KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK

Átírás

1 Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK társadalomtudomány mester nappali Bölcsészettudományi Kar 4 félév Az oklevélhez szükséges kreditek száma: 120 Az összes kontakt óra száma 1200 Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege: Szakfelelős: Dr. Szirák Péter A szak képzési és kimeneti követelményei: 1. A mesterképzési szak megnevezése: kommunikáció- és médiatudomány 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) szakképzettség: okleveles kommunikáció- és médiaszakértő a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Communication and Media Studies 3. Képzési terület: társadalomtudomány 4. Képzési ág: társadalomismeret 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 55 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 30%. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan munkaerőpiac-képes szakemberek képzése, akiknek áttekintése van a társadalmat működtető kulturális rendszerek kommunikációs és mediális meghatározottságairól, következésképp a kommunikáció és a média fontosabb színtereiről és intézményeiről, s akik ennek alapján felkészültek a fenti intézmények adekvát működtetésére, illetőleg működésük értékelő elemzésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: a médiához kapcsolódó alapfogalmakat és alapelveket, a társadalmi kommunikáció különböző területeinek problémáit a társadalmi kommunikáció összefüggésein belül, a társadalom mibenlétével és működésével kapcsolatos alapfogalmakat és alapelveket, a társadalmat működtető kommunikációs és mediális rendszereket, a társadalmi kommunikáció fontosabb intézményeit és színtereit,

2 a kommunikációs és mediális rendszerek különböző területeinek problémáit és összefüggéseit (így többek között a média és a populáris kultúra összefüggéseit, a globális médiapiac működési elveit, a kulturális csere globális szabályait), a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait, az állami szabályozás eszközeit, az Európai Unió által definiált kulturális tér mibenlétét, a digitális konvergencia jogi, technológiai, kulturális és gazdasági természetét, a kommunikáció és a média történetiségét, a társadalmi kommunikáció területének összefüggésein kívül eső alapfogalmakat és alapelveket, az ismeret megszerzésének módjait és a kommunikációkutatás fő módszereit a kommunikáció területén. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: hogy a kommunikáció területén és/vagy munkájukban a kommunikáció szakma gyakorlásához szükséges követelményeknek megfeleljenek, a felmerülő problémák megoldására, önállóan vagy szervezett kurzusok keretében továbbtanulásra és/vagy további szakmai készségek kifejlesztésére, az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának felhasználására, az elemzés során felmerülő problémákra különböző megoldások kidolgozására, az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre, rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, hiányos rendelkezésre álló adatok esetében is helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára érthetően kommunikálni, választott szakterületük szakmai és etikai normáinak betartására, egy idegen nyelven (javasoltan angolul) is szakmájuk gyakorlására, idegen nyelvű szakszöveg helyes értelmezésére, a megszerzett tudás önálló alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, egy szervezeten belül kellő szakmai gyakorlat után vezetői munkakör betöltésére. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: olyan együttműködési és kezdeményező készség, melyek szükségesek a személyes felelősséggel járó munkakörök betöltéséhez, önismeret, egyéni döntéshozatalra való képesség, hatékonyságra való törekvés, minőségtudat és sikerorientáltság, kritikai önreflexió és értéktudat, más területekre is átvihető ismeretek, önfegyelem, önbizalom, önállóság, felelősségvállalás, kezdeményezőkészség,

3 rugalmasság, rendszerszemlélet, döntéshozatalra való képesség összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben, önálló tanulásra való képesség. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges ismeretkörök: 8-15 kredit társadalomtörténet és -elmélet (társadalomfilozófia, társadalomtörténet); megismerés-elméletek (kognitív pszichológia, tudományfilozófia); a kommunikáció és a média különböző típusú (történeti, etológiai, szociálpszichológiai, kulturális antropológiai, szociológiai) leírásai; a kommunikáció és a média szabályozáselméletei (jogi, etikai, gazdasági, politikai, kulturális) A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: kredit a közvetlen emberi kommunikáció elméletei; a társadalmi kommunikáció elméletei (társadalmi konfliktusok elemzése, kultúraközi konfliktusok története, medializációtörténet, medializált társadalom); reprezentációelméletek (a nyelv tudománya, a jelek tudománya, tudásreprezentáció, vizuális reprezentáció) A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: kredit differenciált szakmai ismeretek: kredit a) választható szakterületi modulok ismeretei: kredit humánorientáció: nemverbális kommunikáció (vizuális és auditív kommunikáció, mediális kommunikáció stb.); szervezeti és csoportkommunikáció; pragmatika; identitás és másság (története, elméletei); kommunikációs hálózatok (története, elméletei) stb.; médiaorientáció: technológiai médiumok elméletei (műsorszerkesztés, media programming stb.); kritikai kultúrakutatás; az információs társadalom és a hálózati kommunikáció elméletei (például új médiumok); az identitás és a másság (története, elméletei) stb.; b) választható szakirányú modulok ismeretei: kommunikáció- és médiatörténet, egyházi kommunikáció, hálózati kommunikáció, kommunikációtudomány, közéleti kommunikáció, kultúraközi kommunikáció, kultúratudomány, mediáció, médiatudomány, szervezeti kommunikáció, nemzetközi kommunikáció, vizuális kommunikáció, újságírás: nyomtatott, rádiós, televíziós, online stb.; diplomamunka: 20 kredit. 9. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges. A KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNY MESTERSZAK KREDITLISTÁJA Alapozó ismeretek: 15 kredit M101MA Modern és posztmodern társadalom- és 2 koll. 5 nincs 1. kultúraelméletek M102MA A humán információfeldolgozás 2 koll. 2 nincs 1. M103MA Tudományfilozófia 2 koll. 4 nincs 1. M204MA Alkalmazott társadalomtudományos 2 kutatási módszerek gyj. 4 nincs 2. Szakmai törzsanyag: 22 kredit M104MA Kutatószeminárium 2 gyj. 4 nincs 1.

