Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége (MABOSZ) Szakmai Koncepció 2004.

Átírás

1 1 Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége (MABOSZ) Szakmai Koncepció a hazai botanikus kertek és arborétumok örökölt nehézségeinek felszámolására, illetve a természetvédelemben és a környezeti nevelésben betöltött szerepük kiteljesítésére 2004.

2 2 Koncepciónk küldetése rövid összefoglaló A XXI. század talán legnagyobb kihívása természetes környezetünk megőrzése. A tét nem csupán az, hogy sikerül-e megmenteni fajokat a kihalástól, vagy fontos élőhelyeket a teljes pusztulástól. A tét maga az emberiség megmaradása, mert élő, és sokféleségében megmaradó környezet nélkül hosszú távon az emberiségnek sincs esélye a fennmaradásra. Természetes környezetünk megőrzéséhez azonban nem elegendő, hogy az élővilággal foglalkozó szakemberek ismereteik alapján igyekeznek felelősen cselekedni. A probléma súlyát minden embernek értenie és éreznie kell. A biológia ismerete önmagában ehhez már nem elegendő. Professzionális propaganda, kifinomult pedagógia, eltökélt politikai akarat szükséges, hogy az egyén szintjén fel tudjuk ébreszteni a természet iránti felelősségérzetet. A siker a jelen szakemberein és döntéshozóin, illetve az általuk biztosított lehetőségek között felnövő generációkon múlik. A Zöldek közismert jelmondata: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Hazánk felelőssége is elsősorban saját környezetünk megóvása, bízva abban, hogy mindezt a Föld minden nemzete megteszi. Felelősségünk azonban nem csupán erkölcsi érzékünkön és józan gondolkozásunkon alapszik, környezetünk megóvására több nemzetközi egyezmény is kötelezi hazánkat. A gyűjteményes kertek valójában élő múzeumok, hazánk élő-lélegző örökségének nagy értékű kincstárai. Megtalálhatók bennük ritka, veszélyeztetett fajok, de számos kertészeti változat is, amelyek szépségükön túl gyakorlati hasznot is hajtanak számunkra. A gyűjtemények a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából gazdag géntartalékok és génbankok, valamint az ún. ex-situ, vagyis az eredeti élőhelyen kívüli megőrzés, illetve a felszaporítás és a visszatelepítés kulcsintézményei. A botanikus kertek a botanikai tudományok művelésének hagyományos intézményei. Élőgyűjteményeik nélkülözhetetlen hátteret biztosítnak a kutatásokhoz. Kulcsszerepük van a természetvédelem számos ágában, eredményeiket a cselekvő természetvédelem is folyamatosan felhasználja. Az Intézményekben felhalmozott gazdag szellemi tudás és szakmai tapasztalat, értékes szakkönyvtári állomány és kiterjedt nemzetközi kapcsolatok a konkrét problémák megoldását is jelentős mértékben segítik.

3 3 A növénygyűjtemények az oktatás számára is jelentős bázist jelentenek, élő szemléltető anyagot biztosítanak. Nem csupán a biológiai-botanikai, de az ökológiai, környezet- és természetvédelmi képzések is elképzelhetetlenek növényismeret, -szervezettan, -rendszertan, stb. nélkül. Az oktatáson túl kiemelkedő szerep jut Kertjeinknek a közművelődés terén, amelyet az évi közel kétmillió látogató is igazol. A növények világával kapcsolatos ismeretterjesztés mellett a szép, harmonikus környezet saját környezetünk iránti igényességünket, felelősségérzetünket is növeli, vagyis segíti, fokozza a környezettudatos magatartás kialakulását, illetve életminőségünk javulását. A gyűjteményes kertek vezetői, mint hazánk élő örökségéből egy jelentős rész kezelői kötelességüknek érzik ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy e közkincs sorsa egyre bizonytalanabb. Mintha mindaz, amiről mi tudunk, döntéshozóink számára nem is léteznének. Amíg a világban felismerve nélkülözhetetlen szerepüket a botanikus kertek száma folyamatosan növekszik, hazánkban a Kertek egyre a végső ellehetetlenülés felé sodródnak. Az, hogy az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett radikális létszámleépítések és pénzelvonások a kertek megfelelő szintű fenntartását és működtetését gyakorlatilag lehetetlenné teszik nem panasz, csupán a tények megállapítása, amely semmiben sem töri meg az ügy iránti elkötelezettségünket. A botanikus kerteknek a növényvilág megőrzésében és a környezeti nevelésben betöltött szerepére több nemzetközi egyezmény és a készülőben lévő Nemzeti Biológiai Sokféleség Stratégia és Cselekvési Terv is kitér, sőt e dokumentumok egy része konkrét célokat tűz ki. Ezeket a feladatokat a hazai gyűjteményes kertek képesek megvalósítani, de kizárólag jelentős támogatással. Ugyanakkor ez az út még mindig nagyságrendekkel olcsóbb, mint egy teljesen új intézményhálózat létrehozatala. Az ember fogékony a szépre, a harmóniára, élvezi a természet gazdagságát, a felfedezés örömét. A gyűjteményes kertek és az ott dolgozók hivatása, hogy mindehhez embertársainkat hozzásegítsék, gyarapítva ismereteiket, növelve környezetük iránt érzett felelősségüket. Kertjeink óriási potenciális lehetőségekkel bírnak, amelyet szeretnénk kihasználni, mert úgy gondoljuk, ez közérdek. A kért támogatás mindannyiunk örökségének megóvásához, természetvédelmi feladataink ellátásához, médium szerepünk megfelelő betöltéséhez szükséges.

