Az OECD Párizsi Nyilatkozata a segélyhatékonyságról március 2. (tartalmi kivonat)

Átírás

1 Az OECD Párizsi Nyilatkozata a segélyhatékonyságról március 2. (tartalmi kivonat) Az OECD DAC magas szintű fórumán 91 donor és partner ország, számos globális és regionális szervezet valamint pénzintézet és civil szervezet képviselője vett részt. A nyilatkozat előírásait az EU átvette joganyagába ezért Magyarország mint EU-tagállam számára is politikai kötelezettséget jelentenek. A dokumentum bevezetőjében azt hangsúlyozza, hogy a források növelése mellett jelentősen növelni szükséges a segélyhatékonyságot, és ennek érdekében meg kell reformálni a segélyek adásának és menedzselésének módszereit. Az OECD szerint: - erősíteni kell a partner országok nemzeti fejlesztési stratégiáit és a kapcsolatos olyan operatív kereteket, mint a tervezés, költségvetés és értékelés; - erősíteni kell a támogatások felzárkóztatását a partner országok prioritásaihoz, rendszereihez és eljárásaihoz és növelni kell kapacitásaikat; - erősíteni kell a fejlesztési politikák és működésük elszámoltathatóságát az állampolgárok és parlamentek felé mind a donor, mind a partner országokban; - meg kell szüntetni a párhuzamosságokat, növelni kell a költség-hatékonyságot; - meg kell reformálni és egyszerűsíteni kell a donorok politikáját és eljárásait, erősíteni kell együttműködési készségüket, felzárkózásukat a partnerek prioritásaihoz, rendszereihez és eljárásaihoz; - intézkedéseket kell hozni a partner országok állami pénzügyi igazgatásának, közbeszerzésének, ellenőrzési rendszerének és környezetvédelmének jó működése és elszámolhatósága érdekében. - meg kell szüntetni a partner országok hiányosságait eredmény-orientált nemzeti fejlesztési stratégiák kialakításhoz és végrehajtáshoz szükséges intézményi kapacitásokban; - a donorok részéről kiszámítható, több éves segélynyújtási elkötelezettség vállalása szükséges az elkötelezett partner országok felé; - javítani szükséges a donorok helyszíni munkatársainak hatásköri delegálásán; - a globális programokba és kezdeményezésekbe be kell építeni a partner országok fejlesztési programjait (például HIV/AIDS). - az átláthatóság érdekében küzdeni kell a korrupcióval szemben. Ez utóbbi ugyanis gátolja a források hatékony mobilizálását, eltéríti a donorokat attól, hogy a partner ország intézményeire támaszkodjanak. A donorok a segítségnyújtás leghatékonyabb módozatainak kiválasztásában szem előtt tartják a partner országok által meghatározott fejlesztési stratégiákat és prioritásokat, és racionalizálják a gyakran túlságosan szétaprózott donor tevékenységeket mind országos, mind ágazati szinten. Segélypolitikájukat a partner ország adott helyzetére alkalmazzák (természeti katasztrófa vagy fegyveres konfliktus utáni helyzet, törékeny állam).

2 A dokumentum 12 speciális mutató meghatározásával konkrét célokat határoz meg, amelyek mennyiségi és minőségi teljesítését a partner ország vezetése mellett időszakonként értékel. A fórum 2008-ban ismét összeül, előtte két monitoringot szervez. A kölcsönös elszámolhatóság alapján, a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve, a résztvevők az alábbi partnerségi kötelezettségeket (partnership commitments) vállalják: A befogadó országok vezető szerepe (ownership) területén: A partnerországok kötelezik magukat, hogy - vezető szerepet töltenek be nemzeti fejlesztési stratégiáik (szegénység csökkentés, egyéb átfogó stratégiák, ágazati és tematikus stratégiák) kidolgozásában és végrehajtásában széleskörű konzultációk útján; - a stratégiákat prioritásokat megfogalmazó, eredmény orientált operatív programokra bontják le a közép-távú pénzügyi tervek és az éves költségvetés alapján; - vezető szerepet töltenek be minden szinten a támogatás koordinálásában, összhangban cselekedve az egyéb fejlesztési forrásokkal, fenntartva a párbeszédet a donorokkal és elősegítve civil és privát szektoruk részvételét. A donorok kötelezik magukat, hogy - tiszteletben tartják a partner országok vezető szerepét, és segítik azokat a kapacitásaikat, amelyek révén gyakorolni tudják vezető szerepüket. A felzárkózás (alignment) területén A donorok felzárkóznak a partner országok stratégiái mögé, és kötelezik magukat, hogy - támogatásukat a partnerek nemzeti fejlesztési stratégiáira és e stratégiák végrehajtása előrehaladásának időszakos áttekintésére építik; - a segélyezés feltételeit ezen nemzeti fejlesztési stratégiák alapján alakítják ki, más feltételeket csak megfelelő okok fennállása esetén teremtenek, azokat átlátható módon alkalmazzák a többi donorral és szereplővel való szoros konzultáció útján; - a finanszírozást egy feltételrendszerhez vagy a nemzeti stratégiából következő, kezelhető mutató-rendszerhez kötik. Ez nem jelenti, hogy az összes donornak azonos feltételrendszere kell, hogy legyen. A donorok a partner országok megerősített országos intézményeit használják - a donorok a partner ország saját intézményeit használják fel, amennyiben biztosítékot kapnak arra, hogy a segélyt a megállapodott célokra használják. Erősítik a partner ország kapacitását, ezáltal a segélyhatékonyságot. Az intézmények többek között magukban foglalják az állami pénzügyi igazgatást, könyvelést, auditálást, közbeszerzést, eredmény-

