Egy versenyképesebb közösségi közlekedés felé 3. konferencia, Budapest, Magyarország

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egy versenyképesebb közösségi közlekedés felé 3. konferencia, Budapest, Magyarország"

Átírás

1 fotó: DB AG/Axel Hartmann 3. Hírlevél március A CATCH-MR ( A nagyvárosi régiók közlekedési kihívásainak kooperatív megközelítései ) egy INTERREG IVC projekt, amely január és december között kerül megvalósításra mintegy 2 millió eurós összköltséggel. Budapesti konferencia, november A közösségi közlekedés használatának ösztönzése intermodalitás és P+R Egy versenyképesebb közösségi közlekedés felé 3. konferencia, Budapest, Magyarország A CATCH-MR projekt harmadik konferenciájára november végén került sor. A Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) által szervezett esemény lehetőséget teremtett arra, hogy a partnerek bemutassák egymásnak bevált gyakorlataikat A közösségi közlekedés használatának ösztönzése intermodalitás és P+R témakörében. A közlekedési szövetségekről és a vasút városi és városkörnyéki közlekedésében betöltött szerepéről szóló megbeszélések is gazdagították a projektet. Kapcsolat Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal Szemere Veronika EU-koordinátor Telefon: Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) Fejes Balázs Közlekedésmérnök Telefon:

2 2011 március Tartalom 2 Mi a CATCH-MR? 3 A budapesti konferencia 5 Az intermodalitás és a P+R helyzete a nagyvárosi régiókban 7 A közlekedési szövetség mint a közösségiközlekedés-szervezés módszere 8 A vasút szerepe a városi és városkörnyéki közlekedésben 8 A BKK koncepció Vitézy Dávid vezérigazgató 10 P+R fejlesztések Budapesten és környékén 11 Intermodalitás: kihívások és tanulságok Fotók: Ekés András, Gertheis Antal, Tosics Iván (Városkutatás Kft.) Szerkesztés, tördelés: Gertheis Antal (Városkutatás Kft.) Mi a CATCH-MR? A CATCH-MR ( A közlekedés kihívásainak kooperatív megközelítései a nagyvárosi régiókban elnevezés angol rövidítése) egy INTERREG IVC projekt, amely január és december között kerül megvalósításra mintegy 2 millió eurós összköltséggel. Résztvevői a nagyvárosok és környező régióik közlekedésének fenntartható megoldásait keresik és alkalmazzák. A projektben 12 partner vesz részt 7 nagyvárosi régió képviseletében: Oslo/Akershus, Norvégia Göteborg Régió Önkormányzati Szövetség, Svédország Berlin Brandenburg fővárosi régió, Németország Bécs nagyvárosi régió, Ausztria Ljubljana városi régió, Szlovénia Közép-magyarországi régió, Magyarország Róma megye, Olaszország (További információk: 2 Catch-MR

3 A budapesti konferencia A konferencia szervezése A budapesti a harmadik volt a projekt gerincét jelentő CATCH-MR-konferenciák sorában. A november közötti három nap lehetőséget adott az összes résztvevő nagyvárosi régiónak, hogy kicseréljék gondolataikat és tapasztalataikat A közösségi közlekedés használatának ösztönzése intermodalitás és P+R témájában. Az esemény házigazdája Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal és a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) volt, munkájukat külső szakértőként a Városkutatás Kft. támogatta. A konferenciát Tosics Iván (Városkutatás) vezette. A konferencia címe (A közösségi közlekedés használatának ösztönzése intermodalitás és P+R) négy konkrét témát fedett le, amelyeket a résztvevő nagyvárosi régiók érdeklődésének és tapasztalatainak megfelelően választottak ki: intermodalitás; P+R; közlekedési szövetségek; a vasút mint a városi mobilitás része. saját helyzetét egy-egy előre megadott témában: a közlekedési módok összekapcsolásának jó és rossz példáiról, valamint a közösségi közlekedés különböző területeken kínált szolgáltatási szintjeiről. P+R A házigazdák nevében Ekés András röviden ismertette az intermodalitás elvét, és bemutatta az intermodalitás és a P+R helyzetét a budapesti régióban. Az intermodális csomópontok az 1970-es évek óta leginkább az épülő metróvonalak és a széttagolódó villamoshálózat kapcsolódási pontjainál alakultak ki, ami a korábbi helyzethez képest egy újabb átszállást jelentett. Az utóbbi években ez a trend megváltozott, és újra a jó hálózati kapcsolatokat részesítik előnyben. A P+R terén problémát jelent, hogy túl sok különböző létesítési és működtetési modell létezik párhuzamosan. A témára vonatkozó jó gyakorlatot Njål Nore (Akershus megye, regionális tervezési osztály) mutatta be. Ismertette Oslo és Akershus P+R rendszerének fejlesztését, a kapacitásnövelési terveket és dilemmákat, valamint a P+R fi lozófi ájáról és céljairól szóló vitákat. A P+R kapcsán két fő megközelítés alakult ki: vagy számos helyet kínálunk, hogy az autóról közösségi közlekedésre való átszállást tömegessé tegyük, vagy a közösségi közlekedés használóinak adunk egy plusz rugalmasságot az autó alkalomszerű használatának lehetőségével. Intermodalitás A P+R kapcsán két fő megközelítés alakult ki Az intermodalitást tárgyaló szekció alapját egy interaktív blokk (ahol az összes nagyvárosi régió bemutatott Mindegyik témában egy vagy több nagyvárosi régió bemutatta tapasztalatait, a partnerek pedig megvitatták a bemutatott gyakorlatokat, illetve ezek relevanciáját saját régiójuk szempontjából. A konferencia változatosabbá tétele érdekében a szervezők két interaktív blokkot is beiktattak a programba, melyek során minden nagyvárosi régiónak öt perc alatt kellett bemutatnia Az interaktív blokkok változatosabbá tették a konferenciát Catch-MR 3

