HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Átírás

1 NESZMÉLY község Településrendezési tervét megalapozó HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Felelős tervező: Laky Ildikó, ügyvezető igazgató, Terra Studio Kft. Szakértők: Földi Zsuzsa Ph.D. projektmenedzser, tervező Guzmics István, tervező Diverzum Térprojekt Bt július 6.

2 Tartalom 1. Helyzetértékelés A település elhelyezkedése, elérhetősége A település rövid története A település térségi kapcsolatai A település demográfiai viszonyai Gazdaság Neszmély község tágabb gazdasági környezete Foglalkoztatottsági helyzet Neszmélyen A helyi gazdaság szerkezete Turizmus Településmarketing Intézményi ellátottság és szolgáltatások Oktatás Kulturális intézmények civil szervezetek Egészségügyi ellátás Szociális ellátás Települési infrastruktúra A környezet állapota természeti és művi értékvédelem Koncepció SWOT analízis A fejlesztési program horizontális elvei Jövőkép Célrendszer Cél-prioritás mátrix Koncepció a prioritások részletezése I. Prioritás: A helyi gazdasági potenciál fejlesztése a helyi foglalkoztatás bővítése II. Prioritás: Az intézményi és környezeti infrastruktúra fejlesztése III. Prioritás: Partnerségi kapcsolatok továbbfejlesztése

3 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1 A település elhelyezkedése, elérhetősége Neszmély Komárom-Esztergom megye északi részén található település. Északról a szlovák-magyar államhatárt képező Duna, délről a Gerecse hegység lejtői határolják. A községet nyugati szomszédjával Dunaalmással 1977-ben egyesítették. A két település ig Almásneszmély néven létezett ben a két településrész önállósodott és önálló településekként szerepel a korábbi neveken. A település Budapesttől az M1-es autópályán, Tatán keresztül északra tartva, avagy a 10.sz főúton keleti irányból közelíthető meg. Vasúton az Esztergom-Komárom-i vonalon érhető el. A település a fővárostól légvonalban mintegy 60 km, Pozsonytól 80 km és Bécstől 150 km távolságra található. A M1-es autópályához való közelség jó elérhetőséget biztosít mindhárom főváros felől. Neszmély földrajzi helyzetének legfontosabb jellemzője a Duna jelenléte. Természeti táji adottságain túl, a folyó szimbolikus európai települések és régiók közötti kapocs jellege is életre kel az elválasztó, határfolyó funkció gyengülésével. Az elérhetőségi térkép tanúsága szerint Neszmélyből Budapest és a Közép-Dunántúli régió központja, Székesfehérvár másfél órán belül elérhető, amely turisztikai szempontból kedvezőnek mondható. Más térségi központok szintén jó elérhetőségi helyzetben vannak, Tatabánya és Komárom fél órán belül, Esztergom mintegy percen belül érhető el a településről. A Tatai kistérség belső kohéziója szempontjából kedvező tényként állapítható meg, hogy a kistérségi központ Tata elérési ideje kevesebb, mint 20 perc a kistérség minden településéről így Neszmélyről is. Az elérhetőség szempontjából fontos megjegyezni, hogy a Duna két oldalán lévő, sokszor egymástól csak néhány kilométerre lévő települések esetében az elérhetőség 30 perc körüli értéke is kedvezőtlennek mondható, a térségben nem működik kompátkelő. Ez a tény a mindennapi gazdasági-társadalmi és turisztikai kapcsolatok egyik jelentős akadályozója. 3

4 Neszmély elérhetősége Gönc Sátoraljaújhely Mosonmagyaróvár Sopron Csorna Győr Pannonhalma Kapuv ár Tét Csepreg Kőszeg Sárvár Pápa Celldömölk Zirc Szombathely Ajka Edelény Encs Cigánd Kisvárda 100 km Sárospatak Szikszó Kazincbarcika Szerencs Vásárosnamény Ibrány Ózd Tokaj 50 km Salgótarján Bélapátfalva a Fehérgyarmat Miskolc Baktalórántháza Balassagyarmat Szécsény 25 km Pétervására Nyíregyháza Tiszaújváros Bátonyterenye Tiszavasvári Mátészalka Eger Rétság Csenger Pásztó g Szob Mezőcsát Nagykálló Polgár Nyírbátor Gyöngyös NESZMÉLY Komárom m Mezőkövesd Esztergom Vá c ccc Hajdúböszörmény Füzesabony Dorog Szentendre Hatv an Veresegyháza Hajdúhadház Tata Pilis- Aszód Balmazújv áros vörösvár Dunakeszi Tiszafüred Hev es Debrecen Gödöllő Tatabánya Hajdúszoboszló Budaörs Kisbér Budapest Jászberény Oroszlány Bicske Létav értes Gyál Püspökladány Nagykáta Mór Monor Ercsi Karcag Várpalota Székesfehérvár Szolnok Ráckeve Berettyóúj falu Cegléd Gárdony Dabas Törökszentmiklós Körmend Szentgotthárd Őriszentpéter Lenti Vasvár Adony Veszprém Aba Sümeg Zalaszentgrót Balatonfüred Balatonalmádi Szeghalom Kunszentmiklós Mezőtúr Dunaújv Enying v áros Kecskemét Kunszentmárton Siófok Szarvas Tapolca Sárbogárd Zalaegerszeg Békés Balatonföldv ár Keszthely Sarkad Kiskunfélegyháza Fonyód Békéscsaba Tab Csongrád Tamási Paks Lengyeltóti Szentes Gyula Kiskőrös Orosháza Kalocsa Marcali Kiskunmaj sa Nagykanizsa Kistelek Mezőkovácsháza Letenye Dombóv ár Kiskunhalas Kaposvár Szekszárd Hódmezővásárhely Bonyhád Jánoshalma Csurgó Szeged Sásd Makó Komló Nagyatád Mórahalom Baja a Pécsvárad Pécs Bácsalmás Szentlőrinc Mohács Szigetvár ár Barcs Sellye Siklós B A L A T O N Szerkesztette: Diverzum-Térprojekt Bt JELMAGYARÁZAT Elérési idő (perc) Neszmély (1) 30 alatt (22) (93) (221) (283) (1076) (1023) 4 óra fölött (433)

