Gondolt arra, hogy aszályos lehet az idei év? NE KOCKÁZTASSON! Válassza az igazolt teljesítményű DEKALB kukorica hibrideket: DKC4590 DKC4795

Átírás

1 A hónap melléklete: növényvédelem március I 3. szám I Ára: 499 Ft Gondolt arra, hogy aszályos lehet az idei év? Kelet-Magyarország Nyugat-Magyarország WMO Kumulát csapadék-mennyiség szept 10. szept 20. szept 30. okt 10. okt 20. okt 30. nov 10. nov 20. nov 30. dec 10. dec 20. dec 31. jan 10. jan 20. jan 31. febr 10. febr 20. febr 28. márc 10. márc 20. márc 31. ápr 10. ápr 20. ápr 30. máj 10. máj 20. máj 31. jún 10. jún 20. jún 30. jún 10. jún 20. jún 31. aug 10. aug 20. aug 31. WMO Kumulát csapadék-mennyiség szept 10. szept 20. szept 30. okt 10. okt 20. okt 30. nov 10. nov 20. nov 30. dec 10. dec 20. dec 31. jan 10. jan 20. jan 31. febr 10. febr 20. febr 28. márc 10. márc 20. márc 31. ápr 10. ápr 20. ápr 30. máj 10. máj 20. máj 31. jún 10. jún 20. jún 30. jún 10. jún 20. jún 31. aug 10. aug 20. aug 31. Forrás: USDA,CROP EXPLORER Forrás: USDA,CROP EXPLORER Normál év Normál év NE KOCKÁZTASSON! Válassza az igazolt teljesítményű DEKALB kukorica hibrideket: DKC4590 DKC4795 melyek mind aszályos, mind csapadékos években igazoltan kiváló teljesítményt nyújtanak! HA ÖN IS SZERETNE NYERNI HÍVJON MINKET!

2 ROUNDUP minden időben Alkalmazza a növényvédő szert biztonságosan. Felhasználás előtt mindíg olvassa el a címkét és a termékismertetőt. További részletekért olvassa el a Roundup MEGA a talajnedvesség megőrző technológiákban című cikket... vetés előtt... vetés után-kelés előtt... Kereskedelmi kérdések: TECHNIKAI TÁMOGATÁS: Monsanto Hungária Kft. Tel.: Fax.:

3

4 Tartalom március 24. évfolyam, 3. szám Szerkesztôbizottság Prof. Dr. Jávor András Debreceni Egyetem Dr. Kapronczai István Agrárgazdasági Kutatóintézet Dr. Konrád Szilárd Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Mikula Lajos Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége Pesti Csaba, Ph.D Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Tóth László Szent István Egyetem Felelôs szerkesztô Szujó Béla Elôfizetés Felelôs kiadó Farkas Tamás, vezérigazgató Lapalapító Farkas József, elnök Szaktudás Kiadó Ház lapterv Gerse László Nyomdai elôkészítés Bencze Sándor Nyomás Kvadrát 97 Kft. HU-ISSN agrárgazdaság 6 I Gazdasági növekedésünk egyik hajtómotorja a mezőgazdaság 8 I Úton a fenntartható, éhezés nélküli világ felé agrártámogatás 12 I 2020-ig marad a SAPS agrárstratégia 17 I A megosztó osztatlan tulajdon 20 I Kulcsszerepben a földbizottságok Növénytermesztés 24 I Célkeresztben a GMO-k Öntözés 28 I Vízgazdálkodási felmérés kezdődik 30 I A kukorica öntözéses termesztése Növényvédelmi melléklet 38 I Környezetvédelem kontra költségnövekedés 42 I A cukorrépa kórokozói és kártevői elleni védekezés 50 I A szója integrált termesztése 57 I Permetezőgépek üzemeltetése Növényvédelem 63 I Vigyázat: hamisított növényvédő szerek! agrárexport 66 I A keleti nyitás éve lehet 2014 Gépesítés 71 I Emelkedő pályán a mezőgépipar 76 I A korszerű arató-cséplő gépek szerkezeti megoldásai 80 I Az arató-cséplő gépek adapterei, vágóasztalok Budapest, Frangepán utca 7. Tel.: Fax: ugyfelkapcsolat@observer.hu 4 I március

5 Jegyzet 50 a szója integrált termesztése Tisztelt Olvasó! állattenyésztés 86 I Szarvasmarha ágazat a számok tükrében II. 92 I A hőstressz megelőzése és csökkentése 93 I Lovas oktatás már általánosban 94 I PRRS-mentesítési program Baromfi 96 I A szervezett baromfiszektor évi teljesítménye 98 I Nemzetközi hírek, elemzések 99 I A brazil baromfiipar ma Élelmiszeripar 100 I Stratégiai ágazat az élelmiszeripar A évtől kezdve bevezetett általános forgalmi adót érintő belföldi összesítő jelentés adatainak felhasználásával növelni kell a valószínűsíthetően áfacsalásokban résztvevő, fiktív számlákat kibocsátók, a fiktív számlák befogadásával, körbeszámlázással magasabb támogatási összeghez jutók, a belföldi termékértékesítéseiket közösségi termékértékesítésnek álcázók, a beszerzéseiket és így továbbértékesítéseiket is eltitkolók ellenőrzésre történő kiválasztásának arányát. ( ) Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök 2014 évben: (mezőgazdaság) sertéstenyésztés, húsfeldolgozás, -tartósítás, malomipari termék gyártása. Ezen túl szerepel a kiemelt ellenőrzési ágazatok listáján egyebek mellett a cukor, édesség, zöldség, gyümölcs, élőállat, hús-, húskészítmény nagykereskedelme is. Nem kell különösebb szakértelem ahhoz, hogy megállapítsuk: az adóhatóság olyan területeket vizsgál alaposabban, amelyekről évek óta szinte minden szakmabeli tudja, hogy a fekete-szürke üzletelés melegágyai. Amikor az illegális hazai élelmiszer-forgalom ügye szóba kerül különböző fórumokon, gyakran elhangzanak rémisztő számok. Akad, aki szerint csak az általános forgalmi adóból ezermilliárdos nagyságrendben csalnak el tételeket az ügyeskedők, mások szerint ez csak a csatlakozó egyéb tételekkel (személyi jövedelemadóval, vállalati nyereségadóval, be nem fizetett társadalombiztosítási járulékokkal stb.) együtt lehet igaz akár ezt a vélekedést fogadjuk el, akár azt, a konklúzió mindenképp lesújtó. Magyarországon Magyar or szágon ma sokan és nagy tételben élnek vissza a liberalizált kereskedelem kínálta lehetőségekkel ma sokan és nagy tételben élnek vissza a liberalizált kereskedelem kínálta lehetőségekkel. Amikor ezek az ügyek szóba kerülnek, általában többen megjegyzik azt is, hogy azért ennek olyan közgazdasági oka is van, amelyet a legszigorúbb adóhatósági ellenőrzési rendszer sem tud helyretenni. Igen, ez az ok a magas magyar általános forgalmi adó. A 27 százalékos szint nyilván nyomós költségvetési kényszerek eredményeként alakult ki, de ha végre valóban beindul a gazdasági növekedés, akkor ideje lenne legalább a legalapvetőbb élelmiszerek esetében egy komoly csökkentésnek ugyanis pont ezek esetében zajlik a fekete üzletek többsége. Az ágazati szakértők szerint ráadásul a forgalom fehéredése nyomán növekvő legális kereskedési arány jelentősen vissza is pótolna valamit a csökkentés számítható kieséséből. Lehet tehát ez akár jó üzlet is a költségvetésnek. Vidékfejlesztés 102 I Turisztikai fejlesztések a Hortobágyon agrárenergetika 104 I Áramot a Napból március I 5