4 M105MA Arculatfejlesztés 2 gyj. 4 nincs 1. M201MA Profil-kommunikáció 2 gyj. 5 nincs 2. M202MA A társadalmi magatartás és kultúra 2 koll. 3 nincs 1. M203MA Tartalom- és diskurzuselemzés 2 gyj. 3 nincs 2. M106MA A kultúraközvetítés rendszerei 2 gyj. 3 nincs 1. Differenciált szakmai anyag: 73 kredit M205MA Információtechnológia 2 koll. 5 nincs 2. M206MA Testreprezentációk a médiakultúrában 2 gyj. 5 nincs 2. M207MA Dráma- és színházelemzés 2 gyj. 2 nincs 2. M301MA Identitás-elméletek 2 gyj. 5 nincs 3. M302MA Információtechnológia gyakorlat 2 gyj. 5 nincs 3. M303MA A média- és kultúrakutatás módszertana 2 gyj. 5 nincs 3. M304MA Kultúraközi kommunikáció 2 gyj. 3 nincs 3. Szakdolgozati előkészítő szeminárium M501MA 2 és könyvtári munka 1. aí. 5 nincs 3. Médiaorientáció szakterületi modul Politikai nyilvánosság, társadalmi M401MA 2 részvétel és civil társadalom koll. 5 nincs 4. Populáris kultúra és médiakultúra a 19- M402MA 20. században 2 koll. 5 nincs 4. M403MA Médiaműfajok 2 gyj. 4 nincs 4. M404MA A kulturális emlékezet médiumai 2 gyj. 5 nincs 2. M405MA Kulturális újságírás és tudásközvetítés 2 gyj. 4 nincs 4. Szakdolgozati előkészítő szeminárium M502MA 2 és könyvtári munka 2. aí. 5 nincs 4. M503MA Szakdolgozat 2 gyj. 10 nincs 4. Egyéb szabadon választható ismeretek: 10 kredit Az államvizsga tartalma és szerkezete Az államvizsga a témavezetői irányítással elkészített, önálló kutatásra épülő, minimum karakter terjedelmű (szóköz, címnegyed, függelékek és bibliográfia nélkül) diplomamunka védéséből és egy szakmak felelletből áll. Az államvizsgát államvizsga-bizottság előtt kell letenni, amelynek elnöke és legalább két tagja van. Az elkészült és határidőre leadott diplomamunkát a témavezető köteles írásban értékelni, és az írásos véleményt legkésőbb az államvizsga időpontja előtt 8 munkanappal a jelölt rendelkezésére bocsátani. A diplomamunka védése során a jelölt előbb ismerteti dolgozatának tartalmi és módszertani alapvetéseit, célkitűzéseit és főbb eredményeit, majd válaszol a megfogalmazott kérdésekre, véleményekre. A szakdolgozatvédés után az államvizsgázó egy húzott tételből felel. Az államvizsga lefolytatásának általános szabályait, a jogorvoslati lehetőségeket a Debreceni Egyetem hatályos Tanulmányi és Vizsgaszabályzata tartalmazza. Az államvizsga tételsora: 1. Modern és posztmodern társadalom- és kultúraelméletek Lyotard, Jean-Francois: A posztmodern állapot. Budapest: Századvég Kiadó, 1993, A média gazdaságtana és politikája Hallin, Daniel C. Mancini, Paolo: Médiarendszerek: A média- és politikai rendszerek három modellje. Budapest: AKTI Gondolat Kiadó, 2008,

5 3. Infokommunikációs technológia és médiafogyasztási szokások Bodoky Tamás Urbán Ágnes: A Facebook hatása a hírfogyasztásra: közönségépítés helyett közösségépítés. Információs Társadalom szám Kommunikáció, kultúrakutatás és infokommunikációs technológia Boyd, Danah Crawford, Kate: Az adatrengeteg kínos kérdései: Vitaindító egy kulturális, műszaki és tudományos jelenségről. Infonia szám f 5. Tartalom- és diskurzuselemzés Glózer Rita: A diskurzuselemzés a társadalomtudományokban. In: Feischmidt Margit Kovács Éva (szerk.): Kvalitatív módszerek az empirikus társadalom- és kultúrakutatásban. Digitális tankönyv. Budapest Debrecen, PTE- Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, Dráma- és színházelemzés Weber, Samuel: Színtér és képernyő: Apertúra Ősz Identitás-elméletek Castells, Manuel: Az identitás hatalma. Budapest: Gondolat Infonia, 2006, Kultúraközi kommunikáció Hofstede, Geert Hofstede, Gert Jan: Kultúrák és szervezetek: Az elme szoftvere. Pécs: McGraw- Hill-VHE Kft., 2008, Populáris kultúra és médiakultúra a században Shusterman, Richard: Forma és funk: A populáris művészet esztétikai kihívása. In Uő.: Pragmatista esztétika. Ford. Kollár József. Bp.: Kalligram Kiadó, 2003, Médiaműfajok Mittell, Jason: Narratív komplexitás a kortárs amerikai televíziózásban. Metropolis, szám A kulturális emlékezet médiumai Gyáni Gábor: Történelem: tény vagy fikció? In: Uő.: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest: Napvilág Kiadó, 2000,