SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM"

Átírás

1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Ökológiai Tanszék Környezettan BSc szak SZAKDOLGOZAT A Maros-völgy tájtörténeti értékelése Makó térségében Cseh Viktória Témavezető: Dr. Körmöczi László 2010.

2

3 Tartalmi összefoglaló Dolgozatomban Makó térségét vizsgálom a Maros folyó völgyében. A CORINE Land Cover 2000-es adtabázisa alapján készítettem egy elemzést a terület közelmúltbeli állapotáról, és ennek az állapotnak a kialakulását vizsgáltam az I., II. és III. katonai felmérés térképei alapján. Megállapítottam, hogy a táj jelenlegi állapota jelentős antropogén hatás következtében alakult ki. A vizsgált terület az elmúlt évben jelentősen átalakult, főként a mezőgazdaság megváltozása miatt, illetve a folyószabályozás hatására, így a terület nagy részén jelenleg ún. kultúrsivatagot találunk. A vizsgálat Az élőhelyminősítési rendszer és az ökoszisztéma szolgáltatás becslés kiterjesztése a Maros és a Körös völgyében nevet viselő pályázathoz kapcsolódik, mely az Európai Unió által támogatott Magyarország Románia határon átnyúló együttműködési program ( ) keretében került meghirdetésre. Kulcsszavak: tájmintázat, tájszerkezet, tájtörténet, felszínborítás

4 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 3 3. ANYAG ÉS MÓDSZER A CORINE program Az ArcView Magyarország katonai felmérései (Jankó Annamária könyve alapján) Az első katonai felmérés A második katonai felmérés A harmadik katonai felmérés A Maros folyó A Maros jelenlegi hidrológiai jellemzői A Maros jelenlegi élővilága A Maros múltja EREDMÉNYEK Jelenlegi állapot A vizsgált terület az I. katonai felmérés idején ( ) A vizsgált terület a II. katonai felmérés idején ( ) A vizsgált terület III. katonai felmérés idején ( ) ÉRTÉKELÉS, MEGVITATÁS 24 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 25 IRODALOMJEGYZÉK 25 MELLÉKLETEK 28 1

5 1. Bevezetés Dolgozatom az Európai Unió által támogatott Magyarország Románia határon átnyúló együttműködési program ( ) keretében meghirdetett pályázathoz kapcsolódik, amely Az élőhelyminősítési rendszer és az ökoszisztéma szolgáltatás becslés kiterjesztése a Maros és a Körös völgyében nevet viseli. A projekt célja olyan kutatási program kidolgozása, amely kialakít egy közös élőhelyminősítési rendszert és becsli az ökoszisztéma javakat és szolgáltatásokat a célterületen, vagyis a Maros és a Körös völgyében a Nagyalföldön. A kutatást az aradi "Vasile Goldis" Nyugati Egyetem Természettudományi Karának Ökológiai és természetvédelmi Tanszéke és a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Ökológiai Tanszéke közösen végzi. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezet- és a természetvédelem, és a különböző tevékenységek során fontos, hogy az élőhelyeket egységesen tudjuk rendszerezni. Magyarország növényzetének és élőhelyeinek térképezésére jött létre az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR), melynek első változata 1997-ben jelent meg (Fekete és mtsai, 1997) a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozási Rendszer fejlesztéseként (a továbbfejlesztések miatt több változata is létezik, a legújabb a 2007-es). Azonban az élővilág nem ér véget és a környezeti problémák nem állnak meg az országhatároknál, így felmerült az igény egy olyan élőhelyminősítési rendszer kidolgozására, amely az egész Kárpát-medencére, mint természeti egységre érvényes lenne. Ennek első lépése a jelen kutatás, mely Magyarország Romániával határos területeit vizsgálja. Mivel közvetlenül a határ két oldalán csak a tájhasználati típusok különböznek (más szemlélet, módszerek, eszközök, vegyszerek használata, stb.), ezért először azt kell megvizsgálni, hogy a különböző tájhasználat milyen hatással van az élővilágra (a táj szerkezetére, a fajösszetételre, stb.), a megmaradt természetes élőhelyekre. Ez alapján el lehet dönteni, hogy a minősítési rendszer kiterjeszthető-e ezekre a területekre. Ehhez két-két mintaterületet választottak ki a Fehér-Körös és a Maros partján, a határ két oldalán, melyek fő földrajzi adottságaik szempontjából egységesek, így elkülönítve lehet vizsgálni a tájhasználat hatását. Az alföldi folyóvölgyek élőhelytípusairól, tájhasználati mintázatáról viszonylag sok ismeretünk van, ezek azonban alig vannak feldolgozva teljes regionális összefüggéseikben. A határ menti régiók táji szerkezetének egymásrahatásáról pedig jóformán semmit sem tudunk, csak e hatásokat feltételezzük. Ez a projekt jelentős új lehetőségeket teremt nagyobb térségek összehangolt vizsgálatához és a régiók természeti adottságainak, működésének megértéséhez. A közös kutatás lehetővé teszi a tájhasználatok, ökoszisztéma javak és szolgáltatások határ menti különbségeinek az értékelését és következtetések megfogalmazását, valamint a 2