4 egy-egy jó és rossz intermodalitási példát), valamint Manne Wahlberg, a Västtrafi k projektmenedzserének göteborgi jó gyakorlatokat bemutató prezentációja jelentette. Göteborg régióban új szemlélet nyer teret: az autóközpontú társadalmat felváltja a fenntartható közlekedési módokon alapuló társadalom. Ez a K2020 stratégia fő célja is: a közösségi közlekedés jelenlegi használatának megduplázása ig. A stratégia része az intermodális csomópontok fejlesztése is. A szükséges átszállások okozta kényelmetlenségek csökkentése érdekében a gyalogosbarát várostervezésről híres dán Gehl Architects építésziroda kézikönyvet állított öszsze Az ideális átszállóhely az utas szempontjából címmel, amely kilenc pontban összegzi a jó intermodális csomópont jellemzőit. Közlekedési szövetségek Autóközpontú társadalom helyett fenntartható közlekedési módokon alapuló társadalom A közlekedési szövetségek témáját nagy érdeklődés övezte, mivel az egyik budapesti partner, a BKSZ maga is egy közlekedési szövetség. A témát három nagyvárosi régió prezentációi alapján vitatták meg. A Verkehrsverbund Ost-Region (VOR) tevékenységét Andreas Rauter mutatta be. Ez az első és legnagyobb osztrák közlekedési szövetség: 1984-ben alapították, és egy 2,6 millió lakosú régiót fog át. Azért hozták létre, mert az útvonalak, menetrendek és tarifarendszerek nem voltak összehangolva az egyébként sikeres üzemeltetők között. A berlin brandenburgi modellt (VBB) Eckhard Karwiese és Kai Dahme (VBB tervezési osztály) mutatta be. A VBB ugyanazokat a feladatokat látja el, mint a VOR, szerkezete is hasonló. Feladatköre magába foglalja a jegyellátást, a bevételelosztást, az utastájékoztatást, a vasúti szolgáltatások tervezését és megrendelését, a buszszolgáltatások koordinálását a különböző hatóságok között, valamint a közösségi közlekedés általános marketingjét. A BKSZ részéről Dr. Denke Zsolt gazdasági igazgató mutatta be az intézményt. Képet adott emellett a közösségi közlekedési piac egészéről, s szólt arról is, hol tart az integráció a szolgáltatások, a tarifák és a tájékoztatás szintjén. A vasút mint a városi mobilitás része Az emberek fejében a vasút továbbra is a távolsági közlekedés eszköze A vasút nemcsak a távolsági közlekedés eszköze a személyszállításban, hanem számos nagyvárosi régióban fontos szerepet játszik a városkörnyéki, sőt a városi közösségi közlekedési rendszerben is. E témákat két nagyvárosi régió (Budapest és Róma megye) prezentációja alapján vitatták meg. Fejes Balázs, a BKSZ közlekedésmérnöke a MÁV és a HÉV hálózatát hasonlította öszsze. A HÉV jobban illeszkedik a városi-városkörnyéki közlekedéshez, de nagyon sok problémával küzd. 4 Catch-MR

5 Vannak előrelépések, de az emberek gondolkodásában a vasút továbbra is a távolsági közlekedés eszközeként jelenik meg. A BKSZ igyekszik megváltoztatni ezt a sztereotípiát. A második prezentációt Emmanuela Bea tartotta a Róma megyéből, aki jó gyakorlatként az FR4 vasútvonal kapacitásfejlesztési projektjét mutatta be. Mivel nem volt hely második vágány kiépítésére, csökkentették a térközhosszakat, hogy több vonat haladhasson át egy időegység alatt. A projekt új menetrendet, új jelző- és biztosítóberendezést, valamint felújított pályát is igényelt. Miután a peronokat is meghosszabbították, a vonal kapacitása 50 százalékkal növekedett. Az intermodalitás és a P+R helyzete a nagyvárosi régiókban P+R kapacitások és filozófiák A hét CATCH-MR partner által szolgáltatott adatok szerint a nagyvárosi régiókban lévő P+R parkolók száma és átlagos kapacitása azt mutatja, hogy a városokban általában kevesebb, de magasabb átlagos kapacitású parkoló található; a legnagyobb P+R parkolók Bécsben vannak. A régiókban több P+R parkoló van (a legtöbb Brandenburgban és Alsó-Ausztriában), de átlagosan kevesebb férőhellyel. Ezek az eredmények logikusak annak fényében, hogy a városok területe A P+R parkolók száma (Y) és átlagos kapacitása (X) (kék: nagyvárosok, zöld: régiók) Teljes P+R kapacitás 1000 lakosra számítva kisebb, (forgalom)sűrűsége pedig nagyobb, mint környező régióiké. A teljes P+R kapacitást tekintve Bécs Alsó-Ausztria emelkedik ki több mint férőhellyel, őt követi Róma és Róma megye (kb férőhellyel), majd Berlin Brandenburg (kb férőhellyel). A jövőbeli tervek nehezebben megfoghatóak és kevésbé pontosak, az elérhető adatok szerint azonban a legambiciózusabb Róma és Róma megye (9600 új P+R férőhely 2015-ig), valamint Ljubljana. A számok mögött kétféle P+R fi lozófi a húzódik: Sok P+R helyet kínálni, hogy minél több ingázó váltson autóról közösségi közlekedésre minden nap. Ezt gyakran gazdaságtalannak tartják, mivel nagyszámú P+R hely szükséges, de még ha több tízezer hely lenne, az utasoknak akkor is csak kis hányadát tudnák befogadni. Ugyanakkor a P+R több jómódú embert ösztönözhet a közösségi közlekedés használatára, növelve annak státusát és lobbierejét. Alsó-Ausztriában már a teljes népesség 4 százaléka találhat P+R helyet minden nap (sőt még több, ha fi gyelembe veszszük, hogy egy autó több mint egy személyt szállít). A közösségi közlekedést használóknak kínálni egy plusz rugalmasságot azzal, hogy alkalmanként, speciális okokból autóval is tudnak Catch-MR 5

6 közlekedni. Ez esetben a közösségi közlekedés mindennapos használatát ösztönzik (a P+R mindennapos használata helyett), ugyanakkor minden közösségi közlekedőnek módja van használni az autóját, ha valóban szükséges. Ez azt jelenti, hogy szinte minden megállóban kell legyenek parkolóhelyek (kisebb forgalmúakban elég 1-2 férőhely), de ezek lehetnek fi zetősek is, mivel a közszférának nincs elegendő forrása az ingyenes P+R kapacitás növelésére. Az egyik partner így összegezte a dilemmát: jó közösségi közlekedési rendszer és egy kis plusz rugalmasság az autó révén, vagy jó autóhasználati rendszer és egy kis közösségi közlekedés. A P+R gyakran népszerű választás a döntéshozók körében, még akkor is, ha ugyanezen forrást hatékonyabban használhatnák fel a közösségi közlekedés más területein. Számos régióban a B+R (bike and ride, kerékpározz és utazz) kerékpártárolók már szerves részei a P+R parkolóknak, vagy legalább önálló rendszerként léteznek. Egyes nagyvárosi régiókban (Budapest, Ljubljana, Róma és Róma megye) a meglévő P+R parkolókhoz nem tartozik B+R, de az újabb és tervezett parkolókhoz már igen. P+R üzemeltetési modellek A tulajdonosi szerkezet szinte mindegyik nagyvárosi régióban hasonló: a P+R parkolók az önkormányzatok, illetve a vasúti társaságok vagy hatóságok tulajdonában vannak. Bécs Alsó-Ausztria területén vannak magántulajdonúak, sőt PPP konstrukcióban épültek is. Az üzemeltetést és fenntartást közvetlenül a tulajdonosok, közszolgáltató cégeik vagy szerződéses magánvállalkozók végzik. A régió összes P+R-jének egységes rendszerben való üzemeltetése ritka. Különböző modellek szerint történik a P+R szolgáltatás árazása. Egyes régiókban a parkolók többsége ingyenes, másutt viszont a városban lévők fi zetősek. Ezek a városok messze a legnagyobb P+R parkolókkal rendelkeznek, amelyeknek a létesítése és a fenntartása is drágább, valamint elhelyezkedésük miatt a kereslet is erősebb. A P+R szolgáltatás díjai általában kapcsolódnak a közösségi közlekedés jegyrendszeréhez: vagy a közösségi közlekedés használói kapnak engedményt a P+R használat árából, vagy ellenkezőleg, a P+R használók kapnak engedményt a közösségi közlekedési jegyekre. A legtöbb nagyvárosban százalékot ér el a kihasználtsági arány, bár ezek a számok nagyban függnek az egyes parkolók elhelyezkedésétől. Az intermodalitás sikertényezői Az intermodalitásról szóló kérdőív első, nyitott kérdésében a nagyvárosi régiók bármilyen funkciót megemlíthettek, amit egy jó intermodális csomóponthoz fontosnak tartanak. Az eredmények szerint nagy igény van integrált intermodális központokra bevásárlási lehetőségekkel és szolgáltatásokkal (a legtöbb régió említette a boltokat, kávézókat, éttermeket). A jó intermodális csomópont legfontosabb tényezői (említések száma) 6 Catch-MR

7 A funkciók egy másik csoportja a közlekedési módok közötti jó kapcsolat: ennek része az utastájékoztatás, a jegyautomata vagy jegypénztár, valamint a rövid és kényelmes gyalogos kapcsolatok. A csomópont általános állapota (biztonság, karbantartás, tisztaság) ugyancsak fontosak. A nagyvárosi régiók felsorolhatták azt az öt tényezőt is, amelyek szerintük a legfontosabbak egy jó intermodális csomóponthoz. Itt a leglényegesebbek a közlekedési módok közötti jó kapcsolat (beleértve a rövid és akadálymentes gyalogos kapcsolatot, az utastájékoztatást), maguk a közösségi közlekedési szolgáltatások (sűrű követés, átszállásmentes kapcsolatok, összehangolt menetrendek, de ide tartozik az utak zsúfoltsága is), az elérhetőség (autóval, kerékpárral, gyalogosan, akadálymentesen), valamint a csomópont általános állapota (biztonság, karbantartás, tisztaság). Az eredmények egybevágnak a Gehl Architects kézikönyvével, amely 9 pontban összegzi a sikertényezőket: 1. biztonságos intermodális csomópont; 2. korszerű és dinamikus intermodális csomópont; 3. koncentrált intermodális csomópont; 4. elérhető intermodális csomópont; 5. az intermodális csomópont mint találkozóhely; 6. kellemes intermodális csomópont; 7. intelligens intermodális csomópont; 8. fenntartható intermodális csomópont; 9. vonzó intermodális csomópont. Az ideális intermodális csomópont e célok közül a lehető legtöbbet eléri, még ha az összes cél egyidejű elérése nem is lehetséges. A közlekedési szövetség mint a közösségiközlekedés-szervezés módszere Ljubljana kivételével minden nagyvárosi régióban van közlekedési szövetség, bár szerepük és felelősségi körük különböző. A VBB (Berlin Brandenburg) széles hatáskörökkel rendelkezik, beleértve a vasúti szolgáltatások tendereztetését. A Ruter (Oslo Akershus) felelős a vasúti szolgáltatások kivételével az összes közösségi közlekedési szolgáltatás tervezéséért és megrendeléséért. A BKSZ (Budapest) koordináló szerepet játszik, de nem megrendelő szervezet a közösségi közlekedési szolgáltatások vonatkozásában, míg a Federmobilità (Róma megye) mobilitásmenedzsment társaság olyan szoft kompetenciákkal rendelkezik, mint elemzések készítése, képzések és rendezvények szervezése. A közlekedési szövetségek tulajdonosai minden esetben a helyi és regionális közösségi közlekedési szolgáltatásért felelős köztestületek. A szolgáltatók szintjén a vasúti szolgáltató cégek (többnyire köz-, néha magántulajdonú társaságok) száma általában alacsony. Az autóbuszos szolgáltatások területén minden nagyvárosi régióban legalább három, de általában jóval több szolgáltató osztozik a feladatokon, és ebben az ágazatban a legerősebb a magánszektor jelenléte, még ha általában nem is domináns. Oslo és Akershus területén, illetve Göteborg régióban (pontosabban egész Västra Götalandban) minden autóbuszos szolgáltatást megpályáztatnak. A metró-, villamos- és trolibuszhálózatok üzemeltetését minden esetben belső szolgáltató végzi. A közlekedési szövetségek területi kiterjedése szempontjából fontos az ingázási vagy vonzáskörzetek kiterjedése, jóllehet az ingázási távolságok folyamatosan növekednek, ami azt jelenti, hogy a közlekedési szövetségeknek is nagyobbakká kell válniuk. Gyakorlati szempontból valószínűleg könynyebb kisebb területen kezdeni, s később terjeszkedni, továbbá fontos minden érintett hatóság bevonása is. A Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) területe Catch-MR 7

8 A regionális vasúthálózaton a megállók közötti átlagos távolság nem mutat nagy szóródást: a régiók többségében 4 km körül van, a nagyvárosokban 2-3 km. Rómában a megállók nagy száma a megállók közötti alacsony távolság oka. Berlin Brandenburg kivételt képez, itt különösen a városban lényegesen nagyobb a megállók közötti átlagtávolság; míg a többi nagyvárosban a regionális hálózat kiszolgálja a városi forgalmat is, Berlinben a kiterjedt S-Bahn hálózat ezt szükségtelenné teszi. Sugárirányú vasútvonalak a nagyvárosi régiókban (regionális és külön elővárosi szolgáltatások) A vasút szerepe a városi és városkörnyéki közlekedésben A nagyvárosi régiók sugárirányú vasútvonalainak száma összefügg a város nagyságával: Berlin Brandenburg 16 regionális és 10 helyi (S-Bahn) vonallal rendelkezik, Budapesten ez az szám 10 és 3 (HÉV), Róma és Róma megye esetében 12, Bécs Alsó- Ausztria területén 10, Oslo Akershus területén 6, míg Göteborg régió és Ljubljana 5-5 vonallal rendelkezik. A hálózathossz és a megállók száma szempontjából a legnagyobb régiók vezetnek. A nagyvárosok közül Róma emelkedik ki a megállók különösen nagy számával. A népességhez viszonyított értékek kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. A relatív hálózathossz az alacsonyabb népsűrűség és a nagyobb távolságok miatt jóval nagyobb a régiókban, mint a nagyvárosokban. Hasonló a helyzet a relatív megállószám terén. Az elővárosi szolgáltatás jellemző követési gyakorisága a szolgáltatás típusától függ (regionális vagy külön elővárosi hálózat), és az egyes konkrét vonalak szerepétől függően is különbözhet. Az elővárosi hálózatok (az S-Bahn Berlin Brandenburgban vagy Bécs Alsó-Ausztriában, a HÉV Budapesten) sűrűbb közlekedést biztosítanak, 20 perctől akár 3 percig. A regionális hálózatokon a jellemző gyakoriság 15, 20, 30 vagy 60 perc, általában ütemesen. Oslo Akershus nagyívű tervei szerint 2013-ra minden vonalon 10 vagy 15 percre szeretnék növelni a követést. A BKK koncepció Vitézy Dávid vezérigazgató 2010-ben, a rendszerváltás után 20 évvel létrehozott új városirányítási modell részeként hoztuk létre a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) mint Budapest új, integrált közlekedésszervezési intézményét. A társaság azzal a céllal létesült, hogy megoldja az előző önkormányzati vezetéstől örökölt problémákat. A BKK főként londoni modell alapján egy nagy ernyőszervezetben fogja össze a közösségi közlekedést, a kerékpározást, az utak kezelését, a parkolást, a taxi-szolgáltatást és a közlekedési vonatkozású EU-projekteket. Ezen felül egységes közlekedési kasszát szeretnénk létrehozni a közösségi közlekedés irányításának integrálásán keresztül: minden, közlekedésből származó bevétel a BKK-hoz folyna be, és a kiadásokat is a BKK osztaná el újra, kiegyensú- 8 Catch-MR

9 lyozott és diverzifi kált fi nanszírozást biztosítva a kialakított prioritásoknak megfelelően. A közlekedéssel kapcsolatos feladatokat jelenleg a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő társaságok látják el, de hiányzik a koordináció és a rendszerszerű megközelítés. A közösségi közlekedés üzemeltetői fölött jelenleg nincs tényleges hatósági felügyelet. Az integrált közlekedésirányítás biztosítása érdekében a BKK az alábbiakért lesz felelős: Integrált közlekedésirányítás a teljes budapesti közlekedési rendszer szakszerű, felelősségteljes és elszámoltatható irányítása; a közlekedési stratégia kidolgozása, a végrehajtás menedzselése; a fő közlekedésfejlesztési projektek tervezése, végrehajtása és koordinációja. Közösségi közlekedés hálózat- és szolgáltatástervezés, közszolgáltatások megrendelése, megállapodás a szolgáltatási szintről és ennek követése; a közösségi közlekedésben alkalmazott viteldíjés jegyrendszer menedzselése, jegyellenőrzés (bevétel-menedzselés); központi forgalommenedzselés; központi utastájékoztató rendszer; ügyfélszolgálat; együttműködés a regionális szereplőkkel; taxi- és hajószolgáltatások felügyelete; a közösségi kerékpárkölcsönzési rendszer kifejlesztése; parkolási szolgáltatások megrendelése a Fővárosi Önkormányzat által üzemeltetett utakon; a parkolási és a jövőbeli dugódíj rendszer üzemeltetése. Központi közlekedési információs rendszer valósidejű forgalomfi gyelő rendszer kifejlesztése és üzemeltetése, forgalomszámlálás; egységes mobilitási internetes felület kifejlesztése és üzemeltetése. A BKK jövőbeli sikerek záloga, az alábbiak révén: integrált, rendszerszerű megközelítés, amely lefedi az összes feladatot a budapesti közlekedés-, infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés, valamint a városi és városkörnyéki közlekedési rendszer terén; hatékony és elszámoltatható intézményi keretek, világos kompetenciákkal; tényleges felügyeleti és követési rendszer a szolgáltatási szintre, ill. az üzemeltetési és fejlesztési költségre vonatkozóan; központi közlekedésinformációs rendszer, forgalmi modell, valós idejű adatok, egységes internetes közlekedési portál; körültekintően megtervezett, előkészített és irányított, hosszútávú stratégiára alapozott EU-projektek és a projektmegvalósítás szakmai irányítása. Útüzemeltetés és -fenntartás A útkarbantartási és -építési munkálatok koordinálása és megrendelése A Fővárosi Önkormányzat által üzemeltetett utak kezelése, beleértve a közlekedési lámpákat és útjelző táblákat Kerékpárutak és -úthálózatok fejlesztése Parkolás Parkolási stratégia kialakítása Catch-MR 9

10 P+R fejlesztések Budapesten és környékén A megfelelő P+R kapacitás hiánya a budapesti közlekedési rendszer régi problémája. Az utóbbi néhány évben az EU-társfi nanszírozású Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) révén előrelépés történhetett a külső kerületekben és az agglomerációban. Az EU-támogatás második köre szintén több P+R parkoló megvalósulásához járult hozzá, ezek mindegyike az agglomerációs övezetben található. Néhány közülük már elkészült, a többi pedig befejezéshez közeledik. A BKSZ és a Parking Kft. vezető szerepet játszott a konzorciumszervezésben, valamint az önkormányzatoknak történő tapasztalatátadásban. A Sülysápon és Az első pályázati körben (2007) két nagy és számos kis projektet választottak ki támogatásra. Az egyik konzorciumot a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) kezdeményezte, partnere a Magyar Államvasutak (MÁV), valamint 13 agglomerációs önkormányzat volt. Három kiválasztott vasútvonal 13 állomásán építettek ki P+R parkolókat, melyek összesített befogadóképessége 834 autó és 530 kerékpár. Az egyik helyszínen buszforduló is létesült a vasútállomáshoz kapcsolódó buszjárat számára. A másik konzorcium, amelynek vezetője a Parking Kft., tagjai pedig a MÁV, valamint Budapest XVII. és XXII. kerületének önkormányzatai voltak, 6 P+R parkolót létesítettek e külső kerületek vasútállomásaihoz kapcsolódóan, melyek összesített befogadóképessége 570 autó és 120 kerékpár. Ezek közül két helyszínen autóbuszforduló is épült, ahol a BKV új ráhordó buszjáratot indított (197- es számmal) a vasúti menetrenddel összehangolva. Néhány önkormányzat mint pl. Kerepes ugyancsak sikeres projekteket valósított meg önállóan vagy helyi partnerekkel összefogva. Tápiószecsőn indult fejlesztések az első körben elkészült, sikeres és népszerű parkolók második ütemét jelentik. Minden parkoló díjmentesen használható, és térfi gyelő kamera védi. 10 Catch-MR

11 Intermodalitás: kihívások és tanulságok Az intermodalitás terén Budapesten kevesebb az eredmény, mint az előttünk álló kihívás. Jóllehet története kevésbé kedvezően indult, fontos szerepet játszik a nagyvárosi régió közlekedésében, és nagy fejlesztési lehetőségeket jelent a jövőre nézve nem helyettesítve, hanem kiegészítve más megoldásokat, mint pl. az interoperabilitás ig a budapesti villamoshálózat összefüggő egészt alkotott. A metróvonalak megépítésével párhuzamosan a villamoshálózat fontos hálózati elemeit szüntették meg, és intermodális csomópontokat hoztak létre, hogy az utasok metróra szálljanak át. Ezek némelyike akkor jó minőséget képviselt, de a korábbi helyzethez képest egy plusz átszállást jelentettek. Intermodalitásra a vasútállomásoknál is szükség van, mivel a főváros mindhárom pályaudvara fejpályaudvar és nem átmenő pályaudvar, így sok embernek kell más közlekedési eszközre átszállnia, hogy úticélját elérje. Az utóbbi években a közlekedéspolitika fölismerte a mesterséges intermodalitás ezen első korszakának hibáit, és különböző módokon megpróbálja ezeket orvosolni. A 4-es metrót (amely most épül a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar között) még különálló nehézmetróként tervezték, új átszállási kényszereket teremtve, a felszíni hálózaton eredetileg tervezett vonalvisszavágásokat azonban már jelentősen csökkentették, mivel a közvetlen kapcsolatok elvesztése nagymértékben rontotta volna a szolgáltatás minőségét. Több, előkészítés alatt álló projekt irányul arra, hogy viszszaépítsék a villamoshálózat korábbi hálózati kapcsolatait a budai oldalon, később pedig a pesti belvárosban is. Az interoperabilitás is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Építkezés alatti ideiglenes megoldásként a MÁV dízel motorvonatai már átjártak a BKV által üzemeltetett HÉV-hálózatra. Tervezik a 2-es metróvonal és a gödöllői HÉV-vonal összekötését is, mivel ezek végállomásai egymással szemben, az Örs vezér tér két oldalán helyezkednek el, a felesleges átszállás tipikus példájaként. Intermodalitásra ezzel együtt mindig szükség lesz, mivel lehetetlen átszállásmentes eljutást nyújtani minden egyes utas számára. A legfontosabb átszállóhelyek a két városkörnyéki vasúti hálózat (MÁV és HÉV), a metróvonalak, a legfontosabb villamosvonalak, valamint helyközi és helyi buszvonalak között vannak. Ha tehát az átszállás sokszor nem is kerülhető el, az ebből eredő időveszteséget és a kényelmetlenséget hatékony és minőségi intermodális csomópontok révén minimalizálni kell. Ezeknek a csomópontoknak többféle funkciót kell magukba foglalniuk, és szolgáltatások széles skáláját kell nyújtaniuk, hogy az átszállás kényelmes legyen és a várakozási időt az utasok hasznosan tölthessék el. Catch-MR 11

12 Partner Berlin-Brandenburg fővárosi régió Berlin-Brandenburg Közös Tervezési Hatóság (vezető partner) Frank Segebade Közép-magyarországi régió Budapest Főváros Önkormányzata Szemere Veronika Budapesti Közlekedési Szövetség Fejes Balázs Oslo / Akershus Oslo város Peter Austin Akershus Megyei Tanács Tor Bysveen / Marit Øhrn Langslet / Bécs nagyvárosi régió Bécs város Gregory Telepak Alsó-Ausztria Tartomány Hivatala Norbert Ströbinger Róma megye Róma megye Giovanni Pagliaro uffi Lazio Üzleti Innovációs Központ Raffaella Labruna Göteborg Régió Önkormányzati Szövetség (GR) Göteborg Régió Önkormányzati Szövetség (GR) A projekt az Interreg IVC Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfi nanszírozásával valósul meg. A tartalom a szerzők véleményét tükrözi. Az Irányító Hatóság nem felelős a benne található információk semmilyen felhasználásáért. Georgia Larsson / Per Kristersson / Ljubljana városi régió Ljubljana Városi Régió Regionális Fejlesztési Ügynöksége Katja Butina A Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Tudományos Kutatási Központjának Anton Melik Földrajzi Intézete Dr. Janez Nared 12 Catch-MR Catch-MR 12

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ Analógia Kell egy mérnök a városnak! 2 Új szervezeti modell Jól strukturált, világos szerkezet

Részletesebben

Regionális szakpolitikai ajánlások. a Közép-magyarországi régió számára

Regionális szakpolitikai ajánlások. a Közép-magyarországi régió számára Regionális szakpolitikai ajánlások a Közép-magyarországi régió számára A CATCH-MR projekt eredményei alapján 1 A CATCH-MR projekt A CATCH-MR ( A nagyvárosi régiók közlekedési kihívásainak kooperatív megközelítései

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei

A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei Strausz György Gábor informatikai igazgató Budapesti Közlekedési Központ HUNAGI Konferencia 2012. március 21. Tartalom Új

Részletesebben

A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám

A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám Mozdulj a jó irányba! Fenntartható Városi Közlekedési Tervek XI. Európai Mobilitási Hét előkészítő Kecskemét, 2012. május 24-25. A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten Kangyerka

Részletesebben

Új szervezet Budapest közlekedéséért: Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Vitézy Dávid vezérigazgató BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.

Új szervezet Budapest közlekedéséért: Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Vitézy Dávid vezérigazgató BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Új szervezet Budapest közlekedéséért: Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Vitézy Dávid vezérigazgató BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. 1 Tartalom A BKK létrehozásának okai és céljai A BKK feladatai

Részletesebben

Fenntartható fővárosi közösségi közlekedés

Fenntartható fővárosi közösségi közlekedés Európai Mobilitási Hét Európai Autómentes Nap Záró Értekezlet Fenntartható fővárosi közösségi közlekedés Kerényi László Sándor Főosztályvezető BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt 1 Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV születése 1872. okt. 15. Koncesszió a Győr (Raab) Sopron (Oedenburg) - Neufeld/Leitha vonal építésére Victor von Erlanger báró részére -az állam részéről

Részletesebben

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19.

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19. Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén Szombathely, 2013.09.19. A fejlesztési ügynökség tevékenységei Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatainak kezelése

Részletesebben

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 Pécs, 2013. május 23. ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 / Tartalom Az előadás során érintett témakörök: 1. Az ITS Master Plan szerepe a városoknál 2. BRT Bus Rapid Transit, közösségi közlekedés

Részletesebben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

ATTAC: Arac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Az elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében

Az elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében Az elıvárosi vasút rendszeréhez illeszkedı közúti közösségi közlekedési ráhordó hálózat kialakítása a Budaörsi kistérségben és a Zsámbéki-medencében 2. egyeztetés KTI Közlekedésszervezési és Hálózatfejlesztési

Részletesebben

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

Budapest közlekedés koncepciója

Budapest közlekedés koncepciója BUDAPEST ÚJ DIMENZIÓI Heti Válasz urbanisztika konferencia sorozat Budapest, 2011. november 29. Budapest közlekedés koncepciója Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ Tartalom Budapest

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Magyar CIVINET Városok a fenntartható mobilitásért

Magyar CIVINET Városok a fenntartható mobilitásért 1 Magyar CIVINET Városok a fenntartható mobilitásért Kerékpáros Miskolc Szakmai nap, 2015.04.24. Gertheis Antal, Városkutatás Kft. / Magyar CIVINET Titkárság A CIVITAS program A CIVITAS program az Európai

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Intermodális kapcsolatok fejlesztése a GYSEV Zrt. vonalain. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt.

Intermodális kapcsolatok fejlesztése a GYSEV Zrt. vonalain. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt. Intermodális kapcsolatok fejlesztése a GYSEV Zrt. vonalain Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt. Hogyan gondoljuk a GYSEV-nél a valódi intermodalitás közlekedési feltételeit Infrastrukturális

Részletesebben

A mi kis állomásunk Rákoskert

A mi kis állomásunk Rákoskert A mi kis állomásunk Rákoskert Az alternatív civil kezdeményezést követi a közlekedéspolitika Rákoskert Vasúti Közlekedéséért Alapítvány Árvayné Győrffy Mária/Somodi Mária www.rakoskert.hu hatóság, 2010.

Részletesebben

Informatika Budapest közlekedésében

Informatika Budapest közlekedésében Informatika Budapest közlekedésében Fejlesztések és megtakarítás Balatonfüred, 2011. november 23. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2 Tartalomjegyzék A BKK feladatai, struktúrája.

Részletesebben

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése 2013. július 29. Befejezõdött a Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztését célzó beruházás. A DKV Zrt.

Részletesebben

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Kimmo Sinisalo Helsinki Region Transport Helsingin seudun liikenne -kuntayhtymä A Helsinki régió buszközlekedésének szervezése

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről A fővárosi közlekedéspolitika célja a fővárosi közösségi

Részletesebben

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT TERÜLETHASZNÁLAT TÖRTÉNET - GIS LONDON, SOHO, 1854 Dr. SNOW MA MA FEJLŐDÉS KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS ELOSZTÁS MÓDVÁLASZTÁS RÁTERHELÉS IDŐPONTVÁLASZTÁS! MODELL 1. MODELL

Részletesebben

AZ INTERMODALITÁS ÖSSZKÖZLEKEDÉSI SZEMPONTRENDSZEREK

AZ INTERMODALITÁS ÖSSZKÖZLEKEDÉSI SZEMPONTRENDSZEREK AZ INTERMODALITÁS ÖSSZKÖZLEKEDÉSI SZEMPONTRENDSZEREK Előadó: Molnár László Egyensúly Városok Kontrasztok Kontrasztok Azonosságok Azonosságok Azonosságok Melbourne Rotterdam Szingapúr Szingapúr Melbourne

Részletesebben

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV ZRT. Elmúlt 3 évének történései Miről is lesz szó A működést

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2012. november 23. A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor Budapesti Közlekedési

Részletesebben

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 3. rész A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben Metróvonalak vonalvezetése

Részletesebben

TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN. 2011. December 15.

TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN. 2011. December 15. TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN 2011. December 15. 1 VOLÁNBUSZ Zrt. FŐ ADATAI 2010. RÉGIÓS MŰKÖDÉSI TERÜLET Közlekedési teljesítmény: 69,3 M km Közlekedési bevétel: Éves járatszám: Éves utasszám:

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MJV FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP)

ZALAEGERSZEG MJV FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) ZALAEGERSZEG MJV FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) HELYZETÉRTÉKELÉS LAKOSSÁGI FÓRUM 2015.10.19. EKÉS ANDRÁS GERTHEIS ANTAL SIPOS ZSÓFIA SZABÓ NOÉMI A lakossági fórum Fenntartható városi mobilitási

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

Új buszüzemeltetési modell Budapesten. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. április 23.

Új buszüzemeltetési modell Budapesten. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. április 23. Új buszüzemeltetési modell Budapesten Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. április 23. Tartalom A BKV buszüzemeltetés helyzete 2010-ben A probléma kezelése azonnali eszközökkel

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések

Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések Előadó: Bíró József elnökhelyettes Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal vezető A személyszállítási törvény

Részletesebben

Tartalom Integrált közlekedésszervezési feladatok és eredmények Budapesten Kerényi László Sándor

Tartalom Integrált közlekedésszervezési feladatok és eredmények Budapesten Kerényi László Sándor Tartalom City Hungary 2013 Konferencia Mozgásban! fenntartható közlekedés és infrastruktúra Millenáris, 2013. október 29. Integrált közlekedésszervezési feladatok és eredmények Budapesten Kerényi László

Részletesebben

Az 1-es villamos Rákóczi hídon való meghosszabbításához kapcsolódó változásokról

Az 1-es villamos Rákóczi hídon való meghosszabbításához kapcsolódó változásokról Az 1-es villamos Rákóczi hídon való meghosszabbításához kapcsolódó változásokról 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslat A BKK 2014 nyarán megkezdte az 1-es villamosvonal Rákóczi hídon át, az

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Fejlesztések a GYSEV - nél. Előadó: Pál László Stratégiai Műszaki Fejlesztés vezető

Fejlesztések a GYSEV - nél. Előadó: Pál László Stratégiai Műszaki Fejlesztés vezető Fejlesztések a GYSEV - nél Előadó: Pál László Stratégiai Műszaki Fejlesztés vezető A GYSEV Zrt. magyarországi vonalhálózata 438 km-re bővült 2011. október 1-től Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonalak

Részletesebben

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató Az előadás témakörei A GYSEV Zrt. Stratégiájának alapjai, jelenünk és céljaink Az elmúlt évben lezárt,

Részletesebben

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező , mint kerékpárosbarát település Kóródi Csilla stratégiai tervező Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály csilla.korodi@gyor-ph.hu. Kerékpáros fejlesztések ben Kerékpáros

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Közösségi közlekedésfejlesztési igények Közlekedési Projekt Előkészítési Napok Visegrád, 2013. november 26. Közösségi közlekedésfejlesztési igények Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ

Részletesebben

Fenntartható közlekedés élhető település

Fenntartható közlekedés élhető település Fenntartható közlekedés élhető település Szakmai vitafórum az Európai Mobilitási Héthez kapcsolódva Hevesvezekény, Civil Ház 2015. szeptember 18. Európai Mobilitási Hét 2002 óta autó nélkül a városban

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

BKV Zrt. Távközlés és Biztosítóberendezés. Kiss László Szakszolgálat-vezető kissla@bkv.hu 2012 11. 07.

BKV Zrt. Távközlés és Biztosítóberendezés. Kiss László Szakszolgálat-vezető kissla@bkv.hu 2012 11. 07. BKV Zrt. Távközlés és Biztosítóberendezés Kiss László Szakszolgálat-vezető kissla@bkv.hu 2012 11. 07. BKV Zrt. Tulajdonosi viszonyok Budapest Fővárosi Önkormányzat Tulajdonos Budapesti Közlekedési Központ

Részletesebben

KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON

KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON Kerékpárszállítás buszon, metrón, villamoson Kovács Gergely COWI Magyarország Kft. # 2011.03.16. Jelenlegi helyzet Budapest fogaskerekű HÉV vasút # # # # #

Részletesebben

A Magyar Kerékpárosklub. A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság

A Magyar Kerékpárosklub. A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság A Magyar Kerékpárosklub A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság A szervezet A Magyar Kerékpárosklub a critical mass mozgalom szakmai szervezete A szervezet Kik vagyunk? A Magyar Kerékpároskub

Részletesebben

közlekedésfejlesztésben A CATCH-MR INTERREG IVC projekt eddigi tapasztalatai

közlekedésfejlesztésben A CATCH-MR INTERREG IVC projekt eddigi tapasztalatai Együttműködés a közlekedésfejlesztésben A CATCH-MR INTERREG IVC projekt eddigi tapasztalatai 2011.05.09. A CATCH-MR projekt Cooperative Approaches to Transport Challenges in Metropolitan Regions ( A nagyvárosi

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

Közlekedésfejlesztési intézkedések modellezésének folyamata

Közlekedésfejlesztési intézkedések modellezésének folyamata Közlekedésfejlesztési intézkedések modellezésének folyamata Dr. habil MONIGL János egyetemi magántanár közlekedsési rendszertevezési szakfőmérnök MMK Mesteriskola Hálózattervezés Budapest, 2012.év 1 BP

Részletesebben

A budapesti közösségi közlekedés fejlesztései. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. május 22.

A budapesti közösségi közlekedés fejlesztései. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. május 22. A budapesti közösségi közlekedés fejlesztései Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. május 22. Tartalom Keretek Megvalósult fejlesztések Folyamatban lévő fejlesztések További tervek

Részletesebben

Összefoglalás. 1. Nagyvárosi régiók az innováció középpontjában

Összefoglalás. 1. Nagyvárosi régiók az innováció középpontjában Összefoglalás Az európai közlekedéspolitika fontos válaszút elé érkezett. A közlekedési rendszerek közelgő átszervezése új megoldásokat tesz szükségessé, ha el szeretnénk érni a fő célokat: - csökkenteni

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Utazzunk a jövőbe. Debrecen, 2014. május 22

Utazzunk a jövőbe. Debrecen, 2014. május 22 Utazzunk a jövőbe Debrecen, 2014. május 22 5 trend, ami átalakítja a közlekedést 2 Tények és számok a közlekedés világából A közlekedési szektor több, mint 10 millió embert foglalkoztat 4,5%-a teljes alkalmazotti

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ. Az M2 metró és a gödöllői HÉV összekötése, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósíthatósági tanulmánya c.

ÖSSZEFOGLALÓ. Az M2 metró és a gödöllői HÉV összekötése, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósíthatósági tanulmánya c. ÖSSZEFOGLALÓ Az M2 metró és a gödöllői HÉV összekötése, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósíthatósági tanulmánya c. előkészítési projekthez 1. A gödöllői és csömöri HÉV vonalak, illetve Rákoskeresztúr

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Közlekedés a Tisza-tavi régióban. A Magyar Közlekedési Klub Vasútbezárás helyett virágzó Eurégiót programját támogatja A Norvég Civil Támogatási Alap

Közlekedés a Tisza-tavi régióban. A Magyar Közlekedési Klub Vasútbezárás helyett virágzó Eurégiót programját támogatja A Norvég Civil Támogatási Alap Közlekedés a Tisza-tavi régióban A Magyar Közlekedési Klub Vasútbezárás helyett virágzó Eurégiót programját támogatja A Norvég Civil Támogatási Alap Javaslat - kérés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Legalább 2 kocsiból

Részletesebben

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Berencsi Miklós Keszthely, 2014. október 21. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés Felmérés InformaFka

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs VÁROSI KÖZLEKEDÉS 7. előadás: Földhasználat -tervezés és Hajós Balázs FEJLŐDÉS 1. Városi közlekedés 7. előadás FEJLŐDÉS 2. Városi közlekedés 7. előadás KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS

Részletesebben

A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése

A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése KÖZOP 5.5.0-09-11-0027 KÖZLEKEDÉSI PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSI NAPOK Visegrád, 2013. november 26-27. Dobrocsi Tamás Előzmények 2011 novemberben Kormányhatározat

Részletesebben

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Kaposvár Tóth István Alpolgármester Csomóponti átvezetések, Kereszteződések Elemváltások Kezdet- és végződés kialakítása Dalos Péter tervezőmérnök

Részletesebben

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001. BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20.

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001. BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20. Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001 BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20. BuBi Szakmai Fórum 2011. szeptember 20. A BuBi szerepe Budapest közösségi

Részletesebben

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23.

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23. Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt Szeged 2013. január 23. A közösségi villamos közlekedés története 1/3 A kezdetek 1897. július 10-én indult az első villamos, a forgalmat 9 darab motor és 4 darab pótkocsival

Részletesebben

Informatika a közlekedésben Közlekedéstudományi Konferencia

Informatika a közlekedésben Közlekedéstudományi Konferencia Informatika a közlekedésben Közlekedéstudományi Konferencia Győr, 2013. március 21-22. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ A BKK feladatai A közlekedési intézményrendszer átalakítása

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai

A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék A közösségi közlekedés elméleti megszervezésének alapjai Kövesné dr.

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Budai fonódó villamoshálózat. A fővárosi önkormányzat rövid ismertetése a projektről

Budai fonódó villamoshálózat. A fővárosi önkormányzat rövid ismertetése a projektről Budai fonódó villamoshálózat A fővárosi önkormányzat rövid ismertetése a projektről A fejlesztés lényege az Észak- és Közép-budai villamoshálózat kapcsolatainak kiépítése, mellyel egy átjárható, fonódó

Részletesebben

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jó befektetés 7%-3%-2% utasszám-növekedést feltételezve (1.-2.-3. év): 3 év alatt megtérülő beruházás; nemzetgazdaságossági eredményt

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Közösségi közlekedés

Közösségi közlekedés Közösségi közlekedés Magas költségek alacsony hatásfok Fókusz A közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú eleme az életminőség alakulásának. Magyarország előnye, hogy európai viszonylatban

Részletesebben

Dél-Magyarországon vonattal

Dél-Magyarországon vonattal Dél-Magyarországon vonattal a határközi kapcsolatok tekintetében is Háry Márk elnökségi tag, Magyar Közlekedési Klub Környezet-és Természetvédelmi Szervezetek 22. Országos Találkozója Kiskunhalas, 2012.

Részletesebben

A közösségi közlekedés helyzete országos szinten

A közösségi közlekedés helyzete országos szinten A közösségi közlekedés helyzete országos szinten Aba Botond személyközlekedési igazgató KTI nonprofit KFT Balatonföldvár 28. május 15. Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Személyközlekedési Igazgatóság

Részletesebben

Új buszüzemeltetési modell Budapesten. 2011. december 15. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ

Új buszüzemeltetési modell Budapesten. 2011. december 15. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ Új buszüzemeltetési modell Budapesten 2011. december 15. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 1 Tartalom A Budapesti Közlekedési Központról A budapesti buszágazat bemutatása Az új buszüzemeltetési

Részletesebben

A fővárosi vízi közlekedés fejlesztése, a Dunai hajóforgalom hálózati terheléseinek meghatározása

A fővárosi vízi közlekedés fejlesztése, a Dunai hajóforgalom hálózati terheléseinek meghatározása A fővárosi vízi közlekedés fejlesztése, a Dunai hajóforgalom hálózati terheléseinek meghatározása Budapest 2007. szeptember 13. Dunai hajóforgalom lehetőségei Budapest elővárosi és belső közlekedésében

Részletesebben

Megújul Szigetszentmiklós közösségi közlekedése

Megújul Szigetszentmiklós közösségi közlekedése 38 38A 238 278 279 280 938 Megújul Szigetszentmiklós közösségi közlekedése Új, korszerű, égszínkék, alacsonypadlós buszok Új, közvetlen járatok Sűrűbb közlekedés éjjel-nappal 2014. augusztus 23-ától átalakul

Részletesebben

Új forgalomirányító és utastájékoztató rendszer a Kisalföld Volán Zrt.-nél

Új forgalomirányító és utastájékoztató rendszer a Kisalföld Volán Zrt.-nél Új forgalomirányító és utastájékoztató rendszer a Kisalföld Volán Zrt.-nél Mihályka Imre személyszállítási igazgató Bognár László forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettes Az előadás felépítése A Kisalföld

Részletesebben

INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS IN SOUTH EAST EUROPE

INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS IN SOUTH EAST EUROPE A SEE-ITS projekt röviden Partnerek A SEE-ITS egy több államot érintő projekt, amelynek célja az együttműködés, a harmonizáció és az átjárhatóság serkentése az elszigetelt délkelet-európai intelligens

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM (2007HU161PO007)

KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM (2007HU161PO007) KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM (2007HU161PO007) Városi és elővárosi közösségi 1. bemutatása Akcióterv 1.1. tartalma, 5.- Városi és elővárosi közösségi rövid tartalma A prioritás célja a városok elérhetőségének

Részletesebben

VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP

VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP Elek István: A közelmúlt és közeljövő szegedi pályás fejlesztései Közelmúlt 2008-2012 Közelmúlt és jelen 2014-2015 1. Füves felületű vágányok ügye 3.820 m ilyen vágány

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

A GUTS Projekt. Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek. Győr, Mobilis, 2013. junius.28.

A GUTS Projekt. Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek. Győr, Mobilis, 2013. junius.28. A GUTS Projekt Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek Győr, Mobilis, 2013. junius.28. 1 Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai A közlekedésből származó káros anyag kibocsátás folyamatosan

Részletesebben

Somodi László Vezérigazgató-helyettes Budapesti Közlekedési Központ 2015. február 26.

Somodi László Vezérigazgató-helyettes Budapesti Közlekedési Központ 2015. február 26. Budapest főváros és az agglomeráció közlekedésének helyzete, az EU-s és egyéb forrásokból tervezett közlekedésfejlesztési elképzelések, a BKK ezekkel kapcsolatos feladatai Somodi László Vezérigazgató-helyettes

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11.

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. Általános információk

Részletesebben