Tartalom DISPUTA. Küszöb Szénási Miklós: Tizenkilenc tarka párna... 3

Átírás

1 Küszöb Szénási Miklós: Tizenkilenc tarka párna... 3 Főtér Czimre Klára: Debrecen és a regionalizmus... 4 Sebestyén Etelka: Projektgyûjtés és projektgenerálás Magyarország és az Észak-alföldi Régió Kőszeghy Attila: Régió-mesék Macskakő Cselenyák Imre: Nem történt semmi k. kabai lóránt: átírt szövegrész Vérvonal Kabai Zoltán: Maroknyi érzés Farkas Arnold Levente: Szonett Tegnapról Kapualj Égerházi Péter: Határtalan kultúraáramlás Gurbán György: Együtt a régióban Terepszemle Költészeti vonzások és választások (Az idei költészeti fesztiválról) A tények igézetében (Könyvbemutató az egyetem Történelmi Intézetében) Geográfia és ökológia határán (A tájökológusok második országos konferenciája) Árkádok Bun Zoltán: Idegen van közöttünk Disputális stílusgyakorlatok II. Reimholz Péter debreceni Generali-házáról Gerle János: A geometria spiritualizálása Aldo Rossi színházterveinek debreceni kiállítása elé Lépcsők Pálfalvi Lajos: Apák és fiúk Viktor Jerofejev: A jó Sztálin Tóth Barna: Nem-egy nem-kretén nem-vallomásai Bálint Péter: Egy kretén vallomásai Ungvári Judit: A tiszta szó ereje Sütő András Káin és Ábelje a Horváth Árpád Stúdiószínházban Lajos Veronika: Megtartó hagyomány A nádudvari népmûvészeti szakiskola kiállításáról Mûhely Balogh Tibor: Drámai erő-tér Toronyszoba Lapis József: Szindbád, Szép Nap és a többiek DISPUTA Tartalom

2 E számunk szerzôi: Balogh Tibor színikritikus, Debrecen Bun Zoltán építész, Budapest Czimre Klára geográfus, Debrecen Cselenyák Imre író, Dorog Égerházi Péter újságíró, Debrecen Farkas Arnold Levente költő, Debrecen Gerle János építész, Budapest Gurbán György újságíró, Debrecen k. kabai lóránt költő, Budapest Kabai Zoltán költő, író, performer, Miskolc Kőszeghy Attila építész, Debrecen Lajos Veronika PhD-hallgató, Debrecen Lapis József olvasó, Sárospatak Pálfalvi Lajos irodalomtörténész, Budapest Piliscsaba Sebestyén Etelka projektmenedzser, Debrecen Szénási Miklós író, Debrecen Tóth Barna egyetemi hallgató, Debrecen Ungvári Judit újságíró, Debrecen A Debreceni Disputa megvásárolható az alábbi könyvesboltokban: Alternatív Könyvesbolt, Hatvan u. 1/A Csokonai Könyvesbolt, Piac u. 45. Fókusz Könyvesház és Galéria, Hunyadi János u Sziget Könyvesbolt, Egyetem tér 1. A folyóirat elektronikus formában olvasható: Médiapartnerünk: DISPUTA Debreceni Disputa IV. évfolyam, 5. szám, május Megjelenik 1000 példányban Fôszerkesztô: S. Varga Pál Szerkesztôbizottság: Bényi Árpád, Berényi Dénes, Berkesi Sándor, Gáborjáni Szabó Botond, Görömbei András, Hollai Keresztély, Orosz István Szerkesztôk: Berta Erzsébet (Árkádok) D. Kovács Zoltán (Fôtér) Lapis József (Lépcsők, Pláza) Nagy Gábor (Fotó) Papp András (Macskakő) Szénási Miklós (Kapualj) Kiadja: a Debrecen Önkormányzat Lapkiadó Kft Debrecen, Simonffy u. 2/A, tel.: (52) disputa@deol.hu Felelôs kiadó: Angi János Borító, lapterv: Petromán László Tördelés: Kaméleon Dizájn Kft., tel.: (52) Anyanyelvi lektor: Arany Lajos Nyomtatás: Alföldi Nyomda Rt., 4027 Debrecen, Böszörményi út 6., tel.: (52) ISSN

3 A kontinens vérbajos, eszement sárkánnyá alakult át. A hordóknak dőlve, a lenti hűvösben a fiatal debrői gazda ugyanis vázolta Debrecenből érkezett vendégeinek, mi vár itt azokra, akik szőlőt művelnek és szeretnének jó borokkal megjelenni a piacon. Volt abban valami félelmetes, ahogy a látogatók előtt megelevenedett a lehetséges jövő torzképe a zamatos hárslevelű és izzó olaszrizling mámora nélkül is: a pincébe majd csempe kell és járólap, klinikai tisztaság, nemespenésznek nyoma se legyen. Nagy esély van rá, szorultak össze a szívek, hogy mindaz, amit az ősök századokon át apáról fiúra örökítettek, semmivé válhat a csatlakozással. Mert akkor még döntés előtt állt az ország. Mégis, akartuk, mi, vén európaiak Európát, mert tudtuk, olyan választás ez, ami jószerével semmilyen. Nincs más út, csak ez az egy, a magunkfajta szegénylegény ezt választhatja, itt próbálhat szerencsét. S nem találtunk vigaszt abban sem, hogy tudtuk, van, ahol a csodás sajt ma is úgy készül, látszólag ellentmondva a szigorú normáknak, a veszedelmes előírásoknak és táblázatoknak, ahogy száz meg száz esztendeje. Ahogy az igazán finom pizza is. Például. Mert szükség van szabályokra, de ugyanúgy kivételekre is. Mégis akkor, ahogy gyakran ma is, úgy látszott, minket a kockacsönd vár. Belesimulni a falba, mert ránk mint szürke masszára van szükség, jobb, ha nem mozdítunk csárdásra bokát és térdet, fokos, erdőhát, malomalja csak papírforma szerint tarthat velünk. Sokkal többet, sokkal messzebbre ma sem látunk, egyszerű emberek. Az az általános nézet, hogy régi, jó megyéinktől búcsút vehetünk. Mert régiókra van szüksége a nagy testvérnek, Európa nem vacakol ilyen semmiségekkel, mit nekik a hajdani híres vármegyék. Ahogy a járásokat elsodorta egy korábbi kor, úgy múzeumi hűvös vár azokra a térképekre is, melyeken rózsaszín, lila és sárga, halvány kék és tompa zöld foltok forrongtak, morogjuk. A nagy madár testén a tizenkilenc tarka párnának jussa a feledés, hittük és hisszük sokan. S nincsenek igazán világos csillagaink sem utat mutatni: csak hamiskás neon, bosszantó, álságos, vihogó villogás. ( és majd beszélünk közös dolgainkról, mi, dübörgő országunkban lendületes honfiak, és mindenki egyet ér ha nem is ért egyet, mikor voksolni kell, kell-e nekünk euró, forint helyett. Holott, ahogy írva vagyon, írva ez rég, terjedelmes szerződéseken, nem kérdés ez. Nem lehetőség, feltétel, hogy veszni hagyjuk forintjainkat, igent mondunk a váltásra a nagy közös pénznemért.) Nekik, mutogathatunk a gyepűn túlra, talán nem ér semmit a mi koordinátarendszerünk. De ha azt akarjuk, hogy kinyíljanak a csapok dőzsöljünk, ha dől a lé váltani kell. (Mert Európa nem csupán szitokszó, de az esély és a remény szinonimája is. Veszélyes fegyver tehát.) S hogy megy-e a megye is a forintokkal a múltnak mély kútjába az azért nem annyira egyértelmű. Hét? Három? Tizenkilenc? Príma prímszámok. De most nem a misztériumjáték a cél, nem holmi friss közgazdász-kabbala, hanem a lét. A hogyan és hova. A hogyan tovább. (Hovatovább hogyan!) Azt tudjuk, hogy nem feltétlenül tölti el izgalommal a debreceni embert annak a tudása (vagy nem tudása), délben merre menne enni a nyíregyházi kolléga. Mit érdekli a ladányit, a várdai mit olvas a napilapjában. (De menynyire vonzónak kezd látszani ismét a sárgatornyú cívisvárosból Várad, a Körös-parti metropolisz!) A számok nyelvére fordítva a szót, kimondhatatlanul édes összegekbe fojtva a tétovaságot viszont világos lesz mindenki számára a jövő. Volt, van, lesz. Pénz, bizony, ez beszél, ez az, ami nekünk fütyül. (S loholunk mi, loholnánk, virgonc ebek.) Az ígéret földje most az euróövezet: arra várunk, mire és hogyan költjük el azt, ami majd onnan érkezik. Hitünk, reményünk, hogy régióink jelentik majd a csapot, a csövet, amin át majd áramlik hozzánk az európai források aranya. Ez a mi nagy nemzetálmunk. S hogy tudunk-e józanok maradni? Tudunk-e még, s megmaradni? Hosszú sóhaj, majd harmatos csönd a kérdés végén. Nagy szárny borul ránk, virrasztó éji felleg. DISPUTA Szénási Miklós Tizenkilenc tarka párna Küszöb

