A mezőgazdasági gépi munkák várható költsége 2014-ben

Átírás

1 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK ROVA TVEZETŐ: Dr. Demes György A mezőgazdasági gépi munkák várható költsége 2014-ben GÉPESÍTÉS, GÉPEK Dr. Gockler Lajos VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) a gépüzemeltetés alakulását egyes nagyobb gazdaságokban évtizedek óta figyelemmel kíséri. E megfigyelés célja, hogy a gyakorlatban használt különböző mezőgazdasági gépek teljesítési és költségadatai az általános tájékozódást segítő előrejelzés számára reális alapokon álljanak rendelkezésre. Az MGI e bázisgazdaságok gép adatait rendszeresen közreadja a minden év elején megjelenő és a gépi munkák várható költségeit tartalmazó kiadványában, de a gépüzemeltetés egyes mutatóit a mezőgazdasági szaklapok, tanulmányok és intézeti jelentések is közlik. Az intézet így segíti a technológiai tervezést, az ésszerűbb gépkiválasztást, a gépek költségének figyelemmel kísérését és megítélését, valamint adatokat szolgáltat a különböző költségkalkulációkhoz, a szolgáltatási díjtételek kialakításához, a saját gépek költségének tervezéséhez, ellenőrzéséhez stb. E cikk a korábbi gyakorlatnak megfelelően e megfigyelés eredményeit és az abból levonható következtetéseket foglalja össze. A gép költségszámok jelentősége A mezőgazdasági gépek teljesítésének és költségének ismerete azért fontos, mert a gépüzemeltetés a mezőgazdasági termelés költségei között jelentős részarányt képvisel, amit a gazdálkodás eredményességének javítása érdekében mérsékelni kell. A termelőknek, illetve általában a mezőgazdasággal foglalkozóknak (oktatóknak, kutatóknak, irányító és szaktanácsot adó stb. szakembereknek egyaránt) ugyanis a jó döntésekhez ismerniük kell, hogy a különböző gépféleségek milyen önköltséggel dolgoznak, hogy az adott körülmények között az ökonómiailag legmegfelelőbbet választhassák, mert így a gépek üzemeltetése során jobban gazdálkodhatnak a költségekkel, és ez a gazdálkodás nyereségének növeléséhez vezethet. Az egyes erő- és munkagépek ugyanis a különböző munkaműveletek során és körülmények között eltérő önköltséggel dolgoznak. Például a nagyobb teljesítményű gépekkel végzett munka általában olcsóbb, mint a kisebb teljesítményűekkel, illetve bizonyos esetekben a speciális gépek, míg máskor az univerzális gépek alkalmazása a kedvezőbb. Lényeges továbbá, hogy a kisebb (0,5-5,0 ha-os) táblák művelése fajlagosan költségesebb, mint a nagyobb ( ha-os) tábláké. E mellett a gazdálkodóknak a gépüzemeltetés költségét a saját gépeiknél is ellenőrizni kell ahhoz, hogy a túlzott költséggel üzemelő gépeket időben lecserélhessék, helyettük másikat vásárolva, vagy bérmunkát alkalmazva, illetve a többi gépet hatékonyabban működtetve csökkenteni tudják a termelés gépi munka költségét. Az árak és a költségek változása Az előző évben bekövetkezett és a évben várható változások miatt a mezőgazdasági erő- és munkagépek költségeit csak kis mértékben kellett módosítani. A változásokat az utólagos ellenőrzés és az előrejelzés során egyaránt a MGI