6 működésüket befolyásoló, illetve kezelésükkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatok támogatását. A gazdasági növekedés és az életminőség a természeti javak ésszerű használatától függ, így a régió hasznára válik, ha a kutatás eredményeit beépíti fejlesztési terveibe. Az Alföld lakossága az elmúlt évszázadokban változó intenzitással és változó módon hasznosította a művelhető területeket, és az alkalmazott művelési módok, eszközök és anyagok a biodiverzitást bizonyosan többféleképpen befolyásolták, így napjainkban különböző környezeti és gazdasági fejlődést tapasztalhatunk a két határ menti régióban. Az alföldi folyók mentén régóta zajlik tudományos feltárás, így ezek a vizsgáltatok jó alapot és számos rendszerezett ismeretet nyújtanak egy tájléptékű élőhelytérképezési munkához. A térségben meg kell találni a hatékony, ugyanakkor fenntartható tájhasználati módokat, amelyek hosszútávra biztosítják és erősítik a határ menti lakosság megélhetését, ugyanakkor a természeti tájat is meg tudják őrizni. Ugyanis a tájhasználat fenntarthatóságát jelentősen befolyásolja a természetközeli tájelemek biodiverzitása és a tájidegen fajok dinamikája. A Körösök és a Maros menti területek tájtörténete és tájhasználata nagyrészt hasonló, de jellegzetes különbségeket is mutat. A két folyó a határ menti megyék népességét összeköti és meghatározza gazdálkodási lehetőségeiket. A fenntartható tájhasználat erősítése érdekében meg kell ismernünk a természet közeli tájak és életközösségek működését és a folyók, mint összekötő és közvetítő tájelemek szerepét. A két partner egyetem által elvégzendő közös program, a régióban szerzett megállapítások jobb megértéséhez fog vezetni, mint a határ két oldalán egyenként végzett egyoldalú megközelítések. Dolgozatomban a Maros menti mintaterület közelmúltbeli állapotáról készítek egy elemzést a CORINE Land Cover 2000-es adatbázisának adatai alapján, és ezen állapot kialakulásának nyomon követéséhez elkészítem a terület tájtörténeti értékelését az I., a II. és a III. katonai felmérés térképei alapján. 2. Irodalmi áttekintés Napjainkban a természet védelmével párhuzamosan előtérbe került a természeti folyamatok felismerése és megértése, amelynek egyik fontos lépése a múlt megismerése. A tájtörténet vegetációkutatásban betöltött fontosságát felismerve az utóbbi évtizedekben egyre több tájtörténeti, illetve tájtörténeti rekonstrukciós publikáció, tanulmány jelent meg (pl. Christensen 1989, Molnár, Biró 1996, 1997, Biró, Tóth 1998, Molnár 1998, Pärtel és mtsai. 1999, Tóth 2004, Lukács és mtsai. 2004, Molnár, Varga 2006, Türke és mtsai. 2006, Molnár és mtsai. 2008, Kenéz és mtsai 2008, Szirmai 2008, Herring 2009). A különböző munkákban a 3

7 tájtörténeti elemzés különféle kutatások részeként és önálló kutatásként is megjelenik. Ezek a történeti kutatások az írásos és térképi források hozzáférhetősége miatt a 18. századig nyúlnak vissza. A kutatás során a táj múltbeli (és ezáltal jelenlegi) viselkedéséről, átalakulásának mértékéről, irányáról és okairól gyűjtött adatok sokféle kutatási, tájtervezési, tájértékelési célra felhasználhatók. Így a történeti kutatások egyrészt helyettesíthetnek, másrészt indukálhatnak hosszú távú vizsgálatokat, illetve segíthetik azok tervezését (Pickett, 1989). Ezen kutatások módszertanáról több publikációban is lehet olvasni (pl. Sheail 1980, Kienast 1993, Molnár 1997, Király 1999, Biró 2006, Skalos, Engstová 2010). Hazánkban Biró Mariann és Molnár Zsolt foglalta össze a történeti tájökológiai kutatások módszertanát (2010). Cikkükben megadják a tájtörténet definícióját: a megnevezett táj múltjának dokumentált, történetbe rendezett része (és megjegyzik, hogy ez a gyakorlati korlátok miatt általában a táj néhány kiragadott tulajdonságának története). Tehát a kutatások célja a táj fejlődésének, változásának feltárása. A dolgozatomban vizsgált területről még nem jelent meg részletes tájtörténeti értékelés. A terület múltjával egyéb szempontból foglalkozik: Marjanucz László (2000) Magyarcsanád község öröksége kapcsán és Kovácsné Bodzsár Zsuzsanna (2000) Makó helytörténete kapcsán. A Maros folyó múltjáról, a szabályzások hatásairól több publikáció is megjelent (pl. Somogyi 2000, Sipos 2003, Sipos, Kiss 2004, Fiala és mtsai. 2006). 3. Anyag és módszer 3.1. A CORINE program A CORINE (Coordinaton of Information on the Environment) programot 1985-ben indította az Európai Közösség Miniszterek Tanácsa. A programnak az alábbi három fő célkitűzése volt: Információgyűjtés a környezet állapotáról, a tagállamok nemzeti kezdeményezéseinek koordinálása és az információk javítása nemzetközi szinten, valamint a definíciók, szakkifejezések egységességének biztosítása, illetve az adatok összehasonlíthatóságához szükséges feltételek megteremtése (www.ktm.hu). A CLC (CORINE Land Cover) célkitűzése kvantitatív, megbízható és összehasonlítható felszínborítási információ biztosítása az Európai Unió területére. Felszínborításnak nevezzük a földfelszín megfigyelhető, 1 évnél hosszabb periódussal változó 4

