Tárgy: bányatelek módosítás Jogerős: HATÁROZAT

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG VBK/ /2011. szám Ügyintéző: Kappel R. :(06-88) Tárgy: bányatelek módosítás Jogerős: MAL Zrt Ajka Gyártelep, 598/15. hrsz HATÁROZAT A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a MAL Zrt. (továbbiakban: Bányavállalkozó) kérelmére a 193/1961. számú határozatával megállapított Nyirád I. - bauxit védnevű bányatelket m ó d o s í t j a (csökkenti és két bányatelekre megosztja) a következők szerint: I. A Bányakapitányság a Nyírád XXII.-bauxit bányatelket megállapítja a következők szerint: 1. A bányatelek adatai: 1.1. Védneve: Nyirád XXII. - bauxit 1.2. Tervezett kitermelési módja: külfejtés 1.3. Ásványi nyersanyag vagyona Haszonanyaga: bauxit (kód:8100) A bányavállalkozó a haszonanyag kitermelésével annak tulajdonjogát megszerzi, a kitermelt haszonanyag tekintetében elszámolási, bányajáradék bevallási kötelezettséggel tartozik Meddőanyaga (fedőmeddő): (kód:0000) A Bányavállalkozó a telep feletti meddő letermelésével annak tulajdonjogát nem szerzi meg, a letermelt meddő tekintetében megőrzési, és elszámolási kötelezettséggel tartozik Az ásványi nyersanyag mennyiségét, illetve a földtani-, a kitermelhető- és a pillérekben lekötött ásványvagyont kizárólag a kérelmező részére csatolt önálló melléklet tartalmazza. 2./ A bányatelek jogosítottjának 2.1./ Neve: MAL Zrt. 2.2./ Székhelye: 8400 Ajka Gyártelep, 598/15. hrsz 8200 Veszprém, Budapest u. 2. : (06-88) : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 : (06-88) vbk@mbfh.hu

2 3. A bányatelek 3.1. Földrajzi közigazgatási helye: Veszprém megye, Nyirád község 3.2. A bányatelekkel érintett ingatlanok: Nyirád 0107/5, 0107/6, 0107/11(a,b,c) 0107/12, 0107/13 hrsz Határvonala töréspontjainak koordinátái (EOV): Sorszám Y (m) X (m) Z (mbf) Fedő- és alaplapjának tengerszint feletti magassága: Fedőlap magassága Alaplap magassága: + 205,0 mbf + 166,0 mbf 3.5. Területe: m 2 ( km 2 ) 4. Határ- és védőpillér kijelölése: 4.1. Határpillér: A Bányakapitányság a töréspontok által kijelölt bányatelek határszakaszokhoz határpillért jelöl ki az alábbi képlet szerint: R pv H ctg ( ), ahol: R a határpillér vízszintes vetületi szélessége az alaplapon (m) H a határpillér magassága a töréspontnál (m) a határszög dőlése (fok) a határszög korrekciója (fok) p V a védősáv szélessége (m) p V = 5 m = 48 o = 3 o 4.2. Védőpillér: Védőpillér kijelölése nem szükséges 5. A bánya fő bányaveszélyek szerinti minősítése: Nem porveszélyes és nem szilikózis veszélyes. - 2/13 -

