A gazdasági válság hatása a megújuló energiaforrások alkalmazására

Átírás

1 A gazdasági válság hatása a megújuló energiaforrások alkalmazására Az Energetikai Szakkollégium november 29-én a Jubileumi félév keretében egy, a gazdasági válságnak a megújuló energiaforrásokra gyakorolt hatásáról szóló előadást szervezett, melynek megtartására Bíró Péter, az MVM Partner Zrt. piacelemzési osztályvezetője lett felkérve. A megújuló energiák a válság előtt A megújuló energiaforrások alkalmazásában sem a válság előtt, sem a válság közben nem volt érezhető változás, a részarányuk a villamosenergiatermelésben folyamatosan növekedett. Mint az 1. ábrán is látható, egyedüliként a vízenergia területén nem történt jelentős bővítés. Ennek oka, hogy a kapacitások már az 1990-es évek előtt kiépültek. Legnagyobb felfutása a fa és faapríték felhasználásának volt, és elmondható, hogy a vizsgált időszakban a szél- és a napenergia támogatása dominálta a piacot. 1. ábra A megújuló energiaforrásokból kinyert energia értéke (PJ-ban) 1990 és 2010 között típusokra lebontva. Forrás: Eurostat A válság A 2008-ban kezdődő gazdasági világválság a mélypontját 2009-ben érte el, de ettől függetlenül még mindig nem érték el az országok a válság előtti szintet. Hazánk az EU-27-hez viszonyítva is távolodik. A krízis az állami forrásokat is

2 befolyásolta, befolyásolja, hazánk ebben a tekintetben is a régió egyik legrosszabbja, pedig a beruházók egyik fő szempontja éppen ez. A 2. ábrán levő diagram épp ezt mutatja 2004 és 2013 között (a 2012-es és 2013-as évi számok prognózisok). 2. ábra A külföldi tőke nettó direkt beruházásai 2004 és 2013között Forrás: Eastern Europe Consensus Forecasts A válságnak a megújuló energiaforrásokra gyakorolt hatása országonként másképp jelentkezett. Csehországban például egy úgynevezett napenergia buborék jött létre a túl magas átvételi ár miatt (kb. 50 cent/kwh). Ez azt okozta, hogy 2010-re a világ 6. legmagasabb kapacitása épült ki. Hogy ezt megállítsák csökkentették az átvételi árat, maximalizálták a támogatott teljesítményt (100 kwp-ig jár) és szabályozták a telepítésüket (csak házfalra vagy tetőre szabad telepíteni). Németországban csökkentek az átvételi árak, de nőtt a megújulók részaránya. Hogy megállíthassák ezt a folyamatot, az utóbbi két évben drasztikusan csökkenteniük kellett az árakat, viszont ennek hatására és az ázsiai napelemgyártó cégek árnyomása miatt német cégek mennek csődbe (például a Q-cells). Németországról, a különleges helyzete miatt, a későbbiekben még lesz szó. A legrosszabb helyzet Spanyolországban állt fel, 2012 január végén a spanyol kormány kénytelen volt a megújuló támogatási rendszert teljes egészében felfüggeszteni. Ez azt jelenti, hogy új szél-, nap-, kogenerációs és hulladékot égető erőmű nem kaphat már támogatást. Erre a drasztikus lépésre azért volt szükség, hogy a költségvetési deficitet csökkentsék és valamennyit lefaragjanak az ország 24 milliárd dolláros áramszolgáltatási adósságából. Magyarország Megújuló Hasznosítási Cselekvési Terve Magyarország a 2009/28/EK (RED) irányelv alapján elvállata, hogy 2020-ra az évi teljes bruttó energiafogyasztásnak a 13%-át megújuló energiaforrásokból állítja elő. Ezen célkitűzés miatt hozták létre ben a cselekvési tervet, amelyhez a megalapozó számításokat a GREEN-X modell segítségével

