KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Egyéni gazdaságok decemberi összeírása, BUDAPEST 2013 M2219

2 Tisztelt Gazdálkodó! A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kérdőíven feltüntetett Törvény alapján december 1-jei eszmei időponttal mezőgazdasági összeírást hajt végre, amelynek során a gazdálkodóknak a mezőgazdasági tevékenység végzéséhez használt földterületről és vetésterületről, valamint állatállományukról kell számot adniuk. Az összeírást az Európai Parlament és a Tanács 1165/2008/EK, 543/2009/EK és 138/2004/EK rendeleteivel a tagországok számára kötelezően írja elő. A felvétel célja, hogy nyomon kövesse a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat, illetve pontos és hiteles képet adjon a hazai gazdaságirányítás, az EU és a gazdálkodók részére. Kérjük, szíveskedjen gazdaságáról a mellékelt kitöltési útmutató segítségével a valóságnak megfelelően, pontosan kitölteni a kérdőívet. Amennyiben a kitöltéssel kapcsolatosan kérdései vannak a KSH munkatársai készséggel állnak rendelkezésére, elérhetőségeiket a megyei címjegyzékben találja. A kitöltött kérdőívet nemlegesség esetén is kérjük, szíveskedjen december 6-ig visszajuttatni az Ön székhelye szerint illetékes KSH szervezeti egységhez. Az adatszolgáltatás megkönnyítése érdekében engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk az adatszolgáltatás azon lehetőségét is, amely szerint letöltheti Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok menü pont alól. Adatait a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény, és az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló évi CXII. törvény alapján a KSH bizalmasan kezeli, azokat kizárólag statisztikai célokra használja fel. Együttműködését megköszönve, további munkájához ezúton is sok sikert kívánunk! Központi Statisztikai Hivatal Vidékfejlesztési, mezőgazdasági és környezeti statisztikai főosztály 2

3 Általános tudnivalók 1. Az összeírás ideje, célja Az országos adatok összeállításához a növénytermesztésről, agrotechnikáról, állatállományról, állatállomány-változásról, állati termékek termeléséről, ráfordításról információ gyűjtése az egyes tábláknál jelzett időszaknak, időpontnak megfelelően. 2. Adatszolgáltatási kötelezettség Adatszolgáltatás azok számára, akik a KSH-tól kérdőívet kapnak, a kérdőív címlapján szereplő törvény alapján kötelező. 3. Az összeírás köre A megfigyelésbe bevont egyéni gazdaságok a évi Gazdaságszerkezeti Összeírás adatai alapján kerültek kijelölésre. 4. A kérdőív előlapjának kitöltése Azonosító adatok A kérdőív tartalmazza a gazdálkodó előírt azonosító adatait. Az adatszolgáltató névváltozása, címváltozása esetén, kérjük ezek javítását. Adatszolgáltatásért felelős adatai Kapcsolattartás céljából kértjük megadni a gazdaság vezetőjének, vagy a kérdőív kitöltőjének nevét, telefonszámát és címét. Nemlegesség oka és egyéb megjegyzés: Ha az adatlapot nemlegesen küldik vissza (tehát a kérdőív valamennyi adata nulla), kérjük a megfelelő kódot feltüntetni. Egyéb ok miatt nemlegesség (kód: 204) esetén mindenképpen kérjük a rövid szöveges indoklást is. A kérdőívvel, illetve annak kitöltésével kapcsolatos észrevételeiket, illetve az előző időszak adataitól való jelentős eltérés indoklását egyéb megjegyzésként tüntessék fel. A kérdőív kitöltésére fordított idő: Kérjük, adja meg, hogy a kérdőív kitöltése mennyi időt vett igénybe! Több kitöltő esetén a ráfordított időt kérjük összegezni! (Egy kérdőív és a hozzá tartozó kitöltési útmutató megismerésére, a statisztikai adatszolgáltatás teljesítése céljából gyűjtendő adatok előállítására, a kérdőív kitöltésére, több kitöltő esetén a koordinatív tevékenységre, a kitöltött kérdőív ellenőrzésére, valamint az esetleges segítségkérésre, ügyintézővel folytatott konzultációra fordított idő (percben).) A KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE Amennyiben a gazdaság mezőgazdasági támogatásban részesül, úgy kérjük az MVH regisztrációs szám rovatot a 2. oldalon kitölteni, amely a gazdaság országosan egységesen képzett egyedi azonosító száma és tíz jegyből áll. A kérdőív kitöltésének általános szabályai A területi adatokat hektár, m 2 pontossággal kell elszámolni. Ha pl. a terület 1,5 hektár a tábla hektárrovatába 1-et, a m 2 rovatába 5000-et kell beírni. A kiszürkített adathelyek kitöltése tilos! A területi adatok elszámolásánál az ebből -ös sorokra/oszlopokra figyelmet kell fordítani, adatuk nem haladhatja meg az erre vonatkozó sor/oszlop adatát. A területek alapterületként való elszámolására szintén figyelmet kell fordítani. A terület nagyságát, többszöri hasznosítás esetén is csak egyszer szabad elszámolni. Az összesen sorok értékét a táblában szereplő ebből -ös sorok nem képezhetik. A jelentés 11. és 15. táblájának kitöltéséhez szükséges termékjegyzéket a melléklet tartalmazza 3

