A Tatán fakadó forrásvizek mennyiségi és minőségi vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Tatán fakadó forrásvizek mennyiségi és minőségi vizsgálata"

Átírás

1 A Tatán fakadó forrásvizek mennyiségi és minőségi vizsgálata Maller Márton*, Hajnal Géza** * okl. építőmérnök, ügyintéző, ÉDUVIZIG, (elsőéves doktoranduszhallgató, BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék), 9027 Győr, Kiskút-liget 1. II/10. ** okl. építőmérnök, PhD, docens, BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék 1. Bevezetés A XX. század közepétől a Tatabányai-medencében folytatott bányaműveléshez kapcsolódó vízemelések következtében az 1970-es évek elejére az összes tatai forrás elapadt, a Dunántúli-középhegység karsztos víztartójában a vízszintek több tíz métert süllyedtek. Az ezt követő években Tata városának döntéshozói véglegesnek tekintették a kialakult állapotot, a vízelvezető árkokat feltöltötték, és az addig vizenyős területek beépültek. A bányászat felhagyása után megindult a karsztos víztartó visszatöltődési folyamata, aminek következtében 1990-től napjainkig Tata térségében a karsztvízszint közel negyven métert emelkedett. Ennek köszönhető, hogy manapság a város egyre több pontján sorra szólalnak meg a régi források. Sajnos azonban vízfakadások sok olyan helyen is jelentkeztek, ahol kifejezetten nagy problémát okoznak a tulajdonosnak. Ilyenek például azok a mély fekvésű területek, amelyek egykor kertek voltak, ma azonban hatemeletes panelházak állnak rajtuk. A tanulmányban bemutatjuk a Tatán fakadó forrásokon végzett vízhozam mérések és vízkémiai vizsgálatok eredményeit. A rendelkezésre álló hidrológiai idősorok segítségével elemezzük a csapadék és a karsztvízszint változásának összefüggését, valamint rövid távú előrejelzést adunk a város területén jellemző vízszintek további alakulására. 2. A forrásokon végzett helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok A helyszíni mérések során a következő forrásokon végeztünk vizsgálatokat, helyszínrajzi elhelyezkedésük az 1-2. ábrán látható: 1. ábra: A Tata városközpontjában fakadó források helyszínrajzi elhelyezkedése 1

2 (1) Tükör-forrás, (7) Kastély vízvezetékének forrása, (8) Törökfürdő forrása, (10) Lo Presti forrás, (22) Zsidó iskola kútjának forrása, (40) Büdös csorgó kút, (41) Büdös kút, (42) Szent Tamás-forrás, (44) Május 1. út 45., (45) Május 1. út 43., (46) Lelkes-forrás. 2. ábra: A Szent Tamás-forrás helyszínrajzi elhelyezkedése Tata külterületén Rendszeres vízhozam észlelést 2012 szeptembere óta végzünk öt városközponti forráson (Május 1. út 43., Május 1. út 45., Törökfürdő forrása, Lelkes-forrás, Zsidó iskola kútjának forrása), 2013 márciusában pedig további három vízfakadást vontunk be a mérésbe (Kastély vízvezetékének forrása, Szent Tamásforrás, Büdös csorgó kút). Terveink szerint az észlelés körét az újabb források megjelenésével/visszatérésével folyamatosan bővítjük. A vízkémiai vizsgálatokat ugyancsak 2012 őszén kezdtük meg, kezdetben hat forrás bevonásával (Lo Presti, Törökfürdő forrása, Május 1. út 43., Május 1. út 45., Lelkes-forrás, Büdös-kút), majd a kutatási terület kibővítése után további három helyszínen (Szent Tamás-forrás, Büdös csorgó kút, Tükör-forrás) vettünk vízmintát. 2

