Egy versenyképesebb közösségi közlekedés felé 3. konferencia, Budapest, Magyarország
|
|
- Mariska Orosz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 fotó: DB AG/Axel Hartmann 3. Hírlevél március A CATCH-MR ( A nagyvárosi régiók közlekedési kihívásainak kooperatív megközelítései ) egy INTERREG IVC projekt, amely január és december között kerül megvalósításra mintegy 2 millió eurós összköltséggel. Budapesti konferencia, november A közösségi közlekedés használatának ösztönzése intermodalitás és P+R Egy versenyképesebb közösségi közlekedés felé 3. konferencia, Budapest, Magyarország A CATCH-MR projekt harmadik konferenciájára november végén került sor. A Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) által szervezett esemény lehetőséget teremtett arra, hogy a partnerek bemutassák egymásnak bevált gyakorlataikat A közösségi közlekedés használatának ösztönzése intermodalitás és P+R témakörében. A közlekedési szövetségekről és a vasút városi és városkörnyéki közlekedésében betöltött szerepéről szóló megbeszélések is gazdagították a projektet. Kapcsolat Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal Szemere Veronika EU-koordinátor Telefon: szemerev@budapest.hu Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) Fejes Balázs Közlekedésmérnök Telefon: fejes@bksz.hu
2 2011 március Tartalom 2 Mi a CATCH-MR? 3 A budapesti konferencia 5 Az intermodalitás és a P+R helyzete a nagyvárosi régiókban 7 A közlekedési szövetség mint a közösségiközlekedés-szervezés módszere 8 A vasút szerepe a városi és városkörnyéki közlekedésben 8 A BKK koncepció Vitézy Dávid vezérigazgató 10 P+R fejlesztések Budapesten és környékén 11 Intermodalitás: kihívások és tanulságok Fotók: Ekés András, Gertheis Antal, Tosics Iván (Városkutatás Kft.) Szerkesztés, tördelés: Gertheis Antal (Városkutatás Kft.) Mi a CATCH-MR? A CATCH-MR ( A közlekedés kihívásainak kooperatív megközelítései a nagyvárosi régiókban elnevezés angol rövidítése) egy INTERREG IVC projekt, amely január és december között kerül megvalósításra mintegy 2 millió eurós összköltséggel. Résztvevői a nagyvárosok és környező régióik közlekedésének fenntartható megoldásait keresik és alkalmazzák. A projektben 12 partner vesz részt 7 nagyvárosi régió képviseletében: Oslo/Akershus, Norvégia Göteborg Régió Önkormányzati Szövetség, Svédország Berlin Brandenburg fővárosi régió, Németország Bécs nagyvárosi régió, Ausztria Ljubljana városi régió, Szlovénia Közép-magyarországi régió, Magyarország Róma megye, Olaszország (További információk: 2 Catch-MR
3 A budapesti konferencia A konferencia szervezése A budapesti a harmadik volt a projekt gerincét jelentő CATCH-MR-konferenciák sorában. A november közötti három nap lehetőséget adott az összes résztvevő nagyvárosi régiónak, hogy kicseréljék gondolataikat és tapasztalataikat A közösségi közlekedés használatának ösztönzése intermodalitás és P+R témájában. Az esemény házigazdája Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal és a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) volt, munkájukat külső szakértőként a Városkutatás Kft. támogatta. A konferenciát Tosics Iván (Városkutatás) vezette. A konferencia címe (A közösségi közlekedés használatának ösztönzése intermodalitás és P+R) négy konkrét témát fedett le, amelyeket a résztvevő nagyvárosi régiók érdeklődésének és tapasztalatainak megfelelően választottak ki: intermodalitás; P+R; közlekedési szövetségek; a vasút mint a városi mobilitás része. saját helyzetét egy-egy előre megadott témában: a közlekedési módok összekapcsolásának jó és rossz példáiról, valamint a közösségi közlekedés különböző területeken kínált szolgáltatási szintjeiről. P+R A házigazdák nevében Ekés András röviden ismertette az intermodalitás elvét, és bemutatta az intermodalitás és a P+R helyzetét a budapesti régióban. Az intermodális csomópontok az 1970-es évek óta leginkább az épülő metróvonalak és a széttagolódó villamoshálózat kapcsolódási pontjainál alakultak ki, ami a korábbi helyzethez képest egy újabb átszállást jelentett. Az utóbbi években ez a trend megváltozott, és újra a jó hálózati kapcsolatokat részesítik előnyben. A P+R terén problémát jelent, hogy túl sok különböző létesítési és működtetési modell létezik párhuzamosan. A témára vonatkozó jó gyakorlatot Njål Nore (Akershus megye, regionális tervezési osztály) mutatta be. Ismertette Oslo és Akershus P+R rendszerének fejlesztését, a kapacitásnövelési terveket és dilemmákat, valamint a P+R fi lozófi ájáról és céljairól szóló vitákat. A P+R kapcsán két fő megközelítés alakult ki: vagy számos helyet kínálunk, hogy az autóról közösségi közlekedésre való átszállást tömegessé tegyük, vagy a közösségi közlekedés használóinak adunk egy plusz rugalmasságot az autó alkalomszerű használatának lehetőségével. Intermodalitás A P+R kapcsán két fő megközelítés alakult ki Az intermodalitást tárgyaló szekció alapját egy interaktív blokk (ahol az összes nagyvárosi régió bemutatott Mindegyik témában egy vagy több nagyvárosi régió bemutatta tapasztalatait, a partnerek pedig megvitatták a bemutatott gyakorlatokat, illetve ezek relevanciáját saját régiójuk szempontjából. A konferencia változatosabbá tétele érdekében a szervezők két interaktív blokkot is beiktattak a programba, melyek során minden nagyvárosi régiónak öt perc alatt kellett bemutatnia Az interaktív blokkok változatosabbá tették a konferenciát Catch-MR 3
4 egy-egy jó és rossz intermodalitási példát), valamint Manne Wahlberg, a Västtrafi k projektmenedzserének göteborgi jó gyakorlatokat bemutató prezentációja jelentette. Göteborg régióban új szemlélet nyer teret: az autóközpontú társadalmat felváltja a fenntartható közlekedési módokon alapuló társadalom. Ez a K2020 stratégia fő célja is: a közösségi közlekedés jelenlegi használatának megduplázása ig. A stratégia része az intermodális csomópontok fejlesztése is. A szükséges átszállások okozta kényelmetlenségek csökkentése érdekében a gyalogosbarát várostervezésről híres dán Gehl Architects építésziroda kézikönyvet állított öszsze Az ideális átszállóhely az utas szempontjából címmel, amely kilenc pontban összegzi a jó intermodális csomópont jellemzőit. Közlekedési szövetségek Autóközpontú társadalom helyett fenntartható közlekedési módokon alapuló társadalom A közlekedési szövetségek témáját nagy érdeklődés övezte, mivel az egyik budapesti partner, a BKSZ maga