A Tatán fakadó forrásvizek mennyiségi és minőségi vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Tatán fakadó forrásvizek mennyiségi és minőségi vizsgálata"

Átírás

1 A Tatán fakadó forrásvizek mennyiségi és minőségi vizsgálata Maller Márton*, Hajnal Géza** * okl. építőmérnök, ügyintéző, ÉDUVIZIG, (elsőéves doktoranduszhallgató, BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék), 9027 Győr, Kiskút-liget 1. II/10. ** okl. építőmérnök, PhD, docens, BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék 1. Bevezetés A XX. század közepétől a Tatabányai-medencében folytatott bányaműveléshez kapcsolódó vízemelések következtében az 1970-es évek elejére az összes tatai forrás elapadt, a Dunántúli-középhegység karsztos víztartójában a vízszintek több tíz métert süllyedtek. Az ezt követő években Tata városának döntéshozói véglegesnek tekintették a kialakult állapotot, a vízelvezető árkokat feltöltötték, és az addig vizenyős területek beépültek. A bányászat felhagyása után megindult a karsztos víztartó visszatöltődési folyamata, aminek következtében 1990-től napjainkig Tata térségében a karsztvízszint közel negyven métert emelkedett. Ennek köszönhető, hogy manapság a város egyre több pontján sorra szólalnak meg a régi források. Sajnos azonban vízfakadások sok olyan helyen is jelentkeztek, ahol kifejezetten nagy problémát okoznak a tulajdonosnak. Ilyenek például azok a mély fekvésű területek, amelyek egykor kertek voltak, ma azonban hatemeletes panelházak állnak rajtuk. A tanulmányban bemutatjuk a Tatán fakadó forrásokon végzett vízhozam mérések és vízkémiai vizsgálatok eredményeit. A rendelkezésre álló hidrológiai idősorok segítségével elemezzük a csapadék és a karsztvízszint változásának összefüggését, valamint rövid távú előrejelzést adunk a város területén jellemző vízszintek további alakulására. 2. A forrásokon végzett helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok A helyszíni mérések során a következő forrásokon végeztünk vizsgálatokat, helyszínrajzi elhelyezkedésük az 1-2. ábrán látható: 1. ábra: A Tata városközpontjában fakadó források helyszínrajzi elhelyezkedése 1

2 (1) Tükör-forrás, (7) Kastély vízvezetékének forrása, (8) Törökfürdő forrása, (10) Lo Presti forrás, (22) Zsidó iskola kútjának forrása, (40) Büdös csorgó kút, (41) Büdös kút, (42) Szent Tamás-forrás, (44) Május 1. út 45., (45) Május 1. út 43., (46) Lelkes-forrás. 2. ábra: A Szent Tamás-forrás helyszínrajzi elhelyezkedése Tata külterületén Rendszeres vízhozam észlelést 2012 szeptembere óta végzünk öt városközponti forráson (Május 1. út 43., Május 1. út 45., Törökfürdő forrása, Lelkes-forrás, Zsidó iskola kútjának forrása), 2013 márciusában pedig további három vízfakadást vontunk be a mérésbe (Kastély vízvezetékének forrása, Szent Tamásforrás, Büdös csorgó kút). Terveink szerint az észlelés körét az újabb források megjelenésével/visszatérésével folyamatosan bővítjük. A vízkémiai vizsgálatokat ugyancsak 2012 őszén kezdtük meg, kezdetben hat forrás bevonásával (Lo Presti, Törökfürdő forrása, Május 1. út 43., Május 1. út 45., Lelkes-forrás, Büdös-kút), majd a kutatási terület kibővítése után további három helyszínen (Szent Tamás-forrás, Büdös csorgó kút, Tükör-forrás) vettünk vízmintát. 2

3 2.1. Vízhozam mérés A Tata városának különböző pontjain végzett vízhozam mérések alapvetően két módszerrel történnek. A legtöbb helyen (ahol a karsztvíz nyomásszintje nagyobb a terepszintnél) lehetőség van a feltörő vizek köbözésére, a Zsidó iskola kútjának forrásánál azonban még nem lép ki a víz a forráskürtőből. Itt a vízhozam becslése a leszívás utáni visszatöltődési idő mérésével történik (3. ábra). 3. ábra: Különböző vízhozam mérési módszerek A mért értékek között kiugróan magas a Május 1. út 43. forrásának vízhozama, amely átlagosan percenként közel 500 literrel tör a felszínre. Jelentős még a Törökfürdő forrásának 135 l/perc körüli hozama is. A többi vízfakadásnál mért étékek az előbbiektől elmaradnak, a legkisebb mért érték a Szent Tamás-forráshoz tartozik, ez alig 1 l/perc-re adódott. A vizsgált források vízhozam idősorai a 4. ábrán láthatók. 3