6 Agrárgazdaság Gazdasági növekedésünk egyik hajtómotorja a mezőgazdaság Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a nehéz időjárási körülmények ellenére is kedvezően értékelte a magyar mezőgazdaság évi teljesítményét. Örvendetes, hogy az abszolút mutatókon belül az agrárexport belső szerkezete is kedvezően alakult. Az agrárkülkereskedelem alakulása (millió euró) Forrás: KSH A magyar agrárexport 2013-ban tovább nőtt, így 8,093 milliárd eurót tett ki, 18 millió euróval, 0,2 százalékkal haladta meg a 2012-es szintet jelentette be Czerván György a közeli napokban Budapesten megtartott sajtótájékoztatóján. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a magyar agrár-külkereskedelemre vonatkozó adatokat ismertetve elmondta, hogy az agrárimport 2013-ban gyakorlatilag az előző évi szinten mozgott: 4,5 milliárd euró volt. A mintegy 3,6 milliárd eurós agrártöbblet a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának több mint a felét adta a múlt évben tette hozzá. Lassan változó exportszerkezet Czerván György emlékeztetett rá, hogy a múlt évi agrárexport belső szerkezete is kedvezően alakult: a feldolgozatlan alapanyagok aránya a kivitelben csökkent, míg az elsődlegesen feldolgozott (félkész), valamint a másodlagosan feldolgozott (kész) termékek aránya nőtt. Ezt a pozitív irányú elmozdulást nem csupán az alapanyagok forgalmának visszaesése, hanem a feldolgozott termékek dinamikusan növekvő kivitele eredményezte. Jelentősen nőtt az elsődlegesen (36 millió euróval, +1,4%) és a másodlagosan feldolgozott termékek (389 millió euróval +15,6%) forgalma 2013-ban. A 2012-es aszály miatt alacsonyabb exportárualap miatt ugyan csökkent a gabona (13 százalékkal) és az olajos magvak (30 százalékkal) kivitele, viszont emelkedett a félkész- illetve a késztermékek kivitelének értéke. Így nőtt a tejtermékek (21 százalékkal), a méz ( Export Import Egyenleg százalékkal), az állati és növényi zsírok, olajok (15 százalékkal) kivitele, de többet exportált Magyarország cukrászati termékekből (22 százalékkal), állati takarmányokból (22 százalékkal), valamint italokból szeszből és ecetből (28 százalékkal) is. Az agrárkivitelben a 2010-es 32 százalékról a múlt évben 36 százalékra emelkedett a késztermékek aránya. A félkész termékek aránya a 2010-es 30 százalékkal szemben 2013-ban 32 százalékot tett ki, az alapanyagoké a 2010-es 38-ról 32 százalékra csökkent. Az export fele öt országba irányul A magyar agrárexport legnagyobb felvevő piaca az Európai Unió, ahová a kivitel 86 százaléka irányul. A legnagyobb partnerország Németország, Románia, Ausztria, Olaszország és Szlovákia, ezen öt ország részesedése a magyar agrárkivitelből eléri az 52 százalékot. Emellett jelentősen mintegy 25 százalékkal nőtt az Oroszországba irányuló magyar agrárexport is. Czerván György szerint a múlt év megmutatta, hogy a mezőgazdaság nagymértékben járulhat hozzá az ország GDP-növekedéséhez. Tavaly az első negyedévben a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás, valamint a halászat 6,3; a második negyedévben 25,9; a harmadik negyedévben 28,1; a negyedik negyedévben 22,2 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ez éves szinten 22 százalékos növekedést jelentett az előző évhez viszonyítva. Magyarországon tavaly a GDP 1,1 százalékkal nőtt, amiből a mezőgazdaság 0,9 százalékponttal részesedett. Az ágazat részesedése a bruttó hozzáadott értékből az előző évi 4,7 százalékról, 4,8 százalékra emelkedett, míg a 2010-es részesedést 1,2 százalékponttal haladta meg. Az államtitkár kitért arra is, hogy vannak olyan vélemények, hogy ezt a teljesítményt a magyar mezőgazdaság elsősorban az időjárásnak köszönheti. Mint megállapította 2013-ban valóban kedvezőbb volt az időjárás mint 2012-ben, de kiválónak egyáltalán nem 6 I március

7 Agrárgazdaság volt nevezhető. Tavaly év elején a belvíz, az árvíz, a tavaszi fagykár, a március közepi ítéletidő, majd utána nyáron két és fél hónapon át a 40 fokos napi csúcshőmérsékletek. Ehhez társult még, hogy két és fél hónapig nem volt egy szem csapadék, utána megérkezett az őszi fagy október elején. Állandósítani kell a növekedést Czerván György szerint a évi hozamok az idén valamennyi ágazatban megismételhetők, de még kedvezőbb eredményeket is elérhetünk. Ebben a teljesítményben benne van a gazdálkodók munkája, akik jó gazda módjára időben elvégezték a különböző feladatokat, pedig a vetés tavasszal eleve két-három hetes csúszásban volt, de amikor rá lehetett menni, ha kellett éjjel-nappal dolgoztak a földeken. Odafigyeltek a vetőmag kiválasztására, a tenyészidő meghatározására, az agrotechnológiára, a kevés csapadékot igyekeztek megfogni. Az ágazat szereplőinek szakmai tudását mindenképpen meg kell becsülni. A minisztérium a támogatásokon keresztül nyújtott hatékony segítséget. Czerván György elmondta, hogy a mezőgazdasági beruházások a múlt évben 259 milliárd forintra nőttek, volumenük a nemzetgazdasági mértéket 7,2 százalékot meghaladóan 9,3 százalékkal bővült. A mezőgazdasági beruházások értéke között 50 milliárd forinttal, volumene 15 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2013-ban 193 ezer volt, amely 21 ezerrel 12 százalékkal haladta meg a es szintet. Kedvezően hatott a beruházások alakulására, a jegybanki alapkamat csökkenése, valamint a különböző hitelprogramok, amelyek közül az MNB növekedési hitelprogramját érdemes kiemelni. Kitörési lehetőség Az Agrárium érdeklődésére, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat, illetve a szőlészet mennyire tudott vagy tud a foglalkoztatottság növeléséhez hozzájárulni, az államtitkár jelezte, hogy van még tennivaló ezen a területen. Éppen ezért az agrárkormányzat a 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési programban kiemelten szeretné kezelni az említett ágazatokat, ami bizonyosan a foglalkoztatás bővülésével jár. A kertészetben jelentős foglalkozatási tartalék van mind az idénymunkákat illetően, mind pedig az állandó fogalakoztatás növelése szempontjából fogalmazott az államtitkár. Valkó Béla 2013 I. II. III. IV. negyedév Összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 106,3 125,9 128,1 122,2 122,0 Ipar 96,6 98,7 100,5 103,3 99,8 ebből feldolgozóipar 97,0 99,1 101,8 105,1 100,8 Építőipar 101,9 106,0 107,6 110,4 107,4 Szolgáltatások összesen, ebből: 100,1 99,5 100,0 101,3 100,2 A GDP termelési oldalának volumenindexe A keleti nyitás politikája keretében a Libanonba irányuló agrárexportunk 9 millió euróval, az üzbegisztáni és azerbajdzsáni kivitel 8 8 millió euróval nőtt. Új kamarai üzleti etikai szabályzat A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a szakmai osztályok, más testületek, továbbá a Kamarával együttműködési megállapodást kötött szervezetek bevonásával új Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzatot készít. Ennek elfogadására társadalmi vitákat követően várhatóan áprilisban, a következő országos küldöttgyűlésen kerül sor. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Alapszabályában is megfogalmazott célkitűzése szerint a Kamarának vállalnia kell, hogy aktívan közreműködik a rendezett piaci viszonyok kialakításában, és tevékenységével segíti a tisztességes gazdálkodókat és szervezeteket. Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat megalkotásának egyik célja meghatározni azokat az alapvető piaci etikai szabályokat, amelyek betartása a Kamara minden tagjától elvárható. Ki kell alakítani továbbá azokat az eljárási szabályokat, amelyek az etikai szabályokat megsértőkkel szemben alkalmazhatók, és segíteni szükséges a tagok között az etikai normák megsértése nyomán keletkező viták érdekegyeztetés alapján történő megoldását is. A tagokra érvényes fegyelmi rendelkezések pedig a szabályok ellen vétő kamarai tagokkal szembeni eljárás kereteit állapítják meg. E rendelkezéseknél elsődlegesen érvényesülnie kell a szabályokat betartó, a tagsági jogaikat megfelelően gyakorló, és többségben levő kamarai tagság méltányos érdekeinek is. Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat elfogadásával a Kamara a maga sajátos eszközeivel kíván fellépni a korrupció bármilyen formája ellen. Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat többek között azzal a céllal is készül, hogy a Magyarországon agrárgazdasági tevékenységet folytató kamarai tagok számára a jogszabályi előírásokon túlmutató, önként vállalt szakmai-üzleti etikai normaként szolgáljon, alkalmazásával elősegítse üzleti bizalmon és kölcsönös együttműködésen alapuló kapcsolatok fejlődését. Az elvárható üzleti magatartásra vonatkozó szabályok rögzítésével a Szabályzat egyben iránymutatást kíván adni az egyes termékpályák valamennyi szereplőjének. Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat általános előírásait a később létrehozandó Szakmai Üzleti Etikai Szabályzatok fogják még teljesebbé tenni, így ezek jövőbeni megalkotásával lényegében kialakul a Kamara egységes Üzleti Etikai Kódexe. A Kamara tudatosan vállalt gazdaságpolitikai célkitűzése, hogy a Magyarországon megtermelt áruk minél nagyobb feldolgozottsági szintet érjenek el, és kerüljenek piacra. Ezért az agrárgazdaság szereplői előtt álló egyik legnagyobb kihívás egy új típusú integrációs rend kialakítása, melyhez a feltételeket csak rendezett piaci körülmények között lehet teljesíteni. Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat tervezete fontosnak tartja azon elvárás rögzítését is, hogy mindazon választott kamarai tisztségviselők, akik a tagság bizalmából és a tagság nevében nyilatkozatokat tesznek, ügyeket intéznek, álláspontot képviselnek, fokozottan ügyeljenek az etika írott és íratlan szabályainak betartására nyilatkozta Győrffy Balázs, a NAK elnöke március I 7

