálózat, tehát a vizek mesterséges csatornákon történő levezetése csak a valóban szükséges belvízvédelem (települések és értékes mezőgazdasági területek) mértékéig indokolható. Az ezekről a területekről levezetendő víz kivezetése a vízgyűjtőről (a Lónyay-főcsatornán keresztül a Tiszába) azonban nem indokolt, a jelenlegi tározási kapacitás a területen túl kicsi. A problémát hangsúlyossá teszi, hogy a területen a visszatartott belvíz az öntözés egyetlen számottevő forrása, illetve az éghajlatváltozás várható következményei tovább súlyosbíthatják az elvezetett víz hiányát. A vízfolyások medrének és környezetének ökológiai állapota Az előző pontban vázolt, a belvízlevezetéshez (tározáshoz) kapcsolódó problémánál lényegesen kisebb súlyt kapott a társadalmi egyeztetés során a csatornák medrének ökológiai állapota, ugyanakkor egyetértés volt abban, hogy állapotjavító intézkedésekre szükség van, de semmiképpen sem nagy költségekkel. Egyszerűen fogalmazva ez azt jelenti, hogy az egyenes, a természetes formától idegen trapézformájú meder, a szegényes mederbeli és part menti növényzet sem ökológiai, sem esztétikai szempontból nem tekinthető megfelelőnek. Átalakítását azonban fokozatosan célszerű megvalósítani, a rendelkezésre álló pénz függvényében, és tekintettel kell lenni a csatorna belvízlevezető funkciójának megőrzésére is. Ez összhangban van a VKI előírásaival, miszerint a mesterséges víztestek esetén elérendő ökológia állapot (mint célkitűzés) szoros kapcsolatban van a víztest létrehozásának céljával és a fizetőképességgel (az ún. aránytalanul költséges intézkedések, amelyekről bővebben a mellékletben olvashat, elhagyhatók, illetve később is végrehajthatók). A felszíni vizek minősége A fő vízminőségi problémát a nagy szervesanyag- és tápanyag koncentráció jelenti. A kifogásolható vízminőséget jelzi a meder helyenként burjánzó növényzete és az időnként előforduló halpusztulás is. A szennyezés forrásai elsősorban a nem eléggé megtisztított települési szennyvizek (jelenleg Balkány és Kállósemjén tisztított szennyvizét vezetik be a Kállay-főfolyás mellékvizeibe) és a vízgyűjtőterületről levezetett belvizek, illetve - kisebb mértékben - a településekről bemosódó (bevezetett) szennyezett csapadékvizek. További problémát a tervezett új tisztított szennyvízbevezetések terhelései jelentenek majd. Azt is figyelembe kell venni, hogy a felszín alatti vizek jó állapotba hozása a területen vízvisszatartást igényel, ami az alaphozam csökkenéséhez vezet (kevesebb lesz a tisztább minőségű hígítóvíz a mederben). A Harangodi-tározó jelenleg szennyezett, erősen feliszapolódott, a növényi tápanyagok felhalmozódása miatt algásodik, könnyen oxigénhiány alakulhat ki. A tározó vízminőségének megítélése szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a tározóban fennmarad-e a halgazdálkodás. Ha igen, a tározó jelenlegi vízminősége nem kifogásolható (bár az oxigénhiányos állapot még ebben az esetben is kedvezőtlen), legfeljebb a leeresztett víznek az alvízre gyakorolt hatása miatt. A tározó esetleges rekreációs céljaival viszont a halgazdálkodás nem hozható összhangba. A felszín alatti vizek minősége Adatok bizonyítják, hogy általában nitráttal szennyezettek a települések, a kommunális hulladéklerakók és az állattartó telepek környezetében lévő talajvizek. A szántók alatti talajvizek nitrát-szennyezettségének megállapítására nincs elegendő adat, ezért a trágyahasználat és a beszivárgási viszonyok felhasználásával 7

8 becsülhetjük a szennyezett talajvizű területek arányát. A víztestek jellemzéséhez készült országos háttértanulmány megállapította, hogy a Nyírségben a legelők 10 %-a, a gyümölcsösök 50 %-a, a szántóterületek 30 %-a alatt a talajvizet tápláló beszivárgás nitrát szempontjából szennyezettnek feltételezhető. Az oldalirányú áramlás miatt a település környezete is szennyezett, és ezt becslés jelleggel 1,5-szeres szorzóval vettük figyelembe. A nitráttal szennyeződő talajvizek feltételezett aránya ez alapján 34 %. A víztestek általános szennyezettségi állapotára maximum 30 %-ot tartunk elfogadhatónak (beszivárgási területen ez biztosíthatja, hogy a jövőbeni vízhasználatokat nem korlátozza a vízminőség). A víztest általános vízminőségi állapotára vonatkozó feltételen kívül azt is vizsgálni kell, hogy a talajvízszennyezések nem veszélyeztetik-e az ivóvízkivételeket, a felszín alatti vizekkel táplált vízfolyások minőségét, illetve a talajvízből vizet felvevő növényzet állapotát. A rendelkezésre álló feltárások eredményei és a vízminőség-figyelő hálózat adatai alapján ilyen lokális problémák nem jelentkeznek a területen: nincs olyan vízbázis, amelyet szennyezőforrás ténylegesen veszélyeztetne, nincs talajvízből származó nitráttal szennyezett felszíni víz, és nincs a felszín alatti víz rossz minősége miatt károsodott élőhely sem. Javasolt intézkedések A 2. ábrán a fent leírt problémák megoldását célzó intézkedéseket foglaltuk össze. 2. ábra Intézkedések és céljaik: csökkenő szennyezés Egyes belvízcsatornák megszüntetése, fenékszintjének emelése, mederduzzasztás emelkedő talajvízszint Művelési ág váltás (szántóból vizes élőhely, legelő, erdő) Táblaszegély kialakítása (gyep vagy erdő) Belvíztározók kialakítása Pontszerű szennyezőforrások felszámolása, környezetük kármentesítése Települési diffúz szennyezések csökkentése (trágya, hulladék, műtrágya, szennyezett csapadékvíz-elvezetés) Szennyvíztisztítás és elhelyezés (foszfor- és nitrogéneltávolítás, természetközeli szennyvízelhelyezés talajvízszennyezés nélkül, egyedi szennyvízkezelés) A Harangodi-tározóra vonatkozó közvetlen intézkedések (kotrás, halgazd. megszűnik?) Védősávok kialakítása a szántó és a meder partja között csökkenő lefolyás Területi vízvisszatartás, a felszín alatti víz mennyiségi állapotának javítása de. új telep új terhelést is jelent Felszíni vizek szennyezésének csökkentése Felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése A meder ökológiai állapotának javítása A mederforma módosítása (kiöblösödések, laposabb és szélesebb meder, növényzónák) Az ábrán felsorolt intézkedések az esetek többségében bizonyos kombinációban adnak megoldást a problémákra. A következő táblázatban a tervezett intézkedések legfontosabb jellemzőit foglaltuk össze, 8

9 bemutatva, hogy mely probléma megoldását szolgálják, milyen költségekkel valósíthatók meg, illetve milyen alternatívák lehetségesek. Azt is feltüntettük, ahol kérdéseinkre feltétlenül várjuk az Önök válaszát, véleményét. A táblázatot követően részletes magyarázatot talál az abban összefoglalt intézkedések tartalmáról és megvalósításuk lehetőségeiről. Az intézkedés hatása Intézkedés Felszín alatti víztest mennyiségi állapotának Területi vízvisszatartás a felszínen Felszíni vízminőség javítása a főfolyáson és a tározóban Felszín alatti vízminőség javítása Meder ökológiai állapotának közelítése a természeteshez Évesített költségek (millió Ft/év) Megjegyzés A belvízelvezető csatornahálózat megszüntetése a terület 20 %-án Csatornák fenékszintjének emelése, illetve vízszint emelése duzzasztással (surrantókkal) Művelési ág váltás, 4000 ha szántóból 1600 ha vizenyős terület, 1800 ha erdő, 600 ha legelő Táblák menti szegélyeken gyep vagy erdő kialakítása (általánosan) ++ Belvíztározók létrehozása kb. 2 millió m 3 kapacitással Települési szennyvizek kezelése a A: szennyvízprogram szerint B: alternatív intézkedésekkel (egyedi szakszerű elhelyezés is) Harangodi tározó vízminőségének javítása kotrással A: száraz kotrással B: egyszerű kotrással Településekről származó (belterületi) diffúz szennyezés csökkentése (szakszerű szikkasztás, trágyaelhelyezés). Monitoring szükséges Part menti fás védősávok kialakítása A művelési ág váltással együtt megvalósítandó Vízminőségi szempontból a (mű)trágyahasználat csökkentése helyettesíthetné. Ön melyik módszert részesíti előnyben? A többi intézkedés megvalósulása esetén elhagyható, bár ajánlott Több kisebb vagy kevesebb nagyobb tározó létesüljön? Az A-változat a felszíni vizek jó állapotának eléréséhez nem elegendő ,3/km Mederrehabilitáció (kiöblösödések, a mederfenntartás, mederforma átalakítás) /km - Halászati vagy turisztikai, rekreációs célt szolgáljon a tározó? Tervezett költsége nincs, önkormányzati hatáskör. Ön milyen hatékony megvalósítási és ellenőrzési módszert javasolna? Csak rövid szakaszokon elengedhetetlen. (Az összegzésből kimaradt) A kiöblösödések és a fenntartás javasolt, a mederforma átalakítása lehet fokozatos Mindösszesen 500 Csak a B-változat szerint Jelmagyarázat: +++ Az intézkedés jelentősen hozzájárul a probléma megoldásához, mással nemigen helyettesíthető ++ Az intézkedés hozzájárulása a megoldáshoz jelentős, de hatékonysága valamivel alacsonyabb + Az intézkedés kisebb mértékben járul hozzá a megoldáshoz, javasolt más intézkedésekkel együtt alkalmazni 9