3 2.1. Vízhozam mérés A Tata városának különböző pontjain végzett vízhozam mérések alapvetően két módszerrel történnek. A legtöbb helyen (ahol a karsztvíz nyomásszintje nagyobb a terepszintnél) lehetőség van a feltörő vizek köbözésére, a Zsidó iskola kútjának forrásánál azonban még nem lép ki a víz a forráskürtőből. Itt a vízhozam becslése a leszívás utáni visszatöltődési idő mérésével történik (3. ábra). 3. ábra: Különböző vízhozam mérési módszerek A mért értékek között kiugróan magas a Május 1. út 43. forrásának vízhozama, amely átlagosan percenként közel 500 literrel tör a felszínre. Jelentős még a Törökfürdő forrásának 135 l/perc körüli hozama is. A többi vízfakadásnál mért étékek az előbbiektől elmaradnak, a legkisebb mért érték a Szent Tamás-forráshoz tartozik, ez alig 1 l/perc-re adódott. A vizsgált források vízhozam idősorai a 4. ábrán láthatók. 3

4 4. ábra: Vízhozam idősorok Az elmúlt háromnegyed év vízhozam adatait vizsgálva kijelenthető, hogy nincs jelentős növekedő vagy csökkenő trend az adatsorokban. Az a tény, hogy a kifejezetten csapadékszegény év ellenére a hozamok állandónak mutatkoztak, azt bizonyítja, hogy a Tata városában jelentkező vízfakadások nyomás alatti vízadó rétegből származnak. 5. ábra: A vízhozamok relatív szórása A mért vízhozamok változékonyságának pontosabb meghatározására a relatív szórásnak nevezett statisztikai mutatót alkalmaztuk. Figyelembe véve, hogy a vizsgált területen a karsztvízszintben az elmúlt időszakban nem következtek be lényeges változások, a mért vízhozam értékek relatív szórása 5-6 %-ig a 4

5 köbözéses mérési módszer megbízhatóságának tökéletesen megfelel. A 5. ábrán látható azonban, hogy a Lelkes forrás esetén ez a mutató meghaladja a 30 %-ot, ami a mérés pontosságán kívül más hatást is feltételez. A Lelkes-forrás idősorának elemzése után arra a következtetésre jutottunk, hogy a magasabb vízhozamokat mindig egy-egy csapadékos időszakot követően mértük, tehát az itt feltörő víz hozamát a csapadékosabb időszakokban talajvíz is növeli. Ezt a megállapítást a vízkémiai vizsgálatok eredményei is megerősítik Vízkémiai vizsgálatok A tatai források vízkémiai értékelése elengedhetetlen a további beavatkozások tervezéséhez, hiszen a vízhozamok alakulása mellett ezen paraméterek alapján lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az adott fakadóvíz milyen eredetű. A megfelelő komponensek utalnak arra, hogy a víz tiszta karsztvíz-e vagy keveredik hozzá talajvíz (vezetőképesség, összes keménység), esetleg szennyvíz (kémiai oxigénigény, nitrogénformák), egyes mutatók összehasonlítása pedig jelzi, hogy melyek azok a források, amelyek ugyanabból a vízadó rétegből kerülnek a felszínre (klorid). A vizsgált komponensek, és a mérésüket leíró szabványok a következők: fajlagos vezetőképesség MSZ :1977, ammónium MSZ ISO :1992, nitrit és nitrát MSZ :1982, KOI ps MSZ :1990, összes keménység MSZ :1986, klorid MSZ :1982, oldott oxigén MSZ EN 25814:1998. A fajlagos vezetőképesség és az összes keménység értékeiből arra lehet következtetni, hogy a vizsgált víz tisztán karsztos eredetű-e, vagy a felszín felé vezető útján keveredik más vizekkel is. A BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének adatai szerint a Dunántúli-középhegység karsztvizeinek vezetőképessége µs/cm között, összes keménysége pedig mg/l CaO között változik. Az ezekbe a tartományokba eső vezetőképesség és összes keménység egyértelműen karsztvízre utal, míg a magasabb értékek a talajvízzel való keveredést jelzik (6-7. ábra). 6. ábra: A vízminták fajlagos elektromos vezetőképessége 5