8 Agrárgazdaság Úton a fenntartható, éhezés nélküli világ felé Sikeres volt a Budapesten március 5-én és 6-án megrendezett Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról nemzetközi mezőgazdasági konferencia, amelyen több mint száz ország képviseltette magát. Magyarország adta meg a kezdő lendületet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kezdeményezett Családi Gazdálkodások Nemzetközi Évének a Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról konferencia megrendezésével. Az esemény felhívta a figyelmet arra, hogy a családi alapon szerveződő, hagyománytisztelő gazdaságok segítenek megőrizni földünk erőforrásait. A konferencia és kiállítás házigazdája a Vidékfejlesztési Minisztérium volt. A családi alapon szerveződő kis- és közepes gazdaságok teremtik meg a fenntartható, élelmezési problémáktól mentes világot hangsúlyozta José Graziano da Silva, a FAO főigazgatója a Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról megnyitó ceremóniáján, a Budapest Kongresszusi Központban. A rendezvény fővédnöke, Fazekas Sándor, Magyarország vidékfejlesztési minisztere a résztvevő miniszterek, kormányzati képviselők, tudósok és civil szervezetek mellett külön köszöntötte a magyar és külföldi kiállító gazdákat, akik kifogástalan minőségű termékeikkel igazolták, hogy a családi gazdálkodók segítése és támogatása globális, közös érdek. Jelenleg a világ mezőgazdaságának igen jelentős része családi alapon zajlik, Európában ennek aránya 63 százalékot tesz ki, de az alacsony jövedelmű, fejlődő országokban még ennél is magasabb (pl. Ázsiában 85%). Ez a mezőgazdasági modell mélyen gyökerezik az adott tájegység hagyományaiban, annak biológiai alapjaira épít, hozzájárulva ezzel a terület ökológiai egyensúlyának megőrzéséhez. A gazdák elemi érdeke, hogy megvédjék környezetük természeti erőforrásait, amelyek várhatóan gyermekeik és unokáik megélhetését is biztosítják majd. A családi gazdaságok ugyanakkor meglehetően sebezhetőek: szembe kell nézniük a klímaváltozás kihívásaival, valamint az iparosodott, üzemi rendszerű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazatok által támasztott erős versennyel. A megoldás a haladó termelési technológiák biztosítása a családi gazdák számára úgy, hogy ne sérüljenek a családi gazdaságok értékei. emelte ki José Graziano da Silva. A fórumon melyen 104 ország képviselői vettek részt több munkacsoport dolgozott a fenti problémákkal kapcsolatos kérdések konkrét megválaszolásán. Azonosították a családi gazdaságok társadalmi, környezeti és gazdasági erősödésének lehetőségeit, majd azt vizsgálták, hogy milyen befektetési és finanszírozási modellek támogathatják hatékonyan a családi gazdálkodókat. Egy külön munkacsoport foglalkozott a fiatal gazdák és a nők szerepvállalásának erősítésével, és bemutatásra kerültek a legsikeresebb példák a területről. A kiállításon 83 kiállító mutatkozott be: közülük harminchárman külföldről érkeztek (ázsiai, afrikai, latinamerikai, óceániai és európai gazdák, továbbá nemzetközi gazdaszervezetek), ötvenen pedig a Kárpátmedencéből, Magyarországról és a határon túlról (Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a Muravidékről) egyaránt. A kiállításon kínált termékek köre igen változatos volt: friss magyar élelmiszereket, közöttük hun garikumokat és biotermékeket, továbbá különleges külföldi termékeket, mint például azeri gránátalmaszörpöt, észt szárított gyümölcsöket, georgiai mogyorót vagy ukrán teákat mutattak be a gazdák. A látogatók emel lett megismerkedhettek a világ távoli országainak kertészeivel, halászaival, méhészeivel is. A kiállítást hagyományos kézműves programok is színesítették: hímzés, kosárfonás, mézeskalács-díszítés, fazekasság, levendulatermékek készítése, amelyekbe a látogatók is bekapcsolódhattak. A magyarországi nyitóeseményt több helyi és nemzetközi rendezvény követi majd 2014-ben. 8 I március

9 A gyom feladja Megérkezett az első, kifejezetten magyar gyomviszonyokra kifejlesztett gyomirtó szer II. forgalmi kategóriájú Kérjük figyelmesen olvassa el a termék címkéjét és tartsa be a használati utasítást! Syngenta Kft Budapest, Alíz u. 2. Telefon: Fax: info.hungary@syngenta.com