4 4 Tartalomjegyzék Koncepciónk küldetése rövid összefoglaló (Zsigmond Vince)... 2 Tartalomjegyzék... 4 A gyűjteményes kertek hivatása (Kósa Géza)... 5 I. A magyar gyűjteményes kertek és a MABOSZ bemutatása... 7 I./1. A hazai gyűjteményes kertek rövid bemutatása (KG)... 7 I./2. A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének bemutatása (Tihanyi György) I./3. A gyűjteményes kertek főbb tevékenységi területei (ZSV) I./4. A gyűjteményes kertek helyzete a fenti tevékenységek ismeretében (ZSV) II. A MABOSZ szerepe a hazai gyűjteményes kertek fejlesztésében - a Szövetség ajánlásai a gyűjteményes kertek tevékenységének fejlesztéséhez (ZSV) III. A MABOSZ javaslatai a KvVM, az FVM, a NKÖM valamint az OM és a Szövetség közötti együttműködésre Fontosabb irodalom: A MABOSZ Elnökségének megbízásából a koncepciót írta és szerkesztette: Kósa Géza osztályvezető Botanikus Kerti Osztály Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, a MABOSZ főtitkára Tihanyi György igazgató-helyettes, botanikus kert vezető Művészeti és Kézművesipari Szakközépiskola, Debrecen Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert, a MABOSZ elnökségi tagja Zsigmond Vince főkertész Budapest Főváros Állat- és Növénykertje

5 5 Mottó: Egy nemzet közművelődési fokmérője lehet a botanikus kert, ezért egy nép íly irányban hozott áldozatkészsége sokat mond, közművelődési fejlettségének színvonalára nézve pedig alighanem mindent elárul. Richter Aladár (1905.) A gyűjteményes kertek hivatása Mivel az emberek nagy része még mindig nem igazán értette meg, hogy a növénytakaró bizonyos százalékú elpusztulása után a Föld alkalmatlan lesz az emberi életre, a gyűjteményes kert elsőszámú hivatása a növények egyedeinek megismertetése, életük, működésük, szerkezetük bemutatása, eredeti élőhelyeik fontosságának hangsúlyozása, szerepük érzékeltetése a Föld biológiai egyensúlyának fenntartásában. A világ különféle vidékeinek növényzetét bemutatva, igyekszünk érzékeltetni a biológiai sokféleséget, amelynek nemcsak a bioszféra kiegyensúlyozott, egészséges működésében van nagy szerepe, hanem kiapadhatatlan esztétikai élvezet forrása is. A szebb, élhetőbb, kellemesebb és egészségesebb környezet igényének felkeltése a növényeken keresztül, a jobb környezet megvalósítására való törekvés valószínűleg az elkövetkező évszázad egyik legfontosabb kihívása lesz, megelőzve sok gazdasági és pénzügyi problémát. A botanikus kert mintaértékű terület, amely mindig például szolgál a növénytakaró pusztításával, a katasztrofális és tragikus ipari, kommunális, szellemi és kulturális szennyezéssel szemben.

6 6 A MABOSZ-hoz tartozó arborétumok és botanikus kertek földrajzi elhelyezkedése