6 7. ábra: A vízminták összes keménysége A klorid koncentrációjának vizsgálata azért fontos, mert ez az anyag konzervatívnak tekinthető, tehát nem bomlik le és nincs szilárd állapota, így nem tud kiülepedni a talajszemcséken. Ezen tulajdonságai alapján ez a komponens alkalmas arra, hogy eldöntsük, az egyes helyeken fakadó források ugyanabból a felszín alatti víztestből származnak-e, vagy sem (8. ábra). 8. ábra: A vízmintákban mért klorid koncentráció A forrásokat szennyező szerves anyagok mennyiségét jellemzi a kémiai oxigénigény (KOI ps ) értéke (9. ábra). A szerves anyag tartalom származhat szennyvíz keveredéséből, vagy a talajban bomló szerves anyagokból, azaz talajvízből is. 9. ábra: A vízminták szerves anyag tartalma 6

7 A nitrogénformák vizsgálatával ugyancsak a forrásokat szennyező hatásokra következtethetünk (10. ábra). A nitrifikációnak nevezett folyamat során a vízben található ammónium először nitritté, majd a következő lépcsőben nitráttá oxidálódik. 10. ábra: A vízmintákban mért ammónium és nitrát koncentráció A nitrifikációhoz szükséges, hogy a vízben elegendő oxigén legyen jelen, különben a folyamat el sem kezdődik, vagy megreked valamelyik lépcsőnél. Ennek megfelelően a nitrogénformák elemzésénél figyelembe vettük az egyes forrásoknál mért oxigéntelítettség értékeket is (11. ábra). 11. ábra: A vízminták oxigéntelítettsége A vastartalom meghatározására nem készültek konkrét vizsgálatok. Azonban már a mintavételkor is egyértelműen látszott, hogy egyes vízfakadások környezetében sötét, barnásvörös elszíneződés jelentkezik, sőt némely esetben maga a víz is vöröses árnyalatú. Ezeknél a vízmintáknál az tapasztaltuk, hogy amint a palackot kinyitottuk, és a levegőből oxigén oldódott a vízbe, az oldott Fe(II) azonnal Fe(III) formába oxidálódott, ami viszont vízben oldhatatlan, ezért a palackok alján nagy mennyiségű vörös csapadék jelent meg. A források körül tapasztalt elszíneződések közül néhány a 12. ábrán látható. 7

8 12. ábra: Vasas elszíneződések egyes források környezetében 2.3. Következtetések A Lo Presti forrás, a Törökfürdő forrása, és a Május 1. út 43. fakadóvize tisztán karsztvizes eredetű. A vizsgálatok egyik alkalommal sem tártak fel szerves vagy szervetlen szennyezést a mintákban, és az is kijelenthető, hogy ez a négy forrás ugyanabból a felszín alatti víztestből fakad. A közös eredetük azért vehető biztosnak, mert az összes vizsgált vízkémiai komponens közel azonos értékeket mutat ezeknél a vízfakadásoknál. Fontos kiemelni, hogy a laborvizsgálatok nem terjedtek ki minden olyan komponensre, amelyek alapján ki lehetne jelenteni, hogy ezen források vize iható lenne. A források ivóvízként való hasznosítása előtt tehát további méréseket kell végezni, melyeknek a vízminták bakteriológiai vizsgálatára is ki kell terjedniük. A Tükör-forrás vize majdnem minden vizsgált komponensben megegyezik az előbbi három forráséval, itt azonban a vizsgálat magas ammónium-koncentrációt mutatott ki. Az alig több mint 20%-os oxigéntelítettség miatt a nitrifikációs folyamat megreked, így más nitrogénforma nem jelentkezett a forrásvízben. Mivel jelentős szervesanyag koncentrációt nem mutattak ki a mérések, az ammónium feltételezhetően nem szennyvízterhelésből származik. A Május 1. út 45. sz. alatti jelenség esetén is kevert vízről beszélhetünk. Itt a karsztvízhez már nagy mennyiségű talajvíz is keveredik, a magas koncentrációjú nitrogénformák pedig szennyvízterhelésre utalnak. Ezt bizonyítja kiugróan magas kémiai oxigénigény értéke is. A Lelkes-forrás vízmintáinál egyértelműen kijelenthető, hogy a karsztvízhez talajvíz keveredik, erre utal az igen magas vezetőképesség és összes keménység. A magas ammónium, az alacsony nitrit és nitrát koncentráció arra utal, hogy a nitrifikációs folyamat megreked. A forrás vizéhez nem keveredik szennyvíz, hiszen a szerves anyag tartalom nem volt jelentős ezekben a mintákban. A Büdös-kút esetében igen alacsony, mindössze 6 %-os oxigén telítettséget mértünk, ami minden bizonnyal csak a levegőből a mintázás során beoldódott oxigénnek köszönhető. Az abszolút 8

