A BUDAPESTI ÉS PEST MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA ELNÖKSÉGÉNEK ÉVI BESZÁMOLÓJA

Átírás

1 A BUDAPESTI ÉS PEST MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA ELNÖKSÉGÉNEK ÉVI BESZÁMOLÓJA A MÁJUS 11 -I KÜLDÖTTGYŰLÉSRE

2 2

3 BUDAPESTI ÉS PEST MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA mottó: Több mérnököt Magyarországnak, több magyar mérnöki tudást Európának, több magyar mérnöki tudást a világnak! 1. Bevezetés A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara a legnagyobb létszámú területi mérnöki kamara köztestület. A köztestület fogalmát minden köztestületre vonatkozóan a PTK a (1959. IV. törvény) szabályozza. A köztestületet önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet törvény hoz létre. Ennek megfelelően: az önkormányzatiság, amely azt jelenti, hogy a köztestület önálló belső szervezeti rendje alapján dönt a köztestület irányításáról, illetve szervezi a tagság működését. A köztestület közfeladatot lát el, ami azt jelenti, hogy általános társadalmi célok megvalósítását foglalja magában tevékenysége. A kamarai törvény (1996. évi LVIII.) részletezi a kamara közfeladatait. A kamarai törvény célja, hogy a mérnöki és építészeti tevékenység gyakorlásának engedélyezését és felügyeletét az államigazgatásból a szakma önkormányzatával működő, a Ptk ának alapján álló köztestülethez telepítse át. Ez a szabályozás ahhoz a jogalkotási folyamathoz kapcsolódik, amely az önálló szellemi tevékenységet folytatók jogállását a piacgazdaság követelményeihez igazítja. (A hazai előzményekhez tartozik az ügyvédi, a közjegyzői, az orvosi, a gyógyszerészeti és a szabadalmi ügyvivői kamarák köztestületként való létrehozása.) A hazai, a nemzetközi és az Európai Közösségi gyakorlat azokban a szakmákban hozott létre köztestületi hatáskörrel működő szakmai kamarákat, amely tevékenységekre elsősorban az jellemző, hogy individuálisak, azaz a tevékenységet a szakember (pl. mérnök, építész, ügyvéd, orvos stb.) alapvetően maga folytatja és eredményét személyes képessége, munkája határozza meg; a megbízó (ügyfél) és a szakember között bizalmi viszonyt feltételez; a tevékenység jelentős élet és vagyonbiztonsági, környezeti, erkölcsi, anyagi illetve kulturális értékhez kapcsolódik. A törvény szerint a mérnöki tervezői illetve szakértői tevékenység csak kamarai tagsági viszony keretében végezhető. A kötelező tagság lehetővé teszi azt, hogy a kamara a hivatás etikai és szakmai normáit megállapítsa, és azoknak érvényt szerezzen. E normaalkotás a kamara önkormányzati hatáskörébe tartozik, azaz ebben az esetben önigazgatás útján is érvényesül a köztestületi jelleg. A törvény abból az alapelvből indul ki, hogy az önigazgatás a döntéshozók szakmai és helyi ismereteinél fogva hatékonyabb, mint az állami irányítás. 3

4 Az önigazgatás az a módszer, amellyel a kamarai feladatok megvalósíthatók, a kamarai önkormányzat adja az alapot a közhatalmi jellegű jogosítványok gyakorlásának. Ezért a kamara területi elven épül fel, átfogva az ország egészét. A területi kamarák országos kamarát hoznak létre. A kamara közfeladatainak ellátása érdekében szolgáltatásokat nyújthat tagjai részére. A kamara e szolgáltatásaira is vonatkoznak azok a korlátozások, amelyeket a köztestületek üzletszerű tevékenységére a Ptk. megállapít. A köztestület vagyonával önállóan gazdálkodik, gondoskodik értékének megőrzésérő, egyébként üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat. A mérnöki kamara (általánosságban) A kamarák közfeladatai körében: közfeladatokat, érdekképviseletet, önigazgatási feladatokat lát el. A kamara feladatainak ellátása során a szakminisztériumokkal, önkormányzatokkal, kamarákkal és más köztestületekkel való kapcsolata és együttműködése elengedhetetlen feltétel. a nemzetközi szakmai előírásokkal összhangban lévő módszertani útmutatók, segédletek, irányelvek, kamarai szabályzatok (etikai kódex, versenyszabályzat) kidolgozásával és közreadásával elősegítik a mérnöki és építészeti tevékenység fejlődését, véleményezik a szakmai illetékességüket érintő felsőoktatási képzési, illetve továbbképzési célokat és azok tartalmát, a képesítési követelményeket, továbbá az adott felsőoktatási intézménnyel való kölcsönös megállapodás alapján részt vesznek ezek végrehajtásában, közreműködnek a szakmai illetékességüket érintő műszaki szabályozási, szabványosítási, akkreditálási és minőségügyi tevékenységben, közreműködnek a mérnöki és építészeti tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában, és elősegítik annak alkalmazását, szervezik a fiatal mérnökök szakmai gyakorlati képzését, elősegítve az önálló tevékenységre, a szakmai jogosultság megszerzésére való felkészülésüket, tagjaik érdekében együttműködnek egymással, valamint más szakmai, illetve gazdasági kamarákkal, jogosultak a kamarai tagsághoz szükséges olyan felsőfokú szakképesítések elfogadására, amelyek jogszabályban nem meghatározottak, illetve amelyek szakiránya honosítási vagy szakképesítési elismerési eljárással nem határozhatók meg egyértelműen; A kamarák szakmai feladatellátásában képviselik a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet folytatók érdekeit elősegítik a mérnöki tevékenység társadalmi elismertségének javítását, figyelemmel kísérik és értékelik a különböző vállalkozási és szervezeti formák működését, 4