7 7 I. A magyar gyűjteményes kertek és a MABOSZ bemutatása I./1. A hazai gyűjteményes kertek rövid bemutatása A magyarországi kertek kialakulását, magmaradását és fejlődését nagymértékben befolyásolta az ország viharos történelme. Amíg a középkori kolostorkertek és a reneszánsz magyar udvar kertjei (Anjou Luxemburg Hunyadi ház: Visegrád, Buda, Pozsony) semmiben sem voltak elmaradva a nyugat-európai átlag szintjétől, a török háborúk és a hódoltság teljesen megakasztotta vagy lelassította a magyar kertkultúra továbbélését. Azonban az elpusztult kertek helyett ekkor is születnek újak (Németújvár, Szalónak, Pozsony). Ezeket a kerteket katolikus főpapok (pl.: Lippai János: Pozsony), derék felső-magyarországi és erdélyi főurak (pl.: Nádasdy, Pálffy, Esterházy, Batthyány, Rákóczi, Lórántffy, Kemény, Apaffy családok) alapítják, illetve református iskolai műhelyekhez kötődnek. A kezdeti haszonelvűség (gyógynövény kertek) után egyre inkább előtérbe kerül az esztétikum és a gyűjteményes jelleg. Az amerikai kereskedelemmel és a török kultúrhatásokkal sok új növény kerül az országba, és mivel a korabeli magyarság teljesen benne él ekkor még Európa vérkeringésében, az új kertstílusok is eljutnak és kisebb nagyobb eltérésekkel megvalósulnak idehaza is. Természetesen igazi kerteket csak az ország felső-magyarországi (Lakompak, Galánta, Vöröskő, Sopronkeresztúr stb.) és erdélyi (Gyulafehérvár, Görgény, Fogaras, Sárospatak, Huszt, stb.) részein találhatunk ekkor. A török kiűzése utáni viszonylag békés évszázad nagy jelentőségű a hazai kertek történetében. Az ujjászerveződő országban az új-régi birtokosok egyre másra építik kastélyaikat és körülötte a kerteket (Cseklész, Királyfa, Köpcsény, Nagycenk, Gödöllő, Gernyeszeg, Zsibó, Eszterháza, stb.). Ma is van néhány szerencsés túlélőnk (Tata) ebből a korszakból. A XIX. század, a napóleoni-háborúk előidézte mezőgazdasági konjunktúrájával tovább növelte a kertek létesítéséhez kellően gazdag réteg építési kedvét, ezzel párhuzamosan megjelennek az első igazi botanikus kertek is. Az e században alapított kertek már tájképi stílusúak, és a korábbi barokk kertek nagy részét is ebben a stílusban alakítják át. A pesti egyetem botanikus kertje is ekkor születik. A felfedezések, gyarmatosítások és a gyorsuló közlekedés révén a kontinensre, így Magyarországra is áramló óriási mennyiségű idegenföldi növény a század vége felé meghozza a gyűjteményes kertek és arborétumok divatját (Alcsút, Malonya, Vácrátót, Sárvár, Kámon, Szarvas, Tiszakürt, Betlér, Füzérradvány, Cégénydányád, stb.). A MABOSZ ma fennálló tagkertjeinek túlnyomó részét is ekkor alakítják ki. A trianoni békeszerződés következtében elveszítjük kiváló magyar kertjeink egész sorát, amelyek a magyarellenes földreformok következtében nehéz helyzetbe kerülnek. A Kolozsvári Füvészkert több-kevesebb sikerrel Szegedre menekül. Az ott maradottak túlnyomó része a második világégést követő barbár megszállás, és az azt követő, mindent elpusztító évtizedek áldozatává válik. A tulajdonosokat elűzik, a kerteket vagy gyorsan, vagy a szakszerűtlen, helytelen használattal szép lassan tönkreteszik. Természetesen minden állami kézbe kerül, csak a szerencsének és néhány derék, jeles szakembernek köszönhető, hogy még találunk belőlük, ha nem is olyan állapotban, mint kellene. A kutatóintézetek és egyetemek, főiskolák kezébe került kertek élik túl úgy-ahogy ezt az időszakot. Létesülnek értékes, új gyűjtemények is (pl.: Kertészeti Egyetem Budai Arborétum bővítése), és a működők közül is egyik másik jelentősen fejlődik. Az újabb politikai változások után rendkívül változatos tulajdonviszonyok alakulnak (önkormányzati, oktatási intézményi, minisztériumi, kutatóintézeti, MTA, magán, stb.) ki, és ez nagymértékben befolyásolja a kertek jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit.

8 8 A kerteket szerkezetük, hagyományaik, történetük, növényanyaguk, taxon gazdagságuk és értékességük alapján különböző kategóriákba sorolhatjuk: botanikus kert, arborétum, tematikus gyűjtemény, kastélypark, magángyűjtemény. Klasszikus értelemben vett botanikus kert alig van (Budapest ELTE (Füvészkert), Debrecen, Szeged Egyetemei; MTA Vácrátót), fejlődő (pl.: Corvinus Egyetem) vagy hanyatló (pl.: Szombathely- Kámon) arborétum már több, nehéz állapotban lévő, de még értékes kastélykert még több. Nagyon jelentős és értékes magángyűjtemények is vannak. Az ország területén mindenfelé találkozhatunk gyűjteményes kertekkel (ld. térkép), de a legtöbb a fővárosban és környékén, valamint a Dunántúl nyugati részén található. Az Alföldön történelmi és klimatikus okokból számuk kevesebb. Ezek a magyar kertek több tízezerre rugó taxonszámukkal (csak Vácrátóton faj és változat van) hatalmas génerő tartalékot jelentenek, történeti kerti, műemléki, természetvédelmi, zöldterületi, kulturális, művelődésügyi értékük a nemzet számára felbecsülhetetlen érték és örökség. Mint összetett és gazdag élőhelyek, zoológiai értékük is nagy. Az előzőekben felsorolt értékeik csak akkor érvényesülhetnek hiánytalanul és akadálytalanul, ha tudományos kézbentartásuk és gondozottságuk közelíti az optimumot. A gyűjteményes kert igen ráfordítás igényes üzem. A nemzetközi botanikus kerti munkaerő ráta a felsőfokú képzettségű szakembereken kívül hektáronként 3, de legalább 1 valamilyen kertészeti képesítéssel rendelkező személy. Ez ma Magyarországon a legjobban karbantartott kertekben se éri el a 0,3 munkás/ha arányt, ráadásul a dolgozók túlnyomó többsége képesítés nélküli segédmunkás. Speciálisan képzett botanikus kerti diplomás alig van. A jól adatolt, meghatározott és fenntartott kerteknek óriási szerepe van a tudományos kutatásokban (botanika, ökológia, zoológia, kertészet, mezőgazdaság, gyógyszerkutatás, ipari kutatások stb.) A szakirányú oktatásnak is minden szinten műhelyei, látogathatóságuk révén pedig felbecsülhetetlen szerepük van a környezeti nevelés és kultúra, közművelődés, hasznos szabadidő eltöltés, rekreáció tekintetében. A kertek látogatottsága meglehetősen nagynak mondható (ld. táblázat), a társadalom valamenynyi rétegéből és korosztályából kerülnek ki az ide érkezők. Mindemellett a belépő díjak töredékét sem fedezik a költséges fenntartásnak, fejlesztésnek és a hiányos edukációs szint miatti súlyos kártételek helyrehozatalának A pénzügyi háttér kertenként nagyon változó, de egységesen nem kielégítő. Az infrastruktúra fejletlensége és a látogatók optimális szellemi és fizikai kiszolgálása is egyelőre megoldhatatlan, pénz- és munkaerő-igényes feladat. Lélegző örökségünk megbecsülése és megőrzése a XXI. század talán legnagyobb feladata. A botanikus kertek, gyűjteményes kertek, arborétumok, kastélykertek épített környezetünk igen fontos objektumai. Kertjeink ma vegyes történetük, különböző tulajdonviszonyaik, botanikai gazdagságuk és értékük ellenére egyaránt igen sanyarú helyzetben, a végső ellehetetlenülés határán állnak. Mivel Magyarországon jelenleg a társadalmi körülmények, a célirányos alapítványok hiánya és a gazdag emberek érdektelensége és érthetetlensége miatt egyelőre más megoldás nem kínálkozik, a gyűjteményes kertek erkölcsi és anyagi támogatása sok külföldi példát figyelembe véve elengedhetetlen és fontos állami feladat. Lehetetlen helyzetüket pontosan érzékelve a hazai gyűjteményes kertek heterogenitásuk ellenére közös érdekvédelmi szervezetbe tömörültek. Ez a szervezet a MABOSZ, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége. össze. Hazánk jelentősebb gyűjteményes kertjeinek adatait a oldalon található táblázat foglalja