10 A következő néhány oldalon az intézkedésekkel kapcsolatos részletesebb információk következnek: az intézkedések célja, elemei, költségösszetevői, hatékonysága, kapcsolatai a többi intézkedéssel, változatok és nem utolsó sorban azok a nyitott kérdések, amelyekben kiemelt szerepe van az Önök véleményének. I. A felszín alatti víz elvezetésének csökkentése 30 %-kal, és az ennek következtében megemelkedő talajvízszintnek megfelelő művelési ág váltás elősegítése Cél: A felszín alatti víztest jó mennyiségi állapotához való hozzájárulás, a vizes élőhelyek valamint az erdőterületek arányának növelése. 1. A szántóterületek 20 %-án meg kell szüntetni a csatornahálózatot (5 10 km 2 -es zónákban, összesen mintegy 60 km 2 -en mintegy 40 km-nyi társulati és üzemi csatornát érint), vagy csak széles sekély árkok maradhatnak fenn a felszínen összegyülekező vizek elvezetésére. Ezen belül lehetséges lokális belvízlevezető rendszerek kialakítása és az elvezetett víz elhelyezése egy közeli lokális mélyedésben, tározóban. Az alkalmas területeket (főként olyan területek jöhetnek szóba, ahol a belvízelvezetés megszűnése kezelhető a művelési ág váltással) a megvalósítás során kell meghatározni, az arányok azonban olyanok, hogy ennyi terület biztosan található, tehát a koncepció megvalósításának nincs fizikai akadálya. A mélyebb vonulatokban található települések és értékes szántóterületek továbbra is a mentesítendő területekhez fognak tartozni. Várható költségek és megtakarítások: A megszüntetés költségei (elzárások, helyenként feltöltések) mintegy 20 MFt-ra tehetők. Egyben kiesik ezeknek a csatornáknak az éves fenntartási költsége, ami mintegy 5 MFt-ra becsülhető (nem a jelenlegi, hanem a szükséges fenntartási költségeket véve alapul). Ennek összesített, 25 évre vonatkozó évesített 4 költsége 3,3 MFt/év megtakarítást jelent. 2. A többi területen a belvízlevezetés hozamát átlagosan 25 %-kal kell csökkenteni a csatornák fenékszintjének (inkább a felső szakaszokon) vagy vízszintjének (főként az alsó szakaszokon) emelésével. Az előbbi inkább a vízgyűjtő nagyobb esésű felső részén, míg az utóbbi a ritkább duzzasztóművek miatt az alsó szakaszokon alkalmazható. A duzzasztást a környezetbe illeszkedő, surrantó jellegű művekkel kell elérni. Becsléseink szerint mintegy 30 kisebb és 10 nagyobb méretű duzzasztóra lenne szükség. A beavatkozásokat nem csak a főágban, hanem az alacsonyabb szintű (társulati, önkormányzati és üzemi) csatornákon is végre kell hajtani. Az intézkedés nem zárja ki ezeken a területeken belül kisebb foltokban a hálózat teljes megszűnését sem. A meder feltöltése és a duzzasztók megépítése mintegy 70 MFt-os beruházást és kb. 2,5 MFt-os éves fenntartási költséget jelent, a 25 évre számított évesített költség: 6,5 MFt/év. 3. Az 1. és a 2. intézkedési elem végrehajtásának eredményeként emelkedni fog a talajvízszint, a mélyebb területeken olyan mértékben, hogy rendszeresen megjelenik a felszínen, belvízként. A magas talajvízállás, illetve a felszíni vízborítás levezetésének megszűnése miatt a terület egy részén a szántó művelés nem tartható fenn. Becsléseink szerint a művelési ág váltás mintegy 2400 ha-t, a terület 6%-át érintené: kb ha vizenyős terület, 600 ha erdő és 200 ha legelő alakulhat ki. Az évesített költségek alapján a vizenyős területek kialakítása a legolcsóbb (kb. 8eFt/ha). A legelő (27eFt/ha) valamivel kevesebbe kerül, mint az erdő (34 eft/ha). A két utóbbi közötti választás 4 Az évesített költség olyan, a teljes időszak minden évében azonos összegű költség (költségsor), melynek jelenértéke megegyezik az eredeti (más és más évben, és/vagy más és más összegben jelentkezõ) költségsor jelenértékével. Köznapi nyelven szólva az évesített költség számításakor a beruházási, valamint a működési költségeket egyenletesen szétterítjük az élettartam minden egyes évére, figyelembe véve a pénz időértékét. Az annualizálás tehát az egy adott időszak költségének évesítését jelenti, amelyet más programokkal, különböző élettartamú intézkedésekkel való összehasonlíthatóság megkönnyítése érdekében végzünk el. 10

11 során a költségeknél azonban fontosabb szempontnak tartottuk a földhasználatban bekövetkező arányos változást, azaz az erdő-legelő 3:1-es arányának fenntartását. Ezeken a területeken a belvízkárok elismerése megszűnik, ellenben a művelési mód és művelési ág váltás támogatandó. A 2400 ha-t érintő művelési ág váltás mintegy 130 MFt egyszeri és 40 MFt évenként jelentkező (a 7. évtől csökkenő mértékű) költséget jelent, évesített költsége 35 MFt/év. A javasolt intézkedések várható eredményei: - A felszín alatti vízből levezetett mennyiség 30 %-kal csökken, ezzel a terület arányosan hozzájárul a Nyírségben a Lónyay-főcsatornához tartozó felszín alatti víztest jó mennyiségi állapotának eléréséhez. - A művelési ág váltással számottevően fog nőni a vizenyős területek nagysága, így a vizes élőhelyek aránya várhatóan el fogja érni a 6 %-ot), az erdőterület is mintegy 3 %-kal nő. A visszatartott felszín alatti víz egy része nem vizenyős területek növényzetének párolgási igényeit fogja kielégíteni. - A kívánatos 30-50% csökkentésből első lépésben csak a 30 % elérését javasoljuk, elképzelhető, hogy nem következik be a szükségesnek tartott változás a táj ökológiai állapotában, és további intézkedésekre lesz szükség. A bizonytalanságok miatt azonban a fokozatos megvalósítást javasoljuk. Figyeljük a talajvízszintre és a növényzetre gyakorolt hatást, és ennek értékelése alapján dönthetünk a továbbiakról. Annál is inkább, mert az élővilág változása csak hosszabb idő után, mintegy 10 év elteltével tapasztalható. - A felszíni eredetű lefolyás is csökken, kb. 20 %-kal, ezzel hozzájárul a területen visszatartott víz mennyiségének növeléséhez. - A művelési ág váltás hozzájárul a felszíni és a felszín alatti vízminőség javításához is, de önmagában nem elegendő a jó állapot eléréséhez (l. a következő két intézkedési csomagot is) Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: - A felszín alatti víz mennyiségi állapota javítható a felszín alatti vízkivételek csökkentésével is. Az ivóvíz célú felszín alatti vízkivételt nem javasoljuk csökkenteni, az egyéb célú vízkivételeket, különösen azok jövőbeli fejlesztését viszont korlátozni szükséges. II. További művelési ág váltás és táblaszegélyek kialakítása a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése érdekében Cél: A felszíni és a felszín alatti víztestek kémiai állapotának javítása. 1. A szántó konverziója legelővé vagy erdővé. A felszín alatti vizek jó kémiai állapotának eléréséhez jelentős hozzájárulást jelent a szántóterületek 10 %-kal való csökkentése. Mivel az előző intézkedés végrehajtása már 6 % csökkenést jelentett, további 4 %-on, azaz mintegy 1600 haon van szükség művelési ág váltásra. A vizenyős területek kialakításához szükséges adottságok kevéssé valószínűek, tehát továbbra is megtartva a 3:1-es erdő-legelő arányt 1200 ha erdő és 400 ha legelő kialakításával számolhatunk. A 1600 ha-t érintő művelési ág váltás kb. 500 MFt egyszeri és 80 MFt évenként jelentkező (a 7. évtől csökkenő mértékű) költséget jelent, évesített költsége 65 MFt/év. 2. A szántó területeken jelentősen csökkenthető a levezetett belvíz foszfortartalma, a táblák szegélyén kialakított gyep vagy erdősávokkal. A művelési mód váltása, pl. mélyszántás alkalmazása a homokos területeken nem hatékony megoldás. A költségek és a hatékonyság értékelése alapján a szegélyek kialakítása kedvezőbb megoldás a felszíni vizeket terhelő foszfor csökkentésére, mint a művelési ág váltás, mert így a művelés 11

12 fenntartható, a tápanyag (foszfor) lemosódásnak mégis akár a fele-harmada visszatartható. Síkvidéki területen a fasorok a szélerózióval szemben is hatékony védelmet jelentenek. Az évesített költsége csak harmada a legelővé történő átalakításnak. A cél a szántókról jelenleg érkező foszforterhelés legalább 50 %-os csökkentése, amely a fentiekben ismertetett intézkedések, illetve a szennyvíztisztítás B-változatának (l. később) megvalósulása esetén biztosítja a felszíni vizek jó kémiai állapotának elérését. A belvízlevezető csatornák megszüntetése a szántók 20 %-án, az előző pontban említett művelési ág váltás (1600 ha) és a későbbiekben tárgyalt belvíztározók vízgyűjtőterülete együtt a szántóterületek több mint 50 %- át érinti, ezzel a cél elérhető. Ha azonban a tervezett tározók nem, vagy csak kisebb kapacitással valósulnak meg, akkor a 2. pontban leírt intézkedés javasolt, mert a foszforvisszatartás szempontjából kedvezőbb a további művelési ág váltásnál. A javasolt intézkedések várható eredményei: - Hozzájárulás a felszín alatti víz jó kémiai állapotához (a települési szennyezések csökkentésével együtt valószínű a jó kémiai állapot elérése). Ebben az esetben is érvényes, hogy az intézkedések tényleges hatását folyamatos mintavétellel és elemzéssel kell figyelni és ellenőrizni, hogy a kívánt eredménnyel járnak-e. - A felszíni vizek jó kémiai állapota elérhető (a szennyvízelhelyezés B.-változatának megvalósítása és a településekről származó bevezetések csökkentése esetén). - Az előzőekben javasolt intézkedésekkel együtt az erdőterületek mintegy 24 km 2 -rel, azaz 6 %- kal nőnek. - Az intézkedés a felszíni eredetű belvizek visszatartásához is hozzájárul, mert sem az erdők, sem a legelők nem érzékenyek a Nyírségben szokásos tartósságú belvizekre. Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: - Az intézkedés alternatívája: tápanyag-csökkentés a szántóterületeken.?? A terület a nitrát-érzékeny kategóriába tartozik. A tényleges trágya- és műtrágyahasználat ezeken a területeken nem éri el a szabályozás szerinti maximumot. A tápanyagcsökkentés nehezen elérhető célnak látszik. A művelési ág váltás a táj ökológiai állapotára gyakorolt kedvező hatása miatt inkább járható útnak tűnik. Mi erről a véleménye? III. Pontszerű (de nem szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó) szennyezőforrások felszámolása, környezetük kármentesítése Cél: A felszíni és a felszín alatti vizeket érő terhelések csökkentése 1. Szennyezést okozó állattartótelepek, kommunális hulladéklerakók, veszélyes anyag elhelyezésére szolgáló lerakók és tárolók védelmi technológiájának fejlesztése vagy a szennyezőforrás felszámolása. A jelenlegi szabályozás elegendő - külön intézkedést nem igényel. 2. Korábbi szennyezések feltárása, a kármentesítés végrehajtása. A jogszabály ebben az esetben is elegendőnek látszik külön intézkedésre nincs szükség. A javasolt intézkedések várható eredményei: - A pontszerű szennyezőforrásokhoz kapcsolódó, a felszíni és a felszín alatti vizeket érintő tényleges szennyezési veszély kockázata jelentősen csökken. 12

