PÁPAI VÁROSI ÓVODÁK PÁPA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 1 PÁPAI VÁROSI ÓVODÁK Städtische Kindergarten von Pápa The City Kindergartens of Pápa PÁPA OM AZONOSÍTÓ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az előzőleg jóváhagyott Szervezeti Működési Szabályzat módosított, kiegészített változata. Készítette: Csákvári Judit Intézményvezető

2 2 Tartalomjegyzék Cím Oldalszám 1. Az intézmény általános jellemzői az alapító okirat szerint Költségvetési szerv neve Tevékenységi köre Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok Az intézmény jogállása, vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve Működési köre 7 2. Az intézmény működésének általános szabályai, munkarendje Az SZMSZ jogszabályi alapja Hatálya, kiterjedés köre Hatálybalépés Az intézmény gazdálkodással, költségvetés tervezéssel, végrehajtással 9 kapcsolatos szabályai 2.5.Az adatkezelés és a különös közzétételi lista szabályai Az intézmény munkarendje Egyéb szabályok Az intézmény működésével kapcsolatos általános szabályok, tudnivalók A gyermekek óvodai jogviszonyának rendje Az intézmény belső rendje Egyéb tudnivalók az óvoda helyiségeinek használatáról, a reklám 19 tevékenységről. 4. Az intézmény szervezeti felépítése. Az óvodavezetés szerkezete Az intézmény vezetője, magasabb vezetői A magasabb vezetők kinevezési, megbízási rendje A vezetők és tagintézmények közötti kapcsolattartás rendje A nevelőtestület döntési, véleményezési átruházási jogköre A szakmai munkaközösségek létrehozása, együttműködése, 23 kapcsolattartás rendje 4.6.Az óvoda alkalmazottai és közösségei A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje 24

3 3 6. Az óvodai hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések rendje A gyermekközösséggel kapcsolatos rendezvények, szokások Az óvoda dolgozóival kapcsolatos rendezvények, szokások A szülők, vezetők és az óvodai nevelők kapcsolattartásának rendszere Az intézmény társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje Az intézményi dokumentumok nyilvánosságra hozatalának rendje 27 Az intézmény működéséhez kapcsolódó hatályos szabályzatok 29 Záradék, Nyilatkozatok 30 Legitimációs záradék 31

4 4 1. Az intézmény általános jellemzői az Alapító okirat szerint, valamint egyéb, a működéshez szükséges azonosító adatok Az alapító szerv neve: Pápa Város Önkormányzata Az Alapító Okirat Száma: 19/2013. (II.28.) Kelte: február 28. Hatályba lépése: Alapítás időpontja 2003.július 1. A költségvetési szerv létrehozásról szóló határozat száma: 87/2003. (VI.19.) kt. határozat 1.1. Költségvetési szerv neve: Pápai Városi Óvodák Német neve: Städtische Kindergarten von Pápa Angol neve: The City Kindergartens of Pápa Közoktatási intézmény típusa: óvoda OM azonosító: Alaptevékenység fő TEÁOR kódja: 8510 Iskolai előkészítő oktatás Törzskönyvi azonosító szám (PIR) Költségvetési szerv székhelye: 8500 Pápa, Képző u. 3. Telephelye, tagintézménye: Pápai Városi Óvodák Erzsébetvárosi Tagóvodája 8500 Pápa, Kisfaludy u. 20. Pápai Városi Óvodák Vajda Péter Lakótelepi Tagóvodája 8500 Pápa, Vajda Péter lakótelep 28. Német neve: Vajda- Péter- Wohnsiedlung-Kindergarten der Stadttischen Kindergarten von Pápa Pápai Városi Óvodák Tókerti Tagóvodája 8500 Pápa, Ötödik u. 26. Pápai Városi Óvodák Nátuskerti Tagóvodája 8500 Pápa, Radnóti u. 12. Pápai Városi Óvodák Tapolcafői Tagóvodája 8598 Pápa, Tapolcafői u. 67. Pápai Városi Óvodák Huszár Lakótelepi Tagóvodája 8500 Pápa, Huszár ltp. Pápai Városi Óvodák Csókai Tagóvodája 8500 Pápa, Veszprémi u. 9. Pápai Városi Óvodák Fáy András Lakótelepi Tagóvodája 8500 Pápa, Szövetkezet u.36/a. Angol neve: Fáy Housing Estate Kindergarten a Member of the City Kindergartens of Pápa Pápai Városi Óvodák Kéttornyúlaki Tagóvodája 8591 Pápa, Kéttornyúlaki u. 12.