is egy közlekedési szövetség. A témát három nagyvárosi régió prezentációi alapján vitatták meg. A Verkehrsverbund Ost-Region (VOR) tevékenységét Andreas Rauter mutatta be. Ez az első és legnagyobb osztrák közlekedési szövetség: 1984-ben alapították, és egy 2,6 millió lakosú régiót fog át. Azért hozták létre, mert az útvonalak, menetrendek és tarifarendszerek nem voltak összehangolva az egyébként sikeres üzemeltetők között. A berlin brandenburgi modellt (VBB) Eckhard Karwiese és Kai Dahme (VBB tervezési osztály) mutatta be. A VBB ugyanazokat a feladatokat látja el, mint a VOR, szerkezete is hasonló. Feladatköre magába foglalja a jegyellátást, a bevételelosztást, az utastájékoztatást, a vasúti szolgáltatások tervezését és megrendelését, a buszszolgáltatások koordinálását a különböző hatóságok között, valamint a közösségi közlekedés általános marketingjét. A BKSZ részéről Dr. Denke Zsolt gazdasági igazgató mutatta be az intézményt. Képet adott emellett a közösségi közlekedési piac egészéről, s szólt arról is, hol tart az integráció a szolgáltatások, a tarifák és a tájékoztatás szintjén. A vasút mint a városi mobilitás része Az emberek fejében a vasút továbbra is a távolsági közlekedés eszköze A vasút nemcsak a távolsági közlekedés eszköze a személyszállításban, hanem számos nagyvárosi régióban fontos szerepet játszik a városkörnyéki, sőt a városi közösségi közlekedési rendszerben is. E témákat két nagyvárosi régió (Budapest és Róma megye) prezentációja alapján vitatták meg. Fejes Balázs, a BKSZ közlekedésmérnöke a MÁV és a HÉV hálózatát hasonlította öszsze. A HÉV jobban illeszkedik a városi-városkörnyéki közlekedéshez, de nagyon sok problémával küzd. 4 Catch-MR
5 Vannak előrelépések, de az emberek gondolkodásában a vasút továbbra is a távolsági közlekedés eszközeként jelenik meg. A BKSZ igyekszik megváltoztatni ezt a sztereotípiát. A második prezentációt Emmanuela Bea tartotta a Róma megyéből, aki jó gyakorlatként az FR4 vasútvonal kapacitásfejlesztési projektjét mutatta be. Mivel nem volt hely második vágány kiépítésére, csökkentették a térközhosszakat, hogy több vonat haladhasson át egy időegység alatt. A projekt új menetrendet, új jelző- és biztosítóberendezést, valamint felújított pályát is igényelt. Miután a peronokat is meghosszabbították, a vonal kapacitása 50 százalékkal növekedett. Az intermodalitás és a P+R helyzete a nagyvárosi régiókban P+R kapacitások és filozófiák A hét CATCH-MR partner által szolgáltatott adatok szerint a nagyvárosi régiókban lévő P+R parkolók száma és átlagos kapacitása azt mutatja, hogy a városokban általában kevesebb, de magasabb átlagos kapacitású parkoló található; a legnagyobb P+R parkolók Bécsben vannak. A régiókban több P+R parkoló van (a legtöbb Brandenburgban és Alsó-Ausztriában), de átlagosan kevesebb férőhellyel. Ezek az eredmények logikusak annak fényében, hogy a városok területe A P+R parkolók száma (Y) és átlagos kapacitása (X) (kék: nagyvárosok, zöld: régiók) Teljes P+R kapacitás 1000 lakosra számítva kisebb, (forgalom)sűrűsége pedig nagyobb, mint környező régióiké. A teljes P+R kapacitást tekintve Bécs Alsó-Ausztria emelkedik ki több mint férőhellyel, őt követi Róma és Róma megye (kb férőhellyel), majd Berlin Brandenburg (kb férőhellyel). A jövőbeli tervek nehezebben megfoghatóak és kevésbé pontosak, az elérhető adatok szerint azonban a legambiciózusabb Róma és Róma megye (9600 új P+R férőhely 2015-ig), valamint Ljubljana. A számok mögött kétféle P+R fi lozófi a húzódik: Sok P+R helyet kínálni, hogy minél több ingázó váltson autóról közösségi közlekedésre minden nap. Ezt gyakran gazdaságtalannak tartják, mivel nagyszámú P+R hely szükséges, de még ha több tízezer hely lenne, az utasoknak akkor is csak kis hányadát tudnák befogadni. Ugyanakkor a P+R több jómódú embert ösztönözhet a közösségi közlekedés használatára, növelve annak státusát és lobbierejét. Alsó-Ausztriában már a teljes népesség 4 százaléka találhat P+R helyet minden nap (sőt még több, ha fi gyelembe veszszük, hogy egy autó több mint egy személyt szállít). A közösségi közlekedést használóknak kínálni egy plusz rugalmasságot azzal, hogy alkalmanként, speciális okokból autóval is tudnak Catch-MR 5
6 közlekedni. Ez esetben a közösségi közlekedés mindennapos használatát ösztönzik (a P+R mindennapos használata helyett), ugyanakkor minden közösségi közlekedőnek módja van használni az autóját, ha valóban szükséges. Ez azt jelenti, hogy szinte minden megállóban kell legyenek parkolóhelyek (kisebb forgalmúakban elég 1-2 férőhely), de ezek lehetnek fi zetősek is, mivel a közszférának nincs elegendő forrása az ingyenes P+R kapacitás növelésére. Az egyik partner így összegezte a dilemmát: jó közösségi közlekedési rendszer és egy kis plusz rugalmasság az autó révén, vagy jó autóhasználati rendszer és egy kis közösségi közlekedés. A P+R gyakran népszerű választás a döntéshozók körében, még akkor is, ha ugyanezen forrást hatékonyabban használhatnák fel a közösségi közlekedés más területein. Számos régióban a B+R (bike and ride, kerékpározz és utazz) kerékpártárolók már szerves részei a P+R parkolóknak, vagy legalább önálló rendszerként léteznek. Egyes nagyvárosi régiókban (Budapest, Ljubljana, Róma és Róma megye) a meglévő P+R parkolókhoz nem tartozik B+R, de az újabb és tervezett parkolókhoz már igen. P+R üzemeltetési modellek A tulajdonosi szerkezet szinte mindegyik nagyvárosi régióban hasonló: a P+R parkolók az önkormányzatok, illetve a vasúti társaságok vagy hatóságok tulajdonában vannak. Bécs Alsó-Ausztria területén vannak magántulajdonúak, sőt PPP konstrukcióban épültek is. Az üzemeltetést és fenntartást közvetlenül a tulajdonosok, közszolgáltató cégeik vagy szerződéses magánvállalkozók végzik. A régió összes P+R-jének egységes rendszerben való üzemeltetése ritka. Különböző modellek szerint történik a P+R szolgáltatás árazása. Egyes régiókban a parkolók többsége ingyenes, másutt viszont a városban lévők fi zetősek. Ezek a városok messze a legnagyobb P+R parkolókkal rendelkeznek, amelyeknek a létesítése és a fenntartása is drágább, valamint elhelyezkedésük miatt a kereslet is erősebb. A P+R szolgáltatás díjai általában kapcsolódnak a közösségi közlekedés jegyrendszeréhez: vagy a közösségi közlekedés használói kapnak engedményt a P+R használat árából, vagy ellenkezőleg, a P+R használók kapnak engedményt a közösségi közlekedési jegyekre. A legtöbb nagyvárosban százalékot ér el a kihasználtsági arány, bár ezek a számok nagyban függnek az egyes parkolók elhelyezkedésétől. Az intermodalitás sikertényezői Az intermodalitásról szóló kérdőív első, nyitott kérdésében a nagyvárosi régiók bármilyen funkciót megemlíthettek, amit egy jó intermodális csomóponthoz fontosnak tartanak. Az eredmények szerint nagy igény van integrált intermodális központokra bevásárlási lehetőségekkel és szolgáltatásokkal (a legtöbb régió említette a boltokat, kávézókat, éttermeket). A jó intermodális csomópont legfontosabb tényezői (említések száma) 6 Catch-MR