3 6. A vállalkozó által benyújtott ingatlan igénybevételi ütemtervet a Bányakapitányság elfogadja. Ingatlan helyrajzi száma Nyirád 0107/5, 0107/6, 0107/11(a,b,c) 0107/12, 0107/13 hrsz. Igénybevétel várható ideje A bányavállalkozó kizárólag a határozat 1.3. pontjában meghatározott ásványi nyersanyagok kitermelésére jogosult az 1.4. pont szerinti mellékletben meghatározott mértékig. A termelési veszteség mértéke: 0 %. A telep feletti fedőmeddő anyagát meddőhányóban kell tárolni, azt a rekultivációhoz lehet felhasználni. Más felhasználás vagy értékesítés (meddőhányó hasznosítás) csak erre vonatkozó műszaki üzemi terv alapján végezhető. Ez esetben a kitermelt meddő után fizetendő bányajáradék mértékének meghatározásánál és megfizetésénél figyelembe veendő fajlagos érték: Ha a kitermelt meddőhányó anyag az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. mellékletben szereplő nyersanyagot legalább 60%-ban tartalmazza, az adott nyersanyagnál megjelölt fajlagos értéket kell alkalmazni a teljes kitermelt mennyiségre. Ha a kitermelt meddőhányó anyag az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. mellékletben szereplő nyersanyagot 60%-nál kisebb mennyiségben tartalmazza, a teljes kitermelt mennyiségre a fajlagos érték: 550 Ft/m3. A meddőben lévő nyersanyag összetételt földtani szakvéleménnyel kell alátámasztani. Szakvélemény hiányában a bányavállalkozó nem jogosult 550 Ft/m 3 -es fajlagos értéket alkalmazni. 8. A bányatelek felszíni határának sarokpontjait jól láthatóan, időtálló jelekkel maradandó módon, a bányatelek térképpel megegyező számozású határjelekkel meg kell jelölni. Az egyes sarokpontokat bányamérési módszerek alkalmazásával úgy kell a felszínen kitűzni, hogy az elhelyezett jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák. A határjeleket a bányatelek jogosítottja köteles karbantartani. 9. A Bányakapitányság a tájrendezési elő-tervben meghatározottak szerint az újrahasznosítás megjelölt célját, amely a környező területekre jellemző gyep legelő, erdő művelési ág visszaállítása, jóváhagyja. II. A Bányakapitányság a Nyírád XXIII.-bauxit bányatelket megállapítja a következők szerint: 1. A bányatelek adatai: 1.1. Védneve: Nyirád XXIII. - bauxit 1.2. Tervezett kitermelési módja: külfejtés 1.3. Ásványi nyersanyag vagyona Haszonanyaga: bauxit (kód:8100) - 3/13 -

4 A bányavállalkozó a haszonanyag kitermelésével annak tulajdonjogát megszerzi, a kitermelt haszonanyag tekintetében elszámolási, bányajáradék bevallási kötelezettséggel tartozik Meddőanyaga (fedőmeddő): (kód:0000) A Bányavállalkozó a telep feletti meddő letermelésével annak tulajdonjogát nem szerzi meg, a letermelt meddő tekintetében megőrzési, és elszámolási kötelezettséggel tartozik Az ásványi nyersanyag mennyiségét, illetve a földtani-, a kitermelhető- és a pillérekben lekötött ásványvagyont kizárólag a kérelmező részére csatolt önálló melléklet tartalmazza. 2./ A bányatelek jogosítottjának 2.1./ Neve: MAL Zrt. 2.2./ Székhelye: 8400 Ajka Gyártelep, 598/15. hrsz 3. A bányatelek 3.1. Földrajzi közigazgatási helye: Veszprém megye, Nyirád község 3.2. A bányatelekkel érintett ingatlanok: Nyirád 0103/6, 0103/8, 0103/9 hrsz Határvonala töréspontjainak koordinátái (EOV): Sorszám Y (m) X (m) Z (mbf) /13 -

5 Terület:16,4855 (ha), (m 2 ) 3.4. Fedő- és alaplapjának tengerszint feletti magassága: Fedőlap magassága Alaplap magassága: + 210,0 mbf + 174,0 mbf 3.5. Területe: m 2 ( km 2 ) 4. Határ- és védőpillér kijelölése: 4.1. Határpillér: A Bányakapitányság a töréspontok által kijelölt bányatelek határszakaszokhoz határpillért jelöl ki az alábbi képlet szerint: R pv H ctg ( ), ahol: R a határpillér vízszintes vetületi szélessége az alaplapon (m) H a határpillér magassága a töréspontnál (m) a határszög dőlése (fok) a határszög korrekciója (fok) p V a védősáv szélessége (m) p V = 5 m = 48 o = 3 o 4.2. Védőpillér: Védőpillér kijelölése nem szükséges 5. A bánya fő bányaveszélyek szerinti minősítése: Nem porveszélyes és nem szilikózis veszélyes. 6. A vállalkozó által benyújtott ingatlan igénybevételi ütemtervet a Bányakapitányság elfogadja. Ingatlan helyrajzi száma Nyirád 0103/6, 0103/8, 0103/9 Igénybevétel várható ideje A bányavállalkozó kizárólag a határozat 1.3. pontjában meghatározott ásványi nyersanyagok kitermelésére jogosult az 1.4. pont szerinti mellékletben meghatározott mértékig. A termelési veszteség mértéke: 0 %. A telep feletti fedőmeddő anyagát meddőhányóban kell tárolni, azt a rekultivációhoz lehet felhasználni. Más felhasználás vagy értékesítés (meddőhányó hasznosítás) csak - 5/13 -