4 DISPUTA Fôtér Czimre Klára Debrecen és a regionalizmus Regionalizmus, regionalizáció, régiók, eurorégiók : kifejezések, melyek az elmúlt évtizedekben egyre inkább kulcsfontosságúvá váltak az európai térben. Ezeknek a folyamatoknak a térnyerése és területi egységeknek a lehatárolása a kilencvenes években meghatározó szerepet kapott a Régiók Európájának a kialakításában. A regionalizmus során kialakult régióknak szemben a regionalizációs folyamatok eredményeképpen kialakított, intézményi szinten irányított és szabályozott közigazgatási régiókkal jellegzetes vonásai közé tartozik a természetes kapcsolatokra épülés, homogenitás, horizontalitás, folyamatosság és a funkcionális összetartozás. Ezeknek az alulról építkező régióknak a területi kiterjedésére alapvetően a folyamatos változás a jellemző. Természetesen a fenti megközelítés nem lenne teljes, ha nem tisztáznánk, hogy az értelmezés teljességét annak felismerése jelenti, hogy a végeredmény minden esetben a földrajzi térben lejátszódó területi integráció, amely létrejöhet egy ország határain belül, illetve akár azokat is meghaladva. A regionalizmus európai térhódítása A kilencvenes évekre az integrációs folyamatok felgyorsulásával és elmélyülésével a regionalizmus vált a legfontosabb kutatási irányzatok alapjává. Európai viszonylatban a Régiók Európája elnevezés, amely eredetileg egy, a nemzetállamok szerepét csökkentő föderalista Európát jelentett, egyre inkább elterjedt, ma már az európai regionális politika középpontjában áll, és ugyanakkor új szerepekkel ruházza fel a helyi és regionális önkormányzatokat. A Maastrichti Szerződés (1993) nyomán létrehozott Régiók Tanácsa (Committee of Regions) a regionális és helyi önkormányzatok képviselőit foglalja magában. A regionalizmusnak nemcsak a térhódítása figyelhető meg, de jelentése is jelentős átalakuláson ment keresztül. A hetvenes évek második felében és a nyolcvanas évek elején a történészek és a politológusok elsősorban a nemzetiségi vagy etnikai kisebbségek szempontjából tárgyalták a regionális kérdéseket, míg a közgazdászok és a geográfusok a nemzeti regionális politikák fejlődését és ennek a regionális közösségekre gyakorolt gazdasági és társadalmi hatásait vizsgálták. Ugyanakkor ez a két irányzat többnyire egymástól függetlenül létezett. Napjainkra azonban mindamellett, hogy ezek a vizsgálati területek megmaradtak megváltozott a szemléletmód is és a tartalom is. A nyolcvanas évek második felétől a társadalomtudományok kutatói már a felgyorsult európai integráció, a strukturális alapok növekedésének és felhasználásának és egy tágabb európai politikai játéktéren mozgósítható régióknak a szemszögéből vizsgálták a régiókat. Ezt segítette elő az Egységes Európai Okmány (Single European Act, 1987) elfogadása és az Egységes Piac (Single Market, 1993) felállítása. Ebből kifolyólag, míg korábban a régió kifejezés olyan egységeket takart, mint például Nyugat-Európa, Dél-Európa vagy Délkelet-Ázsia és Észak-Amerika, addig ma már olyan kisebb területi egységeket jelöl, amelyek egy-egy országon belül léteznek. Ezek között a területi egységek között létrejöhet kapcsolat országhatáron túlnyúlóan is, amelynek szereplőivé a határ menti régiók válnak, és a régiók között határon átnyúló együttműködések jöhetnek létre. Az Európai Unió bővítésének hatásai a régiók működésére Az Európai Unió közel ötvenéves történetének bővítési folyamatai jelentős mértékben befolyásolták nemcsak az együttműködés területét, de annak határait is. Ennek következtében a határok hossza egyrészt megháromszorozódott az eredeti állapothoz képest, másrészt jelentős arányeltolódás következett be a belső és a külső határok viszonylatában. Míg az Európai Gazdasági Közösség megalapításakor a külső határok hossza meghaladta a belső határokét, addig a 2004-es bővítés eredményeképpen ezek az arányok felcserélődtek, és az EU történetében először a belső határok váltak dominánsakká. Ez várhatóan a további bővítések után is így marad. A belső és külső határok szerepe elsősorban a határon átnyúló kapcsolatok jelentőségében nyilvánul meg, amely az együttműködések számos formájában megvalósulhat, így a régióknak különböző aspektusait érinti. Egy adott település, megye vagy régió külső kapcsolatrendszerei fontos részét képezik az adott területi egység térségen belül betöltött szerepének. A különböző szinten megjelenő és működő együttműködések minden esetben hozzájárulnak a határon átnyúló kapcsolatok erősítéséhez és a határmentiség előnyeinek és hátrányainak értékeléséhez. A testvér-települési kapcsolatok és az euroregionális szerveződések

5 alapja elsősorban a kulturális együttműködések, a jószomszédi viszonyok és a hagyományok ápolása. Az Európai Unión belül a belső és külső határok viszonylatában Magyarország különleges szerepét határainak sokszínűsége adja. Ebben a viszonylatban egyedülállónak tekinthető az újonnan csatlakozott országok között, hiszen az egyetlen olyan ország, amelynek a belső és külső határviszonylatok mellett az ideiglenes külső határokkal is számolnia kell hiszen a magyar román határ 2007-től válik csak belső határrá, addig külső határként kezelendő. Így a magyar román határ mentén fekvő Hajdú-Bihar megye és székhelye, Debrecen különleges szerepet tölt be a következő évek során, beleértve a Románia csatlakozását megelőző és követő éveket is. Debrecen helye Magyarország regionális térképén Debrecen évszázadok óta tölt be regionális szerepkört, amelyet a különböző korszakok kívánalmai eltérő tartalommal igyekeztek megtölteni. Olyannyira igaz ez, hogy amikor a 19. század második felében a gazdaság tőkés fejlődésével összefüggésben a területi munkamegosztás jelentősen átalakította Magyarország településállományát, akkor is központja tudott maradni egy egész országrésznek és képes volt tovább gyarapítani regionális funkcióit. Városi funkcióinak a 20. század első felében bekövetkezett hanyatlása ellenére kimagaslóan magas népességkoncentrációval rendelkezett, és a legfontosabb regionális központ volt Magyarország északkeleti részén. S a politikai határok megváltoztatása kétségkívül hatással volt a Tiszántúl sőt az egész ország városhálózatának a fejlődésére, amely Debrecen területi illetékességét nagymértékben módosította. A trianoni békeszerződés gyakorlatilag megszabadította Debrecent elsődleges riválisaitól (Nagyvárad, Szatmárnémeti), így még egyértelműbbé vált regionális szerepköre. Az új országhatárok között működő országunkban azonban a településfejlesztésnek köszönhetően újabb regionális pólusok (pl. Miskolc, Nyíregyháza, Szolnok) kezdtek felnőni, egyre inkább megkímélve vagy sokkal inkább megfosztva Debrecent bizonyos hagyományos regionális szerepektől. Szűkebb településkörnyezetében elsősorban a Dél-Nyírség felé és általában keleti irányban azonban még ekkor is növelni tudta vonzásának intenzitását. Debrecen regionális szerepkörének öt övezetét különíthetjük el egymástól. Az agglomerációs övezet igazából nem alkot összefüggő gyűrűt, mivel míg nyugati és északnyugati irányban szakadozott, addig keleti irányban jóval erősebb az agglomerálódás, így a magyar román határ irányában fekvő települések szorosabban kötődnek Debrecenhez. Az intenzív vonzáskörzeti zóna is egyenetlen földrajzi elhelyezkedésű, itt a város falu kapcsolatok a meghatározók, így nyugati irányban ismételten gyengébb erősségű. Ugyanakkor a határ mentén mindkét irányban legyezőszerűen még tovább is terjedhet. Ennek alapvetően pozitív hatása lehet a határ menti elmaradott térségekre, ezáltal mérsékelve a perifériális helyzetű magyar román határ menti térség elmaradottságát. Debrecen körül kialakult egyfajta kisvárosi bolygóvárosi településgyűrű, amely lényegében a megye területére terjed ki (kivéve a Tisza-mentét és Bihar déli részét). A negyedik vonzáskörzeti zónában Debrecennek, mint teljes körű régióközpontnak a vonzáskörzeti hatásai érvényesülnek. A szomszédos megyék területéről idetartozik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagyobbik, déli része, Jász-Nagykun-Szolnok megye nagykunsági területének nagyobbik fele és Békés megye északi része. Néhány település Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye területéről is idesorolható még, elsősorban a kedvező közlekedés-földrajzi kapcsolatoknak köszönhetően. Végül az ötödik, úgynevezett külső zónát Debrecen sajátos regionális funkciói jelölik ki, ezt elsősorban a tudományos kutatás, a felsőfokú oktatás és az egészségügy alkotják. Bár itt már hiányosabb szerkezetű és mérsékeltebb a vonzás, mégis Északkelet-Magyarország három megyéje (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén) szinte teljesen, valamint Jász-Nagykun-Szolnok döntő része, Heves keleti és Békés északi része idesorolhatóak. Ebben a viszonylatban elsősorban Budapest és Szeged tekinthetők vetélytársaknak, azonban a regionalizációs folyamatok felerősödésével az Észak-alföldi Régió megyeközpontjai egyre inkább igyekeznek szerepüket növelni és ezáltal területeket hódítani Debrecentől. Régióközpontként akkor funkcionál jól egy település, ha a fő régióalkotó szempontok szerint és infrastrukturálisan is a régió központi helyén található. Ebből az is következik, hogy nem kell a geometriai középpontban elhelyezkednie, bár többnyire ahhoz közel esik. Debrecen valóban nem a régió földrajzi középpontjában található, DISPUTA Fôtér

