Társasági adóbevallás Összeállította: Horváth Józsefné

Átírás

1 Társasági adóbevallás 2012 Összeállította: Horváth Józsefné

2 Társaságiadó-alanyok - a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is), az egyesülés és az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet; - a szövetkezet; - az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat; - az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda,az erdőbirtokossági társulat; - a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP); - a vízitársulat;

3 az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár; - a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon; - az európai területi együttműködési csoportosulás; - az egyéni cég. - A külföldi személyek akkor tartoznak a törvény hatálya alá, ha üzletvezetésüknek helye belföldön van

4 Nem alanya a társasági adónak: a Magyar Nemzeti Bank; - a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek; - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.; - a jogszabályban meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatók; a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók; - a pártok; - a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság; - az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősül; - a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is) és diákotthon

5 Bevallásra kötelezettek a Tao. törvény hatálya alá tartozó, a naptári évvel azonos, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó egyszeres és kettős könyvvitelt vezető adózók, a hitelintézetek

6 Besorolás január 1-jétől

7 Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. (2012. december 28- án az MNB árfolyama 291,29 Ft Ft/.) Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni

8 Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi az előzőekben meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a kisvagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól

9 Abban az esetben, ha egy korábban kisvállalkozás minősítése alapján már középvállalkozásnak minősül, akkor még a kisvállalkozásokra vonatkozó szabályokat, kedvezményeket alkalmazhatja. Amennyiben a következő besorolása is középvállalkozás lesz (azaz két egymást követő időszakban azonos a besorolása), akkor kell az új minősítést használni. De igaz ez fordítva is. Egy korábban nagyvállalkozás hiába lesz egyetlen évre kis- vagy középvállalkozás, még nem módosíthat besorolásán

10 A társasági adó mértéke az adóalap 500 millió forintjáig 10%, felette 19% adót kell fizetni

11 Jövedelem-(nyereség-) minimum Minden társasági adóalanynak meg kell vizsgálnia, hogy a nyereség-minimum vagy az általános szabályok szerint adózik

12 Nyereség-minimumot nem alkalmazó adóalanyok köre az MRP szervezete; - a közhasznú társaság, a víziközmű-társulat; - az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár; - a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), a diákotthon; - a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, közhasznú besorolású nonprofit gazdasági társaság; - azon adózók, amelyek az előtársasági adó évüket és az azt követő adóévükben vannak

13 Nyereség-minimum vizsgálata: a társaság adózás előtti eredménye, illetve az adóalapja közül a nagyobb összeg eléri-e a törvényben leírtak szerint megállapított jövedelem- (nyereség-) minimumot, vagy nem

14 Az adózó választhat: - nyilatkozatot tesz, - nem tesz nyilatkozatot és megfizeti a minimum-nyereség után a társasági adót

15 Nyereség-minimum alap számítása: + az értékesítés nettó árbevételéből, + az egyéb bevételekből, + a pénzügyi műveletek bevételeiből, + a rendkívüli bevételekből. - ELÁBÉ - közvetített szolgáltatás Korrigált egyenleg 2 %-a után kell megfizetni a 10 % vagy 19 % társasági adót

16 Csökkenti az összes bevételt az előzőeken kívül: a jogelőd tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként az adóévben elszámolt bevétel; az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel; a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség

17 Növeli az összes bevételt: a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adó évében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő tételként; az átvevő társaság az átruházó nyilatkozata alapján az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel

18 Közvetített szolgáltatás Tao törvény szerint: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nem csak a saját, ha nem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható

19 Felhívom a figyelmet!, hogy az alvállalkozók bevonásával igénybe vett teljesítmények (alvállalkozói díjak) nem sorolhatók a közvetített szolgáltatások körébe, így nem csökkentik a nyereség-minimum megállapításánál az adóalapot. Nem vonható le pl. az az összeg, amelyet az építési vállalkozó az egyes részmunkálatok elvégzéséért más vállalkozónak fizet ki (pl. festés-mázolás, vagy burkolás), mert ebben az esetben nem a festés-mázolás, vagy burkolás szolgáltatást közvetíti a vállalkozó, hanem egy komplett kivitelezési szolgáltatást