6 erre vonatkozó műszaki üzemi terv alapján végezhető. Ez esetben a kitermelt meddő után fizetendő bányajáradék mértékének meghatározásánál és megfizetésénél figyelembe veendő fajlagos érték: Ha a kitermelt meddőhányó anyag az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. mellékletben szereplő nyersanyagot legalább 60%-ban tartalmazza, az adott nyersanyagnál megjelölt fajlagos értéket kell alkalmazni a teljes kitermelt mennyiségre. Ha a kitermelt meddőhányó anyag az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. mellékletben szereplő nyersanyagot 60%-nál kisebb mennyiségben tartalmazza, a teljes kitermelt mennyiségre a fajlagos érték: 550 Ft/m3. A meddőben lévő nyersanyag összetételt földtani szakvéleménnyel kell alátámasztani. Szakvélemény hiányában a bányavállalkozó nem jogosult 550 Ft/m 3 -es fajlagos értéket alkalmazni. 8. A bányatelek felszíni határának sarokpontjait jól láthatóan, időtálló jelekkel maradandó módon, a bányatelek térképpel megegyező számozású határjelekkel meg kell jelölni. Az egyes sarokpontokat bányamérési módszerek alkalmazásával úgy kell a felszínen kitűzni, hogy az elhelyezett jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák. A határjeleket a bányatelek jogosítottja köteles karbantartani. 9. A Bányakapitányság a tájrendezési elő-tervben meghatározottak szerint az újrahasznosítás megjelölt célját, amely a környező területekre jellemző gyep legelő, erdő művelési ág visszaállítása, jóváhagyja. III. Szakhatósági előírások (mindkét bányatelekre vonatkozóan): III.1.) Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (85538/2011 számon) III.2.) III.3.) III.4.) A Nyirád I. bauxit védnevű bányatelek megosztása, módosítása engedélyezéséhez előírások nélkül szakhatóságként hozzájárulok. Badacsonytomaj Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága (D-233/2011 számon) A Nyirád I.- bauxit bányatelek megosztásához, módosításához tűzvédelmi szempontból hozzájárulok. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (82-2/2011. számon) Fenti tárgyban a szakhatósági hozzájárulást megadom. Tapolcai Körzeti Földhivatal (10004/16/2011. számon) Az érintett ingatlanokon a munkálatok megkezdése előtt, a termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyeztetni kell a földhivatalnál. A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) 9. (2) bekezdés alapján: Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak az eljárást fel kell függesztenie. - 6/13 -