7 A funkciók egy másik csoportja a közlekedési módok közötti jó kapcsolat: ennek része az utastájékoztatás, a jegyautomata vagy jegypénztár, valamint a rövid és kényelmes gyalogos kapcsolatok. A csomópont általános állapota (biztonság, karbantartás, tisztaság) ugyancsak fontosak. A nagyvárosi régiók felsorolhatták azt az öt tényezőt is, amelyek szerintük a legfontosabbak egy jó intermodális csomóponthoz. Itt a leglényegesebbek a közlekedési módok közötti jó kapcsolat (beleértve a rövid és akadálymentes gyalogos kapcsolatot, az utastájékoztatást), maguk a közösségi közlekedési szolgáltatások (sűrű követés, átszállásmentes kapcsolatok, összehangolt menetrendek, de ide tartozik az utak zsúfoltsága is), az elérhetőség (autóval, kerékpárral, gyalogosan, akadálymentesen), valamint a csomópont általános állapota (biztonság, karbantartás, tisztaság). Az eredmények egybevágnak a Gehl Architects kézikönyvével, amely 9 pontban összegzi a sikertényezőket: 1. biztonságos intermodális csomópont; 2. korszerű és dinamikus intermodális csomópont; 3. koncentrált intermodális csomópont; 4. elérhető intermodális csomópont; 5. az intermodális csomópont mint találkozóhely; 6. kellemes intermodális csomópont; 7. intelligens intermodális csomópont; 8. fenntartható intermodális csomópont; 9. vonzó intermodális csomópont. Az ideális intermodális csomópont e célok közül a lehető legtöbbet eléri, még ha az összes cél egyidejű elérése nem is lehetséges. A közlekedési szövetség mint a közösségiközlekedés-szervezés módszere Ljubljana kivételével minden nagyvárosi régióban van közlekedési szövetség, bár szerepük és felelősségi körük különböző. A VBB (Berlin Brandenburg) széles hatáskörökkel rendelkezik, beleértve a vasúti szolgáltatások tendereztetését. A Ruter (Oslo Akershus) felelős a vasúti szolgáltatások kivételével az összes közösségi közlekedési szolgáltatás tervezéséért és megrendeléséért. A BKSZ (Budapest) koordináló szerepet játszik, de nem megrendelő szervezet a közösségi közlekedési szolgáltatások vonatkozásában, míg a Federmobilità (Róma megye) mobilitásmenedzsment társaság olyan szoft kompetenciákkal rendelkezik, mint elemzések készítése, képzések és rendezvények szervezése. A közlekedési szövetségek tulajdonosai minden esetben a helyi és regionális közösségi közlekedési szolgáltatásért felelős köztestületek. A szolgáltatók szintjén a vasúti szolgáltató cégek (többnyire köz-, néha magántulajdonú társaságok) száma általában alacsony. Az autóbuszos szolgáltatások területén minden nagyvárosi régióban legalább három, de általában jóval több szolgáltató osztozik a feladatokon, és ebben az ágazatban a legerősebb a magánszektor jelenléte, még ha általában nem is domináns. Oslo és Akershus területén, illetve Göteborg régióban (pontosabban egész Västra Götalandban) minden autóbuszos szolgáltatást megpályáztatnak. A metró-, villamos- és trolibuszhálózatok üzemeltetését minden esetben belső szolgáltató végzi. A közlekedési szövetségek területi kiterjedése szempontjából fontos az ingázási vagy vonzáskörzetek kiterjedése, jóllehet az ingázási távolságok folyamatosan növekednek, ami azt jelenti, hogy a közlekedési szövetségeknek is nagyobbakká kell válniuk. Gyakorlati szempontból valószínűleg könynyebb kisebb területen kezdeni, s később terjeszkedni, továbbá fontos minden érintett hatóság bevonása is. A Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) területe Catch-MR 7
8 A regionális vasúthálózaton a megállók közötti átlagos távolság nem mutat nagy szóródást: a régiók többségében 4 km körül van, a nagyvárosokban 2-3 km. Rómában a megállók nagy száma a megállók közötti alacsony távolság oka. Berlin Brandenburg kivételt képez, itt különösen a városban lényegesen nagyobb a megállók közötti átlagtávolság; míg a többi nagyvárosban a regionális hálózat kiszolgálja a városi forgalmat is, Berlinben a kiterjedt S-Bahn hálózat ezt szükségtelenné teszi. Sugárirányú vasútvonalak a nagyvárosi régiókban (regionális és külön elővárosi szolgáltatások) A vasút szerepe a városi és városkörnyéki közlekedésben A nagyvárosi régiók sugárirányú vasútvonalainak száma összefügg a város nagyságával: Berlin Brandenburg 16 regionális és 10 helyi (S-Bahn) vonallal rendelkezik, Budapesten ez az szám 10 és 3 (HÉV), Róma és Róma megye esetében 12, Bécs Alsó- Ausztria területén 10, Oslo Akershus területén 6, míg Göteborg régió és Ljubljana 5-5 vonallal rendelkezik. A hálózathossz és a megállók száma szempontjából a legnagyobb régiók vezetnek. A nagyvárosok közül Róma emelkedik ki a megállók különösen nagy számával. A népességhez viszonyított értékek kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. A relatív hálózathossz az alacsonyabb népsűrűség és a nagyobb távolságok miatt jóval nagyobb a régiókban, mint a nagyvárosokban. Hasonló a helyzet a relatív megállószám terén. Az elővárosi szolgáltatás jellemző követési gyakorisága a szolgáltatás típusától függ (regionális vagy külön elővárosi hálózat), és az egyes konkrét vonalak szerepétől függően is különbözhet. Az elővárosi hálózatok (az S-Bahn Berlin Brandenburgban vagy Bécs Alsó-Ausztriában, a HÉV Budapesten) sűrűbb közlekedést biztosítanak, 20 perctől akár 3 percig. A regionális hálózatokon a jellemző gyakoriság 15, 20, 30 vagy 60 perc, általában ütemesen. Oslo Akershus nagyívű tervei szerint 2013-ra minden vonalon 10 vagy 15 percre szeretnék növelni a követést. A BKK koncepció Vitézy Dávid vezérigazgató 2010-ben, a rendszerváltás után 20 évvel létrehozott új városirányítási modell részeként hoztuk létre a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) mint Budapest új, integrált közlekedésszervezési intézményét. A társaság azzal a céllal létesült, hogy megoldja az előző önkormányzati vezetéstől örökölt problémákat. A BKK főként londoni modell alapján egy nagy ernyőszervezetben fogja össze a közösségi közlekedést, a kerékpározást, az utak kezelését, a parkolást, a taxi-szolgáltatást és a közlekedési vonatkozású EU-projekteket. Ezen felül egységes közlekedési kasszát szeretnénk létrehozni a közösségi közlekedés irányításának integrálásán keresztül: minden, közlekedésből származó bevétel a BKK-hoz folyna be, és a kiadásokat is a BKK osztaná el újra, kiegyensú- 8 Catch-MR