13 IV. Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése Cél: A felszíni és a felszín alatti víztestek kémiai állapotának javítása. Olyan megoldások alkalmazása, amelyek csökkentik a szennyvízelhelyezésből származó, a felszíni és felszín alatti vizeket érő terheléseket. Általában itt a talajt és a felszíni befogadót érő szennyezések optimalizálásáról van szó, mert abból adódóan, hogy 100%-os tisztítás nem érhető el, a talaj és a felszíni víz között kell a maradó terheléseket elfogadható módon megosztani. 1. Szennyvíztisztító telepek hatásfokának növelése, a technológia alkalmassá tétele a szennyvízben lévő foszfor eltávolítására és a nitrogéntartalmú vegyületek semlegesítésére (nitrifikáció) annak érdekében, hogy a felszíni befogadók oxigén hiánnyal és növényi túlburjánzással járó problémáit csökkentsük. 2. Csatornázás és új tisztítótelepek építése. Még nem, vagy részlegesen csatornázott területekre vonatkozik. Ez esetben figyelembe kell venni, hogy 100 %-os tisztítás nem létezik, ezért a telepekről a befogadókba vezetett tisztított szennyvizek bizonyos terhelést mindenképpen jelentenek, de ez csak olyan mértékű lehet, amely nem ellentétes a víztest jó kémiai állapotával. 3. Csatornázott településeken a bekötések számának növelése. Eszköze a talajterhelési díj. Külön intézkedést nem igényel. 4. Zárt szennyvíztárolók építése. Fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen lévő csatornázatlan településeken, ahol a csatornázás már nem gazdaságos. (Megjegyezzük, hogy itt csak rövidtávon van nyereség, hosszú távon a zárt szennyvíztárolók alkalmazása drágább a szállítási költség miatt). 5. Szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés (oldómedence és szikkasztóágy kialakítása a telkeken belül, a befogadó a talaj). Azokon a településeken, ahol még nem indult el a csatornázás (pl. Napkor, Nyírgelse), illetve a települések nem csatornázott részein alkalmazható. Itt a csatornázás alternatívájának tekinthető, kivéve, ahol a felszín alatti vízvédelem (pl. vízbázisok közelsége) a tisztított szennyvizek talajba történő elhelyezését nem teszi lehetővé (a két településen ez nem áll fenn). A nyírségi terület adottságait figyelembe véve (homokos talajon a szikkasztási feltételek jók) műszakilag könnyen megvalósítható, reális alternatíva, a vizek területen való visszatartása szempontjából is kedvező és hosszútávon mindenképpen olcsóbb a csatornázásnál (alacsony működési költség). Szakszerű kiépítés esetén a talajvíz terhelését nem növeli. Az intézkedések lehetséges kombinációi a cél elérése érdekében: A terület településein keletkező szennyvizek összegyűjtésének és tisztításának két markánsan különböző változatáról beszélhetünk: - A-változat: a szennyvíz program szerinti tervek megvalósítása: Balkányon a meglévő hálózat és szennyvíztisztító telep bővítése, Napkoron pedig új hálózat és szennyvíztelep létesítése. Utóbbira két vízgyűjtőn kívüli település is rácsatlakozna, Apagy és Nyírtét. Nagykállón a nyárfás szennyvíztisztító telep helyett egy új, hagyományos biológiai tisztító épül, melynek befogadója a Kállay főfolyás lesz (a technológiaváltást az teszi szükségessé, hogy a talajba történő elhelyezés a Nagykálló belterületébe is belemetsző vízbázist veszélyezteti). A tervek szerint a hatékonyabb foszforeltávolítási és nitrogénkezelési technológia a telepeken bevezetésre kerül. Ebben a változatban szakszerű egyedi elhelyezés csak Nyírgelsére terveztek. Tervezett költségek: Csatornázás-szennyvíztisztítás: Beruházás 3400 MFt, működés 220 MFt/év, évesített költség: 441 MFt Szakszerű egyedi szikkasztók: Beruházás 200 MFt, működés 5 MFt/év, évesített költség: 17 MFt A változat összesített, évesített költsége: 460 MFt 13

14 - B-változat: alternatív megoldások a csatornázás minimalizálásával és a foszforeltávolítás maximalizálásával: Új csatornahálózat egyáltalán nem épül (Napkoron sem). Helyette a szakszerű egyedi szennyvízelhelyezést javasoljuk (Napkor, Nyírgelse és Balkány még nem csatornázott részein). A Nagykállón ebben a változatban is megépül az új tisztítótelep (a vízbázisvédelem miatt), a felszíni befogadó védelme érdekében kiegészül az említett nitrogénkezeléssel és foszforeltávolítással. A kállósemjéni és balkányi meglévő telepeken kiegészítő foszforeltávolítást vezetnek be. Kállósemjén csatornázatlan részein a vízbázisvédelem miatt egyenlőre a zárt tárolós megoldással számoltunk (vizsgálattal eldöntendő, hogy hosszú távon szükséges-e a csatornázás, vagy a szakszerű egyedi elhelyezés is elegendő). Tervezett költségek: Szennyvíztisztítás (rekonstrukció és új telep): Beruházás 840 MFt, működés 134 MFt/év, évesített költség: 190 MFt Szakszerű egyedi elhelyezés: Beruházás 1450 MFt, működés 33 MFt/év, a zárt tároló rendszeres szállítás költsége 24 MFt/év évesített költség: 120 MFt B változat összesített, évesített költsége: 310 MFt Az intézkedési változatok eredménye: - Az A változatban a Kállay-főfolyás Harangodi-tározó alatti szakaszának foszfor-terhelése az új szennyvízbevezetések miatt, még foszforeltávolítás esetén is a jelenlegi terheléshez képest 0,7 tonnával, a megengedhető terhelés 30 %-ával növekszik. Ha nem alkalmaznak foszfortalanítást (a vonatkozó jogszabályok ezt nem teszik kötelezővé), akkor a terhelés növekménye megközelíti az évi 13 tonnát, és ez a befogadó középvízhozamára vonatkozóan 1800 mg/m 3 -es koncentrációhoz vezetne, ami a megengedett határérték hatszorosa. Nitrifikáció alkalmazása nélkül pedig a Kállay-főfolyásból az oxigén teljesen elhasználódna. Ennek következtében a Harangodi tározó alatti szakaszon a jó vízminőségi állapot még abban az esetben sem lenne elérhető, ha minden diffúz szennyezést megszüntetnénk, ami mind műszakilag, mind költség szempontjából lehetetlen volna. A felszín alatti vizek veszélyeztetettségét ez a változat is megszünteti. - A B változat esetén A Kállay-főfolyást érő foszforterhelés összességében évi 0,2 tonnával csökken, ugyanis a foszforeltávolítás bevezetésével a szennyvíztelepeken a szennyezés 1,2 tonnával csökkenthető, azonban az újonnan épülő, ugyancsak foszfortalanítással működő nagykállói telep további 1 tonna foszforterhelést okoz. a felszíni víz célállapota a Kállayfőfolyáson az előzőekben ismertetett intézkedések mellett elérhető. A felszín alatti vizek veszélyeztetettsége ebben az esetben is megszűnik. Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: - A vízminőség a terhelés mellett szoros kapcsolatban van a hígítást jelentő vízhozammal is. A vízvisszatartást tehát ennek figyelembevételével kell mérlegelni (l. a belvíztározással foglalkozó intézkedésnél). A vízminőségről és a szennyvízkezelésről további részletes információt talál a oldalról letölthető háttéranyagok közt. V. Települési szennyezések csökkentése Cél: Olyan megoldások alkalmazása, amelyek csökkentik a belterületi diffúz szennyezésekből származó, felszíni és felszín alatti vizeket érő terheléseket. 1. A települési állattartáshoz kapcsolódó trágyaelhelyezés szabályozása. A lerakott trágya elszigetelése a felszíni lefolyástól, illetve a talajvízbe történő beszivárgás (koncentrált szennyezés) 14

