Gönci kerület. Plebániák: 1. ABAUJ-SZÁNTÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gönci kerület. Plebániák: 1. ABAUJ-SZÁNTÓ"

Átírás

1 Gönci kerület. Esperes: N. tiszt. Liszkay Nándor, szentszéki ülnök, ker. tanfelügyelő, abauj-szántói plebános. Plebániák: 1. ABAUJ-SZÁNTÓ Hajdan mezőváros, jelenleg nagyközség Abauj-Torna megyében, a gönci járásban, az úgynevezett Hegyalja" bortermeléséről világhírű hegylánc délnyugati részén, 4379 lakossal. Hogy a plebánia mikor keletkezett, adatok hiányában pontosan meg nem határozható. Nagyon valószínű, hogy a midőn a templom épűlt, létesűlt egyszersmind a plebánia is. A plebániai templom góth stylben épűlt; ezt bizonyítják még a mai napig is fenmaradt egyes részei, úgymint a szentély szép metszésű csúcsíveivel, ablakaival, a templomnak külső pillérei, a melyek mind a XIII-ik századra vallanak. A város sok viszontagságon ment keresztűl, ugy a Giskrák huszitái, valamint a XVI-ik századbeli hitujítás alatt. A hitújítás, a mint mindenütt hazánkban, úgy itt is éreztette kártékony hatását; a város sok zaklatásnak volt kitéve. A XVII-ik században Rákóczi-birtok volt; később a m. kir. kincstár, majd pedig Trautzon herceg bírta, a ki behozott a városba 20 szász családot s alapította az ugynevezett Húszház" telepet a város északkeleti részén. Ezek azonban ma már teljesen magyarok s csakis vezetékneveik emlékeztetnek szász eredetükre. A hitujítás idejében a templom többször leégett, a kálvinisták kezébe került s a katholi-

2 ABAUJ-SZÁNTÓ. 79 kusok kénytelenek voltak a plebániai beltelken épült gazdasági épületben, ma borházban istentiszteletre összejönni; miután pedig később a plebánost is elüzették a városból, a monoki plebánia látta el a kath. hívek lelki szükségét. Míg végre évben március hó 23-án visszakapták a templomot a régi jogos birtokosok s ugyanazon év március 25-én Gyümölcsoltóboldogasszony tiszteletére újra felszenteltetett Gallovics János, akkori plebános Az ABAUJSZÁNTÓI PLEBÁNIA-TEMPLOM DÉLRŐL. idejében. Azóta a katholikusok zavartalan birtokában vannak templomuknak. Van a templomban egy fakeretbe foglalt, VI. Pius pápa által kibocsátott, év április hó 10-ik napjáról keltezett s gróf Eszterházy Károly, egri püspök által év szeptember 14-én láttamozott breve, melynek értelmében a hívek Gyümölcsoltó B. Asszony napján, mint a templom védszentjének ünnepén, továbbá Sz. István, magyar király és Sz. István, első vértanu ünnepe teljes búcsút nyerhetnek

3 80 GÖNCI KERÜLET A plebániai anyakönyvek csak évtől vannak meg. A segédlelkészi állomást herceg Bretzenheim Károly, a plebánia és templom egykori kegyura alapította. Az abaujszántói lelkészek névsora: Hancsek Miklós Liszkay v. Liptay Orbán Máthé László, minorita Gallovics János Szemerényi Mátyás Kellner János Hanák András Gillányi Károly Zboray Mihály Markovics János Lengyel József Liszkay Nándor Abauj-Szántóhoz a következő leányegyházak tartoznak: Cekeháza, Hernád-Büd, Gibárt, Pere s az ennek határában fekvő Süvegestanya. Perén a rk. hívek buzgóságából, a jótevők és királyunk ő Felsége I. Ferenc József adományából épült egy nyilvános kápolna, mely év augusztus hó 18-án lett a Szentháromság tiszteletére felszentelve. Kegyúr: báró Maillot de la Treille Györgyné, szül. báró Beust Margit Plébános: N. t. Liszkay Nándor, ker. esperes, szentszéki ülnök. Segédlelkész: T. Pollák János. A népesség száma: Az anyaegyházban Leányegyházakban : Cekeháza Gibárt Hernádbűd Pere (Süveges pusztával) Róm. kath Gör. kath Ágost Helvét Izrael Összesen: Távolság az anyaegyháztól km-ben

4 ABAUJ-SZÁNTÓ. 81 A megkereszteltek száma: 128. Házasságkötések száma: 24. A meghaltak száma. 70. A lakosság magyar-ajkú. Posta és táviró-állomás helyben, vasúti állomás: Forró-Encs. AZ ABAUJSZÁNTÓI TEMPLOM SZENTÉLYE. 6

5 82 GÖNCI KERÜLET 2. BODÓKŐ-VÁRALJA. Abauj-Torna vármegyének szép fekvésű, kitűnő levegővel, jó vízzel megáldott csinos mezővároskája, közel 1500 lakossal. A városnak, mint ilyennek, valamint a plebániának a története csak a XVIII-ik századig vezethető vissza; de a régi kornak annál több, annál szebb emlékei fűződnek magához a helyhez, melyen a község fekszik, valamint a tőle északnyugati irányban fekvő dombon épült bodogkői várhoz. A városkától keletre fekvő hegyen (Tóhegy) Bartalos. egri egyházmegyei áldozópap, kitűnő régészünk, avar gyűrűnek nyomaira akadt s úgy ez, mint az erdős hegység egyes részeinek elnevezése: vajda rét", leányvár", virágvár", vaskapú", radimáj", arra enged következtetni, hogy e hely eleinknek kedvelt tanyája lehetett. Ugyanezen hegy fensíkján fekvő mocsaras tónak partján ismételve eszközöltek már ásatásokat s ily alkalommal gyönyörű kőeszközök, vésők, kések, balták, nyílhegyek stb. kerültek mindannyiszor napvilágra. Úgy e leletek, mint a kipusztult szőlőterületek felforgatása közben talált számtalan urnadarabok, sőt egész urnák, mint a legrégibb kor temetkezésének eszközei azt mutatják, hogy e földet már a legrégibb időben is emberek lakták. Maga a vár, tekintve csekély terjedelmét és azon körülményt, hogy a történelemben csak jóval a tatárjárás után van róla említés téve, valószínűleg körül épűlt. Várnagyjai közül ismeretes a Bogátradván nemzetségbeli Izsépi ágból származó Olaszi János 1335-ben. A XIV. század végén Zsigmond király a Tomoriaknak adományozta után a vidékkel együtt a husziták kezébe került, de már 1459-ben Mátyás király azt visszaszerezvén (a szepesi káptalan levéltárában őrzött okmány szerint) pro meritis" Parlagi Pál és László testvéreknek adta Boldogkew" várát. Később vétel utján Martinuzzi Fráter Györgyé lett A mohácsi vész idejében Zápolyáé volt. Zápolyának Tokaj és Szinánál történt megveretése után Boldogkew és Regéc I. Ferdinánd hatalmába került Ferdinánd német zsoldosainak féktelen zsarolásai miatt a felvidék rokonszenve ismét Zápolya felé hajlott és midőn ennek Lengyelországban szervezett hada év