bázisgazdaságok tény- és tervszámai, a gép- és alkatrész-forgalmazók tapasztalatai, a KSH adatai, és a különböző rendeletek előírásai alapján határozzuk meg. Ezeket figyelembe véve a évre készített költségszámok, és az év során bekövetkezett változások között lényeges eltérés nem volt, annak ellenére, hogy 2013-ban az infláció, és ennek hatására az alapkamat lényegesen csökkent, de ezek a gépüzemeltetés ténylegesen felmerült éves átlagos költségeit alig befolyásolták. A évi költségeknél az alapbér és a karbantartás-javítás költségét 5-5 %-kal, a gépek árát 4 %-kal, a géptárolás költségét pedig 3 %-kal emeltük. A tőkehozadékot, valamint az üzemanyagok és a karbantartásijavítási anyagok tárolási költségének arányát 5 %-ról 4 %-ra, a bérvonzatú általános költséget pedig 7 %-ról 5 %-ra mérsékeltük. Nem módosult a gázolaj (400 Ft/kg) és a kenőanyagok (850 Ft/kg) éves átlagos nagykereskedelmi ára, az adó és a biztosítás díja, a kiegészítő bér (10 %), a február 87

2 Erőgépcsoport Átl. mot. telj. (kw) Gépár (EFt/ db) Erőgépek átlagos ára, teljesítése, fogyasztása és költsége áfa nélkül (műszakóra/év) kapacitás kihaszn. (%) ítés (nha/ mh) (nha/ év) Hajtóanyag (kg/ nha) Traktorok Kenőanyag a hajtó (%)-ában Alapbér (Ft/mh) Hajtóés kenő anyag Munkabér és közteher költség (Ft/nha) kw teljesítményű , ,20 5, kw teljesítményű , ,80 4, kw teljesítményű , ,48 3, kw teljesítményű , ,24 2, kw teljesítményű , ,00 2, kw teljesítményű , ,76 1, kw teljesítményű , ,53 1, kw teljesítményű , ,30 1, kw teljesítményű , ,10 1, kw teljesítményű , ,00 1, Arató-cséplő gépek Gabona arató-cséplő gép kw teljesítményű , ,64 4, kw teljesítményű , ,40 3, kw teljesítményű , ,16 2, kw teljesítményű , ,00 2, kw teljesítményű , ,74 2, kw teljesítményű , ,49 2, kw teljesítményű , ,27 2, kw teljesítményű , ,07 1, Rizs arató-cséplő gép és különl. körülm kw teljesítményű , ,64 4, kw teljesítményű , ,40 3, kw teljesítményű , ,16 3, kw teljesítményű , ,00 3, kw teljesítményű , ,74 2, kw teljesítményű , ,49 2, Karb. és javítás Értékcsökkenés üzemelt. 1. táblázat üzemelt. (Ft/mh) február

3 Magajáró rakodók kw teljesítményű , ,20 7, kw teljesítményű , ,80 6, kw teljesítményű , ,56 5, kw teljesítményű , ,40 4, kw teljesítményű , ,23 4, Magajáró betakarítók Kaszálók kw teljesítményű , ,40 4, kw teljesítményű , ,76 2, Szecskázók kw teljesítményű , ,00 2, kw teljesítményű , ,84 2, kw teljesítményű , ,76 2, kw teljesítményű , ,66 2, kw teljesítményű , ,58 1, kw teljesítményű , ,50 1, kw teljesítményű , ,43 1, kw teljesítményű , ,36 1, kw teljesítményű , ,29 1, Egyéb magajáró betakarítók kw teljesítményű , ,64 6, kw teljesítményű , ,40 5, kw teljesítményű , ,20 4, kw teljesítményű , ,00 3, kw teljesítményű , ,84 2, kw teljesítményű , ,76 2, kw teljesítményű , ,66 2, kw teljesítményű , ,58 2, kw teljesítményű , ,50 2, Megjegyzés: műszakóra = az erőgép vezetőjének az erőgéppel eltöltött munkaideje; 1 nha = 26,315 kwh kapacitáskihasználás = a műszakórából a névleges teljesítményre redukált munkaidő aránya; illetve az idő- és teljesítménykihasználás szorzata, illetve kwh/műszakóra/kw február 89