8 biofizikai jellemzőit. Az évszakos vagy annál rövidebb változásokat ebben a programban nem térképezik (Maucha, 2004). A felszínborítás és változásának ismerete segíti az összehangolt európai környezeti politika kialakítását, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy környezetünket és természeti örökségünket megfelelően kezeljük. Dolgozatomban a CLC2000-es adatbázisból származó adatokat használom. A CLC2000-es (CORINE Land Cover 2000) adatbázist az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) hozta létre az Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózat (Eionet) keretein belül. Az EEA az Európai Unió ügynöksége, feladata megbízható, független tájékoztatást adni a környezetről, és célja az EU döntéshozóinak időszerű és pontos környezeti információval történő ellátása (www.eea.europa.eu). Magyarországon a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) vesz részt a CORINE felszínborítási projektekben. A CLC2000- Magyarország projekt 2004 nyarán fejeződött be (Maucha, 2004). A térképezés alapjául a Landsat 7-es műhold ETM+ (Enhanced Thematic Mapper Plus) szenzorával készült műhold képek szolgáltak, melyek 2000-ben készültek (±1 év). Az űrfelvételek értékelése számítógéppel segített fotóinterpretációval történt segédadatok (pl. térképek, légifotók) használatával és terepi ellenőrzéssel. A folyamat eredménye egy digitális adatbázis lett, melyben a legkisebb térképezett foltméret 25 ha, a legkeskenyebb térképezett vonalas elem (pl. út, folyó) szélessége 100 méter (ami 1: térképezési méretaránynak felel meg). Minden folt egy 3 jegyű kóddal van ellátva, mely megadja a felszínborítási típust. A nómenklatúra hierarchikus felépítésű, 44 kategóriát tartalmaz öt csoportba sorolva, melyek a következők: mesterséges felszínek, mezőgazdasági területek, erdők és természetközeli területek, vizenyős területek, vizek (http://www.fomi.hu/corine/) Az ArcView Az ArcView egy teljes földrajzi információs rendszer (GIS) szoftver a földrajzi adatok megjelenítéséhez, kezeléséhez, létrehozásához és elemzéséhez, melyet egy amerikai cég, az ESRI (Environmental Systems Research Institute) fejleszt. Lehetővé teszi számos adatformátum közvetlen olvasását (vektortípusokat és raszteres adatokat is), metaadatok létrehozását, szerkesztését, megjelenítését és keresését, táblázatos adatok integrálását és létrehozását is (www.esri.com). Dolgozatomban az ArcView 3.2. segítségével megjelenített adatokat használom. 5

9 3.3. Magyarország katonai felmérései (Jankó Annamária könyve alapján) Magyarország első részletes topográfiai térképezése az ún. első katonai felmérés keretében történt a 18. század második felében ( ), majd ezt követte a második ( ), illetve a harmadik katonai felmérés ( ). Mint a megnevezés is mutatja, a térképezés katonai szervezéssel és irányítással történt. Ennek oka, hogy a térképek iránti igény leginkább a katonaság részéről merült fel és a végrehajtáshoz szükséges apparátussal is a katonaság rendelkezett. Mivel az első, második és harmadik katonai felmérés idején Magyarország az Osztrák Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, közös hadüggyel, a katonák által végzett térképezés is közösen zajlott, bécsi irányítással. A hadseregben használt nyelv a német volt, ezért a térképeken található minden kereten kívüli szöveg német nyelvű (pl. cím, jelkulcs). A térképeken található települések neve a helyben használt név, az egyéb földrajzi nevek írása változó, a közneveket általában németül adták meg, az előtagokat pedig helyi néven. (A felmérést végző tisztek többnyire nem beszélték a helyi nyelvet, ezért a nevekben előfordulnak elírások.) A következőkben bemutatom az említett három felmérést Az első katonai felmérés Az első katonai felmérés, más néven jozefiniánus felmérés között készült el a Habsburg Birodalom területén, nagyrészt Mária Terézia uralkodása idején, de befejezésekor már II. József volt az uralkodó. Ennek egyik szakasza volt az közötti magyarországi felmérés. Ez az első olyan térképmű, amelyik településszint alatt (utcák, házak, dűlők, stb.) ábrázolja a teljes országot. 1:28800 méretarányú topográfiai térkép, ábrázolja a domborzatot, utakat, építményeket, vízhálózatot, települések és földrajzi alakulatok nevét, és tájékoztató jelleggel a mezőgazdasági területek művelési ágát. Elkészítésének közvetlen előzménye az volt, hogy a 18. században a hadseregek igénye megnőtt a topográfiai térképek iránt, mivel a terepviszonyokhoz alkalmazkodó, tagolt hadtestek alakultak ki, és a harcvezetésben kihasználták a csatamezők terepadottságait. A térkép ezért a hadmozdulatok, a hadsereg szállítása és vonulása, a hadtáp mozgatása céljából készült, és a harcrend kialakításának is fontos eszközévé vált. (A térképezés célját és szempontjait fontos figyelembe venni a térképek használatakor, értelmezésekor.) Az első katonai felvétel nem volt összefüggő, egységes eljárás, hanem az országok, országrészek és tartományok önálló részletfelvételeinek a sorozata, ezért minőségükben és kivitelezésükben, sőt tartalmukban is különbözőek. Az önálló szakaszoknak nem volt 6