3 végezték el a szakemberek. A számítások elvégzése után az elérendő célt 13- ról 14,65%-ra módosították, amely eléréséhez a támogatási és szabályzási rendszer újragondolását, átalakítását (KÁT-METÁR például), az engedélyezési eljárások egyszerűsítését és a technológiai fejlődés révén elérhető beruházási költségek csökkenését javasolták. GREEN-X modell A tervezéskor használt módszer egy energetikai-közgazdasági modell, amely figyelembe veszi a hazai potenciálokat és 30 projekttípusra benchmark alapon számol: valós projekteket, külföldi példákat, technológiák termelési- és tőkeköltségét, valamint szakértőkkel készített interjúkat vesz figyelembe és ezek alapján számolja ki az optimális árat. A beruházáskor fontos szempont az ösztönzés, amelyet a vállalat kap, valamint annak a ténye, hogy a prémium eleinte magasabb később pedig lecsengő lesz. A számítások előtt a modellt aktualizálták és hazánk adottságainak megfelelően módosították. szél nap víz biomassza, biogáz, hulladék szénhidrogén szén atom 3. ábra A hazai villamosenergia-termelés megoszlása 2012 és 2020 között A 3. ábrán láthatók a tanulmány során kitűzött célok. A megújulók közül a biomasszára és a szélre helyezték a legnagyobb hangsúlyt, ezeknek kell a legnagyobb részt vállalniuk a termelésből a nem megújuló források mellett. A szélenergia a leggyorsabban integrálható forrás ezek közül, de hazánk elmaradásban van a beruházásokkal, 2009 óta nem adtak ki engedélyt új parkok létesítésére. Átvételi árak szél nap víz biomassza, biogáz, hulladék szénhidrogén szén atom A támogatás mértékének meghatározásakor figyelembe kellett venni a kiegyenlítési energia költséget arra az időre, amikor az erőmű nem tud

4 termelni vagy pedig szélerőművek esetén egy esetleges tároló beruházási költségét. Egy olyan árat kell megszabni, ami csábító lehet a beruházóknak, megérje nekik Magyarországon megújuló energiaforrást felhasználó erőművet létesíteniük. A 30 Ft/kWh átvételi ár a legalacsonyabb, amit meg lehet hirdetni, de mint az a 4. ábrán is látható, eltérő típusoknál más-más ár jöhet szóba. Ezeknél egy dolog közös: mindegyik jóval az átlagos nagykereskedelmi ár felett van. Az itt keletkező árrés nagy valószínűséggel a fogyasztóknál fog jelentkezni. 4. ábra Kétféle modellel becsült átvételi árak megújuló energiaforrásoknál A támogatás hatására nőni fog a támogatott termelők száma, amely növeli az állam részéről a támogatási rendszerbe tett pénz mértékét (a számítások szerint például a METÁR kasszába 2020-ban már körülbelül 225 milliárd Ft-ot kell betenni). Ezeknek az intézkedéseknek pozitív hatása is lesz, például a CO2-kibocsátás 20,5%-a, de a kedvezőbb modellváltozat teljesítése esetén akár 35%-a is kiváltásra kerülhet. Az eredmények figyelembevételekor több bizonytalansággal is számolni kell. Ilyen például, hogy nem tudhatjuk, hogy elértük-e a válság végét vagy még