4 szociális hozzájárulási adó (27 %) és a betegszabadság (2 %), valamint a gazdasági általános költség (5 %) aránya. Az itt ismertetett költségváltozások eredményeként 2014-ben az erőgépek átlagos közvetlen költsége 2,1 %-kal, a teljes költsége 1,0 %-kal, míg a munkagépek átlagos közvetlen költsége 4,0 %-kal, a teljes költsége pedig 1,4 %-kal nőtt, a évihez viszonyítva. A gépek teljesítésadatai A mezőgazdaságban a gépek teljesítésének meghatározására leginkább a munkaidőt, többnyire a műszakidőt (mh), a normálhektárt (nha), esetleg a kilowattórát (kwh), a szállításnál pedig a tonnakilométert (tkm) használják. Ezek azonban nem jellemzik kellően a ténylegesen elvégzett gépi munkát. A teljesítés-egyenértékek megállapítása általában jelentős hibával történik, de alkalmazásuk az értékelésekhez nélkülözhetetlen. A cikk táblázatai az erőgépek költségét normálhektárra és műszakórára, a munkagépekét és a munkaműveletekét ezek mellett hektárra, kwh-ra és tkm-re adják meg. (A műszakidő az erőgép vezetőjének az erőgéppel eltöltött munkaideje, így a tényleges munkavégzés mellett a kieső időket is tartalmazza. A motorüzemidő a motor működésének idejét mutatja, tehát nem utal a gép által ténylegesen elvégzett munka mennyiségére. A nha és a kwh közötti kapcsolat: 1 nha = 26,315 kwh, és egy nha gépi munka 8 kg, illetve 9,5 liter gázolajjal teljesíthető, illetve 1 kwh gépi munkához 0,304 liter gázolaj szükséges.) Az nha (és a kwh) a gépi munka egyenértéke. Egy nha megfelel egy hektár sík, középkötött talajon végzett középmély (20 cm mély) szántás során teljesített gépi munkának. A többi munkaművelet nha szorzószámai az elvégzéshez szükséges hajtóanyag-felhasználással arányosak, a középmély szántáshoz viszonyítva. A szorzókulcsok azonban csak a munkaművelet, a domborzat és a kötöttség szerinti vonóerőigényt jelzik, ezt is csak átlagos viszonyokra, így ezekkel nem lehet figyelembe venni a talaj nedvességét, a tömődöttségét, a fedettségét, a munkagép művelőtesteinek állapotát stb., tehát a pillanatnyi tényleges vonóerőigényt befolyásoló tényezők hatását, amelyek esetenként nagyobb vonóerőigény különbséget eredményezhetnek, mint a domborzat és a kötöttség. (A részleteket lásd a hivatkozott kiadványban.) A gyakorlatban a műszakóra önköltséggel is számolnak műveleti költséget. Ekkor az erőgép műszakóra önköltségéhez hozzá kell adni a munkagép műszakóra önköltségét, majd ezt osztani kell a műszakórára vetített ha, t, tkm stb. teljesítéssel. A gond ezzel azonban az, hogy a műszakóra mint már említettük meglehetősen pontatlan teljesítésegyenérték, mert az erőgépek átlagos kapacitás-kihasználása jelentősen eltérő (az 1. táblázatban pl. 24 és 44 % között változik), és az erőgépek önköltsége különösen a műszakórára vetített nagymértékben függ a kihasználás mértékétől, csekélyebb átlagos kihasználás esetén a műszakóra önköltség mérsékeltebb. Ezért összehasonlító költségkalkuláció csak azonos kihasználással üzemelő erőgépek műszakóra önköltségével végezhető. A gépek költsége A