5 5 Jogszabályban meghatározott közfeladata: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv. 13. (1) bekezdésében 6. pontjában foglaltak alapján: óvodai nevelés 1.2. Tevékenységi köre Alapfeladata: A gyermek három éves korától a tankötelezettség jogszabályban meghatározottak szerinti - kezdetéig nevelő intézmény, amely biztosítja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Biztosítja a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek - figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált oktatását-nevelését is, abban a tagóvodában, ahol a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A tagintézmények Alapító okirat szerinti alapfeladatai és felvehető gyermeklétszámai: Képző u. 3. A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 150 fő Pápai Városi Óvodák Erzsébetvárosi Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 100 fő Pápai Városi Óvodák Vajda Péter Lakótelepi Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Egy csoportban kétnyelvű német nemzetiségi óvodai nevelés biztosítása. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 100 fő Pápai Városi Óvodák Tókerti Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 75 fő Pápai Városi Óvodák Nátuskerti Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 100 fő Pápai Városi Óvodák Tapolcafői Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a

6 6 többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 25 fő Pápai Városi Óvodák Huszár Lakótelepi Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 120 fő Pápai Városi Óvodák Csókai Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 100 fő Pápai Városi Óvodák Fáy András Lakótelepi Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Az interkulturális nevelés óvodai gyakorlatának mellékletével kiegészített Helyi Óvodai Nevelés Programja alapján- magyar-angol két nevelési nyelvű ellátást biztosít a SAC/C17 program végrehajtása során a városba érkező nem magyar állampolgárságú gyermekek számára. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 145 fő Pápai Városi Óvodák Kéttornyúlaki Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 25 fő Az intézmény által felvehető legmagasabb gyermeklétszám: Indítható csoportok száma legfeljebb: 940 fő 39 csoport Szakágazat száma, megnevezése: Óvodai nevelés Alkalmazott szakfeladatok: Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása az a gyermek, aki a szakértői bizottság szakértő véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

7 Egyéb közfoglalkoztatás Szakmai továbbképzések Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok. Vállalkozási tevékenység köre és mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok Típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása önállóan működő költségvetési szerv A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre, a gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény önálló bankszámlával rendelkezik. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait Pápa Város Önkormányzata Közoktatási és Közművelődési Intézmények GAESZ-e látja el. A költségvetési szervek közötti munkamegosztást és a felelősségvállalás rendjét külön megállapodás tartalmazza. Az intézményvezető gyakorolja a kötelezettségvállalási és utalványozási jogot. Feladatellátást szolgáló vagyon, vagyon feletti rendelkezés joga: Feladatellátását szolgáló vagyon az önkormányzat által leltár szerint használatba adott vagyoni kör, mely felett Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 22/1992. (X.13.) rendeletében foglaltak szerint rendelkezhet. Az ingatlanok fenntartásával, karbantartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeket a költségvetési szerv viseli. 1.4.Az intézmény jogállása, vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény jogállása: Az intézmény jogi személy, melynek egyszemélyi felelős vezetője a magasabb vezetői megbízású óvodavezető. A magasabb vezetői megbízású óvodavezető önálló munkáltatói jogkörrel rendelkezik az intézményi munkavállalók tekintetében. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítését és lefolytatását a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényben foglaltak, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított évi XXXIII. törvényben és a közoktatási intézményekben történő végrehajtására kiadott 138/1992.(X.8.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell végezni. Az intézményvezetői megbízás Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének hatáskörébe tartozik. A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 67.. (7) alapján a pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért.

8 8 Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazotti jogviszony, melyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított évi XXXIII. törvényben, valamint a közoktatási intézményekben történő végrehajtására kiadott többször módosított 138/1992.(X.8.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkaviszony, melyre nézve a évi I. törvény a Munkatörvénykönyvéről foglaltak az irányadók. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló évi. IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) szabályai az irányadók. 1.5.Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Székhelye: Pápa, Fő u.5. A költségvetési szerv Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyását átruházott hatáskörben Pápa Város Önkormányzatának Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsága látja el. A költségvetési szerv fenntartója: 1.6.Működési köre: Pápa város közigazgatási területe. Pápa Város Önkormányzata Pápa, Fő u.5. Kötelező felvételt biztosít: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény 49. (3) bekezdésben foglaltak alapján meghatározott és közzétett felvételi körzetben lakók részére. 2. Az intézmény működésének általános szabályai, munkarendje 2.1. Az SZMSZ jogszabályi alapja évi CXC. törvény nemzeti köznevelésről (Nkt.) évi CXXIV. tv. a nemzeti köznevelési tv. módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról. A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. még hatályban levő részei évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII.31.) Korm. Rendelet az államháztartási tv. végrehajtásáról (Ámr.) évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) a többször módosított évi XXXIII. közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól A évi XXXI. tv. a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a többször módosított 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (R.) évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. a 24/2000.(VIII.25.) OM rendelet a ki emelt munkavégzésért járó kereset kiegészítésről 1/1998.(VI.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről május 31. után a 20/2013. EMMI rendelet 2. sz. melléklete. A többször módosított Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet.