9 9 MAGYARORSZÁG JELENTŐSEBB ÉLŐNÖVÉNY-GYŰJTEMÉNYEINEK ADATAI Intézmény neve Budai Arborétum Budapest Főváros Állat- és Növénykertje Debreceni Egyetem Botanikus Kertje Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert ELTE Botanikus Kert Erdőteleki Arborétum Kámoni Arborétum Kecskeméti Arborétum MTA ÖBKI Botanikus Kertje, Vácrátót Nyíregyházi Főiskola Tuzson János Botanikus K. Alapítás éve Terület (ha) Látogatószám (fő/év) Tulajdonos Taxonszám Dolgozók száma Felsőfokú végzettségűek száma (fő) Tudományos fokozattal rendelk. sz. (fő) /4/ DDT Tanszék Corvinus Egyetem, /8/ Kertészeti Kar DDT Tansz , Budapest Főváros Debreceni Egyetem Önkormányzat (Debrecen) , Eötvös Loránd Tudományegyetem , Bükki Nemzeti Park Erdészeti Tudományos Intézet KEFAG Rt Magyar Tudományos Akadémia , Nyíregyházi Főiskola Csak a kertészeti és élőgyűjteményi tevékenységet végző szervezeti egységek létszáma, nem tartalmazza az adminisztrációs, stb. egységek arányosított létszámát

10 Intézmény neve Nyugat- Magyarországi Egyetem Botanikus Kertje Pécsi Tudomány Egyetem Botanikus Kertje Sárvári Arborétum Soroksári Botanikus Kert Szarvasi Arborétum Szegedi Tudományegyetem Botanikus Kertje Tiszakürti Arborétum Alapítás éve Terület (ha) Látogatószám (fő/év) 10 Tulajdonos , Nyugat- Magyarországi Egyetem , Pécsi Tudományegyetem Taxonszám Dolgozók száma Felsőfokú végzettségűek száma (fő) Tudományos fokozattal rendelk. sz. (fő) , Erdészeti Tudományos Intézet Corvinus Egyetem, Kertészeti Kar Corvinus Egyetem Szegedi Tudomány Egyetem Önkormányzat (Jász-Nagykun- Szolnok megye) Balaton-felvidéki Nemzeti Park Zirci Arborétum ÖSSZESEN 431, Csak a kertészeti és élőgyűjteményi tevékenységet végző szervezeti egységek létszáma, nem tartalmazza az adminisztrációs, stb. egységek arányosított létszámát

11 11 A gyűjteményes kertek látogatottsága és állami támogatottsága, összevetésben néhány más közművelődési területtel 1 Egyes közművelődési intézmények látogatóinak száma (ezer fő) 5000 Színházak év Állatkertek, vadasparkok, kultúrparkok (mindössz. 11) Zene és táncművészeti előadások A költségvetés kultúrális kiadásai (millió Ft) év Színházak Állatkertek, Növénykertek, Nemzeti Parkok Zene- és táncművészet Egy látogatóra jutó támogatás (Ft/fő) Színházak Állatkertek, Növénykertek, Nemzeti Parkok Zene- és táncmûvészet év 1 Adatforrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, 2002.