3 kereteket és a monitorozást; - Az elemzési tanulmányok (diagnostic reviews) fontos információs források a partner országok kormánya és a donorok számára az országos intézmények helyzetének megítéléséhez és továbbjavításához a partner országban; - a partner országok és a donorok kötelezik magukat, hogy kölcsönös egyetértésben olyan iránymutatásokat dolgoznak ki, amelyek megbízható értékelést biztosítanak a partner ország intézményeinek működéséről, átláthatóságáról és elszámolhatóságáról; - beépítik az elemzési tanulmányokat és a működési értékelésekre vonatkozó iránymutatásokat a partner ország kapacitás-fejlesztésre vonatkozó stratégiáiba; - a partner országok kötelezik magukat, hogy olyan elemzési tanulmányokat készítenek, amelyek az országos intézményekről és eljárásokról megbízható értékelést szolgáltatnak. Ezek alapján, szükség esetén, olyan reformokat vezetnek be, amelyek biztosítják a hatékonyságot, elszámolhatóságot és az átláthatóságot. - A donorok kötelezik magukat, hogy a lehető legnagyobb mértékben a partner országok állami intézményeit és eljárásait használják fel. Ahol az állami intézmények nem megfelelőek, további biztosítékokat és intézkedéseket tesznek olyan módon, hogy azok erősítsék az állami intézményeket és eljárásokat, sem mint aláásnák azokat. A lehető legnagyobb mértékben kerülik, hogy a segélyekből finanszírozott projektek és programok napi igazgatása és kivitelezése céljából elkötelezett struktúrákat hozzanak létre. Harmonizált működési értékelési iránymutatókat alkalmaznak a partner országok intézményeire vonatkozóan, hogy elkerülhető legyen túlságosan sok ellenmondásos célkitűzés igénylése a partner országtól. A partner országok a donorok segítségével megerősítik fejlesztési kapacitásukat. - a kapacitásépítés a partner országok felelőssége, amiben a donorok támogató szerepet játszanak. Fontos a humán források erősítése. A kapacitásépítést be kell foglalni a nemzeti fejlesztési stratégiákba; - a donorok felzárkóznak a partnerek kapacitásfejlesztési céljai mögé, harmonizálják támogatásukat, hatékonyan kihasználják a meglévő kapacitásokat. A partner országok megerősítik állami pénzügyi igazgatási kapacitásukat. - a partner országok növelik erőfeszítéseiket a hazai erőforrások mobilizálása, a pénzügyi fenntarthatóság erősítése érdekében és olyan környezetet teremtenek, amely ösztönzi az állami és magántőke befektetéseket. Időben átlátható és megbízható jelentéseket tesznek közzé a költségvetés végrehajtásáról. Vezető szerepet vállalnak az állami pénzügyi igazgatás reformjában; - a donorok kötelezik magukat, hogy több évre szóló, megbízható indikatív segély kötelezettségvállalást szolgáltatnak, és időben, előre látható módon valósítják meg a kifizetéseket. A lehető legnagyobb mértékben a partner ország átlátható költségvetésére és könyvelési rendszerére támaszkodnak; - a partner országok és a donorok harmonizált módon végeznek diagnózis vizsgálatokat és értékeléseket az állami pénzügyi igazgatás területén.