5 tájékoztatják a mérnököket az aktuális szakmai kérdésekről, a pályázatokról, az ösztöndíjakról, a szabad állásokról, együttműködnek a mérnöki, illetve az építészeti tevékenységet érintő kérdésekben az országgyűlési és kormányszervekkel, valamint az önkormányzatokkal, kapcsolatot tartanak más országok szakmai szervezeteivel, szakmai kérdésekben együttműködnek a kapcsolódó tudományos egyesületekkel, illetve azok szövetségeivel, véleményezik a mérnökök kamara által képviselt szakmai érdekeket érintő jogszabályok tervezeteit, a kamarák szakterületeit érintő előterjesztések esetében az illetékes kamarának véleményezési és kezdeményezési joga van. 2. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara ismertsége, arculata A Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamarának a Magyar Mérnöki Kamara általános törekvésein túl azzal összhangban önállóan is részt vesz a szakmai közéletben. Eszközei: o Kapcsolatfelvétel hatóságokkal, önkormányzatokkal együttműködés megteremtése az illetékes minisztériumokkal. o Kapcsolattartás a civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel, jelentős számú mérnököt alkalmazó cégekkel. o Állásfoglalások megfogalmazása vitatott szakmai, szakma-politikai kérdések esetén. Ehhez a szakma tekintélyeiből alkalmankénti ad- hoc grémiumok létrehozása. 3. A BPMK alaptevékenysége, érdekérvényesítő, minősítő munkája A BPMK (területi kamara) tevékenységének végső célja az adott szakmai terület (ágazat) mérnöki munkáihoz az elvárható szakmai, jogszabályi, szabályozási és szellemi háttér létrehozása, illetve a létrehozásban játszott meghatározó, koordinatív szerep. Eszközei:. o Jogszabály-alkotási folyamatba való érdemi bekapcsolódás a véleményezés és javaslattétel fázisában. o Jogszabályi katalógus létrehozása, azok összefüggéseinek bemutatásával.(segédletek) o Ellenőrzési jog érvényesítése o Önkormányzatokkal való kommunikáció feltételeinek megteremtése és érdemi bekapcsolódás a területi műszaki jellegű kérdések megoldásába az adott térséget közvetlenül ismerő mérnökök bevonásával. 5

6 TARTALOMJEGYZÉK I. A BUDAPESTI ÉS PEST MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA ELNÖKSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA II. III. IV. 1. A BPMK FELADATAI 2. A BPMK STATISZTIKAI ADATAI 3. A BPMK TISZTSÉGVISELŐI 4. A BPMK ELNÖKSÉGÉNEK TEVÉKENYSÉGE 5. A BPMK ÁLTAL LÉTREJÖTT FEJLESZTÉSEK 6. A BPMK KAPCSOLATAI 7. A KAMARAI TEVÉKENYSÉGEK A REÁLGAZDASÁG FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉ- BEN 8. A BPMK ÁLTAL SZERVEZETT, ILLETVE TÁMOGATOTT RENDEZVÉNYEK 9. A BPMK SZAKCSOPORTJAI 10. A BPMK ÜGYFÉLSZOLGÁLATA 11. A TOVÁBBKÉPZÉSI FELADATOK 12. A BPMK MINŐSÍTÉSI TEVÉKENYSÉGE 13. A KITÜNTETETTEK A BPMK ETIKAI FEGYELMI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA A ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 1. AZ EFB. TAGJAI 2. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A BPMK ETIKAI FEGYELMI BIZOTTSÁGÁNAK ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A BPMK FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA 1. A FB TAGJAI 2. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A BPMK FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A BPMK KÖLTSÉGVETÉSE 1. A ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TELJESÍTÉSE 2. A ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 3. A ÉVI TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉS V. MELLÉKLETEK 1. A MÉRNÖKI KAMARA NONPROFIT KFT. BESZÁMOLÓJA 2. AZ ANYAGMOZGATÓGÉP, ÉPÍTŐGÉP ÉS FELVONÓ SZAKCSOPORT BESZÁ- MOLÓJA 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MŰSZAKI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 4. AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 5. AZ ÉPÜLETGÉPÉSZ SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 6. A GÉPÉSZETI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 7. A TARTÓSZERKEZETI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 8. A VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS VÍZÉPÍTÉSI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 8. A MÉRNÖKI KAMARA SZEMPONTJÁBÓL A LEGFONTOSABB JOGSZABÁLY- OK JEGYZÉKE 6