5 1.2. A település rövid története A település története a vaskorig nyúlik vissza, jelentőségét a római korban Duna Parton épülő limes adta. A település első okleveles említése 1235 körülre tehető. A település évszázadokon át a Komáromi Várbirtok részét képezte. Jelentős történelmi személyiségek köthetők a településhez: Habsburg Albert 1439-ben a település közelében lelte halálát, míg Mátyás király nevéhez a helyi révész megleckéztetése fűződik, II. Ulászló különféle kiváltságokat adományozott Neszmély lakosainak. A török támadások miatt a település elnéptelenedett és egy rövidebb megszakítással egészen a század közepéig lakatlanul állt. A település újbóli benépesülése után elsősorban református lakosság lakta a falut, majd a német betelepítéseknek köszönhetően katolikus vallás is újra meghonosodott Neszmélyen. A település harmadik felekezete a baptista a 19. század végén gyökeresedett meg és jelenleg is él. A 19. század közepén a település egyházi tulajdonba került (Klosterneuburgi Szent Ágostonkanonokrend). A település további fejlődését nagyban meghatározta a 1888-ban ide érkező vasút. Neszmély vasútállomást és árvízvédelmi töltést is kapott egyben. A település iparát a 1922-től újból működő téglagyár (Hacker-féle téglagyár) jelentette, ez volt évtizedekig Neszmély egyetlen komoly iparvállalata. A század második felében a szocialista ipartelepítés elkerülte a falut több, a Duna partján található településsel ellentétben. Ez kedvezően hatott a település táji és környezeti adottságaira és állapotára. A település 1991-es önállósodását követően jelentős térségi kapcsolatokat épített ki és maga is jelentős főként a település turisztikai vonzerejét erősítő fejlesztéseket hajtott végre. 1.3 A település térségi kapcsolatai Tatai Többcélú Kistérségi Társulás A Tatai Többcélú Kistérségi Társulás a Tatai statisztikai kistérség településeiből alakult melyeknek tagjai: Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomoród, Tardos, Tata, és Vértestolna. A társulás központja Tata. A települések kohézióját erősíti az a tény, hogy földrajzilag összekapcsolódó Győr-Tatai teraszvidéken, Almás-Táti-Duna-völgyben, Igmánd-Kisbéri medencében és a Gerecse hegységben helyezkednek el. A társulás tevékenysége a szociális információs szolgáltatásra, étkeztetésre, házi segítségnyújtásra, családsegítésre, támogató szolgáltatásra, nappali ellátásra (fogyatékosok, idősek, hajléktalanok) terjed ki. Neszmély a felsorolt ellátási kötelezettségeit a Társuláson keresztül látja el.

6 A település földrajzi elhelyezkedése határfolyó menti fekvés kapcsán felmerül a határon átnyúló települési és térségi kapcsolatok építésének fontossága. A szándék és a fogadókész partnerekkel történő kapcsolatépítés két intézményesült kapcsolati és szervezi háló kiépítéséhez vezetett: ezek a Duna Eurorégió és a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió. Duna Eurorégió A Duna Eurorégió 2003-ban alakult meg Neszmély irányításával és Neszmély központtal. A határon átnyúló régió tagjai a magyar részről Tatai kistérség települései és szlovák részről a Hídverő Társulás, Nyitra megye Révkomáromi járásának települései. A Duna Eurórégió deklarált célja, hogy támogassa a területén működő szervezetek együttműködését, erősítse a térség gazdasági és kulturális kohézióját. Feladatok között szerepel a lakosság, vállalkozások és a térség iránt érdeklődők tájékoztatása a fejlesztésekről és tervekről és az Európai Unióval kapcsolatos térségi szervező feladatok ellátása. PHARE CBC támogatással készült el a Duna Eurorégió Idegenforgalmi Programja, mely tartalmazza a távlati elképzeléseket és azok megvalósíthatóságát. A Duna Eurorégió három fő fejlesztési projektje köthető Neszmélyhez, amelyek az Európa Falu, Kikötők és az Erdei iskola. Vág-Duna-Ipoly Eurorégió A Vág-Duna-Ipoly Eurorégió Alapító okiratát július 3-án a Komárom-Esztergom megyei Neszmélyen a Duna szlovák-magyar határvonalán úszó Táncsics hajó fedélzetén írták alá, Komárom-Esztergom és Pest megye közgyűlési elnökei, valamint Nyitra kerület elöljárója. Az együttműködés célja a régió vonzóbbá tétele, a gazdaság és az idegenforgalom összehangolt fejlesztése, oktatási, tudományos és innovációs bázisok közötti kapcsolat fejlesztése, területfejlesztés és területrendezés összehangolása. Az együttműködés kiterjed a természet-, környezet-, és vízvédelem, a katasztrófák elhárítására, a közlekedésfejlesztés összehangolására, a szociális együttműködésre, a közös kulturális örökség ápolására, az EU - Közösségi finanszírozási programokban történő eredményes részvételre. A Vág-Duna-Ipoly Eurorégió km 2 -nyi területén mintegy fő él. Az eurorégiót a magyarországi megyék közül Komárom-Esztergom, Pest, Veszprém és Fejér megyék, Szlovákia területéről pedig a Magyarországgal határos Nyitra megye alkotják. A Vág-Duna-Ipoly Eurorégiót irányító fejlesztési kht. központja eredetileg Tatabányán volt, 2006-tól azonban a központ Neszmélyre került ezzel is erősödött a település eurórégiós jelentősége. Az Eurorégió nemrégiben nyerte el annak lehetőségét, hogy az Europe Direct hálózat megyei egysége itt működhessen. Europe Direct Európai Információs Pont Hálózat Komárom-Esztergom Megyei Információs Egység jelenleg a település önkormányzatának 6

