Társasági adó T/ számú törvényjavaslat

Átírás

1 Társasági adó T/ számú törvényjavaslat

2 Bevallás Társasági adó számú bevallás - az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja május EVA bevallás - utoljára a 2013-ban az eva szerinti adózást vagy a kata szerinti adózást vagy a kiva szerinti adózást választó adózónál május 31. (társasági adó) számú bevallás - először a 2014-ben választott eva, kata, kiva esetén a társasági adókötelezettségről számú bevallás üzleti év utolsó hónapjának 20. napja december 20., ha társasági adóelőleg feltöltés bevallása innovációs járulék-előleg feltöltés bevallása - XX01. számú bevallás helyett külön nyomtatvány lesz - nonprofit szervezetek nyilatkozata: X -szelés május 31. (nem február 25.) Ácsné M. J

3 Adózó döntése szerint bejelenthető Bejelentett részesedés A cég által a B cégben szerzett legalább 10 százalék mértékű, valamint minden további megszerzett részesedés, feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését (ide nem értve a részesedés értékének a növekedését) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak (jogvesztő határidő). A 10 százalékot meghaladóan szerzett részesedés bejelentésének feltétele, hogy az adózó a legalább 10 százalékos mértékű részesedését bejelentette az adóhatósághoz éig: minimális részesedés-szerzés mértéke 30% és a bejelentésre nyitva álló jogvesztő határidő: 60 nap Tao. tv pont Ácsné M. J

4 Építkezés befejezésének napja Építkezés befejezésének napja: (telephely keletkezéséhez) a használatbavételi, fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja, a használatbavétel tudomásulvételének a napja, alvállalkozó esetében az általa végzett tevékenység befejezésének a napja 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet: az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba egyes használatbavételi engedélyhez kötött építmények kivételével az építési engedélyhez kötött építmény, építményrész. Tao. tv pont Ácsné M. J

5 Ingatlannal rendelkező társaság Ingatlannal rendelkező társaság: az adózó, amennyiben 1. a beszámolójában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen [csoport], az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék és 2. tagja, vagy a csoport valamelyikének tagja az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel Magyarországnak - nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye, vagy - ha van egyezménye, az az árfolyamnyereség Mo-n történő adóztatását teszi lehetővé éig: mérlegfordulónapi piaci érték Tao. tv /a. pont Ácsné M. J

6 Bejelentett immateriális jószág Bejelentett immateriális jószág kivezetésén realizált nyereség A bejelentett immateriális jószág értékesítése, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részével az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét egyéb feltételek (1 éves tartási idő) teljesülése mellett, ha a bejelentés adóévét megelőző adóévben az ugyanazon immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó eredménynek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett összegére tekintettel nem csökkentette az adózás előtti eredményét. Például: az adózó a 2013-ban vásárolt és bejelentett, 2014-ben eladott A eszköz nyereségével nem csökkenthet, ha ugyanezen A eszköz (korábbi, évi) eladásából származó nyereségének lekötött tartalékba átvezetett összegéből (amellyel csökkentette is az eredményét 2012-ben) vásárolta vissza 2013-ban az A eszközt. Tao. tv. 7. (1) bekezdés e) pont Ácsné M. J

7 Telephely Külföldi személynél belföldi telephelyet keletkeztet: ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (együtt: ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése. Tao. tv pont d) alpont Ácsné M. J

8 Közhasznú civil szervezetek? Amikor a közhasznú szervezetre nem alkalmazhatóak a közhasznú szervezetre előírtak - 5. (7) bekezdés: az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, a felsőoktatási intézmény, a nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték, vagy amely adóévben a Civil tv.* szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül (11) bekezdés: Abban az adóévben, amelyben az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület a Civil tv. szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társasági adó alapja az (1)-(10) bekezdéstől eltérően az adózás előtti eredmény, módosítva a ban, a 16. -ban, a 18. -ban és a 28. -ban, valamint a VII. Fejezetben foglaltakkal (4) bekezdés: Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, ha az adóév utolsó napján ilyen jogalanynak minősül, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, az MRP, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, a szociális szövetkezet, továbbá a vízitársulat és a külföldi vállalkozó az (1) (2) bekezdés rendelkezéseit a ok figyelembevételével alkalmazza, feltéve, hogy a Civil tv. megfelelő alkalmazásával elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek nem minősül. Ácsné M. J *Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