táblázatokban közölt árak és a költségek az áfá-t sehol nem tartalmazzák, így az áfa esetleges változása az itt közölt költségeket nem módosítja. A mezőgazdasági munkákhoz felhasznált gázolajnál a jövedéki adó egy része visszaigényelhető. Ezt a kedvezményt a költségszámításnál nem vettük figyelembe, mert előre nem lehet tudni azt, hogy a gépi munkát ki és hol végzi, tehát az adott esetben jár-e a kedvezmény, de a konkrét esetben az elszámolásoknál célszerű érvényesíteni. Munkánk során a következő költségtényezők kerültek felszámításra: hajtó- és kenőanyagok költsége, munkabér és a bért terhelő járulékok költsége: az erőgépvezető alap- és kiegészítő bére, a szociális hozzájárulási adó és a betegszabadság költsége, karbantartás- és javítás költsége, az utóbbin belül a javítási anyagés alkatrész, javítási bér- és rezsiköltség, valamint más vállalkozások által végzett javítások költsége, értékcsökkenés (amortizáció), egyéb költség: gépjármű adó, biztosítás + baleseti adó, géptárolás, üzemagyag- és alkatrészbeszerzés, -tárolás és -kiadás, valamint a dolgozókhoz, illetve a munkabérhez köthető általános jellegű költségek, az eddigi öt költségnem összege a közvetlen költség, az álló- és forgóeszközök tőkehozadéka, vagy a hitelkamat, más megfogalmazásban a jövedelemigény, a gépekkel kapcsolatos általános költségek, a fenti hét költségnem együtt adják a teljes költséget. A felsorolásból kiderül, hogy a táblázatokban szereplő teljes költség a munkaműveleteknél felmerülő minden költséget tartalmazza, tehát ez a gépi munka szolgáltatás díjtételével egyező. A gazdaságoknál kimutatásra kerülő költségek a közvetlen költségek -kel hasonlíthatók. Mindkét költségcsoport a munkavégzéshez szükséges átlagos költségnek tekinthető, melyet a szokásosnál gondosabb gépüzemeltetéssel esetenként mintegy %-kal is mérsékelni lehet. A költségek csökkentésének lehetőségei A mezőgazdasági gépek költsége folyamatosan emelkedik, több év átlagát tekintve megközelíti az infláció mértékét. Ezért a gazdaságok egyre jobban rákényszerülnek a takarékosságra, a hatékonyabb gazdálkodásra, de még így is a szükségesnél kevesebb figyelmet fordítanak a gépüzemeltetésre, mert a vezetők a termelés, illetve ezen belül a gépüzemeltetés részletkérdéseivel nem tudnak elég alaposan foglalkozni. Ez azonban nem helyes, mert a takarékos gazdálkodáshoz a gép alapadatok figyelemmel kísérése és a hibák mielőbbi korrekciója elen február

5 A munkagép megnevezése Munkagépek átlagos ára, teljesítése és költsége áfa nélkül Sorszám Munka szélesség (cm) Gépár műszak (h/év) ítés Karb.- tartás (ha/ év) ha/ műszak (h)** (Eft)* (Ft/ha) (Ft/nha) (Ft/mh) Talajművelő gépek 1. Ágyeke , , Váltva forgató eke , , Símító , , Fogasborona , , Rotációsborona , , Simahenger , , Gyűrűshenger , , Rögtörő henger , , Tárcsás talajművelő , , Szántóföldi kultivátor , , Sorművelő kultivátor , , Kombinált magágykészítő , , Középmélylazító , , Mélylazító , , Műtrágyázás középmélyen , , Talajmaró , , Ágyás- és bakhátkészítő , , Tereprendező, tolólap (mh) Árokásó, csatornanyitó (mh) Gödörfúró (mh) Vető- és ültetőgépek 21. Kalászosgabona vetőgép , , Kukorica vetőgép , , Cukorrépa vetőgép , , Zöldség- és aprómagvető gép , , Burgonya ültető , , Palántázó , , Csemete ültető , , és jav. Egyéb Értékcsökkenés Átlagos** (nha/ ha) költség 2. táblázat költség február