4 4. ábra: Vízhozam idősorok Az elmúlt háromnegyed év vízhozam adatait vizsgálva kijelenthető, hogy nincs jelentős növekedő vagy csökkenő trend az adatsorokban. Az a tény, hogy a kifejezetten csapadékszegény év ellenére a hozamok állandónak mutatkoztak, azt bizonyítja, hogy a Tata városában jelentkező vízfakadások nyomás alatti vízadó rétegből származnak. 5. ábra: A vízhozamok relatív szórása A mért vízhozamok változékonyságának pontosabb meghatározására a relatív szórásnak nevezett statisztikai mutatót alkalmaztuk. Figyelembe véve, hogy a vizsgált területen a karsztvízszintben az elmúlt időszakban nem következtek be lényeges változások, a mért vízhozam értékek relatív szórása 5-6 %-ig a 4

5 köbözéses mérési módszer megbízhatóságának tökéletesen megfelel. A 5. ábrán látható azonban, hogy a Lelkes forrás esetén ez a mutató meghaladja a 30 %-ot, ami a mérés pontosságán kívül más hatást is feltételez. A Lelkes-forrás idősorának elemzése után arra a következtetésre jutottunk, hogy a magasabb vízhozamokat mindig egy-egy csapadékos időszakot követően mértük, tehát az itt feltörő víz hozamát a csapadékosabb időszakokban talajvíz is növeli. Ezt a megállapítást a vízkémiai vizsgálatok eredményei is megerősítik Vízkémiai vizsgálatok A tatai források vízkémiai értékelése elengedhetetlen a további beavatkozások tervezéséhez, hiszen a vízhozamok alakulása mellett ezen paraméterek alapján lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az adott fakadóvíz milyen eredetű. A megfelelő komponensek utalnak arra, hogy a víz tiszta karsztvíz-e vagy keveredik hozzá talajvíz (vezetőképesség, összes keménység), esetleg szennyvíz (kémiai oxigénigény, nitrogénformák), egyes mutatók összehasonlítása pedig jelzi, hogy melyek azok a források, amelyek ugyanabból a vízadó rétegből kerülnek a felszínre (klorid). A vizsgált komponensek, és a mérésüket leíró szabványok a következők: fajlagos vezetőképesség MSZ :1977, ammónium MSZ ISO :1992, nitrit és nitrát MSZ :1982, KOI ps MSZ :1990, összes keménység MSZ :1986, klorid MSZ :1982, oldott oxigén MSZ EN 25814:1998. A fajlagos vezetőképesség és az összes keménység értékeiből arra lehet következtetni, hogy a vizsgált víz tisztán karsztos eredetű-e, vagy a felszín felé vezető útján keveredik más vizekkel is. A BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének adatai szerint a Dunántúli-középhegység karsztvizeinek vezetőképessége µs/cm között, összes keménysége pedig mg/l CaO között változik. Az ezekbe a tartományokba eső vezetőképesség és összes keménység egyértelműen karsztvízre utal, míg a magasabb értékek a talajvízzel való keveredést jelzik (6-7. ábra). 6. ábra: A vízminták fajlagos elektromos vezetőképessége 5

6 7. ábra: A vízminták összes keménysége A klorid koncentrációjának vizsgálata azért fontos, mert ez az anyag konzervatívnak tekinthető, tehát nem bomlik le és nincs szilárd állapota, így nem tud kiülepedni a talajszemcséken. Ezen tulajdonságai alapján ez a komponens alkalmas arra, hogy eldöntsük, az egyes helyeken fakadó források ugyanabból a felszín alatti víztestből származnak-e, vagy sem (8. ábra). 8. ábra: A vízmintákban mért klorid koncentráció A forrásokat szennyező szerves anyagok mennyiségét jellemzi a kémiai oxigénigény (KOI ps ) értéke (9. ábra). A szerves anyag tartalom származhat szennyvíz keveredéséből, vagy a talajban bomló szerves anyagokból, azaz talajvízből is. 9. ábra: A vízminták szerves anyag tartalma 6

7 A nitrogénformák vizsgálatával ugyancsak a forrásokat szennyező hatásokra következtethetünk (10. ábra). A nitrifikációnak nevezett folyamat során a vízben található ammónium először nitritté, majd a következő lépcsőben nitráttá oxidálódik. 10. ábra: A vízmintákban mért ammónium és nitrát koncentráció A nitrifikációhoz szükséges, hogy a vízben elegendő oxigén legyen jelen, különben a folyamat el sem kezdődik, vagy megreked valamelyik lépcsőnél. Ennek megfelelően a nitrogénformák elemzésénél figyelembe vettük az egyes forrásoknál mért oxigéntelítettség értékeket is (11. ábra). 11. ábra: A vízminták oxigéntelítettsége A vastartalom meghatározására nem készültek konkrét vizsgálatok. Azonban már a mintavételkor is egyértelműen látszott, hogy egyes vízfakadások környezetében sötét, barnásvörös elszíneződés jelentkezik, sőt némely esetben maga a víz is vöröses árnyalatú. Ezeknél a vízmintáknál az tapasztaltuk, hogy amint a palackot kinyitottuk, és a levegőből oxigén oldódott a vízbe, az oldott Fe(II) azonnal Fe(III) formába oxidálódott, ami viszont vízben oldhatatlan, ezért a palackok alján nagy mennyiségű vörös csapadék jelent meg. A források körül tapasztalt elszíneződések közül néhány a 12. ábrán látható. 7