10 geodéziai előkészítése, és a felvétel módja nem volt egyöntetű, országonként változott aszerint, hogy az adott körülmények között mi volt a legmegfelelőbb. A felmérés során nem történt magassági mérés vagy szintezés, a térképek nem tartalmaznak magassági adatot. A térkép vetületi rendszer nélküli, a háromszögelésből és a belső részletmérésből származó, közvetlenül mért adatokból nyert távolságokat redukció nélkül szerkesztették fel a térképre. Ez a módszer az egyes szelvényeken belül viszonylagos pontosságot eredményez, de a szelvénycsatlakozásoknál akár 200 méteres hiba is előfordulhat. A bécsi ölrendszeren alapuló, 1:28800-as alapméretarány annak következménye, hogy így a térképi 1 bécsi hüvelyk a valóságban 400 öl. A tréképezés során 5400 szelvény készült el, ebből 965 darab az Erdély és Temes nélküli Magyarország. Egy ilyen szelvény mérete hüvelyk, azaz 63,2 42,1 cm, az ábrázolt terület a terepen 18, 2 km 12,1 km, vagyis körülbelül 222 km² A második katonai felmérés Magyarország második katonai felmérése között zajlott le, eredményét franciskánus térképnek is nevezik (bár befejezésekor már nem I. Ferenc, hanem I. Ferenc József volt az uralkodó.) A jozefiniánus térkép tapasztalatai alapján, annak aktualizálásával, újra mérésével, hibáinak kiküszöbölésével történt. Ezzel párhuzamosan fektették le Magyarország második háromszögelési alapponthálózatát, összekötve a térkép részletmérési munkáit az alappontok állandósításának munkáival. Tehát a rétképezéskor magassági mérést is végeztek, de magassági főalappontot nem állandósítottak (erre csak 1875-ben került sor). A térkép készítését részben a napóleoni háborúk hatására, részben az I. katonai felmérés hibáinak kijavítása végett rendelte el I. Ferenc császár. A felmérés végrehajtására speciális szervezeteket hoztak létre (pl. Felmérő testület, Topográfiai Intézet, Háromszögelő Osztály), mely egységesebb és pontosabb térképezést eredményezett. Olyan térképet kívántak előállítani, amin a birodalom teljes területe összefüggően látható. Ennek elősegítésére a Cassini-féle szelvényezést és vetületrendszert alkalmazták, ami szög- és távolságtartó vetület, szelvényei pedig mindig merőleges és párhuzamos határúak. (Bár a vetületi rendszer alkalmazásakor a gömbi és síkbeli hosszak eltérésének korrigálását nem végezték el, ezért helyesebb vetületrendszer nélkülinek tekinteni ezt a felmérést is.) Szelvénybeosztása a jozefiniánus térképhez hasonló, kisebb módosulások a vetületi rendszer eltéréséből adódó eltérések és a pontosítások miatt vannak, számozása azonban jóval bonyolultabb az előzőnél. A teljes Habsburg birodalom több mint 3300 szelvényből áll, ebből a történelmi Magyarország területére 1630 esik. A történelmi Magyarország felmérésénél (Horvátország, Szlavónia és a Horvát-Szlavón Határőrvidék kivételével) megtartották a 7

11 jozefiniánus térkép bécsi hüvelykes méretét. (A birodalom egyes részeit hüvelykes szelvényeken ábrázolták.) A harmadik katonai felmérés Magyarország harmadik katonai felmérése két részletben, között Erdélyben, között Magyarországon és a Partiumban valósult meg, az Osztrák Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásának részeként. A térképmű egészét, mely 1869 és 1887 között készült el, ferencjózsefi térképnek is szokták nevezni ben több szempontból is felmerült az igény az új térképezés megkezdésére: a II. katonai felmérés hiányosságainak pótlására, és a tartalmi szempontból elavult szelvények új felmérésére, valamint egységes, nem tartományok szerinti, hanem összefüggő ábrázolásra volt szükség a Monarchia területén. Ezen kívül a geodézia is sokat fejlődött a II. katonai felmérés megkezdése óta, így I. Ferenc József császár elrendelte a Monarchia új, részletes térképének elkészítését. A térképek már a méterrendszer bevezetése után készültek, ezért méretarányuk eltér a korábban (a jozefiniánus és a franciskánus térképnél) alkalmazott 1:28800 méretaránytól, helyette bevezetve a katonai topográfiai térképeknél azóta is használatos 1:25000 méretarányt. A poliéder vetületet alkalmazták, melynek előnye, hogy elhanyagolható a vetületi torzulás mértéke és bármely irányban, bármely mértékben kiterjeszthető. (Hátránya, hogy nincs az egész térképezési területre kiterjedő, egységes síkkoordináta-rendszer.) A térkép magassági adatokat is tartalmaz. (A magasságmérések részletessége már alkalmas volt arra, hogy ben országos főalappontot létesítsenek Nadap település határában.) A történelmi Magyarország területét 1354 szelvény fedi le, egy szelvény mérete cm, a szelvényen ábrázolt terület nagysága pedig 264 km². Magyarország felmérésekor az elsőrendű háromszögelési hálózatot használták fel, megfelelő alappontsűrítés mellett. A térkép ábrázolási módjában eltér az első két felméréstől, mivel a domborzatra és vízhálózatra vonatkozó grafikus adatok kisebb jelentőségűek, ugyanakkor megjelennek rajta a fontosabb dűlőnevek, és a jelkulcsokkal ábrázolt műtárgyak A Maros folyó A Maros folyó alapvetően meghatározza a táj arculatát és az itt élő emberek tájhasználatát, valamint jelentős antropogén hatás érte az elmúlt 200 évben, ezért fontosnak tartom a részletes jellemzését. 8