9 9 23/1997.(VI.4.) MKM rendelet Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei 2/2005.(III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelveiről 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei Hatályát veszti: augusztus 31-én szept. 01-től a az emberi erőforrások minisztere 17/2013. (III.1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelvéről. 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól. a többször módosított 3/2002.(II.15.) OM rendelet a közoktatási intézményekben folyó minőségbiztosítás bevezetéséről. 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. a közfeladat ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről a többször módosított 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről, továbbá a fenntartó által hozott rendeletek helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény A Kormány 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról. Hatályát veszti: augusztus 31-én szept. 01-től a Kormány 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az óvodai nevelés országos alapprogramjáról/ 1 sz. melléklet Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 2.2.Hatálya, kiterjedés köre: az óvodákba felvett gyermekek közössége, a gyermekek szülei, törvényes képviselői, a nevelőtestület, az intézményvezető, a vezető helyettesek, a tagóvoda vezetők, az óvodában nevelő-oktató munkát végző külsős szakemberek, a Házirend és a gyerekek biztonságával kapcsolatos rendelkezések tekintetében (pl. hitoktató, logopédus, futballedző, gyógypedagógus, táncpedagógus, stb.) a nevelőmunkát segítők, egyéb munkakörben dolgozók. E Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ.), Pápa Város Önkormányzatának Pápai Városi Óvodák intézményéhez tartozó szervezetileg összevont óvodák működését szabályozza Hatálybalépés Az SZMSZ-t a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. (2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 25.. (4). bekezdés. Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők, ill. a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Az intézmény nevét, székhelyét, a székhelyen kívül működő tagintézmények telephelyét, alaptevékenységét, a feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat az Alapító Okirat tartalmazza. Nkt. 21. (2) bekezdés.

10 Az intézmény gazdálkodásával, költségvetés tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos szabályai Az intézmény közszolgáltató költségvetési szerv. A gazdálkodás részletes szabályait, valamint a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó által jóváhagyott, az intézmény és Pápa Város Önkormányzata Közoktatási és Közművelődési Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete (továbbiakban: KKI GAESZ) közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét meghatározó megállapodás tartalmazza. Az intézmény külön számlával és pénztárral rendelkezik. A pénztár működésének rendjét és pénzügyi szabályait a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. Az intézmény az Alapító Okiratban foglaltak szerint folytathat kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet. Az intézmény az alaptevékenysége ellátásának feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználását célzó szolgáltatásokat nyújthat, térítés ellenében. Bérbeadás szabályai: a nevelési-oktatási intézmény szellemével, etikájával összeegyeztethető rendezvények, programok lebonyolításához írásbeli szerződés alapján, az intézményvezető engedélyével, évente meghatározott bérleti díjért bérbe adhatók az óvodaépületek tornaszobái. A bérbeadás nem zavarhatja az óvoda működését. A feladatellátást szolgáló vagyon Pápa Város Önkormányzatának használatba adott vagyoni tulajdona, mely felett Pápa Város Önkormányzata a többszörösen módosított 22/1992. (X.13.) sz. rendeletében foglaltak szerint rendelkezhet. 2.5.Az adatkezelés és a különös közzétételi lista szabályai: Az intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni: az alkalmazottak adatairól, a gyermekek adatairól. Az adatok vezetése és továbbítása a Nkt és 44.. szerint történik. A pedagógust és az óvoda valamennyi alkalmazottját titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről hivatásának ellátása során szerzett tudomást. A kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek érdekében végzett megbeszélésére. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a Nktv. alapján kezelhetők és továbbíthatók. Az SZMSZ mellékleteként, az intézmény Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata rendelkezik: A kezelt adatok védelméről, biztonságáról és a különös közzétételi lista eljárásrendjéről A köznevelés információs rendszeréhez (KIR) való hozzáférésről, az adatbevitel felelőséről, eljárásrendjéről. Az elektronikus úton előállított dokumentumok hitelesítési, tárolási és kezelési rendjéről