8 12. ábra: Vasas elszíneződések egyes források környezetében 2.3. Következtetések A Lo Presti forrás, a Törökfürdő forrása, és a Május 1. út 43. fakadóvize tisztán karsztvizes eredetű. A vizsgálatok egyik alkalommal sem tártak fel szerves vagy szervetlen szennyezést a mintákban, és az is kijelenthető, hogy ez a négy forrás ugyanabból a felszín alatti víztestből fakad. A közös eredetük azért vehető biztosnak, mert az összes vizsgált vízkémiai komponens közel azonos értékeket mutat ezeknél a vízfakadásoknál. Fontos kiemelni, hogy a laborvizsgálatok nem terjedtek ki minden olyan komponensre, amelyek alapján ki lehetne jelenteni, hogy ezen források vize iható lenne. A források ivóvízként való hasznosítása előtt tehát további méréseket kell végezni, melyeknek a vízminták bakteriológiai vizsgálatára is ki kell terjedniük. A Tükör-forrás vize majdnem minden vizsgált komponensben megegyezik az előbbi három forráséval, itt azonban a vizsgálat magas ammónium-koncentrációt mutatott ki. Az alig több mint 20%-os oxigéntelítettség miatt a nitrifikációs folyamat megreked, így más nitrogénforma nem jelentkezett a forrásvízben. Mivel jelentős szervesanyag koncentrációt nem mutattak ki a mérések, az ammónium feltételezhetően nem szennyvízterhelésből származik. A Május 1. út 45. sz. alatti jelenség esetén is kevert vízről beszélhetünk. Itt a karsztvízhez már nagy mennyiségű talajvíz is keveredik, a magas koncentrációjú nitrogénformák pedig szennyvízterhelésre utalnak. Ezt bizonyítja kiugróan magas kémiai oxigénigény értéke is. A Lelkes-forrás vízmintáinál egyértelműen kijelenthető, hogy a karsztvízhez talajvíz keveredik, erre utal az igen magas vezetőképesség és összes keménység. A magas ammónium, az alacsony nitrit és nitrát koncentráció arra utal, hogy a nitrifikációs folyamat megreked. A forrás vizéhez nem keveredik szennyvíz, hiszen a szerves anyag tartalom nem volt jelentős ezekben a mintákban. A Büdös-kút esetében igen alacsony, mindössze 6 %-os oxigén telítettséget mértünk, ami minden bizonnyal csak a levegőből a mintázás során beoldódott oxigénnek köszönhető. Az abszolút 8

9 oxigénhiányos környezet miatt a nitrifikáció megreked, azaz bár a forrás vize nagy mennyiségű ammóniumot tartalmaz, nem mutatható ki benne a másik két nitrogénforma. A vízben oldott oxigén hiánya további bizonyíték arra, hogy ezen a helyen az egykori Büdös-kút vize tör fel, hiszen kénhidrogénes források csak reduktív környezetben alakulhatnak ki. A forrásvizek magas vastartalmára Lorberer és Vásárhelyi (2011) [1] szerint az a magyarázat, hogy a források újbóli megjelenésével párhuzamosan a mésztufa képződés is újra beindul. Egyelőre még a kiváló ásványfázis összetétele az agyagos környezet és a kevert víz hatását jelzi, ezért tapasztalhatók a gyepvasérchez hasonló, élénkvörös színű kiválások. Ez a jelenség idővel valószínűleg változni fog: a rendszer karsztvíz általi teljes átmosása, kilúgozása után a vasas színezés mértéke lecsökkenhet. 13. ábra: A Lelkes-forrás kifolyása a beépítéskor és néhány nappal később Lorberer és Vásárhelyi elméletét támasztják alá az általunk tett megfigyelések is: azokban a vízmintákban tapasztaltunk magas vastartalmat, amelyek nem tisztán karsztos eredetűek és viszonylag kis hozamúak. Ezeknél a forrásoknál ugyanis a felsőbb, vastartalmú talajrétegekben lassan szivárgó víz keveredik a karsztvízzel, és így tör a felszínre. A 13. ábrán a Lelkes-forrás vízhozamának mérését segítő PVC cső látható. A két fénykép készítése között csupán egy hét telt el, már ennyi idő alatt is jelentős mértékű elszíneződés volt tapasztalható a cső falán. A tisztán karsztvizek vizsgálatakor nem tapasztaltunk magas vastartalomra utaló jelenségeket (vöröses árnyalatú vízminta, vagy a vizsgálat során képződő Fe(III) csapadék). 3. Hidrológiai idősorok elemzése Az idősor analízis során két különböző vizsgálatot végeztünk el: az egyik annak meghatározására irányult, hogy a területen mért csapadék és karsztvízszint adatok között milyen összefüggés van. A másik vizsgálat során a vízszint idősor trend és periodikus összetevőjét kerestük, melyekkel a karsztos víztartó visszatöltődési folyamata jellemezhető. Az elemzés során az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által mért adatokat használtuk fel. A csapadékadatok észlelése a Tatai Szakaszmérnökség udvarán történt, a karsztvízszint adatokat pedig a Pokol-forrás monitoring pontján mérték, amely a szakaszmérnökségtől alig 400 m-re található. 9