6 Boldogkőváralja. A templom és plébania az évi nagy tűzvész után gr. Péchy Emánuel Patronus által fényesen megújítva.

7 BODÓKŐ-VÁRALJA. 83 derekán az országba jött és Ferdinándnak Serédy parancsnoksága alatt álló seregét Sárospataknál megverte, Boldogkew és Regéc ismét Zápolya pártjára állott elején Serédy Gáspár, Kassa kapitánya Bebek Ferencet küldötte Boldogkő várának visszaszerzésére. A vár akkori kapitánya, Nádasdi Tamás Bebek hat heti ostromának vitézül ellenállott és a császáriak elvonultak anélkül, hogy a várat bevehették volna május, 19-én Fels Lénárd, császári vezér Regécet elfoglalta és a Kassán tartózkodó Zápolya segélyére siető Fráter Györgyöt a Tiszán túlra űzte; Boldogkőt is bevette ban özv. Patócsy Ferencné a gyulai vár helyett Boldogkő várát kapta cserébe Ferdinánd királytól ban Bebek Ferenc birtokába jutott, a ki a királyi róvót elfogatván ide záratta ban Bebek a várat két előkelő törökért Sárközy Ferencnek adta cserébe. Még ugyanazon évben I. Ferdinánd bodogkői várnagya Serényi Mihály volt A szepesi oklevél szerint birtokosai ezután: Bebek György, ki eladta. Sárközy Mihálynak Sárközy Boldizsár Makkházy Orsolya ban Vizkeleti Benedek ben Serényi Mihály és Gábor ban Brodarics Klára, Serényi Gábor felesége Bajini Zsófia ben Serényi Ferenc, per alatt volt a birtok. Versenyeztek érte: Pernessy András, Serényi Mihály és Serényi Ferenc, ki 1600-ig bírta; 1601-ben már Serényi Pálé. Ezután a Serényiek birták Bajimi Zsófia gyermekeivel; majd Palochay Anna, Kendy István neje 1619-től. Szikszay Mátyás 1627-től. Várkonyi János 1630-tól szept. 18-án a felsőmagyarországi vármegyék felkelő hadának Bodogkő váránál kellett összegyűlnie, hogy az ugyanaz évi országgyűlés határozata szerint Bakos Gábor vezérlete alatt a törökök ellen induljon ben Regéc a Thökölyi kurucainak kezeibe került, de Boldogkőt sikertelenül ostromolták és Becskereky Ferenc, kapitány őket elvonulásra kényszerítette ban azonban Thökölyi még is bevette. Ezek után a Palochay-Horváth család tulajdona lett, míg a család egyik tagja Szelepcsényi hercegprímásnál elzálogosította, kinek azután tulajdonává is lett. Szelepcsényi később a lőcsei jezsuitáknak ajándékozta. A XVIII. század II-ik felében Péchy Gábor, hétszemélynök és királyi tanácsos a várat s a hozzátartozó birtokot készpénzen megvette a jezsuitáktól. 6

8 84 GÖNCI KERÜLET ben építette a most is meglevő díszes családi kastélyt és a templomot. Ugyancsak az ő kívánságára helyezték át Boldogkő-Ujfaluból ide 1772-ben a plebániát. Maga Bodókő-Váralja községe a XVII. század közepéig csak mint puszta vagy majorság létezett. Ekkor a Palochay-Horváth család Palocsáról és környékéről tót nyelvű gör. katholikusokat telepített ide a község Rigóc" nevű részébe, mely a mai Váraljának alapja s ugyanez időtájban keletkezett ( ) a görög kath. plebánia is. A XVIII. század vége felé ismét a Péchyek hoztak Péchujfalváról és a többi sárosi birtokaikból szintén tót nyelvű róm. kath. telepítvényeseket. A városka összes középületei: a kath. templom, plebánia, tanítói lak és fiú-iskola a Péchyek nagylelkűségét hirdetik ben építtette gr. Péchy Jakobina, férj. gróf Zichy Rezsőné a csinos kisdedóvót és leányiskolát s azok vezetését a legszentebb Megváltóról nevezett soproni nővérek vezetésére bízta, kiknek az itteni rendházát előbb az alapítónő, most pedig fia, gr. Zichy-Meskó Jakab, cs. és kir. kamarás teljesen sajátjából tartja fenn. Van a községnek virágzó szőlőépítő-egyesülete is, mely Bodókő-Váralja, Ujfalu és Arka községek kipusztult szőlőinek felújítását kezdeményezte és nagyban előmozdította. A plebánia, a mint már érintve volt 1772-ben lett Bodókő-Ujfaluból ide áthelyezve; hogy Ujfaluban mióta létezett, az bizonytalan; valószínű azonban, hogy a XV. század elején már meg volt, mert Korponay monogr. szerint Ujfalu akkor már 40 portával bírt; a váraljai várban azonban volt egy várkápolna, melyben egy várkáplán végezte az egyházi teendőket. Egyike volt ezeknek a szerencsétlen Dévay Biró Mátyás, ki itt 1527-ben Tomory István káplánja volt, később pedig, mint magyar Luther" Kassára került. A jezsuiták idejében ők maguk látták el a bodókőváraljai hívek lelki szükségleteit. A plebániának 1726-tól vannak anyakönyvei, ezek tanusága szerint 1726-tól a következő plebánosok működtek Bodókő- Váralján, illetve 1772-ig Bodókő-Ujfalun: Bakos Ferenc Horánszky Pál Szlovenkay Jakab

9 Boldogkőváralja. A plebánia-templom belseje az évi megújitás után.

10 BODÓKŐ-VÁRALJA. 85 Pekárik János Szubszky Márton Andrássy Ádám Padvari Béla Kalotsay Tamás AZ ARKAI ÚJ TEMPLOM. Árvay Mihály Cserphy Ferenc Gellért (ferencr.) Pachold Antal l756. Melega János Simon István Füzesséry Pál