9 oxigénhiányos környezet miatt a nitrifikáció megreked, azaz bár a forrás vize nagy mennyiségű ammóniumot tartalmaz, nem mutatható ki benne a másik két nitrogénforma. A vízben oldott oxigén hiánya további bizonyíték arra, hogy ezen a helyen az egykori Büdös-kút vize tör fel, hiszen kénhidrogénes források csak reduktív környezetben alakulhatnak ki. A forrásvizek magas vastartalmára Lorberer és Vásárhelyi (2011) [1] szerint az a magyarázat, hogy a források újbóli megjelenésével párhuzamosan a mésztufa képződés is újra beindul. Egyelőre még a kiváló ásványfázis összetétele az agyagos környezet és a kevert víz hatását jelzi, ezért tapasztalhatók a gyepvasérchez hasonló, élénkvörös színű kiválások. Ez a jelenség idővel valószínűleg változni fog: a rendszer karsztvíz általi teljes átmosása, kilúgozása után a vasas színezés mértéke lecsökkenhet. 13. ábra: A Lelkes-forrás kifolyása a beépítéskor és néhány nappal később Lorberer és Vásárhelyi elméletét támasztják alá az általunk tett megfigyelések is: azokban a vízmintákban tapasztaltunk magas vastartalmat, amelyek nem tisztán karsztos eredetűek és viszonylag kis hozamúak. Ezeknél a forrásoknál ugyanis a felsőbb, vastartalmú talajrétegekben lassan szivárgó víz keveredik a karsztvízzel, és így tör a felszínre. A 13. ábrán a Lelkes-forrás vízhozamának mérését segítő PVC cső látható. A két fénykép készítése között csupán egy hét telt el, már ennyi idő alatt is jelentős mértékű elszíneződés volt tapasztalható a cső falán. A tisztán karsztvizek vizsgálatakor nem tapasztaltunk magas vastartalomra utaló jelenségeket (vöröses árnyalatú vízminta, vagy a vizsgálat során képződő Fe(III) csapadék). 3. Hidrológiai idősorok elemzése Az idősor analízis során két különböző vizsgálatot végeztünk el: az egyik annak meghatározására irányult, hogy a területen mért csapadék és karsztvízszint adatok között milyen összefüggés van. A másik vizsgálat során a vízszint idősor trend és periodikus összetevőjét kerestük, melyekkel a karsztos víztartó visszatöltődési folyamata jellemezhető. Az elemzés során az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által mért adatokat használtuk fel. A csapadékadatok észlelése a Tatai Szakaszmérnökség udvarán történt, a karsztvízszint adatokat pedig a Pokol-forrás monitoring pontján mérték, amely a szakaszmérnökségtől alig 400 m-re található. 9