6 de több szempontból is alkalmas regionális központi szerepre: Határon átnyúló együttműködési szintek DISPUTA Fôtér 1) a régió történelmi távlatú vonzáspontja: innen kiindulva szerveződött meg és működött évszázadokon keresztül a kulturális régió alapjául szolgáló partikuláris iskolarendszer; 2) a régió jelenleg is meghatározó oktatási vonzáskörzettel rendelkező települése; 3) infrastrukturális központ, amit még tovább erősít a folyamatban lévő autópálya-építés; 4) a régió gazdaságilag legerősebb települése; 5) egyházi (református) központ. Az együttműködési szintek kialakulása összetett folyamat, amely a belső és külső kapcsolatrendszerek fejlődésén alapul. Az egyes szintek közötti kapcsolatot jelzi azok egymásra épülése, illetve a kapcsolatok bővülésével azok specializálódása. Így az együttműködések között elsőként a testvértelepülési kapcsolatok kialakítása volt jellemző már a rendszerváltás előtti időszakban; ezek több esetben hivatkozási alapját jelentették a kilencvenes évek elejétől-közepétől alakuló euroregionális együttműködések alapításának. Az eurorégiók az élet minden területére kiterjedő együttműködését egyre gyakrabban váltják fel Nyugat-Európában is a bizonyos szakterületekre specializálódó, úgynevezett tematikus alapokon nyugvó együtt- Saját szerkesztés, 2005 Forrás: megye 82 Saját települése szerkesztés, közül nek van testvértelepülése a megye településein a világ 19 országából (Euró- 1. ábra Hajdú-Bihar 1. ábra Hajdú-Bihar megye testvértelepüléseinek megoszlása megye testvértelepüléseinek 41%-a megoszlása Romániából a származik és több olyan hasonlítva település is az van Észak-alföldi a megyében, Régió másik két pa: 15; Észak-Amerika: 1; Ázsia: 3). Össze- A testvértelepülések amelynek két megye romániai településein partnere is van (Biharkeresztes, megyéjével Hajdúdorog, és azok Nyíracsád, székhelyével, Debrecen Körösszegapáti). Az összesen 39 testvértelepüléssel rendelkez aktivitása Hajdú-Bihar és megyei kiemelkedő település szerepe egyértel- 69%-ának van romániai partnere. A romániai testvértelepülések összesen nyolc megye területér l származnak, a legtöbb a Forrás: földrajzilag Saját legközelebbi szerkesztés, Bihor 2005 megye területén található r megye (45%). testvértelepüléseinek A testvértelepülések megoszlása 20%-a közvetlenül a megye a határ településein mentén helyezkedik el. Érdekesség, hogy a szintén a határ mentén elhelyezked Szatmár és Arad megyéb l nincsenek A fentiek alapján kijelenthető, hogy Debrecen nemcsak Magyarország térszerkezetében foglal el központi helyet, hanem intenzív kötődés jellemzi a tőle néhány kilométerre és húzódó kulturális magyar román alapokon nyugszanak határhoz (83%). működések. Els sorban ez az a kapocs, is, f ként oktatásbeli amely a magyar és az és külföldi azon túl lakóhelyeket fekvő területekhez összeköti. is. Ennek jelentősége vitathatatlan egyrészt az ország Testvértelepülési kapcsolatok kulturális A Régiók alapokon összehasonlításakor nyugszanak és nemzetközi (83%). szembet n, kapcsolatainak Els sorban hogy országos alakítása az szempontjából, idegenforgalom másrészt követ. Az pedig Észak-alföldi hazánk-régióban meghatározó jelent ség ez az a viszonylatban kapocs, az Észak-alföldi Régióban legmagasabb a kultúra- és a hagyományok ápolása céljából létesített kapcsolatok i lakóhelyeket aránya, melyet összeköti. sakor kapcsolatépít szembet n, nak alap, hogy az hogy Európai országos a település Unióban viszonylatban milyen Kelet távolságra kapujaként az helyezkedik Észak-alföldi el a határhoz képest. kultúra- Hajdú Bihar és a hagyományok betöltött megye 82 funkcióját településének ápolása tekintve; céljából összesen így létesített indokolttá Észak-alföldi válik közül a kimagasló regionális Régióban aktivitással kapcsolatok meghatározó jellemezhet nemzet-jelent ség Debrecen (12) és Hajdúszoboszló 76 testvértelepülési kapcsolatok kapcsolata van, ezek orgalom alapján követ. a városok Az a település (8), míg milyen a községek közi távolságra szintjeinek közül Nyíracsád helyezkedik a bevonása (3), Hortobágy el is a Debrecen határhoz (2) és regionális megye szerepkörének 82 települése értelmezésekor. közül 39-nek Ez képest. Körösszegapáti (2) emelhet ki. (1. ábra) Hajdú Bihar településének összesen 76 testvértelepülési kapcsolata van, testvértelepülése ezek a világ 19 országából (Európa: leginkább 15; Észak-Amerika: a város határon 1; átnyúló Ázsia: 3). együttműködésekben jellemezhet azok történő Debrecen Összehasonlítva az Észak-alföldi Régió imagasló aktivitással másik két megyéjével székhelyével, részvétele (12) Debrecen és és aktivitása a kapcsán viszonylatban (2) követhető és Körösszegapáti (Nyíregyháza nyomon. 10, (2) Szolnok emelhet 8 testvérváros). ki. Hajdúszoboszló aktivitása és kiemelked szerepe Nyíracsád egyértelm (3), Hortobágy ebben (1. Magyarország testvértelepülési kapcsolatait áttekintve megállapítható, hogy az elmúlt 65 évben kialakult együttműködések esetében elsősorban a kulturális tényezők domináltak, azaz a kultúra és a hagyományok őrzése, valamint ápolása volt a fő motiváció, amely különösen a rendszerváltás óta vált szembetűnővé. Nemzetközi kapcsolataink akármilyen céllal indultak is, ye 82 települése közül 39-nek van testvértelepülése a világ főként 19 oktatásbeli és kulturális alapokon szak-amerika: 1; Ázsia: 3). Összehasonlítva az Észak-alföldi nyugszanak Régió (83%). Elsősorban ez az a kapocs, szerepe amely a magyar és külföldi lakóhelye- s azok székhelyével, Debrecen aktivitása és kiemelked nylatban (Nyíregyháza 10, Szolnok 8 testvérváros). ket összeköti. A régiók összehasonlításakor szembetűnő, hogy országos viszonylatban az Északalföldi Régióban legmagasabb a kultúra és a hagyományok ápolása céljából létesített kapcsolatok aránya, melyet az idegenforgalom követ. Az Észak-alföldi Régióban meghatározó jelentőségű kapcsolatépítő alap, hogy a település milyen távolságra helyezkedik el a határhoz képest. Hajdú Bihar megye 82 településének összesen 76 testvér-települési kapcsolata van, ezek alapján a városok közül kimagasló aktivitással jellemezhető Debrecen (12) és Hajdúszoboszló (8), míg a községek közül Nyíracsád (3), Hortobágy (2) és Körösszegapáti (2) emelhető ki. (1. ábra) Forrás: Hajdú Bihar

7 mű ebben a viszonylatban (Nyíregyháza 10, Szolnok 8 testvérváros). A testvértelepülések 41%-a Romániából származik, és több olyan település is van a megyében, amelynek két romániai partnere is van (Biharkeresztes, Hajdúdorog, Nyíracsád, Körösszegapáti). Az összesen 39 testvértelepüléssel rendelkező Hajdú-Bihar megyei település 69%-ának van romániai partnere. A romániai testvértelepülések öszszesen nyolc megye területéről származnak, a legtöbb a földrajzilag legközelebbi Bihor megye területén található (45%). A testvértelepülések 20%-a közvetlenül a határ mentén helyezkedik el. Érdekesség, hogy a szintén a határ mentén elhelyezkedő Szatmár és Arad megyéből nincsenek testvértelepülések. (2. ábra) Jelentős részarányt képviselnek még a lengyelországi (16%), németországi (8%) és finnországi (7%) testvértelepülések. Szlovákiai testvértelepüléssel mindössze Debrecen és Hajdúszoboszló esetében találkozunk. Forrás: Saját szerkesztés, ábra: Hajdú-Bihar megye településeinek romániai testvértelepülései Forrás: Saját szerkesztés, ábra: Hajdú-Bihar megye településeinek romániai testvértelepülései Debrecen városa már hosszú évek, sőt évtizedek óta alakítja külkapcsolatait. A rend- Szentpétervár, Európán kívülről pedig Risszág), Setúbal (Portugália), az oroszországi Debrecen városa már hosszú évek, s t évtizedek óta alakítja külkapcsolatait. A rendszerváltást szerváltást megelőző időszakban is több, az hon LeZion (Izrael), New Brunswick (Amerikai Egyesült megel z egykori id szakban keleti blokkhoz is több, tartozó az országbeli egykori Keleti Blokkhoz Államok) tartozó és Tajtung országbeli (Tajvan). várossal teremtett várossal szoros teremtett kulturális szoros és kulturális oktatási és kapcsolatot. oktatási végén kapcsolatot. vette fel a Így kapcsolatot. például Lublin Klaipeda vá- Tongliao és Jyväskyla városával városa alakít a hetvenes ki testvérvárosi évek elején A 2006-os Így például év ígérete, Lublin hogy városával Debrecen a az kínai ötvenes évek csatlakozott rosával az a ötvenes sorhoz. Ezek évek végén a kapcsolatok, vette fel a amelyek kapcsolatot, még a szocializmus elsősorban mezőgazdasági építésének részeként születtek, kapcsolatot. természetesen Klaipeda és újraértékel dtek Jyväskylä városa a rendszerváltást a kulturális követ en. területeken való együttműködéssel. az egyik legfontosabb fóruma a Az évente hetvenes megrendezésre évek elején csatlakozott kerül Debreceni a sorhoz. Virágkarnevál kapcsolatok Ezek a kapcsolatok, elmélyítésének amelyek és ápolásának. még a szocializmus építésének részeként születtek, ter- Kiemelend a testvérvárosi kapcsolatok kiépítése kapcsán, hogy a kulturális kapcsolatok és közös kulturális programok révén Debrecen mészetesen újraértékelődtek a rendszerváltást követően. is ismertté válik. A kiállítások, vásárok és üzletember-találkozók fontos Eurorégiós együttműködések nemzetközileg mozzanatai Az évente az együttm ködéseknek. megrendezett debreceni Jelenleg virágkarnevál közé, az egyik mint legfontosabb Nagyvárad fóruma (Románia), együttműködések, Lublin (Lengyelország), amelyeket alulról Paderborn jövő Az olyan eurorégiók európai olyan városok határon tartoznak átnyúló Debrecen testvérvárosai (Németország), a kapcsolatok Klaipéda elmélyítésének (Litvánia), és ápolásának. Kiemelendő Setúbal a (Portugális) testvérvárosi az kapcso- oroszországi mányzatok. Szentpétervár, Az euroregionális Európán együttmű- kívülr l Sumen (Bulgária), kezdeményezésként Cattolica (Olaszország), hoztak létre önkor- Jyväskyla (Finnország), pedig Rishon latok LeZion kiépítése (Izrael), kapcsán, New hogy Brunswick a kulturális (Amerikai ködések Egyesült legfontosabb Államok) tulajdonsága, és Tajtung hogy (Tajvan). a A kapcsolatok és közös kulturális programok résztvevők a határ mindkét oldalán egyenrangú partnerekként vesznek részt, kinyil os év ígérete, hogy Debrecen a kínai Tongliao városával alakít ki testvérvárosi révén Debrecen nemzetközileg is ismertté kapcsolatot, válik. A kiállítások, els sorban vásárok mez gazdasági és üzletembertalálkozók fontos mozzanatai az együtt- tevékenységeiket az élet minden területére és kulturális vánítva területeken szándékukat, való együttm ködéssel. hogy összehangolják működéseknek. Eurorégiós együttm ködések Jelenleg olyan európai városok eurorégiók tartoznak olyan Debrecen határon testvérvárosai átnyúló együttm ködések, dasági, kereskedelmi amelyeket vagy akár politikai alulról jöv kiterjesztve beleértve a kulturális, gaz- Az kezdeményezésként közé, mint Nagyvárad hoztak (Románia), létre önkormányzatok. Lublin területeket Az is. euroregionális együttm ködések legfontosabb (Lengyelország), tulajdonsága, Paderborn hogy (Németország), a résztvev k Jelenleg határ Magyarország mindkét oldalán határai mentén egyenrangú partnerekként Klaipéda (Litvánia), vesznek Sumen részt, (Bulgária), kinyilvánítva Cattolica (Olaszország), Jyväskylä (Finnor- szintű kezdeményezések eredményekép- 12 eurorégió szándékukat, működik, hogy amelyek összehangolják különböző tevékenységeiket az élet minden területére kiterjesztve beleértve a kulturális, gazdasági, kereskedelmi, vagy akár politikai területeket is. Jelenleg Magyarország határai mentén 12 eurorégió m ködik, amelyek különböz szint kezdeményezések eredményeképpen jöttek létre. Leggyakrabban NUTS 3 (megyei) szint DISPUTA Fôtér