11 86 GÖNCI KERÜLET 15 Krasznyánszky András Bodnár János Dessewffy Nándor Répászky József Medveczky Ede Káger József A bodókő-váraljai plebániai templom építését megkezdte péchujfalusi Péchy Gábor; befejezte fia, II. Gábor ( ) ben kifesttette és feldíszittette gr. Péchy József és neje, Fáy Anna grófné ben leégett, de gróf Péchy Emmánuel újra felépíttette ban a templom ez időszerinti kegyura, gr. Zichy- Meskó Jakab ujra kifesttette és aranyoztatta a templom belsejét. A templom a Szentkereszt tiszteletére van szentelve s a Kereszt feltalálása és felmagasztalása" ünnepére pápailag kitüntetve. Van továbbá két nyilvános kápolnája, egy szt. Donát és egy a szt. Kereszt tiszteletére, mely utóbbi egyúttal a Péchy-család temetkezési helyéül is szolgál. Bodókő-Ujfaluban a régi templom előbb a falu közepén volt, a hol most az iskola áll, de a nedves talaj rongálta az épületet; 1825-ben a Bold. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása tiszteletére új templomot építettek a hívek Péchy József gróf támogatásával. E csinos templom magaslaton épült s uralja az előtte elterülő szép völgyet. Arkán Jézus Szent-Szíve tiszteletére 1903-ban új templom épűlt. Kegyúr: zicsi és vásonkeői gróf Zichy-Mesko Jakab, cs. és kir. kamarás. Plebános: T. Káger József, kerületi jegyző. Segédlelkész: T. Szedlák Ede. A népesség száma: Róm. Gör. kath. kath. Az anyaegyházban (Aba, Tuzsa és Pukkancpusztákkal) Leányegyházakban: Alsó-Céce * 8* Arka Bodókő-Ujfalu * 17 Felső-Céce Ö sszesen: Ágost. Helvét Izrael. Távolság az anyaegyháztól km-ben

12 Boldogkőváralja A Gr. Péchy-család sírboltja.

13 FONY. 87 A megkereszteltek száma: 48. Házasságkötések száma: 17. A meghaltak száma: 49. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, táviró-állomás : Abauj-Szántó, vasúti állomás Forró-Encs. 3. FONY. Kisközség Abauj-Torna megye gönci járásában. A régi időben már plebánia volt, azonban, midőn a reformátusok a plebánia belsőségétől nyugatra fekvő kertet elfoglalták (hol jelenleg is imaházuk és iskolájuk van), sőt a plebánost is megölték, Hejcéhez csatolták leányegyház gyanánt. A hívek sokszoros, állhatatos kérelme folytán évben ismét önálló plebániává lett. Düledező templomát Trauczon Vilmos herceg újból fölépíttette és Ujházy Károly, hejcei plebános Nep. Szt. János tiszteletére megáldotta október 9-én. E templomnak belsejét a hívek buzgóságából évben díszesen kifestették; külsejét jelenlegi kegyura újította meg. Az anyaegyházhoz tartozó Regécke fiókegyháznak is volt hajdan temploma, mit az egyházlátogatási okmány írója onnan következtet, hogy létezett akkor egy misekönyv, mely a regéckei templom tulajdona volt. Hogy a falunak mely részén állhatott ez a templom, ma már nem lehet meghatározni. Volt továbbá a szép fekvésű regécei várban is kápolna, melynek harangját Rákóczi Ferenc önttette. Ezen harang jelenleg a regéckei hitközség tulajdona. A regéckei hívek adományából épűlt évben egy kisded kápolna a Rózsafűzér Királynéja tiszteletére. A lefolyt száz évben a következő plebánosok látták el a hívek lelki szükségleteit: Ghillányi Károly Zboray Mihály Markovich János Balássy Alajos

14 88 GÖNCI KERÜLET 5 Ruzsinszky György Stipula Antal Zboray János 1888 A fonyi plebánia anyakönyvét évben kezdték írni. Az anyaegyházhoz tartozik két község: Mogyoróska és Regécke leányegyházként, továbbá két tanya, úgymint Fonyi-Csonkás és Bolhás-tanya s végre a fonyi malom. Templom e községekben jelenleg nincs. Kegyúr: Mattencloit Richárd báró. Lelkész: T. Zboray János. A népesség száma: Róm. kath Gör. kath. Ágost. Helvét. Izrael. Az anyaegyházban (Csonkás és Bolhás-tanyával) * 55* Távolság az anyaegyháztól km-ben Leányegyházakban : Mogyoróska * Regécke Összesen: A megkereszteltek száma: 42. Házasságkötések száma: 4. A meghaltak száma: 24. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, táviró-állomás: Gönc, vasúti-állomás: Hidas- Németi. 4. FŰZÉR. Kisközség Abauj-Torna vármegye fűzéri járásában. A füzéri egyház keletkezésének ideje ismeretlen, de ősrégi voltát hangosan hirdetik a község felett emelkedő várnak romjai, különösen pedig a góth stílű, merész ívezetű várkápolna maradványai, melyekhez a fűzéri egyház története fűződik. A fűzéri vár a történészek föltevése szerint a magyarok bejövetele alkalmával már állott, mert építési modora azonos s

15 FÜZÉR. 89 egykorú a szalánci várral, melynek építését neve után Zalán, bolgár fejedelemnek tulajdonítják. A legrégibb hiteles följegyzés a fűzéri várra vonatkozólag 1262-ből való, mely szerint V. István király a várat nővére fiainak, Ratiszlav, macsói bántól származó Mihály- és Bélának adományozta. Utóbb a Drugettek kezébe került, majd 1430-ban Zsigmond király Perényi Péter fiainak: János- és Miklósnak adományozta. A Perényi-család majdnem másfél századig bírta. A FŰZÉRI VÁRROM (KÁPOLNA) ban Zápolya János megkoronáztatván Székesfehérvárott, a koronát Perényi Péter, koronaőrre bízta, ki azt a fűzéri várban rejtette el s 1527-ig ott volt. Ugyanezen évben I. Ferdinánd kezére jut ben már Báthory István birtokában volt a vár. A fűzéri egyházra nézve a legnevezetesebb esemény a hitújítás idejére esik. Ugyanis az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Csepellényi György remete, szt. páli szerzetes s fűzérvári plebános, mint apostoli térítő működött s Kálvin követői közűl sokakat visszaszerzett a kath. egyháznak, sőt még más hét községet is megtérített. Ezzel a makacs kálvinisták gyűlöletét vonta magára, kik máj. 25-én éjjel a plebániára törtek, a szent férfiút magukkal hurcolták, míg végre ugyanazon év május 28-án