7 épületében található. A legközelebbi ilyen információs központok Székesfehérváron, Veszprémben, Győrben és Budapesten működnek. Az elsősorban megyeszékhelyeket érintő országos hálózatban Neszmély az egyetlen nem városi település. A központ jelenléte és működtetése tovább növeli a település eurorégió-s tevékenységével megalapozott nemzetközi (határon átnyúló) jelentőségét. A VDI jelentősebb programjai: Európai Polgárképző Akadémia, Visegrádi Országok Eurorégióinak Konzultatív Tanácsa. 1.4 A település demográfiai viszonyai Neszmély község népesedési tendenciái hasonlóan az országos tendenciákhoz kedvezőtlenül alakultak az önállósodása óta eltelt időben. A község népessége 2006 végén 1424 fő volt. A lakónépesség 1993 és 2006 között 7%-kal csökkent 1500 főről a jelenlegi 1424 főre. A területi összehasonlításokat a KSH adatai alapján végezzük: a KSH adatai szerint Neszmélyen 2005-ben a 1992-es év lakónépességének (1488 fő) 94%-a élt. A csökkenés mértéke kedvezőtlenebb az országos (97%-os) értéknél. Ellentétben a település tendenciáival a megye és a megye községeinek össznépessége is mérsékelten növekedett ugyanezen időintervallumban (és 100,5% 100,05%-os értékekkel). Neszmély önállósodása előtt Almásneszmély össznépessége 2776 fő volt (1991). Amíg az eltelt 14 évben Neszmély népessége csökkent, a volt társtelepülés Dunaalmás lakossága 1494-ről 1683 főre növekedett (ez 112%-os növekedést jelentett) népesség (fő) Neszmély Neszmély (KSH) év 1. ábra A lakónépesség alakulása Neszmély községben év között. Forrás: Neszmély község Polgármesteri Hivatala, és KSH Komárom-Esztergom Megye Statisztikai Évkönyve

8 Neszmélyen a természetes szaporodás értéke (azaz a születések és halálozások számának különbsége) 1000 lakosra vonatkoztatva -9,2 fő volt 2005-ben. Ebben az esetben tehát természetes fogyásról beszélhetünk. Ugyanebben az évben mind a megye községeire (-4,5 fő/1000 lakos) mind pedig az egész megyére (-3,6 fő/1000 lakos) vonatkozó értékek szintén negatívak, de a település értékénél jóval kedvezőbbek voltak. Az elmúlt öt év viszonylatában a természetes fogyás fajlagos értéke átlagban kétszerese volt Neszmély esetében a szintén negatív községi átlagnak (2. ábra). természetes szaporodés (szaporodás/ezer lakos/év) Neszmély megye községei együtt Komárom -Esztergom megye év 2. ábra Természetes szaporodás értéke 2000 és 2005 között Neszmélyen, a megye községeiben és Komárom-Esztergom megyében, Forrás: KSH Komárom-Esztergom Megye Statisztikai Évkönyve Neszmélyen a vándorlási különbözet évente változó, nem figyelhető meg benne tendencia től 2002-ig pozitív volt. Ezt követően pozitív és negatív értékek váltották egymást évente 2005-ig, amikor 0-hoz közelítő negatív érték volt a jellemző (-2 fő). Ilyen népesedési folyamatok mellett tekintetbe véve a kritikus 2000 fő alatti népességgel rendelkező települések várható funkcióvesztésével járó elvándorlási hullám hatásait beavatkozás nélkül a település népessége várhatóan év alatt 1000 fő alá csökken. A népesség korösszetétele a 2001-es népszámlálási adatok szerint fiatalos volt. Az öregedési index értéke ekkor nem érte el az 1-et (0,89) azaz a 65 éven túli népesség arányában elmaradt a 14 év alattitól, ugyanakkor a megye összes községe és a megye egészének összértékéhez (0,81) képest a tendencia valamivel kedvezőtlenebb volt. 8

9 Összességében elmondható, hogy Neszmély település lakónépessége másfél évtizede folyamatosan csökkenő, amely elsősorban a megyei értékeket messze meghaladó természetes fogyás jelentős mértékének tudható be. A vándorlási egyenleg évente változó, értéke a természetes szaporodás negatív értékeiből eredő veszteséget nem képes pótolni. A település lakosságának korösszetétele egyensúlyi, ugyanakkor öregedő tendenciát mutat. 1.5 Gazdaság Neszmély község tágabb gazdasági környezete 1 A település a 1990-es éveket megelőzően a tatabányai gazdasági térszerkezeti egység részét képezte, amely nem nagy területű de rendkívül sűrű textúrájú, magas népsűrűségű, erősen iparosodott térszerkezeti egységet alkotott. Ennek a térszerkezeti egységnek az északi határát a Duna völgye jelentette, amely mint ipari vízforrás, és mint szállítási útvonal rendkívüli előnyöket jelentett a korabeli ipartelepítésekhez. A Duna-völgy középső, Komárom és Nyergesújfalu közötti szakaszát az ipar szinte minden ágazata érintette, elsősorban nyersanyag és munkaerő igényes, valamint nagy vízigényű ágazatok. A lakosság körében az országos átlagnál magasabb volt az iparban foglalkoztatottal aránya és a területen gyakorlatilag egészen a 80-as évek végéig a szocialista iparszerkezet dominanciája érvényesült. A legjelentősebb ipari központ Almásfüzitő volt. Az itt lévő finomító részét képezte az es évektől indult kőolajipari és szénvegyészeti konglomerátumnak, amely többnyire a Duna mentén és annak közelében koncentrálódott (Szőny, Almásfüzitő, Dorogi szénmedence). Itt volt megtalálható a magyarországi alumínium-vertikum egyik fontos eleme, az 1950-es években kiépített, majd folyamatosan bővített timföldgyár. A vegyiparhoz kapcsolódóan Nyergesújfalun, a Magyar Viskoza gyárban a viszonylag képzetlen női munkaerő foglalkoztatását is szolgálta a Danulon szintetikus műszál gyártása. Lábatlan településen a Gerecse mészkövére épülő cementgyártás és a Duna vízére települt cellulóz és papírgyártás üzemei működtek, míg Süttőn építési és dekorációs célokra is használható mészkő kitermelése folyt Piszke-Süttő Tardosbányán. Az egyetlen komolyabb élelmiszeripari jellegű vállalat a nem közvetlen a Duna partján található de jelenleg az Eurorégió fontos partnerei között számon tartott Ács, ahol a Kisalföldi termésterületének földrajzi hátterében cukorrépa került feldolgozásra. Neszmély (akkoriban almásneszmély) aktívkorú, dolgozó népessége már ezekben az évtizedekben is a helyi ipar híján ezekre a jelentős ipari létesítményekbe járt dolgozni. Az 1990-es évek átalakulási folyamata több okból is érzékenyebben érintette a terület foglalkoztatási lehetőségeit. Az elavult technológiával készülő, alacsony hozzáadott értékkel bíró, valós versenyben piacképtelen termékek gyártása röviddel a rendszerváltás és a keleti piacok összeomlása után megszűnt. A munkanélküliségi értékek esetenként másfélszeresen 1 A Duna Eurorégió Idegenforgalmi Programja (2004) 9