4 1. Növénytermesztés, Szántóföldi növények, zöldségfélék termelése és felhasználása, 2013 A tábla év során termelt szántóföldi növények, zöldségfélék valamint melléktermékek termelésének és felhasználásának elszámolására, valamint az előző évi készletek elszámolására szolgál. A táblához tartozó termékjelek és megnevezések a Kivonat -ban találhatók. A tábla elszámolásának menete csak azokkal a területekkel kell elszámolni, melyekről év folyamán termést takarítottak be; azokkal a területekkel, melyekről termést nem takarítottak be (kipusztulás vagy egyéb okok miatt) nem kell elszámolni a táblában; a szabadföldi, valamint fólia és üvegház alatti területeket együttesen kell feltüntetni (kivéve konyhakerti területek); a konyhakerti területeket és termésmennyiségeket nem kell feltüntetni a táblában, ha a megtermelt mennyiség túlnyomó többsége saját fogyasztásra kerül. amennyiben viszont konyhakerti területen főként értékesítésre termelnek, vagy takarmánynövényeket, gabonát vagy egyéb nem saját fogyasztásra kerülő növényeket termesztenek, akkor ezeket a területeket szántóként kell figyelembe venni és a táblában el kell számolni; ha a területet többször hasznosították az év során, akkor a c oszlopban a halmozott területet kell jelenteni; gombatermesztés esetén az év során legalább egyszer hasznosított alapterületet kell feltüntetni a c oszlopban, függetlenül a termesztés módjától (pince, fólia, stb.). Ha a területet az év során többször is hasznosították, akkor is csak egyszer szabad figyelembe venni; a tábla c és d oszlopai együttesen kitöltöttek vagy üresek, kivéve az alábbi esetekben: amennyiben a melléktermékeket (szalma, kukoricaszár, stb.) is hasznosítják, akkor csak a betakarított mennyiséggel, valamint annak felhasználásával kell elszámolni, a területet nem kell feltüntetni; szántóföldi virág és dísznövény termesztése, valamint zöldségfélék szaporítóanyagának termesztése esetén csak betakarított területet kell feltüntetni, termést nem; a d oszlopba az év során termelt összes termésmennyiséget kell jelenteni; a mérlegszerű elszámolásnál csak a gazdaság által megtermelt mennyiségeket szabad elszámolni, vásárolt mennyiségeket nem szabad feltüntetni a táblában; az előző évről maradt készleteket a tábla e oszlopában fel kell tüntetni; (akkor is, ha azt a növényt a évben nem termelte, vagy termést nem takarított be róla; ilyen esetben a tábla c és d oszlopában nem szerepelhet adat); amennyiben az elszámoláshoz a táblákban lévő sorok nem elegendőek, akkor a felsorolást pótlapon kell folytatni; értékesítés piacon, háztól (n) oszlopban elszámolt mennyiségeket az értékesítés (g) ebbőlös tételeként kell értelmezni (n<=g); forrás = felhasználás, vagyis soronként d+e = f = g+h+i+j+k+l+m. 12. Gyep és nádtermelés, felhasználás, A tábla elszámolásának menete: csak az 5 éven túli gyepként használt területeket lehet állandó gyepterületként elszámolni (a legfeljebb 5 évig terjedő időszakra egy helyen lévő gyepterületek a szántó művelési ágban kerülnek felvételezésre a 11. táblában az Időszaki gyep 9105-ös soron); a tábla c oszlopában a gazdaság által 2013-ban használt összes gyepterülettel kell elszámolni, a d oszlopban pedig a betakarított területtel. Alapterületet kell elszámolni, tehát amennyiben pl. többször kaszálták a területet, akkor is csak egyszer kell figyelembe venni. ha a gazdaság 2013-ban a gyepterületén Zöldfüvet és Réti szénát is betakarított, akkor a betakarított területet arányosan kell megosztani, hogy együttes területük a tényleges alapterületet adja ki; a tábla d oszlopában elszámolt alapterületen betakarított összes termésmennyiséget az e oszlopban kell feltüntetni; 4

5 a táblában soronként a d és e oszlopok együttesen kitöltöttek vagy együttesen üresek lehetnek, azaz a terület elszámolása esetén a betakarított termésmennyiséget is fel kell tüntetni soronként; ha a gazdaság az állandó gyepterületén legeltetett vagy arról zöldfüvet takarított be, akkor a gyep művelési ág hozamát szénaértékben az 1428-as termékjelen kell felvenni. Amennyiben a területet kaszálták és szénaként takarították be, szénaértékben az 1436-os termékjelen kell elszámolni (szénaérték kiszámítása = zöldsúly x 0,25); a nádterületekről betakarított termésmennyiséget kévében kell beírni (1 kéve = 85 cm körméret). a mérlegszerű elszámolásnál csak a gazdaság által megtermelt mennyiségeket szabad elszámolni, vásárolt mennyiségeket nem szabad feltüntetni a táblában; az előző évről maradt készleteket a tábla f oszlopában fel kell tüntetni; forrás = felhasználás, vagyis soronként e+f = g = h+i+j+k+l. 13. Faiskolai termékek területe és nettó árbevétele, A tábla elszámolásának menete: a táblában a szántó és erdő művelési ágban, kereskedelmi céllal létesített faiskolai területeket kell elszámolni; továbbá azokkal a faiskolai területekkel is el kell számolni, mely a gazdaság saját szükségleteinek kielégítését szolgálja, de kizárólag akkor, ha szántó művelési ágban található; a fentiekből adódóan a gazdaság saját igényeinek kielégítésére telepített, erdőben található erdészeti faiskolákat nem szabad elszámolni; a táblában az értékesített saját termelésű faiskolai termékek nettó árbevételét is fel kell tüntetni soronként, 1000 Ft értékben. 14. Szőlő és gyümölcsös telepítés és kivágás, A tábla elszámolásának menete: a tábla c oszlopába az év során telepített szőlő és gyümölcsös területeket kell elszámolni; a tábla d oszlopába az év közben kivágásra került szőlő és gyümölcsös területeket kell feltüntetni. 15. Szőlő és gyümölcstermelés, felhasználás, A tábla elszámolásának menete: a gazdaság használatában lévő összes összefüggő szőlő- és gyümölcsterületet a tábla c oszlopában kell feltüntetni, amely tartalmazza a termőterületeken túl a évben telepített területeket, illetve a még nem termő területeket. az összes területnek nem része a már nem termő terület, ezeket a területeket nem szabad feltüntetni a táblában; a konyhakerten belüli összefüggő területen lévő gyümölcsöst, szőlőt is a tábla c oszlopában kell elszámolni, amennyiben a területe bogyósok és szőlő (lugas) esetén a 200 m 2 -t, törzses gyümölcsös esetén a 400 m 2 -t eléri, vagy meghaladja; a vegyesen telepített gyümölcsösök gyümölcsfajonkénti területét az alábbiak szerint kell kiszámítani: gyümölcsfajonként a sor- és tőtávolság szorzata szorozva a fák számával; a d oszlopba a termőterület kell elszámolni, függetlenül attól, hogy 2013-ban betakarításra került vagy nem; d oszlop adata nem haladhatja meg a c oszlop adatát; a tábla e oszlopában az év során betakarított összes termésmennyiséggel kell elszámolni, függetlenül attól, hogy összefüggő termőterületen, vagy szórvány fákról/bokrokról történt a betakarítás; az előző évről maradt készleteket a tábla f oszlopában fel kell tüntetni; (akkor is, ha azt a növényt a évben nem termelte, vagy termést nem takarított be róla; ilyen esetben a tábla e oszlopában nem szerepelhet adat); a mérlegszerű elszámolásnál csak a gazdaság által megtermelt mennyiségeket szabad elszámolni, vásárolt mennyiségeket nem szabad feltüntetni a táblában; értékesítés piacon, háztól (o) oszlopban elszámolt mennyiségeket az értékesítés (h) ebbőlös tételeként kell értelmezni (o<=h); forrás = felhasználás, vagyis soronként e+f = g = h+i+j+k+l+m+n. 5