10 Monsanto fejlesztés FELELŐSSÉGTELJES VÁLASZTÁS: DEKALB Az utóbbi 90 napra nézve a talajok víztelítettsége a sokévi átlaghoz képest a nyugati, és észak-nyugati területeket leszámítva országszerte negatív értéket mutat. Az ország területének háromnegyedén átlagosan közel 50 mm a hiány. Reméljük a folytatás kedvezően alakul majd, eddig azonban úgy tűnik hogy 2014-ben ismét aszályos évünk lehet. Talajnedvesség alakulása A következő ábrákon az elmúlt évek több tucat kísérleti helyszíneiből származó adatok átlaga alapján látható mekkora terméstöbbletre lehet számítani az egyik népszerű (FAO 380) versenytárshoz képest. DEKALB HIBRIDEK TERMÉSELŐNYE egy népszerű, nem DEKALB hibridhez képest 1. ábra Forrás: Monsanto Fejlesztési kísérletek kg/ha 2010-es év +475 kg/ha es év Okos dolog előre gondolni, és nagyobb hangsúlyt fektetni a nemcsak kedvező, de az aszályos körülmények között is stabilan teljesítő hibridekre, mint a DKC4590 és a DKC4795. Ezen hibridek egyenletesen jó teljesítménye az elmúlt 3 aszályos év során is bizonyította, hogy érdemes váltani rájuk, akár régebbi DEKALB-ról, vagy akár az egyik legkedveltebb konkurens hibridről legyen szó. kg/ha kg/ha +421 kg/ha A 2. ábra a számok világába enged némi betekintést. Láthatjuk forintosítva hogy mit is jelent az, ha egy száraz években is stabilan teljesítő DEKALB hibrid mellett döntünk. Az oszlopokon látható, hogy mennyivel több bevételt érhetünk el, ha a DKC4590, vagy a DKC4795 közül választunk. A valódi kép érdekében, oszlopok mellett szereplő eredményekhez természetesen fi gyelembe vettük az egyes hibrideknél felmerülő plusz költségeket évekre lebontva, (vetőmag ár, a nagyobb termésmennyiség miatti szárítási költség) és levontuk azokat az aktuális bevételekből. A végeredményeket látva nyugodtan kijelenthető, hogy a minőség jelentette biztonságért, és nagyobb pénzbevételért mindenképp megéri a kezdeteknél okosan dönteni. DEKALB HIBRIDEK JÖVEDELEMELŐNYE egy népszerű, nem DEKALB hibridhez képest (Ft/ha) Ft Ft jövedelemelőnye 2010-es év Ft es év Ft jövedelemelőnye 2. ábra Forrás: Monsanto Fejlesztési kísérletek Termések [t/ha] az előbbi ábrán Szárítás: 650 Ft/t/% [14,5%-ra szárítva] Kukorica ár: 2010: Ft/t; 2011: Ft/t; 2012: Ft/t; 2013: Ft/t; Vetőmag ár: Adott év végfelhasználói ára ( mag/ha); Egyéb költségek: Ft/ha.

11 HD DEKALB HIBRIDEK TULAJDONSÁGAI ÉS ELŐNYEI Hím- és Nővirágzás szinkronja Kiváló megtermékenyülés Angolul ASI (ANTHESIS SILKING INTERVAL) = pollenszórás kezdete és a fogadóképes bibe megjelenése között eltelt idő napokban kifejezve. Meleg és száraz időben a pollen életképessége nagyon rövid. Normál esetben termőelőzés van, ami azt jelenti, hogy a pollenszolgáltató képesség függvényében a később érkező bibe már nem találkozik termékeny pollennel. A magasabb hőösszeg a pollenszóródást elősegíti, a bibetolást viszont lelassítja, tovább rontva a helyzetet. Nagy melegben a bibe száradása gyorsabb, ami több termékenyülési problémához vezethet. Fotoszintézis aktivitás Kitelt, egészséges szemek Hő- és szárazságstressz hatására a levél hőmérséklete megemelkedhet, a sztomák átjárhatósága megváltozik, a CO 2 fixáció és a szervesanyag-termelő folyamatok hatékonysága csökken. A fotoszintézis a növények szervesanyag-termelő folyamata, mely magas hőmérsékleten, vagy jelentős vízhiány esetén könnyen sérülhet C felett a sejtfehérjék irreverzibilis módon sérülhetnek és a fotoszintézis teljesen leállhat. Erős gyökérzet Kiváló víz- és tápanyagellátás A maximális gyökérméret a címerhányásra alakul ki és ez a kukorica leginkább vízigényes időszaka. Szintén ebben az időszakban kezd maximálissá válni a N- és P-felvétel. Elmondhatjuk, hogy 2 héttel a virágzás előtti és utáni időszakban a legintenzívebb a gyökérműködés. Az ebben az időszakban fellépő szárazság komoly termésdepressziót okozhat. Ezért is kiemelkedő jelentőségű az, hogy az egyes fajták gyökérképződési és regenerálódási képessége különböző. A HD DEKALB HIBRIDEK TELJESÍTMÉNYE MINDEN ÉVBEN ÁTLAG FELETTI (a Magyar Kukorica Klub TOP 20 és a GOSZ-VSZT posztregiszrációs kisparcellás fajtakísérleteit figyelembe véve) Szemkitelítődéskori aszály Extrém csapadékos év Szemkitelítődéskori aszály Aszályos év Termés, t/ha MKK +170 GOSZ- VSZT +430 MKK +10 GOSZ- VSZT +489 MKK +650 GOSZ- VSZT FAO 300 FAO 400 FAO 300 FAO 400 FAO 300 FAO Kísérleti átlag HD DEKALB hibridek átlaga + HD DEKALB előny (kg) +656 MKK +350 GOSZ- VSZT +549 MKK +690 GOSZ- VSZT MKK GOSZ- MKK NÉBIH MKK NÉBIH VSZT FAO 300 FAO