10 3.1. Csapadék és vízszint idősorok lineáris kapcsolatának vizsgálata A korreláció elemzés első lépésében a januártól áprilisig terjedő időszakot vizsgáltuk, havi felbontásban. A 14. ábrán ezt az intervallumot ábrázoltuk: az oszlopdiagram az adott hónapban mért csapadékösszeget, a vonaldiagram pedig a havi átlagos karsztvízszinteket jelöli. Megfigyelhető, hogy a évi nagycsapadék jelentős emelkedést okozott a vízszintben, tehát a két vizsgált változó között feltételezhetően van összefüggés. 14. ábra: A havi csapadékösszegek és a karsztvízszint alakulása 2005 és 2012 között A csapadék és vízszint adatok lineáris kapcsolatának vizsgálata során független változóként értelmeztük az adott havi csapadékösszeget, a függő változó pedig a megelőző hónaphoz viszonyított vízszintemelkedés lett. A függő változó negatív értékei azt jelentik, hogy azokban a hónapokban vízszint csökkenés következett be. Az elemzés során négy lehetőséget vázoltunk fel, aszerint, hogy a lehulló csapadék hatása mekkora késleltetéssel jelentkezik a vízszintek változásában. Az első eset arra vonatkozik, amikor a két idősor kapcsolatában nem tételezünk fel késleltetést, tehát az egyes hónapokban lehulló csapadékmennyiség már abban a hónapban hatással van a vízszintek alakulására. A második esetben egy hónapos késleltetést vettünk figyelembe, azaz az adott hónap csapadékösszegét a következő hónap vízszintjeivel vetettük össze. A harmadik és negyedik esetben kettő, illetve három hónapos késleltetést vettünk figyelembe. A fenti szcenáriókkal kapott pontfelhőket a 15. ábrán tüntettük fel. A vizsgált változók összefüggésének szorosságát a korrelációs tényező (R) értékével jellemeztük. Ennek a mutatónak az abszolút értéke 0 és 1 között változhat, és minél nagyobb, annál szorosabb az kapcsolat a vizsgált értékek között. Látható, hogy a korrelációs tényező mind a négy esetben pozitív előjelű, tehát a nagyobb csapadékok nagyobb vízszintnövekedést okoznak. Az is megfigyelhető, hogy a legszorosabb összefüggést egy hónapos késleltetés esetén kapjuk. Ez azt jelenti, hogy a ig terjedő időszakban, havi felbontással 10

11 vizsgálva az idősorokat, azt kapjuk, hogy a csapadék hatása egy hónappal később jelentkezik a karsztvízszintekben. Meg kell jegyezni, hogy az R = 0,511 korrelációs tényező nem túl magas, tehát havi felbontást alkalmazva nincs szoros kapcsolat a két vizsgált változó között. 15. ábra: A korrelációs tényező meghatározása különböző szcenáriók figyelembevételével A csapadék mennyiségének és a karsztvízszint emelkedésének összefüggését különösen érdemes vizsgálni a tavaszi időszakban. A 14. ábrán a vízszint idősorban kék színnel jelenítettük meg a 2009 novemberétől 2010 szeptemberéig terjedő adatokat. Ezt a közel egyéves intervallumot azért tartjuk érdekesnek, mert itt egyértelműen látszik, hogy a vízszint a rendkívül nagy csapadékok hatására emelkedett két hónap alatt több mint három métert. Ennek a rövidebb időszaknak a kiemelése lehetővé teszi a nagyobb felbontású vizsgálatot, ezért ebben az esetben heti csapadékösszegeket és heti átlagos karsztvízszinteket ábrázoltunk, ez látható a 16. ábrán. A fentieknek megfelelően tehát 44 hét adatait jelenítettük meg, november 1-től szeptember 4-ig. 11