6 16. Előállított hordós bor A tábla elszámolásának menete: ha a gazdaság a szőlőtermését borkészítés céljából dolgozza fel, akkor a 15. táblában borkészítésre elszámolt szőlőmennyiségből (15. tábla j oszlop) előállított hordós bor mennyiségét a 16. táblában kell feltüntetni; a hordósborként elszámolt mennyiség %-a az előállított szőlőmustnak, azaz átlagosan 100 kg szőlőből liter bor készíthető. 2. AGROTECHNIKA Ha a gazdálkodó növénytermesztéssel, szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkozik, illetve rendelkezik intenzív gyepterülettel az elvégzett agrotechnikai műveletekről a táblákban kell adatot szolgáltatnia. A szerves- és műtrágyázás, öntözés, illetve növényvédelem adatait gazdálkodási évre (szeptember 1. és augusztus 31. közötti időszakra) és nem naptári évre vonatkozóan kell megadni; így ezek az adatok megegyeznek az Agrár-környezetgazdálkodási programban részt vevők esetén a Gazdálkodási Napló megfelelő adathelyeivel. A területek elszámolása (szerves- és műtrágyázott, öntözött és növényvédőszerrel kezelt területek) alapterületként történjen. Amennyiben a 2013-as gazdálkodási év folyamán az adott területen többször végeztek trágyázást, öntözést, illetve növényvédőszeres kezelést, akkor is csak egyszer kell felvenni a területek nagyságát. A táblák elszámolásának menete: 21. Gazdálkodási évben kijuttatott műtrágya mennyiség - Műtrágyázás: nitrogén, foszfor (P 2 O 5 ) és kálium (K 2 O) tartalmú műtrágyák felhasználása; - növénykultúránként, illetve művelési áganként kérjük jelenteni a különböző hatóanyagtartalmú műtrágyák kijuttatott mennyiségeit; - a műtrágya mennyiség elszámolásánál, a 21. tábla a oszlopának kitöltésekor a KIVONAT-ban található kódokat kell használni; a könnyebb kitölthetőség érdekében a fontosabb műtrágya típusokat előnyomtattuk; - az 1 hektárra jutó műtrágya mennyisége a szántó, gyep területek esetében nem haladhatja meg az 1100 kg-ot (1,1 tonna/ha); a szőlő és gyümölcsös területek esetében a 3000 kg-ot (3,0 tonna/ha). 22. Gazdálkodási évben műtrágyázott alapterület - Növénykultúránként, illetve művelési áganként kell feltüntetni a gazdálkodási év során legalább egyszer műtrágyázott terület. - a kipusztult, de műtrágyázott területet is kérjük feltüntetni; - a jelentett terület az esetek többségében nem lehet nagyobb a kérdőív előző tábláiban jelentett növényterület illetve művelési ág nagyságnál (kivéve a kipusztult, de műtrágyázott területet jelentése esetében). 23. Gazdálkodási évben kijuttatott szervestrágya mennyisége - Szervestrágyázás: istállótrágya, trágyalé vagy hígtrágya felhasználása; - növénykultúránként, illetve művelési áganként kérjük jelenteni a kijuttatott szervestrágya mennyiségét; - az 1 hektárra jutó szervestrágya mennyiség nem lehet több kilogrammnál (90 tonna/ha) egyik oszlopban sem. 6

7 24. Gazdálkodási évben szervestrágyázott alapterület - Növénykultúránként, illetve művelési áganként kell feltüntetni a gazdálkodási év során legalább egyszer szervestrágyázott terület. - a kipusztult, de szervestrágyázott területet is kérjük feltüntetni; - a jelentett terület az esetek többségében nem lehet nagyobb a kérdőív előző tábláiban jelentett növényterület illetve művelési ág nagyságnál (kivéve a kipusztult, de szervestrágyázott területet jelentése esetében). 25. Gazdálkodási évben történt öntözés és növényvédelem - A növényvédelemben részesített alapterületet a 25. tábla c -től g oszlopáig kell elszámolni a felsorolt termékjelenként; - a növényvédelemben részesített összes alapterület ( c oszlop) az a terület, amelyet a gazdálkodási évben bármely szercsoportba tartozó szerrel legalább egyszer kezelték, - ha ugyanazon területet az év folyamán többször kezelték azonos típusba tartozó növényvédő szerrel, akkor a területet csak egyszer kell elszámolni; azonban, ha egy területet többféle szertípussal is kezeltek, minden oszlop adatánál szerepeltetni kell a terület nagyságát; - a kipusztult, de növényvédőszerrel kezelt területet is kérjük feltüntetni; - öntözhető terület: az a terület, amelyet a gazdaságban meglévő öntözőberendezésekkel öntözni lehetett, függetlenül attól, hogy öntözték-e vagy sem; - öntözött alapterület: gazdálkodási év folyamán legalább egyszer öntözött terület növénykultúránként illetve művelési áganként. Az adatszolgáltatás minden ténylegesen öntözött területre kiterjed, tekintet nélkül arra, hogy az öntözés vízdíjfizetés ellenében vagy nem, illetve, hogy saját vagy társulati üzemeléssel történt-e. Az öntözött terület nagysága nem lehet nagyobb az öntözhető terület nagyságánál, illetve a kérdőív előző tábláiban jelentett növényterület illetve művelési ág nagyságnál; - a kiöntözött vízmennyiséget bizonylatok vagy a mért vízmennyiség alapján lehet megállapítani. Amennyiben ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, úgy a felhasznált víz mennyiségét számítással kell meghatározni (pl.: a szivattyúk teljesítőképessége és az üzemidő- esetleg víznormák alapján, stb.). 1 hektár 1 milliméteres vízborításához 10 m 3 víz szükséges; - az öntözött alapterületen kiöntözött összes vízmennyiséget 1000 m 3 -ben, egy tizedessel kell jelenteni; a kiöntözött vízmennyiség hektáronként nem haladhatja meg a 3000 m 3 -t - a kipusztult, de öntözött területet is kérjük feltüntetni; - ha az öntözés típusa és öntözővíz forrása esetében többféle válasz is adható, kérjük a legjellemzőbbet beírni. - a 25. táblában jelentett területek az esetek többségében nem lehetnek nagyobbak a kérdőív előző tábláiban jelentett növényterület illetve művelési ág nagyságnál (kivéve a kipusztult, de növényvédőszerrel kezelt, vagy öntözött területet jelentése esetében). A táblákban szereplő termékekhez/termékcsoportokhoz tartozó növények a következők: Termékjel Megnevezés A termékhez/termékcsoporthoz tartozó növények megnevezése 1004 Búza Durumbúza, őszi búza, tavaszi búza, tönköly 1037 Kukorica (csemege nélkül) Kukorica (hibridkukorica is) 1045 Árpa Őszi árpa, tavaszi árpa 1097 Triticale Triticale 1191 Szója Szója 1214 Repce Káposztarepcemag, réparepcemag 1228 Napraforgó Napraforgó 1277 Rizs Rizs 1358 Burgonya Burgonya 1376 Cukorrépa Cukorrépa 9107 Takarmánynövények Szálastakarmányok zölden, szálastakarmányok szénának, lédús takarmányok 9157 Zöldségfélék és szamóca Zöldségfélék és szamóca 9159 Egyéb szántóföldi növények Minden külön fel nem sorolt szántóföldi növény összesen 2002 Szőlő összesen Szőlő 9200 Gyümölcsfélék Gyümölcsfélék 7