10 3.1. Csapadék és vízszint idősorok lineáris kapcsolatának vizsgálata A korreláció elemzés első lépésében a januártól áprilisig terjedő időszakot vizsgáltuk, havi felbontásban. A 14. ábrán ezt az intervallumot ábrázoltuk: az oszlopdiagram az adott hónapban mért csapadékösszeget, a vonaldiagram pedig a havi átlagos karsztvízszinteket jelöli. Megfigyelhető, hogy a évi nagycsapadék jelentős emelkedést okozott a vízszintben, tehát a két vizsgált változó között feltételezhetően van összefüggés. 14. ábra: A havi csapadékösszegek és a karsztvízszint alakulása 2005 és 2012 között A csapadék és vízszint adatok lineáris kapcsolatának vizsgálata során független változóként értelmeztük az adott havi csapadékösszeget, a függő változó pedig a megelőző hónaphoz viszonyított vízszintemelkedés lett. A függő változó negatív értékei azt jelentik, hogy azokban a hónapokban vízszint csökkenés következett be. Az elemzés során négy lehetőséget vázoltunk fel, aszerint, hogy a lehulló csapadék hatása mekkora késleltetéssel jelentkezik a vízszintek változásában. Az első eset arra vonatkozik, amikor a két idősor kapcsolatában nem tételezünk fel késleltetést, tehát az egyes hónapokban lehulló csapadékmennyiség már abban a hónapban hatással van a vízszintek alakulására. A második esetben egy hónapos késleltetést vettünk figyelembe, azaz az adott hónap csapadékösszegét a következő hónap vízszintjeivel vetettük össze. A harmadik és negyedik esetben kettő, illetve három hónapos késleltetést vettünk figyelembe. A fenti szcenáriókkal kapott pontfelhőket a 15. ábrán tüntettük fel. A vizsgált változók összefüggésének szorosságát a korrelációs tényező (R) értékével jellemeztük. Ennek a mutatónak az abszolút értéke 0 és 1 között változhat, és minél nagyobb, annál szorosabb az kapcsolat a vizsgált értékek között. Látható, hogy a korrelációs tényező mind a négy esetben pozitív előjelű, tehát a nagyobb csapadékok nagyobb vízszintnövekedést okoznak. Az is megfigyelhető, hogy a legszorosabb összefüggést egy hónapos késleltetés esetén kapjuk. Ez azt jelenti, hogy a ig terjedő időszakban, havi felbontással 10

11 vizsgálva az idősorokat, azt kapjuk, hogy a csapadék hatása egy hónappal később jelentkezik a karsztvízszintekben. Meg kell jegyezni, hogy az R = 0,511 korrelációs tényező nem túl magas, tehát havi felbontást alkalmazva nincs szoros kapcsolat a két vizsgált változó között. 15. ábra: A korrelációs tényező meghatározása különböző szcenáriók figyelembevételével A csapadék mennyiségének és a karsztvízszint emelkedésének összefüggését különösen érdemes vizsgálni a tavaszi időszakban. A 14. ábrán a vízszint idősorban kék színnel jelenítettük meg a 2009 novemberétől 2010 szeptemberéig terjedő adatokat. Ezt a közel egyéves intervallumot azért tartjuk érdekesnek, mert itt egyértelműen látszik, hogy a vízszint a rendkívül nagy csapadékok hatására emelkedett két hónap alatt több mint három métert. Ennek a rövidebb időszaknak a kiemelése lehetővé teszi a nagyobb felbontású vizsgálatot, ezért ebben az esetben heti csapadékösszegeket és heti átlagos karsztvízszinteket ábrázoltunk, ez látható a 16. ábrán. A fentieknek megfelelően tehát 44 hét adatait jelenítettük meg, november 1-től szeptember 4-ig. 11

12 16. ábra: A heti csapadékösszegek és a karsztvízszint alakulása től ig A finomabb felbontás lehetőséget ad arra, hogy csapadék hatására bekövetkező vízszintváltozásokat a havinál kisebb, heti lépésekben történő késleltetéssel elemezzük. A korrelációs tényezőt ennek megfelelően meghatároztuk 1-5 hetes késleltetés esetére. Ezek közül arra a szcenárióra kaptuk a legmagasabb (R = 0,809) értéket, amelynél azt feltételeztük, hogy egy adott héten lehulló csapadék hatása három héttel később jelentkezik a karsztvízszint változásában. Ekkor a vizsgált összetartozó heti vízszintemelkedés heti csapadékösszeg adatpárokat ábrázoló pontfelhő a 17. ábrán látható. Az R=0,809 korrelációs tényező azt mutatja, hogy ezen a rövidebb intervallumon, és az előzőnél finomabb felbontással a két változó közötti összefüggés már szorosabbnak mutatkozik. 17. ábra: A korrelációs tényező meghatározása 3 hetes késleltetés figyelembevételével 3.2. Trend és periodicitás vizsgálata A karsztvízszint idősor trend-és periodicitás-vizsgálatával az volt a célunk, hogy meghatározzuk a determinisztikus összetevőket, majd ezek ismeretében rövid távú előrejelzést tudjunk adni a karsztvízszint jövőbeni alakulására. Az elemzést a januártól áprilisig terjedő időszakban mért havi átlagos karsztvízszintekkel végeztük. A vizsgált 88 hónap vízszint adatai a 18. ábrán láthatók, a vízszintes tengelyen a hónap sorszámát (i), a függőleges tengelyen pedig az adott hónapban mért karsztvízszintek átlagos értékét jelenítettük meg (Y i ). 12