12 12 I./2. A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének (MABOSZ) bemutatása A MABOSZ szakmai, érdekképviseleti, társadalmi szervezet május 14-én alakult meg azoknak a botanikus kerteknek és arborétumoknak a kezdeményezésére, amelyek élenjáró szerepet töltenek be a hazai természeti értékek bemutatásában, a kertészeti kultúra népszerűsítésében, a botanikai kutatásokban, a közművelődésben vagy az oktatásban. Létrehozásának alapvető célja volt, hogy olyan szakmai szövetség jöjjön létre, amely - egységbe tömöríti, és nyilvántartásba veszi a hazai gyűjteményes kerteket, élőnövény gyűjteményeket, - érdekképviseleti feladatot lát el, - segíti a gyors és hatékony információáramlást, - koordinálja és szervezi a szövetségbe tartozók közötti együttműködést, - szakmai segítséget nyújt, és szakértői tevékenységet végez, - képviseli a botanikus kerteket, arborétumokat a hazai és nemzetközi fórumokon. A szövetség kiemelt célja a botanikus kertek és arborétumok fennmaradása, fenntartása és fejlődése érdekében a szakmai társadalmi összefogás. A MABOSZ fő tevékenységi területei: - szakmai programok megvalósítása, - szakmai fórumok és konferenciák szervezése, - képzések, - összehangolt szakmai tevékenység szervezése, - a hazai gyűjteményi nyilvántartás egységesítése, - a tagok tájékoztatása saját hírlevél és kiadványok megjelentetésével, - nemzetközi kapcsolatok építése és ápolása, A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségét a Fővárosi Bíróság 6/PK /3 számú végzésével február 15-én nyilvántartásba vette. Székhelye: 1083 Budapest, Illés u. 2. (Füvészkert)

13 13 Szervezeti működésére vonatkozóan a szövetség alapszabálya, valamint az alapszabályban nem rendezett kérdésekben az Évi IV. törvény (Polgári törvénykönyv) rendelkezései, az egyesülési jogról szóló évi II. törvény és a közhasznúságról szóló évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadók. A MABOSZ alapszabályát január 11-én módosította, amikor a Fővárosi Bíróság a szövetséget közhasznú szervezetté nyilvánította. A szövetség közhasznú tevékenységei: - Tudományos tevékenység, kutatás - Oktatás, ismeretterjesztés - Kulturális tevékenység - Természetvédelem - Környezetvédelem - Közhasznú szervezetek számára biztosított szolgáltatások - Euró-atlanti integráció elősegítése A szövetség szervezeti felépítése: - Közgyűlés - Elnökség - Ellenőrző bizottság - Szakosztályok és helyi szervezetek A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége az érdeklődőkkel szemben nyitott, taglétszáma állandóan gyarapodik. A szövetséghez való tartozás, többféle tagsági viszony létesítésével lehetséges, amelyről az alapszabály rendelkezik. Jelenleg a MABOSZ-nak 177 regisztrált tagja van, melyből 31 jogi személy, 146 fő pedig magánszemély. A 31 jogi személy státusz egyben 31 intézményt is jelöl, melyek a hazai kertkultúra és botanikai tevékenység teljes vertikumát átfogják az ismeretterjesztéstől, az oktatáson át egészen a tudományos kutatásig.

14 14 A MABOSZ vezetősége november 1-én Prof. Dr. Schmidt Gábor elnök, Corvinus Egyetem, Budai Arborétum Dr. Tóth Imre, ügyvezető elnök, Corvinus Egyetem, Budai Arborétum Kósa Géza főtitkár, MTA ÖBKI, Vácrátóti Botanikus Kert Elnökségi tagok: Boronkay Ferencné, Nyíregyházi Főiskola, Tuzson János Botanikus Kert Dr. Gergácz József, ERTI, Sárvári Arborétum Dr. Isépy István, ELTE Botanikus Kert (Füvészkert) Dr. Kereszty Zoltán, MTA ÖBKI, Vácrátóti Botanikus Kert Dr. Kocsó Mihály, NYME Egyetem, Soproni Botanikus Kert Dr. Mihalik Erzsébet, Szegedi Egyetem, Füvészkert Dr. Priszter Szaniszló Szabó Mária, Debreceni Egyetem, Botanikus Kert Tálas László, Tiszakürti Arborétum Tihanyi György, Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert Ellenőrző Bizottság: Bogya Sándorné, Corvinus Egyetem, Soroksári Botanikus Kert Göbölös Antal, KEFAG Rt., Kecskeméti Arborétum Dr. Sipos András, ny. igazgató, Corvinus Egyetem Szarvasi Arborétum

15 15 A tagok megoszlása: Tagságát illetően a MABOSZ sokszínű szervezet. Körébe tudományegyetemek, főiskolák tanszékei, egyetemi és önkormányzati botanikus kertek, akadémiai kutatóintézet, arborétumok, állat- és növénykert, középiskolák, erdészeti intézmények, nemzeti parkok kezelésében álló intézmények tartoznak. A többséget kitevő rendes tagként nyilvántartott magánszemélyek részben az előbb említett intézmények dolgozói, gyűjteményvezetők vagy országosan is elismert magángyűjteménnyel rendelkező kert tulajdonosok, hobbi kertészek, érdeklődők. A TAGSÁG JOGI SZEMÉLY INTÉZMÉNYEI: Oktatási intézményekhez tartozó botanikus kertek 9 Önkormányzati kertek 3 Egyéb intézmények kertjei (kutatóintézetek, nemzeti parkok) 7 Erdészeti arborétumok 9 Vállalkozásként üzemeltetett fontosabb magángyűjtemények 3 Oktatási intézményekhez tartozó botanikus kertek Önkormányzati kertek Egyéb intézmények kertjei (kutatóintézetek, nemzeti parkok) Erdészeti arborétumok Fontosabb magángyűjtemények