16 90 GÖNCI KERÜLET ellene felbőszülve, a falu közelében, az úgynevezett hadi úton" megölték. A vértanú teste a s.-a.-ujhelyi hajdan pálos ez időszerint pedig kegyes-rendi szerzetesek sirboltjában nyugszik. Csepellényi György emléke a fűzéri plebánián az egyházlátogatási okmány följegyzésén kívűl egy kis képpel van megörökítve. A jelenleg plebániai templomot, melynek épitési ideje ismeretlen, a kálvinistáktól 1737-ben Desseffy Ferenc foglalta vissza s adta át a katholikusoknak ben gróf Károlyi József toronynyal ékesíttette föl s a mostani szentéllyel meghosszabbította. Ugyanő ajándékozta az egyháznak a mostani plebániai épületet s belsőséget, mely hajdan Desseffy-cúria volt. A hajdani plebánia a patak mellett az úgynevezett konyha kertben" volt s két külön épületből állott, melyek közűl az egyik a plebános, a másik a cselédség lakását képezte. Nagy szerencsétlenség érte Fűzér községét április 14-én. Iszonyú szélvész dühöngött; egy házból tűz ütött ki, ellenállhatatlan gyorsasággal terjedt s majdnem az egész falu elhamvadt. A templom az iskolával együtt leégett s ez alkalommal egy régi emléktől fosztatott meg az egyház: a nagyharang, melyet 1596-ban öntöttek, a tűzben megolvadt. A hívek adakozásából s a templom pénztárából fedezett költségen állították a jelenlegi nagy oltárt 1875-ben védszentjének, szt. István, magyar királynak tiszteletére; 1877-ben pedig az új orgonát. Végül 1895-ben a hívek, a kegyuraság adománya s a templom pénztárának igénybevételével a fűzéri templom, mely eddig csak meszelve volt, kifestetett, új tetőt s beton alapot nyert és egyúttal a kórusát is kiépítették. A fűzéri plebánia anyakönyvét 1737-ben kezdték vezetni. A fűzéri plebánián működött lelkészek névsora: Boldog Csepellényi György, pálos atya Furdini János Pollyák Ferenc Ivanovics Márton Lánczy András Miazdra János Hedry Károly, egyházmegyei pap Mrász János

17 FÜZÉR. 91 Toldy Lőrinc egyházmegyei pap Komjáthy Pahtaleon Jakab Bezerédy Károly Tóttmezey József Fábry József Bányász György 15 szalai Csóm József Molnár Jakab Kvartek Ádám Piller István Szent-Léleky Géza Hupka Károly Sándor János Farbáky Kasszián Bella Soma Tasnády József Csurilla Ágoston Novak László A fűzéri plebániához leányegyházként 5 község tartozik: Hollóháza, Kajata, Komlós, Nyíri és Pusztafalu. Ezeken kívűl a község határában fekvő tanyák és erdei lakok u. m. Ligetpuszta, Lászlótanya, Vereshegy, Sötétvölgy, Izra, Erzsébettanya, Kápolnapuszta, Jenyű, Koplaló és Kucorgó tartoznak Fűzérhez. Templom a leányegyházakban sehol sincs. Hollóháza község mellett az erdő szélén hajdan pálos-kolostor állott, melyről bővebb adatok hiányoznak. Ma már csak alapkövei láthatók. A dűlőt, a hol állott, ma is klastrom dűlőnek" nevezik. Nyíri községnek hajdan volt temploma. E községhez tartozó Kápolna-puszta közelében, a patak felett van egy régi, elhagyott temető s ennek a közepén állott a templom. A hitújításkor azonban elpusztúlt; még 1788 körűl állottak falai, de minthogy a kath. hívek csekély számmal voltak, a templomot rendbeszedni nem bírták; a kálvinisták a falakat lebontották, a köveket elhordták s azokból építették föl a Nyíri község közepén álló templomukat. Utóbb a kegyúrrá lett s már említett gróf Károlyi József ezért 1808-ban kárpótlásúl a kath. hitközségnek egy fél

18 92 GÖNCI KERÜLET telket s belsőséget ajándékozott; ezen a helyen áll ma is a róm. kath. iskola. Kegyúr: nagykárolyi gróf Károlyi László. Lelkész: T. Nóvák László. A népesség száma : Az anyaegyházban : Leányegyházakban : Hollóháza Kajata Komlós Nyíri Pusztafalu Tanyákon és erdei lakokban Róm. kath. Gör. kath. Evang. Helvét Izrael * 7 94* * * Összesen: Távolság az anyaegyháztól km-ben A megkereszteltek száma : 60. Házasságkötések száma: 8. A meghaltak száma : 38. A lakosság magyar-ajkú. Posta: Abauj-Komlós; távíró- és vasúti-állomás: Legenye- Mihalyi; távbeszélő helyben. 5. GÖNC. Nagyközség Abauj-Torna vármegye gönci járásában. Egyházának története a várossal kapcsolatosan, az Árpádházi királyok idejébe nyúlik vissza. II. Géza alatt Gönc, a körötte fekvő 10 községgel, német telepítésekből alakúl, s mint a királyné birtoka szerepe] a nagyváradi káptalan által a XII. század derekán az uradalom hűtlen sáfárja ellen hozott tűzpróba-itéletben. Valószínű, hogy ősrégi egyháza keletkezése is ezen időbe esik. Gönc földesura Róbert Károly alatt Omode palatínus. N. Lajos 1349 körül két pálos-kolostort emel a várost övező erdős völgyekben: a felső a B. Sz. Mária'', az alsó Sz. Katalin szűz'' tisztele-

19 GÖNC. 93 tére szentelt templommal. I. Ferdinand lutheránus hadvezére, Schwend Lázár 1541-ben e kolostorokat lerombolta s azok lángjainál gyújtotta meg a Hernád-völgy részére az Új-Evangélium" szövétnekét. Gönc Hollós Mátyás alatt jut virágzása tetőpontjára. Robot, vám, tized s más adók alól királyi levéllel fölmentést kap; önálló törvénykezést, pallos- és vásárjogot nyer, sőt a szabadalmas városok" rangjára emelkedik. Eme kiváltságokat I., II., III. A GÖNCI PÁLOS-ZÁRDA ROMJAI. Ferdinand, Rudolf és III. Károly királyok újra megerősítik ben Mátyás két malom-helyet adományoz az egyháznak. E fejedelmi ajándékról szóló oklevél már egy létező templomról emlékezik meg, melyet a plebániai Protocollum" krónikásai mint Basilica pomposa magnifica-t emlegetnek. II. Ulászló idejében Gönc Zápolya István, János király atyjának birtokába jut, ki 1499-ben mise-alapítványúl a szepesi káptalannak adományozza. Thurzó Elek 1531-ben a Zápolya örök-