10 haladták meg az országos átlagot és csak a 1996-os évet követően kezdtek felzárkózni a környező megyék javuló értékeihez. A gazdasági szerkezetváltás több éves késéssel indult meg. A gazdaságszerkezet átalakulásával párhuzamosan a megyén belül megfigyelhető, hogy a lakosság jövedelemszintje területileg erősen differenciálódik. A folyamat nyertesei a megye kereskedelmi és szolgáltató funkcióval már korábban is rendelkező városai (Esztergom, Komárom) a középmezőnybe a budapesti agglomerációhoz közeli települések tartoznak, míg a vesztesek csoportját a korábban jelentős kitermelőiparral, illetve hagyományos tömegtermékeket előállító üzemekkel rendelkező iparvárosok (egyebek mellett Nyergesújfalu), valamint számos ipari és agrárfalu alkotja a megye nyugati és középső részén. Ennek oka a vállalatok utóéletében rejlik. A volt szocialista iparvállalatok jelentős környezetkárosító hatással bírtak a Duna völgyben ennek felszámolása folyamatban van, ugyanakkor a kedvező közlekedésföldrajzi helyzet ellenére nem kezdődött el az a folyamat, amely a technológia intenzív ágazatok megtelepedését eredményezné a Komárom Nyergesújfalu ipari tengely mentén. A Duna mindezidáig nem nyerte vissza korábbi jelentőségét a teherszállításban. Meglévő, korábban ipari termékek be- és kihajózásával foglalkozó kikötői keresik funkciójukat, amely a Duna völgy ezen szakaszának táj rehabilitációját követően az idegenforgalom lehet. Ennek megfelelően a tágabb térségben azok a települések válhatnak a gazdasági folyamtok nyerteseivé, akik felismerték az alacsony iparosodottság és ezáltal az alacsony környezetszennyezési szintben rejlő előnyöket. Neszmély és környező települések ebbe a csoportba tartoznak, ugyanakkor mint azt alább látni fogjuk jelentősebb fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy ezek az adottságok valós versenyképességben is jelentkező előnnyé formálódjanak Foglalkoztatottsági helyzet Neszmélyen Neszmély település lakosságából februárjában 982 fő volt munkaképes korú 2, ebből 51 fő volt munkanélküliként nyilvántartva, ami a munkaképes korúak 5,19 %-a (relatív mutató). A megyei értékekhez képest a relatív mutató kedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetet mutat, a megye relatív mutatója ugyanerre az időszakra 4,32% volt. A munkanélküliség tendenciája az elmúlt 7 évben egyre kedvezőtlenebb. Az országos és megyei tendenciákat követve Neszmélyen is növekedet a munkanélküliségi relatív mutató értéke, ugyanakkor a növekedés intenzitását mutató lineáris trendvonal tanúsága szerint a növekedési ütem a település esetében nagyobb volt, mint a megye esetében (3. ábra). 2 Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint ( 10

11 munkanélküliségi relatív mutató (%) R 2 = 0,6563 R 2 = 0,5072 Neszmély Komárom-Esztergom megye Lineáris (Neszmély) Lineáris (Komárom-Esztergom megye) év 3. ábra A munkanélküliség alakulása Neszmélyen és Komárom-Esztergom megyében 2000 és 2007 között (januári hónapok) (A lineáris trendvonal meredekségét az R-érték jelzi) Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat ( Az utolsó ingázással kapcsolatos jelentősebb felmérés a 2001-es népszámláláshoz köthető: ekkor a településen helyben 258 foglalkoztatott volt, melynek valamivel több mint fele helyi lakosként volt regisztrálva. A település munkaképes korú lakosságának cca. 8-10% a dolgozott helyben 2007 elején, a többi ingázott elsősorban Tatára és a fent említett Duna menti iparvállalatok valamelyikébe. Munkanélküliek jövedelempótló támogatásában az elmúlt 14 évben átlagosan négy fő részesült. A szélsőségek 7 és 2 fő között mozognak ban ez a támogatási forma összességében 4 főt érintett A helyi gazdaság szerkezete Egy több évtizeden keresztül működő helyi nyersanyagra települő téglagyáron kívül jelentősebb ipari tevékenység sohasem volt a községben ellentétben az attól keletre és nyugatra húzódó ipari övezet településitől (Almásfüzitő, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu stb.). Ezeken a településeken az országos jelentőségű ipari tevékenység jelentős tájsebeket hagyott hátra, illetve maguk az azóta bezárásra, illetve átalakításra került ipari létesítmények is kedvezőtlenül hatnak azok vonzerejére. Neszmély az elmúlt 14 esztendőben nem vált a nagyobb helyigénnyel bíró és esetenként komoly környezeti terhelést jelentő külföldi és hazai ipari ill. szolgáltató befektetések 11