12 Agrártámogatás 2020-ig marad a SAPS Hosszú vita végére tett pontot az a hónapok, évek óta tartó tárgyalássorozat, amely alapján a magyar gazdálkodók számára továbbra is az ún. SAPS-rendszer (Single Area Payment Scheme) alapján elérhető, egyszerű normatív támogatások lesznek igénybe vehetőek. A döntés nyomán a kormányzati álláspont szerint nem éri kár a termelőket, sőt a támogatási szint növekedni is fog. A termeléshez kötött támogatások szintje a közvetlen uniós támogatási keret jelenlegi 3,5 százaléka helyett 13 százalékra fog nőni jelentette be Czerván György február végén. A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára fontos elemként említette, hogy a társadalom által is elfogadott, a valós teljesítményeken nyugvó, termeléshez kötött jogcímek révén a munkaintenzív, úgynevezett érzékeny ágazatok (pl. zöldség, gyümölcs, szarvasmarha) támogatására a jelenleginél nagyobb összeg lesz fordítható. Az államtitkár bemutatta az új támogatási rendszer kötelező érvényű és önkéntesen alkalmazandó elemeit, majd hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nagy hangsúlyt fektetett a tagállamok számára Belépés reformidőszakban A Közös Agrárpolitika (KAP) szinte közvetlenül a belépésünk előtt, 2003-ban élte meg egyik legnagyobb jelentőségű reformját. Addig a közvetlen mezőgazdasági támogatások termeléshez kötötten jutottak el a gazdálkodókhoz, a támogatás feltétele a mezőgazdasági termékek előállítása volt. A termelőket döntésükben nem a piac, hanem a támogatás lehívása motiválta, s ez egyben azt is meghatározta számukra, hogy mit milyen mennyiségben célszerű előállítaniuk ban azonban a régi tagállamokban alkalmazott ún. standard rendszert az összevont gazdaságtámogatás (SPS) váltotta fel, míg az új tagállamok számára az egyszerűsített területalapú támogatás (SAPS) jelenti a közvetlen kifizetések elosztási rendszerét. Mindkét rendszer olyan jövedelemtámogatást jelent, ami nem befolyásolja túlzottan a termelési döntéseket, hanem a jövedelembiztonság garantálása mellett egy a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönöz. önkéntesen bevezethető, termeléshez kötött támogatási rendszerre, amelyet Magyarország is tervez alkalmazni. A jelenlegi rendszerben a termeléshez kötött támogatások igen szűk alkalmazására nyílt lehetőség től ezen a területen gyökeres változásra számíthatnak a gazdák. Ennek keretében például a már említett szektorok a rizs, tej és tejtermékek, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, cukorrépa, valamint a zöldség-gyümölcs ágazatok juthatnak a termelés mértékétől függő forráshoz. Ezen felül 2015 után a fehérjenövények esetében is lehetővé válik a tagállami keretünk további 2 százalékát termeléshez kapcsolt támogatás formájában a gazdáknak juttatni. Magyarország célja a keret teljes felhasználása, elsősorban a munkaintenzív ágazatok támogatása. Ezzel együtt fontos megjegyezni, hogy a termeléshez/teljesítményhez kötött támogatások társadalmi elfogadottsága hazánkban kedvezőbb, és foglalkoztatást megőrző szerepe is van. A konstrukció keretében a zöldség-gyümölcs, rizs, cukorrépa esetében a területi minimum küszöb 1 hektár. Czerván György előadásában hangsúlyozta, hogy a kormány a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával történt egyeztetetését követően tavaly év végén azt a döntést hozta, hogy az egyszerűsített területalapú támogatási (SAPS) rendszer 2021-ig érvényben marad. A jelenleg is működő SAPS-rendszer továbbviteléről elmondta, hogy a magyar gazdák által már jól ismert konstrukcióról van szó, amely lehetővé teszi a közvetlen támogatások széles körű igénybevételét és a költségvetési keretösszegek teljes felhasználását is. Szigorú szabályok A bejelentés hosszú agrárdiplomáciai vita végére tett pontot. Az európai uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács december i ülésén már jóváhagyta az elkövetkezendő évek Közös Agrárpolitikájának kereteit meghatározó négy alaprendeletet (közvetlen támogatások, az egységes 12 I március

13 Agrártámogatás piacszervezés, a vidékfejlesztés, illetve a horizontális rendelet), illetve a évre vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabályt. A jogszabálycsomag elfogadása mind Magyarország, mind a tagállamok számára fontos lépés, hiszen a gazdák az új szabályok ismerete alapján tudják meghatározni, hogy milyen irányba tervezhetik gazdaságuk fejlesztését. Magyarország jelentős mozgásteret kapott az új támogatási rendszer bevezetéséhez a közvetlen támogatási rendeletben. Ennek értelmében akár 2020-ig is továbbvihető az egyszerűsített területalapú kifizetési rendszer (SAPS). De 2015-től bevezethető lenne az alaptámogatási (BPS) rendszer is, amelyben alaptámogatási jogosultságot kaphat minden olyan termelő, aki aktív gazdálkodónak számít, 2013-ban már nyújtott be egységes kérelmet, vagy fiatal gazda, esetleg új mezőgazdasági termelő. Nagy eredmény, hogy a kiegészítő nemzeti támogatás (top up) utódjaként alkalmazott átmeneti nemzeti támogatás fokozatosan csökkenő keretekkel 2020-ig továbbvihető. Magyarország ehhez a tételhez egyébként külön is ragaszkodott. A reform szigorú szabályokat ír elő az aktív mezőgazdasági termelőkre azért, hogy azok részesülhessenek támogatásban, akik fő tevékenysége mezőgazdasági jellegű. A tagállamoknak kötelezően kell alkalmazni egy új negatív listát, amely azokat az üzleti tevékenységeket tartalmazza, amelyek ki vannak zárva a közvetlen kifizetések köréből. A zöldítés keretében további hektáralapú támogatásra lesznek jogosultak az éghajlat és a környezetvédelem szempontjából kedvező, meghatározott mezőgazdasági gyakorlatot folytató gazdaságok az alaptámogatási (BPS) vagy az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) forrásain felül. A tagállami pénzügyi keret 30%-át kell erre a valamennyi tagállam számára kötelező intézkedésre fordítani. A követelmények be nem tartása szankciót von maga után. A zöldítés keretében számos részben vagy egészben mentesülő üzemtípus elismertethető (pl. biogazdaságok). A zöldítés keretében az alábbi három feltételt kell teljesíteni: az állandó legelők fenntartása: 5 százalékkal lehetne megváltoztatni a nagyságát 7 év alatt, és nemcsak termelői, hanem nemzeti szinten is teljesíthető; a terménydiverzifikáció keretében 10 ha alatt 1 növényt, 10 és 30 ha szántó között minimum 2 különböző növényt, 30 ha felett pedig minimum 3 növényt kell termeszteni; ökológiai célterületet (EFA) csak azoknak a gazdálkodóknak kell kijelölni, akiknek a szántóterülete meghaladja a 15 hektárt; az első évben 5 százalék, majd bizottsági felülvizsgálattól függően akár 7 százalékra emelkedhet a kijelölendő EFA mértéke. Önkéntesen A termeléshez kötött támogatások szintje emelkedni fog. Ennek megfelelően Czerván György bejelentése szerint a közvetlen EU-s támogatási keret jelenlegi 3,5 százaléka helyett, 13 százalékot lehet erre a célra fordítani, valamint további 2 százalékot pedig fehérjenövényekre. A generációváltás elősegítése érdekében a mezőgazdasági tevékenységet megkezdő vagy bizonyos feltételekkel folyató fiatal (40 évnél nem idősebb) gazdák a tevékenység megkezdését követő első öt évben az alaptámogatáson felül kiegészítő támogatást kaphatnak, amire a tagállami keret maximum 2 százalékát lehet fordítani. A kisgazdaságok támogatási rendszerét a tagállamok önkéntesen vezethetik be, amelyre az adható átalányösszeg legfeljebb 1250 euró lehet. A rendszerhez csatlakozó termelők mentesülnek a zöldítés követelménye alól. A 150 ezer eurónál magasabb alaptámogatási vagy SAPS-összegekre a tagállamnak legalább 5%-os elvonást kell alkalmazni, de a támogatási összegből a munkabérek és bérjellegű járulékok is levonhatóak. Lesz-e felső határ? Több ezer magyar céget érinthet majd az Európai Bizottság levitatottabb, de még el nem döntött őszi javaslata, miszerint az egy üzem által kapható direkt támogatásoknak felső határt szabna (capping). A tervezet szerint a támogatás felső plafonja 300 ezer euróra módosulna, és a degresszió már 150 ezer euró felett megjelenik. (Ez a mai árfolyamon 94, illetve 47 millió forintot jelent.) Az elvonás mértéke 250 és 300 ezer euró közt a 250 ezer feletti rész 70 százaléka, míg 200 és 250 ezer euró közt a 200 ezer feletti rész 40 százaléka. 150 és 200 ezer euró közt pedig a 150 ezer feletti rész 20 százaléka lesz. Egyetlen, bár nem jelentéktelen könnyítésként a bér- és járulékterhekkel csökkenthető lenne a támogatás összege, ezáltal a nagyobb munkaerőt felszívni képes gazdaságok alacsonyabb sávba kerülnének. Zöld intézkedések Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet esetében kiemelkedő eredmény, hogy egyedüli tagállamként Magyarországnak sikerült elérnie, hogy izoglükóz kvótája 30 ezer tonnával emelkedjen. Szintén fontos eredmény a cukorkvóták 2017-es megszűnése, amely Magyarországon is elvi lehetőséget biztosít új cukorgyárak megnyitására. Vidékfejlesztési szempontból fontos eredmény, hogy a következő hét év vidékfejlesztési programjainak prioritásai, illetve fókuszterületei közé bekerült a fenntartható erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar. Jól mutatja az ágazat környezetvédelmi elkötelezettségét, hogy a program forrásainak 30 százalékát zöld intézkedésekre kell fordítani, illetve hogy a környezet- és klímavédelmi intézkedések egységesen magasabb EU-hozzájárulással finanszírozhatók. Az átmeneti rendelkezések esetében jelentősen növeli mozgásterünket, hogy 2014-ben a jelenleg futó intézkedések szinte teljes palettája kifizethető lesz a következő keret terhére. A következő néhány hónapban a hangsúly az alaprendeletekhez kapcsolódó másodlagos jogszabályok véglegesítésén és jóváhagyásán lesz. Összességében megállapítható, hogy a tárgyalásokon sikerült jól érvényesíteni a magyar érdekeket, egyértelműen a KAP nyertesei vagyunk. Olyan jogszabályokat sikerült megalkotni, amelyek lehetővé teszik a következő hétéves uniós költségvetés agrárfejezetéből Magyarországnak jutó 12,3 milliárd euró hatékony felhasználását. EREDETI NÉMET MINÔSÉG! A jól ismert HW-80-as és HW-180-as pótkocsik meg újult kül sô vel, erôsített kivitelben is mét kap hatók különbözô felépít mé nyek kel, melyek kü lön is meg vá sá rol hatók. Teljes eredeti alkatrészellátás. Cser Tibor Érdeklôdni lehet: Gyuris Gyula magyarországi képviselônél CONOW-HW Pótkocsi Kft. Szeged Tel./Fax: Mobil: március I 13