7 I. A BUDAPESTI ÉS PEST MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA ELNÖKSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA 1. A BPMK FELADATAI A. Kamara jövője, stratégiai kérdések - Kamarai tagok számának gyarapítása - Mérnökök megbecsülésének fokozása - Kamarai munka feltételeinek javítása B. Kapcsolatok - MMK és tagozatok - Területi mérnöki kamarák - BPMK szakcsoportok - Állami szervek, Magyar Országgyűlés, Minisztériumok, Főhatóságok - Önkormányzatok, hatóságok - Társkamarák területi szervei (Építész, Vagyonvédelmi, Igazságügyi Műszaki) - Társadalmi szervezetek (MTESZ és egyesületei) - Közép-Magyarországi oktatási intézmények - Médiakapcsolatok (Mérnökújság, szakmai folyóiratok, napilapok, TV, MTI) - Cégek (tervező, szakértő, kivitelező, üzemeltető, különösen minőségügyi kérdések) - Külkapcsolatok (határon túli mérnökök) - Egyéb kapcsolatok C. Jogi kérdések - Jogszabályok (új, javaslatok változtatásokra) - Szabályzatok (tervezésre, szakértésre, műszaki ellenőrzésre, felelős műszaki vezetésre) - Nyilvántartások (névjegyzék) - Dokumentálás D. Gazdasági kérdések - Kamara gazdálkodása - Kamara beruházásai - Bér és tiszteletdíj - Támogatások - Pályázatokon részvétel E. Képzés, továbbképzés - Alapképzések (diplomadíj, bírálatok, díjátadás szervezése) - Továbbképzések (kötelező és szabadon választott) - Oktatási intézmények felé javaslatok - MMK felé javaslatok - Szakmai ismeretekhez hozzáférés (folyóiratok, könyvek, Internet, szabványok) F. Személyi kérdések - Kiemelkedő tevékenységet végzők megbecsülése - Képviselet véleményező/döntéshozó testületekbe - Kitüntetésekre javaslatok - Mandátumok - Jelölés küldötteknek, tisztségviselőknek (pl. tagozatokhoz, MMK-hoz) - Személyes adatok védelme - Etikátlan viselkedés visszaszorítása G. Rendezvények - Elnökségi ülések - Kihelyezett ülések - Mérnökbálok - Műszaki Értelmiség Napja - Szakmai, mérnöki rendezvényekre figyelem felhívása H. Egyéb témák - Mérnökség történeti kérdései, műszaki emlékek, múzeumok, hagyatékok 7

8 2. A BPMK STATISZTIKAI ADATAI A BPMK taglétszáma alapján továbbra is a legnagyobb a területi mérnöki kamarák között. Tagdíjfizető tagok száma (változás az előző évekhez képest): Év BPMK tagdíjfizető létszáma (fő) Változás előző évhez (fő)

9 LÉTSZÁM fő A tagdíjfizető és a regisztrált létszám között különbség van. Ennek oka, hogy csak két éves tagdíjfizetési elmaradás után töröljük nyilvántartásunkból azokat, akik időközben nem pótolják - figyelmeztetés ellenére - elmaradásukat, illetve néhány tagunk átmenetileg szünetelteti tagságát. Bp: 7085 fő; Megyei: 2449 fő Kamarai tagok: 2011 elején: 9525 fő és 2012 elején: 9534 fő A változás oka: Felvettek száma: 265 fő Tagságukat szüneteltetők: 626 fő Törlésre kerültek, elhunytak, áthelyezettek: 123 fő A tagozatok szerinti megoszlás: A BPMK TAGOZATI MEGOSZLÁS Építési Tartószerkezeti Épületgépészeti Hő- és villamosenergetikai Közlekedési Elektrotechnikai Vízgazdálkodási és Vízépítési Gépészeti Környezetvédelmi Gáz- és olajipari Anyagmozgatói Hírközlési és informatikai Geotechnikai Geodéziai Munkabiztonsági Vegyészmérnöki Szilárd-ásványbányászati Agrár Egészségügyi-műszaki TAGOZAT NEVE 88 9