20 Áfa törvény szerint: egy adott szolgáltatás akkor tekinthető közvetített szolgáltatásnak, ha annak nyújtásában az adóalany a saját nevében, de más javára jár el, vagyis az adott szolgáltatásnak változatlan formában igénybe vevője és nyújtója is egyben (pl. szállítás, közüzemi díjak, telefonhasználat továbbszámlázása)

21 Iparűzési adó szempontjából: közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített(továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adó alany nem csak a saját, ha nem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható

22 Veszteségelhatárolás 2012-es adóévtől az adóalap 50%-áig lehet csökkentéssel élni, tehát még a veszteség levonás előtti adóalap 50%- áig lehet a csökkentéssel élni. [17. (2) bek.]. Tehát lassabban lehet az elhatárolt veszteséget felhasználni. A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózóknál, akik számára eddig is lehetőség volt, hogy a megelőző 2 adóév adóalapjának a terhére éljenek a felhasználással, ez a lehetőség megmarad, de ott is korlát lép be, ott nem az adóalap 50%-áig, hanem az adózás előtti eredmény 30%-át lehet visszamenőlegesen a megelőző 2 adóévnél érvényesíteni

23 az adózás előtti eredményt (adóalapot) módosító tételnek a felmérésekor a következőkre kell figyelni: Az elhatárolt veszteség összege a keletkezés éve szerint, kiemelve belőle a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteséget, és azt a veszteséget, amelyre a társasági adótörvény átmeneti előírásai3 vonatkoznak. A folyamatosan működő, átalakulással az adóévben nem érintett és részesedését a szabályozott piacra (2001. évi CXX tv) be nem vezetett adózó tulajdonosi szerkezete változott vagy nem változott az adóévben, = ha nem változott nincs korlátozva vagy feltételhez kötve az elhatárolt veszteség leírása, = ha változott, akkor vizsgálandó, hogy szerzett-e benne adózónak(tao 4. ) minősülő személy (amelynek részesedését nem vezették be az elismert piacra) többségi befolyást (Ptk. 685/B), ha nem, akkor szintén nincs korlátozás, = ha igen, akkor meg kell nézni, hogy ezen adózó a megelőző két adóévben folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban állt-e az adózóval vagy jogelődjével, ha igen, akkor nincs korlátozás, = ha a többségi befolyást szerző (részesedését az elismert piacra részben sem bevezetett) adózó nem volt az adózó kapcsolt vállalkozása a megelőző két adóévben, akkor arra kell figyelemmel lenni, hogy a tulajdonos változást követő két adóévben érte el bevételt az adózó és jelentősen változott-e a tevékenységének a természete

24 Az átalakulással létrejött jogutódban szerzett-e (vagy rendelkezik-e) valamely tag, részvényes (tag) közvetlenül vagy közvetve többségi befolyást (Ptk. 685/B. ), = ha nem, akkor a jogelődnél keletkezett veszteség (az adóalap 50 %-áig, kivéve, ha az elhatárolt veszteségre valamelyik átmeneti előírás vonatkozik) leírható, = ha igen, akkor meg kell nézni, hogy a többségi befolyást szerző (megtartó) tag vagy e tag kapcsolt vállalkozása a jogelőddel az átalakulás napját megelőző napon kapcsolt vállalkozási viszonyban állt, vagy nem, ha igen akkor a veszteség leírás érvényesíthető, de ekkor is feltétel, hogy a jogutód társaság (kiválás esetén a kiváló társaság) az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből (ide nem értve a vagyonkezelési tevékenységet) bevételt, árbevételt szerez

25 Adott támogatás tisztázandó, hogy: támogatásnak számít a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, a véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó

26 Az adott (ráfordításként elszámolt támogatás) akkor elismert, azaz, akkor nem kell vele növelni az adóalapot, ha az adózó rendelkezik a mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolással, az előadóművészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolással, a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolással, attól függően, hogy milyen célt támogatott,

27 a támogatást adomány(tao tv. 4. ) címen adta és rendelkezik a kedvezményezett (a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője) által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, a támogatást jogszabály alapján adta,

28 a támogatás nyújtása magánszemélynek nem minősülő belföldi illetőségű részére történt, de az adózó részére a kedvezményezett nyilatkozott (az a biztos, ha e nyilatkozat már a feltöltési kötelezettség esedékességekor rendelkezésre állt), hogy a juttatás adóévében az eredmény ezen a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív (e nyilatkozatot, a beszámoló elkészítését követően újabb nyilatkozattal meg kell erősíteni, de ez nyilván a feltöltési kötelezettségnél csak vélelmezhető)

29 - Biztosan növeli az adóalapot az adott támogatás, ha azt az adózó az adóévben nem adomány céljából külföldi személynek vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére nyújtotta

30 2012-től bevezetett adóalap módosító tételek Jogdíjbevételre jogosító immateriális javak elidegenítése, apportálása Az adóalap csökkentésnél (amely a nevezett gazdasági esemény során elért nyereséggel azonos) a szellemi termékek(sztv. 25..) és a vagyoni értékű jogok(sztv. 25.,) közül azok minősülnek jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágnak, amelyeknél hasznosítás esetén a társasági adótörvény szerinti jogdíjbevételre lehet, vagy lehetne szert tenni

31 Ha az adózó 2012-ben ilyen immateriális jószágot szerzett be, akkor lehetősége volt ezt bejelenteni az adóhatóságnak, de ha azt még ebben az évben eladta vagy apportálta vagy bármely más okból kikerült az eszközei közül, akkor csak adóalap növelési kötelezettsége keletkezhet. Ennek mértéke a gazdasági esemény következményeként elszámolt ráfordításnak (amely az eszköz könyv szerinti értéke) az elért bevételt meghaladó része

32 Ha az adózó már korábban rendelkezett (vagy akár 2012-ben szerezte be, de nem jelentette be az adóhatóságnak) jogdíjbevételre jogosító immateriális dologgal, és ezt ebben az évben eladta vagy apportálta nyereséggel, akkor ezt a nyereséget levonhatja az adóalapból, de ezzel azonos összegben lekötött tartalékot kell kimutatnia a 2012-es beszámolóban, amelyet 3 adóéven belül jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág beszerzésére fel kell használni. Ha ez utóbbit nem vállalja (nem tervezi az adózó), akkor le kell mondania az adóalap csökkentésről, mivel legkésőbb 3 adóév elteltével, késedelmi pótlékkal növelten kell az adót visszafizetni

33 Saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység a tevékenység közvetlen költéségének a kapott támogatással és az egyéni vállalkozótól vagy más társasági adóalanytól akár közvetve igénybevett K+F szolgáltatás értékével csökkentett összeg adóalapból történő levonását jelenti a következőkre kell figyelemmel lenni: saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység a társasági adótörvény fogalmai szerint, ha azt az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzi, vagy más személy megrendelésére teljesíti, vagy a kutatást kutatásfejlesztési megállapodás(2004. évi CXXXIV tv. 4. ) alapján végzők egymás között megosztják a K+F közvetlen költségeket

34 E rendelkezés alkalmazásában kutatásfejlesztési megállapodás többek között az egyik fél által végzett és egy finanszírozó fél által finanszírozott kutatás-fejlesztés is, ahol a finanszírozó fél maga nem végez kutatásfejlesztési tevékenységet. Ha az adózó és a K+F nem kapcsolódik a vállalkozási-, a bevételszerző tevékenységéhez, akkor a közvetlen költség növeli az adóalapot,