8 3. ÁLLATÁLLOMÁNY Az állatállományt a gazdasághoz kapcsolódóan kell összeírni, függetlenül attól, hogy esetleg az állatállomány tartására szolgáló épületek nem a gazdaság címén találhatóak. Az adatokat a december 1-jei eszmei időpontra kell vonatkoztatni. 30. Szarvasmarha Borjú vágásra: minden olyan egyévesnél fiatalabb szarvasmarha, amelyet vágóborjúként értékesítésre vagy saját fogyasztásra borjúként levágásra szánnak. Vágóüsző: 1 2 éves vagy idősebb nőivarú szarvasmarha, amelyet hústermelés céljából tartanak. Egyéb üsző: 2 éves és idősebb nőivarú szarvasmarha, amelyet a tehénállomány pótlására szánnak. Tehén: minden olyan szarvasmarha, amely már egyszer ellett, beleértve az esetleges 2 évesnél fiatalabb teheneket is. Tejhasznú tehén: kizárólag vagy elsősorban emberi fogyasztás és/vagy feldolgozás céljából tejet termelő tehén. A kiselejtezett tejhasznú tehenek is ide tartoznak, függetlenül attól, hogy az utolsó laktáció és a vágás között hizlalták-e vagy sem. Húshasznú tehén: fajtajellegénél fogva elsősorban hústermelésre (vágásra) tartott tehén, függetlenül attól, hogy tenyésztésben tartása meghatározott időtartama alatt tejet is ad, vagy kiselejtezett tehénként igázzák. Kettős hasznosítású tehén: hús- és tejtermelésre egyaránt alkalmas tehén (pl. Magyartarka). A kiselejtezett kettőshasznú tehenek is ide tartoznak, függetlenül attól, hogy az utolsó laktáció és a vágás között hizlalták-e vagy sem. Az ivartalanított egyedeket a hímivarú sorokon kell elszámolni. 31. Bivaly Nőivarú tenyészbivaly: minden olyan nőivarú állat, amely már egyszer ellett. 32. Ló A táblában a hátas- és versenylovakat, illetve a gazdasághoz tartozó személyek szabadidős tevékenységét szolgáló (pl.: lovaglás, kocsikázás stb.) lovakat is figyelembe kell venni, a pónikat kivéve. Csikó átminősítésig: nemre való tekintet nélkül minden olyan csikó, amely még nem került sem tenyésztésbe, sem igázásra. Kanca: kortól függetlenül a már tenyésztésbe vett, illetőleg igázásra fogott nőivarú ló. 33. Sertés Előhasi koca: az a koca, ami most először vemhes. Üres koca: legalább már egyszer ellett tenyészkoca, amely az összeírás időpontjában nem vemhes, ideértve a szoptatós kocát is. Szűz kocasüldő: továbbtenyésztésre kiválasztott kocasüldő. 34. Juh Bárány választásig: nemre való tekintet nélkül a szopósbárány. Tejhasznú anyajuh: kizárólag vagy elsődlegesen emberi fogyasztásra és/vagy feldolgozásra alkalmas tejet termelő fajták nőivarú egyede. A kiselejtezett tejhasznú juh is ide tartozik. Egyéb anyajuh: nem tejhasznú anyajuh. 8

9 35. Kecske Tejhasznú anyakecske: kizárólag vagy elsődlegesen emberi fogyasztásra és/vagy feldolgozásra alkalmas tejet termelő fajták nőivarú egyede. A kiselejtezett tejhasznú kecske is ide tartozik Tyúk, lúd, kacsa, pulyka A tábla kitöltésénél az alábbiakra kell figyelni: A baromfifélék esetében a besorolást nem ivar szerint kell elvégezni, azaz nem minden nőivarú állat tojó és nem minden hímivarú állat kakas, gúnár vagy gácsér. Azt a baromfifélét, amely már tojást termel vagy termelt, a tojó sorok valamelyikén (3120, 3142, 3150, 3135, 3155) kell szerepeltetni akkor is, ha a tojásrakás átmenetileg szünetel. Amennyiben a hímivarú állatokat nem tenyésztés (termékenyítés) céljára hasznosítják, a megfelelő egyéb soron kell felvenni. Napos- és növendék, 3 hónaposnál fiatalabb állomány: az adatfelvétel eszmei időpontját (2013. december 1.) megelőző 3 hónapban kelt ki (3116, 3140, 3148, 3133 sorok). 40. Egyéb állatfajok Vágógalamb: húsáért tenyésztett, tartott galamb. 41. ÁLLATÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁS A táblában állatfajonként mérlegszerűen le kell vezetni a június 1-je óta bekövetkezett és december 31-ig várható/becsülhető változásokat. Ha a 3. blokk (állatállomány) nemleges, de június 1-jén rendelkezett állatállománnyal, a mérlegszerűség teljesülése érdekében ezt a táblát feltétlenül ki kell tölteni. Akkor is ki kell tölteni ezt a táblát, ha a június 1-jei és a december 1-jei állatlétszám megegyezik. Szaporulat: az istállózott állomány születés után legalább 24 órát élt szaporulata. Vásárlás továbbtartásra: a tenyésztésre, továbbtartásra, hízlalásra vásárolt állatok száma. Bértartásból növekedés: más gazdaság tulajdonát képező állatállomány továbbtartásra történő átvétele, pénzbeni vagy természetbeni juttatás ellenében vagy a bértartásra átadott állatállomány visszavétele. Bértartásból csökkenés: saját állatállomány továbbtartásra történő átadása pénzbeni vagy természetbeni juttatás ellenében vagy a bértartásra átvett állatállomány visszaadása. Vágásra eladott: azon vágóállatok száma, illetve együttes súlya, amelyeket a gazdaság, vágásra értékesített. Gazdaságban levágott: a gazdaságban levágott (saját termelés) állatok száma, illetve együttes súlya. A tábla kitöltésénél az alábbiakra kell figyelni: a gazdaság június 1. és december 31. közötti állatállomány-változását kell mérlegszerűen elszámolni: Forrás = Felhasználás (c+d+e+f=g=h+j+k+m+n+o) az vágásra eladott valamint a vágás oszlopok esetében, ha a darab oszlopokban (h, k) adat szerepel, akkor a hozzá tartozó kg -os oszlopokat (i, l) is ki kell tölteni; a vágás (k, l) oszlopok kitöltésénél közvetlen vágásra vásárolt állatokat, amelyeket megvásárlás után rögtön levágnak, nem szabad elszámolni; 9