20 94 GÖNCI KERÜLET séggel Göncöt is megkapja I. Ferdinándtól. Az új földesúrral a lutheránus vallás is terjed. Engel, prot. történetíró említi, hogy 1556-ban már Synodust tartanak a gönci egyesült protestánsok az Úr-vacsora kérdésében, melyre nézve a Béza által szerkesztett genfi hitvallás lett elfogadva. Ekkor emelkednek túlsúlyra a kálvinisták; hozzá még Dobó István nyeri el 1557-ben a gönci uradalmat I. Ferdinándtól. Károlyi Gáspár, előbb kath. pap, 1569-ben már mint prédikátor szerepel Göncön. A templom is kezükbe került, mert 1575-ben harangot öntetnek maguknak, mely utóbbinak tulajdonjoga II. József alatt nagy pört támasztott. Károlyi alapítja a híres gönci ref. iskolát 1585-ben. A vizsolyi Biblia 1589-ben kerül ki a sajtó alól. Az elnyomott katholikusok eközben, úgy látszik, felszínre kerülnek, követelik elfoglalt templomukat; vissza is kapják, de fájdalom, csak romjaiban, mert a kálvinistahad 1641-ben, Tarczali Pál prédikátor idejében, feldúlja s a szentély és sekrestye határfalainak kivételével, földig rombolja a fényes Basilica"-t. Klobusiczky Ferenc, zempléni alispán által az 1681-iki soproni törvények alapján, 1687-ben királyi rendeletre feloszlatott sárospataki Collegium tanítóinak egy része Göncön húzódik meg. Iskolát alapítanak hamarosan, de mindössze 7 évig és 8 hónapig állhat ez fönn, mert 1695-ben a kassai jezsuiták zálogjogon megszerezvén a gönci Csáky-féle uradalmat, az iskolát szétugrasztják s helyette Convictus"-t állítanak. A templom és a plebánia ismét visszakerül a katholikusok kezébe; ezek azonban nem sokáig maradhatnak a helyzet urai. Ugyanis az utolsó Rákóczy-mozgalmak idején a lakosság a fölkelőkhöz csatlakozik s bosszúját a katholikusokon tölti. Megint a kálvinisták az urak. II. Rákóczy Ferenc Göncöt a Szabad Hajdúvárosok 1 ' sorába emeli és messzemenő kiváltságokkal ruházza fel. A trencséni szerencsétlen napok után Eleonora Auguszta, I. József özvegyének rendelete alapján, Gönc is előbbi urának, a jezsuitáknak birtokába helyeztetik viszsza. Ekkor 1711-ben kerül a templom harmadszor és legutóljára a kálvinistáktól vissza jogos tulajdonosuk, a katholikusok kezébe ben Göncöt a Csáky grófok visszaszerzik ben a templomot a számtalan és veszélyes repedések miatt bezárják; az istenitiszteletet előbb a Convictusban, utóbb a plebánia-épület-

21 GÖNC 95 ben tartják ben Kruzslyák István, plebános az egri püspök engedélye alapján új plebániai épületet emel. Az 1782-ik évben Kassán is kihirdetett Türelmi Rendelet" folyományakép a gönci kálvinisták 1784-ben Oratoriumot építenek. Megindítják a katholikus templom ellen a már említett harangpört. Sok huza-vona után végezetre is a harang tulajdonjogából a kálvinistákat birói itélettel kirekesztik ben Simálcsik lelkész új templomot épít ben egy új orgonát szerez a hitközség. Az 1791-ben dühöngött tűzvész a plebánia- és templom-épületeket teljesen elhamvasztotta; az elolvadt harangokat Eperjesen újra öntötték. A kassai püspökség megalakítása után, az 1807-ik esztendőben Gedeon Mihály, plebános özv. gróf Csáky Istvánné kegyúrnő 2000 frt adqmányán a megrepedt templomot kiigazíttatja ban toronyórát készíttetett a hitközség 900 r. forinton ben készült az egyházlátogatási okmány. A kavicsos és vadvizes talajon épűlt templom ig újra igazítás alá kerűl. Alapos javításon és átalakításon megy keresztűl a templom az új kegyúrnő, özv. erdődi gróf Pálffy Miklósné, szül. Fredro Henrietta grófnő bőkezűségéből években ben a régi helyett új toronyórát csináltat a város ban a r. kath. hitközség szép orgonát szerez a templomba. Ugyanezen évben a kegyúrnő a plebánialakot teljesen átjavíttatja; a gazdasági épületeket már a plebános építteti ki, mely utóbbiak azonban az 1895-ben dühöngő tűzvész martalékáúl esnek. Később azonban felépíttették s a templomot is átjavíttatták. A templom szent Imre, magyar királyi herceg tiszteletére van szentelve. A plebánia anyakönyveit 1714-től írják. A gönci r. kath. plebánia lelkészeinek névsora: Lehóczky András Andrásovits Ádám Galovics János Sartoris György Luteczky János Kruzslyák József Simalcsik István Gedeon Mihály Gálcsik János

22 96 GÖNCI KERÜLET 10 Ferdinandy Sándor Kádas István Drisnyey János Bódy Barna 1892 A gönci plebániához két község: Telkibánya és Zsujta, továbbá: Eresztvény, Szabadföld (Újvilág) tanyák és Köszörülő-malom tartozik mint leányegyház. Csak Telkibányán van templom a B. Szűz születésének emlékére szentelve, melyet Schwarzenberg Karolina hercegnő, néhai regéci Breczenheim Ferdinand herceg özvegye emelt 1862-ben. A jelenlegi kálvinista kézen levő imaház 1561-ben még kath. templom volt, de az akkori földesúr, Dobó István kiűzte onnét a katholikusokat. A Rákóczy-mozgalmak alatt a szentély szétrombolt falaiból négyszögletesre lett alakítva. Szép freskóképeit a legutóbbi ujítás alatt levakarták. Kegyúr: erdődi Pálffy László, Henrik gróf. Plebános: T. Bódy Barna. Segédlelkész: T. Horváth Géza. A népesség száma : Róm. kath. Az anyaegyházban: Leányegyházakban: Telkibánya 247 Zsujta 313 Eresztvényi tanya Szabadföld (Újvilág) Köszörülő Gör. kath. 34 Ágost. Helvét. Izrael * 295* * * 48 Távolság az anyaegyháztól km-ben 10 5 Összesen: A megkereszteltek száma: 67. Házasságkötések száma: 11. A meghaltak száma: 49. A lakosság magyar-ajkú. Posta és távíró-állomás helyben, vasúti állomás : Hidas- Németi.

23 Kassai Dóm. Az ÚRVACSORA oltára, egykor a bártfai SZT. EGYED templom tulajdona volt, honnan 1896-ban hozták át a Dómba. Az oltár fölött a Dóm egyedűli ép freskója, mely az utolsó ítéletet ábrázolja, a két részre osztott kép felső része, a szivárvánnyal övezett s azon ülő és kétélű pallost tartó VILÁGBÍRÓT, alúl. - a CREDO egyes ágazataiból vett s mondatszalagokra írt szavakat és jelvényeket tartó apostolokat ábrázol. Az évi restauráció alatt ezen freskó is meg lett újítva s a pokol torkát ábrázoló lángot lövelő, nyitott szájú sárkány be lett festve. A kőből faragott oszlopcsomós pilléreken látható sötét foltok, az évi óriási tűzvész maradványai.