5 rosszabbodhat a gazdasági helyzet, valamint az a tény, hogy a hazai szakpolitikában mindeddig csak meghirdetett, de a gyakorlatban egyelőre nem alkalmazott programok vannak és a tartósan felfüggesztett támogatási keretösszegek se javítanak a helyzeten. Ilyen problémákkal nehéz lesz elérni a 2020-as célokat. A német példa Az utóbbi idők németországi eseményeit a sajtó és a közvélemény egy része sikernek könyveli el, holott egy sok elemből álló árnyoldala is van. Az atomstop hatására Észak-Németországban nagy megújuló kapacitások kerültek beépítésre. Az itt termelt áram nagy része a cseh, a lengyel, a szlovák és magyar rendszereken keresztül jut el a dél-németországi, osztrák és déleurópai fogyasztókhoz, amely miatt az elmúlt hónapokban többször is kritikus helyzetbe került a tranzit országok villamosenergia-rendszere, néha akár a méretezési terhelés háromszorosával is meg kellett tudniuk birkózni. Éppen ezért az említett országok rendszerirányítói egy tanulmányt készítettek és juttattak el Németországba. Ennek a problémának a csökkentése egy 30 milliárd eurós vezeték beruházást kíván meg 2020-ig. A másik probléma az volt, hogy a különösen hideg időjárás miatt a leállított atomerőművi blokkokból, szén- és olajtüzelésű erőművekből többet is újra kellett indítani és osztrák importra is rászorultak a németek. Ezek pedig csak a rövid távú hatásai az atomstopnak. A Siemens becslése szerint az atomerőművek leállítása az országnak 1700 milliárd eurójába fog kerülni 2030-ig, nem beszélve Németország óriási értékű eszközeinek, vagyonelemeinek egy tollvonással való lenullázásáról. Ennek az árát pedig valakinek meg kell majd fizetnie! Jelenleg Európában Németországban az egyik legnagyobb a villamos energia fogyasztói ára, míg a legolcsóbb az egyik legnagyobb atomenergia felhasználó Franciaországé. A tőzsdén viszont a német ár két éves mélyponton van. De hogyan lehetséges ez? A kérdés megvizsgálásánál használjuk a magyar erőműparkot. Az 5. ábra bal oldalán található az import és a megújuló forrásokat felhasználó erőművek, míg a jobb oldalon a régi szén- és olajtüzelésű erőműveink. Minél több megújulót építünk be, annál inkább kiszorulnak a drága és szennyező erőművek (később persze a gazdaságosabbak is) a kötelező átvétel miatt. Ennek hatására a tőzsdén, ahol a megújulók támogatása nem jelenik meg, egyre inkább megy le az áram ára, míg a fogyasztó terhei nőnek, hiszen a rohamosan bővülő mértékű kötelező átvétel árát neki kell megfizetnie. Kérdéses, hogy ilyen következmények mellett megéri-e a megújulók minden határon túli felhasználása.

6 5. ábra A magyar erőművek által termelt villamos energia ára a nettó kapacitásuk függvényében Távlatok/Álmok Az Európai Bizottság decemberi döntésének értelmében 2050-ig 80%-kal kell csökkentenünk a károsanyag kibocsátást. Feltételezik ehhez azt is, hogy a villamos energia (reál) ára 2030-ig növekedni fog, de ezt követően az ellátás költségei az energiahatékonyság javulása és a technológia fejlődése miatt csökkeni fognak. Ezzel ellentétben az Európán kívüli tanulmányok a primer energiaforrások megállíthatatlan növekedését prognosztizálják a következő évtizedekre és erre a megújulók bővülése nem nagyon tud hatással lenni. Felmerül a kérdés, vajon van-e értelme az EU erőfeszítéseinek, miközben a legnagyobb kibocsájtók, Kína és India növeli az energiafelhasználását, és ebben a növekedésben a szén és a kőolaj a domináns. Ezen országok bár tettek ígéreteket a kibocsájtás csökkentésére, de ennél erőteljesebb ígéretekre van szükség. A kínai vállalás teljesülése esetén például 2020-ra 2300 millió tonnával nőne meg a kibocsájtása, ezzel szemben az EU megtakarítása 970 millió tonna lenne, ami a kínai bővülés mellett eltörpül. Ezeknek az adatoknak az összehasonlításához az is hozzá tartozik, hogy ezek eddig csak tervek, és a megvalósítás során esély van arra is, hogy a végleges értékek nem lesznek ekkorák.