10 42. ÉLŐÁLLAT-VÁGÁS A táblában a főbb állatfajok az adatfelvétel időpontját megelőző 6 hónapban és a decemberben várható vágásairól kell elszámolni havonkénti bontásban, darabban és élősúlyban. Itt kell elszámolni a közvetlen vágásra elszámolt állatokat. 5. ÁLLATI TERMÉKEK TERMELÉSE, JANUÁR 1-DECEMBER Tej és tejtermék termelése, vásárlása és felhasználása (51. és 52. táblákhoz): Saját termelés: a gazdaság által megtermelt (kifejt) tej mennyisége. Nem tartozik ide a borjú által közvetlenül kiszopott tej mennyisége. Vásárlás belföldről: belföldről vásárolt tej és tejtermék mennyisége. Vásárlás külföldről: külföldről vásárolt tej és tejtermék mennyisége. Értékesítés belföldre: a közvetlen belföldi értékesítés mennyisége tejfeldolgozónak, közvetlenül fogyasztónak, egyéb. Értékesítés külföldre: azon tej és tejtermék mennyisége, amelyet közvetlenül külföldre értékesített. Saját fogyasztás: a gazdasághoz tartozó személyek által elfogyasztott tej és tejtermék mennyisége. Gazdaságban feldolgozott: a gazdaság saját tejfeldolgozó üzemében feldolgozott tej és tejtermékek mennyisége. Takarmányozásra: takarmányozásra felhasznált tej és tejtermékek mennyisége, azaz az itatásos borjúnevelésre, valamint egyéb állatok takarmányozására felhasznált tejtermék (a kiszopott tejet nem szabad figyelembe venni). Veszteség, egyéb: a gyűjtés, szállítás során, valamint egyéb okokból megsemmisült tej és tejtermék mennyisége, illetve a tej és tejtermékek egyéb célú (alkalmazottak felé természetbeni juttatás stb.) felhasználásra kerülő hányadát kell kimutatni. Termeléshez felhasznált nyerstej mennyisége: a tejtermékek előállításához felhasznált nyerstej mennyisége. Termelt mennyiség: az év során értékesítési, fogyasztási és egyéb céllal előállított tejtermékek mennyisége. Tehát magába foglalja az összes értékesített mennyiséget függetlenül az értékesítés további felhasználás céljától, a saját fogyasztást és az egyéb kategóriát (pl. veszteség, takarmányozás stb.). Kezelt tej: olyan tej, amelyet legalább egy hőkezelésnek vagy azzal azonos hatással járó engedélyezett kezelésnek tettek ki. Ide tartozik a teljes tej, a félig fölözött tej és a fölözött tej. Tejszín: olyan zsiradékréteg, amely természetes módon, az emulgeálódó zsírgömbök lassú kicsapódásával alakul ki a tej felszínén. Ha fölözéssel a tej felszínéről eltávolításra kerül, vagy ha tejszínleválasztó berendezésben centrifugálással kivonják a tejből, akkor a tej egyéb alkotóelemein felül viszonylag magas zsírtartalommal rendelkezik. Vaj: olyan termék, amelynek tejzsírtartalma nem kevesebb mint 80% és nem több mint 90%. Ide tartozik az a vaj is, amely kis mennyiségű gyógyfüvet, fűszert, aromát stb. tartalmaz azzal a feltétellel, hogy a termék őrizze meg a vaj tulajdonságait. Sajt: friss vagy érlelt, szilárd vagy félig szilárd állapotú termékek, amelyeket külön vagy együtt tej, fölözött tej, részben fölözött tej, tejszín, savó vagy író sűrítésével, alvasztásával nyernek, oltóenzim vagy más megfelelő koaguláló anyag alkalmazásával és részben ezen alvasztásból származó savó elvezetésével. -ebből túró: ide tartozik a túró és a túrófélék (max. 30 tömegszázalékig tartalmazhatnak adalékot). 10