6 28. Permetező és foly. műtr. kijut. gép Növényvédő-, műtrágya- és szervestrágya szóró gépek , , Permetező és foly. műtr. kijut. adapter , , Műtrágyaszóró gép , , Műtrágyaszóró tehergépk. adapter , , Szervestrágya szóró , , Hígtrágya talajba juttató , , Trágyalé kijuttató tartálykocsi (mh) Betakarítógépek 35. Szalmaszecskázó adapter , , Kukorica csőtörő gép , , Kukorica csőtörő adapter , , Járvaszecskázó , , Szálastak.és silókukorica bet.adapter , , Szárzúzó, mulcsozó , , Cukorrépa egymenetes betakarító , , Burgonya kiszedő, kocsirakó , , Burgonya egymenetes betakarító , , Fűkasza , , Rendsodró, rendkezelő , , Rendfelszedő adapter , , Rendfelszedő pótkocsi , , Rendfelszedő-bálázó , , Bálacsomagoló , , Bálafelszedő-beszállító (mh) , , Gereblye , , Napraforgó betakarító adapter , , Repcebetakarító adapter , , Borsó, szója betak.adapter , , Zöldborsó, borsó betak. vont. gép , , Zöldbab, bab betak. vont. gép , , Hagyma betakarító , , Gyökérzöldség betakarító , , Paradicsom és egyéb zöldség betak , , Csemete kiemelő , , Tuskó és suháng kiemelő , , február 93

7 2. táblázat folytatása költség költség Átlagos** (nha/ ha) Értékcsökkenés Egyéb ítés Karb.- tartás és jav. Gépár (ha/ év) Sorszám Munka szélesség (cm) A munkagép megnevezése A mezőgazdasági termelést a gépesítés alapvetően meghatározza. Közismert, hogy a mezőgazdaságban üzemelő gépek állapota nagyrészt kedvezőtlen. A mezőgazdaságban még ma is sok a túlkoros, alacsony műszaki színvonalú gép, amelyeknek kihasználása mérsékelt, így költségeik is gyors ütemben nőnek. Ezt a költségnövekedést az MGI által megfigyelt bázisgazdaságok adatai jól szemléltetik. Mivel a termelés költségében a gépüzemeltetés aránya jelentős, célszerű figyelni azokra a lehetőségekre (feltételekre, körülmé- (Eft)* (Ft/ha) (Ft/nha) (Ft/mh) ha/ műszak (h)** műszak (h/év) Álló és vegyes munkák gépei 62. Vontatott és rászerelt rakodó (mh) Csonkázó, metsző, gallyazó (mh) Oszlopnyomó (mh) Bálabontó, aprító, terítő (mh) Sílóvágó, blokkvágó (mh) Takarmánykeverő, kiosztó (mh) Permetlé keverő (mh) Szállítás gépei 69. Két- és többteng. fixpl. pótk.*** (mh) , Két- és többteng. bill. pótk. (mh) Két- és többteng. spec. pótk. (mh) Egyteng. és tendemr. bill. pótk. (mh) Egyteng. és tendemr. spec. pótk. (mh) Megjegyzések: *= évi átlagos árak, ennek 75 %-a az értékcsökkenés alapja; ** = a II. területi kategóriában; mh = műszakóra *** = 80 tkm/mh, és 0,42 kwh/tkm = 33,6 kwh/mh = 1,277 nha/mh. gedhetetlen. A géphasználat eredményességét ugyanis nagyon sok tényező befolyásolja, de tény, hogy kedvező termelési költséget csak megfelelő hozzáértés esetén, nagyobb birtokokon, nagyobb táblákon és nagyobb teljesítményű, valamint megfelelő állapotú erőgépekkel lehet elérni. A kedvező eredmények egyik legfontosabb tényezője tehát