10 A BPMK taglétszáma alapján továbbra is a legnagyobb, a területi mérnöki kamarák között. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamra tagjainak adatai: év év Kamarai tagok száma: 9525 fő 9534 fő Engedélyt vagy hosszabbítást kért átlagosan két területre Új engedélykérelem: 427fő 488 fő Engedélyhosszabbítás: 894fő 1559 fő Szakértői tanúsítvány kiadás 2010-től 559 fő A tervezői és szakértői engedélyek kiadása rendben zajlott. 10

11 A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara által nyilvántartott adatai: év év Nyilvántartottak száma: fő fő Ebből mérnöki kamarai tag: fő fő Új engedélykérelem: 621 fő 652 fő Engedélyhosszabbítás: 879 fő 1256 fő Beruházást lebonyolítói jogosultság kérelem: 68 fő 231 fő Energiatanúsító: 268 fő 593 fő Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértői kérelmek száma: 129 fő 11

12 3. A BPMK TISZTSÉGVISELŐI ( ) Elnök: Alelnökök: Elnökség tagjai: Kassai Ferenc Dr. Kajtár László Dr. Mecsi Jószef Némethy Zoltán Bánó Imre Dr. Bende Zoltán Bite Pálné Dr. Pálffy Mária Fogarasy Andrea Ágnes Hamarné Szabó Mária Dr. Kontra Jenő Dr. Kovács Oszkár Dr. M. Csizmadia Béla Schulek János Dr. Zsebik Albin Bocsák István Felügyelő Bizottság elnöke. Etikai Felügyelő Bizottság elnöke: Dr. Visontai Jószef Titkár: Dr. Ronkay Ferenc 12

13 4. A BPMK ELNÖKSÉGÉNEK TEVÉKENYSÉGE Az elnökségi ülések Az elnökség az előző évekhez hasonlóan rendszeresen, havonta ülésezik, (augusztus kivételével) 11 rendes ülést tartva, valamint 4-5 alkalommal rendkívüli ülést tart, hogy az előírt határidőig a válaszokat meg lehessen adni. Az elnökségi ülések majdnem mindig a hónap első hétfőjén délután kerültek megtartásra, az éves ütemterv szerint. Elnökségi ülések napirendi pontjai minden alkalommal: 1. A BPMK előző elnökségi ülése óta történt események 2. Tagfelvételek, beszámoló a jogosultsági ügyekről és a BPMK Minősítő Bizottságának tevékenységéről 3. Aktuális feladatok és egyebek július 4. Együttműködés, Külkapcsolatok Kamaránkat érintő jogszabályok Gazdasági kérdések Stratégiai kérdések Szakmai nap programjának előkészítése szeptember 5. Szakcsoportok helyzete Félévi gazdasági helyzet Szakmai nap programjának véglegesítése Média szereplések, sajtó november 7. A diplomaterv pályázat tapasztalatai A évi BPMK munkaterv előkészítése A BPMK EFB elnökének beszámolója Kapcsolatok december 5. Évzárás A évi munkaterv elfogadása Mérnökbáli beszámoló január 9. Évkezdés Kamarai tagságnak kiküldésre kerülő anyagok Mérnökbál szervezése Jogszabályi változások február 6. Kitüntetési javaslatok tiszteletbeli tagságra, örökös tag és Hollán Ernő kitüntető címek odaítélésének előkészítése Önkormányzati kapcsolattartók beszámolója A BPMK EFB elnökének beszámolója a évről 13

14 2012. március 5. A BPMK küldöttgyűlési anyagok előkészítése A év gazdasági adatai Örökös tag és Hollán Ernő kitüntető címek odaítélésének véglegesítése Szakcsoporti beszámoló április 2. MMK küldöttgyűlésével kapcsolatos feladatok A BPMK küldöttgyűlési anyagok véglegesítése Média szereplések, sajtó április 16. Rendkívüli ülés május 7. Aktuális feladatok a küldöttgyűlésekkel kapcsolatosan május 11. (péntek) BPMK küldöttgyűlés BPMK ÁLTAL LÉTRE JÖTT FEJLESZTÉSEK Számítástechnikai fejlesztések ( ) A számítástechnikai rendszerben folyamatos a jogszabályi változások miatt (pl.: új jogosultsági kódok bevezetése; bejelentési kötelezettséggel bíró szakterületek nyilvántartása) illetve a felmerülő felhasználói igényeknek megfelelően a ami napig további változtatások történek. 14