8 DISPUTA Fôtér pen jöttek létre. Leggyakrabban NUTS 3 (megyei) szintű területi egységek alkotják, de a magyar osztrák határ mentén működő Nyugat-Pannon Eurégió NUTS 2 (régió) szintű, míg a Bihar Bihor Eurorégió NUTS 5 (település) szintű kezdeményezések. A legtöbb eurorégió a magyar szlovák határ mentén alakult, amely elsősorban a határ hosszával és a korábbi gazdasági kapcsolatok létével hozható összefüggésbe. Az eurorégió-sűrűségi mutatót tekintve a magyar román határszakasz a második helyen áll, hiszen öt ilyen együttműködés is alakult az elmúlt 12 évben. Kiemelkedően aktívnak tekinthető az a mintegy 150 km hosszú határszakasz, amelyen Hajdú-Bihar megye érintkezik Bihor megyével, és ahol 3 eurorégió is létrejött. (3. ábra) Ez elsősorban az együttműködési készséggel magyarázható, amelynek alapját a közös történelmi háttér, a gazdasági kapcsolatok erősödése, a hagyományok és a kulturális vonatkozások jelentik. Hajdú-Bihar megye és Debrecen aktív szerepet játszott a Kárpátok Eurorégió, a Hajdú-Bihar Bihor Eurorégió és a Bihar Bihor Eurorégió létrehozásában. Az eredmények közül kiemelkedő fontosságúnak ítélték meg a Kárpátok Eurorégió magyar résztvevői köztük a Hajdú-Bihar megyei válaszadók a közös sport-, kulturális és egyéb versenyek, táborok szervezését, valamint a térségen belüli turizmus fellendülését. Ugyanakkor kevésbé találták aktívnak az eurorégiót a szomszédos országokba történő befektetések ösztönzése, a részt vevő területek gazdasági fejlődésének elősegítése és a közös környezetvédelmi fellépés terén. A problémák esetében már jóval több szempontot is kifejezetten kedvezőtlennek ítéltek meg. Ezek közé tartozott a részt vevő területek eltérő érdekeltsége az együttműködésben, a külső szponzorok érdeklődésének hiánya, illetve csökkenése, a vezetők (tanácstagok, munkabizottsági tagok) gyakori kicserélődése, az önálló költségvetés hiánya és a rendelkezésre álló anyagi források szűkössége. Az elégtelen pályázati lehetőségek és a szakemberhiány szintén hátráltató tényezőként szerepelt. A Hajdú-Bihar Bihor Eurorégiót október 11-én alapította a hajdú-bihari önkormányzat, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Bihar Megyei Tanács és Nagyvárad Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. A két-két megye és megyei jogú város a Kárpátok Eurorégión belül, egy jóval kisebb területi egységre ( km 2 ) és népességre (1176 ezer fő) koncentrál. A kapcsolat több évtizedes múltra tekint vissza: a fő mozgatórugó a határ menti elhelyezkedés előnyeinek kölcsönös kihasználása. Az együttműködés egyaránt érinti a kereskedelmi, pénzügyi és civil szférát, hangsúlyozva a munkaerő-piaci kihívások összehangolását. A Kulturális Együttműködési Program ( ) során fesztiválokat, szimpóziumokat, kiállításokat és alkotótáborokat rendeztek. A programok helyszínét az esetek jelentős részében (35%) Debrecen adta, míg a határ túlsó oldalán Bihardiószeg emelkedik ki. A programok a két megye lakosságát egyaránt nagymértékben érintették, a látogatók nagy többsége a két megye egyikéből érkezett. Ez is a két megye szoros kaps r ségi mutatót tekintve a magyar-román határszakasz a második helyen áll, hiszen öt ilyen együttm ködés is alakult az elmúlt 12 évben. Kiemelked en aktívnak tekinthet az a mintegy 150 km hosszú határszakasz, amelyen Hajdú-Bihar megye érintkezik Bihor megyével és ahol 3 eurorégió is létrejött. (3. ábra) Ez els sorban az együttm ködési készséggel magyarázható, amelynek alapját a közös történelmi háttér, a gazdasági kapcsolatok er södése, a hagyományok és a kulturális vonatkozások jelentik. Hajdú-Bihar megye és Debrecen aktív szerepet játszott a Kárpátok Eurorégió, a Hajdú-Bihar Bihor Eurorégió és a Bihar-Bihor Eurorégió létrehozásában. Forrás: Saját szerkesztés, ábra: Forrás: Eurorégiók Saját a Hajdú-Bihar szerkesztés, megye 2005 részvételével a magyar-román határ mentén 3. ábra: Eurorégiók Hajdú-Bihar megye részvételé- A Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség február 14-én alakult meg négy magyar megye, vel a két magyar-román lengyel vajdaság határ és egy mentén ukrán oblaszty kezdeményezésére. Az együttm ködés fennállásának kezdete óta számtalan területi változáson ment keresztül, amelynek eredményeképpen jelenleg km 2 -nyi területet foglal magában. Ez az eurorégió gyakorlatilag A Kárpátok Magyarország Eurorégió legrégebbi Interregionális és legnagyobb terület Szövetség amelynek jelent ségét február hazánk 14-én Európai Uniós alakult csatlakozása meg még inkább határon átnyúló együttm ködése, felértékelte, hiszen területét egyaránt szabdalják bels, küls és ideiglenes küls határok. Egy 2002-ben négy végzett magyar kérd íves megye, felmérés az két eurorégiók lengyel m ködését vajdaság és jöv jét és vizsgálta az európai uniós egy csatlakozás ukrán szemszögéb l. oblaszty A felmérés kezdeményezésére. Magyarország teljes határhosszát Az lefedte, és az öt legnagyobb eurorégió közvetlen munkatársaira terjedt ki. Az eredmények közül kiemelve a együttműködés különböz határokra fennállásának vonatkozó következtetések kezdete (1. táblázat) óta és az együttm ködések számtalan eredményeire területi és problémáira változáson rávilágító elemzések ment nyújtanak keresz-átfogó képet az eurorégió jelent ségér l. 1. táblázat: A határok jöv je a Kárpátok Eurorégión belül EU bels határ tül, amelynek eredményeképpen jelenleg km 2 -nyi területet foglal magában. Ez az eurorégió jöv jére gyakorlatilag az egyes tagok Magyarország vonatkozó lehetséges lehetséges kiválását legrégebbi változások és legnagyobb el idéz okok területű határon átnyúló megsz nnek együttműködése, az amelynek jelentőségét államhatárok hazánk és európai belüli el nyösebb uniós csatlakozása az Európai Unión átalakul az eurorégiók még pozícióba kerülés szerepe inkább felértékelte, hiszen területét egyaránt szabdalják belső, külső és ideiglenes külső határok. Egy 2002-ben végzett kérdőíves felmérés az eurorégiók működését és jövőjét vizsgálta az európai uniós csatlakozás szem- az euroregionális együttm ködés EU csatlakozásra gyakorolt hatása hozzájárulás a csatlakozási folyamat felgyorsulásához szögéből. A felmérés Magyarország teljes határhosszát lefedte, és az öt legnagyobb eurorégió közvetlen munkatársaira terjedt ki. Az eredmények közül kiemelve a különböző határokra vonatkozó következtetések (1. táblázat) és az együttműködések eredményeire és problémáira rávilágító elemzések nyújtanak átfogó képet az eurorégió jelentőségéről.

9 1. táblázat: A határok jövője a Kárpátok Eurorégión belül az eurorégió jövőjére vonatkozó lehetséges változások az egyes tagok lehetséges kiválását előidéző okok az euroregionális együttműködés EUcsatlakozásra gyakorolt hatása EU belső határ megszűnnek az államhatárok és átalakul az eurorégiók szerepe az Európai Unión belüli előnyösebb pozícióba kerülés hozzájárulás a csatlakozási folyamat felgyorsulásához EU külső határ a részt vevő magyar régiók az országon belül lesznek prosperáló régiók az Európai Unión belüli előnytelenebb pozícióba kerülés a perifériális jelleg csökkentése EU ideiglenes külső határ Forrás: Saját szerkesztés, 2003 az érintett régiók aktív szerepet kapnak az EU munkájában csolatát mutatja, mint ahogyan az is, hogy a 2002 szeptemberében alakult Bihari Iskolaszövetségen belül 38 határ menti iskola (22 romániai, 16 magyarországi) hangolja össze tevékenységeit a képességfejlesztés, személyiségérvényesítési tréningek, internetes összeköttetés, válságkezelés terén. A részt vevő általános, közép- és szakközépiskolák átadják egymásnak az idegennyelv-oktatásban szerzett tapasztalataikat, és közösen dolgoznak a tantervfejlesztésen, hangsúlyt helyezve az anyanyelv ápolására és az Európában elfoglalt hely tárgyalására (Unión belül és kívül). Hasonlóképpen a Hajdú-Bihar Bihor Eurorégióhoz, a Bihar Bihor Eurorégió esetében is a nagycentrumok (Debrecen Nagyvárad) szűkebb vonzáskörzete adta az alapot a funkcionális régió lehatárolásánál. A 2002-es alapítás előzményeként értékelhető a Határ menti Bihari Települések Területfejlesztési Társulása, amely a bihari térség 19 közvetlen határ menti településeit tömöríti. A Biharkeresztes székhelylyel működő eurorégió az országhatár két oldalán meglévő határ menti településtársulásokhoz tartozó helységek között jött létre. Legfontosabb fórumának tekinthető a Bihar Bihor Expo (határ menti kiállítás és vásár), amelyből sorrendben a nyolcadikat rendezték meg 2005 májusában. Mind az együttműködési hajlam, mind pedig a kiállítások és vásárok a multiplikátor hatás erősítéséhez járulnak hozzá, amely azt jelenti, hogy a perifériális fekvésű, döntően közvetlen határ menti településeken várható fejlesztések szétterjednek az egyébként hátrányos helyzetű településeken, a határokon innen és túl. politikai okok megismerteti a részt vevő régiókat az Európai Unióval A Bihar Bihor Eurégió jelentőségét geopolitikai helyzete tovább növeli, hiszen Románia csatlakozásáig az eurorégión belül együttműködő településeket elválasztja az országhatár, majd ezt követően a schengeni egyezmény szabályainak érvénybe helyezését követően egymásra épülve és támogatva működhetnek együtt az érintett települések, amelyek előnyeit testvér-települési viszonylatban elsősorban a közvetlen szomszédságban található Ártánd Bors, Létavértes Székelyhíd, Bagamér Érsemjén és Nyírábrány Érmihályfalva élvezhetik. Ezekben az esetekben az elmúlt évtizedben közvetlen napi szinten működő kapcsolatokról beszélhetünk. Tematikus, határon átnyúló szövetségek A határon átnyúló együttműködések egy sajátos példáját képviselik azok az együttműködések, amelyek azonos helységnevet viselő vagy hasonló történelmi, kulturális értékekkel rendelkező településeket tömörítenek. Több mint egy évtizede rendszeres találkozókat szerveznek Keszi nevű települések a Kárpát-medencében, hasonlóképpen a Szentistván tagot tartalmazó települések vagy a Szent László-hagyományt ápoló települések is. A Szent Király Szövetség települései szintén rendszeresen szerveznek közös programokat. Ilyen speciális, tematikus egységességre építő, a kulturális adottságokra alapozó határon átnyúló szövetségként értelmezhető a debreceni központtal létrejött Városok- Falvak Szövetsége. Területi kontinuitása egyértelműbb lehatárolást enged meg, mint a fentebb vázolt testvér-települési kapcsolatok, de az eurorégiók határozottan meg- DISPUTA Fôtér