11 A 51. tábla elszámolásának menete: a táblában a év során termelt és vásárolt tej és tejtermék mennyiségével kell mérlegszerűen elszámolni; összes forrás = összes felhasználás, vagyis soronként: d+e+f = g = h+i+j+k+l+m+n+o ; az Európai Unió tagországaival való kereskedelem továbbra is külföldre való kivitelnek, illetve külföldről való behozatalnak számít; a tábla Egyéb tejtermékek (6001) sorában, a táblázatban fel nem sorolt termékeket kell elszámolni. 52. Feldolgozott tejtermék termelése A tábla elszámolásának menete: a táblában a év során a gazdaság által feldolgozott tejtermékek mennyiségéről kell mérlegszerűen elszámolni; a gazdaság által termelt mennyiség ( e oszlop) egyenlő az f+g+h+i+j+k oszlopok együttes összegével; az Egyéb tejtermékek (6002) sorban, a táblában fel nem sorolt termékeket kell elszámolni; a 51. és a 52. táblák közötti kapcsolat: ha a 51. tábla gazdaságban feldolgozott (m) oszlopában tej elszámolásra kerül, akkor a feldolgozott tejet a 52. tábla c oszlopában is szerepeltetni kell. Ezért a 51. tábla 3018/m /m /m adatainak összege egyenlő a 52. tábla 9999/c 6541/c adatával. a 52. tábla e oszlop megfelelő sorába a gazdaságban termelt tejtermékek azon mennyiségét kérjük beírni, amely nem tartalmazza a másik tejipari termék gyártására felhasznált köztes termelést! Tehát az előállított tejtermék azon mennyiségét, amelyet a gazdaság egy másik tejipari termékének gyártására dolgoz fel, nem kell a nyersanyagként felhasznált termék sorába írni. 53. Tyúktojás termelése A tábla elszámolásának menete: a táblában a év során termelt és vásárolt tojás mennyiségével kell mérlegszerűen elszámolni: összes forrás = összes felhasználás, vagyis soronként: d+e+f = g = h+i+j+k+l+m+n ; vásárlás oszlopba csak a másik gazdaságtól vásárolt mennyiséget kell beírni; 6. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS RÁFORDÍTÁSÁNAK ADATAI, A gazdaságban munkát végzők száma és ledolgozott munkaideje Mezőgazdasági munka: minden olyan munka, amely mezőgazdasági termékek termelésével vagy ahhoz kötődő szolgáltatással kapcsolatos. Ilyenek, pl.: munkavégzés a földeken (szántás, kaszálás, betakarítás, stb.); állattartás (takarmány előkészítése és szétosztása, fejés, állatgondozás stb.); szervezés és irányítás; minden, a gazdaságban végzett munka, amely a tárolással, a feldolgozással és a piacra való előkészítéssel függ össze (silózás, vajkészítés, csomagolás stb.); karbantartó munka (a gazdasághoz tartozó épületeken, gépeken, berendezéseken stb.); mezőgazdasági szállítás. Fizetett munkaerő: itt kell feltüntetni azokat az állandó vagy időszaki alkalmazottakat, akik írásbeli vagy szóbeli megállapodás alapján a gazdaságban fizetség fejében munkát végeznek. Ide tartoznak a természetben (pl. terméssel) megfizetett alkalmazottak is. Nem fizetett munkaerő: ebbe a rovatba tartoznak mindazon családtagok, rokonok, ismerősök, akik a gazdaságban az év során munkát végeztek, de ezért pénzbeni vagy természetbeni juttatást nem kaptak. Itt kell elszámolni a gazdálkodó gazdaságban végzett saját munkáját is. 11

12 Nem a gazdaság közvetlen alkalmazásában álló, fizetett munkaerő: olyan mezőgazdasági munkát végző személy, akit nem közvetlenül a gazdaság alkalmaz, hanem egy harmadik fél (pl. beszállító alkalmazottja) vagy önálló vállalkozó. Ide tartoznak azok a személyek is, akik más személy vagy cég megbízásából végeznek munkát a megfigyelt gazdaságban. A tábla elszámolásának menete: a gazdaságban az év folyamán (januártól - decemberig) végzett mezőgazdasági munkával és mezőgazdasági szolgáltatás nyújtásával töltött, munkanapban kifejezett időt kell beírni; az összes, a gazdaságban az év során munkát végző személlyel és az általuk ledolgozott munkaidővel el kell számolni, függetlenül attól, hogy ezért ellenszolgáltatást (pénzt vagy természetbeni bért) kaptak-e vagy sem; a becslés elvégzéséhez az alábbi táblázat nyújthat segítséget (az egy személy által ledolgozott munkanapok száma éves szinten természetesen meghaladhatja a 225 napot). Segédtábla a ledolgozott munkaidő megállapításához Ledolgozott munkaidő óra/nap hónapok munkanap éves szinten 0, , , , , , , Ledolgozott munkaidő nap/hó hónapok munkanap éves szinten Mezőgazdasági termelőknek nyújtott szolgáltatások Növénytermesztési szolgáltatás: növényvédelem, öntözés, talajmunkák, vetés, ültetés, trágyázás, betakarítás, telepítési tevékenység, melioráció, takarmánynövények és melléktermékek szárítása, tartósítása, tárolása, előkészítése, növények piacra való elsődleges előkészítő műveletei, növények ápolása, egyéb nyújtott növénytermelési szolgáltatás. Nem része a növénytermesztési szolgáltatásnak: kertek, parkok, sportolási és hasonló célú zöldterületek létesítése, ültetése, gondozása. 12

13 Állattenyésztési szolgáltatás: ketrecek, ólak tisztítása, állatok bértartása (amikor az állatállomány a termeltető (integrátor) tulajdonában marad); birkanyírás, baromfiszexálás, tolltépés, mesterséges és természetes megtermékenyítés, egyéb nyújtott állattenyésztési szolgáltatás. Erdőgazdálkodási szolgáltatás: erdőfelmérés, faállomány értékelése, tűzvédelem, fakitermelési szolgáltatások (pl.: kitermelt fa erdőn belüli szállítása stb.). A tábla kitöltésénél az alábbiakra kell figyelni: csak az ellenérték (pénz vagy természetbeni juttatás) fejében másnak végzett mezőgazdasági szolgáltatást szabad itt számba venni még akkor is, ha annak ellenértéke nem került kifizetésre; amennyiben a nyújtott szolgáltatás tartalmazza a felhasznált anyagok értékét is (tehát a szolgáltatást nyújtó szerzi azt be), akkor a szolgáltatás értéke anyagköltséggel együtt értendő; mezőgazdasági gépek kezelőszemélyzet nélküli kölcsönzése nem számít mezőgazdasági szolgáltatásnak; amennyiben nem állnak rendelkezésre pontos adatok, akkor a tábla gondos becsléssel is kitölthető; az adatokat munkanapban és értékben (1000 Ft) kell felvenni; ha egy szolgáltatást többször végeztek el egyazon földterületen/állaton, akkor azt annyiszor kell elszámolni, ahányszor a szolgáltatást nyújtották. Például, ha egy növénykultúrán háromszor végeztek az év során 2 munkanapot igénylő gyomirtást, akkor a c oszlopba 6 munkanap kerül. 1 munkanap 8 órás munkavégzést jelent. 63. Mezőgazdasági beruházások Beruházás: a mezőgazdasági tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló új tárgyi eszközök (pl. traktor, istálló) beszerzése és saját kivitelezésében történő létesítése, a meglévő tárgyi eszközök bővítése, korszerűsítése, átalakítása, felújítása (karbantartási munkák nélkül) a tervezési, átírási, más járulékos költségekkel együtt. Önjáró gép: azoknak a gépeknek az összessége, melyek közvetve vagy közvetlenül a mezőgazdasági tevékenységet szolgálják (pl.: traktor, kombájn, önjáró betakarító- rakodógép, teher- és személygépkocsi). Épület, építmény: a tárgyévben beruházásra kerülő mezőgazdasági épületek és építmények összessége. Vonalas létesítmény: az építési beruházások körébe tartozó azon létesítmények, melyek terjedelme vonalas és közvetve vagy közvetlenül a mezőgazdasági tevékenységet szolgálják (karám, kerítés, mezőgazdasági út stb.). A tábla kitöltésénél az alábbiakra kell figyelni: a beruházások elszámolásánál a használt gépek, épületek beszerzését nem szabad figyelembe venni, csak az új tárgyi eszközök beszerzése és a meglévő tárgyi eszközök bővítése, korszerűsítése, átalakítása és felújítása (karbantartás nélkül) tartozik ide; a tábla 02. sor adata nem haladhatja meg a 01. sor adatát egyik oszlopban sem. 64. A mezőgazdasági tevékenység ráfordításai Vásárolt vetőmag, növényi szaporítóanyag: a gazdaságban felhasznált belföldi és importált vetőmagok, növényi szaporítóanyagok költségét kérjük beírni. Kérjük feltüntetni a vetőmagvakon kívül a palánták, dugványok, szőlő-, gyümölcsoltványok stb. költségét is. Vásárolt és saját termelésű szervestrágya, műtrágya és talajjavító szer: a gazdaságban felhasznált szerves trágya, műtrágya és talajjavító szerek költségét kérjük beírni. Talajjavító szerek például a mész, a tőzeg, az iszap, a homok és a szintetikus habok. Növényvédő szerek: a gazdaságban felhasznált növényvédő szerek költségét kérjük beírni. Ide tartoznak a gyomirtó szerek, a gombaölő szerek, a rovarirtók és egyéb hasonló szervetlen és szerves anyagok. 13