4 A partner országok és a donorok együtt erősítik a partner országok nemzeti közbeszerzési rendszereit. A segélyek kötöttségének oldása általában növeli a segélyhatékonyságot, mivel csökkenti a partner országok tranzakciós költségeit és erősíti vezető szerepüket (ownership) és felzárkózásukat. A DAC donorok folytatják a kötöttségek oldását. A harmonizáció (harmonisation) területén A donorok együttes megoldásokat valósítanak meg, egyszerűsítik eljárásaikat: - ahol célszerű, a partner ország szintjén együttes megoldásokat valósítanak meg a tervezés, finanszírozás (azaz együttes pénzügyi megoldások), kifizetések, monitorozás, hatékonyságvizsgálat, a kormány részére a donor tevékenységről szóló jelentés és a segély-áramlás (aid flow) érdekében. Együttműködnek az egyedi, párhuzamos delegációk és a diagnózis vizsgálatok számának csökkentése érdekében. Komplementaritás a hatékonyabb munkamegosztás érdekében: - a partner országok ismertetik véleményüket a donorok komparatív előnyeiről és a donor komplementaritásról országos és ágazati szinten; - a donorok teljes mértékben hasznosítják komparatív előnyeiket országos és ágazati szinten olyan módon, hogy ahol célszerű, hatásköröket delegálnak a vezető donorok részére programok, akciók és feladatok végrehajtása céljából. Együttműködnek a különböző eljárások harmonizálása érdekében. Az együttműködő-kész magatartás ösztönzése: - mind a donorok, mind a partner országok arra ösztönzik menedzsmentjüket és alkalmazottaikat beleértve a munkaerő felvételt, teljesítményértékelést és szakképzést -, hogy a harmonizáció, felzárkózás és eredmény-orientáltság szellemében dolgozzanak. Hatékony segélynyújtás a gyenge/törékeny államokban: - a partner országok kialakítják az állami struktúrákat, a tervezést és a fejlesztési prioritások meghatározásába a nemzeti szereplők széles körét vonják be; - a donorok harmonizálják tevékenységüket, szükség esetén közös donor hivatalokat állítanak fel. Ha lehet a központi kormányzat stratégiái mögé zárkóznak fel, ha nem, akkor regionális, ágazati vagy nem kormányzati intézmények mögé. Kerülik az olyan cselekményeket, amik aláásnák a nemzeti intézmény-építést, megfelelő segély-csomagot (mix of aid) használnak fel.

5 Harmonizált megközelítés a környezeti hatások megítélésében: - mind a donoroknak, mind a partner országoknak tovább kell haladniuk a környezeti hatásértékelés (environmental assessment impact EIA) alkalmazásában a projektekben. Szem előtt kell tartani az olyan globális környezeti problémákat, mint a klímaváltozás, a sivatagosodás, a biodiverzitás elvesztése. Az eredmény-szemléletű menedzsment (managing for results) területén - A partner országok kötelezik magukat, hogy erősítik a nemzeti fejlesztési stratégiáik kapcsolatát éves és többéves költségvetésükkel. Olyan eredmény-szemléletű értékelési és beszámolási irányelveket dolgoznak ki, amelyek megbízható adatokra épülő mutatókat használnak. - A donorok az ország-programozást és forrásaikat eredményhez kötik. Amennyire lehet, a partner ország eredmény szemléletű beszámolóira és monitorozására támaszkodnak. Harmonizálják monitorozási és beszámoltatási követelményeiket. - Mind a partner országok, mind a donorok együtt működnek a partner ország kapacitásának erősítéséért eredmény-szemléletű menedzsment létrehozása érdekében. A kölcsönös elszámolhatóság (mutual accountability) területén - A partner országok szükség esetén erősítik parlamentjeik szerepét a nemzeti fejlesztési stratégia és a költségvetés kérdéseiben és a lehető legszélesebb partneri kört vonják be a fejlesztési stratégia kidolgozásába és végrehajtásának értékelésébe. - A donorok kellő időben átlátható és átfogó tájékoztatást adnak segélyeik folyósításáról. - A partnerek és donorok együttesen értékelik a segélyhatékonysággal kapcsolatban vállalt kötelezettségeik teljesítésének előrehaladását. Megjegyzés: A Nyilatkozatot aláíró országok 12 mutatót és számos konkrét, 2010-re teljesítendő célkitűzést fogadtak el, ami a dokumentum mellékletét képezi.