13 18. ábra: A vízszint idősor trendjének meghatározása Első lépésben trend egyenest illesztettünk az idősorra, a legkisebb négyzetek módszerének alkalmazásával. Ez alapján a vizsgált időszak havi vízszintadataiban meghatároztuk a trendkomponens (T i ) értékét: Ez után előállítottuk a trendmentes idősort (y i ), amely a kiindulási vízszintek és a megfelelő trendkomponensek különbségeként számítható: A következő lépésben a periodikus komponens (P i ) meghatározása volt a cél. Itt az előző lépésben kapott trendmentes idősort közelítettük szinusz és koszinusz függvények összegével. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy próbálgatással kerestük azt a periódusidőt, amellyel a függvény legjobban követi az y i idősort. Ez abban az esetben volt a legmegfelelőbb, amikor a periódusidőt 4 évnek, azaz 48 hónapnak feltételeztük. A periodikus komponenst tehát a következő képlettel számítottuk: ahol: 13

14 Az így kapott y i és P i értékeket közös grafikonon ábrázoltuk, ez látható a 19. ábrán. Megfigyelhető, hogy a periodikus összetevő görbéje viszonylag jól követi a trendmentes karsztvízszint étékek görbéjét. 19. ábra: A trendmentes idősor periodicitásának vizsgálata A fent bemutatott módon előállítottuk tehát a vizsgált időintervallum vízszint adatsorának trend és periodikus komponenseit. Ezt a két összetevőt összeadva azt várjuk, hogy a P i + T i görbe jó közelítését adja az eredeti (Y i ) karsztvízszint idősornak. A 20. ábrát vizsgálva megfigyelhető, hogy a kapott eredmény megfelel a várakozásoknak. Mivel a determinisztikus komponensek számíthatók bármely i-edik hónapra, a kapott eredmények lehetővé teszik, hogy előre jelezzük a karsztvízszintet, egy adott távlati időpontban. 20. ábra: A vízszint idősor közelítése determinisztikus értékekkel Figyelembe véve azt, hogy ebben az esetben a karsztos víztartó visszatöltődési folyamatát vizsgáljuk, ezzel a módszerrel nem érdemes hosszú távú előrejelzést végezni. A feltöltődés ugyanis nem fog a végtelenségig tartani, várhatóan a bányászati vízemeléseket megelőző vízszintekhez közeli értékek fognak véglegesen kialakulni a jövőben is. Ebben az esetben tehát az volt a cél, hogy becsüljük azt az 14

15 időpontot, amikor a 140 m B.f. körüli magasságot eléri a karsztvízszint (21. ábra). A számítások azt az eredményt adták, hogy ezt a szintet a 2005 januárjától számított 114. hónapban, azaz 2014 júniusában fogja elérni a karsztvíz. Az erre az időpontra becsült karsztvízszint tehát: 4. Összefoglalás 21. ábra: A karsztvízszint emelkedésének rövid távú előrejelzése A tatai forrásokon végzett mennyiségi és minőségi vizsgálatokkal elsődleges célunk olyan új eredmények felmutatása, amelyek hasznosak lehetnek a közeljövőben a visszatérő forrásokkal kapcsolatos beavatkozások tervezésekor Az elvégzett vizsgálatok rámutattak arra, hogy Tata városának területén mekkora hozammal jelentkeznek a karsztvíz fakadások, illetve ezeken a helyeken milyen eredetű, és esetlegesen milyen szennyezőanyaggal terheltek a feltörő forrásvizek. A korrelációelemzés rámutatott, hogy a régióban hulló csapadék hatása három hét késleltetéssel jelentkezik a karsztvízszintek változásában. A rendelkezésre álló vízszint idősor alapján pedig valószínűsíthető, hogy a közeljövőben további jelentős karsztvízszint emelkedésre számíthatunk Tata térségében. A környéken működő karsztvízszint monitoring hálózat sűrítése mellett rendkívül fontosnak tartjuk a további rendszeres vízhozam mérések és vízkémiai vizsgálatok végzését, a hosszú idejű változások nyomon követése érdekében. 5. Hivatkozások [1] Lorberer Á., Vásárhelyi B.: A Tatán újrafakadt barlang-forrás környezetéből származó kőzetminták mérnökgeológiai értelmezése, Mérnökgeológia-Kőzetmechanika (2011) 15