11 11 Az intézmény a 229/2012.(VII:28.) Korm. rend. 23. (1) (2) bek. alapján tesz eleget közzétételi kötelezettségének. 2.6.Az intézmény munkarendje A nevelési év minden év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az intézmény munkatervében kell meghatározni az óvodai nevelési év rendjét. A gyermekek napi- és heti rendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. Az intézmény a nevelőmunka tervezésének dokumentálására, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 91. -a által meghatározott tartalommal rendelkező csoportnaplót rendszeresít. A csoportnapló formátumát a Függelék Nyomtatványok fejezete E/7. számon tartalmazza. Az intézmény 5 napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel üzemel. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha az ünnepek miatt a munkaszüneti napok és munkanapok rendje a jogszabály által meghatározottak szerint másképpen alakul. A nyitvatartási idő legfeljebb napi 11 óra, reggel 6 órától 17 óráig tart. A gyermekek fogadása ezen időkereten belül, óvodánként a szülők igénye alapján évente a fenntartó által kerül megállapításra. A nyitva tartással kapcsolatos szülői igényfelmérést a Függelék Nyomtatványok fejezete F/1. számú nyomtatványán minden év szept. 15-ig végezzük el. Az egyes tagóvodák nevelési évenkénti nyitva tartása a felmérések eredményeinek és a fenntartó döntésének megfelelően az óvodák Házirendjében kerül rögzítésre és kihirdetésre. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. A nevelés nélküli munkanapok időpontját az éves munkatervben határozzuk meg. A tagóvodák üzemeltetése - a fenntartó jóváhagyása alapján - a nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvodák szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A szünet időtartamát a fenntartó engedélyezi. Időpontjáról február 15-ig tájékoztatni kell a szülőket. A Pápai Városi Óvodák tagóvodái összehangolják a takarítási szünetek időpontjait, valamint zárva tartásuk idejére a gyermekek elhelyezésének rendjét. Az óvodákban a nyári zárva tartás ideje alatt hetente egy alkalommal - külön megállapított beosztás szerint - ügyeletet kell tartani az ügyintézés zavartalan és folyamatos biztosítására. Bármely egyéb okból felmerülő és szükségessé váló óvodai zárva tartás előzetesen felmért szülői igények és fenntartói egyeztetés után lehetséges. A zárva tartások idején, a Függelék Nyomtatványok fejezete F/2. a,b, c. számú nyomtatványon előzetesen felmért szülői igények alapján, ügyeleti rendszerben gondoskodunk a gyermekek ellátásáról két másik, előzetesen kijelölt óvodában. A szülői igényeket A gyermekek fogadását és küldését a tagóvodák az erre rendszeresített nyomtatványon dokumentálják. (Gy/3.) A zárva tartásról, a fogadó óvodáról a szülőket a Függelék Nyomtatványok fejezete T/1. és T/2. számú nyomtatványokon tájékoztatjuk. Amennyiben a gyermeklétszám jelentősen lecsökken - pl. iskolai őszi, téli, tavaszi szünetek idején - a csoportok összevontan működhetnek. A szülői értekezleteket, fogadó órákat és azokat a rendezvényeket, amelyek csoportonként minden szülőt érintenek, 17 óra utáni időpontra kell szervezni. (kivétel: nyílt napok) 2.7.Egyéb szabályok Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan

12 12 ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében a jogszabályban meghatározottak szerint. (Nkt.72. ) részt vesznek a pedagógusok, munkaközösségek, a szülők, ill. képviselőik (Szülői Közösség). Az intézményben a nevelőmunka Pedagógiai program szerint folyik, melyet nyilvánosságra kell hozni. A Pedagógiai programot a szülők előre egyezetett időpontban megismerhetik az óvodában, valamint Pápai Városi Óvodák honlapján. Az intézmény Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 19/2013. (XII.11.) határozatában jóváhagyott Alapító Okiratában Szakmai továbbképzés szakfeladat szerint kiegészítő tevékenységet folytathat. Ez a szakágazat tartalmazza az elsősorban felnőtteknek ajánlott és tartott oktatás és szakmai képzés bármely formáját, - mely az intézményvezetés és fenntartó által ellenőrzött, engedélyezett, educatio szolgáltatói kosarába megjelentetett: - a TÁMOP pályázatához kapcsolódóan kidolgozott jó gyakorlat módszerét, annak bemutatását, - a TÁMOP pályázathoz kapcsolódóan elkészített interkulturális nevelés óvodai gyakorlat bemutatását, - a pedagógusok által az óvodáink arculatát tükröző új módszereket, nevelési célzatú saját kiadványokat, - óvodapedagógusoknak konzultációs, hospitálási lehetőségek biztosítását, - szakmai önálló innovációk felkínálását, bemutatását, - elkészített projekttervek felkínálását, - téma hét/hetek lehetőségeit, - kompetencia alapú oktatással kapcsolatos belső dokumentáció kezelését (napló, fényképek, munkalapok, együttműködési megállapodások, munkacsoportok stb.), - hálózati tanulás komplex módszerekkel: DVD-re vett szakmai prezentáció bemutatását, szakmai megbeszéléseket. A szakfeladatokat azok az óvodapedagógusok végzik, akik a TÁMOP tanfolyamain részt vettek, vagy kompetenssé válik tudásuk a hálózati tanulás segítségével, és már legalább két éve a gyakorlatban is alkalmazzák a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges módszereket. A szakmai továbbképzés színvonalas működésének felelőse az intézményvezető, a szakmai vezető és a kompetencia csoport vezetője. 3.Az intézmény működésével kapcsolatos általános szabályok, tudnivalók 3.1 A gyermekek óvodai jogviszonyának rendje A gyermek beíratása, felvétele A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20. -a szerint a fenntartó dönt az óvodai beiratkozás idejéről, melyet a beíratás előtt harminc nappal közzé kell tenni.