10 nevezhető területi egységei kevésbé dominánsan jelennek meg. Az egységességet a közös történelem, hagyományok, oktatási kapcsolatrendszerek és kultúra adja, kiegészülve az együttműködési készséget kifejező akarattal. A testvér-települési és az euroregionális együttműködések egyrészt a történelmi hagyományokon alapuló kulturális kapcsolatok fenntartásában és újjáélesztésében játszottak és játszanak fontos szerepet, ugyanakkor egy határozottan kulturális szempontok alapján kezdeményezett szövetség a hipotetikus régiótudat felismeréséhez segít hozzá. megye 10 települése jellemezhető rendkívüli aktivitással, amely két különböző típust tömörít. Egyrészt Debrecen és Hajdúszoboszló, a megye két nagyvárosa és idegenforgalmi központja emelkedik ki, másrészt pedig a határ menti települések közül Biharkeresztes, Körösszegapáti, Ártánd, Bedő, Gáborján, Szentpéterszeg, Hencida és Pocsaj tartoznak az intenzív kapcsolatrendszert ápoló települések közé. Az együttműködési mutató alapján elkészített térképet megye összevetve településeinek a leginkább együttm ködési helyi ha Forrás: Sajá 4. ábra: Hajdú-Bihar kezdeményezésen alapuló eurorégiókkal és rávetítve mindezt a Városok-Falvak Szövetségének alapján térképére, elkészített nyilvánvalóvá térképet összevetve válik, a A fent nevezett együttműködések Az együttm ködési alapján mutató egy úgynevezett kezdeményezésen együttműködési mutatót állíthatunk fel Szövetségének Hajdú-Bihar megye térképére, te- nyilvánvalóvá ti egységét érintő válik, kulturális hogy alapon a 4 ország szerve- 11 NUT alapuló hogy eurorégiókkal a 4 ország 11 NUTS és rávetítve 3 szintű terüle- mindezt a lepüléseire vonatkozóan. egységét Ennek érint segítségével rámutathatunk magját arra, az hogy egyik mennyire leend központ, sát mutató Debrecen, magját Hajdú-Bihar az egyik leendő megye központ, és a közve kulturális alapon ződő eurorégiójának szervez d eurorégiójának legnagyobb aktivitá- legnagyobb mutatkozik meg az igény egy-egy település esetében a szomszédos országokkal való lenül szomszédos romániai települések je- Debrecen, Hajdú-Bihar megye és a közvet- romániai települések jelentik. (5. ábra) együttműködésre (4. ábra). Hajdú-Bihar lentik. (5. ábra) Forrás: Sajá Forrás: Saját szerkesztés, ábra: Az együttm ködési Forrás: hajlam Saját er ssége szerkesztés, a Városok-falvak 2005 Szöve 5. ábra: Az együttműködési hajlam erőssége a Városok-Falvak 2005 hajlama együttm ködésben Szövetségét alkotó való tele-részvétel a 4. Forrás: ábra: Saját Hajdú-Bihar szerkesztés, megye 2005 Forrás: településeken településeinek Saját szerkesztés, (euroregionális együttm ködési Hajdú-Bihar megye 4. településeinek ábra: Hajdú-Bihar együttm ködési megye településeinek hajlama püléseken (euroregionális együttműködésben Az együttm ködési együttműködési mutató hajlama alapján elkészített térképet való összevetve részvétel alapján) a leginkább helyi mutató kezdeményezésen alapján elkészített alapuló térképet eurorégiókkal összevetve és a rávetítve leginkább mindezt helyi a Városok-Falvak Szövetségének térképére, nyilvánvalóvá válik, hogy a 4 ország 11 NUTS 3 szint területi alapuló eurorégiókkal és rávetítve mindezt a Városok-Falvak egységét érint kulturális alapon szervez d eurorégiójának legnagyobb aktivitását mutató pére, nyilvánvalóvá válik, hogy a 4 ország 11 NUTS 3 szint területi magját az egyik leend központ, Debrecen, Hajdú-Bihar megye és a közvetlenül szomszédos urális alapon romániai szervez d települések jelentik. eurorégiójának (5. ábra) legnagyobb aktivitását mutató d központ, Debrecen, Hajdú-Bihar megye és a közvetlenül szomszédos jelentik. (5. ábra) DISPUTA Főtér 10

11 1. Bevezetés Magyarország és az Észak-alföldi Régió A regionális igényeket alátámasztó projektek kidolgozása, a jól előkészített és magas színvonalú projektek megléte már a os időszakra vonatkozó I. Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósításának is egyik kulcsfeltétele volt. A régiók számára a csatlakozásig hátra lévő időben az egyik legfontosabb kihívás volt, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelően előkészített és a Strukturális Alapokból támogatható regionális szintű projektek. A figyelem elsősorban az Európai Unió közötti támogatáspolitikájára irányult, melynek egyik legfontosabb célja a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, a fejlődésben elmaradt területek felzárkózása volt. E cél elérését az Unió elsősorban a Strukturális Alapok rendszerén keresztül segíti elő. Jelenleg, a as EU tervezési és programozási időszakra való felkészülés kellős közepén, Magyarország legtöbb régiójában hiányoznak a magas színvonalú, előkészített projektek. A magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) egyik kritikus fontosságú szerepe, hogy folyamatosan támogassák az olyan megalapozott és megvalósítható elképzelések formába öntését, amelyekkel a régiók saját regionális fejlesztési dokumentumaikat alátámasztják, és azok meghatározott céljait és eredményeit képesek elérni. Ennek érdekében az Észak-alföldi Régióban számos regionális ( PROJEKT 2002 és PRO- JEKT 2004 ) és országos (Pályázat -előkészítő Alap [PEA] 1 és 2) szintű projektgyűjtő és -fejlesztő akció indult. 2. PROJEKT 2002 A feladat fontosságát felismerve az Északalföldi Regionális Fejlesztési Tanács és a Regionális Fejlesztési Ügynökség kezdeményezte, elindította és folyamatosan felügyelte azt a folyamatot, amely garantálni látszik a regionális jelentőségű projektek létrejöttét. A 2002 őszén indult projektgyűjtési akcióban az RFÜ munkatársai a folyamatban közreműködő szakértőkkel legalább kétszer ellátogattak a régió akkor még 23 kistérségébe, hogy ismertessék az elindult folyamatot, és elősegítsék a fejlesztési ötletek, elképzelések felszínre kerülését. Az ÉARFÜ mint a program megálmodója az országban elsőként a megvalósítandó projektgyűjtési folyamatot több elem egymás mellé állításával képzelte el. Első feladat a projektek felkutatása és feltárása, a rendelkezésre álló ötletek előszelekciója, a meglévő projektjavaslatok térségi egyeztetése kistérségi partnerségi egyeztető megbeszélések során, és új javaslatok, lehetséges integrált projektek kialakítása volt. Ezt követte a projektötletek feldolgozása, a felmerült és a kistérségi partnerségi workshopok folyamán egyeztetett fejlesztési javaslatok egységes formátumban történő feldolgozása. A felszínre került elképzelések közül úgynevezett integrált, az adott projektben egymást kiegészítő összehangolt tevékenységeket megjelenítő projektek kialakítása volt a cél, ezek adatbázisban való rendszerezése és a regionális szintű integrált projektek részletes kidolgozása, hiszen a fizikailag és szakterületileg integrált tervek mindig jelentősebb eséllyel indulnak a pályázati rendszerben, mint az egyedi ötletek. A negyedik feladat olyan pályázati kritériumrendszerek és pályázati rendszerek kialakítása lett, amelyek illeszkednek a Strukturális Alapok eljárásrendjébe. Az egész folyamattal párhuzamosan egy kísérő képzés valósult meg, amely egy komplex képzési program a projektek gyűjtésében és feldolgozásában szerepet vállaló térségi szereplők számára, valamint a projektfolyam kialakításához kapcsolódó PR és kommunikációs tevékenység megvalósítása érdekében tavaszán a program zárásával számos eredmény megvalósult. A meglévő adatbázis feldolgozásával, ötletek áttekintésével és előszelekciójával kialakult a több mint 1800 különböző minőségű projektet tartalmazó adatbázis. Lezajlott több tucatnyi első és második körös kistérségi partnerségi workshop, ahol fejlesztési elképzelések kerültek a felszínre. Elkészült egy, a projektek felmérésére alkalmas kérdőív, elkezdődött a kérdőívezés, személyes interjúk, majd a második körös műhelymunkák után a kérdőívek feldolgozása és az adatlapok kitöltése. A listák áttekintése után az Észak-alföldi Régióban 21 regionális szintű integrált projektet alakítottak ki, március 20-án pedig Karcagon rendezték a PROJEKT 2002 program zárókonferenciáját, amelyen a figyelem középpontjában már a program továbbvitelének anyagi, szervezeti és módszertani kereteinek megteremthetősége állt. Sebestyén Etelka Projektgyűjtés Főtér jtés és projektgenerálás DISPUTA

12 DISPUTA Főtér PROJEKT februárjában az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. és a régió három Megyei Fejlesztési Ügynöksége (MFÜ) együttműködési megállapodást írt alá projektgenerálási, projektgyűjtési munka folytatásáról, és a 2004 májusától érkező támogatások minél eredményesebb lehívásának lehetővé tételére. A PROJEKT 2004 projektgyűjtő és -generáló program fantázianevet viselő folyamat célkitűzései között szerepelt a korábbi tervek adatbázisainak aktualizálása, műhely-konferenciák megrendezése az érintettek számára a régió kistérségeiben, illetve az új projektötletek befogadása és rendszerezése az ötletgazdáktól. A korábban említett támogatási szerződés értelmében az ÉARFÜ és a régió három Megyei Fejlesztési Ügynöksége közreműködési kötelezettségben vállalta a projektjavaslatok kezdeményezését, feltérképezését és rendszerezett gyűjtését, a tervek értékelését és a projektadatbázis karbantartásával a projektjavaslatok gondozását technikai jellegű, szakértői segítségnyújtást. E tevékenység eredményeként sikerült összegyűjteni több mint 250 eddig adatbázisban nem szereplő új projektet, amelyek az I. NFT valamelyik Operatív Programja cél- és intézkedésrendszeréhez vagy a regionális és megyei szintű fejlesztési projektdokumentumok egyikéhez illeszkednek. Az Észak-alföldi Régióban az összegyűjtött projektek megyénkénti és összesített száma a következőképpen alakult: Jász-Nagykun-Szolnok megye Az Észak-alföldi Régióban összegyűjtött projektjavaslatok száma (db) 265 Hajdú-Bihar megye 392 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 274 Összesen: 931 A projektek összegyűjtésével kapcsolatos tájékoztatás helyszíne a megrendezett egy regionális, illetve egy egy megyei információs nap, valamint a legalább öt kistérségi a 27 kistérség teljes lefedésével projektfejlesztő információs nap volt. Több mint 70 új, az Operatív Programok régióra vonatkozó intézkedéseivel összhangban lévő, a Regionális Operatív Program regionális támogatási keretének legalább 120%- át igénybe venni képes projektjavaslat jött létre, nagy részletezettséggel kidolgozott formátumban. Az összegyűjtött 931 régiós projektötletből kiválasztották azokat a kistérségi húzóprojekteket (kistérségenként 8 10-nél nem többet), amelyek a kistérség számára a legfontosabbak, a legnagyobb multiplikátorhatással vannak a kistérség életére, és a kistérségi szereplők egyetértésén alapultak. Így kialakult egy kistérségi fejlesztési program elkészítését is lehetővé tevő, úgynevezett kistérségi zászlóshajó projekteket tartalmazó projektlista. Ez tartalmazza az egyes projektek teljes költségvetését és a Nemzeti Fejlesztési Terv valamely Operatív Programjához való illeszkedést. A következő táblázat azt illusztrálja, hogy a 97 zászlóshajó projektjavaslat az Operatív Programok régióra vonatkozó, azok intézkedéseivel összhangban lévő és a ROP regionális támogatási keretének legalább 120%-át képes igénybe venni. 4. Pályázat-előkészítő Alap (PEA) ban a közeledő EU-csatlakozásra való felkészülésben Magyarország nemzeti szinten is felismerte, hogy számára a tervezési dokumentumok elkészítésén és a támogatásokat fogadó intézményrendszer kiépítésén kívül kiemelten fontos feladat a fejlesztési források eredményes felvételére alkalmas projektek előkészítése. A csatlakozás után érkező támogatások minél sikeresebb felhasználása érdekében már akkor, ban az OP-k körvonalazódása alatt meg kellett kezdenie az országnak a fejlesztési célokhoz illeszkedő, megfelelő mennyiségű és minőségű projekt kidolgozását, hiszen csak ez lehetett garancia az uniós források gyors abszorpciójára. Ez az igény alapozta meg az akkori nevén Project Generation Facility (PGF) később Projekt-előkészítő Alap (PEA) beindításának tervét, melyet az Európai Unió 2002 nyarán a PHARE évi gazdasági-szociális kohézió fejezet legnagyobb projektjeként hagyott jóvá. Az alapot a PHARE-program, valamint hazai kormányzati források (Miniszterelnöki Hivatal, MeH) finanszírozták. A PEA keretében öszszesen 27 millió euró állt rendelkezésre arra, hogy az EU-csatlakozás idejére az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozható projekteket, illetve támoga-