7 III.5.) Nyirád Község Jegyzője (1010-2/2011. számon) A Nyirád I.- bauxit bányatelek megosztása, módosítása (csökkentése) ügyében szakhatósági hozzájárulásomat megadom. III.6.) Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 28.3/4230-2/2011. számon III.7.) A szakhatósági hozzájárulásomat kikötés nélkül megadom. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal HSZO/1258-1/2011/szakhat. számon, A bányatelek megosztásához, módosításához hozzájárulok. III.8.) A Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége 811-1/2011. számon hatásköre hiányát állapította meg. IV. A Bányakapitányság a Nyírád I.-bauxit bányatelket törli. V. A Bányakapitányság a jogerős és végrehajtható határozattal megkeresi az illetékes földhivatalt a Nyirád 0107/5, 0107/6, 0107/11(a,b,c) 0107/12, 0107/13 hrsz-ú ingatlanokra (Nyírád XXII.-bauxit bányatelek), valamint a Nyírád 0103/6, 0103/8, 0103/9 hrsz-ú ingatlanokra (Nyírád XXIII.-bauxit bányatelek) a bányatelek jogi jelleg bejegyzése érdekében. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitányságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatás díja az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50%-a ( Ft), amelyet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal egyszámlájára kell előzetesen befizetni és a befizetés igazolását az ügyirathoz mellékelni. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A042 kódszámot is fel kell tüntetni. I N D O K O L Á S A Bányavállalkozó én bányatelek megosztási, módosítási kérelmet nyújtott be a Nyirád I.-bauxit bányatelek vonatkozásában. A Bányakapitányság a kérelmet megvizsgálta és hiánypótlást írt elő. A Bányavállalkozó án érkezett levelében a hiánypótlást teljesítette. A Bányakapitányság a hiánypótlás után megkereste a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. mellékletében szereplő szakhatóságokat. A szakhatósági állásfoglalások beérkezése után a kérelem elbírálható volt. A bányakapitányság a I. és II. pontok szerinti önálló bányatelkekre osztotta a Nyirád I. bauxit bányatelket. A határozat I.1. és II.1. pontjának rendelkezései a 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 11. (4) bekezdésén alapulnak. A határozat I és II pontjában szereplő (mellékletben) ásványi nyersanyagra vonatkozó adatok az évi XLVIII. tv. (továbbiakban: Bt.) 25. -a alapján üzleti titoknak minősülnek, ezért a határozat ezen részét csak a kérelmező kapja meg. A bányatelek ásványvagyonának megosztása lencsék szerint a nyilvántartásban szereplő mennyiségeknek megfelelően történt. - 7/13 -

8 A rendelkező rész I.4. és II.4. pontja szerinti határpillért a Bányakapitányság, a Bt a és a Vhr. 19. (1) bekezdése alapján, a bányavállalkozó kérelmére és az általa megadott értékeket elfogadva, mert a számítás megfelelő volt, a 12/2003. (III. 14.) GKM rendelet előírásainak figyelembe vételével jelölte ki. Védőpillér kijelölésére nem volt szükség. A bányatelkek határvonala úgy került megállapításra, hogy azok a közutak tengelyétől számított 25 méteres távolságon kívül legyenek, így az utak védelmét a határpillér biztosítja. A Nyirád XXII-bauxit bányatelket érintő Litér-Hévíz 400 kv-os villamos távvezeték oszlopai és ezek védőövezete a bányatelken kívül helyezkednek el. A bánya fő bányaveszélyek szerinti minősítése a Bt. 34. (5) bekezdése alapján történt. [I.6. és II.6. pont] A bányakapitányság az ingatlan igénybevételi tervet a Bt. 26. (3) bekezdése, valamint a 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet 11/A. (10) bekezdés c) pontja figyelembe vételével hagyta jóvá. [I.7. és II.7. pont] A I.8. és II.8. pont a 43/2011. (VIII.18.) NFM rendelet 4. (1) bekezdésén, a I.9. és II.9. pontban tett rendelkezések a Vhr. 12. (2) bekezdésén alapulnak. Az V. pont rendelkezése a Bt. 26/B. (4) bekezdésén alapul. A megállapított bányatelkek területe és a Nyirád I.-bauxit bányatelek területe közötti, csökkentéssel érintett korábbi bányatelek részek olyan területek, amelyek alatt nem volt így jelenleg sincs kitermelhető bauxitvagyon, ezért e területek az új bányatelkekbe nem kerülhettek. Bányászati tevékenység ezeken a helyeken nem folyt, így tájrendezési kötelezettség sem áll fenn. Az érintett szakhatóságok a bányatelek megállapításhoz hozzájárultak. [III. pont]. A szakhatósági állásfoglalások indokolásai: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: T. Cím hivatkozott számú megkereséséhen értesítette a KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (továbbiakban: Felügyelőség), hogy a Veszprémi Bányakapitányságon Nyirád 1. bauxit bányatelek megosztása tárgyában eljárás indult. Mellékelten megküldte a kérelmező által. elkészített bányatelek megosztására vonatkozó dokumentációt. A Felügyelőség a Nyirád I. bauxit védnevű bányatelken belüli Darvastó VII. bauxittelep külfejtéssel történő kitermelésének előzetes vizsgálati eljárását lezáró határozatát a 22960/2010. ügyszámon, 25539/I 1 iktatószámon, az ugyancsak ezen bányatelken belüli Darvastó VIII. bauxittelep külfejtéssel történő kitermelésének előzetes vizsgálati eljárását lezáró határozatát 22961/2010. ügyszámon, 27384/11. iktatószámon adta meg. A határozatok megállapításai, hogy a tervezett tevékenység megvalósulásából jelentős környezeti hatások nem származnak, a tervezett tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött. A jelenlegi bányatelek megosztása azért indokolt, hogy a bauxittelepek kitermelésének előzetes vizsgálati eljárását lezáró határozat bányatelkenként legyen megállapítva. Az érintett területek a Nyirád sérülékeny ivóvízbázis előzetesen lehatárolt hidrogeológiai B védőterületét érintik. A bányatelek megosztása felszín alatti vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból nem kifogásolt. A bányatelek érinti az országosan védett Darvastó lefejtett bauxitlencse természetvédelmi területet (a Darvas-tó lefejtett bauxitlencse természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 106/2007. (XII. 27.) KvV.M rendelet), de nem tartozik a Natura 2000 hálózatba. A természet védelméről szóló évi LIII tv. (továbbiakban: Tvt.) 19. (2) bekezdés szerint a természeti érték igénybevételével járó tevékenység, így különösen a - 8/13 -