16 16 A TAGSÁG FOGLALKOZÁS SZERINTI TAGOLÓDÁSA: Egyetemi és főiskolai oktató 33 Egyéb munkakörben foglalkoztatott egyetemi dolgozó 10 Tudományos munkatárs 15 Kertészmérnöki munkakörben dolgozó 12 Erdőmérnöki munkakörben dolgozó 9 Botanikus kert vagy arborétum vezető 18 Egyéb kertészeti, erdészeti intézmény vezető 14 Tanár 7 Doktorandusz hallgató 4 Egyetemi hallgató 11 Faiskola vagy kertészeti áruda vezető 14 Egyéb foglalkozású vagy nyugdíjas 30 Egyetemi és főiskolai oktató Egyéb munkakörben fogl. egy.-i dolg. Tudományos munkatárs Kertészmérnöki munkakörben Erdőmérnöki munkakörben Botanikus kert vagy arborétum vezető Egyéb kert.-i, erd.-i int. vez. Tanár Doktorandusz hallgató Egyetemi hallgató Faiskola vagy kertészeti áruda vezető Egyéb foglalkozású vagy nyugdíjas

17 17 Nemzetközi kapcsolatok : A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége kiemelt feladatának tekinti nemzetközi kapcsolatainak ápolását és fejlesztését. Ezt a feladatát a szövetség tagjainak bevonásával a botanikus kertek meglévő nemzetközi kapcsolatainak felhasználásával és saját kapcsolatrendszere útján valósítja meg. A nemzetközi kapcsolatok nemcsak tudományos, technikai és informatikai együttműködést jelentenek, hanem a tapasztalatok átvételét és cseréjét, és a nemzetközi programokban való részvételt, aktív közreműködést. A nemzetközi együttműködés kiemelt területei: - botanikus kertek küldetése a világban, - a botanikus kertek környezet- és természetvédelmi stratégiája, - a botanikus kertek szerepe az erőforrások megóvásában, a fenntartható fejlődés megvalósításában, - a biodiverzitás megőrzését szolgáló partnerkapcsolatok kialakítása, - növényi genetikai források jelentősége a fenntartható fejlődésben, - veszélyeztetett növényfajok nemzetközi kereskedelmének szabályozása, - műszaki és tudományos együttműködés lehetőségeinek feltárása, - nemzetközi konferenciákon, tudományos tanácskozásokon, tapasztalatszerző látogatásokon való részvétel, A szakmai és a civil szféra összekapcsolása A MABOSZ fontosnak tartja a szakmai és a civil szféra közötti kapcsolat erősítését. A szövetség közhasznú tevékenységei szinte kivétel nélkül és közvetlenül a lakosság széles rétegeit célozzák meg (ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, környezet és természetvédelem). A nyilvánosság elérésének fontos eszközei a különböző kiadványok, ismeretterjesztő füzetek, internetes megjelenés és azok a növénybemutatók, ismeretterjesztő előadások és egyéb rendezvények melyeket a MABOSZ az érdeklődő civil szféra számára rendez. Eredmények: A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége bemutatása kapcsán szólni kell 10 éves fennállása alatt végzett tevékenységének eredményeiről is. - Létrejött egy olyan szövetség, mely közigazgatási, tulajdonosi hovatartozástól és finanszírozástól függetlenül, kizárólag szakmai alapon fogja össze hazánk jelentős gyűjteményes kertjeit, élőnövény gyűjteményeit.

18 18 - Elkészült a hazai botanikus kertek felmérése, amelyről összesített dendrológiai jegyzék készült. - Létrejött egy egységes tájékoztatási forma, mely negyedévenként megjelenő hírlevél formájában jut el a tagsághoz. - Önálló honlappal rendelkezik a Szövetség, melynek feltöltése és fejlesztése folyamatos. - Kiadványt jelentetett meg a MABOSZ a hazai jelentősebb botanikus kertekről és arborétumokról, amely 2003-ban bővített formában látott napvilágot. - Egységes botanikai adatbázis kezelő rendszer (BG-BASIC) kiépítését szorgalmazza, amelyhez szakmai és anyagi segítséget nyújt, illetve nyújtott. - Folyamatban van a nemzetközi szabályoknak megfelelő nomenklatúra egységesítés. - Anyagi támogatással segíti a Szövetség tagjainak külföldi szakmai konferenciákon való részvételét. - Számos hazai és nemzetközi rendezvény, szakmai találkozó és tanulmányút valósult meg a MABOSZ szervezésében. (Pl. Kitaibel Pál Emlékkonferencia, Rákosvölgy, Magas-Tátra, 2001.) I./3. A gyűjteményes kertek főbb tevékenységi területei Dióhéjban Élőgyűjtemény, valamint kapcsolódó gyűjtemények (pl. herbárium, maggyűjtemény, stb.) fenntartása és megőrzése, mely a kertek minden más tevékenységének alapja Tudományos kutatási háttér biztosítása számos alap- és alkalmazott kutatás végzéséhez így többek között a botanika számos ága (pl. taxonómia, fenológia, virágzás- és szaporodásbiológia, stb.), a gazdasági ágazatok (pl. farmakológia, növénynemesítés, táj- és kertépítészet, zöldfelületgazdálkodás, stb.) valamint a természetvédelem, a természeti erőforrások fenntartható használata számára. Természetvédelem biológiai sokféleség megőrzése, ezen belül kulcsszerep a hazánk által is aláírt és ratifikált, így kötelező érvényű, a természetvédelem területén született nemzetközi egyezmények és EU szabályozások végrehajtásában, in-situ és ex-situ programok, génmegőrzés-fajfenntartás, veszélyeztetett fajok szaporítása és repatriálása, akciók és kampányok szervezése Nemzetközi szakmai kapcsolatok építése és fenntartása, részvétel a nemzetközi szervezetek munkájában Oktatás (botpedagógia) az óvodától az egyetemig, illetve az azt követő posztgraduális képzések keretében Közművelődés (botpedagógia) éves korig ismeretterjesztés és szemléletformálás, környezettudatos magatartás- és cselekvésformák kialakítása, különös tekintettel a természetvédelemre és a kertkultúrára Turisztikai igények kiszolgálása, igényes rekreációs környezet biztosítása

