Gazdaságfejlesztés regionális fejlesztés felzárkózás Magyarországon

Átírás

1 Gazdaságfejlesztés regionális fejlesztés felzárkózás Magyarországon Puch László államtitkár Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium 1

2 Témakörök I. Lemaradás vs. felzárkózás régiók, makrogazdaság II. Regionális helyzet Dél-Dunántúl III. Ösztönzés: eszközök, források IV. Eszközök és források Dál-Dunántúlon

3 I. Lemaradás vs. felzárkózás régiók, makrogazdaság Az 1990-es években a 2004-ben csatlakozott országok mindegyikében nőttek a regionális fejlettségbeli Régiók Egy főre jutó bruttó hazai különbségek termék Okai: a hazai átlag %-ában Gazdasági szerkezet átalakulása (Ipar szerepének csökkenése a szolgáltatások javára, ugyanakkor Közép- 153,7 165,9 az átalakult feldolgozóipar aránya Magyarország ezekben az országokban nagyobb mint az EU-átlaga.) Közép-Dunántúl 97,2 90,5 Az újonnan csatlakozott Nyugat-Dunántúl 114,2 100,3 országokban így az EU-átlaghoz képest is nagy jövedelmi Dél-Dunántúl 75,1 67,5 különbségek alakultak ki, amelyek növekedése nem állt meg az Észak- 64,4 64,0 ezredforduló után sem. Magyarország Magyarországon a regionális jövedelmi eltérések növekedése Észak-Alföld 64,7 63,1 az elmúlt időszakban is folytatódott. Dél-Alföld 73,2 66,23

4 I. Lemaradás vs. felzárkózás régiók, makrogazdaság Amennyiben nem következik be a trade-off, azaz nem indul a régiók közötti különbségek mérséklődésének folyamata, akkor a felzárkózási folyamat megáll. Kiemelt fontosságúak a regionális különbségeket csökkentő politikák és eszközök (pl. kedvezményes hitelek). A szociális feszültségek növekedése esetén a társadalom szociális kohéziója gyengül, ami végeredményben kihathat a hosszú távú gazdasági fejlődés lehetőségeire. A nagyobb országok között Magyarországon a legmagasabb az egyes régiók GDP-je közötti szórás, és ez a különbség nőtt az elmúlt időszakban. Az egy főre jutó GDP regionális megoszlása a nemzetgazdasági átlag %-ában NUTS-3 régiók szintjén Litvánia 11,3 23, Hollandi Spanyolo. Az egy főre jutó GDP regionális megoszlása (NUTS-3 régiók) a nemzetgazdasági átlag %-ában Finno. Szlovénia Franciao. Cseho. Litvánia Olaszo. Ausztria Íro. UK Belgium Portugália Németo. Görögo. Románia Bulgária Szlovákia Horváto. Magyaro. Észto. Lettország Észtország 31,6 41,2 Magyarország 33,4 40,0 Lengyelország.. 29,7 Bulgária 24,4 32,5 Németország 27,3 28,3 Szlovákia 27,2 33,8 Forrás: Eurostat

5 Hosszútávon érvényesülő makrogazdasági felzárkózási folyamat jellemző az újonnan csatlakozott országokban. (Lásd ábrát!) A regionális fejlettségbeli különbségek nőttek, miközben minden régió helyzete javult az uniós átlaghoz képest. (A makrogazdasági felzárkózás hatása). Lásd táblázatot! Legkisebb javulás Dél-Dunántúlon, a legjelentősebb pozitív változás pedig Közép-Magyarországon következett be ,6 Egy főre jutó GDP alakulása Magyarországon (PPS, EU27=100) 53, ,5 64,1 64,9 63, Forrás: Eurostat. I. Lemaradás vs. felzárkózás régiók, makrogazdaság Régiók Közép- Magyarország Egy főre jutó GDP az EU- 27-ek átlagában (PPS) ,7 104,9 Közép-Dunántúl 55,6 60,4 Nyugat-Dunántúl 62,4 63,7 Dél-Dunántúl 44,1 44,6 Észak- Magyarország 38,2 42,3 Észak-Alföld 39,5 40,9 Dél-Alföld 42,1 43,6 Forrás: Eurostat

6 Az országon belüli különbségek növekedése, ami makrogazdasági felzárkózással egyidejűleg megy végbe, nem magyar sajátosság. A korábban felzárkózó országok is (pl. Írország, Spanyolország) hasonló fejlődési pályát jártak be. A felzárkózás első szakaszát a regionális különbségek növekedése, a második, befejező szakaszát pedig a regionális különbségek csökkenése jellemzi. A második szakaszban az ország felzárkózása éppen a korábban lemaradt régiók gyorsuló növekedéséből származik A kérdés, hogy mikor következik be a váltás a folyamatokban, trade-off, és milyen eszközök révén sikerül ezt elérni.? 6