14 DKC4590 kg/ha 10* ,5 9 8,5 Termőképesség Vízleadás Aszálytűrés Korai fejlődési erély Szárszilárdság Gyökérerősség Összes helyszín FAO Összes helyszín Versenytárs 5 t/ha alatt 31% 47% DKC4795 DKC4795 A DKC4590 nyerési aránya az aszálytűrőként 69% 53% és nagy teljesítményűként pozicionált versenytárs hibridekkel szemben Versenytárs Versenytárs Versenytárs Összes helyszín Versenytárs 5 t/ha alatt Ft 31% Versenytárs 28% Versenytárs 29% +520 kg/ha % DKC DKC % DKC % DKC Ft 69% % 72% DKC % DKC A DKC4590 termés- és jövedelemelőnye egy népszerű, nem DEKALB hibridhez képest 2010-es év +413 kg/ha Összes helyszín 67% terméselőnye (Ft/ha) es év % Versenytárs 5 t/ha alatt 5-10 t/ha között 10 t/ha felett 68% 5 t/ha alatt 5-10 t/ha között 10 t/ha felett Versenytárs Versenytárs Versenytárs Versenytárs 33% % 31% % DKC4590 DKC4590 DKC4590 DKC4590 Forrás: Monsanto Fejlesztési kísérletek 68% jövedelemelőnye Fejlesztői és Kereskedelmi kísérletek alapján ( ) 64% 69% DÖNTSÖN FELELŐSSÉG VÁLASSZA AZ IGAZOLT TELJESÍTMÉNYŰ DEKALB *A pontszámok éréscsoporton belül érvényesek és a rendelkezésre álló kísérleti adatok alapján készültek.

15 DKC * 8, Termőképesség Vízleadás Aszálytűrés Korai fejlődési erély Szárszilárdság Gyökérerősség FAO kg/ha A DKC4795 termés- és jövedelemelőnye egy népszerű, nem DEKALB hibridhez képest +475 kg/ha 2010-es év +421 kg/ha Összes helyszín (Ft/ha) es év Ft Ft A DKC4795 nyerési aránya az aszálytűrőként és nagy teljesítményűként pozicionált versenytárs hibridekkel szemben Fejlesztői és Kereskedelmi kísérletek alapján ( ) Összes helyszín Versenytárs Versenytárs 5 t/ha alatt 31% DKC % DKC % 53% 5 t/ha alatt 5-10 t/ha között 10 t/ha felett Versenytárs Versenytárs Versenytárs Összes helyszín Versenytárs t/ha alatt 31% Versenytárs 28% Versenytárs 29% 47% DKC4795 DKC % DKC % DKC % 53% 72% DKC % DKC4590 terméselőnye jövedelemelőnye 67% 68% Forrás: Monsanto Fejlesztési kísérletek Összes helyszín 5 t/ha alatt 5-10 t/ha között 10 t/ha felett TELJESEN ÉS NYERJEN! Versenytárs Versenytárs Versenytárs Versenytárs 33% 32% 31% 36% DKC4590 DKC4590 DKC4590 DKC4590 HD 67% 68% 64% 69% HIBRIDEKET. HÍVJON MINKET!

16 Ajánlat TROPICAL DENT az egyedülálló genetika a kukoricatermesztésben Az EURALIS megújult hibrid választéka tavaszán cégünk, az Euralis Kft. a magyar piacon egy teljesen új gene tikai háttérrel rendelkező kukoricahibrid családot vezet be, Tropical Dent néven. Mit is jelent ez? Eddig a nemesítők az ún. európai flint (simaszemű) és az amerikai dent (lófogú) kukoricákat keresztezték egymással, hogy minél előnyösebb tulajdonságú hibrideket kapjanak. Az Euralis nemesítői továbbfejlesztették a kutatásokat. A 10 éves projekt során egy trópusi országokból származó, teljesen új vonalat fedeztek fel, mely genetikai szempontból nagyon távol áll a jelenleg használatos típusoktól. Ezt nevezték el Tropical Dent -nek. Az 1. lépésben a rendelkezésre álló genetikai állomány feltérképezése történt meg. A 2. lépésben a feladat a heterózis hatás el len őrzése volt a többi csoporttal való keresztezés során: a nemesítők megállapították, hogy a Tropical Dent nagyon jól keresz teződik az összes eddig létező csoporttal. A hete ró zis hatás kitűnőnek bizonyult. A 3. lépés a Tropical Dent genetika egyesítése volt az Euralis KORAI kukoricanemesítési programjával: az új KORAI Tropical Dent hibridek (FAO ) látszatra többé-kevésbé flint -nek tűnnek (pl. ES Cubus, ES Gallery). A 4. lépésben párhuzamosan megtörtént az egyesítés a KÉSŐI nemesítési programmal is. Az új KÖZÉP és KÉSŐI Tropical Dent hibridek (FAO ) inkább dent típusúak (pl. ES Cortes). Ez az új generáció nagyobb termést, stabilitást a különböző termőhelyi viszonyok között, és igen jó vízleadási dinamikát produkál. Ezen előnyöket fejezi ki az új logó is. 1. Termés +++: Pl. az ES Gallery a franciaországi hivatalos regisztrációs kísérletekben 107,1%-os terméseredményt hozott a sztenderdekhez képest, így 1 év után elismerésre került. Ez is a jól működő he te rózis hatás bizonyítéka. 2. Stabilitás +++: A Tropiocal Dent stabilan kombinálódik mindegyik genetikai típussal (Európai Flint, Amerikai Dent N.1-3.). Európaszerte folynak kísérletek a különféle klimatikus viszonyok között, ahol a legjobb és legstabilabb hibridek kiválasztása történik meg. 3. Vízleadás +++: Kinézetre a Tropical Dent kicsit hasonlít az Európai Flinthez pl. a korai éréscsoportban. Vízleadás szempontjából a Tropical Dent hasonló vagy jobb, mint az American Dent. Ez egyike azon tulajdonságoknak, melyet felfedeztek az új genetikai csoport esetében es szortimentünkben a következő Tropical Dent hibridek találhatók meg: ES Cubus (FAO 320), ES Gallery (FAO 340), ES Cortes (FAO 410) és ES Method (FAO 420) Az ES Cubus száraz körülmények között is jó termőképességű, mely gyors vízleadással párosul. Magas növény, zöld száron érő típus. Az ES Gallery a korai szegmens legígéretesebb hibridje. Kiemelkedő termőképesség és dinamikus vízleadás jellemzi. Idén saját üzemi kísérleteinkben 8 hely átlagában 8,54 t/ha termést ért el, 17,7%-os víztartalommal. Az ES Cortes a középérésű csoport legelején érő, kiemelkedően jó termőképességgel rendelkező hibrid, melyet a különböző termőhelyi körülmények között stabilan képes hozni, beleértve a száraz viszonyokat is! A Tropical Dent családban a többiekhez viszonyítva alacsonyabb magasságú. Nettó termés (t/ha) ,15 Dalmand Forrás: saját üzemi kísérletek, ,81 9,57 9,04 8,88 9,14 8,93 Dombóvár Báta Regöly 8,16 ES CORTES Szentgáloskér 7,83 7,85 7,41 7,56 Kiskunlacháza Az ES Method szintén a középérésű csoport legelején érik. Stabilan magas termésszint, erős, Fuzáriumnak ellenálló szár, valamint jó aszálytűrő képesség jellemzi. Silónak is kiválóan alkalmas. Az Euralis versenyképes kukoricakínálatában természetesen más hibridek is találhatók, melyek minden termőhelyre és minden elvárást kielégítő megoldást nyújtanak a sikeres és jövedelmező kukoricatermesztéshez. ES Sigma (FAO 280), ES Flato (FAO 330), ES Mosquito (FAO 350), ES Sensor (FAO 390), ES Antonetti (FAO 390), ES Blason Duo (FAO 420), ES Zodiac (FAO 450). Bácsalmás Felsőszentiván Harta Szeged-Szőreg Mezőhegyes Biharkeresztes Átlag: 8,61 Csigó György Tamás termék- és marketing menedzser 16 I március