12 A Maros jelenlegi hidrológiai jellemzői A folyó a Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében ered és Szegednél a Tiszába torkollik. A Tisza legnagyobb mellékfolyója, 768 km hosszú (Hamar, Sárkány-Kiss, 1995), melyből hazánk területére 28,3 km-nyi hossza esik teljes szélességében, míg 22 km hosszan (Apátfalvától Nagylakig) a magyar-román határt alkotja. Vízgyűjtőterülete hozzávetőleg km 2, a Tisza vízgyűjtőjének közel 20 %-a (Sipos, 2004). Alsó szakaszán sok szigetet épít (pl. Magyarcsanád szomszédságában az ún. Senki szigete ), a medrét kismértékben napjainkban is változtatja, igen intenzív zátonyképződés jellemzi (Sipos, 2004). Esése Magyarország térségében 27 cm/km, míg középvízkor átlagos sebessége 0,6 m/s. Heves vízjárású folyó, vízhozama Makónál árvízkor m 3 /s, közepes vízállásnál 161 m 3 /s, míg kisvízkor csupán 21 m 3 /s. Hordalékszállításának mértéke jelentős, a durva fenéküledék mellett a lebegtetett hordalékának töménysége is igen nagy (650 g/m 3, a Tiszáénak a duplája (Bogárdi, 1974)). Tehát jelentős mederformáló erőkkel kell számolnunk a hirtelen változó vízhozamok és a szállított hordalék mennyisége kapcsán (Fiala, Sipos, Kiss, 2006) A Maros jelenlegi élővilága A Maros magyarországi szakaszának ártéri erdői a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartoznak, és a folyó román oldalának ártéri erdői is védettek (Maros-ártér Natúrpark). A magyar oldalon 2852 hektár esik védelem alá. A hullámtér néhol egészen vadregényes, a legszélesebb szakaszainál található kiterjedt erdőkkel különleges tájképi és élőhelyi viszonyokat teremtve hazánk fontos természeti értéke. Tájképi értékei közé tartozik a folyó meredek fala, homokzátonyai, az évszázados öreg füzek, fekete és fehér nyárak és a legelőkkel váltakozó erdőfoltok. Mivel a folyó átszeli Erdélyt és a hegyektől kisebb-nagyobb erdők kísérik, nemcsak az árvizek sodornak ide élőlényeket, de a parti zónában a folyamatos migráció is zajlik. A folyó élővilágának meghatározó tényezője, hogy az árvizek gyorsan és bővizűen érik el hazánkat, így gyakran telepednek meg ideiglenesen vagy véglegesen szubmontán állat- és növényfajok. A védett területen a Maros hullámterének legfőbb értékei a nagy kiterjedésű fűz-nyár ligeterdők, melyek közé sajátos módon keményfaligetek ékelődnek. Az erdők 75%-át teszi ki keményfa-ligeterdő (Fraxinus excelsior, Fraxinus pannonicus, Quercus robur, Ulmus sp.), 15%-a természetesen felújult puhafás társulás (Salix sp., Populus sp.). A halak közül védett, bennszülött fajok is megtalálhatók, a holtágak és kubikok a kétéltűek és hüllők számára 9

13 nyújtanak ideális élőhelyet. A fészkelő és az átvonuló madárállomány is jelentős (kmnp.nemzetipark.gov.hu) A Maros múltja A században megindult módszeres mederszabályozási, gátépítési munkák a 19. század végére világszerte teljes mértékben megváltoztatták a tájszerkezetet, a tájháztartást és a tájképet (Csemez, 1996). A kanyarulatok levágása miatt a folyók hossza jelentősen megrövidült, a lefolyás sebessége pedig megnőtt, így a meder egyre mélyebben bevágódik. Az alacsonyabbra került kisvízszint miatt a talajvízszint is csökkent, viszont az árvizek szintje egyre magasabb lett, mivel a folyó árvízvédelmi töltések közé szorult. Ezek a beavatkozások jelentősen megváltoztatták a folyóhoz kötődő élővilágot. A folyó menti hullámtér drasztikusan lecsökkent, az ármentesített területek pedig kiszáradtak és mezőgazdasági művelésbe vonták őket. Hazánkban a medence jellegből adódóan a vízrendezés rendkívüli módon elterjedt, a Maros szabályozására az 1800-es évek második felében kerület sor. A szabályozások előtt a Maros alsó szakasza meanderekkel, erekkel, szigetekkel tagolt vízrendszert alkotott, jól fejlett kanyarulatok jellemezték, melyet elsősorban átvágásokkal szabályoztak. A kanyarulat-átmetszések miatt az esés megduplázódott, 14 cm/km-ről 28 cm/km-re nőtt (Somogyi, 2000). A megváltozott energiaviszonyok hatására a korábban meanderező, illetve anasztomizáló folyón a meder helyenként kitágult ( méterre), és fonatos mintázatot mutató egységek jöttek létre szigetekkel és zátonyokkal. Viszont az 1950-es évektől a kiszélesedett meder szűkülni kezdett (18-20 %-kal, 0,3 m/év), a mederközepi szigetek száma csökkent és a fonatos jelleg visszaszorult. A folyamat hátterében elsősorban a kisvizes időszakokban az oldalzátonyokat stabilizáló növényzet áll (Sipos, 2003). A mesterséges medermintázat átalakulását az is elősegítette, hogy a folyó egy része 1920-tól magyar-román határszakasszá válva magára maradt, s természetes úton fejlődött tovább. (Határfolyói státuszából következően mintegy 90 éve vízügyi beavatkozás alig történt rajta.) A magyarországi szakaszon a megszokottól eltérően, a medermintázat megváltoztatása vonta maga után az üledék felhalmozási és mederalakítási folyamatok módosulását (Sipos, Kiss, 2004). 10

14

15 4. Eredmények 4.1. Jelenlegi állapot A vizsgálathoz kiválasztott terület (1. ábra) az Alföldön, a Tiszántúl déli részén, a Maros mentén található, átnyúlik Románia területére, és a projekt mintaterületeit magába foglalja. (A terület az UTM vetület rendszer 34. szelvényén található, a koordináták a térképen láthatóak.) 1. ábra. A dolgozatomban vizsgált terület, mely az Alföndön, a Maros mentén található, átnyúlik Románia területére és a HURO/0801/194 számú projekt mintaterületeit magába foglalja. (A jelmagyarázat a bal oldalon található.) A térkép és a jelmagyarázat a CORINE Land Cover 2000-es adatbázisából származik. 11