12 célpontjává. Erre sem közlekedésföldrajzi helyzete, sem helyi erőforrásai nem adtak okot és ezzel párhuzamosan a helyi szándék sem ezt a fejlődési vonalat támogatta. A település önkormányzata önállósodása óta mindig is természeti értékeire és környezeti adottságaira alapozott elsősorban turisztikai, rekreációs valamint mezőgazdasági (szőlőtermelés Ászár-Neszmélyi Borvidék) tevékenységet szorgalmazta. A korábban hátránynak tekintett alul-iparosodottság mára Neszmély legnagyobb előnyévé lépett elő, ugyanakkor ahhoz, hogy a településen élőknek az adottságokra alapozott gazdasági tevékenységek fő vagy kiegészítő megélhetési forrást jelentsenek komoly fejlesztésekre van szükség. A településen 2005-ben összesen 133 vállalkozás működött ebből 13 kft. (10%) 20 bt. (15%), a többi (75%) egyéni vállalkozásként volt bejegyezve. A megye községeinek esetében ez az aránya 15% 16% és 69%. Látható, hogy a megye községeiben nagyobb arányt képviselnek a tőkeerősebb, nagyobb alkalmazotti létszámmal rendelkező kft-k. Neszmély esetében túlnyomóan egyéni vállalkozók működnek, ami a helyi gazdaság versenyképességét alacsonyabb hatékonysággal támasztja alá. A helyi vállalkozások száma 2000 óta közel 150 %-kal növekedett, a megye községei esetén ez a növekedési ráta csupán 122 % volt. Neszmélyen a vállalkozói aktivitás alakulása tehát összehasonlítva a megye nem városi településeivel kedvezőbb volt az elmúlt öt-hat évben. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 2001-ben azonos volt Neszmélyen és a megye községeiben (62 vállalkozás/1000 fő) ben a Neszmély esetében ez az érték 94,5 vállalkozás/1000 fő volt. A megye községei esetében szintén növekedés volt megfigyelhető, ugyanakkor ennek mértéke Neszmélyhez képest visszafogottabb volt: 81 vállalkozás/1000 fő. Neszmély hosszú ideig leginkább boráról volt ismert. A település a már említett Ászár- Neszmélyi Borvidékhez tartozik. A legjobban termű dűlők a Meleges-hegyen vannak és érdekes módon nem a déli, hanem az északi oldalon találhatók. Az itt termő borokat a rajnai borokhoz szokták hasonlítani. A nagyobb pincészetek mellett a domb oldalában löszfalba vájva helyezkednek el a turisztikai látványosságként sem utolsó lyukpincék. Neszmély legnagyobb foglalkoztatója, egyben legismertebb (nemzetközi szinten is elismert) vállalkozása a Hilltop Neszmély Zrt. Borászata. Az 1991-ben megalakult borászat 100% magyar tulajdonban van. A borászat a településtől délre, a hegyoldalban található, a Meleges-hegyen. A foglalkoztatottak összlétszáma cca. 150 fő tesz ki (ennek csak kis százaléka helyi lakos). A borászat jelentős elsősorban Angliába irányuló exporttal rendelkezik hazai piaci részesedésük is növekvőben van. A bortermelési palackozási tevékenység mellett turisztikai jellegű tevékenység is zajlik: szálloda, étterem működik a komplexumban (Hilltop Neszmély Borhotel és Étterem). Mindemellett komplex borturisztikai programokat is szerveznek, pl. borismereti tanfolyam, 12

13 szüreti program, új bor ünnepe stb. A borászat az önkormányzat legjelentősebb helyi adó fizetője. A település további jelentősebb foglalkoztatója a holland tulajdonban lévő Éden kemping, amely a településtől keletre, annak külterületén található a Duna parton. A településen továbbá működik egy, virágkertészet, kőfaragó üzem és egy pékség. A községben két háztartás foglakozik falusi szálláshelykiadással, ennek megfelelően a falusi szállásadás még nem képvisel az átlagosnál kiemelkedőbb fontosságú kiegészítő jövedelemforrást. Neszmély hagyományos iparterületei a település keleti részén a 10-es út mentén találhatóak. A településhez közelebb eső iparterület egybeesik a korábbi legnagyobb helyi foglalkozató, a téglagyár területével. A terület főúthoz közelebb eső részén továbbra is gazdasági tevékenység folyik. A főúttól távolabb eső területen az ipari hasznosítás továbbra is támogatott, ugyanakkor jelentős rekultivációs tevékenységet igényel annak újbóli használatba vétele Turizmus Adottságok eddigi fejlesztések Neszmély, ugyan számos elsősorban természeti és egyéb kultúr-turisztikai vonzerőkkel rendelkezik, adottságaiban elsősorban szűkebb és tágabb környezetével együtt értelmezhető. Általában elmondható, hogy Neszmély térségének turisztikai adottságai rendkívül kedvezőek. Ennek legfontosabb összetevői a Duna, a Gerecse, a megmaradt hagyományos településrészek köztük is elsősorban a Gerecse lejtőin húzódó pincesorok, valamint római-, bronz- és középkori archeológiai emlékek. Neszmély mellett folyó Duna önmagában vonzerőt jelent a természetszeretők, horgászok és vízi sportokat kedvelők vagy a vonzó természeti környezetben kikapcsolódni vágyók számára. A szigetcsoportokkal tarkított folyó vonzó horgászhely és gazdag vízimadár világa van. Neszmély ez eddigiekben sokat tett turisztikai potenciáljának kihasználása érdekében. Elkészültek azok a megalapozó tanulmányok, amelyek feltétlenül szükségesek a fejlesztésekhez elengedhetetlen források megszerzéséhez. Neszmélyen a már megtörtént és a tervezett fejlesztések is a Duna parthoz kapcsolódnak elsősorban, ugyanakkor a település turisztikai jelegű fejlesztéseinek mindenkori célja, hogy sokoldalú helyi adottságokhoz köthető programlehetőségeket kínáljon az ide látogatóknak: ebbe beletartoznak a Duna, mint különféle szabadidő eltöltési lehetőséget kínáló természeti vonzerő és mint határfolyó, a helyi borkultúra (kapcsolódva a helyi gasztronómiához) által kínált programlehetőségek, kerékpárútvonalak valamint a Gerecse által kínált túraútvonalak. 13