13 13 Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A beíratást, a gyermekek előjegyzésbe vételét a tagóvoda vezető végzi. A beíratáshoz szükséges okiratok: a szülő személyi igazolványa, lakcímkártyája, illetve a gyermek születési anyakönyvi kivonata, TAJ kártyája és lakcímkártyája. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik, amennyiben az óvoda szabad férőhellyel rendelkezik. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az intézmény vezetője dönt. Amennyiben az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, első fokon a fenntartó és az óvodavezetők egyeztető értekezlete után az intézményvezető, másodfokon a fenntartó dönt a felvételről. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki óvodába járásra kötelezett, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A gyermeket beíratáskor a jelentkezés sorrendjében előjegyzésbe kell venni. A beíratási napló tartalmazza a gyermek nevét, a nyilvántartáshoz szükséges adatokat, ill. a gyermek fejlettségével, egészségi állapotával kapcsolatos adatokat. A felvételek lezárása után a gyermek felvételéről a Gy/8. sz. Értesítés, az elutasításáról a GY/9. sz. Határozat nyomtatványon értesítjük a szülőket. Az előjegyzési egyeztetés után két héttel a szülő az intézményben veheti át az értesítést, ezt követően postázásra kerülnek az át nem vett határozatok. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a tagóvoda vezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az újonnan óvodába érkező gyermekek befogadása az egyes tagóvodák gyakorlata, a gyermek és a szülő igénye szerint történik. Az adott nevelési év szept. 1. után jelentkezők beíratása a Pápai Városi Óvodák székhely óvodájában (Pápa, Képző u. 3.) történik. A gyermek felvételéről az intézményvezető dönt. A gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos szabályok Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden pápai lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesült Az óvodai nevelés magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik, szept. 1-től a 3, életévét betölti az óvodai nevelési

14 14 év első napjától kezdődően napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Igazolatlanul egy nevelési évben 7 napnál többet nem hiányozhat. Oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és változás bejelentés A köznevelési intézmény képviselője a KIR honlapján keresztül az Nkt.-ban meghatározott adatok megküldésével a gyermek részére a jogviszony létesítését követő öt napon belül tizenegy jegyű azonosító kiadását kezdeményezi. (Oktatási Azonosító=OA) A KIR rendszerben öt napon belül a gyermek jogviszonyának megszűnését is köteles jelezni. (229/2012. (VIII.28.) Korm. rend.) A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel összefüggő kötelezettségek A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek érdekében, mielőbbi óvodába kerülésüket elősegítve, az óvoda az esélyegyenlőségi tervben meghatározott elvek szerint együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a védőnői hálózattal a rendszeres óvodába járás feltételeinek biztosításáért, megvalósulásáért. Fokozottan ügyel az óvodai előjegyzés után a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szeptember elsejei óvodakezdésének biztosítására. Az óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó szabályok eljárásrendje: feladat felelős dokumentálás helye dokumentáció továbbítása határidő Az óvodáztatási támogatásra jogosult, óvodába felvett gyermek szüleinek tájékoztatása a támogatás feltételeiről a tájékoztató szülői értekezleten. tagóvoda-vezető tagóvoda irattár - felvétel napja Az óvodába járás dokumentálása a felvételi és mulasztási naplóban, a napló vezetésének szabályzata szerint. a csoport óvónői mulasztási napló gyermekvédelmi felelős, tagóvoda-vezető nevelési év Hiányzás jelentése Jelentés az óvodában eltöltött napokról a mulasztási napló fénymásolatával az óvónők tájékoztatása alapján a tagóvoda-vezető tagóvoda-vezető tagóvoda és intézményi irattár, tagóvoda irattár szülő felé első igazolatlan nap intézményvezet ő felé május, november 14. számú melléklet a 149/1997.(XII.10.)Korm rend. szerinti Igazolás elkészítése intézményvezető intézményi irattár, fenntartó felé május, november

15 15 A gyermek veszélyeztetettsége esetén történő fokozottabb együttműködés folyamatszabályozása: szülői szemléletformálás, kapcsolatépítés, bizalom kialakítás, a gyermek hátrányainak korrekciója egyénre szabott fejlesztéssel, helyi szinten a gyermekjóléti szolgálat bevonása a gyermek és a gyermekközösség védelme érdekében, szükség esetén további, a gyermek és ifjúságvédelem, családjog területen működő szolgálattal kapcsolat felvétel. A gyermek fejlődésének nyomon követése Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.(20/2012. (VIII.31. EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról 63.. (1.)bek.) Ezt a kötelezettségét a Pápai Városi Óvodák az általa kidolgozott, egységes rendszerű dokumentáció - egyéni fejlődési lap, a fejlődés nyomon követése, munkanapló az ellátásról, a szülő tájékoztatása gyermeke fejlődéséről - segítségével látja el. (Függelék Nyomtatványok fejezetében az E/1, E/2, E/3, E/4 sorszámú lapok) A gyermek folyamatos nyomon követésének folyamatszabályozása: bemenet mérés: szociális fejlettség területén, a gyermek óvodába lépésekor, összesítővel, felelős: csoport óvónői, határidő: november; (E/1, E/5) kimenet mérés: szociális, értelmi fejlettség, feladat és kötelesség vállalás, a gyermek játéka, testi fejlettség,- mozgás, -beszéd, -hallás, -látás, nyelvi kifejezőkészség területén a nagycsoportban, összesítővel, felelős: csoport óvónői, határidő: január; (E/1, E/5) félévenként a gyermek fejlődésének nyomon követése, fejlesztési terv készítése, és szakszolgálat igénybevétele, felelős: csoport óvónői, tagóvoda-vezető. (E/1- E54) A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 3l.-e után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság erre javaslatot tesz. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését, a befogadó nyilatkozatot a gyermek vizsgálatának megkezdése előtt kell beszerezni. A nevelési intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. A gyermekbalesettel kapcsolatos feladatokat az intézmény Szabályzat a gyermekbalesetek esetén szükséges teendőkről c. szabályzata tartalmazza. (Lásd: Függelék) Meg kell szervezni a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát, évente legalább egyszer fogászati (Sz./11), szemészeti és általános szűrővizsgálatot. (Nkt. 25. (5) bek.) A nevelési-oktastási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen

16 16 - az egészséges táplálkozás - mindennapos testnevelés, testmozgás - testi és lelki egészség fejlesztése - bántalmazás (és iskolai) erőszak megelőzése - baleset megelőzés és elsősegély-nyújtás - személyi higiéné területére terjed ki. 20/2012.(VIII.1.) EMMI rendelet 128. A teljes körű egészségfejlesztés részletezését a Pedagógiai Program tartalmazza. A gyermek távolmaradásának igazolására vonatkozó szabályok: Az óvodába beíratott gyermeknek rendszeresen kell óvodába járnia. A gyermek távolmaradását a szülőnek be kell jelentenie a csoportvezető óvónőnek. A gyermek távolmaradását a következő esetekben tekintjük igazoltnak: ha beteg, ha a család kéri, ha a közös háztartásban fertőző megbetegedés történt, ha az orvos zárlatot rendel el. Betegség miatti távollét után az óvodát orvosi igazolással látogathatja újra a gyermek. Az 5. életévét betöltött gyermek - adott nevelési év kezdő napjától számított - egy nevelési évben 7 napot meghaladó igazolatlan mulasztásáról az óvoda vezetője köteles értesíteni a jegyzőt. Az igazolásokat két évig meg kell őrizni. A szülő által jelzett, nem orvos által igazolt hiányzást a nyomon követhetőség érdekében a Pápai Városi Óvodák által rendszeresített GY./4. sz. nyomtatványon a szülő írásban, aláírásával is igazolja. 20/2012. (VII.31.) EMMI rend.51. (2) bek. a) pont. A hiányzások követése a Mulasztási naplóban történik. A mulasztási naplót a GY./1. sz. Útmutató szerint kell vezetni. Az óvodai elhelyezés, jogviszony megszűnése Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: a gyermeket másik óvoda átvette, szeptember 1-ig, ha a szülő bejelenti, hogy gyermeke kimarad - 5 éves korig - a bejelentésben megjelölt napon, óvodaváltáskor, a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján. Óvodaváltás esetén az erre rendszeresített nyomtatványon (A.Tü.730.r.sz.) a gyermek oktatási

17 17 azonosítójának feltüntetésével értesítjük a fogadó óvodát a gyermek jogviszony megszűnésének napjáról, és visszaigazolást kérünk a beiratkozásról Az intézmény belső rendje A munkavégzéssel kapcsolatos szabályok Az óvoda épületéhez az óvodavezetőnek, a nyitó és záró dajkának, valamint a karbantartónak van kulcsa. Az épület zárásáért, áramtalanításáért, ahol rendelkeznek vele a riasztórendszer bekapcsolásáért a záró dajkák felelnek. A munkavállaló köteles betartani a munkára képes állapot szabályait: munkaideje alatt legyen mentes alkohol- és egyéb befolyásoló szerektől, munkakezdésre megfelelő öltözékben, felkészülten jelenjen meg saját munkaterületé, tartsa be a társadalmi normák általános szabályait munkahelyén is. A munkahelyről - munkaidő alatt - csak indokolt esetben, a vezető, ill. a vezető helyettes engedélyével, meghatározott időre lehet eltávozni. Rendkívüli esetben az óvoda telefonját térítés ellenében a dolgozó igénybe veheti. Ez nem zavarhatja a gyermekek körüli feladatok maradéktalan ellátásában. A mobiltelefon állandó jelenléte és csörgése zavarja a gyermekcsoport életét, a napi munkát. Ezért a gyermekek között, a gyerekekkel folytatott tevékenységek alatt, a szülők jelenlétében saját mobiltelefon bekapcsolt állapotban nem lehet. Ez a rendelkezés az óvoda minden dolgozójára egyaránt vonatkozik. Azokban a kivételes helyzetekben, amelyekben az óvónőnek a kötött munkaidejében feltétlenül szükséges a saját mobiltelefonon való ügyintézés, ezt pár perc erejéig a gyermekcsoporton kívül teheti meg, miután gondoskodott a rá bízott gyermekek felügyeletéről. Az óvodapedagógusokat a foglalkozások lezajlása után lehet intézményi telefonhoz hívni. Kivétel a hivatali ügyek, és azok a nem mindennapi élethelyzetek, amelyek a család érdekében elengedhetetlenek. Ezalatt is másik óvónő, vagy dajka köteles a csoportra ügyelni. A dolgozónak akadályoztatása esetén (betegség, hóhelyzet, stb.) jelzési kötelezettsége van a vezető és váltótársa felé. Ezt a jelzést a lehető legrövidebb időn belül kell megtennie, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A dajkák az edénytörést az időpont, és a mennyiség megjelölésével kötelesek vezetni. A véletlen balesetből eredő, nagyobb mennyiségű törésről az óvodavezető jegyzőkönyvet készít. Az óvónők a gyermeket csak akkor engedhetik haza, ha ruházata rendjét ellenőrizték, a szülő beérkezett már, ill. ha a szülő írásban felelősséget vállalt arra, hogy gyermeke egyedül járhasson haza. Évente kérünk a szülőtől írásos nyilatkozatot a Pápai Városi Óvodák erre rendszeresített Sz./6 sz. nyomtatványán arról, hogy kik azok a személyek, akik gyermekét elvihetik az óvodából. A gyermeket 14 éven aluli személynek a szülő írásos engedélye alapján lehet átadni.