16 A vizsgált ,9 ha-os területen 13 felszínborítási típust különít el a CORINE adatbázisa, és mind az öt kategória képviseltetve van. A területen a szántóföldek uralkodnak, és többnyire nagy, összefüggő foltokat alkotnak, bár közvetlenül a Maros mentén inkább a természetközeli növényzettel alkotott komplexek jellemzőek. A lakott területek és az ipari létesítmények, vagyis a mesterséges felszínek területe ha. A különböző mezőgazdasági területek ha-t fednek le, ennek 81%-át adják a szántóföldek. A rizsföldek és a gyümölcsösök jelentősége elenyésző, csupán egy-egy foltban vannak jelen. A szőlőtermesztés korábban jellemző volt a területre, ma már viszont csak a határ túloldalán fordul elő viszonylag jelentős kiterjedésben. A rétek, legelők és a vegyes mezőgazdasági területek (komplex művelésű területek, és elsődlegesen mezőgazdasági területek jelentős természetes növényzettel) tartoznak még ebbe a kategóriába. Az erdők és természetközeli területek (1 595 ha) közül csak a lomblevelű erdők és az átmeneti erdős-cserjés területek vannak jelen. Mindezek mellett még kis kiterjedésben szárazföldi mocsarakat (2 480 ha) és állóvizeket (138 ha) találunk. A felsorolt típusok közül részletesen jellemzem a szántóföldeket, a mezőgazdasági/féltermészetes komplexeket, a legelőket és a lomblevelű erdőket. A (nem-öntözött) szántóföldeken (2. ábra) a CORINE definíciója szerint gabonatermesztés, szántóföldi zöldségtermelés, takarmány-termelés vagy kapásnövények termesztése történhet. Ide tartoznak a parlagterületek is, illetve a szántóföldi, üvegházi és fólia alatti virágtermesztés és zöldségtermesztés területei, a gyógynövények, illóolaj-tartalmú és fűszernövények termesztésére használt területek és az erdészeti csemetekertek. (A rétek, legelők nem ebbe a kategóriába tartoznak.) Az adatbázis 22 szántóföldfoltot különít el, melyek területe összesen ,9 ha. (A szántóföld foltok esetében fontos megemlíteni, hogy a CORINE adatbázisa nem különít el mindent táblát, ha nincs jelentősebb kiterjedésű természetközeli, vagy más jellegű folt a szántóföldek között, akkor összefüggő területként kezeli őket, és ez néhány kiugró értéket eredményez.) 2. ábra. Nem-öntözött szántóföldeket bemutató műholdfelvétel. Példa a CORINE Land Cover program nomenklatúrájához. (www.fomi.hu/corine) 12

17 A mezőgazdasági/féltermészetes komplexek (3. ábra) elsődlegesen mezőgazdasági területek, jelentős (fél)természetes formációkkal, vagyis a művelt területeket természetközeli foltok (facsoportok, tavak, stb.) szabdalják fel. A vizsgált területen 32 ilyen folt található, területük összesen 2 484,8 ha. 3. ábra. Mezőgazdasági/féltermészetes komplexeket bemutató műholdfelvétel. Példa a CORINE Land Cover program nomenklatúrájához. (www.fomi.hu/corine) A legelők (4. ábra), melyek féltermészetes területeket jelentenek, nagy produktivitású, fűvel sűrűn benőtt területek, ahol a Fűfélék (Gramineae) családjába tartozó fajok uralkodnak. Elsősorban legeltetéssel, illetve kaszálással hasznosítják. E területeken nem alkalmaznak vetésforgót, de alkalmazhatnak felülvetést, műtrágyázást, vízszabályozást, öntözést. Az adatbázis szerint 59 foltban találhatók, területük 8 959,8 ha. 4. ábra. Legelőket és réteket bemutató műholdfelvétel. Példa a CORINE Land Cover program nomenklatúrájához. (www.fomi.hu/corine) Az erdők (5. ábra) elsősorban lomblevelű fákból állnak, és a növényzetet a legtöbb esetben cserjeszint és gyepszint egészíti ki. Ezzel a típussal csak a Maros folyó mentén 13

18 találkozhatunk, 15 foltban, 1 356, 6 ha kiterjedésben. A részletezett típusok kiterjedésére jellemző további adatokat az 1. táblázat tartalmazza. 5. ábra. Az erdőket bemutató műholdfelvétel. Példa a CORINE Land Cover program nomenklatúrájához. (www.fomi.hu/corine) 1. táblázat. A vizsgált területen belül a szántóföldek, mezőgazdasági/féltermészetes komplexek, legelők és az erdők kiterjedését jellemző adatok: az elkülönített foltok száma (db), az összkerület (m), a kerületek átlaga és szórása, az összterület (m 2 ), a területek átlaga és szórása, valamint a kerület/terület arányok átlaga. Az adatok a CORINE Land Cover 2000-es adatbázisából származnak. foltok száma K (m) átlag szórás T (m 2 ) átlag szórás K/T arányok átlaga szántóföldek , , , , ,5 0, mezőgazdasági/ féltermészetes komplexek , , , , , ,6 0, legelők , , , , , ,7 0, erdők ,6 7101,4 5262, , , ,8 0, A foltok alakjának jellemzésekor a terület és a kerület arányából indulhatunk ki. Referenciaként tekinthetjük a tömör alakzatokat (pl. kör, négyzet), amelyeknek kevesebb élük/határuk van, így nagyobb a védettebb, belsőterületük (ahová már nem, illetve kevésbé érnek el a zavaró hatások), ezért ellenállóbbak, mint az elnyúló, keskeny alakzatok, ahol szinte nem is találunk a zavarásoktól védett belső területet, annak ellenére, hogy a teljes területük nagy is lehet. A kerület/terület arányát két fő tényező növeli meg. Egyrészt minél összetettebb, szabálytalanabb alakú egy folt, annál nagyobb a kerülete, így nagyobb a kerület/terület aránya. Másrészt az élőhely feldarabolódása csökkenti a folt területét, és így növeli a kerület/terület 14