14 A Neszmélyen a turisztikai vonzerőfejlesztés egy egységes, partnerségre alapozott program keretében zajlik, amelyben az elemek önállóan is képesek működni, ugyanakkor igazi vonzerőt majdan minden elem kiépülése után, együttesen lesznek képesek produkálni. A Neszmélyen megvalósult (Duna parthoz kötött) turisztikai vonzerők: Szent Korona kikötő: A Duna fő ágában nemzetközi turistahajók kikötésére alkalmas kikötőhely, amely továbbfejlesztést igényel, de jelenlegi állapotában is fogadóképes és ténylegesen fogad is turista és rendezvényhajókat. Hajóskanzen: A szigetek védelmében a Duna parton található engedéllyel rendelkező működő kikötő. A hajóskanzenben a magyar folyami hajózás 150 éves történetének relikviái találhatóak jelenleg négy hajó látogatható: Zoltán gőzös, Sopron motoros, Debrecen tengerjáró, Neszmély gőzös. Az utóbbi hajó fedélzetén szálláshely kialakítás történt (ez ad helyet az Erdei Iskolának is) kemencesor, vízimalom színpad és rendezvénytér: A település fontosabb, nagyobb tömeget megmozgató rendezvényeinek helyszíne a folyóparton (árterület), ami turistacsoportok fogadására is alkalmas (folklór programok, rétes stb. sütés) Tervezett turisztikai vonzerők: Európa Falu: A Duna Eurorégió kiemelt turisztikai jellegű projektje együttműködésben a szlovákiai Búcs településsel. Az Európa Falu keretében Neszmélyen 13 európai ország nemzeti (vidéki) épület kerül megvalósításra. Célja: egyedi turisztikai vonzerő kialakítása, vendéglátó és turisztikai információs bázis kialakítása, szálláshely kapacitás fejlesztése, kiegészítő turisztikai szolgáltatások fejlesztése; európai együttműködés fejlesztése, az európai vidéki kultúra hagyományainak megőrzése és ápolása. A projekt tartalma: szálláshely és vendéglátási funkciók, ismeretterjesztési funkciók, turisztikai kiszolgáló funkciók, valamint nemzet-specifikus egyedi funkciók. Jacht kikötő: A Dunán közlekedő yacht és kishajó forgalmat megfogó kikötési lehetőség, a nyílt folyóvízszakaszhoz kapcsolódóan. A tervezett Faluházban: konferencia turizmus kiszolgáló infrastruktúrája: konferencia és workshop-ok megtartására alkalmas infrastruktúra A település a megvalósult turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódóan minden évben számos jelentősebb programlehetőséget is kínál májustól egészen novemberig. A programkínálatban az alábbiak szerepelnek: Falunap (május) Elsősorban a település és a környék lakosságát vonzó kulturális rendezvénysorozat, turista szezonnyitó rendezvénynek is tekinthető. Hídverő Napok (június-július): Duna Eurorégió szervezésében kerül megrendezésre és célja, hogy a turizmus eszközeivel erősítse az Eurorégió településeinek együttműködését és híd szerepet töltsön be a visegrádi országok eurorégiói között. A 14

15 borászati és gasztronómiai programok mellett hajózási programot is kínál. A program része a csillagmécsesek éjszakája a Dunán. Öt kenyér, két hal Ünnep (augusztus): A nemzeti ünnephez kötődő rendezvény, amelyhez a hagyományos programok mellett a kemencékben sütött kenyerek ajándékozása kapcsolódik. Hajózási Emléknap (október): A hajóskanzenben megrendezésre kerülő programsorozat. Keretében hajózástörténeti kiállítás, hajós ételek készítése és egyéb hajózáshoz kapcsolódó programok vonzzák a látogatókat. Márton Napi Vigasságok (november) Az évenként megrendezésre kerülő programok mellett a község kész és felkészült arra, hogy a Szent Korona kikötőben alkalmanként megálló Európa Rendezvényirodán keresztül szervezett nemzetközi turistahajók utasai számára tartalmas programot kínáljon Duna parton kialakított fogadóhelyén. Az alkalmanként 4-5 órás programban szerepel borkóstolás, rétessütés, folklór műsor és egyéb igény szerinti programok. A hajóskanzenben található négy kiállított, muzeális érékű hajó nem csak látnivalót, de programlehetőségeket is kínál. A Neszmély gőzösön iskoláscsoportok elszállásolására nyílik lehetőség, amely nyári táborok, erdei iskolák programjaihoz kínál alkalmas bázist. A Sopron motoros pedig alkalmas sétahajózások megtételére a Dunán. Turistaforgalom a statisztikai adatok tükrében Komárom-Esztergom megyében négy statisztikailag nyilvántartott üdülőkörzet van: Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet (a megyéből hét településsel), Velencei-tó Vértes üdülőkörzet (a megyéből 3 településsel), Budapest-környék üdülőkörzet (a megyéből 4 településsel), Gerecse üdülőkörzet (a megyéből 11 településsel). Neszmély a Gerecse üdülőkörzet részét képezi. A Gerecse üdülőkörzet vendégforgalmát tekintve a megye legfontosabb üdülőkörzete 3, a 4. ábra tanúsága szerint az összes vizsgált mutató alapján a legkiemelkedőbb eredményt produkálja a megyén belül. A négy megyét érintő üdülőkörzetből ez az egyetlen, amely nem nyúlik át más megyék területére. Neszmély fogadóképessége (szálláshelyek száma) 2000 és 2005 között 131%-kal növekedett, azaz 344-ről 451 szállásférőhelyre emelkedett. A turisztikai forgalom egy es években gyökerező emelkedés után 2001 után csökkenni kezdett jelentette a mélypontot, amikor a vendégforgalom majd felére esett vissza 2001-hez képest (5. ábra). A visszaesés az egész Gerecse üdülőkörzet is érintette, ha nem is ekkora mértékben és országosan is általános tendencia volt. 3 Települési elsősorban a Duna partján, illetve a Gerecse hegységben találhatók. Neszmély mellett ide tartozik még Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kecskéd, Kisbét, Komárom, Nyergesújfalu, Tarján Tata, Tatabánya és Tát is. 15