12 16. ábra: A heti csapadékösszegek és a karsztvízszint alakulása től ig A finomabb felbontás lehetőséget ad arra, hogy csapadék hatására bekövetkező vízszintváltozásokat a havinál kisebb, heti lépésekben történő késleltetéssel elemezzük. A korrelációs tényezőt ennek megfelelően meghatároztuk 1-5 hetes késleltetés esetére. Ezek közül arra a szcenárióra kaptuk a legmagasabb (R = 0,809) értéket, amelynél azt feltételeztük, hogy egy adott héten lehulló csapadék hatása három héttel később jelentkezik a karsztvízszint változásában. Ekkor a vizsgált összetartozó heti vízszintemelkedés heti csapadékösszeg adatpárokat ábrázoló pontfelhő a 17. ábrán látható. Az R=0,809 korrelációs tényező azt mutatja, hogy ezen a rövidebb intervallumon, és az előzőnél finomabb felbontással a két változó közötti összefüggés már szorosabbnak mutatkozik. 17. ábra: A korrelációs tényező meghatározása 3 hetes késleltetés figyelembevételével 3.2. Trend és periodicitás vizsgálata A karsztvízszint idősor trend-és periodicitás-vizsgálatával az volt a célunk, hogy meghatározzuk a determinisztikus összetevőket, majd ezek ismeretében rövid távú előrejelzést tudjunk adni a karsztvízszint jövőbeni alakulására. Az elemzést a januártól áprilisig terjedő időszakban mért havi átlagos karsztvízszintekkel végeztük. A vizsgált 88 hónap vízszint adatai a 18. ábrán láthatók, a vízszintes tengelyen a hónap sorszámát (i), a függőleges tengelyen pedig az adott hónapban mért karsztvízszintek átlagos értékét jelenítettük meg (Y i ). 12

13 18. ábra: A vízszint idősor trendjének meghatározása Első lépésben trend egyenest illesztettünk az idősorra, a legkisebb négyzetek módszerének alkalmazásával. Ez alapján a vizsgált időszak havi vízszintadataiban meghatároztuk a trendkomponens (T i ) értékét: Ez után előállítottuk a trendmentes idősort (y i ), amely a kiindulási vízszintek és a megfelelő trendkomponensek különbségeként számítható: A következő lépésben a periodikus komponens (P i ) meghatározása volt a cél. Itt az előző lépésben kapott trendmentes idősort közelítettük szinusz és koszinusz függvények összegével. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy próbálgatással kerestük azt a periódusidőt, amellyel a függvény legjobban követi az y i idősort. Ez abban az esetben volt a legmegfelelőbb, amikor a periódusidőt 4 évnek, azaz 48 hónapnak feltételeztük. A periodikus komponenst tehát a következő képlettel számítottuk: ahol: 13

14 Az így kapott y i és P i értékeket közös grafikonon ábrázoltuk, ez látható a 19. ábrán. Megfigyelhető, hogy a periodikus összetevő görbéje viszonylag jól követi a trendmentes karsztvízszint étékek görbéjét. 19. ábra: A trendmentes idősor periodicitásának vizsgálata A fent bemutatott módon előállítottuk tehát a vizsgált időintervallum vízszint adatsorának trend és periodikus komponenseit. Ezt a két összetevőt összeadva azt várjuk, hogy a P i + T i görbe jó közelítését adja az eredeti (Y i ) karsztvízszint idősornak. A 20. ábrát vizsgálva megfigyelhető, hogy a kapott eredmény megfelel a várakozásoknak. Mivel a determinisztikus komponensek számíthatók bármely i-edik hónapra, a kapott eredmények lehetővé teszik, hogy előre jelezzük a karsztvízszintet, egy adott távlati időpontban. 20. ábra: A vízszint idősor közelítése determinisztikus értékekkel Figyelembe véve azt, hogy ebben az esetben a karsztos víztartó visszatöltődési folyamatát vizsgáljuk, ezzel a módszerrel nem érdemes hosszú távú előrejelzést végezni. A feltöltődés ugyanis nem fog a végtelenségig tartani, várhatóan a bányászati vízemeléseket megelőző vízszintekhez közeli értékek fognak véglegesen kialakulni a jövőben is. Ebben az esetben tehát az volt a cél, hogy becsüljük azt az 14