9 lyozott és diverzifi kált fi nanszírozást biztosítva a kialakított prioritásoknak megfelelően. A közlekedéssel kapcsolatos feladatokat jelenleg a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő társaságok látják el, de hiányzik a koordináció és a rendszerszerű megközelítés. A közösségi közlekedés üzemeltetői fölött jelenleg nincs tényleges hatósági felügyelet. Az integrált közlekedésirányítás biztosítása érdekében a BKK az alábbiakért lesz felelős: Integrált közlekedésirányítás a teljes budapesti közlekedési rendszer szakszerű, felelősségteljes és elszámoltatható irányítása; a közlekedési stratégia kidolgozása, a végrehajtás menedzselése; a fő közlekedésfejlesztési projektek tervezése, végrehajtása és koordinációja. Közösségi közlekedés hálózat- és szolgáltatástervezés, közszolgáltatások megrendelése, megállapodás a szolgáltatási szintről és ennek követése; a közösségi közlekedésben alkalmazott viteldíjés jegyrendszer menedzselése, jegyellenőrzés (bevétel-menedzselés); központi forgalommenedzselés; központi utastájékoztató rendszer; ügyfélszolgálat; együttműködés a regionális szereplőkkel; taxi- és hajószolgáltatások felügyelete; a közösségi kerékpárkölcsönzési rendszer kifejlesztése; parkolási szolgáltatások megrendelése a Fővárosi Önkormányzat által üzemeltetett utakon; a parkolási és a jövőbeli dugódíj rendszer üzemeltetése. Központi közlekedési információs rendszer valósidejű forgalomfi gyelő rendszer kifejlesztése és üzemeltetése, forgalomszámlálás; egységes mobilitási internetes felület kifejlesztése és üzemeltetése. A BKK jövőbeli sikerek záloga, az alábbiak révén: integrált, rendszerszerű megközelítés, amely lefedi az összes feladatot a budapesti közlekedés-, infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés, valamint a városi és városkörnyéki közlekedési rendszer terén; hatékony és elszámoltatható intézményi keretek, világos kompetenciákkal; tényleges felügyeleti és követési rendszer a szolgáltatási szintre, ill. az üzemeltetési és fejlesztési költségre vonatkozóan; központi közlekedésinformációs rendszer, forgalmi modell, valós idejű adatok, egységes internetes közlekedési portál; körültekintően megtervezett, előkészített és irányított, hosszútávú stratégiára alapozott EU-projektek és a projektmegvalósítás szakmai irányítása. Útüzemeltetés és -fenntartás A útkarbantartási és -építési munkálatok koordinálása és megrendelése A Fővárosi Önkormányzat által üzemeltetett utak kezelése, beleértve a közlekedési lámpákat és útjelző táblákat Kerékpárutak és -úthálózatok fejlesztése Parkolás Parkolási stratégia kialakítása Catch-MR 9
10 P+R fejlesztések Budapesten és környékén A megfelelő P+R kapacitás hiánya a budapesti közlekedési rendszer régi problémája. Az utóbbi néhány évben az EU-társfi nanszírozású Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) révén előrelépés történhetett a külső kerületekben és az agglomerációban. Az EU-támogatás második köre szintén több P+R parkoló megvalósulásához járult hozzá, ezek mindegyike az agglomerációs övezetben található. Néhány közülük már elkészült, a többi pedig befejezéshez közeledik. A BKSZ és a Parking Kft. vezető szerepet játszott a konzorciumszervezésben, valamint az önkormányzatoknak történő tapasztalatátadásban. A Sülysápon és Az első pályázati körben (2007) két nagy és számos kis projektet választottak ki támogatásra. Az egyik konzorciumot a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) kezdeményezte, partnere a Magyar Államvasutak (MÁV), valamint 13 agglomerációs önkormányzat volt. Három kiválasztott vasútvonal 13 állomásán építettek ki P+R parkolókat, melyek összesített befogadóképessége 834 autó és 530 kerékpár. Az egyik helyszínen buszforduló is létesült a vasútállomáshoz kapcsolódó buszjárat számára. A másik konzorcium, amelynek vezetője a Parking Kft., tagjai pedig a MÁV, valamint Budapest XVII. és XXII. kerületének önkormányzatai voltak, 6 P+R parkolót létesítettek e külső kerületek vasútállomásaihoz kapcsolódóan, melyek összesített befogadóképessége 570 autó és 120 kerékpár. Ezek közül két helyszínen autóbuszforduló is épült, ahol a BKV új ráhordó buszjáratot indított (197- es számmal) a vasúti menetrenddel összehangolva. Néhány önkormányzat mint pl. Kerepes ugyancsak sikeres projekteket valósított meg önállóan vagy helyi partnerekkel összefogva. Tápiószecsőn indult fejlesztések az első körben elkészült, sikeres és népszerű parkolók második ütemét jelentik. Minden parkoló díjmentesen használható, és térfi gyelő kamera védi. 10 Catch-MR
11 Intermodalitás: kihívások és tanulságok Az intermodalitás terén Budapesten kevesebb az eredmény, mint az előttünk álló kihívás. Jóllehet története kevésbé kedvezően indult, fontos szerepet játszik a nagyvárosi régió közlekedésében, és nagy fejlesztési lehetőségeket jelent a jövőre nézve nem helyettesítve, hanem kiegészítve más megoldásokat, mint pl. az interoperabilitás ig a budapesti villamoshálózat összefüggő egészt alkotott. A metróvonalak megépítésével párhuzamosan a villamoshálózat fontos hálózati elemeit szüntették meg, és intermodális csomópontokat hoztak létre, hogy az utasok metróra szálljanak át. Ezek némelyike akkor jó minőséget képviselt, de a korábbi helyzethez képest egy plusz átszállást jelentettek. Intermodalitásra a vasútállomásoknál is szükség van, mivel a főváros mindhárom pályaudvara fejpályaudvar és nem átmenő pályaudvar, így sok embernek kell más közlekedési eszközre átszállnia, hogy úticélját elérje. Az utóbbi években a közlekedéspolitika fölismerte a mesterséges intermodalitás ezen első korszakának hibáit, és különböző módokon megpróbálja ezeket orvosolni. A 4-es metrót (amely most épül a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar között) még különálló nehézmetróként tervezték, új átszállási kényszereket teremtve, a felszíni hálózaton eredetileg tervezett vonalvisszavágásokat azonban már jelentősen csökkentették, mivel a