9 beruházás, építés, létesítés tervezése, kivitelezése során biztosítani kell, hogy a földtani természeti értékek, valamint a nyilvántartott ásványvagyon csak a lehető legkisebb mértékben károsodjon. A Tvt. 20. (1) bekezdése alapján a bányászati tevékenységet a természeti területek lehető legkisebb mértékű igénybevételével kell folytatni. A felhagyott bányaterületen a felszíni tájsebeket folyamatosan meg kell szüntetni, és - ha lehetséges - természetszerű állapotot kell kialakítani. Természetvédelmi területnek az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területét nevezik, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A védetté nyilvánítás oka, hogy az egykori bauxitbánya a Dunántúli-középhegységre jellemző bauxitképződés nyomait őrzi, valamint a Bakonyban egyedülálló lehetőségként az ahhoz kapcsolódó kőzettípusok és a trópusi őskarsztos (formakincs megőrzésére, bemutatására is alkalmas. A feltárult kőzetfal északkeleti része egyúttal a középső-eocén lutéciai emeletbe tartozó Darvastói Formáció és Szőci Mészkő Formáció országos geológiai alapszelvénye. A földtani természetvédelmi bemutatóhely közelsége miatt nem kizárt, hogy ezen a területrészen is fellelhető majd bemutatásra alkalmas földtani érték. A Tvt. 7. (2) bekezdés d) pontja kimondja, hogy a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges. Az Engedélyes az eljárás igazgatási szolgáltatási díját megfizette, egyéb költség nem merült fel. Az ügyintézési határidő leteltének a napja: október 25. A szakhatósági állásfoglalás ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése értelmében önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. A Felügyelőség a döntését a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 8. (1)- (2) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 66. (1) bekezdés e) pontja, a Magyar Bányászati ás Földtani Hivataltól szóló 267/2006.(XII.31.) Kormányrendelet 4/A. (2) bekezdése és 3. számú melléklet szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 5. (2) bekezdése és I számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. A szakhatósági állásfoglalásom hatósági nyilvántartásba vételéről a 7/2000.(V.l8.) KöM rendelet szerint intézkedtem. Badacsonytomaj Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága, mint első fokon eljáró hatóság kérte tárgyi engedélyezési ügyében szakhatósági állásfoglalásom. A kérelemmel benyújtott dokumentációt tűzvédelmi szempontból felülvizsgáltam. Megállapítottam, hogy az a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat maradéktalanul kielégíti. Erre tekintettel a rendelkező részben foglaltak alapján tettem meg állásfoglalásom. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre tekintettel adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A szakhatóság az ügyintézési határidőt nem lépte túl, az november 22-én telik le. Szakhatósági állásfoglalásom a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. tv a, a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése, valamint a Magyar Bányászati és Földtani - 9/13 -