15 5. A BPMK KAPCSOLATAI Kamaránk a MMK teljes tagságának több mint felét soraiban tudó mérnöki köztestület; igen kiterjedt és sokrétű kapcsolatokkal rendelkezik. A működés és szervezettség szempontjából legfontosabbak: - a kamarai belső kapcsolatok az országos szervekkel, a területi kamarákkal és a tagozatokkal, - a megkülönböztetett figyelmet érdemlő, más köztestületekkel, társadalmi és civil szervezetekkel ápolt kapcsolatok, - továbbá az ország, a mérnökség és a Kamara érdekeit szolgáló parlamenti és kormányzati szakmai kapcsolatok Belső kapcsolatok A BPMK és az MMK közötti napi kapcsolattartás eredményesen működik. Az MMK szakmai tagozataival is rendszeres kapcsolatban állunk. A szakcsoportokat a szakmai tagozatokkal összhangban működtetjük. A többi területi kamarával sűrűn egyeztetünk a sok új jogszabály megjelenése okozta kérdések megoldására. A BPMK a titkári értekezleteken több érdemi ügyintézővel képviselteti magát. Közös Dolgaink A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) Közlekedési szakcsoportja, és a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Közlekedési Tagozata között, Együttműködési Megállapodás jött létre, mely szerint szakmai programsorozatot szervez. A szakmai rendezvénysorozat címe: Közös Dolgaink beszélgetés a szakmáról A program sorozat célja, hogy kellemes beszélgetéseknek adjon lehetőséget a szakma egy-egy témáját érintően. Ahhoz, hogy a kamarai küldetés megvalósítható legyen az elnökség a tagozat erejének, tekintélyének növelését, arculatának megteremtését tűzte ki célul, amelynek eléréséhez sajátos aktív munka szükséges. Ennek eszközei többek között: a tagság aktivizálása, az elnökség és a tagság közötti együttműködés rendszeressé tétele. túl a kötelező programokon, érdeklődésre számot tartó események (előadások, viták) szervezése A tagozat és a szakcsoport létének nyomatékosítása a tagság és az érintett szakma felé. A kitűzött célok elérése érdekében a programsorozat előadásai egymásra épülnek, jelenlegi cél a tagság naprakész tájékoztatása a legfontosabb aktualitásokról, a közlekedési ágazatot érintő napi szakmai témákról, emellett cél a szakma nagyjairól, életművükről való megemlékezés is. A Közös Dolgaink rendezvényekre szóló felkérést a szakma vezetői és a gyakorló tervező és szakértő mérnökök egyaránt nagyra értékelik, így a közlekedésért felelős államtitkártól, cégvezetőkön és a hatóságok vezetőin át a mérnöki munka napszámosai ig jelennek meg előadóként Társadalmi és civil kapcsolatok Az ország, a főváros és Pest megye érdekeinek képviselete során számos társadalmi és civil szervezettel kerül kamaránk kapcsolatba. Ebből kiemelhető: - a társ szakmai kamarák közül kiemelhető kapcsolatunk van az Építész Kamarával, az Igazságügyi Műszaki Szakértői Kamarával. - a MTESZ-szel és tagszervezeteivel ápolunk jó kapcsolatot - a Magyar Mérnökakadémiával is tartjuk a kapcsolatot 15

16 - részt veszünk a különböző, egyéb szakmai szervezetek (ÉESZT, ÉVOSZ, FAT, MET stb.) munkájában a mérnökség érdekeinek képviselete, valamint a szakmai tapasztalatok átadása és érvényesítése érdekében - a működési területünkön levő műszaki felsőoktatást végző intézményekkel szoros kapcsolatot ápolunk. - együttműködés megállapodást írtunk alá 2012 márciusában a MFTTT-vel. A Kamara és a MFTTT között létrejött megállapodással a felek a két szervezet közötti hosszú távú együttműködést kívánják megalapozni Állami kapcsolatok A gazdasági és társadalmi fejlődés terén a reálszféra, a racionális mérnöki tevékenység kiemelt fontosságú. A területi kamaránk elnöke Kassai Ferenc immáron évek óta a MMK kormányzati összekötője. Kassai Ferenc a BPMK elnöke az MMK alelnöke képviseli a kamarát a parlament különböző bizottságaiban, az MMK parlamenti összekötőjeként. Részt vesz a parlament plenáris ülésein, közvetlenül, vagy közvetve szakértőként bekapcsolódik a különböző parlamenti bizottságok munkájába. Így: az Önkormányzati és településfejlesztési bizottság, a Gazdasági és informatikai bizottság, a Fenntartható fejlődés bizottság munkájában, Számvevőszéki és költségvetési Bizottság Európai ügyek Bizottsága Ezáltal a szakma és a mérnökség érdekeit szolgáló javaslatokat megteheti a kamara. A Belügyminisztérium által alapított Építésügyi Fórumban a BPMK tagjai is képviselik a mérnököket. A kamara kapcsolatot tart mindazokkal a minisztériumokkal, amelyek műszaki feladatokat vannak hivatva szabályozni és koordinálni. A minisztériumi kapcsolatok közül kiemelkedően jó a Belügyminisztériummal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal kialakított állandó kapcsolat. Kassai Ferenc a BPMK Elnöke együttműködési megállapodást írt alá februárjában, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjével Tarnai Richard kormány megbízottal. A Kamara és a Kormányhivatal között létrejött megállapodással a felek a két szervezet közötti hosszú távú együttműködést kívánják megalapozni. A megállapodás célja: a Kamara mélyíti a Kormányhivatallal az együttműködést azáltal, hogy az eddigi esetenkénti együttműködés helyett rendszeres kapcsolatot épít ki. Ennek keretében kiemelhető Pest megye gazdaságának fejlesztése, a megyei gazdasági élet élénkítése, a megye piaci szereplőinek támogatása révén a gazdasági fejlődés előmozdítása. A Megyei Kormányhivatal új struktúrát mutat a korábbi megyei önkormányzati felépítéshez képest. Feladatai megnövekedtek, számosságban és tartalomban egyaránt. A közös munkálkodások sorából kiemelhető a (1996. évi LVIII.) kamarai törvényben is rögzített építésfelügyeleti ellenőrzések végrehajtása. Ez közügy és egyaránt szolgálja a gazdasági élet jobbítását és a polgárok életminőségének javulását. Az együttműködési megállapodás úgy véljük, hogy példaértékű lehet az egész országban a megyei kamarák számára. 16