19 arányt. (A fragmentáció hatására nő a szegélyhatás, ami kedvezőtlenül hat az élővilágra, ugyanis a szegélyben mások az abiotikus feltételek, nagyobb a külső zavarás, és nagyobb az invázió veszélye.) Tehát a foltok alakját az emberi tevékenység jelentősen befolyásolja. Általánosságban igaz az, hogy a szabályos, kevéssé komplex foltok humán eredetűek, míg az elnyúlt lekerekített formák természetes úton alakultak ki (Mezősi, Fejes, 2005). Ha egy referencia alakzathoz viszonyítjuk a folt alakját, és az attól való eltérést számítjuk, az eredményt nem befolyásolja a folt mérete, ami nagy előnye a módszernek (Mezősi, Fejes, 2005). Ilyen index például az alaki index (McCarigal, Marks, 1995), mely a folt kerület/terület arányát hasonlítja egy bizonyos alakzat általában négyzet konstans kerület/terület értékéhez. Dolgozatomban ezt a logikát követem. A szántók (6. és 7. ábra) esetében a legkisebb a kerület/terület arány, vagyis ezen foltok alakja a legszabályosabb, ami összhangban van a várt eredményekkel. Ezen kívül a kisebb foltok jobban közelítik a négyzet alakot, mint a nagyobbak. Ezzel szemben a legelők nagyon szabálytalan alakúak (bár van néhány kifejezetten négyzet alakú folt is), ami a térképen is jól látszik. A mezőgazdasági/féltermészetes komplexekre is a szabálytalan alak a jellemező, szabályosabb foltokat alig találunk, ami miatt a kerület/terület arányuk kisebb, mint a legelőké. Az erdő foltok kerület/terület aránya a legkisebb, ami a szabálytalan alak mellett a kis terület következménye. (Az utóbbi három típusra vonatkozó diagramok a mellékletekben találhatók.) K/T arány , , , ,00 0,1 0,01 0,001 y = 0,1273x -0,379 R² = 0,6508 terepi adatok ideális eset 0,0001 0,00001 kerület y = 16x -1 R² = 1 6. ábra. A vizsgálati területen a szántóföldek kerület/terület aránya a kerület függvényében, összehasonlítva a kerület alapján számolt ideális, négyzet alakú foltok adataival, logaritmikus skálán ábrázolva, és feltüntetve a hatványos trendvonalakat. 15

20 , , , , ,00 K/T arány 0,1 0,01 y = 0,3428x -0,303 R² = 0,8235 terepi adatok 0,001 0,0001 y = 4x -0,5 R² = 1 terület ideális eset 7. ábra. A vizsgálati területen a szántóföldek kerület/terület aránya a terület függvényében, összehasonlítva a terület alapján számolt ideális, négyzet alakú foltok adataival, logaritmikus skálán ábrázolva, és feltüntetve a hatványos trendvonalakat. foltok száma (db) szántóföldek legelők mezőgazdasági/féltermészetes komplexek erdők terület (ha) 8. ábra. A szántóföld, legelő, mezőgazdasági/féltermészetes komplex és az erdő foltok területének eloszlása a vizsgálati területen. Az adatok a CORINE Land Cover 2000-es adatbázisából származnak. 16

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában A felszínborítás térképezés aktuális Környezeti vonatkozásai Földfelszín Magyarországon Monitorozás és Európában Maucha Gergely Maucha osztályvezető Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe

A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe Biró Marianna, Lelleiné Kovács Eszter, Kröel-Dulay György, Horváth Ferenc Összefoglaló: A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe lehetőséget teremt a régió

Részletesebben

A FERTŐ TÓNAK ÉS KÖRNYÉKÉNEK FELSZÍNBORÍTÁS- VÁLTOZÁSAI RÉGI TÉRKÉPEK ALAPJÁN

A FERTŐ TÓNAK ÉS KÖRNYÉKÉNEK FELSZÍNBORÍTÁS- VÁLTOZÁSAI RÉGI TÉRKÉPEK ALAPJÁN A FERTŐ TÓNAK ÉS KÖRNYÉKÉNEK FELSZÍNBORÍTÁS- VÁLTOZÁSAI RÉGI TÉRKÉPEK ALAPJÁN Király Géza 1, Konkoly-Gyuró Éva 2, Márkus István 1, Nagy Dezső 2, Sági Éva 3 1 NYME EMK GEVI, Sopron, 9400, 2 NYME EMK EVGI,

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

A KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE

A KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE A KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE Biró Marianna 1, Lelleiné Kovács Eszter, Kröel-Dulay György és Horváth Ferenc Kivonat A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe lehetôséget teremt a régió

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT Fertői Ferenc 2010 Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport 3-dimenziós táj generálása útvonalgráf alapján Szakdolgozat Készítette:

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Előzmények. KIOP pályázat 2008-2009: Védett kistestű gerincesek (kétéltű, hüllő, kisemlős) konfliktustérképének elkészítése. vadelutes.elte.