18 18 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az óvodában családtag csak indokolt esetben keresheti fel hozzátartozóját. Az óvónőket, illetve a csoportok napirendje szerinti tevékenységeket csak indokolt esetben lehet megzavarni. Az óvodai csoportok látogatását a szülők és más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. Bárminemű hivatalos látogatás vagy ellenőrzés az intézményvezetővel való egyeztetés szerint történik. Az alapfeladaton túli foglalkozásokat végző külsős személyek a meghatározott napon és időbeosztásban tartózkodhatnak az intézményben, illetve a tevékenységükhöz biztosított helyiségben. A rájuk bízott gyermekekért nyilatkozatban vállalnak felelősséget. Az óvodába egyéb céllal belépők csak ellenőrzés mellett tartózkodhatnak az intézmény területén. Az óvoda dolgozói a vezetőhöz, távolléte esetén a helyetteshez kísérik. A térítési díjak befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az étkezési térítési díjak befizetése minden hónap 10-e után, lehetőség szerint l5-ig történik. A befizetés pontos dátumát az óvodában jól látható helyen ki kell függeszteni. A pótbefizetésre többnyire a meghatározott befizetési napot követő egy hét elteltével van lehetőség. A szülő anyagi helyzetétől függően az önkormányzattól kérheti gyermeke kedvezményes, vagy ingyenes étkezésben való részesítését. (Nkt. 46. (4) Az étkezési kedvezmények igénybevételről a szülőknek a szükséges igazolásokat mellékelve az Sz./1. sz. - nyomtatványon nyilatkoznia kell. Étkezési térítési díj befizetése utalással is teljesíthető, ha erről a szülő előzetesen az Sz./3. sz. nyomtatványon nyilatkozik. Az óvoda az étkezést központi konyháról biztosítja. Az ételadag rendelése előzetesen történik, ezért hiányzás esetén az étkezés lemondása, majd ismételt igénylése a megelőző napon, a házirendben meghatározott időpontig lehetséges. A meghatározott időn túli jelzést csak harmadnap tudjuk figyelembe venni. A szülőknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy az óvoda konyhájáról 12 h-13 h között a napi ételadagot elvihessék azokon a napokon, melyekre az étkezést nem sikerült lemondaniuk. Az előre befizetett, de fel nem használt térítési díjat - időben történő lejelentés esetén - túlfizetésként tartjuk nyílván és értékével csökkentjük a következő havi befizetési kötelezettséget. Be nem jelentett hiányzás esetén a befizetett térítési díj jóváírására vagy visszafizetésére a szülő nem tarthat igényt. Ha bármely oknál fogva térítési díj hátralék képződik, az növeli a következő havi befizetés összegét. Az óvoda egészségvédelmi szabályai Az intézményben a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve jogosult ellenőrizni. Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie.