16 100% % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% Neszmély Gerecse üdülőkörzet (Neszmély nélkül) Budapest környék üdülőkörzet Velencei-tó -Vértes üdülőkörzet Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet 0% összes vendég ( ) összes külföldi vendég (37 627) adattípus összes vendégéjszaka ( ) összes külföldi vendégéjszaka ( ) 4. ábra Komárom-Esztergom megye üdülőkörzetei és Neszmély részesedése a különféle turisztikai forgalmi adatokon belül. Forrás: KSH Komárom-Esztergom Megyei Statisztikai Évkönyv, Neszmélyen 2003-at követően kedvező fordulat állt be és a vendégforgalom több mint kétszeresére növekedett két év alatt. Másik örvendetes tendencia, hogy mind az összes vendégszámon, mind az összes vendégéjszakákon belül a külföldi látogatók aránya jóval magasabb volt 2005-ben (63% és 91%), mint a korábbi csúcsot jelentő 2001-es évben (59% és 75%) férőhelyek (hely) összes vendég (fő) összes külöföldi vendég (fő) összes vendégéjszaka (éjszaka) összes külföldi vendégéjszaka (éjszaka) év 5. ábra Neszmély idegenforgalmi adatai Forrás: KSH Komárom-Esztergom Megyei Statisztikai Évkönyv,

17 Összességében elmondható, hogy Neszmélyen a természet adottságok, az eddigiekben végrehajtott turisztikai vonatkozású magán és önkormányzati fejlesztések, a település statisztikai adatokkal alátámasztott turisztikai forgalma és nem kevésbé a konkrét programokkal, megvalósíthatósági tanulmányokkal és építészeti tervekkel alátámasztott helyi törekvések alapját képezik annak, hogy a település szűkebb és tágabb környezetének egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. 1.6 Településmarketing A településmarketing célja és feladata összetett legfőképpen a település ismertségének erősítése és ezáltal vonzerejének növelése. A településmarketing mindenképpen többet jelent a turisztikai népszerűsítő tevékenységnél, hiszen céljában és eszközeiben is szerteágazóbb: a látogatók vonzásán kívül célozhat befektetővonzást, illetve népességvonzást is. Neszmély településen a turisztikai célú marketing tevékenység egyre erősebb és sokoldalúbb. A település rendelkezik honlappal, amelyen megismerhetők a település vonzerői és a turisztikai szolgáltatások ( A település honlapja elérhető egyebek mellett az Európahajó Rendezvényiroda honlapjáról is. A Duna Eurórégió Turisztikai programozási folyamatának egyik eredménye a területről készült turisztikai kiadvány, ami a már meglévő és tervezett turisztikai vonzerőkre vívja fel a figyelmet. A kiadvány nyomatatott illetve CD formában, valamint a települési honlapon is hozzáférhető. A településen ugyanakkor erősítésre vár az un. belső önkormányzati marketing, ami a programozási célok és eszközök helyi lakossággal történő részletes megismertetését jelenti. Korában létezett rendszeresen megjelenő helyi hírújság, ami mára alkalmi kiadvánnyá módosult. Lényeges, hogy a település lakossága értse és elfogadja, hogy mi és miért történik a településen, hiszen ezzel a település vezetése elvi és gyakorlati támogatottságot szerez a tervek megvalósulásához. A település népességvonzást célzó marketing tevékenysége annak ellenére, hogy Neszmély egyik fő célja jelenleg a lakónépesség hosszabb távú növelése jelenleg minimális. Aktuálisan (2007. május) folyamatban van egy stratégia kidolgozása a település népességvonzó képességét erősítő marketing tevékenység következetes, eredményes lefolytatására. 17