a termelőegység mérete. Ennek fő oka, hogy így több, és jobb szakembert lehet a munkába bevonni. A mezőgazdaság ugyanis az egyik legbonyolultabb, legtöbb különböző szakismeretet igénylő ágazat, melyek összességét egy gazda aligha képes kellően elsajátítani. Bár a helyi adottságokon nehéz változtatni, a termelés szerkezetén viszont lehetne, ezért döntő a szakmai vezetők hozzáértése, rátermettsége és jó üzleti kapcsolata. A termelőegység mérete azért is nagyon fontos, mert a munkaműveletek zöme komplexen gépesíthető, és a gépi munka általában olcsóbb, mint a kézi munkavégzés, tehát megfelelő gazdasági méret esetén és a munkaműveletek optimális gépesítése mellett a termelés költsége lényegesen csökkenthető. Ha a termelésre a szükségesnél több kézierőt fordítanak, az önköltség lényegesen nő. Jellemző pl. hogy a fejlett nyugat-európai országokban, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 2-4 %, nálunk viszont még mindig 5-6 %, tehát a gazdaságos termelés érdekében a kézierő ráfordítást nem növelni, hanem csökkenteni kellene, mintegy felére. Fontos költségalakító tényező a táblák és az alkalmazott erő- és munkagépek mérete is, mert a nagyobb táblákon, nagyobb teljesítményű gépekkel a munkavégzés sokkal olcsóbb, mint a csekély méretű táblákon kis gépekkel végzett munka. Az 1-3. táblázatok számai alapján is egyértelműen látható, hogy a nagyobb teljesítményű erőgépek költsége kedvezőbb. Mivel a nagyobb gépek a kisgazdaságokban, és kisebb táblákon nem használhatók, ezért a táblák méretének növelése lenne indokolt. A nagy táblák esetén nemcsak a gépek fajlagos teljesítése jobb, hanem a termelés öszszes körülménye kedvezőbben alakul. A tábla méretétől függő gép költségek meghatározása modellszámítás útján lehetséges. A számítások szerint a 100 ha-os táblamérethez viszonyítva az 50 ha körüli táblák esetén az erőgépek ha/h teljesítése számottevően, míg ha alatti tábláknál igen nagymértékben csökken, a Ft/ha művelési költség pedig nő (lásd a 4. táblázatot). Következtetés február

8 A munkaművelet megnevezése Fontosabb munkaműveletek teljes költsége az I. területi kategóriában, áfa nélkül Egység figyelmébe ajánljuk 3. táblázat kw teljesítményű erőgépek esetén Traktoros munkák Szántás 20 cm-ig (Ft/ha) Szántás cm-ig (Ft/ha) Szántás cm-ig (Ft/ha) Szántás cm-ig (Ft/ha) Fogasolás önálló (Ft/ha) Fogasolás kapcsolt (Ft/ha) Simahengerezés (Ft/ha) Gyűrűshengerezés (Ft/ha) Tárcsázás sekélyen (Ft/ha) Tárcsázás középmélyen (Ft/ha) Szántóföldi kultivátorozás (Ft/ha) Sorközkultivátorozás (Ft/ha) Magágykészítés kombinátorral (Ft/ha) Talajlazítás középmélyen (Ft/ha) Talajlazítás mélyen (Ft/ha) Műtrágyázás középmélyen (Ft/ha) Gabona vetés (Ft/ha) Kukorica vetés (Ft/ha) Cukorrépa vetés (Ft/ha) Burgonyaültetés (Ft/ha) Palántázás (Ft/ha) Felületpermetezés szántón (Ft/ha) Permetezés gyümölcsösben (Ft/ha) Permetezés szőlőben (Ft/ha) Műtrágyaszórás szántón (Ft/ha) Szervestrágyaszórás szántón (Ft/ha) Hígtrágya talajba juttatás (Ft/ha) Kukorica csőtörés (Ft/ha) Sílókukorica járvaszecskázás (Ft/ha) Kukorica szárzúzás (Ft/ha) Cukorrépa egymenetes betakarítás (Ft/ha) Burgonya kiszedés (Ft/ha) Burgonya felszedés, kocsirakás (Ft/ha) Burgonya egymenetes betakarítás (Ft/ha) Kaszálás rotációs kaszával (Ft/ha) Rendsodrás, rendkezelés (Ft/ha) Rendfelsz.-bálázás kis bál.-val 2 t/ha* (Ft/ha) Rendfelsz.-bálázás kis bál.-val 4 t/ha* (Ft/ha) Rendfelsz.-bálázás nagy b.-val 4 t/ha* (Ft/ha) Gereblyézés (Ft/ha) Szállítás műúton (Ft/tkm) 183,0 134,7 115,3 103, február 95