35 ha az adózó nem belföldi illetőségű társasági adóalanytól vagy egyéni vállalkozótól vett igénybe közvetlenül K+F szolgáltatást, hanem külfölditől vagy költségvetési szervtől (egyetem, kutató intézet), akkor a közvetlen költségnek az igénybevett szolgáltatással egyező összegére az adóalap csökkentés csak akkor érvényesíthető, ha a szolgáltatást teljesítő nyilatkozik arról, hogy a megrendelés teljesítéséhez nem vette igénybe más társasági adóalany (belföldi illetőségű adózó, külföldi vállalkozó belföldi telephelye) vagy egyéni vállalkozó szolgáltatását

36 Alultőkésítés Az alultőkésítés azt jelenti, hogy a kötelezettségek átlagosan meghaladják az átlagos saját tőke háromszorosát. Ilyenkor a kötelezettségekre jutó kamat arányos része növeli az adóalapot

37 2012-től a szabályozásban két lényeges változás történt: a kamattal azonosan kell kezelni a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettséghez kapcsolódóan, az adózó által a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésben a szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazása miatt csökkentésként figyelembe vett összeget is, a kötelezettség adóévi napi átlagos állománya csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével, amely csökkentés független attól, hogy a követelés lejárt vagy még nem esedékes, továbbá független attól is hogy milyen okból áll fenn a mérleg fordulónapon

38 Például, ha egy december 5-én teljesített áruszállítás miatt a mérlegben 1000 ezer forint (függetlenül attól, hogy még nem esedékes vagy már lejárt) követelés áll fenn, annak napi átlagos állománya 2012-ben / = forint, amellyel a kötelezettség napi átlagos állománya csökkenthető

39 Adókedvezmény a K+F közvetlen bérköltség és a szoftverfejlesztő bére arányában Átmeneti előírás alapján a adóévi adóból még visszatartható a számított adó 70 százalékáig a adóévekben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százalékának 25 százaléka és e mellett a ben adóhiányában nem érvényesített rész

40 A bérköltség elszámolásának adóéve utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó az előzőeken felül a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel ben elszámolt bérköltség 15 százalékának 25 százalékát is érvényesítheti és ha nem volt az említett adóévekben az igénybevételhez elegendő adója az igénybe nem vett összeg is érvényesíthető (természetesen együtt is csak az adó 70 százalékáig). Ennél az adókedvezménynél azt is meg kell vizsgálni, hogy mivel az adókedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül hogy a csekély összegű támogatási keretet nem merítette-e ki az adózó

41 Az adókedvezmények igénybevétele független attól, hogy az adózó az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeivel csökkentette adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor

42 Filmgyártás, előadó-művészeti szervezet támogatása, látványcsapatsport támogatása A felsorolt jogcímeken adott támogatások amellett, hogy a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségként történő minősítéséhez nem kell a kedvezményezett nyilatkozata arról, hogy a támogatás nélkül nem lenne az adózás előtti eredménye negatív az adóból adókedvezményként is igénybe vehetők az adó 70 százalékáig

43 Az adókedvezmény érvényesítéséhez azonban minden esetben rendelkeznie kell az adózónak támogatási igazolással.(tao tv. 4. ) Látványcsapatsport támogatása esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele az is, hogy a támogatási igazolásban meghatározott összeg átutalását igazoló banki bizonylatot az állami adóhatóság részére megküldje a támogató. Erre a vonatkozó kormányrendelet(107/2011, korm.r.7. ) 8 napos határidőt ír elő

44 Átalakulás Az átalakuláshoz kapcsolódó adózás előtti eredmény módosítások többsége akkor merül fel, illetve egyes korrekciós tételeket akkor nem kell alkalmazni, ha az átalakulás kedvezményezett(tao.tv. 4. ) Ez vonatkozik a jogelőd tagjának adóalap csökkentésére, amely összeg a jogutódban szerzett részesedés értékének a kivezetett részesedés (könyv szerinti vagy bekerülési) értékét meghaladó része