19 és kókuszdióhéjban 19 A hazai gyűjteményes kertek a bennük fellelhető több tízezer növényfajjal és változattal, a területükön álló műemlék épületekkel és az azokhoz kertépítészetileg is igazított kerttel más múzeumi gyűjteményekhez hasonlóan a nemzeti örökség részét képezik, amelynek megőrzése, funkcióinak biztosítása közcél, hazánk alapvető érdeke. A gyűjteményes kertek elsősorban élő múzeumok. A kertekben élő növényegyedek mint bármely más igényes gyűjtemény esetében leltári számmal és az ahhoz rendelt számos adattal rendelkeznek. A kiállítás tárgyai azonban itt élnek; növekednek, virágoznak és termést érlelnek. Róluk folyamatosan, sokszor egyedfüggően kell gondoskodni. Állandó fenntartás, kezelés hiányában az egyes egyedek állapota előbb romlana, majd elpusztulnának, és a kert-kiállítást a bemutatható élő tárgyak hiányában be lehetne zárni. A gyűjteményes kert tehát az egyedek begyűjtése és nyilvántartásba vétele után azokról egész életükön át, szinte napról-napra gondoskodik. Kivételt csupán néhány kiegészítő gyűjtemény, mint pl. herbárium vagy maggyűjtemény jelenthet, amely az ismeretek hatékonyabb átadását, illetve kutatási célokat szolgál. A növények életben tartásán túl természetesen a különböző célú bemutatók, gyűjteményrészek esztétikus és informatív kialakítása igen fontos szempont, erről a későbbiekben még szólunk. Fentieket összegezve tehát a gyűjtemény(ek) fejlesztése és ápolása biztosítja a gyűjteményes kertek oktató, ismeretterjesztő, kutatási és minden más tevékenységének alapját. A gyűjteményes kertek a növények csodálatos sokféleségének egy helyütt, élő egyedek által történő prezentációjával, és más, tudományos kutatási tevékenység végzéséhez előnyös adottságaival (pl. speciális felszerelések, szakkönyvtár, stb.) a növényekkel kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások számára nélkülözhetetlen hátteret biztosítanak. A botanika, mint alaptudomány művelése ezen intézmények elengedhetetlen, az alaptevékenységhez szorosan kötődő feladata. A botanika egyes szakterületein, mint pl. a taxonómia, a fenológia, a virágzás- és szaporodásbiológia, stb. területén elért kutatási eredmények gyarapítják a növények világáról megszerzett ismereteinket, gyakorlatibb megközelítésben azonban segítik a gyűjtemények egyre magasabb színvonalú fenntartását, illetve fejlesztését. A botanikus kertek és arborétumok ugyanakkor olyan faj- és fajtagyűjtemények, amelyek számos alkalmazott kutatási, illetve alkalmazási terület, így pl. a gyógyszerkutatás (farmakológia), a növénynemesítés, a táj- és kertépítészet, a zöldfelület-gazdálkodás, stb. nélkülözhetetlen géntartalékai, állandó, de ugyanakkor a gyűjteményfejlesztések révén folyamatosan gazdagodó forrásai. Példák ezreit lehetne felhozni a gyógyszeralapanyagoktól az oszlopos, vagy éppen gömbformájú fasorok telepítésére alkalmas fajtákig, bizonyítandó a növényvilág gazdagságából, sokféleségéből eredő, az emberiség számára nélkülözhetetlen és kiapadhatatlan forrásokban rejlő lehetőségek kutatásának szükségességét, és a gyűjteményes kerteknek ebben betöltött bázisszerepét. A természetvédelem a világban zajló folyamatok okán szükségszerű középpontba kerülésével a biológiai alaptudományok magas színvonalú művelése elengedhetetlenné vált, hiszen sem az állapotfelmérések, sem a természetvédelmi célú beavatkozások, kezelések, vagy egyes nemzetközi szabályozások (pl. Washingtoni Egyezmény CITES) betartása, nem lehetségesek a fajok és változatok biztos elkülönítése, vagy az életközösségek működése törvényszerűségeinek ismerete nélkül. A természetvédelem ily módon a botanikai tudományok eredményeinek egyik legszélesebb körű felhasználója, és folyamatosan új igényekkel lép fel az intézmények és a kutatók felé, amely a gyűjteményes kertek szintjén is jelentős igényeket támaszt. A gyűjteményes kertek természetvédelmi tevékenysége a korábban már említett botanikai tudományok, mint a természetvédelem alappilléreinek művelésén túl számos más ilyen irányú feladat

