A passzívházak kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert, de azért valamilyen fűtésre szükség van.

Átírás

1 Amit a passzívházakról tudni kell - Passzívházak - Zöldtető, zöldhomlokzat, kertterv, környezettudatos épí Bővebb infóért a témáról ingyenes HÍRLEVÉL kérhető itt: zo.hu/gx-design-studio A passzívház a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszer. Definíciója szerint: A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása ( ISO 7730 ) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához ( DIN 1946 ) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. A passzívházak kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert, de azért valamilyen fűtésre szükség van. A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik. A minősítési rendszer nem köti ki az épület típusát, lakóházak mellett alkalmazták már például irodaépületekre, iskolákra, illetve korábbi építésű és később felújított épületekre is. Csak azon épületeket nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmsadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének. Magyarországon 2009 februárjában adták át az első olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik ilyen hivatalos tanúsítvánnyal. Tervezője Szekér László építész, a PHPP számítást Benécs József készítette. Gyökeresen más irányba fordulhat az építészet az elkövetkező években. A minél magasabb, izgalmasabb és látványosabb épületek helyett új célokat tűznek maguk elé a tervezők: az 1 / 5

2 energia,- és környezet-tudatosságot. Az építészek eljutottak a kérdésig: hogyan lehet energiatakarékos, illetve minél kevesebb káros anyagot kibocsátó házakat építeni? A kérdés különösen aktuális most, amikor ki vagyunk szolgáltatva a központi ellátó rendszereknek, emelkednek az energiaárak, és egyre nyilvánvalóbb a klímaválság. A hagyományos energiaforrások végesek, és a környezetünket sem terhelhetjük a végtelenségig. A jövő évtized közepéig törvények írják majd elő a környezettudatos építkezést az Európai Unió országaiban, hiszen a Kiotói Jegyzőkönyv aláírásával a tagállamok vállalták az üvegházhatású gázok csökkentését. Magyarországon épült már több környezettudatos ház is, a Pest megyei Szadán pedig 2009 februárjában elkészült az első olyan passzívház, ami elnyerte a darmstadti Passivhaus Institut hivatalos minősítését, mert megfelelt az energiatakarékos otthonnal szemben támasztott minden kritériumnak. A hivatalos minősítés garanciát jelent arra, hogy a ház valóban működik. {gallery}tervek/passzivhaz{/gallery} Passzívház A passzívház a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszer. Definíciója szerint: A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. Az első passzívház 18 évvel ezelőtt épült fel, és Németországon kívül leginkább Ausztriában és Svájcban, valamint a Skandináv országokban kedveltek, számuk rohamosan nő világszerte. Az energiahatékony passzívház-technológia reális alapot nyújt az energiafüggőség csökkentéséhez és a széndioxid-semleges épületek elterjedéséhez. Kémény és gázbekötés nélkül A passzívházakon általában nincs kémény, hiszen nem kell tüzelésből származó káros anyagokat a levegőbe juttatni, és a lakókat nem fenyegetik a gázhasználattal járó veszélyek sem. Ki lehet nyitni az ablakot, de nincs szükség rá, mert folyamatosan friss és tiszta levegő van a házban. A ház fontos tulajdonságai között szerepel az extra hatékony hőszigetelés: a falak 50 cm vastagok, az ablakok pedig háromrétegű üvegezéssel készültek. Szellőztetni nem a nyílászárók nyitogatásával kell: ezt a nagy hatékonyságú hőcserés szellőztető berendezés oldja meg. A házban nagyon gazdaságosan elérhető a kellemes, akár szobánként is szabályozható hőmérséklet. A földben vezetett csöveken keresztül a lakótérbe érkező érkező friss levegő a 2 / 5