24 GÖNC-RUSZKA GÖNC-RUSZKA. Gönc-Ruszka község Abauj-Torna vármegye gönci járásában. Ezen helységnek nevét a régi oklevelekben többféleképen említik. Néhol Ruzka-Ruska, Penig-Ruszka, Wruzka; később földesuráról Kornis-Ruszkának nevezik, mely nevet pecsétjein is viselte az ujabb időkig; a bírák hivatalos okmányaikban is így nevezték; most Gönc szomszédságáról Gönc-Ruszkának hívják. Alapítása a XI. század vége felé vagy a XII. század elejére esik s egyike volt a királyné 10 sváb helységeinek: villa teutonica regnialis. A váradi tüzesvas-itélőszék jegyzőkönyvében 1219-ben már nyoma van Ruszka községnek. Ugyanis több göncruszkai lakos lopással vádoltatván, tüzesvas próbát állottak ki. Közülök 9 megigazult justificati sunt, kettő megégett évben gróf Ruszkai Benedeknek (comes Benedictus de Wruska) fiai: Péter, Isyp (József) és Kázmér bírják zálogképen, melyet Isypi Stauch fia, Jakab gróf (comes Jacobus filius Stauch de Isyp) s ennek fia, Mihály Ruszka helységét örökösen általváltják Benedek mesternek és Péter grófnak, a Ruszkai Benedek fiainak. Ruszka mellett közvetlen Oroszi nevü helység is létezett. Ezen Oroszi helységnek jelenleg semmi nyoma sincs; minden jel azonban oda mutat, hogy a két közelfekvő helység összeolvadt. Erre különösen abból lehet következtetni, hogy a jelenlegi Gönc-Ruszkát Penig-Ruszkának is hívták. Penig pedig felet jelent, azaz Ruszkát Oroszi nélkül. Plebániája már 1334-ben virágzott. György, egri helynök, kanonok s palai főesperes parancsolja két plebánosnak 1372-ben, hogy Ruszkai Nagy fiának, Demeternek birtokát becsüljék meg, mivel Bezzegh János fiának, Miklósnak az anyja hitbérét, testvérének Klárának leányi negyedét kiadni nem akarja. Innen látszik, hogy Ruszkát ezen időben közbirtokosok uralták. Később Giskra, cseh vezér birtoklása idejében torony épült a templomhoz, az itt levő kelyhesek beolvadtak a róm. kath. hívek közé s a hitújításig vallásbéke honolt a község lakosai között. 7

Nyitra felől Turóc-völgyébe

Nyitra felől Turóc-völgyébe Nyitra felől Turóc-völgyébe Felsőelefánt (Horné Lefantovce) Kisebbik kastélya eredetileg az 1369-ben létesült pálos kolostor, a rend tartományi főnökének székhelye és a novícius szerzetesek szemináriuma

Részletesebben

Szent Mihály- Székesegyház. Veszprém

Szent Mihály- Székesegyház. Veszprém Szent Mihály- Székesegyház Veszprém Alapítása I. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról;

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

A keszegi leányegyház (filia) története

A keszegi leányegyház (filia) története A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött

Részletesebben

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek

Részletesebben

Mogyoróska. házasságok

Mogyoróska. házasságok Mogyoróska esk. tanú Baskón Ivancsó György baskói kántor (Sajna Mihály és Novák Anna) 1829. febr. 9. 1862. jan. 27. (Kiss Mihály és Pauliscsák Mária) 1867. szept. 2. (Koritár József és Kusnyír Terézia)

Részletesebben

BAZ Megyei természetjáró Szövetség

BAZ Megyei természetjáró Szövetség Zempléni-hegység jelzett turistaútjainak jegyzéke Kék sáv Országos Kéktúra Gibárt Hernád-híd - Hollóháza Gibárt Hernád-híd Alsócéce Boldogkőváralja v. á. Boldogkőváralja Arka Mogyoróska - Regéc Istvánkúti

Részletesebben

Javaslat. a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette: Árgyelán Erzsébet

Javaslat. a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette: Árgyelán Erzsébet 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Árgyelán Erzsébet. Kétegyháza 2016.

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu) PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.

Részletesebben

Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ

Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó Jelzése: piros

Részletesebben

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK 16 17. század Osiris Kiadó Budapest, 2002 TARTALOM ELOSZO JEGYZETEK AZ ELŐSZÓHOZ n 25 SZEPETNEKI GÁSPÁR MESTER, VESZPRÉMI ORKANONOK ÖSSZEÍRÁSA (1554) Szepetneki

Részletesebben

A NICKI SZENT ANNA TEMPLOM

A NICKI SZENT ANNA TEMPLOM A NICKI SZENT ANNA TEMPLOM Egyházasniczk István király rendeletére Nyiec településen kilenc falu templomot épített, az első okleveles említése 1267-ből való, 1328-ban a templom titulusa Szent Miklós Feltehetően

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Határtalanul a Felvidéken

Határtalanul a Felvidéken Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Ugodi plébánia levéltára

Ugodi plébánia levéltára Ugodi plébánia levéltára Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Ugodi plébánia levéltára (VÉL:Pl Ugod) Raktári egység száma: 15 doboz + 42 kötet Terjedelem: 3,425 ifm + 1

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 2007 ŐSZ RABB PÉTER BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK FOGALOMMAGYARÁZAT PLÉBÁNIA: Olyan egyház, ahol az istentiszteletet nem a püspök, hanem egy pap végzi. Őt

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

1. A javaslatot benyújtó személy (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Velencei Helytörténeti Egyesület

1. A javaslatot benyújtó személy (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Velencei Helytörténeti Egyesület Velencei Értéktár A Velencei Értéktár Bizottság 2015. december 7-i ülésén VÉB/2015/ 40 határozatszám alatt a Római katolikus templomot a Velencei Értéktár részének nyilvánította. A döntés az alábbi javaslat

Részletesebben

Az interjúalany és családja

Az interjúalany és családja Az interjúalany és családja Interjúalany Victor István Születési hely és idő: Budapest 1932. Szabadszállás, Uzd, Hejce, Sárospatak Iskolai végzettség: ref. theológiai akadémia (Budapest) lelkész, vallástanár

Részletesebben

Ugodi plébánia levéltára

Ugodi plébánia levéltára Ugodi plébánia levéltára Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Ugodi plébánia levéltára (VÉL VI.148.) Raktári egység száma: 15 doboz + 42 kötet Terjedelem: 3,6 ifm + 1 doboz

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA FELVÉTELI KÖRZETE A 2017/2018. TANÉVBEN VECSÉS

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA FELVÉTELI KÖRZETE A 2017/2018. TANÉVBEN VECSÉS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA FELVÉTELI KÖRZETE A 2017/2018. TANÉVBEN VECSÉS Köznevelési intézmény: Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi és Kétnyelvű Általános Iskola Anton Grassalkovich Grundschule Wetschesch

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

Szent Erzsébet út SÁROSPATAK KASSA

Szent Erzsébet út SÁROSPATAK KASSA Szent Erzsébet út SÁROSPATAK KASSA SZOLGÁLTATÓI füzet Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 HU-SK 2008/01/ 1.3.1 www.husk-cbc.eu. Sárospatak 3950 Szent Erzsébet Ház Szent

Részletesebben

Főoltár Templomunk legimpozánsabb berendezési tárgya. Süttői vörösmárványból készült, korai empire stílű, valószínűleg a templom építési idejéből származik. A szarkofágalakú stipesen újabb, ércajtóval

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Álmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is...

Álmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is... 2013 október 16. Flag 0 Értékel kiválasztása Még Givenincs Álmodik értékelve a múlt - Szent Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Rudabánya - amelynek neve az ószláv érc, vasérc szóból származik - első írásos említe

Részletesebben

Kiegészítı és gyakorló feladatok a 9-10/8-as leckéhez Reformáció és katolikus megújulás a szétszabdalt Magyarországon

Kiegészítı és gyakorló feladatok a 9-10/8-as leckéhez Reformáció és katolikus megújulás a szétszabdalt Magyarországon Kiegészítı és gyakorló feladatok a 9-10/8-as leckéhez Reformáció és katolikus megújulás a szétszabdalt Magyarországon I. Teszt 1. Ki volt az alábbiak közül katolikus püspök? a. Bornemissza Péter b. Forgách

Részletesebben

MŰEMLÉKEK. MK= műemléki környezet

MŰEMLÉKEK. MK= műemléki környezet MŰEMLÉKEK Legend: M = műemlék MK= műemléki környezet Bodrogkeresztúr M 1394 00863/1953 hrsz.: 7 R. k. templom, késő gótikus, 15. sz. vége MK 6686 16114/1968 A r. k. templom műemléki környezete M 1396 50041/1958

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

I. feladat. Ne a tojást törd!

I. feladat. Ne a tojást törd! I. feladat Ne a tojást törd! Köszöntelek benneteket! Remélem sok tojást sikerül gyűjtenetek a mai napon! Fejtsétek meg a rejtvényt! 8 tojás (Megoldásonként 0,5 pont jár.) 1. Ilyen típusú épületben kötött

Részletesebben

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 2007 ŐSZ RABB PÉTER BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK FÉLÉVI MENETREND 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 09. 14. BEVEZETÉS, KUTATÁSTÖRTÉNET 09. 21.

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

A csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II.

A csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. - 1 - I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. Rákóczi Ferenc. 2. 1704-ben tábornaggyá nevezték ki és rábízták Erdély védelmét a felkelő kurucok ellen. 3. Részt vett

Részletesebben

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ Az Anjou-kor

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ Az Anjou-kor liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ Az Anjou-kor I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Az ország főpapjai, bárói, nemesei és

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. február 9-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. február 9-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. február 9-i ülés Az ülés napirendje 1. Pontormo, Jacopo (Pontormo, 1494 1557)-nak tulajdonítva: Mária gyermekével, Keresztelő Szent Jánossal és két angyallal, 1523 körül

Részletesebben

Indiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben

Indiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben 2010 november 13. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Indiaiértékelve titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Mérték Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.- 1/5 2/5 3/5

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár 8200 Veszprém, Vár utca 16., tel. 88/ , fax 88/

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár 8200 Veszprém, Vár utca 16., tel. 88/ , fax 88/ Csót plébánia levéltára Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Csót plébánia levéltára (VÉL VI.42.) Raktári egység száma: 12 doboz, 1 köteg Terjedelem: 2,14 ifm Évkör: 1779

Részletesebben

Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Debreceni Vörösmarty Mihály és Alapfokú Művészeti Iskola Megyei Német Nyelvi Verseny Eredménye 2016. november 28. 5. osztály Elérhető pontszám: 79 pont S.sz. Név Iskola Felkészítő tanár Pontszám Helyezés

Részletesebben

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/202. (III.30.) rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről. melléklet H B T Jelmagyarázat Homlokzati elemek, vakolatdíszek - architektúra,

Részletesebben

Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok. Szepességi kéthajós templomok

Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok. Szepességi kéthajós templomok Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok 01 A Szepesség története. Elnevezés, kialakulás, bevándorlás Hospes saxones de Sepces. A bányavárosok. A Szepesség szerepe a magyar városiasodásban. A bányavárosok

Részletesebben

III. Sacai kerület. Plebániák:

III. Sacai kerület. Plebániák: III. Sacai kerület. Esperes: Főtiszt. Antal Károly, c. kanonok, kerületi tanfelügyelő, abauj-tihanyi plebános. Alesperes: N. tiszt. Fischer Antal, miszlókai plebános.. Plebániák: 1. ARANYIDKA. Abauj-Torna

Részletesebben

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 1. Leszármazási táblázat

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET.

a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET. LT t cl S 11 cl s a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET. A földadó-kataszter nyilvántartásának czélja és tárgya.

Részletesebben

Veszprémi Szent Mihály plébánia levéltára (letét)

Veszprémi Szent Mihály plébánia levéltára (letét) Veszprémi Szent Mihály plébánia levéltára (letét) Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Veszprémi Szent Mihály plébánia levéltára (VÉL:PL Veszprém Szent Mihály) Raktári

Részletesebben

Nőtincs és a pecsétes téglák

Nőtincs és a pecsétes téglák Nőtincs és a pecsétes téglák Eczl József és Menyhárt Miklós A településről röviden A község Nógrád megye délnyugati részén, a Naszály hegy lábánál, a Lókos és a Hangya patak völgyében ad otthont az itt

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

Javaslat a A Szent Imre templom épülete

Javaslat a A Szent Imre templom épülete Javaslat a A Szent Imre templom épülete Készítette: Czöndör Mihályné (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. július 15. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat az Útmenti keresztek Apátfalván települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Veréb Anett

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

Windsor-i kastély története

Windsor-i kastély története 2009 október 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 A kastély 1000 éves története összeforrt a monarchia történetével, hiszen nem volt

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Felvidéki kirándulásunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre. A kirándulást hosszas előkészítő munka előzte meg, amiben tanáraink

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk,

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk, IRODALOM Magyarország műemlékei. III. kötet. Szerkeszti báró Forster Gyula. Budapest. Franklin-Társulat. 1913. 4-rétű 314 lap. A Műemlékek Országos Bizottságának ez a kiadványa is rendkívül becses tartalommal

Részletesebben

IV.ORSZÁGOS KISMOTORFECSKENDŐ -SZERELÉSI BAJNOKSÁG 6. forduló- Tolcsva

IV.ORSZÁGOS KISMOTORFECSKENDŐ -SZERELÉSI BAJNOKSÁG 6. forduló- Tolcsva IV.ORSZÁGOS KISMOTORFECSKENDŐ -SZERELÉSI BAJNOKSÁG 6. forduló- Tolcsva A Tolcsva Ö.T.E.kismotorfecskendő szerelési csapata által megrendezésre kerülő 6.fordulójának a versenykiírása. 1.A verseny célja:

Részletesebben

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor "Dr" b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs "állatorvos Dr" b: 1976 in Mad