17 Agrárstratégia A megosztó osztatlan tulajdon Lassan két évtizede megoldatlan az úgynevezett közös osztatlan földtulajdonok helyzete hazánkban. Ez egy Európában szinte egyedülálló, sajátos jelenség, mondhatni hungarikum. E gy-egy földdarabnak több tucatnyi, olykor több száz tulajdonosa is van, és a tulajdonostársak, illetve az állami földalap szervei elővásárlási joggal rendelkeznek. A helyzet napjainkban is számos vita és érdekellentét kiváltója. Becslések szerint ma 1,5 2 millió hektár osztatlan közös tulajdonú, rendezetlen termőföld lehet Magyarországon, és ez ezer földrészletet és 2 millió tulajdonost érinthet. A területek nagyobb részét főként haszonbérlet formájában megfelelően művelik, több tízezer tulajdonosnak viszont ma is gondot okoz a hasznosítás. Az osztatlan közös tulajdonok zöme a termelőszövetkezeti földek kiadásakor keletkezett a rendszerváltás után, amikor 2,5 millió hektár szövetkezeti részarány-tulajdon vált osztatlan magántulajdonná. Az elmúlt húsz évben az állam több programmal is átvállalta a részarány-földtulajdonként nyilvántartott termőföldek önálló ingatlanná alakításának (kimérésének) költségeit, eddig mintegy 350 ezer tulajdonos kérte a kimérést, az eddigi rendezés mintegy ezer hektárt érintethetett. Ugyanakkor az osztatlan tulajdonok megszüntetésére ennél több helyen is szükség lenne, mivel így egyszerűbbé válna a földhasznosítás, illetve könnyebb lenne a területek értékesítése és a hozzájuk kapcsolódó támogatások igénylése is. A helyzet tarthatatlanságát felismerte a jelenlegi kormányzat is, és programja szerint fel kell gyorsítani a mintegy 1,5 millió ha osztatlan közös földtulajdon állami felvásárlását, illetve igény szerinti kimérését és a tulajdonosok birtokába helyezését, továbbá az állam kezelésében lévő nemzeti földvagyon felhasználásával és az önkéntes földcserék elősegítésével haladéktalanul meg kell kezdeni a gazdákkal és a helyi közösségekkel egyeztetett és általuk szervezett birtokrendezést, a szétszórt parcellákat összerendező tagosítást. Kényszerű szövetségek Az elmúlt két évtizedben Magyarországon alapvetően átalakult a termőföld-tulajdonosi szerkezet, részben a kollektivizálás idején a szövetkezetbe bevitt termőföldek részaránykiadásával, részben a kárpótlási eljárás során történt termőföld értékesítéssel. A közös tulajdon kényszerű kialakulása inkább a kárpótláshoz köthető. Pest megyében és a főváros tágabb körzetében különösen jellemző volt, hogy számos kárpótlásra jogosult koncentrálódott, a kárpótlásra kijelölhető földterület azonban korlátozottan állt rendelkezésre emlékezik az Agráriumnak Pethő András, az egykori Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal munkatársa, ma ingatlanpiaci szakértő, üzletkötő-tanácsadó. A fővárosi és főváros környéki kárpótlási árveréseken kialakult az a gyakorlat, hogy általában legalább 1500 négyzetméteres darabokban mérték ki a kiosztásra kerülő termőföldeket. A kárpótlási árverések sajátos szabályai miatt kevés kárpótlásra jogosult rendelkezett annyi kárpótlási jeggyel, ami lehetővé tette számára ekkora terület önálló megszerzését, a kárpótlásra jogosultak kénytelenek voltak szorosabb jellemzően közelebbi vagy tágabb családon belüli vagy alkalmi szövetségeket kötni egy-egy megfelelőnek tűnő földdarab megszerzéséhez. Mivel az eredeti kárpótoltak többségükben már a kárpótlás kezdetekor is az idősebb korosztályok tagjai közül kerültek ki, az elmúlt években az előbbiekben leírt tulajdonosi kényszerközösségek létszáma az öröklések révén tovább növe március I 17