15 időpontot, amikor a 140 m B.f. körüli magasságot eléri a karsztvízszint (21. ábra). A számítások azt az eredményt adták, hogy ezt a szintet a 2005 januárjától számított 114. hónapban, azaz 2014 júniusában fogja elérni a karsztvíz. Az erre az időpontra becsült karsztvízszint tehát: 4. Összefoglalás 21. ábra: A karsztvízszint emelkedésének rövid távú előrejelzése A tatai forrásokon végzett mennyiségi és minőségi vizsgálatokkal elsődleges célunk olyan új eredmények felmutatása, amelyek hasznosak lehetnek a közeljövőben a visszatérő forrásokkal kapcsolatos beavatkozások tervezésekor Az elvégzett vizsgálatok rámutattak arra, hogy Tata városának területén mekkora hozammal jelentkeznek a karsztvíz fakadások, illetve ezeken a helyeken milyen eredetű, és esetlegesen milyen szennyezőanyaggal terheltek a feltörő forrásvizek. A korrelációelemzés rámutatott, hogy a régióban hulló csapadék hatása három hét késleltetéssel jelentkezik a karsztvízszintek változásában. A rendelkezésre álló vízszint idősor alapján pedig valószínűsíthető, hogy a közeljövőben további jelentős karsztvízszint emelkedésre számíthatunk Tata térségében. A környéken működő karsztvízszint monitoring hálózat sűrítése mellett rendkívül fontosnak tartjuk a további rendszeres vízhozam mérések és vízkémiai vizsgálatok végzését, a hosszú idejű változások nyomon követése érdekében. 5. Hivatkozások [1] Lorberer Á., Vásárhelyi B.: A Tatán újrafakadt barlang-forrás környezetéből származó kőzetminták mérnökgeológiai értelmezése, Mérnökgeológia-Kőzetmechanika (2011) 15

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Felszíni vizeink minősége 1998.

Felszíni vizeink minősége 1998. 6. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1999. FEBRUÁR A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG belső információs kiadványa Felszíni vizeink minősége 1998. Az 1998-as év hidrometeorológiai szempontból rendkívül változatos

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai. Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT

Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai. Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT Arzén Ammónium ion Bór Fluorid Vas Mangán Nitrit??? Metán Szén-dioid Célkomponensek Lehetséges

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT11397 számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium 3 (8360 Keszthely, Csík

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Fovarosi Csatornazasi Miivek Zrt.

Fovarosi Csatornazasi Miivek Zrt. Fovarosi Csatornazasi Miivek Zrt. Levelunk szama: 1-2015012719, 009187/2015 Leveliik kelte es szama: 4846 Ogyintezãnk: Nagy Erika Telefon: 455-4195 Telefax: 455-4195 E-mail: nagye@fcsm.hu Szervezeti egysegunk

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv

Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv A mérést végezte: NEPTUNkód: Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele Jegyzőkönyv Név: Szak: Tagozat: Évfolyam, tankör: AABB11 D. Miklós Környezetmérnöki Levlező III.,

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)!

Részletesebben

QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése

QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése Szegény Zsigmond WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft., Jártassági Vizsgálati Osztály szegeny.zsigmond@qualcoduna.hu 2014.01.21. 2013.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és

Részletesebben

Statisztika 3. Dr Gősi Zsuzsanna Egyetemi adjunktus Koncentráció mérése Koncentráció általában a jelenségek tömörülését, összpontosulását értjük. Koncentráció meglétéről gyorsan tájékozódhatunk, ha sokaságot

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM AZ ASZÁLY ÉS S A SZÁRAZOD RAZODÁS S MAGYARORSZÁGON GON KECSKEMÉT, 9. OKTÓBER 7. ELSZÍNI VIZEINK ÉS S A KLÍMAV MAVÁLTOZÁS Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGEYTEM VÍZI

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Rikker Tamás tudományos igazgató WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. január 17. Kis történelem 1920-as években, a Bell Laboratórium telefonjainak

Részletesebben

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Gribovszki Zoltán Csáki Péter Kalicz Péter Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG 50 éve törtt rtént Emlékülés s az 1965 ös árvíz évfordulójárara Hidrológiai helyzet Előad adók: Kapolcsi Éva Fruzsina okl. építőmérnök NYUDUVIZIG Sütheő László okl. építőmérnök ÉDUVIZIG 2015. április 14.

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL

MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL Helyszín: időpont: Osztály: Csoporttagok: 1. Nézzetek körül a tó partján. Milyen? Húzzátok alá a megfelelő jellemzőt. csak nádas és erdő veszi körül

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. augusztus - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

"A megújuló főkarsztvíztároló

A megújuló főkarsztvíztároló "A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúli-középhegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014 1990 karsztvízszintemelkedés 2014 2003 karsztvízszintemelkedés

Részletesebben

FRÉSZ RÓBERT ERŐSS ANITA KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS

FRÉSZ RÓBERT ERŐSS ANITA KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS FRÉSZ RÓBERT KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ERŐSS ANITA TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS Előadásvázlat 3. Célkitűzések 4. Természeti adottságok 5. A fürdők

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére Kutatási összefoglaló Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító példáján Összeállította: Kun András Öko-völgy Alapítvány

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 1 2013. augusztus 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 1 2013. augusztus 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1 Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak Előadó: Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Tartalom Bevezetés A mélyfúrás-geofizika kapcsolódó pontjai A mélyfúrás-geofizika módszerei

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

Bevezető Adatok rendezése Adatok jellemzése Időbeli elemzés. Gazdaságstatisztika KGK VMI