15 megakadályozása, takarással, szigeteléssel. Szabályozási kérdés, azonban külön intézkedést nem igényel, mert a jelenleg érvényes előírások megfelelőek. (Azonban az érvényes jogszabályok betartatása feladatot jelent a jövőben.) 2. A települési mezőgazdasági művelés tápanyag- és növényvédőszer használatának szabályozása. Ugyancsak szabályozással megoldható kérdés. 3. Települési csapadékvíz elvezetés megoldása olymódon, hogy a felszíni befogadóba történő bevezetés előtt hordalékfogó szűrőmezőket, hely hiányában műtárgyakat kell kialakítani. Ennek hatékony működtetéséhez módosítani kell a meglévő csapadékelvezető rendszert is. A több ponton történő bevezetést általában meg kell szüntetni, és a vizeket a települések alatti külterület felé célszerű vezetni, ahol több hely van a szűrőmezők kialakítására. A javasolt intézkedések várható eredményei: - A terhelés csökkentés nehezen számszerűsíthető, de az egyértelmű, hogy mind a felszín alatti, mind pedig a felszíni vizek védelme szempontjából kedvezőek. - A lefolyás szennyeződésének megakadályozása, azaz a forrásoknál történő beavatkozás általában a leghatékonyabb, de nehezen kivitelezhető. Akkor lehet hatékony, ha a lakosság ezt fontosnak tartja, azaz alapvetően szemléletváltást, a környezetre való nagyobb odafigyelést igényel. Eredmény csak lassan, hosszú távon várható. - A csapadékvíz tisztítására létesítendő szűrőmezők elsősorban az apró, lebegő részecskéket tartják vissza, ami azért fontos, mert a felszínről lemosódó szennyezések nagyrészt ezekhez kötődnek (olajok, fémek, bakteriális szennyeződés és a tápanyagok is). Az összes lebegő részecske szennyezésre mintegy 30%-os csökkentés érhető el. - A hatékonyságot célszerű rendszeres vízminőségi vizsgálatokkal követni (pl. belterületen átfolyó vízfolyás település feletti és alatti vízminősége, talajvíz kutak vízminősége). Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: - A felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotának eléréshez szükséges, hogy a települési eredetű, részben illegális tevékenységekből fakadó szennyezések csökkenjenek. A tervezett egyéb intézkedések nagyrészt megoldják a vízminőségi problémákat, azonban önmagukban nem elegendőek a jó állapot eléréséhez.?? Önnek mi a véleménye a települési szennyezések szabályozásának lehetőségeiről? Mi lehetne a hatékony megoldás a szabályozásban? VI. Belvíztározók kialakítása Cél: A vízvisszatartás növelése (tájökológiai és öntözési célokat egyaránt szolgálhat) 1. A településekről és a szántóterületekről levezetett belvíz tározása, a mentesített területhez lehetőleg minél közelebbi tározóban. A 100 ezer m 3 tározott vízmennyiségre jutó költségek a tározó méretével csökkennek. Egy kicsi (50 ezer m 3 térfogatú) tározó évesített költsége 4,5 MFt/100em 3, addig egy 200 ezer m3-es vagy annál nagyobb tározóé már csak 3 MFt/100em 3. Ebben a számításban azt is figyelembe vettük, hogy a kisebb tározók akár kétszer is megtelhetnek egy évben. A nagyobb tározók a fajlagosan olcsóbb megvalósítás mellett kedvezőbbek az öntözési hasznosítás szempontjából. Ugyanakkor a kisebb tározók jobban illeszkednek a tájba, így tájökológiai szempontból kedvezőbbek. A teljes lehetséges tározóteret az előző pontban tárgyalt szennyvízbevezetések, a Harangodi tározó és egyéb vízhasználatok vízigénye határozza meg. Itt nem ismertetett, több szempontot figyelembe vevő számítások alapján a Harangodi tározó feletti és alatti vízgyűjtőn is kb. 1-1 millió m 3 víz tározható úgy, hogy az említett két szempont nem sérül. Megjegyezzük, hogy a 15

16 tározó alatti vízgyűjtőhöz tartozik a Balkányi mellékvíz vízgyűjtője is, amelynek jelentős része szintén a vízgyűjtő felső részére esik. A felső szakaszon a terepadottságok miatt várhatóan kisebb tározók létesülnek majd, míg az alsó szakaszon nagyobbak kisebb (< 100 ezer m 3 ) és 2-3 nagyobb ( ezer m 3 ) tározót feltételezve a beruházási költség kb. 600 MFt-ra tehető, míg a fenntartás évente 25 MFt-ot igényel majd, az évesített költség pedig kb. 50 MFt/év. 2. Öntözési vízigények kielégítése. Ez elsősorban a nagyobb tározókból lehetséges. Mivel az arányok nem dőltek el, csak fajlagos értékek adhatók. 150 mm-nyi öntözési igényt feltételezve 1 millió m 3 víz kb. 700 ha öntözését teszi lehetővé. A kettős működés a domborzati viszonyok miatt valószínűleg kevés helyen valósítható meg. A tározó alatti területek gravitációs ellátása kivitelezhetőbbnek látszik. Ez kiegészítő csatornákat igényel. Költségeivel nem foglakozunk, mert ez lehetőséget jelent, nem a jó állapot kialakításával kapcsolatos intézkedés.?? Ön milyen méretű és célú tározókat részesítene előnyben? A javasolt intézkedések várható eredményei: - A belvizek tározása közelít ahhoz a természetes helyzethez, amikor a vizek a lokális mélyedésekben összegyülekeztek, kisebb tavakat formálva. Vízfelületek, vizes élőhelyek jönnek létre, összesen mintegy 3 km 2 felülettel. Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: - A tározott vízmennyiség csökkenti a lefolyást, de egyúttal visszatartja az érintett terület tápanyagterhelését is. Így a felszíni víz minősége szempontjából semlegesnek tekinthető, azt az egyéb szennyezőforrásokból származó terhelések fogják meghatározni. VII. A Harangodi-tározó vízminőségének javítása Cél: A tározó jó kémiai állapotának elérése A tározó feletti szakaszon tervezett intézkedések javítanak a tározó vízminőségén, azonban nem elegendőek a vízminőség javításához, ugyanis a tározó vízminőségét jelenleg a belső terhelés (feliszapolódás hatása) nagyobb mértékben befolyásolja, mint a vízgyűjtőről érkező külső terhelés. Halászati hasznosítás esetén ez nem jelentős probléma, ha azonban a rekreációs hasznosítás előtérbe kerül, további intézkedésekre van szükség.?? Ön szerint milyen célokat szolgáljon a Harangodi tározó? Megmaradjon-e a halászati hasznosítás vagy a rekreációs célok kerüljenek előtérbe? A két cél vízminőségi követelmények szempontjából nem egyeztethető össze. 1. A szennyezett üledékének eltávolítása (vízminőség-javító kotrás). Ennek megoldása kétféle lehet: kotrás kotróhajóval (leeresztés nélkül, az üledék elhelyezése helyben, zagytározóban) vagy száraz kotrás (leeresztés, két évig szárítás, a halászat szüneteltetése, majd cm-es réteg kitermelése és elszállítása). Kotrás vízleeresztés nélkül: 55 M Ft beruházás (a kotrás és a zagykazetták kialakításához szükséges terület biztosítása a tározó kifolyója alatt. A terület később szántóként hasznosítható. Évesített költség (15 évre számítva) 5 MFt. Száraz kotrás: 150e m3 földmunka, 600 MFt beruházás + a halászati bevétel kiesése (2 évig le kell ereszteni a tározót és kiszárítani). Évesített költség: 55 MFt 16

17 2. Védősáv (fasor) kialakítása, 30 m szélességben a keleti partvonalon húzódó teleksor és a vízpart között Várható költség: km-es szakaszon a beruházás 4 MFt, a fenntartás pedig 250 eft, évesített költsége kb. 0.5 MFt. 3. Halászati hasznosítás korlátozása Többcélú (halászati, horgászati, rekreációs, fürdési) hasznosítású tározók esetében a halgazdálkodás és a rekreációs-fürdési igények gyakran kerülnek ellentétbe egymással. Ilyen esetekben, ha a prioritási szempontok között a fürdés és rekreáció áll előbb, a halgazdálkodás során ezt figyelembe kell venni (a halállomány átalakítása, a takarmányozás megszüntetése). Az intézkedések eredményei: Az intézkedésekre a tározó hasznosítási céljától függően van szükség: - Rekreációs hasznosítás esetén mindhárom intézkedésre szükség van a tározó jó állapotának eléréséhez. - Ha fürdővíz minőség a cél, akkor a halászati hasznosítást teljes mértékben meg kell szüntetni. - Ha a halászati hasznosítás fennmarad, akkor az intézkedések elhagyhatók. Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: - Kedvező hatás az alvízi vízminőségre (a tározóból leeresztett víz minősége javul). - A felvízre előirányzott szennyezés (tápanyag terhelés) csökkentési intézkedések a tározó szempontjából kedvezőek, kiegészítik a tározóra vonatkozó intézkedéseket. VIII. Védősávok kialakítása a Kállay-főfolyás mentén Cél: A vízfolyás vízminőségének és ökológiai állapotának védelme a meder melletti szántók felől érkező hatásokkal szemben. 1. Védősáv kialakítása azokon a partszakaszokon, ahol a szomszédos szántóról történő közvetlen tápanyag-bemosódással szemben nem védi depónia (kisméretű földgát) a vízfolyást. A Kállayfőfolyás mentén kb. 3,5 km ilyen partszakasz található. A 3,5 km-es szakaszon a beruházás 8 MFt, a fenntartás pedig 500 eft, évesített költsége kb. 1 MFt. 2. Védősáv kialakítása a vízfolyást övező növényzet kiszélesítése érdekében. A vízfolyás jó ökológiai állapota fás növényzettel borított területet igényel mindkét parton m szélességben. Mesterséges vízfolyásról lévén szó, ez az intézkedés csak akkor hajtandó végre, ha költségei a társadalom számára nem aránytalanok. Csak hosszú távon javasolt intézkedés. A km-enkénti egységár: 2,3 MFt/km egyszeri költséget és kb. 150 eft éves fenntartási költséget jelent, az évesített költség pedig 270 eft/év/km. Az intézkedések eredményei: - Az első szakaszban megvalósuló, depónia nélküli partszakaszokat érintő intézkedés csökkenti a szomszédos szántóterületekről bejutó terhelést, viszont kis hossza miatt mindössze néhány %-ot jelent. - A hosszabb távon megvalósuló védősávoknak elsősorban ökológiai szerepe van. A part menti fás zóna kialakulása a természetes vízparti növényzet fontos része, valamint esztétikailag is javítja a vízfolyás képét. Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: 17