45 A módosító tételek egy részénél azonban további feltételnek is meg kell felelni, így: Az átalakuló társaságnál a tárgyi eszközök és immateriális javak átalakulás miatti kivezetésére tekintettel az együttes számított nyilvántartási értékük együttes könyv szerinti értéküket meghaladó részével akkor nem csökkenthető, illetve együttes könyv szerinti értékük együttes számított nyilvántartási értéket meghaladó részével akkor nem kell növelni az adóalapot, ha az átalakulás kedvezményezett és a jogelőd és a jogutód a társasági adótörvényben előírt egyéb feltételeket(tao. Tv. 16. ) is teljesíti

46 A jogelődnek akkor nem az átértékelési különbözettel növelni az adóalapot, ha a jogelőd és a jogutód a társasági adótörvényben előírt egyéb feltételeket(tao tv. 16. ) is teljesíti

47 Az adózás előtti eredményt csökkenti a kapott jogdíj alapján az adó évi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50%-a. A jogdíj fogalmát a Tao. tv. 4. -ának 20. pontja szabályozza. A fogalom szerint szerzői jog által védett mű esetében (a szoftver ilyennek számít) jogdíj: a) a szabadalom, a más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás és a know how hasznosítási engedélye, b) a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok használati engedélye, c) a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye,

48 Az adózás előtti eredményt csökkenti az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén 1. az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel), kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra, 2. az adó évben el számolt bevétel, de legfeljebb a 8. (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg

49 Fejlesztési tartalék: Az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adó évi adózás előtti nyereség 50%-a és legfeljebb adó éven ként 500 millió forint

50 a as adóévekre képzett, de még fel nem használt fejlesztési tartalékokra a hatéves határidőt kell vizsgálni, míg már a 2009-es évtől képzett fejlesztési tartaléknál marad a négyéves kötelezettség

51 Képzés éve Beruházás idôkorlátja Szankciós teher Erre kell az idén figyelni!

52 Az adózás előtti eredményt csökkenti a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál. Ezek felújítását támogatja a törvény azzal, hogy az értéknövelő beruházások értékével -amelyeket az ingatlanra rá kell aktiválni - még egyszer, a beruházás évében az adóalapból levonhatjuk

53 Értékcsökkenés Az értékcsökkenés elszámolását az Sztv. és a Tao. törvény eltérő módon szabályozza. Ezt a különbséget kell korrigálni a bevallásban azzal, hogy az Sztv. szerinti értékcsökkenéssel adóalapot kell emelni, míg a Tao. törvény szerinti értékcsökkenéssel adóalapot lehet csökkenteni

54 Az adózás előtti eredményt növeli az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél és pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege

55 Az adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll

56 Az adózás előtti eredményt csökkenti a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben. Az adózás előtti eredményt növeli a forintról devizára, devizáról forintra vagy devizáról más devizára való áttérés során a tőketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben

57 Beruházási kedvezmény Az adózás előtti eredményt csökkenti az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál ha igény be kívánja venni a kedvezményt a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11) (12) bekezdésben foglaltakra

58 A kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózók élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az adóévben elszámolt, korábban még használatba nem vett eszközök beruházási értéke után (ideértve a pénzügyi lízinget is) adóalap-csökkentő kedvezményt vegyenek igénybe. Az adózás előtti eredmény csökkentése csak lehetőség, nem kötelezettség! Ha a kedvezményt a bevallásban nem vesszük igénybe, akkor az önellenőrzéssel már nem érvényesíthető

59 Ha a kedvezményt az adózó igénybe kívánja venni, akkor csökkenti az adóalapját: - a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá - az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint - az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke után

60 A kedvezmény nem alkalmazható viszont az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó a kedvezményt igénybe vette

61 Az adó alap-csökkentő összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek az általános társaságiadó-kulccsal (a pozitív adóalap 10 vagy 19%-a) számított értéke azonban az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül

62 Fontos, hogy a kedvezményt csak az alkalmazhatja, akinek az adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrésztulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ide értve az MRP-t is) volt. Nem kizáró ok tehát a saját üzletrész birtoklása (amikor az adózó részben saját tulajdonosa is), de ezen kívül nem lehet a tagok között csak magánszemély!