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN*

CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN* A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 66. kötet, (2004) p. 103-108 CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN* Dr.h.c.mult. Dr. Kovács Ferenc az

Részletesebben

Hydrogeological investigations related to the springs of Tata

Hydrogeological investigations related to the springs of Tata Mérnökgeológia-Kőzetmechanika 2013 (Szerk: Török Á., Görög P. & Vásárhelyi B.) Oldalak: 7-18. A tatai források hidrogeológiai vizsgálata Hydrogeological investigations related to the springs of Tata Maller

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata

A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata 1 Kovács Attila, 1 Szőcs Teodóra, 2 Maller Márton, 2 Hajnal Géza 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2 BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1031/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Minőségellenőrző és minőségbiztosítási osztály

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben

A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem

Részletesebben

4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja. Terepi jegyzőkönyvek

4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja. Terepi jegyzőkönyvek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek 1) Digitális regisztrálás ellenőrzési naplója kutakhoz 2) Észlelési

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1246/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vértesi Erőmű Zrt. Környezetügyi és központi laboratórium Osztály Központi Laboratórium 1 (2840 Oroszlány,

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

4-6 melléklet: Felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek

4-6 melléklet: Felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 4-6 melléklet: Felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek 1) Digitális regisztrálás ellenőrzési naplója kutakhoz

Részletesebben

Kémiai vizsgálati eredmények átlagértékei. Vizsgált komponens Mértékegység Átlagérték Határérték**

Kémiai vizsgálati eredmények átlagértékei. Vizsgált komponens Mértékegység Átlagérték Határérték** Ivóvízhálózati eredmények 2014. július. Szabad aktív klór mg/l 0,39 - Összes aktív klór mg/l 0,44 - ph - 7,49 >6,50 és

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Nitrogénmûvek Vegyipari Zrt. Minõségellenõrzõ és minõségbiztosítási osztály Környezetvédelmi laboratórium

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,

Részletesebben

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1246/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vértesi Erőmű Zrt. Központi Laboratórium (2840 Oroszlány, külterület hrsz 0718/10.)

Részletesebben

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

a NAT-1-1380/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-1380/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1380/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdõ és Egészségturisztikai Zrt. Laboratórium (4200 Hajdúszoboszló,

Részletesebben

A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE

A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE Magyar Zsuzsanna Környezettudomány Msc Diplomamunka védés Témavezető: Horváth Ákos CÉLKITŰZÉS Radon-, rádium és urán koncentrációjának

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1380/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. Laboratórium (4200 Hajdúszoboszló Szt. István park 1-3.) akkreditált

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1312/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Bagi Márta Taba Gabriella - Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Kft. Tartalomjegyzék Probléma felvetés aktualitása Korábbi konferenciákon felvetett kútvizsgálati eredmények

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1364/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MOL Petrolkémia Zrt. Tiszaújváros Termelés Igazgatóság Minőségellenőrzés Környezetanalitikai

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,

Részletesebben

Szennyezett talajvizek szulfátmentesítése ettringit kicsapásával

Szennyezett talajvizek szulfátmentesítése ettringit kicsapásával Szennyezett talajvizek szulfátmentesítése ettringit kicsapásával Gulyás Gábor PureAqua Kft. MASZESZ Junior Vízgazdálkodási Szimpózium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2016. 02. 11. BEVEZETÉS