14 Vásárolt és saját termelésű mezőgazdasági takarmány, táp és egyéb takarmány: ez a kategória foglalja magában az összes felvásárolt belföldi vagy importált feldolgozott vagy nem feldolgozott takarmányt, beleértve a közvetlenül más mezőgazdasági termelőktől beszerzett takarmányokat is. Az állati takarmányként felhasznált növényi termékeket, amelyeket ugyanazon elszámolási időszakon belül ugyanazon mezőgazdasági üzemben termesztenek és használnak fel, szintén itt kell elszámolni. Ide tartoznak a saját termelésű mezőgazdasági takarmányok is. Állatgyógyászati költségek: itt kell elszámolni az állatorvosi díjtól külön számlázott gyógyszereket (a közvetlenül az állatorvos által felírt gyógyszereket az állatorvosi díjjal együtt kell elszámolni), valamint az állategészségügyi költségeket. Villamos energia, üzem- és fűtőanyagok: ez a kategória foglalja magában a villamos áramot, a gázés egyéb szilárd és folyékony tüzelőanyagokat és hajtógázokat. Megjegyzendő, hogy csak a mezőgazdasági üzemekben felhasznált energiát kell feltüntetni, a mezőgazdasági termelők háztartásaiban felhasznált energiát nem. Gépfenntartási költségek: ide tartozik a tárgyi eszközök felhasználható állapotban való tartásához szükséges karbantartáshoz (azaz az egyes károsodott vagy törött alkatrészek rendszeres cseréjéhez) és javításokhoz szükséges költségek. Épület fenntartási költségek: ide tartoznak a mezőgazdasági termelőknél felmerülő, a mezőgazdasági épületek és egyéb szerkezetek (kivéve a lakáscélú szerkezeteket) karbantartásához kapcsolódó anyagbeszerzések (cement, tégla stb.), bérköltségek és összköltség. Egyéb költségek: egyéb költségek között kell elszámolni a fel nem sorolt mezőgazdasági költségeket. Ide tartozik a postai és távközlési költség, káresemény elleni biztosítás, fedeztetés, mesterséges megtermékenyítés, kasztrálás kiadásai, mezőgazdasági tanácsadás, kutatás, szállítási szolgáltatás. Igénybe vett mezőgazdasági szolgáltatások: a növénytermesztési, állattenyésztési, vadgazdálkodási szolgáltatásokon felül ide tartozik a gépek és berendezések megfelelő munkaerővel együtt történő kölcsönzése során felmerülő költsége is. Állategészségügyi szolgáltatás: az állatorvos által az állatorvosi díjban elszámolt gyógyszerek, készítmények értékét kell elszámolni. Igénybe vett egyéb szolgáltatások: a mezőgazdasági termeléshez felhasznált, fel nem sorolt egyéb anyagok és egyéb igénybe vett szolgáltatások költségét kérjük feltüntetni. 7. ÉPÜLET- ÉS GÉPÁLLOMÁNY Szilárdtrágya: a hagyományos almos állattartás mellett az állatok ürülékéből és az alomanyagból megfelelő kezeléssel előállított szerves trágya. Trágyalé: a hagyományos állattartás mellett keletkezett folyékony szerves trágya, mely az alomanyag által fel nem szívott vizeletből és csurgalék levekből áll. Hígtrágya: az almozás nélküli állattartás közben keletkezett folyékony halmazállapotú szerves trágya, mely bélsárból, vizeletből és a trágya eltávolítására felhasznált vízből áll. Ezekben a táblákban azokkal az épületekkel és gépekkel kell elszámolni, amelyek június 1-jén a gazdaság tulajdonában voltak, vagy azóta kerültek a gazdaság tulajdonába. Közös tulajdon esetében csak a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezőnél kell az épületet, gépet számbavenni. 71. Mezőgazdasági épületek A tábla "b" oszlopában az egyéni gazdaság által jelentett, június 1-jei állapot szerinti mezőgazdasági épületek összes darabszáma került előnyomtatásra épület típusonként. A tábla további d, e és f oszlopaiban kell ezen összesen adatokat épületenként (darabonként) jellemezni az épület kapacitása, kora és állapota szerint, függetlenül attól, hogy a gazdaság használatában vannak e, vagy sem.. A táblába az azóta a gazdaság tulajdonában kerülő épületek és építmények adatait is be kell írni. A gazdaság tulajdonában lévő nem használt épületek esetében kérjük a használható állapotú, azaz minimális ráfordítással (takarítás, festés, stb.) újra használatba vehető épületeket is szerepeltessék a táblában. Saját tulajdonként kell feltüntetni azon lízingelt épületeket és építményeket 14