közvetlen kapcsolatok elvesztése nagymértékben rontotta volna a szolgáltatás minőségét. Több, előkészítés alatt álló projekt irányul arra, hogy viszszaépítsék a villamoshálózat korábbi hálózati kapcsolatait a budai oldalon, később pedig a pesti belvárosban is. Az interoperabilitás is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Építkezés alatti ideiglenes megoldásként a MÁV dízel motorvonatai már átjártak a BKV által üzemeltetett HÉV-hálózatra. Tervezik a 2-es metróvonal és a gödöllői HÉV-vonal összekötését is, mivel ezek végállomásai egymással szemben, az Örs vezér tér két oldalán helyezkednek el, a felesleges átszállás tipikus példájaként. Intermodalitásra ezzel együtt mindig szükség lesz, mivel lehetetlen átszállásmentes eljutást nyújtani minden egyes utas számára. A legfontosabb átszállóhelyek a két városkörnyéki vasúti hálózat (MÁV és HÉV), a metróvonalak, a legfontosabb villamosvonalak, valamint helyközi és helyi buszvonalak között vannak. Ha tehát az átszállás sokszor nem is kerülhető el, az ebből eredő időveszteséget és a kényelmetlenséget hatékony és minőségi intermodális csomópontok révén minimalizálni kell. Ezeknek a csomópontoknak többféle funkciót kell magukba foglalniuk, és szolgáltatások széles skáláját kell nyújtaniuk, hogy az átszállás kényelmes legyen és a várakozási időt az utasok hasznosan tölthessék el. Catch-MR 11
12 Partner Berlin-Brandenburg fővárosi régió Berlin-Brandenburg Közös Tervezési Hatóság (vezető partner) Frank Segebade Közép-magyarországi régió Budapest Főváros Önkormányzata Szemere Veronika Budapesti Közlekedési Szövetség Fejes Balázs Oslo / Akershus Oslo város Peter Austin peter.austin@byr.oslo.kommune.no Akershus Megyei Tanács Tor Bysveen / Marit Øhrn Langslet tor.bysveen@akershus-fk.no / marit.ohrn.langslet@akershus-fk.no Bécs nagyvárosi régió Bécs város Gregory Telepak gregory.telepak@wien.gv.at Alsó-Ausztria Tartomány Hivatala Norbert Ströbinger norbert.stroebinger@noel.gv.at Róma megye Róma megye Giovanni Pagliaro uffi cioeuropa@provincia.roma.it Lazio Üzleti Innovációs Központ Raffaella Labruna r.labruna@biclazio.it Göteborg Régió Önkormányzati Szövetség (GR) Göteborg Régió Önkormányzati Szövetség (GR) A projekt az Interreg IVC Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfi nanszírozásával valósul meg. A tartalom a szerzők véleményét tükrözi. Az Irányító Hatóság nem felelős a benne található információk semmilyen felhasználásáért. Georgia Larsson / Per Kristersson georgia.larsson@grkom.se / per.kristersson@grkom.se Ljubljana városi régió Ljubljana Városi Régió Regionális Fejlesztési Ügynöksége Katja Butina katja.butina@ljubljana.si A Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Tudományos Kutatási Központjának Anton Melik Földrajzi Intézete Dr. Janez Nared janez.nared@zrc-sazu.si 12 Catch-MR Catch-MR 12
Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés
Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi
RészletesebbenOrszágos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár
Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár 2 3 Szolgáltatási struktúra 2015.évi adatok alapján Menetrendi teljesítmény *Km/év+ Helyközi Szolgáltatók
RészletesebbenRegionális szakpolitikai ajánlások. a Közép-magyarországi régió számára
Regionális szakpolitikai ajánlások a Közép-magyarországi régió számára A CATCH-MR projekt eredményei alapján 1 A CATCH-MR projekt A CATCH-MR ( A nagyvárosi régiók közlekedési kihívásainak kooperatív megközelítései
RészletesebbenA BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei
A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei Strausz György Gábor informatikai igazgató Budapesti Közlekedési Központ HUNAGI Konferencia 2012. március 21. Tartalom Új
RészletesebbenMISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
RészletesebbenA fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám
Mozdulj a jó irányba! Fenntartható Városi Közlekedési Tervek XI. Európai Mobilitási Hét előkészítő Kecskemét, 2012. május 24-25. A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten Kangyerka
RészletesebbenA közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid
A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ Analógia Kell egy mérnök a városnak! 2 Új szervezeti modell Jól strukturált, világos szerkezet
RészletesebbenLehetséges megoldások Debrecen elővárosi közlekedésének a fejlesztésére.
Lehetséges megoldások Debrecen elővárosi közlekedésének a fejlesztésére. KözlekedésVilág Konferencia Budapest, 2017.05.31. Előadó: Nagy Attila vezérigazgató Tartalom: 1. Debrecen és térségének rövid bemutatása.
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2017. március 22-23. 2014-20 IDŐSZAKRA VONATKOZÓ LEGFONTOSABB EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI
RészletesebbenÚj szervezet Budapest közlekedéséért: Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Vitézy Dávid vezérigazgató BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
Új szervezet Budapest közlekedéséért: Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Vitézy Dávid vezérigazgató BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. 1 Tartalom A BKK létrehozásának okai és céljai A BKK feladatai
RészletesebbenA közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.
A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési
RészletesebbenFenntartható fővárosi közösségi közlekedés
Európai Mobilitási Hét Európai Autómentes Nap Záró Értekezlet Fenntartható fővárosi közösségi közlekedés Kerényi László Sándor Főosztályvezető BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt 1 Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenA GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság
A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV születése 1872. okt. 15. Koncesszió a Győr (Raab) Sopron (Oedenburg) - Neufeld/Leitha vonal építésére Victor von Erlanger báró részére -az állam részéről
RészletesebbenKörnyezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén
Környezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén Dr. Schneller Domonkos Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár 2018. november 26.
RészletesebbenKörnyezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében
Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység
RészletesebbenJó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, március 19.