3 talajhőt is hasznosítja: télen több fokkal előmelegítve, nyáron lehűtve azt. A ház hőháztartásában fontos szerep jut a napenergiának is, mind a passzív, mind az aktív hasznosítással. Passzívházaknál a hőveszteségek csökkentése mellett maximálisan törekedni kell a napenergia hasznosítására. A téli hőveszteségek csökkentésére a kompaktabb, egyszerűbb épületforma alkalmas, azonban ezen forma kisebb felületen képes a szoláris hőnyereség befogadására. Olgyay szerint mérsékelt éghajlati viszonyok között a déli tájolású 1:1,6 arányú épület az energetikailag a legkedvezőbb. Ez az arány nagy mértékben hasonlít a tradicionális magyar parasztház arányaihoz, és a szadai háznál is ezt az elvet követték a tervezők. A tulajdonos Balogh György programozó matematikusként hat évet élt az Egyesült Államokban és itt találkozott a passzívház ötletével. Hobbija a globális energiahelyzet követése, ezért döntött úgy, hogy nem érdemes más típusú házat építeni. Egy éves szervezést és tervezést követően hazatért családjával és 2008 szeptemberében belevágtak az építkezésbe. A folyamat eredményeként a tervezővel, Szekér Lászlóval, Benécs József műszaki vezetésével és épületenergetikai számításaival létrehozták az első minősített magyar passzívházat, mely nem csak energia-, de költséghatékonyan megépült és működő épület. A ház előzetes terveit, energetikai számításait, kiviteli terveit és részleteit, valamint a kivitelezés folyamatát is dokumentálni kellett, a minősítés megszerzéséhez, mely az egyik legszigorúbb építési szabvány Európában. Az első magyar passzívháznak is teljesítenie kellett a légtömörségre vonatkozó előírásokat, valamint a termikus burokra, hőhídmentességre és hővisszanyerős szellőzésre vonatkozó határértékeket. A nyári felmelegedéstől árnyékoló rendszer véd. A ház fűtése a napenergia mellett az ott élő emberekből és a háztartási gépek működéséből származó úgynevezett hulladékhővel történik, kritikus téli időszakban szükség lehet fűtés rásegítésre, melyet egy kis pelletkandallóval lehet megoldani. A téli hideg, de a nyári meleg kompenzálásához is egy földben lefektetett hosszú csőrendszer szállítja a talajban felmelegedett vagy épp lehűlt levegőt. Vákumcsöves napkollektorból származó megújuló energia támogatja a fűtés- és energiarendszer munkáját. Radiátorok nincsenek a házban, az alkalmazott padlófűtés jóval hatékonyabb. Szadán, tervezéssel együtt mintegy nyolc hónap alatt hozták létre az építményt, mely nem rendelkezik gázbekötéssel és kéménnyel, ugyanis nincs rájuk szükség. Az építkezést sikerült 230 ezer forintos négyzetméteráron megvalósítani. Ez a 125 négyzetméteres egyszintes családi ház kivitelezése esetében nem több, mint a környéken szokásos átlagos ár. A szadai ház nemcsak arra bizonyíték, hogy a technológia hatékonyan működik, hanem arra is, hogy az építési költségeket nem a különleges szerkezet és a gépészeti megoldások dobják meg. A korábbi német példák azt mutatták, hogy a passzív házak építési költsége százalékkal több, mint a hagyományos épületeké, a megtérülési idő pedig 8-10 év. A megfelelő tudásanyag már rendelkezésre áll a passzívházak hazai elterjedéséhez. A környezettudatos elvek szerint épülő házak hazai elterjedését várhatjuk a közeljövőben, mivel az építészetben sincs más út, mint az energia- és költséghatékonyság. PHPP A Passzívház Tervezési Csomag (PHPP) egy olyan energetikai szoftver, mely segíti a passzívház tervezést és kivitelezést. A dinamikus szimulációt helyettesítő számításokkal egész évre modellezhető a leendő ház energetikai működése, használata elengedhetetlen a passzívházak tervezéséhez. 3 / 5

4 Technikai adatok A polisztirol-zsalus technológiával készült épület 35 cm grafitadalékos Neopor szigetelést kapott és 150 tonna betont tartalmaz. A vastag szigetelés a szintén nem hagyományos lemezalap alatt is megtalálható és hőhíd-mentesen veszi körbe a házat. A telken 60 méter hosszan csőrendszer kanyarog a földben és a talajhőt átvevő friss levegőt szállítja a házba. A ház tüdeje egy 65 négyzetméter felületű hőcserélő készülék, mely 90 százalékos hatékonysággal nyeri vissza a hőt a távozó használt levegőből. A gép két óra alatt képes elvégezni a teljes légcserét, áramfelvétele kisebb, mint egy hűtőé. A vizes helyiségekből (fürdőszoba, konyha) történik az elszívás és a lakóhelyiségekbe áramlik a friss levegő, így a szagok is eltávoznak. A szellőzés intenzitása állítható. Minden elszívási ponton könnyen cserélhető szűrőket szereltek fel. A por- és allergiamentesség pollenszűrők beépítésével érhető el. A vízmelegítést egy 500 literes rétegtározós tartály végzi, amelyben nem mozog a víz, csak hőcsere történik. A víz felmelegítését a napkollektor és szükség esetén elektromos rásegítő végzi. Bővebb infóért a témáról ingyenes HÍRLEVÉL kérhető itt: zo.hu/gx-design-studio Share: 4 / 5

5 Amit a passzívházakról tudni kell - Passzívházak - Zöldtető, zöldhomlokzat, kertterv, környezettudatos épí 5 / 5