Előzmények. KIOP pályázat 2008-2009: Védett kistestű gerincesek (kétéltű, hüllő, kisemlős) konfliktustérképének elkészítése. vadelutes.elte. Biotikus és abiotikus tényezők hatása az utak menti hot spotok kialakulásában, a konfliktus csökkentés lehetséges módszerei Pokorni Flóra Környezettudományi Doktori Iskola I. évfolyam Témavezető: dr. Farkas

Részletesebben

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában

aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában A felszínborítás COPERNICUS térképezés GIO Land aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában Maucha Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály Távérzékelési és Kozmikus

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

Magyarország katonai felmérései

Magyarország katonai felmérései Jankó A nnamária Magyarország katonai felmérései 1763-1950 2007 TARTALOM E lő sz ó... 9 I. Az első katonai felmérés (1763-1787)... 13 1. 1. Az 1. katonai felmérés előzményei... 13 1. 2. Az 1. katonai felm

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

4/2013. (II. 27.) BM rendelet

4/2013. (II. 27.) BM rendelet 4/2013. (II. 27.) BM rendelet Magyarország, Románia és Ukrajna államhatárai találkozási pontjának megjelölésére felállított TÚR határjelről készült Jegyzőkönyv jóváhagyásáról Az államhatárról szóló 2007.

Részletesebben

A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI

A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk 2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk Magyarországon számos olyan térkép létezik, melyek előállítását, karbantartását törvények, utasítások szabályozzák. Ezek tartalma

Részletesebben

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

A CLC50 és CLC2000, a hazai és európai térinformatikai infrastruktúra integráns részei

A CLC50 és CLC2000, a hazai és európai térinformatikai infrastruktúra integráns részei 1/7 Büttner György és munkatársai (FÖMI, Távérzékelési Központ, Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály) A CLC50 és CLC2000, a hazai és európai térinformatikai infrastruktúra integráns részei 1. A CORINE

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

CORINE LAND COVER NÓMENKLATÚRA

CORINE LAND COVER NÓMENKLATÚRA Adatgazda Adatkör Rendelkezésre állás Területi szint Vonatkozási időszak Információ az adatok értelmezéséhez Kapcsolódó linkek Európai Környezetvédelmi Ügynökség - EEA CORINE Felszínborítottság 2000,2006,

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. GPS műszerek és kapcsolódó szoftvereik bemutatása

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

A széleróziós információs rendszer alapjai

A széleróziós információs rendszer alapjai 1. Bevezetés A széleróziós információs rendszer alapjai Dr. Lóki József 1, Négyesi Gábor 2 1 Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 4010 Debrecen Egyetem tér 1. Pf. 9. 52/512900/22113

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 1. Agrártéradat- és egyéb adatbázisok Földmérési és Távérzékelési Intézet fontosabb adatbázisai

Részletesebben

TÖRTÉNETI VEGETÁCIÓREKONSTRUKCIÓK TÉRKÉPEK BOTANIKAI TARTALMÁNAK FOLTONKÉNTI GAZDAGÍTÁSÁVAL

TÖRTÉNETI VEGETÁCIÓREKONSTRUKCIÓK TÉRKÉPEK BOTANIKAI TARTALMÁNAK FOLTONKÉNTI GAZDAGÍTÁSÁVAL Tájökológiai Lapok 4 (2): 357 384. (2006) 357 TÖRTÉNETI VEGETÁCIÓREKONSTRUKCIÓK TÉRKÉPEK BOTANIKAI TARTALMÁNAK FOLTONKÉNTI GAZDAGÍTÁSÁVAL BIRÓ MARIANNA 2163 Vácrátót, Alkotmány út 2 4., e-mail: mariann@botanika.hu

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Harmonized activities related to extreme water management events especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Szélsőséges vízgazdálkodási események - különösen árvíz,

Részletesebben

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau. Lehoczki Róbert Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.hu +Spatial analyst $/. $/ 0$= É 6$, 7%(5#hD/ (7( %. 2UV]iJRV9DGJD]GiONRGiVL$GDWWiU

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI Detrekői Ákos Keszthely, 2003. 12. 11. TARTALOM 1 Bevezetés 2 Milyen geometriai adatok szükségesek? 3 Néhány szó a referencia rendszerekről 4 Geometriai adatok forrásai

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

MATEMATIKA - STATISZTIKA TANSZÉK

MATEMATIKA - STATISZTIKA TANSZÉK MATEMATIKA - STATISZTIKA TANSZÉK 1. A Kodolányi János Főiskolán végzett kutatások Tananyagfejlesztés A kutatási téma címe, rövid leírása Várható eredmények vagy célok; részeredmények Kutatás kezdete és

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/ Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/ KUTATOTT BARLANGJAINKRÓL - RÖVIDEN A kutatási engedélyeinkben foglalt feladatainkról és a 2005. évben végzett tevékenységeinkről

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?

Részletesebben

Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén

Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén Vass Róbert 1, Dr. Szabó Gergely 2, Dr. Szabó József 3 Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:

Részletesebben

A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén

A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén Tájökológiai Lapok 9 (2): 375 403. (2011) 375 A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén Baranyai-Nagy Anikó 1, Baranyai Zsolt 2 1 Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

IT megoldások a 4F rendszerben

IT megoldások a 4F rendszerben IT megoldások a 4F rendszerben Speiser Ferenc 1, Vass József 1, Gaál Zoltán 1, Nikl István 2 1 Pannon Egyetem, Automatizálás Tanszék 2 InterMap Kft. Bemutatkozás D-e-Meter labor fejlődése 2001-óta Hardver

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA Pesti Bálint Széchenyi István Egyetem - Győr Zöldfelületek Zöldfelületek, védelme, minősége Zöldfelületek mutatószámai, sokszínűsége CORINE

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu Ismerkedés a térképekkel 1. Miért van

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

Donka Attila Gila Csaba

Donka Attila Gila Csaba 2013/IV. pp. 9-32. ISSN: 2062-1655 Donka Attila Gila Csaba Magyarország változatos adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy az aktív turizmus célterülete 1. Bevezetés a fogalom 1 Knop, Jandala Cs. MiChalKó

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. A Víz Keretirányelv keretében a felszín alatti víztestek határvízi szintű egyeztetéséhez szükséges alapanyagok előkészítése és az egyeztetések

Részletesebben