18 - Az intézkedés azokon a területeken, ahol a depóniát pótolja, közvetlenül védi a vízfolyás vízminőségét. - A fás védősáv szorosan hozzátartozik a vízfolyás menti növényzethez, javítja annak ökológiai állapotát IX. Mederrehabilitáció Cél: A Kállay-főfolyás ökológiai állapotának javítása. A vízfolyás ökológiai állapota nagymértékben függ a meder alakjától és vonalvezetésétől, a vízszint és a vízsebesség változatosságától, a parti növényzettől, valamint a fenntartás jellegétől és gyakoriságától. Mesterséges vízfolyásról van szó. Így a változásoknak összhangban kell lenniük a belvízlevezetési funkcióval, illetve figyelembe kell venni a költségeket az aránytalanul nagy költséggel járó intézkedéseket nem kell végrehajtani (megfelelő a fokozatos megvalósítás). 1. Öblösödések kialakítása. A vízfolyás medrének megnyitása a meder melletti természetes mélyedések felé, illetve duzzasztott szakaszok mentén mesterséges kialakítással (20-40 m szélességben, m hosszon, átlagosan fél m-es mélységgel, lapos parti átmenettel). Összesen mintegy 20 helyen, a duzzasztott szakaszokhoz igazodva kell a medret megnyitni. Ez az intézkedés növeli a sebességviszonyok változatosságát, és így részben helyettesíti a kanyargósságot. Lokális, összességében nem túl jelentős földmunkával kialakítható. Kisajátítást igényel. Javasolt intézkedés. Az intézkedés egyszeri költsége kb. 75 MFt, míg éves fenntartási költsége 1 MFt, az évesített költség 6 MFt (feltételezve, hogy a duzzasztók a vízszintemeléssel kapcsolatos intézkedés keretében megépülnek. 2. A mederforma megváltoztatása. A jelenleginél szélesebb, laposabb meder kialakítása, amely elősegíti az ökológiai szempontból kedvezőbb növényzet kialakulását (megfelelő gondozást igényel l. következő pont). A változásokat a meder belvízlevezető kapacitásának megőrzésével összhangban kell végrehajtani. Aszimmetrikus mederforma is alkalmazható. A meder szélesítése általában kisajátítást igényel. Megvalósítása csak hosszú távon javasolható. Szakaszos megvalósítással, először a kiöblösödő szakaszokhoz kapcsolódva 2-3 km hosszban. A kilométerenkénti beruházási költség MFt között változik a meder mérete és a kialakítás formája (teljes vagy aszimmetrikus szelvény) függvényében, a fenntartás kb. 1 M Ft, így az évesített költség 2-3 MFt között változik km-ként. 3. Ökológiai szempontokat figyelembe vevő mederfenntartás. A füves mederszakaszok évi háromszori kaszálása mellett a fás szárú növényzet gondozása ökológiai szakvélemény alapján. Gyökérzónás iszapolás és mederelfajulás korrekciója minden harmadik évben Javasolt intézkedés. Csak fenntartási költségekről van szó, amely a meder méretétől függően évente és km-ként 500 eft és 1 M Ft között változik. A Kállay-főfolyásra ez évente a jelenlegi mederméretek mellett kb. 25 MFt. A javasolt intézkedések várható eredményei: - A vízfolyás ökológiai állapotának fokozatos javítása. - Az első lépésben javasolt intézkedések (öblösödések, ökológiai szempontú mederkarbantartás) is jelentős javulást eredményezhetnek a vízfolyás ökológiai állapotában. Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: 18

19 - A mederbeli növényzet hozzájárul a mederbe jutó tápanyag megkötéséhez. A Túr vízrendszer A Túr vízrendszerén a Túr folyót az országhatártól a sonkádi elosztóműig, az ún. ásott Túrt az elosztótól a Tisza torkolati műig, az Öreg-Túrt (hivatalos, de változtatásra javasolt nevén a Túr-belvíz-főcsatornát), valamint a Túr hajdani mellékágait jelentő Alsó- és Felső-Öreg-Túrt értjük. Az Öreg-Túr mellékvízfolyásait ebben az esettanulmányban összesítve tárgyaljuk, abból a szempontból, hogy hogyan befolyásolják az Öreg- Túr vízminőségét. Környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák és okaik, valamint az elérendő célok A tervezés előző, második fázisában lezajlott társadalmi egyeztetés fórumain elhangzottak, illetve az írásban érkezett megjegyzések alapján az 3. ábrán jelzett vízgazdálkodási problémákat tartjuk a legfontosabbaknak. 3. ábra Fontos vízgazdálkodási problémák és okaik: 2.) A Túrnak az árterével, a mellékágaival és a holtágaival való kapcsolat hiánya 1.) Az Öreg-Túr vízjárása és kedvezőtlen ökológiai állapota oka: a sonkádi elosztómű korlátozott kapacitása, a nagyvízi meder hiánya Túr 3.) A Túr nehézfém szennyezése oka: romániai eredetű szennyezés Az Öreg-Túr vízjárása és ökológiai állapota Az Öreg-Túr a Túr természetes ága. Az ún. középvízi meder állapota megfelelő, sok helyen szinte zavartalan (természetes) állapotok uralkodnak. A mesterséges Túr árvízlevezető funkciója miatt ebben az ágban megszűntek az árhullámok, a folyó mellett gyakorlatilag nincs ártér. Az Öreg-Túrban jelenleg maximálisan kb. 2,5 m 3 /s vízhozam engedhető le anélkül, hogy a part menti épületeket a víz ne veszélyeztetné, de általában ennél jóval kevesebb vizet kap. A sonkádi osztómű kapacitása ennek csaknem a duplája, viszont ennél nagyobb vízhozam esetén biztosítani kellene egyes települési szakaszok árvízvédelmét, illetve a külterületeken hullámtereket (nagyvízi medret) kellene kialakítani. A kívánatos nagyvízi és a középvízi állapotokat tekintve a leeresztett vízhozam túl kicsi, időnként a kisvízi állapotok sem felelnek meg a jó állapot követelményeinek. Az Öreg-Túrba kormányzott vízmennyiséget a Túr folyó nehézfém szennyezettsége is jelentősen befolyásolja. Ha a mért cink-koncentráció a 2 mg/l értéket eléri vagy meghaladja, akkor az osztózsilip lezárásával a vízkivezetést szüneteltetik. Sajnos sokszor előfordul, hogy a Túr folyón éppen akkor vonul le 19

20 szennyező hullám, amikor a vízigények biztosítása halaszthatatlan lenne (pl. tartósan száraz, kisvizes időszakban, amikor megkezdődik az öntözés, a halastavak vízpótlása). Nagy gondot jelent az is, ha a folyón levonuló szennyezés tartóssá válik, mert az Öreg-Túr a torkolati zsilipek lezárása mellett is 5-6 nap alatt leürül". A VKI szerinti jó ökológiai állapot beleértve a nagyvízi meder helyreállítását magas költségei és egyéb kedvezőtlen hatásai miatt nem reális célkitűzés. A cél olyan vízkormányzás megoldása, amely alkalmazkodva a kialakult települési és földhasználati adottságokhoz, javítja az Öreg-Túr ökológiai állapotát, megfelelő körülményeket biztosít a rekreáció, illetve a turizmus igényeinek kielégítésére. A Túr árterülete, a Felső- és Alsó-Öreg-Túr, valamint a bal parti holtágak vízellátottsága A Túr sonkádi elosztómű feletti szakaszának szabályozásakor a folyót árvédelmi töltésekkel egy szűk hullámterű mederbe szorították, amely gátolja az ártéri jellegű élőhelyek kialakulását és fejlődését. A töltések elvágták a Felső- és Alsó-Öreg-Túr természetes vízpótlását (jelenleg csak belvizek idején van bennük víz), és hasonló sorsra jutottak a töltésen kívülre eső átvágott mederszakaszok (ma mentett oldali holtágak) is. A víztest jó ökológiai állapotának eléréshez legalább részben helyre kell állítani a főmeder és az ártér, a mellékágak (a Felső- és Alsó-Öreg-Túr), valamint a mentett oldali holtágakkal való kapcsolatot. Ez nem a töltések áthelyezésével (ami aránytalanul nagy költséggel lenne csak megvalósítható), hanem a töltések mögötti terület rendszeres kismértékű elárasztásával történne. Mivel a Túr folyó szinte teljes szakasza a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része, így vize az élővilág vízigényének kielégítése szempontjából is fontos. A meder és a hullámtér ökológiai állapotának javítása és a Túrhoz kapcsolódó turisztikai igények kielégítése összeegyeztethető. Ugyancsak összehangolhatóak az intézkedések a Túr Sonkád feletti szakaszán az árvízvédelmi biztonságot növelő intézkedésekkel, de hangsúlyozzuk, hogy a két cél nem azonos. A Túr és az Öreg-Túr vízminősége A Túr folyó vízminőségét alapvetően a felvízi hatások befolyásolják. A víz oxigénellátottság, tápanyagok szempontjából jó állapotú, a problémát a romániai eredetű nehézfém szennyezések okozzák. Nagy koncentráció esetén a hazai szakaszon a sonkádi elosztómű zárásával csak az Öreg-Túr vízminősége óvható meg, magán a Túron nem lehet hatékonyan védekezni. Az Öreg-Túr és az abba csatlakozó vízfolyások, csatornák (Gőgő-Szenke-főcsatorna, Csomata-csatorna, Tapolnok és Tiszaberki-Sár-csatorna) vízminősége a Túrnál sokkal rosszabb. Főként a növényi tápanyagok, elsősorban a foszfor koncentrációja magas, de azokon a helyeken, ahol az áramlás lassú (pangó vizek), illetve a meder növényzettel jelentősen benőtt (pl. békalencse) az oxigén viszonyok is rosszak. A problémát részben a bevezetett, nem kellően megtisztított szennyvizek okozzák, de magas az aránya az ismeretlen eredetű, feltehetően illegális szennyvízbevezetéseknek (lakosság, állattartó telepek). A csatornák vízminőségét a feliszapolódott meder is rontja. Az Öreg-Túr esetében a jó kémiai állapot nem áll fenn, intézkedéseket igényel. A cél a foszfor- és szervesanyag terhelés megfelelő szintre csökkentése. 20