13 Intézkedés száma Forrásallokáció ( ) (Ft) JNSZ zászlóshajó projektek forrásigénye (Ft) HB zászlóshajó projektek forrásigénye (Ft) SzSzB zászlóshajó projektek forrásigénye (Ft) Észak-alföldi Régió zászlóshajó projektek forrásigénye összesen (Ft) Összesen tási konstrukciókat dolgozzanak ki. A PEAprogramban tehát négy ERFA és/vagy ESZA finanszírozású Operatív Program (Regionális Fejlesztés OP (ROP), Humánerőforrás- Fejlesztés OP (HEFOP), Gazdasági Versenyképesség OP (GVOP) és Környezetvédelem és Infrastruktúra OP (KIOP)) kaphatott támogatást. A Projekt-előkészítő Alap tehát nem közvetlen anyagi támogatást nyújtott a projektötletek megvalósításához, hanem olyan szakmai hátteret, adminisztratív, szervezési asszisztenciát, melynek eredményeként a kiválasztott projektötletekből az EU-csatlakozás után akár azonnal indítható, tökéletesen előkészített, kész pályázatok és támogatási konstrukciók születhettek. A PEA keretében a PHAREszabályoknak megfelelően, pályázati úton kiválasztott nemzetközi konzorciumoktól vehető igénybe szakértői segítségnyújtás projektek és támogatási konstrukciók kidolgozásához, illetve minőség-ellenőrzéséhez. A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala (MEH NFT-EUTH) és az érintett Operatív Programok Irányító Hatóságai (OP IH) április 1-jén pályázati felhívást tettek közzé az Európa Pályázat-előkészítő Alapra (PEA), melyre május 30-ig lehetett projektötletekkel pályázni. A pályázatra egész Magyarország területén önkormányzatok és nonprofit szervezetek jelentkezhettek. A potenciális pályázói kör megfelelő tájékoztatása érdekében 2003 márciusának első felében minden régióban egy-egy információs napot szerveztek, valamint a pályázati időszakban a MeH NFT EUTH által működtetett központi telefonos/internetes ügyfélszolgálat állt az érdeklődők rendelkezésére. Az NFT EUTH kiemelten fontosnak tartotta, hogy a PEAban olyan projekteket, illetve támogatási konstrukciókat dolgozzanak ki, melyek az uniós csatlakozás után, illetve a csatlakozás feltételeitől függően a lehető legkorábbi időpontban azonnal indíthatók, ezáltal jelentősen hozzájárulnak Magyarország abszorpciós kapacitásának növeléséhez a tagság első időszakban. A PEA-pályázatban négy operatív program összesen 22 pályázati ablakára lehetett projektötletekkel pályázni. A pályázatot nagy érdeklődés kísérte, országosan összesen 3242, míg az Észak-alföldi Régióból közel 500 elképzelés érkezett be. A 485 benyújtott pályázattal az Észak-alföldi Régió a Közép-magyarországi és Északmagyarországi Régió után harmadik a PEAprojektek területi megoszlását illetően. Az Észak-alföldi Régióban a 485-ből csaknem 50 benyújtott projektötlet nyerte el a szakmai támogatás lehetőségét és szakmai támogatásban, előkészítésben részesült és vált benyújtható pályázattá. 5. Pályázat-előkészítő Alap (PEA) 2 A 2003-ban indult és lezajlott Pályázat-előkészítő Alap első célja tehát olyan színvonalas projektek teljes körű előkészítése volt, amelyek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), illetve az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásának elnyerése esetén a (2008) közötti időszakban megvalósíthatók. A PEA-programban való részvétel nem feltétele a Strukturális Alapokból (SA) történő finanszírozásnak, azaz mindenki pályázhatott a 2004 elején megjelenő SA pályázatokra. A PEA-pályázatok DISPUTA Főtér 13

14 az Észak-Alföld régióból közel 500 elképzelés érkezett be. A 485 benyújtott pályázattal az Észak-Alföld régió a Közép-magyarországi és Észak-Magyarországi Régió után harmadik a PEA-projektek területi megoszlását illet en. Az Észak-Alföld régióban a 485-b l csaknem 50 benyújtott projektötlet nyerte el a szakmai támogatás lehet ségét és szakmai támogatásban, el készítésben részesült, és vált benyújtható pályázattá. PEA projektek területi megoszlása Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl DISPUTA Főtér Pályázat El készít Alap (PEA) 2 A megvalósulása 2003-ban indult esetén és lezajlott is maradt Pályázat forrás más El készít lyamán Alap összegyűjtött 1 célja tehát olyan projektekből színvonalas kialakított az Európai adatbázis Regionális folyamatos Fejlesztési aktualizálása, Alap projektek módon kidolgozott teljes kör projektekre, el készítése de volt, a felmerült amelyek újabb illetve igények az Európai kielégítése Szociális érdekében Alap (ESZA) továbbfejlesztése támogatásának elnyerése naprakész esetén üzemelteté- a (ERFA), 2006 megfogalmazódott (2008) közötti a id szakban PEA 1 folytatásának megvalósíthatók. se A is PEA-programban indokolt ebből a forrásból. való részvétel nem feltétele az ötlete, a Strukturális amely immár Alapokból tisztán (SA) hazai történ forrá-finanszírozásnaksokból azaz mindenki pályázhatott a elején finanszírozva megjelen és SA több pályázatokra. elemében A de- PEA-pályázatok II. A szakértői megvalósulása lista frissítése: esetén is az maradt ÉARFT forrás centralizáltan más módon valósul kidolgozott meg. projektekre, de a felmerült által 2004 újabb márciusában igények kielégítése jóváhagyott érdekében régiós megfogalmazódott A PEA 1 tapasztalataira a PEA 1 folytatásának alapozva az le-ötletehetőség szakértői amely immár (pályázatíró) tisztán hazai és tanácsadói forrásokból (pá- nyílt és arra, több elemében hogy 2004-ben decentralizáltan tisztán valósul lyázatértékelő) meg. listát évenként meg kell finanszírozva A hazai PEA forrásból 1 tapasztalataira folytatódjon alapozva a 2003-ban lehet ség elkezdett nyílt arra, újítani. hogy 2004-ben tisztán hazai forrásból projekt-előkészítő a 2003-ban elkezdett tevékenység projektel készít PEA tevékenység PEA 2 néven. A PEA 2 folytatódjon indításának 2 néven. A feltételeir l PEA 2 indításának 2004 tavaszán feltételeiről elkezd dtek III. A a szerződés tárgyalások, véglegesítésének teljes programjának elhúzódása végéig miatt megtörtént. az MTRFH-val Az induló zajló program egyezteté- kidolgozása 2004 tavaszán az érintett elkezdődtek tárcák közrem ködésével a tárgyalások, célkit zéseiben teljes programjának kapcsolódik kidolgozása ugyan az el djéhez, érintett de a sek megvalósítását lezárása után tekintve 2005 sokkal tavaszán szélesebb megkezdődött teljes a kör projektkidolgozó el készítésén munka. túl a tervek kör tárcák tevékenységet közreműködésével foglal magában, 2004 végéig és a megtörtént. projektek Az képzési induló komponenst, program célkitűzéseiben valamint pályázati tájékoztatási komponenst is tartalmazott szerint volna kapcsolódik (képzést ugyan végül nem). elődjéhez, A PEA de 2 a indításáról megvalósítását és Az lebonyolításáról Észak-alföldi Regionális szóló egyeztetések Fejlesztési 2004 Ta- tekintve 2005 tavaszáig sokkal szélesebb zajlottak a körű Magyar te- Terület- nács és Regionális október 29-ei Fejlesztési ülésén elfogadta Hivatal tavaszától vékenységet foglal magában, és a projektek azokat a témaköröket, amelyeket érdemes 4 teljes körű előkészítésén túl a tervek szerint számításba venni támogatandó elképzelésként. képzési komponenst, valamint pályá- zati tájékoztatási komponenst is tartalmazott volna (képzést végül nem). A PEA 2 indításáról és lebonyolításáról szóló egyeztetések 2004 tavaszától 2005 tavaszáig zajlottak a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH), valamint a régiók Az ÉARFT ugyane határozatával az egyes témákon belül döntött a kidolgozandó projektekről is. Ezen határozat alapján 29 db (ebből 4 db a os és 25 db a as időszakban lesz benyújtható pályázat) tervezet előkészítését támogatta a következő témákban: (7 tervezési-statisztikai + 1 Balaton-régió) között. A PEA 2 program Észak-alföldi Régiós menedzsmentjét az Észak-alföldi Regionális Ügynökség Kht. látja el. A PEA 2-ben megvalósítandó konkrét az Észak-alföldi Régió ivóvízminőségjavító programjának folytatása, az új problémafeltáró szakasz finanszírozása, feladatok a következők voltak: I. Az ún. projektcsatorna továbbfejlesztése, üzemeltetése, alkalmazása: a régióban az eddig lezajlott két projektgyűjtő program (PROJEKT 2002 és PROJEKT 2004) fo- a három megye kiemelt, térségi jelentőségű központi funkciókkal bíró városaiban a jelentős fejlesztések előkészítésének támogatása társfinanszírozással (városrehabilitáció, tömegközlekedés),