15 is, amelyek a lízingszerződés lejárata után a gazdaság tulajdonába kerülnek. Közös tulajdonban lévő épületek, építmények esetében csak a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezőnél kell az épületet számbavenni. Azonos tulajdoni hányaddal rendelkezők esetében az építményt annál a tulajdonosnál kell összeírni, akinek a neve az abc sorrendben előbb áll. Az épületeket és az építményeket annak megfelelően kell besorolni, hogy azokat az elmúlt egy évben mire használták és nem aszerint, hogy milyen célra építették, illetve alakították át. Például, ha juhhodályban baromfit tartottak azt a baromfiólnál kell jelölni. Nem tartoznak a mezőgazdasági épületek közé a lakás céljára használt épületek. Amennyiben a lakóépület egy részét (elsősorban) mezőgazdasági célra hasznosítják (pl. padlást terménytárolásra, toldalék ól, stb.), akkor ezen épületrészeket is számba kell venni. Minden épületet és építményt csak a tábla egyik sorában szabad figyelembe venni. Többcélú hasznosítás esetén csak a fő hasznosításnak megfelelő sorban szabad szerepeltetni. Tömbépület esetén az épület számát és befogadóképességét meg kell osztani a tényleges hasznosításnak megfelelően. Többszintes épület esetében a szintenként mért és összegzett területet, férőhelyet, stb. kell jelenteni (pl. ketreces sertéshizlaló-, tojóház, stb.) Az épületek állapotának értékelését 5 fokos skálán kell megadni, amelyen az 5-ös a legjobb, az 1-es a legrosszabb minőségi kategóriát jelöli. Az értékelést komplex módon - az épület, építmény korát, falazatának (vályog-tégla), tetőszerkezetének (nád-cserép), padozatának (döngölt padló-beton) minőségét, közműellátottságát (villany, víz, csatorna, fűtési lehetőség), valamint aktuális állapotát figyelembe véve - kell elvégezni! Amennyiben az előnyomott kérdőíven szereplő épületek száma, illetve típusa a valóságtól eltér, a helyes adat szerint javítani kell (pl. áthúzással törölni, átírni, pótlólag felvenni)! A sorban minden szárítót meg kell adni (szálastakarmány, szemes termény, zöldség, gyümölcs, dohány, stb.), attól függően, hogy hideg, illetve meleg levegővel működik. A hideglevegős terményszárító kapacitása tonna, a meleglevegősé tonna/óra. A 16. sorban a lakóház alatt lévő borpincét is össze kell írni. A 19. sorba minden olyan mezőgazdasági épületet be kell írni, amelyek az előzőekben nem voltak felsorolva (pl.: mérlegház, nyitott vagy zárt szín, gombatermesztésre használt pince vagy épület, üzemanyag-tároló, műhely). A kapacitást m 2 -ben kell megadni. A 71. táblában használható kódok és megnevezésük Kód Megnevezés (kapacitás mértékegysége) 01 Szarvasmarha-istálló (férőhely) 02 Lóistálló (férőhely) 03 Sertésól (férőhely) 04 Baromfiól (m 2 ) 05 Juhhodály (férőhely) 06 Szilárdtrágya-tároló (m 2 ) 07 Hígtrágyatároló (m 3 ) 08 Trágyalétároló (m 3 ) 09 Fejőház (fejőállás) 10 Terménytároló (m 2 ) 11 ebből: szabályozott légterű (m 2 ) 12 Siló (m 3 ) 13 Hideglevegős terményszárító (tonna) 14 Meleglevegős terményszárító (t/óra) 15 Takarmánykeverő (t/óra) 16 Bortároló helyiség (m 2 ) 18 Raktár (műtrágya, alkatrész, stb.) (m 2 ) 19 Egyéb mezőgazdasági épület (m 2 ) 15

16 72. Mezőgazdasági célú gépállomány A tábla "b" oszlopában az egyéni gazdaság által jelentett, június 1-jei állapot szerinti mezőgazdasági gépek összes darabszáma került előnyomtatásra géptípusonként. A tábla további d, e és f oszlopaiban kell ezen összesen adatokat gépenként (darabonként) jellemezni a gép kapacitása, kora és származása szerint, függetlenül attól, hogy a gazdaság használatában vannak e, vagy sem. A táblába az azóta a gazdaság tulajdonában kerülő gépek és berendezések adatait is be kell írni. A gazdaság tulajdonában lévő nem használt gépek esetében kérjük a használható állapotú, újra használatba vehető gépeket is szerepeltessék a táblában. Saját tulajdonként kell feltüntetni azon lízingelt gépeket és berendezéseket is, amelyek a lízingszerződés lejárata után a gazdaság tulajdonába kerülnek. Közös tulajdonban lévő gépek, berendezések esetében csak a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezőnél kell a gépet számbavenni. Azonos tulajdoni hányaddal rendelkezők esetében a gépet annál a tulajdonosnál kell összeírni, akinek a neve az abc sorrendben előbb áll. A gépek származási helyét az alábbiak alapján kell kódolni: 1 = hazai, 2 = kelet-európai államok (pl. Csehország, Fehéroroszország, Lengyelország), 3 = nyugat-európai államok, USA, Japán, 4 = egyéb származási hely Amennyiben az előnyomott kérdőíven szereplő gépek száma, illetve típusa a valóságtól eltér, a helyes adat szerint javítani kell (pl. áthúzással törölni, átírni, pótlólag felvenni)! A segédtábla sorában teljesítménykategóriák szerint kell jelenteni az erőgépek számát. Az erőgépek összteljesítményét kw-ban kell megadni, ha a gép teljesítménye csak lóerőben (LE) áll rendelkezésre, akkor azt be kell szorozni 0,74-el. A 21. sorba a kerti traktorokat is be kell írni. A 29. sorban kell elszámolni a szemes termények (pl. gabonafélék) betakarítására használt aratócséplő gépeket (kombájnokat). A 32. sorban kell számbavenni az egyéb önjáró mezőgazdasági gépeket (pl. növényvédő- és meliorációs gépek, rakodógépek, targonca). A sorban az elsősorban mezőgazdasági célra használt tehergépkocsikat kell figyelembe venni a tonnában mért kapacitásuk szerint. A 72. táblában használható kódok és megnevezésük Kód Megnevezés (kapacitás mértékegysége) 21 Traktor < 8 kw (< 11LE) 22 Traktor 8-19 kw (11-26 LE) 23 Traktor kw (27-53 LE) 24 Traktor kw (54-80 LE) 25 Traktor kw ( LE) 26 Traktor > 99 kw (>134 LE) 29 Kombájn, kw 30 Egyéb önjáró betakarító gép, kw 32 Egyéb önjáró mezőgazdasági gép, kw 34 Tehergépkocsi < 1 tonna 35 Tehergépkocsi 1,0-3,5 tonna 36 Tehergépkocsi > 3,5 tonna 16