9 A munkaművelet megnevezése Egység kw teljesítményű erőgépek esetén Szállítás földúton (Ft/tkm) 365,9 269,5 230,5 206, Vegyes munka csekély terheléssel (Ft/h/kW) 98,4 72,5 62,0 55,6 50,6 47,1 44,9 42,9 41,4 40,5 Vegyes munka közepes terheléssel (Ft/h/kW) 154,6 113,9 97,4 87,3 79,5 74,0 70,5 67,3 65,0 63,6 Vegyes munka teljes terheléssel (Ft/h/kW) 232,2 171,0 146,3 131,1 119,4 111,1 105,9 101,1 97,7 95,5 Arató-cséplőgép munkák Gabona aratva-cséplés 4 t/ha* (Ft/ha) Gabona aratva-cséplés 7 t/ha* (Ft/ha) Kukorica betakarítás 5 t/h* (Ft/ha) Kukorica betakarítás 8 t/h* (Ft/ha) Napraforgó betakarítás (Ft/ha) Repce-betakarítás (Ft/ha) Vegyes munka csekély terheléssel (Ft/h/kW) ,1 91,1 82,2 75,5 69, Vegyes munka közepes terheléssel (Ft/h/kW) ,0 142,8 128,8 118,3 109, Vegyes munka teljes terheléssel (Ft/h/kW) ,9 215,1 194,0 178,2 164, Egyéb magajárógép munkák Magajáró rakodógép-munka csekély (Ft/h/kW) 116,8 92,4 81,5 74,7 69, Magajáró rakodógép-munka közepes (Ft/h/kW) 181,6 143,6 126,7 116,1 107, Magajáró rakodógép-munka teljes (Ft/h/kW) 275,6 217,9 192,3 176,2 163, Cukorrépa egymenetes betakarítás (Ft/ha) Szálastakarmány járvaszecskázás (Ft/ha) Sílókukorica járvaszecskázás (Ft/ha) Szálastakarmány rendre kaszálás (Ft/ha) Egyéb magajárógép munka csekély (Ft/h/kW) 169,5 134,8 115,7 103,1 93,0 85,3 79,2 73,3 68,2 - Egyéb magajárógép munka közepes (Ft/h/kW) 265,5 211,2 181,3 161,5 145,6 133,6 124,0 114,8 106,8 - Egyéb magajárógép munka teljes (Ft/h/kW) 400,0 318,1 273,0 243,3 219,4 201,2 186,8 172,9 160,9 - Megjegyzés: * a beírt termésátlag esetén 4. táblázat A középmély szántás önköltsége és aránya a tábla méretétől függően évi ár- és költségszinten Önköltség (Ft/ha) Arány (%) A tábla mérete (ha) kw teljesítményű traktor kw teljesítményű traktor 175 0, ,5 462,6 416,5 437,4 2, ,5 296,8 223,7 207,1 4, ,3 256,2 179,1 155,6 18, ,2 222,8 144,2 116,6 50, ,4 211,5 133,1 104,5 98, ,1 207,0 128,7 100,0 nyekre stb.), melyek segítségével a gépüzemeltetés hatékonyabbá, illetve olcsóbbá tehető. A helyzet javítása érdekében minden vezetőnek tisztában kellene lennie a tevékenységi körébe tartozó árakkal, termelési költségekkel, a gazdálkodás jövedelmezőségével, valamint az azokat befolyásoló tényezőkkel, hogy a jelenlegi kedvezőtlen helyzeten mielőbb változtatni tudjon. * A részletes költségszámok gépcsoportonként és munkaműveletenként, valamint a költségszámítási módszer leírása a Mezőgazdasági gépi munkák költsége 2014-ben című kiadványban található meg, mely beszerezhető a Mezőgazdasági Gépesítési Intézetben [2100 Gödöllő, Tessedik S. u. 4., telefon: (28) ; fax: (28) ]. n február