17 5.4 Önkormányzati kapcsolatok A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara működési területe egybeesik a központi térség, a Középmagyarországi Régióval. A BPMK a év vége óta kialakított a fővárosi kerületek és Pest megyei térségek jelentős részében, illetve Pest megyében a kapcsolattartói együttműködések keretében vesz részt a régió mérnöki munkát igénylő feladataiban. A Kamara az eddigi esetenkénti tevékenységek mellett évtől kezdve az önkormányzattal személyes kapcsolattartókat jelöl ki a mérnöki kamarai törvény (1996. évi LVIII. törvény) alapján. Jelenleg is számos BPMK elnöki megbízólevéllel felkért kamarai mérnök-kapcsolattartó tevékenykedik a fővárosi kerületekben és a Pest megyei településeken, hogy az önkormányzati kooperációban bekapcsolódjon a tervtanácsok zsűrijébe, társadalmi munkában végezzen feladatokat, valamint igény szerint készítsen döntés-előkészítő anyagokat, tanulmányokat. A BPMK célja, hogy minél több önkormányzattal együttműködve szolgálja az ország műszaki gyarapodását. Az együttműködés célja, hogy a Kamara és az Önkormányzat között közvetlen párbeszéd alakuljon ki az építés a közlekedés, településrendezés, tervezés, tervpályázatok, közbeszerzés, az energiaügyek, közművek és hírközlés, a környezetvédelem és vízügy, valamint az ipari technológiák szakterületein a fenntartható fejlődés érdekében. Az együttműködés célja továbbá, hogy a kerületekben és térségekben lakó kamarai tagok tevőlegesen is részt vehessenek a kerület fejlesztési koncepciójának kialakításában, ezáltal erősödjön a lokálpatriotizmus. A kapcsolattartó figyelemmel kíséri, hogy a mérnöki tevékenységet csak az arra jogosultak végezzék. A helyi politika alakítóival kialakított és megállapodásban rögzített munka kapcsolatunk gyümölcsöző voltát az élet bebizonyította: együttműködésünk kiterjed egy-egy önkormányzati terület fejlesztésének műszaki kérdéseire azért, hogy a helyi fejlesztési igényeket és elképzeléseket behatóan ismerő mérnökök közvetlenül is segítsék a tervezési, szervezési és kivitelezési munkákat. A korábbi évek hagyományainak megfelelően a Kamara a évi önkormányzati választások után is folytatta megkezdett tevékenységét a helyi hatóságokkal. A beiktatásra került polgármesterekkel újabb együttműködési megállapodást kötöttünk. A mérnöki kamarai és önkormányzati közös tevékenység mint közfeladat már hosszabb ideje eredményes. A jó együttműködéseink sorából kiemelhető Budapest XIV. kerülete (Zugló), ahol Szalay Gábor kapcsolattartó mérnök, és az önkormányzati vezetők közös munkája példaértékű. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) és Zugló Önkormányzata Januárjában kötött együttműködési megállapodást, melyben a BPMK vállalta a helyhatóság munkájának alkalomszerű, vagy folyamatos segítését geotechnikai, statikai, közmű-ellátási, közterület (út, járda, park), környezetvédelmi, elektromos, energetikai, épületgépészeti (víz, csatorna, gáz, központi fűtés, távhőellátás) szakterületek vonatkozásában. A kapcsolattartónk rendszeres résztvevője a képviselőtestületi üléseknek, a helyi sajtóban pedig rendszeresen jelennek meg cikkek a kamarai együttműködésről. A BPMK által ilyenformán nyújtott mérnöki közreműködést a Zuglói Önkormányzat vezetése több alkalommal külön köszönőlevélben nagyra értékelte. Az együttműködés során Zugló döntéselőkészítőivel és döntéshozóival műszaki jellegű kérdések vonatkozásában olyan személyes kapcsolatot sikerült kialakítani, amelynek révén a mérnöki szemlélet a közigazgatási döntésekben is érvényesíthető volt. 17