7 II. Regionális helyzet Dél-Dunántúl Beruházások regionális megoszlása (%) A GDP-ben (47,2%) és a beruházásokban (55,5%) továbbra is Közép-Magyarország a meghatározó. Magyar GDP 6,5%-a származik a Dél-Dunántúlról. Dél-Dunántúl alacsony részesedése a beruházásokban az adottságaihoz képest még így is nagyon alacsony. (5,2%!) Ebben a régióban laknak a legkevesebben (2008 elején 960 ezer fő) és egyúttal itt a legalacsonyabb a népsűrűség is (68 fő/km 2 ) Aprótelepülések jellemzik a régiót, Nyugat- Dunántúlt leszámítva itt jut 100 km 2 a legtöbb település (4,6) Dél-Dunántúl gazdasági szerkezetében az országos átlaghoz képest nagyobb szerepet játszik a mezőgazdaság, és kisebbet a feldolgozóipar Közép-Magyarország 55,5 53,9 Közép-Dunántúl 10,3 13,9 Nyugat-Dunántúl 8,1 7,9 Baranya 2,3 2,0 Somogy 1,7 1,8 Tolna 1,1 1,1 Dél-Dunántúl 5,2 5,0 Észak-Magyarország 7,4 6,1 Észak-Alföld 7,2 7,0 Dél-Alföld 6,3 6,2 Magyarországi átlag ,0

8 II. Regionális helyzet Dél-Dunántúl Foglalkoztatási ráta (%) 15 és 74 év közöttiek (2008 II. negyedév) 15 és 64 év közöttiek (2006) Közép-Magyarország 55,6 62,7 Közép-Dunántúl 53,6 61,4 Nyugat-Dunántúl 54,7 62,8 Dél-Dunántúl 45,2 53,6 Észak-Magyarország 43,3 50,4 Észak-Alföld 44,7 51,1 Dél-Alföld 48,2 54,3 Magyarországi átlag 50,2 57,3 Kérdés, hogy a felzárkózás és leszakadás e kettőssége meddig tartható fenn, illetve hogy meddig szükségszerű a regionális diszparitások növekedése. A jövedelmi különbségek mellett a munkavállalás lehetőségei is korlátozottabbak a relatíve rosszul teljesítő régiókban. Dél-Dunántúl ebben a tekintetben jelenleg kedvezőtlen helyzetben van. A jövedelmi különbségek alapvetően az alacsony foglalkoztatási rátából származnak. A legjobban és legrosszabbul teljesítő régiók között kb. 10% a különbség a foglalkoztatási rátában Nyugat-Dunántúl Regionális munkanélküliség (2008 II. negyedév., %) 4,8 5,2 Közép-Dunántúl Országos átlag 7,6 8,4 Dél-Alföld Dél-Dunántúl 10,3 Észak-Alföld 11,4 Észak-Magyarország 13,6 8

9 III. Ösztönzés: eszközök, források A hogyan kérdésre korábban számos válasz született, amelyek döntően az államnak szánt szerep jellegében térnek el egymástól. A liberális válasz: a be nem avatkozás, s így a piaci erők érvényesülhetnek; A keynesi gazdaságpolitika válasza: az aktív közvetlen (ágazati-alapú) gazdaságfejlesztés Ezek az eszközök már nem alkalmazhatók, ennek okai: A gazdaságok nyitottabbá válása nem kedvez az állam közvetlen szerepvállalásának, a szerep döntően a fejlesztéspolitikai prioritások megfogalmazására, a szabályozási környezet és az ösztönzők meghatározására korlátozódik, Az állam gazdaságfejlesztési szerepének átalakulása; A globalizált gazdasági viszonyok mellett gazdaságfejlesztési politikákban előtérbe kerül a piaci feltételeket figyelembe vevő, aktív, de közvetett (döntően a finanszírozási oldalra koncentráló) állami fellépés. Az állam közvetlen beavatkozása ezért célszerűen inkább a szociális kohéziót erősítő intézkedésekre koncentrál. Melyek a stratégiai kérdések a regionális gazdaságfejlesztésben? 9

10 III. Ösztönzés: eszközök, források regionális gazdaságfejlesztés álkérdései 1. Regionális vagy nem regionális fejlesztés? 1. Nemcsak uniós gazdaságfejlesztési prioritás, hanem magyar kényszer is a regionális fejlesztés. 2. Ágazati vagy horizontális fejlesztés? 2. A gazdaságfejlesztés ágazati orientációjának háttérbe szorulása; a technológiai fejlesztések felgyorsulása lehetetlenné teszi kiemelt ágazatok kiemelt fejlesztését; az ágazat-semleges technológiák, mindenhol megjelenő szolgáltatások, infrastruktúrák fejlesztése (pl. közlekedés) hatékony.