21 Javasolt intézkedések A 4. ábrán a fent leírt problémák megoldását célzó intézkedéseket foglaltuk össze. 4. ábra Intézkedések és céljaik: A Túr, valamint a Felső- és Alsó-Öreg-Túr közötti terület szelíd árasztása A Felső- és Alsó-Öreg-Túr vízpótlása A Túr balparti holtágainak vízpótlása A Túr mentén a az ártérrel, a mellékágakkal és a holtágakkal való kapcsolat helyreállítása A Túr nehézfém szennyezésének csökkentése/megszüntetése A sonkádi osztómű rekonstrukciója és az Öreg-Túr vízjárásának és vízszintjének szabályozása Települési diffúz szennyezések csökkentése (trágyaelhelyezés, hulladék, műtrágyahasználat, csapadékvízelvezetés,) Szennyvíztisztítás és elhelyezés (foszfor- és nitrogéneltávolítás, természetközeli szennyvízelhelyezés talajvízszennyezés nélkül, egyedi) Az Öreg-Túrba torkolló vízfolyásokon érkező terhelések csökkentése Az Öreg-Túr ökológiai állapotának javítása Felszíni vizek szennyezésének csökkentése A 4. ábrán felsorolt intézkedések az esetek többségében bizonyos kombinációban adnak megoldást a problémákra. Az következő táblázatban a tervezett intézkedések legfontosabb jellemzőit foglaltuk össze, bemutatva, hogy mely probléma megoldását szolgálják, milyen költségekkel valósíthatók meg, illetve hol milyen változatok lehetségesek, és milyen kérdésekben várjuk az Önök véleményét. 21

22 Az intézkedés hatása Intézkedés A Túr és ártere kapcsolatának helyreállítása A Túrnak a mellékágakkal és a holtágakkal való kapcsolatának helyreállítása Az Öreg-Túr ökológiai állapotának javítása A Túr vízminőségének javítása Az Öreg-Túr vízminőségének javítása Költségek Millió Ft/év (kerekítve) Megjegyzés Szelíd árasztás A: csak a Felső-Öreg-Túr mentén B: az Alsó és a Felső-Öreg-Túr mentén A Felső és Alsó- Öreg-Túr vízpótlása A: szivattyúzással B: kiskapacitású zsilipen keresztül A Malomszigeti holtág összekötése a Túrral, a többi bal parti holtág időszakos vízpótlása szivattyúzással A Túr nehézfém szennyezésének csökkentése, illetve megszüntetése A sonkádi osztómű átépítése, nagyobb vízhozam az Öreg-Túr medrébe, és vízvisszatartás a Túr medrében Települési szennyvizek kezelése A: a szennyvízprogram szerint B: alternatív intézkedésekkel (meglévő telepek fejlesztése is, illetve egyedi elhelyezés is) Településekről származó (belterületi) diffúz szennyezés csökkentése (szakszerű szikkasztás, trágyaelhelyezés). Monitoring. Földhasználatból adódó szennyezés csökkentése %-ban művelési ág és művelési mód váltással, 40 %-ban táblaszegélyek kialakításával Csatornák 30%-án a magas tápanyagtartalmú üledék eltávolítása Összeköthető egy árvízi vésztározó építésével. Ön melyik változatot részesíti előnyben figyelembe véve a két következő intézkedést is? Szelíd árasztás esetén erre az intézkedésre nincs szükség. Az előző intézkedések valamelyikével kell alkalmazni Országhatáron kívüli intézkedés szükséges. Max. vízhozam 2,5 m 3 /s Az A-változat a foszforterhelés szempontjából kedvezőtlenebb önkormányzati hatáskör. A monitoring költsége. Ön milyen hatékony megvalósítási és ellenőrzési módszert javasolna?. A terület egy részén a művelési ág váltás alternatívája. évenként Mindösszesen 820 Minden esetben a B-változattal számolva Jelmagyarázat: +++ Az intézkedés jelentősen hozzájárul a probléma megoldásához, mással nemigen helyettesíthető ++ Az intézkedés hozzájárulása a megoldáshoz jelentős, de hatékonysága valamivel alacsonyabb + Az intézkedés kisebb mértékben járul hozzá a megoldáshoz, javasolt más intézkedésekkel együtt alkalmazni A következőkben az intézkedésekkel kapcsolatos részletesebb információkat fejtjük ki: az intézkedések célja, elemei, költségösszetevői, hatékonysága, kapcsolatai a többi intézkedéssel, változatok és nem utolsó sorban azok a nyitott kérdések, amelyekben kiemelt szerepe van az Önök véleményének. 22

23 I. A Túr, valamint a Felső- és Alsó-Öreg-Túr közötti terület szelíd árasztása Cél: A Túr és az ártere közötti kapcsolat részbeni helyreállítása 1. A Túr jobb partján magas vízhozamok idején, évente egy-két alkalommal kivezetett vízzel kis mélységű (néhány dm-es) árvízi elöntést idézünk elő a Túr és a Felső-Öreg-Túr közötti területen, illetve a Túr és az Alsó-Öreg-Túr között. Ezzel közelítjük az árvízvédelmi töltések megépítése előtti elöntési viszonyokat, hiszen a magasabb térszínű területek szárazon maradnak. Ökológiai szempontból a mentett oldal rendszeres elárasztása elfogadható megoldás a megfelelő szélességű hullámtér/ártér helyettesítésre. Az intézkedés magába foglalja a kivezető műtárgy és egy kisebb csatorna építését, az elárasztást a Felső- és az Alsó-Öreg-Túr mentén megtámasztó kis magasságú töltést, a Palád-pataknál történő átvezetéshez szükséges bujtatót, valamint néhány új zsilip építését és a meglévő zsilipek rekonstrukcióját. Az intézkedés beruházási költsége 600 MFt, a kivitelezés 2 évig tart, fenntartása évente 20 MFt, így az évesített költség, 50 éves élettartamot tekintve közel 50 M Ft/év. Amennyiben csak a Felső-Öreg-Túr menti elöntés valósul meg, a beruházási költség 400 MFt-ra, a fenntartás 12 MFt-ra, az évesített költség pedig kb. 30 MFt/év-re csökken. 2. Művelési ág váltás az elöntött területeken. A rendszeres elöntés miatt a szántóföldi művelés nem folytatható tovább. A vizes élőhelyek kialakítása kevesebb éves költséggel jár, de valószínűleg kizárólagos alkalmazása nem oldható meg, mert az elöntések ellenére inkább ligeterdős, rét jellegű ökoszisztéma fog kialakulni. A természetközeli vegetáció spontán fejlődése miatt átlagos gondozási költséget feltételezve az évesített költség hektáronként Ft-ra tehető. A Felső- Öreg-Túr mentén a szántók aránya kb. 40 %, ez 200 ha-t jelent, az Alsó-Öreg-Túr mentén ezek a számok valamivel magasabbak: 60 % és 530 ha. A Felső Öreg-Túr mentén a becsült költség 3MFt/év, az Alsó-Öreg-Túr mentén pedig 8 MFt/év A javasolt intézkedések várható eredményei: - A teljes intézkedés eredményeként a főmedertől elzárt ártér ökológiai rehabilitációja megtörténik, amely a Túr jó ökológiai állapotához elengedhetetlen. - Nem biztos, hogy elérhető a jó állapot, ha csak a felső szakaszon valósul meg a rendszeres elárasztás. Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: - Az intézkedés kapcsolódhat egy árvízvédelmi szempontok miatt felépülő vésztározó megvalósításával, az Alsó-Öreg-Túr mentén. Ez a megoldás funkciójából adódóan a kivételesen magas árhullámok idején, azaz kb évenként működne, ekkor időszakosan több méteres elöntéssel. Ennek megfelelően lényegesen magasabb töltések kiépítésre van szükség. A kivitelezés egyéb részleteitől függően ennek beruházási költsége MFt, fenntartása MFt, azaz az évesített költség MFt-tal nőne. - Az intézkedés gyakorlatilag igen kevés kiegészítéssel megoldja a Felső-Öreg-Túr és ezen keresztül az Alsó-Öreg-Túr vízpótlásának problémáját is.?? Mi a véleménye a szelíd árasztásról, mint az ártéri kapcsolat helyreállításáról? Ön melyik megoldást részesíti előnyben: amelyik ezt a teljes szakaszon megvalósítja, vagy azt, amelyik csak a Felső-Öreg-Túr mentén? Árvízvédelmi szempontok miatt támogatná-e az Alsó-Öreg-Túr mentén egy vésztározó kialakítását? 23

24 II. A Felső- és az Alsó-Öreg-Túr vízpótlása a Túrból Cél: A főmedertől elzárt, jelenleg az év nagy részében száraz Felső-Öreg-Túr, és ezen keresztül az Alsó-Öreg-Túr jó ökológiai állapotának helyreállítása. 1. Mobil szivattyúkkal történő vízátemelés: ez a legegyszerűbb módja a Felső- és Alsó-Öreg-Túr vízpótlásának. Az intézkedés nem állítja vissza a jó állapotot a mellékágakban, mert a vízellátás csak szakaszos. Az időszakos frissítés és a közbenső időszakban történő duzzasztás inkább holtág jelleget kölcsönöz a vízfolyásnak. A beruházás 30 MFt, a fenntartás, üzemeltetés évente 8 MFt, az évesített költség, 20 évre számítva 10 MFt 2. A Felső- és Alsó-Öreg-Túr rendszeres vízpótlása kiskapacitású zsilipen keresztül: 1 m 3 /s kapacitású kieresztő zsilip és egy rávezető csatorna építése szükséges. Ezenkívül meg kell építeni a Palád-patak alatti bújtatót. Az intézkedés biztosítja az átjárhatóságot a mellékágak és a Túr folyó között, illetve a Palád-patak feletti és alatti rész között. A majdnem folyamatos vízpótlás miatt a jó állapot a mellékágakban is elérhető, bár a nagyvízi állapot gyakorlatilag hiányzik. A beruházás 210 MFt, a fenntartás, üzemeltetés évente 10 MFt, az évesített költség, 50 évre számítva kb. 20 MFt/év. A javasolt intézkedések várható eredményei: - A két változat közül egyszerre csak az egyiket érdemes megvalósítani. A jó ökológiai állapotot azonban csak a rendszeres vízpótlás eredményezi. Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: - A rendszeres vízpótlás megvalósítható a szelíd árasztással kapcsolatban előzőekben bemutatott intézkedéssel is. III. A Túr bal parti holtágainak vízpótlása Cél: A Túrhoz, mint folyóhoz hozzátartoznak a holtágak is, tehát ezek jó állapotát is biztosítani kell. A töltések építése előtt az áradások idején rendszeres vízutánpótlást kaptak, amit most mesterségesen kell megoldani. 1. Mobil szivattyúval évi kb. 100 ezer m 3 víz pótlása a holtágakban. Az intézkedés a rendszeres vízpótlást igen, a holtágak átjárhatóságát azonban nem biztosítja. A beruházás kb. 20 MFt, a fenntartás, üzemeltetés évente 2 MFt, az évesített költség, 20 évre számítva 3 MFt 2. A Túr és a Malomszegi holtág összekötése. A megfelelő gyakoriságú vízpótlás és az átjárhatóság biztosítása. Kieresztő zsilip és egy rávezető csatorna építése szükséges. A beruházás 160 MFt, a fenntartás, üzemeltetés évente 5 MFt, az évesített költség, 50 évre számítva kb. 14 MFt/év. A javasolt intézkedések várható eredményei: - Az intézkedések együtt alkalmazva biztosítják a vízi élővilág számára megfelelő körülményeket, a jó állapot elérését. 24