Jó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, 2019. március 19. Molnár László Az elmúlt évtized néhány legitim város és közlekedésfejlesztési dokumentuma: - BKRFT Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve
Részletesebbenmindennapi közlekedési mód népszerűsítése
Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:
RészletesebbenGYSEV tapasztalatok az infrastruktúrafejlesztések és a közlekedési szövetségek területén
GYSEV tapasztalatok az infrastruktúrafejlesztések és a közlekedési szövetségek területén 2014.06.05_RailHuc_GYSEV Liska Szilárd Személyszállítási koordinátor 1 GYŐR-SOPRON-EBENFURTI VASÚT ZRT. Múlt: 1872,
RészletesebbenA MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt.
A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. Előadó: KTE Határok Kozák nélküli Tamás partnerség konferencia, 2016. október 6-7. A MÁV-START stratégiája
RészletesebbenVÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, szeptember Kérdőívek eredményei
VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, 2015. szeptember 10-11. Kérdőívek eredményei Mi az első szó, ami eszébe jut a Fenntartható közlekedés fogalmához kapcsolódóan? Környezet, környezetszennyezés,
RészletesebbenZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés
ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.
RészletesebbenJó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19.
Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén Szombathely, 2013.09.19. A fejlesztési ügynökség tevékenységei Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatainak kezelése
RészletesebbenDr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Uniós finanszírozású ITS projektek a közösségi közlekedésben Új megoldások
RészletesebbenA közelmúlt és közeljövő miskolci pályás fejlesztései
IX. Városi Villamos Vasúti Pálya Nap Debrecen 2016. május 25. A közelmúlt és közeljövő miskolci pályás fejlesztései Készítette: Singlár Zsolt vezérigazgató A múlt és a jelen. Pályafelújítás, vonalhosszabbítás
RészletesebbenA közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat
RészletesebbenATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért
ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési
RészletesebbenA GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban
A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása
RészletesebbenEgyüttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.
Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:
RészletesebbenÚjbuda szerepe és magatartása a fővárosi közlekedés alakításában
Újbuda szerepe és magatartása a fővárosi közlekedés alakításában Takács Viktor Tibor főépítész Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata Újbuda a főváros nyugati kapuja M1 / M6 / M7 autópályák,
RészletesebbenA közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010.
A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010. Saslics Elemér vezérigazgató VOLÁN Egyesülés BKIK - Budapest, 2010.09.14. Mi kell ahhoz, hogy az utas elégedett legyen? A megrendelő részéről: Világos közlekedéspolitika
RészletesebbenÚj szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ
CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom
RészletesebbenAz elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében
Az elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében 2. egyeztetés KTI Közlekedésszervezési és Hálózatfejlesztési
RészletesebbenInformatika Budapest közlekedésében
Informatika Budapest közlekedésében Fejlesztések és megtakarítás Balatonfüred, 2011. november 23. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2 Tartalomjegyzék A BKK feladatai, struktúrája.
RészletesebbenKÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10
2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség
RészletesebbenTELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
RészletesebbenA mi kis állomásunk Rákoskert
A mi kis állomásunk Rákoskert Az alternatív civil kezdeményezést követi a közlekedéspolitika Rákoskert Vasúti Közlekedéséért Alapítvány Árvayné Győrffy Mária/Somodi Mária www.rakoskert.hu hatóság, 2010.
RészletesebbenBudapest közlekedés koncepciója
BUDAPEST ÚJ DIMENZIÓI Heti Válasz urbanisztika konferencia sorozat Budapest, 2011. november 29. Budapest közlekedés koncepciója Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ Tartalom Budapest
RészletesebbenInnovatív megoldások a hatékony, utas- és üzemeltetés-barát vasúti infrastruktúra tervezéséhez, a Rákos-Hatvan projekt példáján keresztül
Innovatív megoldások a hatékony, utas- és üzemeltetés-barát vasúti infrastruktúra tervezéséhez, a Rákos-Hatvan projekt példáján keresztül Győr, 2017.03.31. Tumik Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Non-Profit
RészletesebbenITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében
1 Pécs, 2013. május 23. ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 / Tartalom Az előadás során érintett témakörök: 1. Az ITS Master Plan szerepe a városoknál 2. BRT Bus Rapid Transit, közösségi közlekedés
RészletesebbenElővárosi vasúti szolgáltatásfejlesztés sikere. Pákozdy Réka, MÁV-START Zrt., Személyszállítási szolgáltatásértékesítési vezető
Elővárosi vasúti szolgáltatásfejlesztés sikere Pákozdy Réka, MÁV-START Zrt., Személyszállítási szolgáltatásértékesítési vezető Az idén 10 éves MÁV-START Zrt. számokban Több, mint 7200 km-es hálózaton szolgáltatunk
RészletesebbenIntermodális kapcsolatok fejlesztése a GYSEV Zrt. vonalain. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt.
Intermodális kapcsolatok fejlesztése a GYSEV Zrt. vonalain Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt. Hogyan gondoljuk a GYSEV-nél a valódi intermodalitás közlekedési feltételeit Infrastrukturális
RészletesebbenVÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM
VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁS - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK Budapest, 2016. 06. 07. FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁS - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK BESZÉGLETÉS A 2014-2020 IDŐSZAK VÁROSI
RészletesebbenMIT KÉSZÍTETTÜNK, KÉSZÍTÜNK ELŐ BUDAPESTEN?
MIT KÉSZÍTETTÜNK, KÉSZÍTÜNK ELŐ BUDAPESTEN? Nyul Zoltán Stratégia és Innováció igazgató BKK Zrt. Budapest, 2018. november 14. MEGVALÓSULT UNIÓS TÁMOGATÁSÚ PROJEKTEK 2007-2013 2014-2020 Szél Kálmán tér
RészletesebbenFŐVÁROSI E-MOBILITÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK
FŐVÁROSI E-MOBILITÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Nyul Zoltán Stratégia és Innováció igazgató BKK Zrt. 2017. június 15. II. E-mobilitási konferencia Témák Fővárosi irányelvek (stratégia, koncepció) E-mobilitási
RészletesebbenDebreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése
Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése 2013. július 29. Befejezõdött a Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztését célzó beruházás. A DKV Zrt.
RészletesebbenSzolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon
Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as KÖZOP-2.5.0-09-11-2015-0004 1 Előzmények 2007-2013 közötti programozási időszakban teljes felújítások Komplex korszerűsítés; Magas beruházási költség; A rendelkezésre
RészletesebbenOKOS MEGOLDÁSOK A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSBEN. Lénárt Máté innovációs főmunkatárs BKK Zrt március 23. Debrecen
OKOS MEGOLDÁSOK A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSBEN Lénárt Máté innovációs főmunkatárs BKK Zrt. 2017. március 23. Debrecen TÉMÁK BKK, mint mobilitásmenedzser Okos megoldások a budapesti közlekedésben Kutatás-fejlesztési
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, 2015. május 12-14. A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai Dr. Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti
RészletesebbenVasúti személyszállítás aktuális trendjei a V4 országokban. Csépke András, MÁV-START vezérigazgató
Vasúti személyszállítás aktuális trendjei a V4 országokban Csépke András, MÁV-START vezérigazgató Szolgáltatásfejlesztési stratégia korszerű, megbízható, gyors Korszerű gördülőállomány Igény vezérelt menetrend
RészletesebbenAutóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe
Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Kimmo Sinisalo Helsinki Region Transport Helsingin seudun liikenne -kuntayhtymä A Helsinki régió buszközlekedésének szervezése
RészletesebbenA budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei
CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2012. november 23. A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor Budapesti Közlekedési
RészletesebbenA TransHUSK Plus projekt
A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK
RészletesebbenGYŐR FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSE A KÖVETKEZŐ 20 ÉVBEN: ÖTLETEK ÉS REALITÁSOK. Dr. Winkler Ágoston
GYŐR FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSE A KÖVETKEZŐ 20 ÉVBEN: ÖTLETEK ÉS REALITÁSOK Dr. Winkler Ágoston Tartalom Hol tart jelenleg Győr közlekedése? Milyen újabb utazási igények várhatók? Milyen elképzelések születtek
RészletesebbenIntelligens közlekedési fejlesztések a fővárosban
Intelligens közlekedési fejlesztések a fővárosban Rónai Gergely osztályvezető XVI. Városi közlekedés aktuális kérdései - 2016. szeptember 8-9. Fővárosi ITS trendek ITS térnyerése a szakmai gondolkodásban
RészletesebbenIntermodális csomópontok információs rendszerei
Intermodális csomópontok információs rendszerei felmerülő szükséglet anyagi, szellemi javak szolgáltatások iránt - térbeliség - (korábbi ismeretei) helyváltoztatás tervezési-döntési folyamata szubjektív
RészletesebbenELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK
ELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK 2012. november 30. Forgalomba helyeztek négy autóbuszöblöt a Toponári úton. A fejlesztés egy 571 millió forintos közlekedés-fejlesztési beruházás részeként valósult meg
RészletesebbenVonali menetrend. Budapest Pilisvörösvár Piliscsaba Esztergom S72 G72 Z május 20-tól december 8-ig
Vonali menetrend 2018. május 20-tól 2018. december 8-ig Budapest Pilisvörösvár Piliscsaba Esztergom S72 G72 Z72 Kedves Utasunk! Kiadványunk a Budapest Pilisvörösvár Piliscsaba Esztergom vasútvonalon 2018.
Részletesebben2013/2014. Veszprém vasúti szolgáltatásfejlesztés. Értékesítési szervezet MÁV-START Zrt
MÁV-START VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ Zrt. 1087 Budapest, Könyves K. krt. 54-60. Postacím: 1940 Budapest Telefon (1) 511-5032 Mobil: 30 / 87 03 519 Fax: (1) 511-1001 Webcím: www.mav-start.hu Veszprém vasúti
RészletesebbenAmit a Ferihegyi gyorsvasútról tudni érdemes. XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései Budapest, szeptember 8.
Amit a Ferihegyi gyorsvasútról tudni érdemes XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései Budapest, 2017. szeptember 8. Vasúti ingajárat (FEREX) 9 km új vonal, 1 új mh., 4 motorvonat (többlet) Menetidő (Reptér->Belváros):
RészletesebbenTisztelt Képviselő testület!
Tisztelt Képviselő testület! Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nyílt közbeszerzési eljárást írt ki Esztergom intermodális csomópont fejlesztésének két részajánlatára vonatkozóan. Az első részajánlat
RészletesebbenMagyar CIVINET Városok a fenntartható mobilitásért
1 Magyar CIVINET Városok a fenntartható mobilitásért Kerékpáros Miskolc Szakmai nap, 2015.04.24. Gertheis Antal, Városkutatás Kft. / Magyar CIVINET Titkárság A CIVITAS program A CIVITAS program az Európai
RészletesebbenKÖZÖS GONDOLKODÁS, FOLYAMATOS FEJLESZTÉS
KÖZÖS GONDOLKODÁS, FOLYAMATOS FEJLESZTÉS HUNGRAIL MAGYAR VASÚT 2018. Dunai Zoltán, Budapest, 2018.09.13 DIVÍZIÓK STADLER RAIL CSOPORT DIVÍZIÓ: SVÁJC DIVÍZIÓ: NÉMETORSZÁG DIVÍZIÓ: KÖZÉP-EURÓPA DIVÍZIÓ:
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.31. C(2017) 3574 final ANNEX 1 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU
RészletesebbenÖsszefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről
Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről A fővárosi közlekedéspolitika célja a fővárosi közösségi
Részletesebbendr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT
TERÜLETHASZNÁLAT TÖRTÉNET - GIS LONDON, SOHO, 1854 Dr. SNOW MA MA FEJLŐDÉS KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS ELOSZTÁS MÓDVÁLASZTÁS RÁTERHELÉS IDŐPONTVÁLASZTÁS! MODELL 1. MODELL
RészletesebbenCélegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.
Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések
RészletesebbenTransznacionális programok
Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális
RészletesebbenGYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató
GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV ZRT. Elmúlt 3 évének történései Miről is lesz szó A működést
RészletesebbenÜzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben
Szaktudás. Üzembiztonság. Hatékonyság. Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben Virág István igazgató Bükfürdő, 2019. április 09-11. XX. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia
RészletesebbenÚj buszüzemeltetési modell Budapesten. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. április 23.
Új buszüzemeltetési modell Budapesten Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. április 23. Tartalom A BKV buszüzemeltetés helyzete 2010-ben A probléma kezelése azonnali eszközökkel
RészletesebbenSzemélyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések
Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések Előadó: Bíró József elnökhelyettes Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal vezető A személyszállítási törvény
RészletesebbenFenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei
Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei EMH konferencia, Kecskemét, 2012.05.24. Gertheis Antal Városkutatás Kft. A prezentáció a Rupprecht Consult anyagainak felhasználásával
RészletesebbenAZ INTERMODALITÁS ÖSSZKÖZLEKEDÉSI SZEMPONTRENDSZEREK
AZ INTERMODALITÁS ÖSSZKÖZLEKEDÉSI SZEMPONTRENDSZEREK Előadó: Molnár László Egyensúly Városok Kontrasztok Kontrasztok Azonosságok Azonosságok Azonosságok Melbourne Rotterdam Szingapúr Szingapúr Melbourne
RészletesebbenIntelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása
Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető
RészletesebbenGyőr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető
és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu
RészletesebbenFELJEGYZÉS. 1-es villamos Kelenföld vasútállomásig történő meghosszabbítása vizsgált keresztmetszeti elrendezések
FELJEGYZÉS 1-es villamos Kelenföld vasútállomásig történő meghosszabbítása vizsgált keresztmetszeti elrendezések 1. Előzmények Az 1-es villamosvonal kiépítése 1982-ben kezdődött meg az óbudai szakaszon,
RészletesebbenTAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN. 2011. December 15.
TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN 2011. December 15. 1 VOLÁNBUSZ Zrt. FŐ ADATAI 2010. RÉGIÓS MŰKÖDÉSI TERÜLET Közlekedési teljesítmény: 69,3 M km Közlekedési bevétel: Éves járatszám: Éves utasszám:
RészletesebbenZALAEGERSZEG MJV FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP)
ZALAEGERSZEG MJV FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) HELYZETÉRTÉKELÉS LAKOSSÁGI FÓRUM 2015.10.19. EKÉS ANDRÁS GERTHEIS ANTAL SIPOS ZSÓFIA SZABÓ NOÉMI A lakossági fórum Fenntartható városi mobilitási
RészletesebbenFejlesztések a GYSEV - nél. Előadó: Pál László Stratégiai Műszaki Fejlesztés vezető
Fejlesztések a GYSEV - nél Előadó: Pál László Stratégiai Műszaki Fejlesztés vezető A GYSEV Zrt. magyarországi vonalhálózata 438 km-re bővült 2011. október 1-től Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonalak
RészletesebbenA TRAM-TRAIN HELYE ÉS SZEREPE A VASÚTI KÖZLEKEDÉSBEN
A TRAM-TRAIN HELYE ÉS SZEREPE A VASÚTI KÖZLEKEDÉSBEN 1. BEVEZETÉS A vasúti ágazatok műszaki jellemzőinek ismerete és tudatos alkalmazása a tervezésben alapvető szakmai követelmény! Klasszikus vasutak hegyvidéki
RészletesebbenKözép-Európa oly közel és mégis oly távol
Közép-Európa oly közel és mégis oly távol Balatonföldvár, 2013. május 14. Szilágyiné Bátorfi Edit V4 és KEK nemzeti koordinátor főosztályvezető-helyettes Külügyminisztérium Tartalom I. A régió meghatározása,
RészletesebbenA GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató
A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató Az előadás témakörei A GYSEV Zrt. Stratégiájának alapjai, jelenünk és céljaink Az elmúlt évben lezárt,
RészletesebbenCSAK NE OLYAN NAGY HÉV-VEL
CSAK NE OLYAN NAGY HÉV-VEL Dr. Kazinczy László PhD. egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Út és Vasútépítési Tanszék IX. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYANAP 2016. május 25. Debrecen
RészletesebbenA DKV Zrt. tevékenységének bemutatása, új megoldások a közösségi közlekedésben jelen- jövő- mobilitás
A DKV Zrt. tevékenységének bemutatása, új megoldások a közösségi közlekedésben jelen- jövő- mobilitás 7. Nemzetközi Logisztikai Nap Debrecen, 2016.04.21. Előadó: Nagy Attila vezérigazgató Tartalom: 1.
RészletesebbenA közösségi közlekedés előtt álló aktuális kormányzati célkitűzések
A közösségi közlekedés előtt álló aktuális kormányzati célkitűzések Borbélyné dr. Szabó Ágnes Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Szolgáltatási Főosztály főosztályvezető 2018. 05. 30. 1
RészletesebbenEU TÁMOGATÁSOKBÓL MEGVALÓSULÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS. V. ÖKOINDUSTRIA Budapest november 8-10.
EU TÁMOGATÁSOKBÓL MEGVALÓSULÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS V. ÖKOINDUSTRIA Budapest 2017. november 8-10. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 IKOP 1. PRIORITÁS 1. Nemzetközi
RészletesebbenA CIKLUS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJÁNAK ELŐREHALADÁSA A PROGRAM FELÉNÉL
A 2014-2020 CIKLUS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJÁNAK ELŐREHALADÁSA A PROGRAM FELÉNÉL Magyar Közlekedési Konferencia Eger, 2017. október 18-20. KÖZOP ÉS IKOP KERETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÖZOP teljes
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN
VESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 KÖZOP ÉS IKOP KERETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÖZOP teljes keret
RészletesebbenKözösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. vezérigazgató
Közösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. KTE Konferencia Debrecen, 2017.03.23. Előadó: Nagy Attila vezérigazgató Tartalom: 1. Kihívások a nagyvárosok közlekedése előtt. 2. Környezetbarát és Smart
RészletesebbenAz 1-es villamos Rákóczi hídon való meghosszabbításához kapcsolódó változásokról
Az 1-es villamos Rákóczi hídon való meghosszabbításához kapcsolódó változásokról 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslat A BKK 2014 nyarán megkezdte az 1-es villamosvonal Rákóczi hídon át, az
RészletesebbenA FŐVÁROSI E-MOBILITÁSI
A FŐVÁROSI E-MOBILITÁSI KONCEPCIÓ Dr. Dabóczi Kálmán vezérigazgató BKK Zrt. 2017. május 31. KözlekedésVilág Témák BKK, a felelős mobilitásmenedzser Az e-mobilitás jelene Budapesten Fővárosi integrált e-mobilitási
Részletesebben2015. április 23. Környezet munkacsoport
2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák
RészletesebbenA helyközi autóbuszos közlekedés előtt álló kihívások. Előadó: Kameniczky Ákos forgalmi igazgató május 30.
A helyközi autóbuszos közlekedés előtt álló kihívások Előadó: Kameniczky Ákos forgalmi igazgató 2019. május 30. A VOLÁNBUSZ Zrt. üzletpolitikai célja Minél magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtása, amellyel
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2016. április 26-28. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZOP ÉS IKOP
RészletesebbenFejlesztések hatása az üzemeltetési tevékenységre
Üzemeltetés. Fejlesztés. Modernizáció. Fejlesztések hatása az üzemeltetési tevékenységre Veszprémi László üzemeltetési vezérigazgató-helyettes MÁV Zrt. Tartalom Fejlesztési igények általában Fejlesztések
RészletesebbenÚj kihívások a közúti közösségi közlekedésben. Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes április 10.
Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes 2019. április 10. A VOLÁNBUSZ Zrt. üzletpolitikai célja Minél magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtása,
RészletesebbenGyőr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező
, mint kerékpárosbarát település Kóródi Csilla stratégiai tervező Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály csilla.korodi@gyor-ph.hu. Kerékpáros fejlesztések ben Kerékpáros
RészletesebbenXVII. Városi közlekedés aktuális kérdései
XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései 2017. szeptember 7-8. Somodi László Vasútfejlesztési igazgató NIF Zrt. Kötöttpályás városi és elővárosi szállítás fejlesztése A NIF Vasútfejlesztésre jutó lehetőségek
RészletesebbenCélegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi
Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések
RészletesebbenXI. Határok nélküli partnerség október 5-6. SALGÓTARJÁN. Kéthelyi József A közlekedési szövetségek helyzete a kezdetektől napjainkig
XI. Határok nélküli partnerség 2017. október 5-6. SALGÓTARJÁN Kéthelyi József A közlekedési szövetségek helyzete a kezdetektől napjainkig Mi a közlekedési szövetség lényege? A közlekedési szövetség a tömegközlekedésért
Részletesebben