11 III. Ösztönzés: eszközök, források regionális gazdaságfejlesztés álkérdései 3. Vissza térítendő vagy nem vissza térítendő támogatások? 3. A vissza térítendő támogatások esetén a vállalkozás kénytelen figyelembe venni a tőkemegtérülésének lehetőségeit, nagyobb a kényszer a hatékony felhasználásra, míg az előbbi esetben nagyobb a lehetősége át nem gondolt, látványos, de hosszabb távon nem üzemeltethető beruházások elindításának. 11

12 III. Ösztönzés: eszközök, források regionális gazdaságfejlesztés álkérdései 4. Kkv-k vagy transznacionális vállalatok? Azaz a foglalkoztatás vagy a technológiai fejlesztés ösztönzése? 4. Nem vagy-vagy, hanem is-is. A KKV-k esetében könnyebb vállalati szinten hatást elérni, de ez nehezen jelentkezik, makrogazdasági vagy regionális szinten. A KKV-k ösztönzésének egyik legfontosabb oka a hazai foglalkoztatás növelése. A TNC-k gazdasági döntéseinek befolyásolásánál a gazdaságfejlesztés lehetőségei korlátozottabbak, ugyanakkor a vállalat által hozott tudásból, tőkéből származó nyereség nagyobb. 12

13 III. Ösztönzés: eszközök, források regionális gazdaságfejlesztés álkérdései 5. Milyen intézményrendszerrel? 5. A magántőke bevonásának kényszere és a gazdaságfejlesztési prioritások érvényesítésének szükségessége hogy bekövetkezzen a trade off az olyan intézmények szerepét értékeli fel, amelyek a pénzügyi szakértelem mellett olyan volument képviselnek, ami lehetővé teszi hatékony külföldi forrásbevonást is. 13

14 III. Ösztönzés: eszközök, források regionális gazdaságfejlesztés álkérdései 6. A globalizált viszonyok melletti hatékony ösztönzés jellemzői: Normatív, piac-konform támogatások ágazat-semleges fejlesztés; tevékenység-alapú ösztönzés, pl. KKV-k, technológia, környezetvédelem, foglalkoztatás, képzés, átképzés támogatás klasszikus fejlesztési banki tevékenység: célja a profit növelésének és a gazdaság fejlesztésének, modernizációjának egyidejű biztosítása; közösségi és piaci forrásokkal egyaránt gazdálkodnak; piac-konform működés (uniós versenypolitikai szempontok figyelembevétele). 14

15 IV. Eszközök és források Dél-Dunántúlon Oktatásfejlesztés Gazdaságfejlesztés Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 Iskola és bölcsöde felújítások Oktatási hálózatok fejlesztése (25 településen 20 milliárd Ft) Ipari parkok, telephelyek, logisztikai központok fejlesztése (9 településen 2,5 milliárd Ft) KKV-k technológiai fejlesztése (7,5 milliárd Ft) K+F és innováció fejlesztése támogatása (Kővágószőlős, Pécs, Szekszárd, Kaposvár, Kisdorog) 5 kulcsprojekt és számos kisvárosi fejlesztés

16 IV. Eszközök és források Dél-Dunántúlon Turisztikai fejlesztések Egészségügyi fejlesztések Szálláshely bővítés döntés Marcali (9,5 milliárd Ft) Komplex turisztikai és egészségturisztikai szolgáltatások (Kaposvár, Barcs, Dombóvár, Magyarhertelend) Balatoni Kiemelt Körzet fejlesztései (külön program) Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Járóbeteg szakellátó központok fejlesztése Csurgó, Sellye, Tab (8-900 millió Ft/település) Integrált mikrotérségi alapfokú egészségügyi és szociális szolgáltató központok fejlesztése

17 IV. Eszközök és források Dél-Dunántúlon Infrastruktúra fejlesztések Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása Hátrányos helyzetű térségek kisvárosainak fejlesztése A kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése Települési bel- és külterületi vízrendezés Közút fejlesztések (ROP, KÖZOP, Útpénztár, NÚP) Kerékpárút fejlesztés ( között 2 Mrd Ft keretösszeg) Akadálymentesítés közintézményeknél (40 településen mintegy 600 millió Ft) Kötvénykibocsátás Mohács 26 millió CHF Baranya Megyei Önkormányzat 20 millió CHF Szigetvár 1 milliárd HUF Siklós 3 milliárd HUF Komló 1,5 milliárd HUF Pécs 6 milliárd HUF Pécsvárad 350 millió HUF (döntés)

18 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!