15 egyedi projektötletek kidolgozása olyan projektekké, amelyek jelentős hatással bírnak a régiós versenyképesség növelésének szempontjából, az innováció, a környezetgazdálkodás, a megújuló energiaforrások és a logisztika területén. A kiválasztott projektek gazdái felelősek a saját projektjük kidolgozásáért, a közbeszerzési eljárás lebonyolításáért, valamint a projekt pályázattá fejlesztéséért. Ennek érdekében az ÉARFT támogatási szerződést kötött minden támogatandó projekt gazdájával a pályázat-előkészítő feladatok elvégzésére. Az ÉARFT április 1-jén kötött támogatási szerződést csaknem 372 millió Ft összegben. A pályázatok előkészítése a szerződéskötések után megkezdődött, a szükséges közbeszerzési eljárások megindultak. A közbeszerzési eljárások lefolytatása után megkezdődhetett a szerződéskötés a közbeszerzés nyertesével, valamint elindulhatott a projektgazdák által a szerződéskötés előtt vállalt dokumentumok, tanulmányok készítése. Az összes támogatott projekt előkészítése január végéig befejeződött, és a PEA 2 program lezárult. A kidolgozott projektdokumentumok minőségét ellenőrizték, ezt a Hitesy- BartuczHollai Euroconsulting Kht. (HBH) végezte, amelyet az ÉARFÜ közbeszerzésben választott ki. A minőség-ellenőrző munka alapját a törvényi szabályozás és a szokásos szakmai standardok, a megvalósíthatósági tanulmányok esetében a ROP IH vonatkozó kiadványai adták. 6. Konklúzió Az Észak-alföldi Régióban eddig lezajlott projektgyűjtő, -értékelő és -fejlesztő programok mondanivalója és végső célja a jól kidolgozott projektek létrehozása volt. A cél elérésének legjobb eszköze pedig, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a projekt-előkészítő és -fejlesztő tevékenység. Igen összetett és szerteágazó feladatról van szó, mely sok területet érint, és melynek eddig számos előnyét és eredményét láttuk/látták már az ezzel foglalkozók: tudatosult a projektfejlesztés szükségessége a projektgazdáknál, felszínre került néhány megalapozott, átgondolt, fejlesztésre alkalmas projekt, és kialakulni látszanak a projektcsatorna működtetésének fő feltételei. Ez a típusú előkészítő munka tudatosítása, népszerűsítése és kommunikációja rendkívül fontos a jövőben, hiszen így tudatosulhat a potenciális szereplőkben hiszen mindenkiből lehet projektgazda! a pályázati lehetőségek sora. A fejlesztési forrásokat keresők így szerezhetnek tudomást arról, hova fordulhatnak megvalósítható fejlesztési ötletük és elképzelésük támogatásáért, milyen segítséget kaphatnak szűkebb településük, lakókörnyezetük életkörülményeinek javításában. DISPUTA Főtér 15

16 DISPUTA Főtér Kőszeghy Attila Régió-mesék Melyik az első szó, amely eszébe jut az Észak-Alföld régió térségről? Így szól egy 2006 áprilisi kérdőív első mondata, amely arra szolgál, hogy segítsen feltérképezni, milyen kép él bennünk régiónkról. Van továbbá egy csupa-pozitív jelzőválaszték is. Tiszta, rendes, jókedvű, derűs, nagy jövő előtt álló, gazdag, biztonságos, modern, szórakoztató. Szórakoztató jelzők. Nagy segítséget adhatnak egy regionális marketingstratégia kidolgozásához A régióké a jövő. Erről biztosít az Északalföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetője, Debreczeni Ferenc. Az elmúlt három évben sikerült hatvanmilliárd forintot felhasználni régiófejlesztésre, részben uniós pénzekből. Az ügynökség csapata elkészítette a régió regionális operatív programját az újabb Nemzeti Fejlesztési Tervre történő felkészülés során. Mint tapasztalt vezető tudja, ha a megyék fölé emelt régióknak kulcsszerepet kell betölteniük a várhatóan hatalmas fejlesztési források felhasználásában a tervezéstől a megvalósításig, akkor a regionális tervezés műhelyeinek már működnie kellene. A helyzet azonban az, hogy a régiók felkészültek, de ennek a struktúrában még nincs nyoma. (ÉARFÜ, 2006) A következő maliciózus gondolatok érzékeltetni kívánják, hogy az Uniót nem jótékonysági intézményként kell szemlélni. A szavak és a tények távolsága jelentős. Az uniós politikai szótárban a kiegyenlítő törekvéseket már le kellett cserélni kiegyensúlyozó erőfeszítésekre, a régiók közötti különbségek pedig a kinyilatkoztatott szándékokkal ellentétben nem csökkentek, hanem nőttek az elmúlt évtizedekben. Mentő érv lehet, hogy az Unió nélkül ezek a különbségek még nagyobbak lennének. Ha régiónk nemzeti jövedelmet termelő képessége ma gyengébb, mint az országos átlag kétharmada, tíz év múlva számottevő eredmény lehet, ha eléri az országos átlag felét Van jövőnk. Az uniós közhelytárral dúsított operatív programok felfénylenek, a pályázatírás önzetlen bűvészei pedig lesben állnak, hogy mielőbb megszerezzék a pályázható témaköröket előadó úgynevezett intézkedések szövegét. A nyertes pályázatokon szerzett támogatás néhány százalékára mostanában számtalan pályázatíró utazik. A pályázó valami szerkentyűt akar exportra gyártani Mátészalkán? Akkor illő azt mondani, hogy fő célja a kiegyensúlyo- Néhány éve készen kaptuk uniós közhelyeinket, és elhittük, elfogadtuk. Mára már diákjaink dolgozataiban is tömegével látjuk őket. zott területi fejlődés elősegítése. Legalábbis a kötelező uniós szócsavarodások szerint. Ki emlékszik már arra, amikor mai fejlesztőink java még ezt mondta: célunk a munkásosztály és a parasztság, a magyar dolgozók politikai, gazdasági és kulturális felemelkedése, konkrét célja pedig például egy vadászatokkal színezett vezérigazgatóság volt bármilyen nagyvállalatnál. Az uniós célok azért olyan általánosak, amilyenek, hogy érdekeink szerint rendeljünk hozzá sajátos részleteket az intézkedések során, írjunk elő olyan szempontokat, amelyekkel a nemkívánatos szereplőket kizárhatjuk. Az uniós fejlesztési célok nem arra valók, hogy azokat elérjük, hanem arra, hogy a pénzszerző pályázatok vesztesei kudarcaikért önmagukat hibáztathassák. Ne azokat, akik az Unió nélkül is nyerők lennének. Néhány éve készen kaptuk uniós közhelyeinket, és elhittük, elfogadtuk. Mára már diákjaink dolgozataiban is tömegével látjuk őket. Az elfogadott gondolatrendszerek pedig hajlamosak ellenállni a változásnak. Alkalmazásuk praktikus, jelentős energiamegtakarítással jár, a sablonokból való kilépést pedig súlyos szankciók követhetik. Fleck még a múlt század elején fogalmazta meg, mit várhatunk, ha nem a fennálló szokásrend szerint okoskodunk: 1. ami nem illeszkedik a rendszerbe, azt leggyakrabban nem veszik tudomásul, 2. ha tudomásul veszik, említetlenül hagyják, 3. ha ismét megjelenik, nagy erőkkel próbálják igazolni, hogy az valójában a meglévő rendszerben is benne rejlik, nem mond ellent annak, 4. majd a legrosszabb, ami történhet, hogy az elfogadott rendszer elméletének szakkifejezéseivel írják le, ezzel leírják (Fleck, 1935:40). Mivel a jelenleg uralkodó elméletek, fejlesztési és kiegyensúlyozó politikai deklarációk megváltoztatása nélkül is elérhetők, sőt, éppen azokkal érhetők el azok a célok, amelyeket e deklarációk ellepleznek, újabbakra igény csak akkor merül fel, ha új, elleplezni való célok jelennek meg. Elméletileg lehetséges, hogy a politikai és gazdasági elit a geopolitikai viszonyok alapján értelmezi birtokolt térségének helyzetét. Nem hiszi el, hogy létezik írországi csoda. Világosan látja, mi a különbség a világot lerabló és értékeit jól kamatoztató Nagy-Bri-

17 tannia melletti szomszédság és a vészesen hanyatló Németország közelsége között; a várható geopolitikai változásokra felkészül; az elért pozíció megtartására és a nyertesekkel történő együttműködésre, illetve a speciális karakter erősítésére törekszik, a nagytérségi fejlődési pólusok mellett a kisebb pólusok alakulását figyeli, az országon kívüli rivális pólusok alapos megismerése után a velük versenyképes hazai pólusok autonómiáját erősíti. Félreteszi a fejlesztési közhelytárat, kidolgozza azoknak a fejlesztési gerincvonalaknak és lépcsőknek a hálózatát, amelyek ma töredékesen, az operatív programok szintjére süllyesztetten jelennek meg; a programok közötti ellentmondásokat az önszabályozás alapjának tekinti, nem pedig leplezendő problémának; a húzóprogramokra koncentrál a források szétszórása helyett, a fejlesztések kritikus tömegét körvonalazza, a fejlett térségekben ezek elérésére, illetve fenntartására a belső szolgáltató rendszert erősítő vállalkozásokat kiemelten támogatja; az átmeneti politikai feszültségekkel is számolva, a támogatási döntéseknél világosan megkülönbözteti a tehetetleneket, pazarlókat a térségi pozíciók miatt vesztesektől. Nem kétséges, hogy az Észak-Alföld helyzetét újra kellene értelmezni, de készüljünk fel arra, hogy ez csak akkor történne meg, ha a valódi gazdasági-politikai célokat elleplező deklarációkat véletlenül, tévedésből valamely politikai erő komolyan venné. Ebben az esetben a geopolitikai helyzet feltérképezése keretében világossá lehet tenni, mit jelent Nagyvárad és más szomszédos városok, illetve régióik közelsége. Kiinduló hipotézisek nélkül a vizsgálódás nem érne semmit. Ha nem feltételezzük, hogy Nagyvárad keresztben lenyelheti Debrecent az uniós célrendszer éppen arra szolgál, hogy a lehető legkevésbé valósuljon meg, és ennek megfelelően érdemes takarékoskodni az álcélokra fordított forrásokkal és Nyíregyházát, akkor nem is találjuk meg azokat az egymást erősítő mozgásokat, amelyek ennek a lehetőségnek a valós mértékét megvilágíthatják. Milliós nagyságrendben kell létesíteni olyan munkahelyeket, amelyek élőmunkaigényes és nem automatizálható tevékenységekre alapozottak, és legalább a segélyezési forrásokat kiváltják. A textilipar munkahelyei például nem ilyenek. Számolni kell felmérhetetlenül nagy mértékű bevándorlással, idegen kultúrákban élők tömeges megjelenésével. Fel kell készülni a magyar kultúra és nyelvhasználat visszaszorulására, kvázi-kolostori ke retek közötti őrzésének, egyben szellemi beleértve a kreatív szellemi értékei gondozásának, fejlesztésének új formáira. A manapság emlegetett tudáscentrumok erre alkalmatlanok. A gazdaságban, az igazgatási rendszerekben az informatikai fejlesztésektől nem függetlenül jellemzővé válik a tevékenységi középszintek kiürülése, a polarizálódás révén a döntési szintek felfelé mozdulnak, a végrehajtási szintek pedig lefelé. Ez azt a látszatot kelti, mintha a végrehajtás primitív feladatok szintjére degradálódna. Ezzel szemben a jelenlegi középszintű döntések kerülnek lejjebb. A globális szinten vezető gazdasági és politikai centrumok zónáihoz képest a hazai legfejlettebb zónák is utánfutó statiszta szereplők maradnak. Tartósan kiugró eredményt csak olyan tudományos bázis érhet el, amelynek felépítése, gazdálkodása és fejlesztési forrásai hazai viszonylatban egy helyen megteremthetők. A több gyenge centrumra elpocsékolt erő miatt nem marad energia a művezetői szintű, a legnehezebb és igen megbecsült, nagy felelősséggel járó végrehajtói irányító gárda kiépítésére. Egész Európa ennek a szintnek a szakemberhiányától szenved. Nem a papíron-tudósok hiányától. E néhány sor alapján is érzékelhető, milyen távol állnak az uniós és hazai regionális fejlesztési közhelyek attól, hogy azok alapján valamely szegmensüket kifejtve érdemi és tartós eredmények szülessenek. Véleményem szerint tudomásul kell vennünk: az uniós célrendszer éppen arra szolgál, hogy a lehető legkevésbé valósuljon meg, és ennek megfelelően érdemes takarékoskodni az álcélokra fordított forrásokkal, vagy átértelmezzük az általános célokat, és az operatív programok szintjén értelmezhető célok földön járó szegmenseire koncentrálva próbáljuk a forrásokat a települési autonómiák megerősítése mellett koncentrálni. Törekedve arra, hogy e térségek lakosainak menekülését tapasztalva ne látványos, ne multiplikátorhatásra képtelen fejlesztésekkel szívjuk el a települések végső tartalékait. Már van némi rálátásunk arra, hogy a szavak és tények milyen viszonyban állnak egymással. DISPUTA Főtér