18 BPMK Kapcsolattartók: I., II. kerület Schulek János BPMK elnökségi tag IV. kerület Ambró Péter V. kerület Dr. Kontra Jenő BPMK elnökségi tag VIII. kerület Dr. Dalmy Dénes MMK Tartószerkezeti tagozat elnöke IX. kerület Makra Magdolna X. kerület Szlovicsák Gábor MMK Agrár tagozat elnöke XI., XXII. kerület Dr. Kajtár László BPMK elnökségi tag XII. kerület Jalsoviczky Béla XIII. kerület Dr. Kiss Jenő MMK Építési tagozat elnöke XIV. kerület Szalay Gábor BPMK Felügyelő Bizottsági tag XVII. kerület Szabóné Lévay Ágnes XVIII. kerület Zajovics András Budaörs és térsége Raum László Érd Bozi István Dunakeszi és térsége Bocsák István BPMK FB elnök Gödöllő és térsége Dr. M. Csizmadia Béla BPMK elnökségi tag Pilisvörösvár Tasnádi Tamás Szentendre és térsége Pál Károly Vác és térsége Szikora Miklós Pest megyei Közgyűlés Bocsák István BPMK FB elnök Az önkormányzatokkal való együttműködésünk pillére a Mérnökök a települési önkormányzatok fejlődéséért című összefoglaló tanulmányunk, melyben javaslatokat fogalmaztunk meg (az anyag megtekinthető a BPMK titkárságán és a www. bpmk.hu weboldalon) -- önkormányzati nézőpontokra is tekintettel - - a fenntartható fejlődés célkitűzésihez. Részt veszünk a Fővárosi Tervtanács munkájában. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara képviselője rendszeresen részt vesz a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája által szervezett Fővárosi Szabályozási Kertterv (FSZKT) eseti módosításainak előkészítő szakmai véleményezésében és azok egyeztető tárgyalásain. A szakmai véleményezés a BPMK Szakcsoportjainak és az FSZKT eseti módosításaiban érintett kerületi kapcsolattartók észrevételei, javaslatai alapján készül. pl.: XIV. ker; XVII. ker.; XVIII. ker.; XX. ker.; 18

19 5.5 Cégkapcsolatok A BPMK folyamatosan kapcsolatban áll a működési területén lévő cégekkel, különösen azokkal, amelyeknél jelentős számú mérnök dolgozik. A kapcsolat kiterjed a kölcsönös tájékoztatásra, a rendezvényszervezésre, továbbképzésekre. 5.6 Sajtó-, médiakapcsolatok A BPMK nyilvánosságpolitikáját a dinamizmus jellemezte. Kamaránk mind a szakmai, mind az országos sajtóban intenzíven jelen volt, minden, a mérnöki világot érintő, és országos figyelemre számot tartó kérdésről kifejtette a véleményét. A munka dandárját véleményformáló publicisztikaírásokkal, rádió-, és televízió interjúkkal Kassai Ferenc elnök végezte. Szerepelt a Klubrádió több műsorában, Info rádióban, az ATV-ben, Magyar Televízió Híradó c. műsorában, Echo Tv-ben, Kossuth rádióban, publicisztikája jelent meg a Népszabadságban, a Magyar Nemzetben, Magyar Hírlapban, az Egyenlítőben, és a Mérnökújságban, emellett többször kifejtette álláspontját internetes honlapokon. Az önkormányzatokkal fenntartott kapcsolat keretében kifejtett kamarai tevékenység teret kapott az Önkormányzatok által kiadott, jelentős példányszámban megjelenő és ennek révén az adott terület valamennyi lakosához eljutó helyi lapokban és ezzel hatást gyakorolt a szakmai és az országos sajtót kevésbé figyelemmel kísérő lakossági rétegekre is. Az 5.4. pontban részletezett zuglói kapcsolattartói tevékenységgel például a Zuglói Lapok csak az elmúlt egy év során közvetlenül vagy közvetve 5-6 alkalommal foglalkozott. A BPMK év elejétől minden évben együttműködési megállapodást köt a Magyar Távirati Irodával. 5.7 Ifjúsági és oktatási kapcsolatok Mérnökiskola alapításáról A BPMK elnökségének kezdeményezésére a műszaki felsőoktatás minőségi és gyakorlati fejlesztésének segítése érdekében - a Magyar Mérnöki Kamara eddigi képzési formáihoz illesztve - ún. Mérnökiskolát alapítottunk. Az alapítók: a MMK Energetika, Elektrotechnikai, és az Épületgépészeti Tagozatai, az Energetikai Szakkollégium, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéke, (EGR Tsz.) az Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke (ÉÉ Tsz.), az Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszéke (ÉPGET Tsz.), valamint a Villamos Energetika Tanszéke (VET). A Mérnökiskola a BPMK gondozásában az energetika szakterületen kezdi működését, de az alapítók szándéka, hogy az oktatást a tapasztalatok felhasználásával az MMK tagjai által képviselt mérnöki tudományok teljes területére kiterjesszék. Az alapítók a Mérnökiskola szerepét abban látják, hogy az egyetemi hallgatók részére a gyakorló feladatok meghatározásának eddigi gyakorlatát kiegészítve és továbbfejlesztve megjelenjen egy szélesebb kínálat. A jövőben a Mérnöki Kamara honlapján a gyakorló mérnökök is kínálnak a Tanszékekkel egyeztetve hallgatói tervezési, önálló laboratóriumi, szakdolgozat, diplomaterv, TDK és kutatási feladat témákat, ill. a Tanszékek is javasolnak a kutatási eredményeik gyakorlati felhasználását, elősegítő együttműködést. A Mérnökiskola keretében végzett feladatok összefoglalója a MMK honlapján is közzétételre kerül. A Mérnökiskola működtetését az alapítók által delegált tagokból álló igazgatóság irányítja. Az alapító igazgatóság feladata az iskola megindítása, működésének szervezése, a tapasztalatok összegyűjtése, félévenkénti értékelése és közzététele. Pozitív tapasztalatok esetében a tapasztalatok felhasználásával a Mérnökiskola kiterjesztése a mérnöki tudományok további területeire. 19