25 ??? Indokoltnak tartja-e a drágább, de ökológiai szempontból kedvezőbb rendszeres vízpótlás megvalósítását? A kérdés egyaránt vonatkozik a Felső-Öreg-Túrra és a bal parti holtágakra. A lehetséges kombinációk közül melyiket támogatná? Véleményének kialakításához, kérjük, vegye figyelembe a szelíd árasztásra vonatkozó javaslatot is. IV. A Túr nehézfém szennyezésének csökkentése/megszüntetése Cél: A kémiailag jó állapot elérése a Túron. Az Öreg-Túr ökológiai állapotát javító vízkormányzás lehetőségének megteremtése. 1. Romániával történő egyeztetés és szoros együttműködés a szennyezés román területen történő megszüntetésének az érdekében. Alapvetően jogi szabályozást igénylő kérdés. Románia csatlakozásával az EU-hoz, a VKI előírásainak ott is meg kell felelni. 2. A folyó nemzetközi vízgyűjtőjére vonatkozó részletes állapotfelmérés. Ugyancsak diplomáciai lépéseket igényel. Erre vonatkozóan a Vízminőségi Albizottság részéről már történt kezdeményezés. V. A sonkádi osztómű rekonstrukciója és az Öreg-Túr vízjárásának és vízszintjének szabályozása Cél: Az Öreg-Túr vízjárásának közelítése a jó állapotnak megfelelőhöz, azaz megfelelő vízszintingadozás és kisvízi viszonyok (a leürülés megakadályozása). A nagyvízi állapot nem elérhető, ezért az intézkedés ennek megvalósításával nem foglalkozik. 1. A sonkádi osztómű újjáépítése. A zsilip jelenlegi 5 m 3 /s-os névleges kapacitása sem biztosítható, tehát felújítás feltétlenül szükséges. Javasoljuk, hogy az átépítés előtt részletes elemzés készüljön a zsilip kapacitásnak eldöntésére (megvizsgálandó, hogy árvízvédelmi szempontból nem merülhet-e föl később olyan igény, aminek teljesítését akadályozná a kis kapacitású zsilip). Az áteresztő képesség nagyságától függően a beruházás becsült költsége MFt-ra a fenntartás kb. 5-7 MFt/évre becsülhető, az évesített költség tehát 50 évet figyelembe véve: MFt/év. 2. Vízbevezetés az Öreg-Túrba a nagy vízhozamok gyakoriságának növelésével. A másodpercenként 2,5 m 3 -t meghaladó vízmennyiség bevezetése a vízfolyás mentén belterületen és külterületen is több helyen okozna belvízkárokat. A védelmet töltések építésével kell biztosítani. Ehhez a belterületi szakaszokon tisztázandók a meder melletti tulajdonviszonyok. Másodpercenkénti 3 m 3 -es legmagasabb vízhozam esetén a beruházási költségek kb. 80 MFt-ra, 5 m 3 esetén pedig 200 MFt-ra tehetők. A fenntartás 3-6 MFt-ra becsülhető, azaz az 50 évre számított évesített költségek 7-17 MFt között változnak. 3. Vízvisszatartás az Öreg-Túr medrében. Ez egyrészt igényli a torkolati művek zárhatóságát biztosító átépítést (így a sonkádi zsilip zárása esetén sem ürül ki a meder), másrészt szükséges a kisvízi vízszintek legalább fél méteres emelését lehetővé tevő duzzasztási szintek kiépítése, amellyel a túristvándihoz hasonló mederszakaszok hozhatók létre. Ennek eléréséhez a meglévő duzzasztók átépítésére és esetleg Nábrád térségében új duzzasztó építésére van szükség. Ehhez az intézkedéshez kapcsolhatók a turizmus fejlesztését szolgáló beruházások (csónakkikötők, pihenésre alkalmas partszakaszok kialakítása), valamint a meder gondozásával kapcsolatos fenntartási munkák. 25

26 A beruházás kb. 150 MFt-ot igényelne a fenntartás pedig kb. 10 Ft-ba kerülne évente. Így a becsült évesített költség 50 évre kb. 17 MFt/év. A javasolt intézkedések várható eredményei: - Az intézkedések együttes megvalósításával elérhető, hogy az Öreg-Túr kis- és középvízi medrének állapota elérje a jó állapotot. A nagyvízi meder kialakításához olyan nagy csúcsvízhozamokra és mederátalakításra lenne szükség, ami már aránytalanul költséges volna. A becsült beruházási költség 3000 MFt lenne, és a magas vízállással számos egyéb hátrány is jelentkezne (nem esztétikus töltések, belvizes állapotok a töltések mentén, kisajátítások a védelmi területen.). - A rendszeresen lebocsátott nagyobb hozamok lehetővé tennék a meder jelenlegi feliszapolódott állapotának javítását. Kapcsolatok egyéb intézkedésekkel: - A nagyobb vízhozam mellett nő a vízfolyás terhelhetősége, tehát a jó kémiai állapot kevésbé szigorú követelmények mellett is elérhető. A Öreg-Túr induló középvízhozama már a másodpercenkénti 2,5 m 3 -es vízhozam jelenleginél gyakoribb bevezetése esetén is a jelenlegi másfélszeresére emelhető. VI. Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése az Öreg-Túrba Cél: Az Öreg-Túr kémiai állapotának javítása. Olyan megoldások alkalmazása, amelyek csökkentik a szennyvízelhelyezésből származó, a felszíni és felszín alatti vizeket érő terheléseket. 1. Meglévő telepeken a szennyvíztisztítás hatékonyságának növelése Az Öreg-Túr szennyvíz terhelésének közelítőleg 90%-a nem közvetlenül, hanem a mellékvízfolyásokon keresztül (Gőgő-Szenke-főcsatorna, Csomata-csatorna, Tapolnok és Tiszaberki-Sár-csatorna) érkezik. Közvetlennek tekinthető a Tökös csatornán bevezetett, Kölcse- Sonkád szennyvíztisztítóból érkező tisztított szennyvíz. Szükséges a telep bővítése, korszerűsítése, továbbá megfelelő technológia alkalmazása a nitrogéntartalmú vegyületek semlegesítésére (nitrifikáció) és a foszfor eltávolítására, valamint az iszapkezelés megoldása. Költség: beruházás 250 MFt, működés: 15 MFt/év, az évesített költség: 34 MFt. 2. Még csatornázatlan településeken a szennyvizek tisztítása, elhelyezése Ennek háromféle megoldása lehetséges: (1) csatornázás és csatlakozás meglévő vagy új telepre, (2) szennyvíz gyűjtése zárt tárolóban és szállítás regionális telepre vagy folyékony hulladék kezelőbe, (3) szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés (vagy más néven korszerű szennyvíz szikkasztás). A lehetőségek településenkénti kombinálásával két különböző változattal számoltunk: A-változat: a szennyvíz program tervei szerinti megoldás. Az Öreg Túr közvetlen vízgyűjtőjén 5 település (Kisar, Nagyar, Túristvándi, Szatmárcseke, Kömörő) még csatornázatlan. Ezek közül Túristvándi és Szatmárcseke esetében csatornázás és új, közös szennyvíztisztító telep építése szerepel a tervekben. Kisar és Nagyar községekben zárt tárolók és egy közös folyékony hulladék kezelő telep kiépítésére kerülne sor (mely 2015 után regionális teleppé alakulna, csatornázással). A közvetlen vízgyűjtőn kívül eső Fülesden is csatorna épülne, és a település szennyvizét a felújított Kölcse-Sonkádi telep fogadná. Kömörőn hosszú távon is az egyedi szennyvíz elhelyezés a megoldás. Költség: beruházás 990 MFt, működés 107 MFt, évesített: 160 MFt B-változat: gazdaságosabb és műszaki-környezeti szempontból megfelelőbb megoldás. A csatornázásnál gazdaságosabb megoldást jelent a szakszerű egyedi szennyvíztisztítók 26