19 19 Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról. Ennek érdekében tájékoztatja a tagóvoda vezetőt, aki megszervezi ezt Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek, az óvodát teljes gyógyulásáig nem látogathatja. A gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába. Fertőző megbetegedés esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedések elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. Részletes szabályozás: Házirend Az óvoda konyhájába csak érvényes munkaköri alkalmassági vizsgálattal rendelkező személy léphet be. Az óvoda minden dolgozója köteles - meghatározott időszakonként, illetve, ha erre indokolt esetben az óvodavezető utasítja -, munka alkalmassági vizsgálaton részt venni, melynek eredményéről az erre illetékes orvos állít ki igazolást. (33/1998.(VI.24.) NN rendelet) A csoportszobákban szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (nyílt nap, ünnepélyek, stb.). Dohányozni az óvoda épületének, udvarának egész területén, illetve a kerítéstől számított 5 méteren belül tilos. (többször módosított évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályairól.) A nemdohányzók védelmében készült belső szabályzatot minden dolgozóval meg kell ismertetni. A dolgozók az oktatás keretében elhangzott szabályokat aláírásukkal tudomásul veszik. Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos! A Munka Törvénykönyve 103. (1) bek., valamint a Munkavédelmi Törvény 60. (1) bek. alapján készült Belső szabályozás a munkára alkalmas állapot ellenőrzéséről dokumentumban foglaltak betartása mindenki számára kötelező.(lásd: Függelék) Az intézményi védő-óvó előírások, bombariadó esetén szükséges teendők A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat az óvodai nevelési év kezdetekor, valamint szükség szerint foglalkozás, kirándulás, stb. során életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát az óvodai csoportnapló Balesetvédelem c. fejezetén belül dokumentálni kell. Tűz esetén a tűzvédelmi szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni. Az óvoda házirendje tartalmazza azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában tartózkodás során meg kell tartaniuk. Bombariadó, vagy bármely rendkívüli eset, katasztrófa esetén a tűzvédelmi szabályzat 6. pontja és a 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és polgári védelem ágazati feladatairól szóló jogszabály szerint kell eljárni. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén: Az óvodában gyermek csak felügyelet mellett tartózkodhat. Az óvónő a gyermekcsoportot nem hagyhatja felügyelet nélkül, sem a csoportszobában, sem a tornateremben, sem az udvaron. Tagóvodánként elkészített intézkedési tervben meghatározottak szabályozzák az udvar használat rendjét, a gyermekek biztonsága érdekében tett intézkedéseket, melyben ki kell térni a csúszda, a mászóvár, a hinta, és egyéb veszélyforrási lehetőséget adó játékok használatára. (Játszóudvari eszközök ellenőrzési terve)

20 20 Az udvaron való tartózkodás esetén fel kell hívni a gyermekek figyelmét arra, hogy az udvar mely részén tartózkodhatnak, megbeszélés szerint, korcsoporttól függően azt, hogy az udvari játékok közül melyek azok, amiket használhatnak és hogyan. A testnevelés foglalkozásokat úgy kell szervezni, hogy az esetlegesen balesetveszélyesebb feladatokat az óvónő közvetlenül felügyelni tudja. A foglalkozások gyermekekre nézve veszélyesnek minősülő eszközeit (olló, kés, ár, stb.) a gyermek csak az óvónő felügyelete mellett használhatja, az nem lehet elérhető számára a használat előtt és után. Az elektromos berendezéseket (magnó, lemezjátszó, vetítő, stb.) tilos szabadon hagyni, gyermek egyedül nem használhatja azokat. Séták, kirándulások és minden olyan alkalom esetén, amikor a gyermekcsoport kilép az óvoda területéről, biztosítani kell a megfelelő felnőtt létszámot. Egy felnőtt még alacsony létszám mellett sem indulhat el a gyermekekkel. Autóbuszon, vagy más közlekedési eszközön való utazás előtt a gyermekekkel meg kell beszélni az utazás szabályait, az elvárt viselkedési formát. Fel kell hívni a figyelmet a veszélyforrásokra. A vezető óvónő rendszeresen, ill. a törvényi előírásoknak megfelelően, az óvónők, egyéb dolgozók jelzései alapján szükség szerint felülvizsgálja, vizsgáltatja az épületet, a gyermekek tartózkodási helyét és az ott található berendezési tárgyakat, az udvari játékeszközöket balesetvédelmi szempontból. Dokumentálás helye: Játszóudvari eszközök ellenőrzési terve, valamint a tagóvodák őszi és tavaszi szemléjének jegyzőkönyve. Amennyiben szükséges intézkedik a veszélyforrás megszüntetéséről. Az óvónők feladata a gyermekekkel való közvetlen foglalkozás során a fentieken túl, hogy a gyermekek napi életét úgy szervezzék, hogy a balesetveszélyt kiküszöböljék. A dajkák a fentieken túl, gondoskodnak arról, hogy a gyermekek környezetében veszélyes, a takarításhoz használt anyagok ne maradjanak. A karbantartó az óvónők, dajkák jelzése alapján megjavítja a balesetveszélyessé vált eszközöket, ill. gondoskodik azoknak a gyermekektől való elzárásáról a javításáig. Ügyel arra, hogy a gyermekek környezetében szerszám, egyéb eszköz felügyelet nélkül ne maradjon. Az óvodapedagógusnak minden balesetet, kisebb sérülést jelentenie kell az óvodavezető felé. A további intézkedési és jelentési kötelezettséget a Szabályzat a gyermekbalesetek esetén szükséges teendőkről szabályzatunk tartalmazza. (Lásd: Függelék) Teendők baleset esetén: 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet 169. szerint A gyermekbaleseteket a PVÓ erre rendszeresített nyomtatványán nyilván kell tartani, és a fenntartó felé a hivatali út megtartásával (tagóvodavezető, intézményvezető vagy helyettese) jelenteni kell. A nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket a minisztérium üzemeltetésében levő elektronikus jegyzőkönyv-vezető rendszer segítségével kell nyilvántartani melynek egy-egy kinyomtatott példányát a rendelet szerinti határidőn belül meg kell küldeni a fenntartónak, át kell adni a szülőnek és el kell helyezni az óvoda irattárában.