20 Válogatás főbb sajtó megnyilvánulásainkból: Az arányvonalzótól a robottechnikáig Mérnök Újság március Eredményesen zárult a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) rendezésében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen lezajlott a magyar mérnöki kutatás és fejlesztés évszázadokon átnyúló alkotásait bemutató Kreatív Magyarország Mérnöki tudás Múlt, jelen, jövő kiállítás, amely ezután országjárásra indul. A tárlatot megtekintette, a politika és tudományos, és szakmai közélet számos képviselője, mások mellett Tarlós István főpolgármester, Szaló Péter helyettes államtitkár valamit számos kamarai vezető, szakmai tagozatok vezetői valamint egyetemi professzorok, kutatók és egyetemi hallgatók. Kiállítás a műszaki pálya szépségeiről Magyar Hírlap február 25. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara a műszaki előrelépést, a műszaki fejlesztést az ország gazdasági helyzetének javítására szolgáló eszközként és lehetőségként tekinti. Meggyőződése, hogy a műszaki pályákon képződő tudás a patrióta gazdaság fölemelkedésének a záloga. Az elmúlt napokban egy magyarországi vándorkiállítás első lépéseként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületének aulájában kiállítást rendeztünk a magyar mérnöki kutatás és fejlesztés évszázadokon átnyúló alkotásaiból Kreatív Magyarország Mérnöki tudás Múlt, jelen, jövő címmel Önkormányzatok és mérnöki kamara Előretekintő tervezéssel Mérnök Újság február A válságból való kilábalás egyik fontos eszköze a fejlesztési célok megfelelő előkészítése, amelyek csak jó és kellő időben elkészített tervekkel valósíthatók meg. A mérnöki kamarai és önkormányzati közös tevékenység mint közfeladat már hosszabb ideje eredményes, Budapest egyik kerületében pedig immár példaértékű A késlekedés ára Magyar Hírlap december 23. Amióta csak tagjaivá váltunk az európai közösségnek, az EU források fölhasználásával bajok vannak mifelénk, noha ennek korántsem kellene így lennie: az uniós pénzeknek ugyanis a nemzetgazdaságban kellene hasznosulniuk. Mindez elemi érdeke mindnyájuknak, hiszen a gazdaság többletforrásait ez jelenti. Jól és okosan kellene e fölhajtóerővel, motivációs tényezővel, s nem utolsósorban hatalmas pénzösszegekkel gazdálkodni. Mert az oda nem figyelés, a hanyag munka, és a késlekedés árát nekünk kell majd közösen megfizetni. Már 2007-ben azt jeleztem a frissen megalakult monitoring-bizottság tagjaként, hogy minden uniós pályázatnak, kiírásnak csak egy célja lehet: az ország érdekeinek szem előtt tartása. Minden pályáztatás fókuszában a közérdeknek kell állnia. Ez vonatkozik a megvalósítandó tervekre, és arra az összetett folyamatra is, amely az uniós projektek előkészítési gyakorlatát, végrehajtását, az abban közreműködő intézményrendszert, valamint az irányítási hatóságokat, a regionális operatív bizottságokat illeti. Mindez számomra, a magyar mérnökség számára akkor is, azóta is evidencia. Kreatív Magyarország mérnöki tudás Korszakos gondolatok és a szellem emberei Mérnök Újság december A magyar uniós elnökség alkalmából a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara szervezésében 2011 júniusában, Brüsszelben rendezték meg a magyar mérnöki tudás és kutatás-fejlesztés eredmé- 20