27 megépítése, nagy valószínűséggel még akkor is, ha a talajviszonyok a szikkasztás szempontjából kedvezőtlenek. A műszaki kialakítás lehetőségét településenként szikkasztási próbával kell vizsgálni, és ha szükséges alternatív megoldást (pl. szikkasztó kiemelése, homokszűrő) kell alkalmazni. A csatornázás csak vízbázisvédelmi szempontok miatt lehet indokolt, jelen esetben ez Szatmárcseke csatornázását jelenti. A többi településen szakszerű egyedi szennyvíz kezelő-elhelyező megoldások épülnek. Költség: beruházás 1140 MFt, működés 28 MFt, évesített: 125 MFt A javasolt intézkedések várható eredményei: - Az összes terhelés szempontjából csak a kölcsei szennyvíztelep korszerűsítésének van érdemi hatása a Túr vízminőségére, de ez a célállapot eléréséhez nem elegendő (csak a Tökös csatorna helyzetét és a bevezetés körüli lokális problémákat oldja meg). Kapcsolódás más intézkedésekkel: - Az Öreg Túr vízhozamának fentebb leírt növelése a vízminőség szempontjából kedvező hatású, már a legolcsóbb, a vízhozamot a legkevésbé növelő változat is nagyon jó hatású a mellékágakból származó szennyvizek hígítása szempontjából. Ez azonban csak az Öreg Túr problémáját oldja meg, a mellékágak rossz állapotára nem jelent megoldást. VII. Az Öreg-Túr melletti településekről származó diffúz (illegális) szennyezések csökkentése Cél: Illegális szennyezések (tisztítatlan szennyvíz, trágyalé és egyéb, ismeretlen eredetű szennyezés) visszaszorítása a vízfolyások kémiai állapotának a javítása érdekében. A vizekben mért, esetenként kiugróan magas szennyezőanyag koncentrációk (ammónium, oldott foszfor) az ismert szennyező forrásokkal a mezőgazdasági földhasználatból becsülhető terhelést is beleértve többnyire nem magyarázhatók. Ezért az intézkedések első és legfontosabb lépése ezeknek a szennyezéseknek a feltárása. A FETI-KÖTEVIFE 2006-ban készült részletes vízkémiai és hidrobiológiai állapotfelvétele során két alkalommal végeztek hossz-szelvény méréseket a Túron és az Öreg-Túron, továbbá néhány holtágon és csatornán. A felmérések a problémákat jelezték, de az okok (szennyező források) kivizsgálásához részletesebb vizsgálatokra van szükség. Javasolt intézkedés az összes csatornára kiterjedő, egy éven át tartó rendszeres felmérés legalább havi gyakorisággal, amely során a víz kémiai összetevőinek vizsgálatát a vízhozam méréssel egyidejűleg végzik el, esetenként a jellemző élőlénycsoportok ökológiai felmérésével együtt. Becsült költség: 12 x 30 minta 6 M Ft, mintavétel, vízhozam mérés (közelítő): 3 M Ft, biológiai felmérések: 5 MFt, értékeléssel összesen: 15 MFt. A javasolt intézkedések várható eredményei: - Előre nem becsülhető, de figyelembe véve, hogy ebben a térségben a szennyezések döntő hányada az ismeretlen forrásból származik, az ellenőrzés a szennyezés csökkentési intézkedések legfontosabb lépése. VIII. Az Öreg-Túrba torkolló vízfolyásokon érkező szennyezések csökkentése Cél: Az Öreg-Túr vízminőségi problémáját lapvetően az abba vezetett mellékvizek okozzák. Az intézkedés célja a Gőgő-Szenke, Tapolnok, Csomata, Tiszberki-Sár csatornák vízminőségi állapotának javítása. Ezek a vízfolyások is a VKI hatálya alá tartozó vizek, ezért a szennyezés csökkentésére nem csak az Öreg-Túr vízminőségének javítása miatt van szükség. 27

28 1. Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése (meglévő és új telepek, csatornázott és csatornázatlan területek) Az Öreg-Túrra vonatkozó intézkedéseknél elmondottak itt is érvényesek: első és legfontosabb feladat a meglévő, rosszul működő telepek (Fehérgyarmat, Túrricse) rendbehozatala (bővítés, korszerűsítés, nitrogénkezelési és foszforeltávolítási technológia javítása, iszapkezelés és elhelyezés megoldása). Emellett a jelenleg még csatornázatlan településekre vonatkozóan itt is két alternatívát vizsgáltunk: Az A változatban a szennyvíz program szerint új csatornahálózat és tisztítótelepek (Jánkmajtis, Csegöld, Penyige, Fülesd), valamint zárt tárolók és egy folyékony hulladék fogadó telep (Kisszekeres-Nagyszereres-Zsarolyán) épülne. Költség: Beruházás 2890 MFt, működés 225 MFt/év, évesített 390 MFt/év. A B változatban szakszerű egyedi megoldások épülnek minden jelenleg még csatornázatlan településen, és kiegészítő intézkedésként a Csengersimai telepen foszfor eltávolítást vezetnek be. Költség: Beruházás 2640 MFt, működés 185 MFt/év, évesített 330 MFt/év. Ebből Fehérgyarmat és Túrricse szennyvíztelepeinek rekonstrukciós költsége (A és B változatban ugyanaz): évesített költség 85 MFt 2. Csatornázott településeken a bekötések számának növelése. Eszköze a talajterhelési díj. Külön intézkedést nem igényel. A Túr vízgyűjtő csatornázott településein a rákötések aránya 2004-ben átlagosan mindössze 60%-os volt. A térség legnagyobb, 12 települést egyesítő regionális rendszerében (Túrricse) pedig az 50 %-ot sem érte el. Az alacsony kihasználtság a szennyvíz szállítása szempontjából nagyon kedvezőtlen, bűzproblémákhoz vezet, a szennyvíztelepet működésképtelenné teheti. 3. Földhasználatból származó szennyezések szabályozása A jelenleg rendelkezésre álló ismeretek birtokában a földhasználat megváltoztatásának szükséges aránya az egyes víztesteken csak nagyságrendileg becsülhető meg. Feltételezve, hogy az illegális szennyvízbevezetések és a tisztított szennyvizekkel érkező terhelések csökkentése eredményre vezet, a földhasználatból származó terhelésekből is mintegy %-os csökkentésre van szükség, elsősorban a Gőgő-Szenke, Tapolnok és Csomata csatornák vízgyűjtőjén. Ez összesen közelítőleg 0.7 tonna/év összes foszfor terhelés visszatartását jelenti, ami erdősítéssel (7000 ha, költség: 240 MFt/év), vagy a gyepek-legelők növelésével (10000 ha, költség: 190 MFt/év), illetve vizes élőhelyek kialakításával (lokális mélyedésekben a környező területekről lefolyó vizek visszatartására, 2000 ha, költség: 50 MFt/év) érhető el. Természetesen a realizálható intézkedés ezek ésszerű kombinációja, a jelenleginél természetvédelmi-ökológiai szempontból kedvezőbb földhasználati arányok kialakításával. A földhasználat váltáson kívül költségesebb talajműveléssel (talajjavítás, mélyszántás, vízvisszatartás elősegítése) is elérhető ugyanez a terheléscsökkentés (költség: 220 MFt/év). Ennél kedvezőbb, költséghatékonyabb megoldás a füvesített vagy erdősített táblaszegélyek, part menti védősávok kialakítása (költség: MFt/év). Összesített költségbecslés: 30%-ban művelési ág váltás, 30%-ban művelési mód váltás, 40%-ban sávok-szegélyek kialakítása esetén az évesített költség 150 MFt. 4. Csatornák kotrása A csatornákon fenntartó kotrást rendszeresen végeznek, de ez nem terjed ki a csatornák és az Öreg Túr teljes hosszára. A pangó vizes, kis lefolyású szakaszokon a víz magas oldott tápanyag tartalma miatt a növényzet elburjánzik. Az intenzív szerves anyag képződés gyorsítja a belső terhelést növelő feliszapolódást. Költség: Feltételezve, hogy a csatornák teljes hosszának (az Öreg-Túr nélkül 125 km) mintegy 25-30%-ában kellene a mederben lerakódott iszapot eltávolítani, ötévenkénti kotrással számolva a teljes vízrendszerre közelítőleg 30 M Ft éves fenntartási költséggel számolhatunk. A javasolt intézkedések várható eredményei: 28

29 - Az összes terhelés csökkentése (és egyben a Gőgő-Szenke és az Öreg-Túr kívánatos vízminőség javulása) szempontjából a fehérgyarmati szennyvíztelep korszerűsítése és bővítése a legfontosabb. A felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának eléréséhez azonban az összes intézkedés megvalósítására szükség van. Kapcsolódás más intézkedésekkel: - A földhasználat módosítását, a vizek visszatartását igénylő terheléscsökkentési intézkedések egyben hozzájárulnak az ökológiai-természetvédelmi szempontból kedvezőbb tájszerkezet kialakításához, az erdősültségnek és a terület mozaikosságának a növekedéséhez. A Bereg Az esettanulmány a Beregre, illetve az itt található főcsatornákra, azaz a Szipa-, a Csaronda-, a Dédai-Mitzés a Makócsa-főcsatornákra vonatkozik. Környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák és okaik, valamint az elérendő célok Figyelembe véve a VKI jó állapotra vonatkozó követelményeit, valamint a tervezés előző, második fázisában lezajlott társadalmi egyeztetés fórumain elhangzottakat, illetve az írásban érkezett megjegyzéseket, az 5. ábrán jelzett vízgazdálkodási problémákat tartjuk a legfontosabbaknak. 5. ábra Fontos vízgazdálkodási problémák és okaik: 1.) Kevés víz marad a területen okai: helyenként nem a területnek megfelelő földhasználat, belvízlevezetés. 2.) A mentett oldali holtágak gyenge vízellátottsága oka: a tiszai elöntések hiánya 3.) A beregi csatornák kedvezőtlen vízminőségi állapota okai: szántóföldek, települések A Tisza töltésezése előtt a Bereg vízben gazdag terület volt. Az árvízvédelmi töltések és a belvízlevezető rendszer együttesen alaposan megváltoztatták a tájat, két oldalról is csökkentve a terület vízkészletét: egyrészt megszűntek az árvízi elöntések, másrészt jelentősen nőtt a területről elvezetett csapadék mennyisége. A terület két fő problémája ennek megfelelően a holtágak vízhiánya, (nem kapnak utánpótlást a Tiszából) és az elvezetett belvíz, ami nem a vízfelesleg, hanem víztartalék. Az elvezetett belvíz mennyisége évente 30 millió m 3 -re becsülhető. A belvízelvezető rendszer kis mértékben a talajvizet is megcsapolja, azonban ez nem olyan jelentős, mint a Nyírség esetében, nem vezetett a felszín alatti víztest rossz mennyiségi állapotához. A tapasztalt talajvízszint-süllyedés okai jórészt inkább a határokon túli hatásokban keresendők. A rendelkezésre álló vízmennyiséggel együtt változott a földhasználat szerkezete. Korábban a 29