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1516/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Magyar Honvédség Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ Preventív Igazgatóság, Közegészségügyi

Részletesebben

Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén A D J U N K T U S

Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén A D J U N K T U S Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén S Z E R Z Ő : B Ó T A M Á R T O N T É M A V E Z E T Ő : K O V Á C S J Ó Z S E F A D J U N K T U S A szakdolgozat

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi

Részletesebben

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése Finta Béla Gyula Gergő Ligeti Zsolt BGT Hungaria Környezettechnológai Kft. www.bgt.hu OpenGIS konferencia

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAT-1-1516/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság Védelemegészségügyi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Budapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése

Budapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése Elfogadta: 181/2016. (V. 17.) Kt. hat. Budapest XVI. kerület Budapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése Összeállította: a Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Irodája

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1516/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság Védelemegészségügyi

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1111/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A MIVÍZ Miskolci Vízmû Kft. Környezet- és vízminõségvédelmi osztály Laboratórium (3527 Miskolc, József Attila u.

Részletesebben

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 11. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Összefüggés vizsgálatok A társadalmi gazdasági élet jelenségei kölcsönhatásban állnak, összefüggnek egymással. Statisztika alapvető feladata: - tényszerűségek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1379/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A REG-INFO Kft. (1221 Budapest, Ady Endre u. 113/b.) akkreditált területe I. Az akkreditált

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk

Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk Drought and Water Scarcity Management System DWMS Operatív Aszály- és Vízhiány Kezelő Rendszer MHT Vándorgyűlés Aszály-monitoring műhelymunka Debrecen 2016. Július 6-8. Az aszály definiálása Aszály (WMO):

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Az idősorok összetevői Trendszámítás Szezonalitás Prognosztika ZH

Az idősorok összetevői Trendszámítás Szezonalitás Prognosztika ZH Idősorok Idősor Statisztikai szempontból: az egyes időpontokhoz rendelt valószínűségi változók összessége. Speciális sztochasztikus kapcsolat; a magyarázóváltozó az idő Determinisztikus idősorelemzés esetén

Részletesebben

Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról

Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról 2013. I. félév Készítette: Dezső József (Geornis Bt.) Pécs, 2013.

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1312/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1636/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DINAX Vízkezelési és Szervezetfejlesztési Kft. Vízvizsgáló laboratórium (2160

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1428/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A ÁNTSZ Laboratórium Kft. Komárom-Esztergom Megyei Kémiai Laboratóriuma (2800 Tatabánya, Erdész u. 5-)akkreditált

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Részletesebben

A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése évi kutatási tevékenységéről

A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése évi kutatási tevékenységéről A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése 2012. évi kutatási tevékenységéről Készítette: Koltai Gabriella 3. éves doktoranduszhallgató Szeged 2013. Paleoklimatológiai

Részletesebben

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Alapítva: 1870 Víz körforgása Felhőelemek, vízgőz Légköri transzport folyamatok Felhőelemek,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Csapadékmaximum-függvények változása

Csapadékmaximum-függvények változása Csapadékmaximum-függvények változása (Techniques and methods for climate change adaptation for cities /2013-1-HU1-LEO05-09613/) Dr. Buzás Kálmán, Dr. Honti Márk, Varga Laura Elavult mértékadó tervezési

Részletesebben

Statisztika 3. Dr Gősi Zsuzsanna Egyetemi adjunktus Koncentráció mérése Koncentráció általában a jelenségek tömörülését, összpontosulását értjük. Koncentráció meglétéről gyorsan tájékozódhatunk, ha sokaságot

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

Nagy pontosságú rövidtávú ivóvíz fogyasztás előrejelzés Készítette: Bibok Attila PhD Hallgató MHT XXXIV. Vándorgyűlés

Nagy pontosságú rövidtávú ivóvíz fogyasztás előrejelzés Készítette: Bibok Attila PhD Hallgató MHT XXXIV. Vándorgyűlés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Nagy pontosságú rövidtávú ivóvíz fogyasztás előrejelzés Készítette: Bibok Attila PhD Hallgató MHT

Részletesebben