63 a kedvezményezett átalakulás, a kedvezményezett eszközátruházás, valamint a kedvezményezett részvénycsere

64 Ellenőrzések hatása Adóalap-csökkentő tételként kell szerepeltetni az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított jelentősnek nem minősülő adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként, vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeget. Az Sztv. szerint az ellenőrzés során megállapított társaságiadó-többlet összegét nem lehet az adózás előtti eredmény részét képező bevételként elszámolni

65 Adókedvezmények Kis- és közép vállalkozások kamat kedvezménye Fejlesztési adó kedvezmény, A sport támogatása, Filmgyártás, előadó-művészeti szervezet támogatása

66 De minimis támogatások a társasági adóban A de minimis támogatás csekély összegű támogatást jelent. Összeghatár: bármely három adóévben maximum 200 ezer euró összegű de minimis támogatás (a közúti szállítás terén működő vállalkozás részére ugyanez az értékhatár 100 ezer euró). Összeszámítási kötelezettség: az érvényesíthető támogatás összegét az összes de minimis támogatás összeszámításával kell meghatározni

67 A társasági adóban nevesített de minimis támogatások: 2005-tôl a mikro- és kisvállalkozások által létszámnövelés alapján érvényesíthető adóalapkedvezménye [Tao. tv. 7. (1) be kezdés y) pont], 2004-tôl a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye [Tao. tv. 7. (1) bekezdés zs) pont],

68 tôl a leghátrányosabb térségek közé sorolt térségben, településen a 100%-os értékcsökkenési leírási lehetőség [Tao. tv. 1. számú melléklet 14. pont], tól a 10%-os adó mérték alá tartozó adó alap 9%-a [Tao. tv. 19. (4) be kezdés], de ezt 2010-ben csak az első félévre kell alkalmazni, a második félévben a tao-kulcs feltételek nélkül 10%, től megkötött hitelszerződés alapján a kisés középvállalkozások által érvényesített adó kedvezmény [Tao. tv. 22/A ],

69 tól az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 15%-ának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe az adóévben és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, azzal, hogy a megelőző adóév(ek)ben adóhiányában nem érvényesített adókedvezmény az említett időszakon belül igénybe vehető [Tao. tv. 22. (10) be kezdés], tôl a szövetkezeti közösségi alap képzése arányában érvényesített adókedvezmény [Tao. tv. 22. (14) be kezdés]

70 bevallások 1229 a társasági adóról 1243 az EVA kettős könyvvitelt vezető társaságokról HIPA bevallás

71 1243-as bevallás az Sztv. hatálya alá tartozó adóalany esetében május 31. Az egyszerűsített vállalkozói adó összegének megállapítása Az adóévben megszerzett összes bevétel. (Bevétel az Sztv. hatálya alá tartozó adóalany esetében az Sztv. rendelkezései szerint elszámolt -a beszámoló eredménykimutatásában kimutatottárbevétel, bevétel)

72 Összes bevételt (eva alapját) növelő tételek Kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel Kapott előleg összege Passzív időbeli elhatárolás összege Megszűnésig meg nem szerzett bevétel Egyéb, az összes bevételt növelő összeg (Ide írja az Sztv. hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a bejelentés adóévét követő első adóévben az adóévet megelőző üzleti évre készített egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között kimutatott bevételt)

73 Összes bevételt (eva alapját) csökkentő tételek A kapott előlegből elszámolt vagy visszafizetett összeg Aktív időbeli elhatárolás összege Egyéb, az összes bevételt csökkentő összeg (Ide írja a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgyak károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel károkozótól, annak felelősségbiztosítójától, vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összegét)

74

75 HIPA bevallás Helyi iparűzési adó bevallása - minden adóalanynak május előlegfizetés március 15. szeptember 15. december 20. feltöltési kötelezettség Előleg bevallási kötelezett, mint a tao

76 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Horváth Józsefné