18 Agrárstratégia 1,5 2 millió hektár osztatlan közös tulajdonú, rendezetlen termőföld lehet kedett, tetézve, sokszor kezelhetetlenné téve a kényszerközösségekben addig felszínre jött problémákat. Bírósági út A mai helyzetben megoldást az jelenthet elsősorban, ha a felek meg tudnak állapodni a természetbeni használati megosztásban, hogy melyik tulajdonostárs a közös tulajdonú ingatlannak mely részét használja, használhatja. Célszerű ilyenkor legalább egy kezdetleges vázrajzon is ábrázolni, hogy az egyes tulajdonostársak az ingatlan mely részét birtokolják. Ha az ingatlan természetbeni adottságai lehetővé teszik, hogy minden tulajdonostárs egyenlő feltételekkel birtokoljon, akkor járható ez a módszer. Például az ingatlan út mentén fekszik, és természetben osztható oly módon, hogy minden tulajdonostárs közvetlen útkapcsolattal rendelkezzen, az így kialakított természetbeni parcellák kellő szélességűek és egymáshoz képest közel azonos tulajdonságúak. Azonban előállhat olyan helyzet is, hogy a közös tulajdonú ingatlan szabálytalan sokszög alakú, ami eleve nehezíti a természetbeni megosztást, az ingatlan felszíne nem sík, hanem dombos, az ingatlan teljes területe nem azonos minőségi osztályba tartozik stb. Ebben az esetben célszerűbbnek látszik a közös tulajdon megszüntetése. Ha a felek nem tudnak megegyezni a közös tulajdon megszüntetésében, akkor rendelkezésre áll a bírósági út. A Polgári Törvénykönyv szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Ez azt jelenti, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránt előterjesztett kereseti kérelem esetén a bíróság elsődlegesen azt köteles tisztázni, hogy az ingatlan természetben egyáltalán megosztható-e. Ez általában attól függ, hogy a kialakítandó megosztott ingatlanok elérik-e az adott település rendezési tervében előírt legkisebb teleknagyságot, a kialakítandó önálló ingatlanok mindegyike rendelkezik-e majd útkapcsolattal. A közös tulajdon úgy is megszüntethető, hogy a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ez más szóval azt jelenti, hogy a közös tulajdon megszüntetését indítványozó tulajdonostárs kérelmére vagy az indítványozó tulajdonostárs tulajdonába adja az ingatlant azzal, hogy a tulajdonjogot megszerző fél köteles a többi tulajdonostársnak az ellenértéket megfizetni, vagy a kérelmező azt is kérheti, hogy ő kapjon megfelelő ellenértéket, és az ő tulajdonrészét a bíróság adja a többi tulajdonostárs, vagy az egyik tulajdonostárs tulajdonába. Fontos szabály azonban, hogy a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs belegyezése szükséges ahhoz, hogy tulajdont szerezzen. Nézzünk erre egy példát: az ingatlannak két tulajdonosa van. Az egyik kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését, és ennek keretében kérheti azt, hogy a másik váltsa magához az ő tulajdoni hányadát, azaz azt kéri, hogy őt fizesse ki. Ebben az esetben az előbbi személy tulajdoni hányada az utóbbi tulajdonába kerülne azzal, hogy a tulajdont megszerző fél köteles kifizetni a kérelmezőnek a megváltási árat. Ilyen döntést azonban a bíróság csak abban az esetben hozhat, ha a tulajdonszerző beleegyezik abba, hogy ő legyen a tulajdonosa a társ eddigi tulajdoni hányadának. Ha a kérelmező úgy terjeszti elő a keresetét, hogy ő kívánja magához váltani ingatlantársa tulajdoni hányadát, akkor már a keresetben nyilatkozik arról, hogy hajlandó tulajdont szerezni, tehát ha minden egyéb feltétel adott, akkor a bíróság hozhat ilyen döntést, mert tulajdont szerző fél már előre beleegyezett a tulajdonszerzésbe. Tehát ha a termőföldön fennálló közös tulajdon megszüntetését kérjük a bíróságtól, azt akkor tegyük, ha az egész ingatlant meg kívánjuk szerezni, és rendelkezünk azzal az ellenértékkel, aminek megfizetésére várhatóan kötelez minket a bíróság. Szakértőt kell kérni A közös tulajdon megszüntetését az ingatlan fekvése helye szerint illetékes helyi bíróságtól kell kérni. Hacsak a felek nem tudnak megállapodni az ingatlan értékében, akkor ingatlanforgalmi szakértő kirendelését kell kérni a bíróságtól, melynek költségeit az indítványozó félnek kell előlegeznie. A szakértő költsége eltérő lehet az ország különböző területein, általában százezer és kétszázezer forint közé tehető. A közös tulajdon megszüntetése iránti perben az érintett ingatlan valamennyi tulajdonosának és egyéb, az ingatlannal kapcsolatos jog jogosultjának (haszonélvezőjének, jelzálog jogosultjának stb.) perben kell állnia, azaz például ha az ingatlannak három tulajdonosa van, akkor a közös tulajdon megszüntetését kérelmező félnek mind a kettő másik tulajdonostárs ellen kell megindítania a pert, nem dönthet úgy, hogy csak az egyikük tulajdonát kívánja megszerezni. Ha a közös tulajdon másképp nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a befolyt vételárat kell a tulajdonostársak között felosztani. Ez nem jellemző módja a közös tulajdon megszüntetésének. A bíróság nincs kötve a közös tulajdon megszüntetésének a kérelmező által indítványozott módjához, azonban nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. A közös tulajdon tárgyának értékesítése általában pedig egyik vagy mindegyik tulajdonostárs érdekei ellen való. Fontos még megemlítenünk, hogy erdőt csak az erdőtörvényben meghatározott esetekben lehet megosztani, továbbá az erdők esetében nem ritka a több tíz, esetenként a több száz tulajdonos sem, ezért az erdők esetében a közös tulajdon megszüntetése bírósági úton aligha lehetséges. Agrárium-info 18 I március

19 Ismerje meg Új Quilt Xcel gombaölő szer pozitív élettani hatással Preventív védelem a kukorica helmintospóriumos levélfoltossága ellen gombakórokozók felszaporodásnak mérsékléséhez A készítmény II. forgalmi kategóriájú. Syngenta Kft.

20 Agrárstratégia Kulcsszerepben a földbizottságok Május elseje után kulcsszerepbe kerülnek a helyi földbizottságok. A földpiaci forgalom helyi ellenőrzésére létrehozott szervezetek kialakításáról azonban a még a törvényes határidő lejárta környékén is viták folytak, amelyeket részben egy új kormányrendelet, illetve a vonatkozó törvény módosítása lényegében lezárt. Közreadjuk a lényeges tudnivalókat miről kell tudni helyben? Minden településen létre kell hozni azokat a helyi földbizottságokat, amelyek május elseje után beleszólást kapnak abba, hogy egy-egy földadásvételi ügylet létrejöhet-e vagy sem. A testületek 3 9 tagúak lehetnek a településekhez tartozó földterület függvényében. A bizottságok tagjait a kormány rendelete szerint áprilisban kell megválasztani. A kormány januárban elfogadta az úgynevezett helyi földbizottságok működéséről szóló, hamarosan hatályba lépő rendeletet. Ez a jogszabály illeszkedik az új földforgalmi törvényhez. A kormány február közepén elfogadta az úgynevezett helyi földbizottságok működéséről szóló, hamarosan hatályba lépő rendeletet. Ez a jogszabály illeszkedik az új földforgalmi törvényhez, amelynek egyik legfontosabb intézkedése, hogy a föld adásvételekkel kapcsolatban a helyben élő gazdák közössége által megválasztott földbizottságot vétójog illeti meg, tehát a helyi gazdák jóváhagyása nélkül nem jöhet létre földvásárlás. A bizottságok kialakításához februárban, az Országgyűlés utolsó munkanapján még egy törvénymódosítást is el kellett fogadni, amely jelentősen pontosítja az eljárási szabályokat és a testületek képviseleti rendjét. A helyi földbizottságokat minden magyar településen létre kell hozni, a testületek május elseje után kezdik meg működésüket. A testületek tagjait áprilisban választják meg. Az 1000 hektárnál kisebb mezőgazdasági területtel rendelkező településeken a testületekbe három, hektár között öt, 5000 hektár felett hét, hektár felett pedig kilenc tagot választanak. Felügyelet Az eljárási rendet alapvetően meghatározó, a évi XVI. Törvény (a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról) szóló jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy a helyi földbizottságról és annak tagjairól a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) a természetes személy tag, valamint a mezőgazdasági termelőszervezet tag, továbbá a Földforgalmi törvény 40. (3) és (4) bekezdésében meghatározott köznevelési vagy felsőoktatási intézmény, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye képviseletében eljáró személy aa) természetes személyazonosító adatait, ab) állampolgárságát, ac) lakcímet; 20 I március