9 Tao. tv. 13A. (7) bekezdés Közhasznú nonprofit gazdasági társaság? Az adóalap megállapításánál: a közhasznú jogállás megszűnésére előírt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az adóévben, amelyben a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a Civil tv. szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül. Ácsné M. J

10 K+F kedvezmény cégcsoport tagjai közötti megosztása Új kedvezmény Az adózás előtti eredményt csökkenti az adózó választása szerint a kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenységének közvetlen költségére tekintettel a t) pont szerint megállapított, de választása szerint nem érvényesített összeg azzal, hogy a 3. sz. melléklet A) rész 15. pontja szerinti körülmények fennállását az adózó vonatkozásában is vizsgálni kell. Előzőek akkor alkalmazhatóak, ha az adózó rendelkezik az adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint az összegre tekintettel az adózó(k) által érvényesíthető összeget. A kapcsolt vállalkozás által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg a nyilatkozat kiállítója által a t) pont alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett a társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett. (Fentiek nem vonatkoznak a 7. (17) bekezdés szerinti összegre) Tao. tv. 7. (1) bekezdés w) pont, (21) bekezdés Ácsné M. J

11 Példa K+F kedvezmény megosztása A, B és C kapcsolt vállalkozások, és B elszámol 100 K+F közvetlen költséget 2014-ben 1.) Először B választhat, hogy a saját tevékenysége körében végzett K+F 100 költségével igénybe veszi-e a t) szerinti kedvezményt. Ha úgy dönt, hogy nem, vagy csak egy részét, akkor nyilatkozat útján átadhat a kapcsoltjainak. 2.) B a 100 költségből átad A -nak 20-at, C -nek 30-at, tehát megtart magának 50-et. 3.) A és C eldönti, hogy elfogadja-e, azaz választásuk szerint vagy csökkentenek a w) alapján, vagy nem. ( A és C akkor nem fogadja el, ha nem kapcsolódik a vállalkozási tevékenységükhöz; de akkor felesleges B -nek átadnia.). 4.) Ha A és C elfogadja [és nekik maguknak nincs t) szerinti költségük], akkor "A" 20-szal csökkent a w) alapján "C" 30-cal csökkent a w) alapján és "A" 50-nel csökkent a t) alapján. 5.) B -nél kerülhet elszámolásra a közvetlen költség teljes összege, azaz B adózás előtti eredményét mérsékli a még 50 csökkentő tételt is érvényesíthet. Ácsné M. J

12 KKV beruházási adóalap-csökkentő kedvezmény Az adóév utolsó napján KKV-nak minősülő adózónál ha igénybe kívánja venni a kedvezményt a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11) (12) bekezdésben foglaltakra. Tao. tv. 7. (1) bekezdés zs) pont Ácsné M. J

13 Nem jelentős összegű hiba A nem jelentős összegű hiba új lehetőség szerinti kezelése 8. (8) bekezdés szerint: az (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. 8. (1) bekezdés p): az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg. Tao. tv. 8. (8) bekezdés Ácsné M. J