20 20 ellátásában és program végzésében merül ki. Az állatkertekhez hasonlóan, a biológiai sokféleség megőrzése érdekében számos védett vagy veszélyeztetett fajt és változatot nevelnek és szaporítanak (ex situ) a világ és hazánk gyűjteményes kertjeiben. E tevékenység a gyűjtemény gazdagításán, mint alaptevékenységen túl egyben génmegőrzés. Számos természetes populáció képviselői az eredeti élőhely elpusztulásával ma már csak gyűjteményes kertekben lelhetők fel, és sajnos ez egyes fajok és változatok esetében is előfordul. Az utolsó hírnökök által hordozott genetikai információ pótolhatatlan, megőrzése kulcsfontosságú feladat, ezért az intézmények számos szaporítási, fenntartási programot futtatnak. A genetikai információ megőrzésén kívül ezek az állományok lehetővé teszik, hogy a felszaporításuk révén nyert új egyedeket eredeti élőhelyükre telepítsék vissza, azaz repatriálják. Ugyanakkor a szaporítási és visszatelepítési programok számos szaporodásbiológiai ismeretet nyújtanak, amelyek más, természetes élőhelyen élő populációk (in situ) védelmét, megőrzését is segítik. A közvetlen természetvédelmi célú feladatok ellátásán túl a gyűjteményes kertek a környezettudatos nevelésnek is bázisintézményei. Szakértelemmel mutatják be mit, és hogyan lehet és kell megvédeni. A kertek számos természetvédelemmel kapcsolatos programot szerveznek, kampányt kezdeményeznek, amelyeknek jelentős szerepe van a közvélemény formálásában, és különösen a felnövekvő generációk környezettudatos szemléletformálásában, de erről a későbbiekben még szólunk. 2 A természetvédelem jogi szabályozásának az elmúlt évtizedekben tapasztalható ugrásszerű előretörése a gyűjteményes kerteket e téren is kulcsintézményekké emelte, hiszen a természetvédelem területén született, a növényeket bármilyen formában érintő nemzetközi egyezmények (pl. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről, Rio de Janeiro, 1992) és EU szabályozások (pl. Natura 2000 és benne az Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EEC)) betartása ezen intézmények szellemi és infrastruktúrális háttere nélkül gyakorlatilag lehetetlen! A Növényvilág Megőrzésének Világstratégiája (Global Strategy for Plant Conservation - GSPC) - amely a Riói Egyezmény tagországainak 6. konferenciáján hozott döntés - célként tűzi ki, hogy 2010-re a veszélyeztetett növényfajok 60%-a elérhető legyen ex situ gyűjteményekben (lehetőleg abban az országban, ahol begyűjtötték), és ebből 10%-kal felszaporítási program keretében foglalkozzanak (CBD/COP6/12). Fenti célok megvalósítása kizárólag olyan intézmények közreműködésével lehetséges, amelyek mind a begyűjtéshez, mind az egyes fajok és gyűjtemények fenntartásához megfelelő elméleti tudással és szakmai tapasztalattal rendelkeznek, továbbá helyet tudnak biztosítani a veszélyeztetett fajok és változatok kellő számú egyedének. A gyűjteményes kerteken kívül más intézmények a fent nevezett kritériumok összességét nem tudják felmutatni, vagyis a hazánk által is aláírt és ratifikált nemzetközi egyezmények és az EU tagként hazánkra is vonatkozó szabályozások által támasztott követelményeknek Magyarország kizárólag akkor tud eleget tenni, ha gyűjteményes kertjei számára biztosítja a célok megvalósításához szükséges feltételeket! A gyűjteményes kertek működésük kezdetétől törekednek a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére és ápolására, hiszen ez az információcsere és a közös gondolkodás egyik alapja. Számos hazai kert évtizedek óta vesz részt a világ gyűjteményes kertjei között zajló mag- és szaporítóanyag cserében, amely a gyűjtemények egzóta fajokkal történő bővítésének fő forrása. Intézményeink munkatársai 2 Jóllehet Koncepciónkban csak hivatkozni kívánunk a kiemelkedően fontos nemzetközi jogi szabályozások egyes pontjaira, és nem célunk a nemzetközi dokumentumok teljes körű felsorolása és bemutatása, de néhányról megemlítés szintjén ehelyütt feltétlenül szólni kell. A Berni Egyezményt 1979-ben írták alá, kiemelt jelentősége van abban, hogy az EU természetvédelmi jogi szabályozása alapjának tekinthető. Az Európa Tanács és a Planta Europaea Hálózat közösen adta ki 2002-ben a Stratégia az Európai Növényvilág Megőrzésére (European Plant Conservation Strategy - EPCS) című dokumentumot, amely a GSPC-t dolgozza fel és ülteti át az európai viszonyokra és igényekre.