18 1.7 Intézményi ellátottság és szolgáltatások A települések népességmegtartó és -vonzó képességének egyik alapfeltételét az általa biztosított közszolgáltatások színvonala jelenti. Neszmély számára kulcsfontosságú, hogy a közeljövőben milyen jellegű és színvonalú közszolgáltatásokat képes nyújtani lakossága számára Oktatás A településen egy Napközi Otthonos Óvoda található. Az óvoda intézménye a Fő út 205 sz. alatt van. Az intézménynek 50 fő ellátására van engedélye évben 39 fő vette igénybe az intézményi szolgáltatásokat. Az óvoda kihasználtsága 78%-os. Az óvodának helyet adó épület 52 éves, állapota jónak mondható, jelentősebb felújítást nem igényel. Az épület óvodai funkcióra épült. Funkcionálisan megfelel a vonatkozó törvény szabta elvárásoknak. Jelentősebb népességnövekedés esetén bővítése szükséges. Szükség esetén a jelenlegi intézményi terület elégséges. Az általános iskolai alapfokú oktatási tevékenységet a Launai Miklós Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakképző Iskola végzi. Az iskola két telephelyen működik: az egyik az iskolaépület, ami a Petőfi S. utca 10.sz alatt található, a másik a művelődéi ház, ami a Fő út 154 sz. alatt van. Az oktatási intézmény alaptevékenységei: alapfokú oktatás, általános középfokú oktatás, szakmai középfokú oktatás, felnőtt- és egyéb oktatás. Az iskolában jelenleg 20 tanterem van (nemrégiben bővült 4 tanteremmel). Alapfokú oktatás: Általános iskolai oktatásban (1-8 osztály) jelenleg 93 fő vesz részt, míg alapfokú művészeti oktatásban ennél nagyobb számú, 60 tanuló részesül. A művészeti oktatás vonzáskörzete kiterjed a szomszédos településekre is. Az utóbbi alapfokú oktatási forma három művészeti ágban történi: zeneművészet, táncművészet, képző és iparművészet. A művészeti oktatás a művelődési ház épületében zajlik. A művészeti oktatásban részt vevő gyerekek rendszeresen szerepet vállalnak a település kulturális turisztikai programjainak lebonyolításában. Középfokú oktatás: A középfokú képzés szakközép és szakiskolai szakmai tartalma illeszkedik a településen és közvetlen környezetében várhatóan egyre jellemzőbbé váló tevékenységek (vendéglátás, turizmus, bortermelés) által igényelt szakismereti struktúrához. 18

19 Az iskola szakközépiskolai képzésben vincellér, a szakiskolai képzésben mezőgazdaság, élelmiszeripar, közlekedés vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban, szőlő és gyümölcstermelés, pék, borász, hajóépítő, szakács, és vendéglátó eladó szakirányok beindítására rendelkezik engedéllyel. A középfokú oktatás jelenleg még nem jelenti a fő tevékenységet, ugyanakkor a gazdasági szerkezet folyamatos átalakulásával és a turizmus és vendéglátás háttérfeltételeinek és ezzel jelentőségének növekedésével a szakképzés jelentősége is erősödni fog. Az iskola két telephelyét jelentő épületek állapota: Az iskola 1991-ben épült és erre a funkcióra lett tervezve. Az épület állapota jónak mondható. Jelentősebb felújítások 1999-ben, 2000-ben, 2002-ben és 2003-ban zajlottak. Jelenleg felújítást igényel. A művelődési ház 47 éves. Jelenlegi állapota alapján felújításra szorul Kulturális intézmények civil szervezetek Neszmély kulturális élete nem a funkciójában jelenleg egyébként sem működő művelődési házhoz, hanem a község turisztikai vonzerejének is tekintett rendezvényeihez kötődik (ezeket a turisztikai alfejezetben tárgyaljuk). A település művelődési házában oktatási tevékenység folyik, hagyományos kulturális otthon jellegű tevékenységet (rendezvényszervezés) nem folytat. A település könyvtára egyben iskolai könyvtár is és az iskola épületében működik. Jelenleg cca kötettel rendelkezik. A település lakossága mozi előadásokat Tatán, míg színházi előadásokat Tatabányán ér el a legközelebb. Neszmélyen három jelentősebb civil szervezet működik. Az Őszike Társaskör, a Pro- Neszmély Alapítvány és a Jót s jól Alapítvány. Tevékenységük nem kötött ingatlanhoz: a településen nincs civil ház funkcióval rendelkező ingatlan. A tervek szintjén már szerepelő új Faluház ilyen jellegű tevékenységek folytatására is alkalmassá tehető Egészségügyi ellátás Neszmélyen az orvosi ellátás a Semmelweis tér 2. szám alatti épületben található rendelőben zajlik, napi rendszerességgel. Itt működik a település felnőtt háziorvosa és itt található a fogorvosi rendelő is. A településen nincs gyermekorvos, ezt az ellátási formát a lakosok Tata településen veszik igénybe. A védőnői szolgálat Neszmélyen, az orvosi rendelőben található. A szakorvosi szolgáltatások a kistérségi központban, Tatán állnak a helyiek rendelkezésére. A háziorvosi ügyelet a többcélú kistérségi társuláson belül került megszervezésre Tata központtal. 19

20 Neszmélyen egy magángyógyszertár működik (a Gyógyforrás Gyógyszertár), amely az orvosi rendelő mellett található. Az orvosi rendelő 1976-ban épült, és erre a funkcióra lett tervezve. Az épület állapota jó. Jelentősebb felújítások 2005-től 2006-ig zajlottak. Jelenleg felújítást nem igényel Szociális ellátás Szociális és egészségügyi ellátás: Neszmélyen a szociális ellátás elemei: rendszeres szociális segély ápolási díj időskorúak járadéka lakásfenntartási támogatás temetési segély köztemetés átmeneti segély közgyógyellátás közlekedési támogatás Szolgáltatások: szociális étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítő szolgálat (a Tatai Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján) idősek klubja A településen nincs külön erre a célra épített és használt komplexum, az önkormányzat szociális jellegű kötelező feladatellátásának irányítása a polgármesteri hivatalból történik. A tervezett multifunkcionális Faluház a célrendszerben meghatározott növekvő népességszám mellett a megnövekedő igényeknek is eleget tevő speciális helyiség(ek)et képes majd biztosítani. Idősek otthona jelenleg nem működik a településen. Ilyen jellegű ellátást legközelebb Süttőn és Tatán lehet igénybe venni a lakosságnak. A település demográfiai folyamatai (egyre kedvezőtlenebb öregedési index, negatív természetes szaporodás (fogyás)) hosszabb távon szükségessé teszik egy idősek ellátásáról gondoskodó intézmény létrehozását, illetve kistérségi keretek közötti működtetését. 20