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor Dr b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs állatorvos Dr b: 1976 in Mad Nagy, Vilma b: 1911 in Csicsó d: 2005 in Csicsó anyja Pálffy Vilma Fél Antal d.u. Bödõk, Pál b: 1905 in Csicsó m: 1947 d: 1965 in Csicsó anyja Kollár M.Bödõk Ksz.Tarcsi Géza, Balá gy.k.sz. Beke Károly

Részletesebben

IV. 86. Ügyvédek után maradt iratok levéltári gyűjteménye. /Acta post advocatos/

IV. 86. Ügyvédek után maradt iratok levéltári gyűjteménye. /Acta post advocatos/ IV. 86. Ügyvédek után maradt iratok levéltári gyűjteménye /Acta post advocatos/ 1627 1835 Terjedelme: 14,80 ifm 92 (14,73 fm) doboz 2 (0,07 fm) kötet 94 rakt egys. Raktári helye: Mester utca, 2 emelet,

Részletesebben

3 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig

3 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig 3 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig 2013 ( 2 ) Erzsébet sokat imádkozott Árpád-házi Szent Erzsébet Ünnepe:

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

Géza fejedelemsége

Géza fejedelemsége Államalapítás Géza fejedelemsége 972-997 -933: Merseburg -955: Augsburg Kérdés: Folytatás Döntés: 973 Katasztrófális vereségek vagy befejezés????? Kelet vagy Nyugat Quedlinburgi-i konferencia - 12 magyar

Részletesebben

Vasárnapi Újság - A magyar koronázási jelvények

Vasárnapi Újság - A magyar koronázási jelvények 2011 május 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Vasárnapi értékelve Újság Give Vasárnapi Újság Give Vasárnapi Újság Mérték Give Vasárnapi Újság Give Vasárnapi Újság - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Folyó

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE. ÁLLAMI ÜNNEPÜNK augusztus 20-a alkalmából A MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZT (POLGÁRI TAGOZATÁVAL)

MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE. ÁLLAMI ÜNNEPÜNK augusztus 20-a alkalmából A MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZT (POLGÁRI TAGOZATÁVAL) MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE beosztásában végzett kiemelkedő munkája elismeréseként, a honvédelmi miniszter előterjesztésére ÁLLAMI ÜNNEPÜNK 2013. augusztus 20-a alkalmából KITÜNTETI A MAGYAR ÉRDEMREND

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

Kimutatás Nyírvasvári Község Önkormányzata által tűzifa juttatásban részesítettekről - 1/2013.(I.10.) önkormányzati határozat alapján -

Kimutatás Nyírvasvári Község Önkormányzata által tűzifa juttatásban részesítettekről - 1/2013.(I.10.) önkormányzati határozat alapján - 1. 5-2/2013 Terdik Ferenc Kossuth 2. 1 m3 2. 5-4/2013 Nagy Ferencné Kossuth 17. 1 m3 3. 5-5/2013 Cseh Gyula Kossuth 20. 1 m3 4. 5-6/2013 Lukács György Kossuth 38. 1 m3 5. 5-7/2013 Deák László Kossuth 49/b.

Részletesebben

1.szavazókör II. Rákóczi F. Ált. Iskola, Bajcsy-Zs. út

1.szavazókör II. Rákóczi F. Ált. Iskola, Bajcsy-Zs. út Annahegyi utca Bajcsy-Zsilinszky út Bubiktanya Cifra út Csillag Kálmán utca Degenfeld utca Eperfasor utca Farkasdi út Fromm Antal utca Gróf Almássy utca Gróf Pálffy utca Gyógypedagógia Int. 1.szavazókör

Részletesebben

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése tanulmányok Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával Möller István Alapítvány A szerzők # # # # # # # # # # # # # #

Részletesebben

Descendants of Urbanus Benedek

Descendants of Urbanus Benedek Descendants of Urbanus Benedek 1 Mr. Urbanus Benedek 1460 -... 2 Mr. Name Benedek... 3 Mr. János Benedek... 3 Mr. Péter Benedekfi... 2 Mr. Antal Benedek... 3 Mr. Balázs Benedek... 4 Mr. János Benedek...

Részletesebben

l. melldklet a l14/2013. (N. 16.I Korm. rendelethez

l. melldklet a l14/2013. (N. 16.I Korm. rendelethez l. melldklet a l14/2013. (N. 16.I Korm. rendelethez Javaslat az,,abas6ri Szent Anna KSpolna" [telepiil6si/tiijegys6gi/megyei/kiilhoni magyarssg] 6rt6ktiirba tort6nd felv6tel6hez (alsirds) dstum) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

Vívó diákolimpia országos döntő Bucsy Balázs emlékverseny 2014. március 14-16. Balatonalmádi

Vívó diákolimpia országos döntő Bucsy Balázs emlékverseny 2014. március 14-16. Balatonalmádi Vívó diákolimpia országos döntő Bucsy Balázs emlékverseny 2014. március 14-16. Főbíró: Bódy István (BVSC), Kocsis Miklós (VDDSE) Számítógépes főbíró: Szlama Ákos (DVSZ) Orvos: Dr. Kisvarga Magdolna Versenybírák:

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2012. október 4. 1 Budapest II. kerülete P.H P.H. A II. kerület területe: Népesség: Polgármester: 36 km 2 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

Úszott idő. Úszott idő

Úszott idő. Úszott idő Diákolimpia IV. korcsoport 100 m fiú gyors A Diákolimpia IV. korcsoport 100 m leány gyors A 1. 1,00,19 Novoszáth Noel 2000 Radnóti 1. 1,05,57 Bonecz Boglárka 2000 Karolina 2. 1,02,15 Molnár Bálint 1999

Részletesebben

Indiai titkaim 32 Két világ határán

Indiai titkaim 32 Két világ határán 2011 május 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Indiai értékelve titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Mérték Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Még 1/5 2/5 3/5 4/5

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

JÓ VERSENYZÉST KÍVÁNUNK MINDENKINEK!

JÓ VERSENYZÉST KÍVÁNUNK MINDENKINEK! II. forduló JÓ VERSENYZÉST KÍVÁNUNK MINDENKINEK! KERESZTREJTVÉNY Z S I G R A 1. R Á K Ó C Z I F E R E N C 2. S Z E P E S H E L Y 3. S Z A P O L Y A I 4. S Z E P E S C S Ü T Ö R T Ö K 5. L Ő C S E 6. T

Részletesebben

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember.

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember. MÉGIS Alapíttatott azzal a céllal, hogy közösségünk erısödjön, egymásnak ily módon is lelki támaszt nyújthassunk és a mindenkori eseményekrıl hírt adjunk. HAVAZÁS Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak

Részletesebben

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült.

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült. Adorjás: 1837-ben szentelték fel a református templomot, festett kazetták, mellette parókia. Birtokosai: Garaiak, Gerébek, Perényiek, Batthyányiak, Zrínyiek. Baranyahídvég: Baranyahídvég (Hídvég) nevét

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben