Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 21. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL december 31.

Átírás

1 Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 21. KOCKÁZATOKKAL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL december 31.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 3 II. Kockázatkezelési elvek, módszerek Kockázati stratégia... 3 Főbb kockázatkezelési alapelvek... 3 Általános kockázatkezelési célok... 4 Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság... 4 Kockázati szerkezet... 4 Kockázatkezelési szervezet bemutatása... 4 Lényeges kockázatok Tőketervezés... 5 Szavatoló tőke és a belső tőke meghatározása... 5 Tőkemegfelelés alakulásának figyelése... 5 Tőkemegfelelésről szóló jelentések... 5 III. Javadalmazási politika... 6 IV. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk... 7 V. A Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet tőkemegfelelése A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégiák... 7 Hitelezési kockázat... 8 Működési kockázat... 8 Piaci kockázatok... 8 Koncentrációs kockázatok... 8 Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat... 8 Likviditási kockázat... 9 Egyéb kockázatok Hitelminőség-romlás, felhígulási kockázat... 9 Késedelem... 9 Hitelminőség-romlás mérése Ügyfél- és partnerminősítés Ügyletminősítés Értékvesztés és céltartalék-képzés Elszámolt és visszaírt értékvesztés ügyfélkategória szerint Elszámolt és visszaírt céltartalék A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege A kitettségek országonkénti megoszlása A kitettségek gazdasági ágazatonkénti megoszlása Kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása Késedelmes tételek ügyfélkategória szerinti megoszlásban nettó értéken VI. Sztenderd módszer VII. Hitelezésikockázat-mérséklés Biztosítékok értékelése VIII. Kereskedési könyv vezetésével kapcsolatos információk IX. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók X. Működési kockázat

3 I. Bevezetés A Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 137/A. -ában, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően ezúton tesz eleget nyilvánosságra hozatali kötelezettségének. A hitelintézet nem köteles nyilvánosságra hozni a nem lényeges, a védett vagy bizalmas információkat. A közzétett adatok a december 31-i állapot szerinti éves auditált jelentésen alapulnak, melyet a Takarékszövetkezet Küldöttgyűlése május 29 -én hagyott jóvá. II. Kockázatkezelési elvek, módszerek 1. Kockázati stratégia A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban tartalmazza a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. Tartalmazza továbbá a kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: - kockázatvállalási politika, - kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság, - kockázati szerkezet, - kockázatkezelés szervezete. Főbb kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. (Biztonságos működés elve) 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében. (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli, és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz, és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 5. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más, az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 6. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 3

4 Általános kockázatkezelési célok - A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. - Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. - A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. - A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat. - A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése. - A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. - A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: - Hitelezési kockázat sztenderd módszer; - Hitelkockázat-mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer; garanciák, készfizető kezességek esetében: sztenderd módszer; - Működési kockázat alapmutató módszer. Kockázatkezelési szervezet bemutatása A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A szervezeti felépítésben a belső ellenőrzés és a kockázatkezelés tevékenysége egymástól, valamint az egyéb szervezeti egységektől elkülönülten működik. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a kockázatkezelő a felelős. A kockázatokat, a kockázatkezelés folyamatát a belső ellenőr rendszeresen ellenőrzi. A Takarékszövetkezet együttműködik a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel (továbbiakban: TakarékBank) és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetével (továbbiakban: SZHISZ) az alábbi területeken: - módszerek fejlesztése, módszertani kérdések, - elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása, - belső, valamint az TakarékBanknak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása, 4

5 - adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés, - belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása. Lényeges kockázatok A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke Takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, c.) az MNB a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja. A lényegesnek minősített kockázatainkat az alábbiak szerint csoportosítjuk: - az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait; - az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatok, és a likviditási kockázat; - az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők. 2. Tőketervezés A tőketervezés a Takarékszövetkezet tervezésének szerves része, melynek keretében az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban három évre előre, éves bontásban számszerűen határozza meg a szabályozási, valamint belső szempontból rendelkezésre álló tőke, valamint a minimális szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet fő elemeit. Szavatoló tőke és a belső tőke meghatározása A belső tőkeszámítás céljára a Takarékszövetkezet a szabályozás által meghatározott szavatoló tőkét alkalmazza a Hpt. 5. sz. mellékletében foglalt korlátozások figyelembe vételével. Tőkemegfelelés alakulásának figyelése A Takarékszövetkezet legalább negyedéves gyakorisággal, a felügyeleti adatszolgáltatás küldését megelőzően meghatározza a szabályozási, valamint a belső tőkeszükségletét, az alábbiak figyelembe vételével: - havonta számolja a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; - havonta számolja a számszerűsített kockázatok belső tőkeszükségletét a tőkepuffer nélkül, hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; - negyedévente elvégzi a tőkepuffer mértékének felülvizsgálatához a kockázatok stressz-tesztjét; - évente elvégzi a tőkepuffer mértékének meghatározásához az önértékelést. Tőkemegfelelésről szóló jelentések Az ügyvezetés a Takarékszövetkezet tőkemegfelelésének alakulását a kockázatkezelő beszámolója alapján havonta nyomon követi, negyedévente jelentést készít az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak. A tőkemegfelelésről szóló számításokat a Takarékszövetkezet havonta megküldi a TakarékBanknak, továbbá a számított tőkeszükséglet szerepel a felügyeleti jelentés megfelelő mezőjében. 5

6 III. Javadalmazási politika Az Európai Parlament és a Tanács irányelvei és azoknak a pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének végzésével összefüggő jogszabályok rendelkezési közé való beemelése nyomán a pénzügyi szervezeteknek megfelelően kialakított javadalmazási politikával kell rendelkezniük. A Takarékszövetkezet igazgatósága a felügyelő bizottsággal egyeztetve az alábbi jogszabályok és szabályzatok alapján megalkotta a javadalmazási politikát: - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény, - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 1/2010. és 3/2011. (VII.04.) számú ajánlásai, - az Európai Parlament irányelvei, a 2006/48/EK, 2006/49/EK irányelvek és azok módosításai (CRDIII), - a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII.18.) Kormányrendelet, - a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos munkaügyi szabályzata, éves tervfeladat kiírása és prémium kiírása. A Takarékszövetkezet a javadalmazásra vonatkozóan a szabályok kialakításánál és a nyilvánosságra hozatalnál élt a jogszabályokban biztosított arányosítás lehetőségével, tekintettel arra, hogy a mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 milliárd forintot, és nincs olyan vezető tisztségviselője, vagy munkavállalója, akinek az intézménytől, vagy az intézménnyel együttesen összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozástól származó éves jövedelme eléri a 300 millió forintot. A Takarékszövetkezet javadalmazási bizottságot nem állított fel, annak feladatait az igazgatóság gyakorolja. A javadalmazási politika végrehajtásának ellenőrzéséért a felügyelő bizottság felelős. A javadalmazási politika végrehajtásának szabályszerűségét a Takarékszövetkezet belső ellenőre évente minimum egy alkalommal ellenőrizni köteles. A javadalmazási politika általános hatálya a Takarékszövetkezet minden munkaviszonyban álló munkavállalójára és tisztségviselőjére kiterjed, speciális hatálya az igazgatóság tagjaira és elnökére, a felügyelő bizottság tagjaira és elnökére, a szövetkezet ügyvezetőire, üzletág vezetőire, kockázatkezelő munkatársra és a belső ellenőrre terjed ki. A Takarékszövetkezet a javadalmazási politikában meghatározta a javadalmazás típusait: - Rögzített javadalmazás: elemeinek nagyságát a munkavállalók hatályos munkaszerződése, illetve a vonatkozó belső szabályzatok rögzítik. Elemei: személyi alapbér, választható béren kívüli juttatások, gépjárműhasználat, mobiltelefon használat, oktatás, képzés támogatása. - Teljesítményjavadalmazás: az egyéni, csoportszintű és takarékszövetkezeti teljesítmények figyelembe vételével, minimálisan a következő teljesítménymutatók alapján: a nem teljesítő hitelek részarányának változása; tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke; a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása; az elért adózás előtti eredmény. A Takarékszövetkezet a javadalmazási politika speciális hatálya alá tartozó személyek kivéve a szövetkezet tisztségviselőit e minőségükben javadalmazása esetében az adott évi üzletpolitikai és gazdasági célkitűzések eredményes megvalósítását elősegítő, hatékony, hosszú távú működésére ösztönző teljesítmény-javadalmazási formát érvényesít. A belső ellenőr és a kockázatkezelő javadalmazása saját tevékenységük céljaival áll összhangban, nem az általuk vizsgált és ellenőrzött üzleti tevékenység eredményéhez kötött, de figyelembe veszi a szövetkezet teherviselő képességét. A tisztségviselők e minőségükben csak tiszteletdíj javadalmazásban részesülnek, ezen felül a tisztség ellátásával összefüggő indokolt költségtérítést kaphatnak. A részükre kifizetett tiszteletdíj évben 4,15 millió Ft. A teljesítmény-javadalmazási keret maximális mértéke a speciális személyi hatály alá tartozó munkavállalók esetében az éves kifizetett személyi alapbér 50%-a. A teljesítmény értékelése félévkor és évvégén esedékes. Újraértékelést kell végezni, ha évközben olyan esemény következik be, amely az előirányzott paraméterekben is jelentős változást idéz elő. A teljesítménymutatók adott évi értékének helyességét független szakértőként a takarékszövetkezet könyvvizsgálója felülvizsgálja, a vizsgálat eredményéről az igazgatóság részére igazolást ad. 6

7 A üzleti évre vonatkozó javadalmazás állandó részének összege 8 fő részére (három ügyvezető, aktív üzletág vezető, passzív üzletág vezető, főkönyvelő, kockázatkezelő és a belső ellenőr) 65,046 millió Ft. A teljesítményjavadalmazás évben a következőképpen alakult a fentebb említett 8 fő részére: 2013 júliusában elszámolásra és kifizetésre került a évre járó prémium különbözete 5,095 millió Ft évre az igazgatóság nem határozott meg prémiumfeladatokat az érintett személyi kör részére, így nem is került sor prémium kifizetésre. Teljesítményjavadalmazást a Takarékszövetkezet kizárólag készpénzben nyújt ben új munkaszerződéshez kapcsolódó kifizetésre és végkielégítés kifizetésére nem került sor. Ki nem fizetett halasztott javadalmazás valamint odaítélt halasztott javadalmazás nem volt. IV. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk Az alapvető tőke összege: Járulékos tőke összege: Kiegészítő tőke összege: Alapvető tőke pozitív összetevői Befizetett jegyzett tőke: Tőketartalék: Alapvető tőkeként elismert tart.: Általános kockázati céltartalék: Alapvető tőke negatív összetevői Egyéb levonások (imm. javak): Járulékos tőke pozitív összetevői Járulékos tőke negatív összetevői 843,217 millió Ft 0 millió Ft 0 millió Ft 11,354 millió Ft 5,437 millió Ft 826,563 millió Ft 0 millió Ft -0,137 millió Ft 0 millió Ft 0 millió Ft Kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető tőke és járulékos tőke (a Hpt. 2. sz. melléklet III/17. pontja szerint): 843,217 millió Ft A Felügyelet június 30-i adatok alapján jóváhagyta a Takarékszövetkezet által a tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP) eredményeként számított tőkeigényt. A következő felülvizsgálat időpontjáig, a 2013 év során mindvégig, a Takarékszövetkezet tevékenységéhez a Felügyelet által megállapított tőkekövetelmény a mindenkori szabályozói tőkeszükséglet 178%-a. V. A Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet tőkemegfelelése 1. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégiák Belső tőkemegfelelés értékelési folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet vezető testületei biztosítják, hogy - a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza), - az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre, - hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C. -ában, 76/K. -ában és a 145/A. -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert - nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, - termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást, - viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, 7

8 - a Hpt a (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Takarékszövetkezet számított belső tőkeszükséglete december 31-én: 292,796 millió Ft. Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat a Takarékszövetkezet szabályozói tőkekövetelménye és belső tőkeszükséglete szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A hitelezési kockázat kezelését célzó belső rendszerek (adósminősítés, fedezetértékelés, kockázatvállalási szabályzat, követelésminősítés, stb.) kockázatalapúak, de a Takarékszövetkezet méretei, üzleti volumenei nem teszik lehetővé statisztikailag megbízható, kockázatmérési modellek kifejlesztését. A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatának a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. Tőkekövetelmény kitettségi osztályok szerint: Kitettségi osztály Összeg Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség után 0 Reg. kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség után 0,313 Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség után 0 Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség után 0 Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség után 0 Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség után 14,185 Vállalkozással szembeni kitettség után 65,948 Lakossággal szembeni kitettség után 21,713 Ingatlannal fedezett kitettség után 8,254 Késedelmes tétel után 0,387 Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség után 0 Értékpapírosítási pozíció után 0 Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség után 0 Egyéb tétel után 14,744 SA módszer tőkekövetelménye összesen: 125,544 Működési kockázat A működési kockázatok a kisintézmények legjelentősebb kockázatai közé tartoznak. Tényleges tőkeszükséglet az intézmény mérete miatt kisintézményekben nem becsülhető, ezért a Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét és a működési kockázat belső tőkeszükségletét is az alapvető mutató módszerrel méri. Piaci kockázatok A Takarékszövetkezet teljes (összesített) nyitott devizapozíciója december 31-én nem haladta meg a túllépések levonása előtti szavatoló tőke 2%-át. Koncentrációs kockázatok A koncentrációs kockázatok belső tőkeszükségletének meghatározásánál az alábbi elvek érvényesülnek: - a limitek meghatározása stressz feltételezésen alapul, azaz, hogy a kitettségek 10%-a meg nem térülése esetén a szavatoló tőkevesztés ne legyen nagyobb 25%-nál; - a kockázatok fedezetét a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül meghatározott tőkepuffer jelenti; - limiten felül a túllépést szavatoló tőkével kell fedezni. Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat A Takarékszövetkezetnél a kamatláb kockázatát mértéke a megadott paraméterekkel havonta elvégzett stressz teszt eredményével egyezik meg. 8

9 A Takarékszövetkezet a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság ajánlásával összhangban sztenderd kamatláb sokkot feltételező számítást (stressz tesztet) végez minden olyan devizanemre, amelyekben denominált, a kereskedési könyvön kívül nyilvántartott eszközeinek, forrásainak és mérlegen kívüli ügyleteinek összege meghaladja a mérlegfőösszeg 5 %-át (mely devizára ki kell tölteni a 9AA kamatelemzés táblát). A Takarékszövetkezet duration gap elemzésnél (stressz tesztnél) az alábbi paraméter alkalmazza: - a forint hozamgörbe 300 bázispontos párhuzamos elmozdulása, - a deviza hozamgörbék 200 bázispontos párhuzamos elmozdulása. A Takarékszövetkezet a kereskedési könyvön kívüli kamatlábkockázatra vonatkozóan a 2. pillér alatt automatikusan, közvetlenül nem teljesít tőkekövetelményt, azonban az elvégzett sztenderd kamatláb sokkokat feltételező stressz teszt eredménye nem haladhatja meg a Takarékszövetkezet mindenkori, a pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység fedezetére szolgáló szavatoló tőke 20 %-át. A limiten belül a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat tőkefedezetét a számszerűsített belső tőkeszükséglet felett meghatározott a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatról szóló szabályzatban foglalt módon számolt tőkepuffer jelenti. A limiten felül a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatot szavatoló tőkével kell fedezni december 31-én limittúllépésre nem került sor. Likviditási kockázat A Takarékszövetkezet a likviditási kockázatra vonatkozóan a 2. pillér alatt automatikusan, közvetlenül nem teljesít tőkekövetelményt, azonban - a napos negatív halmozott nettó bázispozíció abszolút értékben nem lehet magasabb, mint a II. fokú likvid eszközök állománya, és - a nettó finanszírozási pozíció nem lehet negatív. A limiten belül a likviditási kockázat tőkefedezetét a számszerűsített belső tőkeszükséglet felett meghatározott a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatról szóló utasításban foglalt módon számolt tőkepuffer jelenti. A limiten felül a likviditási kockázatot szavatoló tőkével kell fedezni. Egyéb kockázatok A Takarékszövetkezet a belső tőkemegfelelés értékelési folyamat szempontjából az alábbi egyéb, nem számszerűsíthető kockázatokat kezeli. Irányítási kockázat a belső szervezeti felépítés kialakításával, fejlesztésével kezelt kockázat. Reziduális kockázat a hitelezési és működési kockázatokkal való átfedés miatt a reziduális kockázatra a Takarékszövetkezet külön belső tőkeszükségletet nem határoz meg, a fedezetek romlásából származó hatást a stressz-tesztnél veszi figyelembe. Reputációs kockázat amennyiben a kockázatnak veszteséghatása van, az a működési kockázat körébe tartozik, és tőkeszükséglete is ott jelentkezik. Az elmaradt hasznot jelentő reputációs kockázatra a tőkefedezetet a belső tőkeszükséglet feletti tőkepuffer jelenti. Külső tényezők kockázata a kockázatot a Takarékszövetkezet évente minősíti, és figyelembe veszi a számszerűsített belső tőkeszükséglet felett meghatározott tőkepuffer megállapításakor. Stratégiai kockázat a stratégiai kockázat kezelésének elsődleges eszközét a Takarékszövetkezet a stratégia kiigazításában határozza meg. Stratégiai kockázatra belső tőkeszükségletet csak akkor és olyan mértékben határoz meg, amennyiben erre a Takarékszövetkezet igazgatósága kötelezi vagy az integrációs szervezet határozata felszólítja. 2. Hitelminőség-romlás, felhígulási kockázat Késedelem Késedelmes a tétel, ha az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni lényeges kötelezettségének késedelme kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennáll. Folyószámlahitel esetében a késedelem a hitelkeret szerződésben rögzített törlesztési határidejét követő nappal kezdődik. 9

10 Lényegesnek minősül az olyan kötelezettség, amelynek összege meghaladja I) lakossággal szembeni kitettség esetén: 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet; II) az I) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén: 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez - 50 %-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, - Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a Felügyelet által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Hitelminőség-romlás mérése A hitelezési kockázat stressz alatti tőkeszükséglete a számított belső tőkeszükséglet és a stresszteszt eredményének összege. A hitelezési kockázat esetében a stresszteszt vizsgálat egyrészt arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik. Másrészt, a stresszteszt azt vizsgálja, hogy a devizaárfolyam-kockázatnál feltételezett stresszhatás bekövetkezése esetén a devizakitettségek értékelése miatt milyen mértékben növekszik a tőkeszükséglet. Ez utóbbi számítás az eredeti portfolióra és nem a minőségromlás utáni portfolióra történik. Portfolió minőség romlása A portfolió minőség romlásával kapcsolatos stresszhatás a következőket vizsgálja: miként nő az értékvesztés és céltartalék-képzés, és miként emelkedik a romló portfolióval kapcsolatos tőkeszükséglet. A stresszteszt által mért stressz alatti tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat az MNB-nek az új tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot. A stressztényezők (faktorok) és számításra vonatkozó általános szabályok a következők: 1. Mérlegen kívüli tételek lehívása stresszhelyzetben az ügyfelek helyzetének romlása miatt a le nem hívott hitelkeretekből a szokásoshoz képest nagyobb arányt hívnak le, és a vállalt garanciákért is nagyobb mértékben kell helytállni. Ezért a mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni. A 100%-nál alacsonyabb ügyletkockázati súlyozású tételek mérlegtétellé válása a kockázattal súlyozott kitettség értékét, ezen keresztül a tőkeszükségletet növelik. 10

11 2. Ingatlanfedezetek romlása az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt a korábban fedezett hitelek egy része fedezetlenné válik. Emiatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek meghatározott százalékát a fedezetlen állományba a lakossági, illetve a vállalkozói kitettségek közé, attól függően, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. 3.Késedelmes tételek növekedése a feltételezés az, hogy a vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek minősége romlik, és ezért a stresszhatásként meghatározott romló portfolióhányadokat külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 4. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok értékvesztés hányadok a késedelmes tételek közé átsorolt állományoknál az 50%-os, a 100%-os vagy a 150% kockázati súlyozás meghatározásához meg kell határozni, hogy az átsorolt állományokra átlagosan mekkora értékvesztést vagy céltartalék-képzést kell elszámolni. Ügyfél- és partnerminősítés Az ügyfél-, illetve partnerminősítés központi eleme a minősítési osztályokba sorolás. A minősítés során elvégzett elemzések és számított mutatók alapján az ügyfelek és partnerek A-E osztályba kerülnek besorolásra. Nem lehet A és B osztályú ügyfél, illetve partner, aki hitelprolongálást, vagy átütemezést kért. Az E osztályba kell besorolni az elért pontszámtól függetlenül azokat az ügyfeleket, akik rossz minősítésű hitellel rendelkeznek, illetve korábban rendelkeztek. Ügyletminősítés A Takarékszövetkezet implementálta a TakarékBank által kiadott közvetett hatályú Monitoring, Eszközértékelési, Értékvesztés-elszámolási, és Céltartalék-képzési Szabályzat -ot. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások 2013-ban havonta kerültek elszámolásra. A Takarékszövetkezet ügyleteit a tétel jellegétől függően alkalmazott egyedi értékelés, vagy csoportos egyszerűsített értékelés valamelyikébe sorolja be a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően a következő 5 minősítési kategória egyikébe: a) problémamentes b) külön figyelendő c) átlag alatti d) kétes e) rossz 11

12 A minősítési eljárás összefoglalása Minősítési eljárás megnevezés 1. Egyedi teljeskörű minősítés Minősítési eljárás 1. lépés 2. lépés 3. lépés Nem valószínűsíthető várható vesztség Valószínűsíthető várható veszteség A jogszabályi feltételek vizsgálata A veszteségszámítás elkészítése Problémamentes kategóriába sorolás, 0% ÉV elszámolás A követelés átstrukturálást követően vagy más módon várhatóan újra teljesítővé válik és a 90 napon túli lejárt tartozás nem haladja meg a fennálló tőkekövetelés 10%-át Külön Figyelendő minősítési kategóriába sorolás, 1-10% ÉV elszámolás meghatározása ÉV szükséglet meghatározása, majd minősítési kategóriába sorolás 2. Egyedi (nem a teljes körű szempontrendszeren alapuló) egyszerűsített minősítés - A jogszabályi feltételek vizsgálata - Szabályzati feltételek vizsgálata - Minősítési kategóriába sorolás feltételeinek vizsgálata Minősítési kategóriába sorolás A minősítési kategóriához rendelt súlysávon belül az értékvesztés elszámolás meghatározása 3. Csoportos egyszerűsített minősítés Késedelem időtartamának meghatározása Minősítési kategóriába sorolás és a tételes százalékos ÉV elszámolás meghatározása Értékvesztés és céltartalék-képzés A Takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az alábbi mértékek alapján határozza meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban: a külön figyelendő kategóriában 1-10 %, átlag alatti kategóriában %, kétes követeléseknél %, a rossz minősítésű kintlévőségeknél pedig %. A Takarékszövetkezet a minősítésnél a 250/2000. Korm. rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott szabályok szerint jár el. Elszámolt és visszaírt értékvesztés ügyfélkategória szerint Megnevezés Nyitó Záró Képzés Visszaírás állomány állomány Befektetési célú értékpapírok 14,160 4,991 5,136 14,015 Nem pénzügyi vállalatok 175, , , ,145 Önálló vállalkozók 49,966 61,560 57,381 54,145 Lakosság 170,749 45,257 59, ,594 Egyéb (nonprofit, önkormányzat) 13,173 18,442 20,287 11,328 Vagyoni érdekeltségek Külföldieknek nyújtott hitel után 0,008 0, ,023 Összesen: 423, , , ,250 Elszámolt és visszaírt céltartalék A céltartalék évi nyitó állománya 19,353 millió Ft, képzés 21,795 millió Ft, felszabadítás 17,897 millió Ft, záró állománya 23,251 millió Ft. 12

13 A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege Kitettségi osztály évi átlagos érték Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 5 141, ,760 Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség 56,112 44,745 Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség 417, ,637 Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség 0 0,000 Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség 0 0,000 Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 2 617, ,001 Vállalkozással szembeni kitettség 1 110, ,636 Lakossággal szembeni kitettség 401, ,558 Ingatlannal fedezett kitettség 282, ,843 Késedelmes tétel 4,738 17,733 Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 0,000 Értékpapírosítási pozíció 0 0,000 Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség 0 0,000 Egyéb tétel 321, ,805 A kitettségek országonkénti megoszlása A Takarékszövetkezet határon átnyúló tevékenységet nem végez. A kitettségek gazdasági ágazatonkénti megoszlása Ágazat megnevezése Összeg Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás 479,645 Bányászat, bányászati szolgáltatás 0 Feldolgozóipar 212,659 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 16,520 Építőipar 41,907 Kereskedelem, gépjárműjavítás 125,801 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 76,191 Információ, kommunikáció 0 Szállítás, raktározás 148,270 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 5,633 Ingatlanügyek 64,723 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 0 Egyéb tevékenységek 761,511 Kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása Hátralévő futamidő szerinti 1-5 év Lejárat Éven belüli 5 éven túli megbontás között nélkül Összesen Pénztár és elszámolási számlák 425, ,509 Államkötvény, MNB kötv., diszkont kincstárjegy 2 695, , , ,471 Befektetési célú értékpapírok 397, , ,872 Jegybanki és bankközi betétek 689, ,536 Hitelek 955, , , ,860 Aktív kamatelhatárolások 180, ,262 Egyéb követelések 14, ,978 Vagyoni érdekeltségek és saját eszközök , ,684 Késedelmes tételek ügyfélkategória szerinti megoszlásban nettó értéken Ügyfélkategória Összeg Jogi személyiségű vállalkozások 0,043 Nem jogi személyiségű vállalkozások 0,048 Egyéni vállalkozók 0,148 Lakosság 4,499 13

14 Késedelmes tételek tőkekövetelményének megoszlása adatok Ft-ban ágazatok nettó kitettség értéke tőkekövetelmény Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, Feldolgozó ipar Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység 0 0 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb Összesen: Késedelmes tételek céltartalékának és értékvesztésének alakulása adatok Ft-ban ágazatok Nyitó képzés visszaírás záró Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, Feldolgozó ipar Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb Összesen: VI. Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletben (Hkr.) meghatározott következő kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr.-ben foglaltakat, az MNB-nek szolgáltatandó adatokra vonatozó rendelet előírásait, az MNB-nek az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak, a központi banknak és a kereskedelmi bankoknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi minősítése, ezért a velük szembeni kitettségek esetében a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján megadott kockázati súlyok alkalmazandók. A Takarékszövetkezet a Felügyelet által elismert hitelminősítő szervezeteket fogadja el. VII. Hitelezésikockázat-mérséklés A Takarékszövetkezet a hitelezésikockázat-mérséklésénél nem számol a nettósításból adódó hatásokkal, a hitelezésikockázat-mérséklés hatását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. 1. Biztosítékok értékelése Hitel-, pénz- és tőkepiaci ügyletek fedezete céljából csak olyan az ügyfél, vagy annak javára harmadik személy által felajánlott biztosíték fogadható el, amely(nek) a) fizikai megléte (hozzáférhetősége, tárolási helye, stb.), jogi státusza hitelt érdemlő dokumentumokkal alátámasztott és ellenőrizhető, b) biztosíték a biztosítéknyújtó személy tulajdonában van, vagy azzal szabadon rendelkezhet, valamint a biztosíték eredete, továbbá pertől, tehertől és igényektől mentessége igazolt, 14

15 c) ténylegesen értékkel bír, vagy értéke megállapítható és bizonyítható, d) biztosíték mobilizálható, valós piaccal rendelkezik, értékesíthető vagy értékesítésének feltételei megteremthetők. Nem fogadhatók el biztosítékként olyan vagyoni eszközözök (azok az ingóságok, vagy ingatlanok), amelyek törvényi rendelkezések tilalma szerint nem képezhetik szokásos kereskedés tárgyát (pl. fegyverek, drogok, stb.). Nem fogadhatók el értékkel - vagy csak külön döntéssel - biztosítékként olyan vagyoni eszközözök (azok az ingóságok, vagy ingatlanok), amelyek forgalomképesek ugyan, de értékesítésük az átlagos piaci körülményeknél nehezebben lehetséges, vagy speciális szakértelmet igényel (pl. különleges berendezések, műkincsek, szőrmeáruk stb.); forgalmi értéke piaci átlagár, hivatalos árjegyzék stb. hiányában egyedi jellegük, az átlagosnál kockázatosabb mobilizálhatóság és a kalkuláció nehézsége miatt kellő biztonsággal nem állapítható meg (pl. sportlétesítmények); nem forgalomképesek, vagy forgalomképességükkel kapcsolatosan aggályok merülnek fel. A Takarékszövetkezet a garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminősítési kategóriáját a következőkben teszi közzé: Garanciát nyújtó megnevezése Központi kormány, központi bank Kezességet vállaló hitelminősítési kategóriája december 31-én Minősítési kategória AAA-AA - A + -A - BBB + +BBB - BB + -BB - CCC + -CCC - X A Takarékszövetkezet a hitelezésikockázat-mérséklésre a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott garanciák Magyar Állam általi viszontgaranciáját fogadja el. A Takarékszövetkezet december 31-én a pénzfedezetet, az ingatlanfedezetet és a fentiekben részletezett garanciákat ismerte el hitelkockázat-mérséklő biztosítékként. Az elismert biztosítékok által fedezett teljes kitettség értéke 1 443,901 millió Ft. Kitettségi osztály Központi kormányok és központi bankok Reg. kormány vagy helyi önkormányzat Közszektorbeli intézmény Hitelintézetek, bef. vállalkozások Nettó kitettség értéke Előre nem rend. bocsátott fedezetek Garanciák CRM helyettesítő hatások Nettó a kitettségre kitettség a Kiáramló Beáramló CRM hely. hely. figyelembevételével tételek (-) tételek (+) Hitelderivatívák Előre rendelkezésre bocsátott fedezetek Pénzügyi bizt. egysz. módsz. Egyéb előre rend. bocs. fed , , ,259 56,112 56, , , , , , ,197 49, ,078 Vállalkozások 1 110, ,750 8, , ,381 Lakosság 401,224 15,966 5,519-21, ,739 Ingatlannal fedezett kitettségek 282,024 6,244 0,935-7, ,845 Késedelmes tételek 4,738 4,738 Egyéb eszközök 321,607 8,095-8,095 22, ,400 Összesen: , ,170 22, , , ,552 15

16 Takarékszövetkezetünknél a hitelezési kockázat-mérséklés során piaci- vagy hitelezési kockázati koncentráció nem merül fel. Kitettségek országonkénti megbontásban A Takarékszövetkezet hitelezést csak Magyarország területén folytat, határon átnyúló tevékenységet nem végez. VIII. Kereskedési könyv vezetésével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet évben nem vásárolt rövidtávú nyereségszerzés céljából, kereskedési szándékkal értékpapírokat. IX. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók A pénzügyi intézményekben lévő részvények mérleg szerinti értéke: 41,538 millió Ft. Ennek megoszlása: - Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 41,288 millió Ft (névértéke: 12,068 millió Ft) - Banküzlet Zrt. 0,100 millió Ft - Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 0,150 millió Ft A Takarékszövetkezet pénzügyi befektetései között nincs többségi, vagy befolyásoló mértékűnek minősülő részesedés. Kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók: A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőiből adódnak. A banki könyvi kamatkockázat mérése sztenderd kamatláb-változást feltételező duration gap módszer szerint negyedévente történik, követve a Felügyelet 2/2008. sz. módszertani útmutatóját. A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező eszközök lejárat előtti előtörlesztését, a lejárat nélküli szerződések tartós részét (pl. folyószámla betét, folyószámlahitel), illetve a betétfelmondást nem modellezi. Devizanem HUF Súlyozott pozíció I. negyedév 223, II. negyedév 199, III. negyedév 151, IV. negyedév 163,263 X. Működési kockázat A nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata. A Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét és a működési kockázat belső tőkeszükségletét is az alapvető mutató módszerrel méri. A módszer a szabályozásban meghatározott árbevétel típusú irányadó mutató 3 éves átlagának alakulásával jellemzi a tevékenység méretét, és annak a szabályozásban rögzített 15 %-ában határozza meg a működési kockázat mértékét. 16

17 2010. év év év Tőke- Működési kockázat br. jövedelme br. jövedelme br. jövedelme követelmény Összeg: 412, , ,588 62, december 31-én a működési kockázatokra számított belső tőkeszükséglet: 62,761 millió Ft. Nagykanizsa, május 30. Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet Igazgatósága 17