Bevezető Adatok rendezése Adatok jellemzése Időbeli elemzés. Gazdaságstatisztika KGK VMI Gazdaságstatisztika 2. előadás Egy ismérv szerinti rendezés Kóczy Á. László KGK VMI Áttekintés Gyakorisági sorok Grafikus ábrázolásuk Helyzetmutatók Szóródási mutatók Az aszimmetria mérőszámai Koncentráció

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

Talajminta vizsgálati jegyzőkönyve

Talajminta vizsgálati jegyzőkönyve 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mérőközpont A NAT által NAT-1-1224/2008 számon akkreditált

Részletesebben

Segítség az outputok értelmezéséhez

Segítség az outputok értelmezéséhez Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként. Vizsgálat típus. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer

Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként. Vizsgálat típus. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer I-4 2-02 F07 v4 Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK Coccus szám coliformszám coliformszám szennyvíz többcsöves 2 700 3 429 Endo szám Escherichia coli szám Escherichia

Részletesebben

A talajvíz kutak szennyezettségének vizsgálata Mikepércsen és Bodrogkeresztúron

A talajvíz kutak szennyezettségének vizsgálata Mikepércsen és Bodrogkeresztúron A talajvíz kutak szennyezettségének vizsgálata Mikepércsen és Bodrogkeresztúron Szabó György - Szabó Szilárd - Szabó Andrea - Szemán Beáta Bevezetés A felszín alatti vízbázisok közül Magyarországon a talajvízbázisok

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Microsoft Excel 2010. Gyakoriság

Microsoft Excel 2010. Gyakoriság Microsoft Excel 2010 Gyakoriság Osztályközös gyakorisági tábla Nagy számú mérési adatokat csoportokba (osztályokba) rendezése -> könnyebb áttekintés Osztályokban szereplő adatok száma: osztályokhoz tartozó

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

Budapesti talajvízkutak idősorainak hidrológiai elemzése

Budapesti talajvízkutak idősorainak hidrológiai elemzése Budapesti talajvízkutak idősorainak hidrológiai elemzése Készítette: Szabó- Mészáros Marcell Konzulens: Dr. Hajnal Géza BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék 2010. Budapest Budapesti talajvízkutak

Részletesebben

Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése

Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Vargha Márta Országos Könyezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés és Vízbiztonsági főosztály Vízzel kapcsolatos betegségek Vízben lévő mikroorganizmusok

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN IX. Geotermikus Konferencia Szeged, 2013. március 21. Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei

10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN IX. Geotermikus Konferencia Szeged, 2013. március 21. Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei 10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN IX. Geotermikus Konferencia Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei Szongoth Gábor (Geo-Log Kft.) dr. Galsa Attila (ELTE) Steierlein Ildikó (Geo-Log

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

Kiöntött síncsatornás felépítmény kialakításának egyes elméleti kérdései

Kiöntött síncsatornás felépítmény kialakításának egyes elméleti kérdései Kiöntött síncsatornás felépítmény kialakításának egyes elméleti kérdései VII. Városi Villamos Vasúti Pálya Napra Budapest, 2014. április 17. Major Zoltán egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

Gáspár Renáta. Környezetmérnök szak

Gáspár Renáta. Környezetmérnök szak Egyéni kutatási munka Gáspár Renáta Környezetmérnök szak Választott program: Terepi vízminőségi és hidrológiai mérések és az eredmények értékelése Cím: Makádi Rókás rehabilitációval kapcsolatos helyszíni

Részletesebben

Talajvíz monitoringja

Talajvíz monitoringja Talajvíz monitoringja Lehetséges célok általános információ a talajvízkészletünkről (orsz. hálózat) potenciális szennyezőforrások kontrollja (pl. üzemanyagtöltő állomások, állattartó telepek, termálvízszikkasztás,

Részletesebben

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Az MVA adat- és információ igénye Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Felhasználók Vízhasználók Vízszolgáltatók Igazgatási szervek Hatósági szervek Tudományos szervezetek Alapvetések A vízhasználóknak lényegesen

Részletesebben

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT HIDEGVÍZ ELLÁTÁSHOZ SZÜKSÉGES VÍZBESZERZÉSI LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA - CLUB ALIGA 2009. 01. 31.

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT HIDEGVÍZ ELLÁTÁSHOZ SZÜKSÉGES VÍZBESZERZÉSI LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA - CLUB ALIGA 2009. 01. 31. BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT MEGBÍZÓ: PRO-MOT HUNGÁRIA INGATLANFEJLESZTŐ KFT. TERVEZŐ: POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. SZAKÉRTŐ: AQUIFER KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS MÉRNÖKI TERVEZŐ, SZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok

Részletesebben

SZÉLSŐSÉGEK A BALATON 2000-2003. ÉVI VÍZHÁZTARTÁSÁBAN. Varga György 1 Pappné Urbán Judit 2. 1. A Balaton hosszúidejű vízszintváltozásai