10 Hivatalról szóló 267/2006. (XU. 20.) Korm. rendelet 4/A (1) bekezdése, 2. sz. mellékletének 1. pontja alapján biztosított jogkörömben - a 11/2007. (IV. 24.) ÖTM rendelet 1. (1) bekezdéséhez tartozó mellékletben meghatározott illetékességi területen eljárva - adtam ki. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal: A kérelmező által benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a bányászati tevékenység természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv /A. -ban előírt módon, határidőn belül adtam ki. A szakhatósági állásfoglalás kiadására hatóságom hatáskörét és illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII.28.) Korm. rendelet állapítja meg. Tapolcai Körzeti Földhivatal: A bányanyitáshoz a Tfvt. 9. (1) bekezdés szerint: Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. Mindezek figyelembe vételével az 1. és 2. pontban előírást tettem. Tárgyi ingatlanokon a termőföld igénybevétele a Tfvt. 10. (1) bekezdés a) pontja alapján végleges más célú hasznosításnak minősül. Tfvt. 11. (1) Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. (2) Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt, valamint azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított. (4) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A becsatolt dokumentációban felsorolt hrsz.-ok az ingatlan-nyilvántartás szerint legelő 6. minőségi osztályú termőföldként vannak nyilvántartva, melynek AK értéke 2,60. A község átlag AK értéke legelő esetében 3,70. A dokumentáció 7.9 pontja szerint, valamint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. VES-1428/2010 számú nyilatkozata alapján a készlettértől a számú útig burkolt, ezen belül 50 m-en szilárd burkolatú utat kell kialakítani. A dokumentációból egyértelműen nem derül ki, hogy a készlettér területe és a kialakítandó út területe az igénybe venni kívánt hrsz.-ok területére esik-e. Amennyiben e területek a felsorolt hrsz.-ok területén kívül valósulnak meg, úgy ezekre a területekre is engedélyeztetni kell a végleges más célú hasznosítást. A becsatolt dokumentációban szereplő Nyirád 0107/6, 0107/11 b, 0107/13 és 0103/9 hrsz.-ú ingatlanok művelési ága kivett, mely jelen bányanyitási eljárásban nem tartozik a Tfvt. hatálya alá. - 10/13 -

11 A dokumentáció Tájrendezési előterv fejezetében telephely felszámolásra is sor kerül. A telephely megszüntetésére irányuló eljárásban a Tfvt. 6. (3) bekezdése alapján a földhivatal hatáskörrel nem rendelkezik. Ugyan csak nem rendelkezik hatáskörrel a földhivatal az erdő művelési ágban nyilvántartott Nyirád 0103/6 és 103/8 hrsz.-ú ingatlanok esetében. A becsatolt mellékleteket áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezett bányanyitás földvédelmi érdekeket nem sért, figyelembe véve a megvalósítandó célt, az földvédelmi szempontból engedélyezhető. A mellékelt dokumentáció alapján, a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkező részben előírtak betartása mellet szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A Tfvt ban előírt szakhatósági közreműködési eljárási díj megfizetésre került. A fellebbezési lehetőséget a évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése zárja ki. Szakhatósági állásfoglalásom a Tfvt. 9. és 14. -án alapul. A Tapolcai Körzeti Földhivatal hatáskörét a termőföldről szóló évi CXXIX. törvény 7. -a, valamint illetékességét a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) kormányrendelet 3. (4) bekezdése alapozza meg. Nyirád Község Jegyzője A szakhatósági hozzájárulás indokolása: A megkereséshez mellélet dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a bányatelek megosztása nem ellentétes Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi környezetvédelméről szóló 6/2001. (V. 11.) Ö. rendeletében foglalt előírásokkal. A település földvédelmét, vízvédelmét, levegővédelmét, zaj- és rezgésvédelmét szabályozó rendelkezésekkel nem ellentétes. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Az ügyintézési határidő leteltének napja: november 22. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatóságom hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A -a, illetékességét a Ket. 21. (1) bekezdés b) és c) pontja állapítja meg. Erdészeti Igazgatóság: A dokumentáció áttanulmányozása során megállapítottam, hogy a 193/1961 KBF szám alatt kialakított Nyirád I.-bauxit védnevű bányatelek szétválasztása és módosítása az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény 77. -a szerinti erdő igénybevétellel nem jár, fakitermelés nem történik. A kialakításra kerülő Nyirád XXII. és Nyirád XXIII.- bauxit védnevű bányatelkek határai a megosztásra szánt Nyirád I.-bauxit védnevű bányatelek határán belül maradnak, a két bányatelek területének összege az összterületnél 2,7598 hektárral kisebb lesz, így a Hatósági nyilvántartásom, az Országos Erdőállomány Adattár (továbbiakban Adattár) alapján a földrészletek egy része kikerülne a bányatelekből: A szakhatósági eljárási díjat (7.500 Ft-ot) a MAL Zrt. (8400 Ajka, Gyártelep hrsz. 598/15.) bányavállalkozó szeptember 19-én befizette. Szakhatósági állásfoglalásomat a Veszprémi Bányakapitányság a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4/A. -a valamint a - 11/13 -