14 Példa nem jelentős összegű hiba Az adózót választási lehetőség illeti meg abban az esetben, ha a javára mutatkozik a korábbi adóévek adózás előtti eredményét csökkentő különbözet (számviteli önellenőrzés). Például: ha az adózó 2014-ben talál évi el nem számolt költségszámlát, vagy 2010-re bevételi többletet tár fel, amely nem jelentős összegű, akkor eldöntheti, hogy: a) a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló (2014. évi) adóbevallásában veszi figyelembe (ekkor nem önellenőrzi a évi bevallását, nem kell alkalmaznia az adóalap növelő tételt), vagy b) önellenőrzi a évi bevallását (pótlékmentesen) és megnöveli a évi adózás előtti eredményét. Az adózó az a) szerinti rendezést csak akkor választhatja, ha a nem jelentős összegű hibával érintett (2010.) évi adóalapja több, mint a nem jelentős összegű hiba összege. Ácsné M. J

15 Veszteségleírás beolvadásnál A 17. (7) bekezdés rendelkezik átalakulások esetén a jogelődnél keletkezett veszteségnek a jogutód általi érvényesítéséről. Kiegészül a szabály beolvadásnál a jogutódra vonatkozóan: a jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti., de már 2013-ra is alkalmazható. Tao. tv. 17. (7) bekezdés Ácsné M. J

16 KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény Az adókedvezmény mértéke [22/A. (2) bekezdés], a december 31-ét követően és december 31-éig megkötött szerződés alapján igénybe vett (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, a december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka. Tao. tv. 22/A. (2) bekezdés Ácsné M. J

17 Látvány-csapatsport támogatása Változás az alaptámogatás utáni adókedvezmény igénybevételére biztosított időszak terén Az adókedvezmény (támogatás éve + 3 adóév helyett): a támogatás adóéve és az azt követő adóévek, de utoljára a támogatás naptári évét követő 6. naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe. Tao. tv. 22/C. Ácsné M. J

18 Látvány-csapatsport támogatása Változás a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kedvezményezettje tekintetében A kiegészítő sportfejlesztési támogatás az adózó döntése szerint: a) azon országos sportági szakszövetségnek nyújtható, amelynek sportágát az adózó alaptámogatásban részesítette (változatlanul), vagy b) a sportszervezetnek, közhasznú alapítványnak nyújtható, amelynek az alaptámogatást is átutalta. A támogatások fogadására szolgáló fizetési számlát meg kell határozni - alaptámogatás esetén a támogatási igazolásban, - kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetén a szponzori vagy támogatási szerződésben. Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem a szakszövetség, akkor a támogatónak a szponzori vagy támogatási szerződés egy eredeti példányát a megkötését követő 8 napon belül meg kell küldenie az érintett sportág szerinti szakszövetség részére (esetleges elmulasztása nem érinti az adókedvezményre jogosultságot). Ácsné M. J

19 Filmgyártás, előadó-művészeti szervezet támogatása Az adókedvezmény feltétel-rendszere átalakul. Az új szabályokat jei hatállyal a ét követően nyújtott támogatásokra kell alkalmazni. A látvány-csapatsportok támogatási rendszerének mintájára a filmgyártás, valamint az előadó-művészeti szervezet támogatása esetén is: - bevezetésre kerül a kiegészítő támogatás rendszere - meghosszabbodik az adókedvezmény igénybevételi időszaka. Ugyanazok a feltételek, mint a sportcélú támogatásoknál. Ácsné M. J

20 Filmgyártás, előadó-művészeti szervezet támogatása A kiegészítő támogatásra az adózó döntése szerint: filmgyártás támogatása esetén vagy a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt., vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő filmalkotás filmelőállítója jogosult; előadó-művészeti szervezet támogatása esetén pedig vagy az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény szerint központi költségvetési támogatás nyújtására jogosult minisztérium, vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadóművészeti szervezet jogosult. Az átutalt összegről nincs bejelentési kötelezettség a NAV felé. Ácsné M. J

21 Elismert költség az adóalapnál Éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel kapott nyugta alapján elszámolt költség, ráfordítás, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevétele a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik. Tao. tv. 3. sz. mell. B rész 21. pont Ácsné M. J

22 Köszönöm a figyelmüket!