SZÉLSŐSÉGEK A BALATON 2000-2003. ÉVI VÍZHÁZTARTÁSÁBAN. Varga György 1 Pappné Urbán Judit 2. 1. A Balaton hosszúidejű vízszintváltozásai SZÉLSŐSÉGEK A BALATON 2000-2003. ÉVI VÍZHÁZTARTÁSÁBAN Varga György 1 Pappné Urbán Judit 2 1. A Balaton hosszúidejű vízszintváltozásai A Balaton napjainkig folyamatosan meglevő, egységesen összefüggő vízfelülete

Részletesebben

CSAPADÉK ÁLTAL OLDOTT ANYAGOK MOZGÁSA EGY KISVÍZGYŰJTŐN ÉS SZEREPÜK AZ ERÓZIÓ FOLYAMATÁBAN

CSAPADÉK ÁLTAL OLDOTT ANYAGOK MOZGÁSA EGY KISVÍZGYŰJTŐN ÉS SZEREPÜK AZ ERÓZIÓ FOLYAMATÁBAN Földrajzi Konferencia, Szeged 1. CSAPADÉK ÁLTAL OLDOTT ANYAGOK MOZGÁSA EGY KISVÍZGYŰJTŐN ÉS SZEREPÜK AZ ERÓZIÓ FOLYAMATÁBAN Tóth Adrienn Jakab Gergely Madarász Balázs Mészáros Erzsébet 1 Abstract Méréseinket

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

TÓ- ÉS TERÜLETI PÁROLGÁS BECSLÉSÉNEK PONTOSÍTÁSA ÉS MAGYARORSZÁGI ALKALMAZÁSAI

TÓ- ÉS TERÜLETI PÁROLGÁS BECSLÉSÉNEK PONTOSÍTÁSA ÉS MAGYARORSZÁGI ALKALMAZÁSAI BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR VÍZÉPÍTÉSI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK PhD tézisfüzet TÓ- ÉS TERÜLETI PÁROLGÁS BECSLÉSÉNEK PONTOSÍTÁSA ÉS MAGYARORSZÁGI ALKALMAZÁSAI Kovács

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

A Kis-Balaton Védőrendszer vízminőségének térbeni változása: mérések és összefüggések

A Kis-Balaton Védőrendszer vízminőségének térbeni változása: mérések és összefüggések BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK H-1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3-5. Telefon: (361) 463 1530 Fax: (361) 463 3753 A Kis-Balaton Védőrendszer vízminőségének

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Források hidroökológiai vizsgálata a Zselici tájvédelmi körzet területén

Források hidroökológiai vizsgálata a Zselici tájvédelmi körzet területén Natura Somogyiensis 23 143-152 Ka pos vár, 2013 Források hidroökológiai vizsgálata a Zselici tájvédelmi körzet területén Körmendi Sándor & Ignácz Dániel Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Természetvédelmi

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: (36-1) 465 2429 Fax: (36-1) 349 1990 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Részletesebben

NITROGÉNFORMÁK A RÉTEGVIZEINKBEN

NITROGÉNFORMÁK A RÉTEGVIZEINKBEN NITROGÉNFORMÁK A RÉTEGVIZEINKBEN NITROGEN FORMS IN DEEP GROUNDWATERS BUZETZKY Dóra, FÓRIÁN Sándor hallgató, adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék dora_beata@freemail.hu,

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Dr. Laky Dóra*, Dr. Borsányi Mátyás**

Dr. Laky Dóra*, Dr. Borsányi Mátyás** Dr. Laky Dóra*, Dr. Borsányi Mátyás** Kockázatkezelés normál működéskor és feltételezett válsághelyzetekben a Komravölgyi-ivóvízbázis és vízkezelés rendszernél * Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából Dr. Kálmán Gergely Bevezetés Az úgynevezett második generációs (lignocellulózokból előállított) bioetanol

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1037 Budapest, Zay utca 1-3.) akkreditált területe

Részletesebben

Fourier-sorok. Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia. 2010. április 7.

Fourier-sorok. Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia. 2010. április 7. ME, Anaĺızis Tanszék 21. április 7. A Taylor-polinom ill. Taylor-sor hátránya, hogy az adott függvényt csak a sorfejtés helyén ill. annak környezetében közeĺıti jól. A sorfejtés helyétől távolodva a közeĺıtés

Részletesebben

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok FKF ZRt. Környezetvédelmi osztály A magyarországi hulladékösszetétel alakulása vizsgálati tapasztalatok XV. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai fórum és kiállítás 2008.Április 22-24. Szombathely A hulladékbegyűjtéshez,

Részletesebben

Emlékeztető. Az előadások után elhangzott hozzászólások, kérdések és válaszok összesítése időrendben:

Emlékeztető. Az előadások után elhangzott hozzászólások, kérdések és válaszok összesítése időrendben: VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma a 2-8 Bükk és Borsodi-Mezőség alegységen Dátum: 2009. július 21. 14:00 Helyszín: Közösségi Ház 3400 Mezőkövesd,

Részletesebben