12 közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 44. (2) bekezdése alapján kérte. Szakhatósági állásfoglalásomat a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban Rend.) 12. (4) bekezdésében biztosított hatáskörömben a Ket. 44. (6) bekezdésére figyelemmel adtam ki. Illetékességemet a Rend. 2. (3) bekezdése állapítja meg. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal: A megkeresésben foglaltak megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az érintett bányatelek megosztása, módosítása (csökkentése) a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV törvény 1. (1), 70. (1) a-f), 204. (1) n) pontján alapszik. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 10. pontja, a végzés elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket ának (9) bekezdése tartalmazza. Közlekedési Felügyelőség: A 267/2006 (Xll.20.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján közúti szempontból abban az esetben rendelkezem szakhatósági hatáskörrel, amennyiben a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását, vagy a hozzájárulásában előírt feltételeket sérelmesnek tartja. A megkereséshez csatolt engedélyezési dokumentációban a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Veszprém Megyei Igazgatósága június 21-én kelt, VES-1428/2010. számú közútkezelői nyilatkozatában foglaltak alapján hozzájárulását megadta, Így szakági szakhatósági nyilatkozat kiadása szükségtelen. A fentiek figyelembe vételével a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. tv. 5. -a, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XIl.21.) Korm. rendelet 29. (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóság jogutódja a székhelye szerinti megyei kormányhivatal. A Bányakapitányság a Nyírád I.-bauxit bányatelek módosítását a rendelkező részben foglaltak szerint jóváhagyta a Bt. 26/B. (4) és a Vhr. 12. (4) bekezdésben foglaltak szerint. Ügyintézési határidő a Bt. 43/B. (1) bekezdése alapján 3 hónap, melybe nem számít be a Ket. 33. (3) bekezdés a)-k) pontjában foglalt eljárási cselekmények időtartama. Kérelem beérkezése Hiánypótlás: Szakhatósági szakasz: Ügyintézési határidő: A Bányakapitányság határozatát határidőn belül meghozta. - 12/13 -

13 A Bányakapitányság a határozatát a Bt. 44. (1) a) pontjában és a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdésében biztosított hatáskörében hozta, illetékességét a 267/2006.(XII.20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése és 1. melléklete állapítja meg. A Bányakapitányság a jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdés alapján biztosította. A fellebbezés igazgatási szolgáltatás díjának mértékét és megfizetésének módját az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. (1) bekezdése határozza meg. Veszprém, december 21. dr. Káldi Zoltán bányakapitány A határozatot kapják: 1. MAL Zrt Ajka Gyártelep, 598/15. hrsz. 2. Nyirád község Jegyzője, Nyirád. 3. Veszprém megyei KH Körzeti Földhivatal, Tapolca. 4. Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szfvár. 5. OTH.Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság, Budapest. 6. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala, 1135 Budapest Lehel u Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Badacsonytomaj. 8. Veszprém megyei KH Erdészeti Igazgatósága, Veszprém. 9. Veszprém megyei KH Közlekedési Felügyelőség, Veszprém. 10. Ingatlantulajdonosok A határozatot és a bányatelek térképet kapja jogerőre emelkedés után: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Budapest. - 13/13 -