18 DISPUTA Főtér Vegyünk kézbe egy 2002 októberében született régiófejlesztési dokumentumot (ÉARFÜ, 2002), és nézzünk szembe azzal, hogy törekvései többnyire még csak el sem indultak a megvalósítás felé! Az abban megfogalmazott prioritások szókészlete mára éppen olyan ismerős, amilyen volt a párttitkáraink számára sokszor kimondhatatlannak bizonyult imperializmus és az osztályharc. Nem sikerült fellelni magas hozzáadott értéket előállító beszállítói hálózatokat, amelyeket támogatni kellett vagy lehetett volna. Talán a beszállítókra gondoltak, nem csupán a hálózatokra. A minőségi turisztikai kínálatot kellett volna fejleszteni, de ki mondja meg végre, mi nem minőségi e téren? A külső befektetéseknek regionális jelleggel kellett volna növekednie. Lehet, hogy titokban ilyen is megesett, de e fejlesztések általában pontszerűek maradtak. A kis- és középvállalkozások erősítése nehezen állapítható meg. A munkahelymegtartásra irányuló támogatások megalapozottságáról és tényleges hatásáról sok jót aligha mondhatunk. A fejlesztési támogatási feltételek pedig nevetségesek, esetleg szánalmasak voltak. A mezőgazdasági ágazatok piacképességének javulására irányuló támogatások sikerességéről nem hallottunk. A génmanipulált termékek előállítása hamarosan bekövetkezik, a biotermesztésre is katasztrofális következményekkel, ami felér a hazaárulással. A rurális térségek elmaradottságát bizonyítottan és érdemlegesen csökkentő programokról nincs információnk. A közlekedési infrastruktúra javult. De ez alighanem mindenféle uniós program nélkül is megtörtént volna. Legfeljebb takarékosabb formában. A logisztikai szerepkör erősödésére vonatkozó elgondolások nem teljesültek ez nem feltétlenül baj. A környezetvédelmi infrastruktúra fejlődött néhány regionális szemétlerakó formájában. Ezeket hazai erőből meg lehetett volna valósítani, de sikerült méregdrágán nemzetköziesíteni. A lakosság egészségi állapotának javulása lényeges programelem volt, de az orvoskivándorlási hullám az ellenkezőjére ad esélyt. Az oktatási rendszer korszerűsítése ürügyén a működésképtelenség határára sodró forráselvonás történt. A tudományos tőke nagymértékű növelése a legtöbb területen a humán és műszaki infrastruktúra jelenlegi helyzetében mese. Az innovációs és K+F tevékenységek infrastruktúra-feltételei itt-ott javultak, összességében a helyzet hihetetlenül rossz. A határ menti együttműködés egyelőre pénznyelő reprezentációs játék. Régiómarketinget szorgalmazunk, de nem ártana, ha ehhez lennének régiók. Bár a jelenlegi zavaros helyzetben legalább az értelmes fejlesztési egységeket, a városokat, településeket még nem sikerült teljesen földbe döngölni, kitalált régióidentitással bemaszatolni. Elképesztő kifejezésekkel próbáljuk megvalósíthatóvá színezni a megvalósíthatatlant. Az innovációvezérelt technológiák feltételei megvannak olvassuk. Ez több mint bizarr. Miféle innováció és miféle technológiákat vezérelhet? Miféle tudás- vagy infrastruktúra-feltételek burjánzanak észrevétlenül? A tudományos tőke nagymértékű növelése a legtöbb területen a humán és műszaki infrastruktúra jelenlegi helyzetében mese. A kapcsolatokkal rendelkező idősebb kutatók és az indulók között hatalmas űr alakult ki. A naprakész tudáshoz szükséges feltételek tekintetében is óriási a hiány. Az egyetemi oktatási feladatok és a kutatási törekvések összehangolása a legtöbb területen lehetetlen. A feldolgozóiparról elmondható, hogy jelentősek a hagyományai. Csakhogy az elég homályos körvonallal leírt néhány komolyabb beruházás mellett meghatározó a katasztrofális hanyatlás és a teljes kilátástalanság részben a munkaerő alkalmatlansága, részben a távol-keleti munkaerő olcsósága miatt. A magasabb feldolgozottságú tájjellegű termékek előállításának megszervezése, támogatása minimális. A régió kis- és középvállalkozásainak tőkeellátottsági problémáinál is súlyosabbak a piacon történő megjelenés és piacszerzés problémái. A logisztikai szolgáltatásokról elmondhatjuk, hogy fejlődtek. De megfeszülhetünk, ha azt akarjuk kitalálni, hogy miben állt ez a fejlődés. A természeti értékek viszonylagos érintetlensége értékként jelenhet meg. A viszonylagosság mértéke erősen rugalmas kell, hogy legyen, ha a rendkívül súlyos parlagfű-szennyezettség jelenségét eliminálni akarjuk. Az unikális természeti vonzerők nemzetközi versenyképessége, amelyet erősíteni szándékoztunk, jelenleg közel nulla.

19 Az idegenforgalmi fejlesztések átfogó és prioritások mentén rendezett formái még rejtőzködnek valahol. A gyógyhatású termálvizek körül rengeteg az ellentmondás, különösen a használt termálvíz elhelyezésének és tisztításának problémái miatt, de a gazdaságossági kérdések is tisztázatlanok. Rohamosan romlik az épített környezet minősége, a kulturális hagyományok egyéni mentési kísérletei alig kapnak támogatást. A térségben a népi kultúra egyetlen területe sem kap a pusztulást érdemben lassító támogatást. Fantáziagazdagságra utal az a kijelentés, hogy a kialakultak a multifunkcionális és diverzifikált mezőgazdaság kialakításának feltételei. Ha léteznek, talán arra várnak, hogy a majdani külföldi tulajdonosok éljenek e feltételekkel? A globális éghajlatváltozásra történő felkészülés a gazdálkodás minden szektorára kiterjedő feladat. De erről egyetlen szó nem esik. Véleményem szerint a regionalizálás mai gyakorlata elsősorban a helyi szuverenitás gyengítésére szolgál. Nem pedig a régiók versenyképességének, a hátrányos helyzetűek felzárkózásának elősegítésére. Kedves álom annak az egyetemi hallgatónak a patchwork modellje (Oncsik, 2006), amely szerint a régiók kistérségei saját zászlóikkal és gazdasági-politikai autonómiáikkal szövődnek egymáshoz, mint megannyi Andorra és Liechtenstein. De lehet-e minden kistérség adóparadicsom, ahol országok vagyona csorog át magántrezorokba? Ahogyan a középkorban a kolostorok autonómiája képes volt túlélési és kultúraépítő erővé válni a járványoktól és rablóhordáktól tönkretett térségekben, ma is csupán a kistelepülések önállósága, ottfelejtettsége óvhat meg esetenként és valamennyire a kultúrájában, életmódjában, gondolkodásmódjában tönkretett fejlett világ önmagát fékezni képtelen pusztításaitól. A kicsik szövetkezése [ ] a veszteseknek szánt tanmese, amely idő- és térvesztésre kényszerít. A szeparálódásról, elkülönülésről nem bizonyítható, hogy eredendően és automatikusan az egymást nem ismerők közötti konfliktusok erősödéséhez vezet. A szembetűnően eltérő érdekérvényesítés és eltérő hatalmi jogosítványok tapasztalata csak a hierarchiák fontosságát önkényesen leértékelő hiedelemrendszer uralma alatt ébreszt feloldhatatlan feszültségeket. A multi-gazdaság és logisztikai gépezete ismeri a hadi stratégiák eszköztárát. De ahogyan a kései Római Birodalomban alig akadt hadra fogható alak, a multilogisztikának is szembe kell néznie azzal, hogy egyre kevesebben vállalnak felelősséget, kockázatokat. Amikor fiataljaink nagy többsége az alkalmas vezetőket hiányolja, tulajdonképpen arra is utal, hogy a felelősségvállalást másoktól várja. Személytelen gépezetekben nem kíván személyes kockázatot vállalni. Erősen él az az elgondolás, hogy a szorgos kicsik szövetkezve sokra viszik. A kicsik szövetkezése azonban a veszteseknek szánt tanmese, multipókháló, amely időés térvesztésre kényszerít. Nem véletlen a klaszterépítés erőteljes támogatása az EU támogatási rendszerében. Hiszen a kooperációs kényszerek keretében vegetáló gazdálkodás, az autonómiák önként vállalt korlátozása a multigazdaság stabilizálója. A Római Klub első jelentését összefoglaló Pecceinek tulajdonítják azt a megjegyzést, hogy minden bűnök között a legszörnyűbbeket éppen az önállóság nevében követték el, a beavatkozás útját eltorlaszolja a szuverenitás tabuja. Csakhogy ez a tabu legfeljebb hivatkozási alap lehetett a költséges és túl kockázatos beavatkozások elkerülésére, és a szuverenitás semmibevételét megengedi ott, ahol az jövedelmezőbb. Tragikomikus, ha a világmentő Peccei szavai erősíthetik a települési és ország-autonómiákat romboló regionalizáció semmibe menetelését. Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (2002): Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Koncepció Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (2006): Intézkedési és tevékenységi terv az Észak-alföldi Régió as stratégiai programjához. Egyeztetési munkaanyag. Fleck, L. Entstehung und Entwicklung einer Wissenschaftlichen Tatsache. Schwabe, Basel, 2. kiad.: Suhrkamp, Frankfurt am Main, ÉARFÜ (2006): A régióké a jövő. Decentralizáció nélkül nincs kiegyenlítődés. Hajdú-bihari Napló, május 4., 10. Oncsik Attila (2006): Patchwork made in EU (avagy apróságok nagysága). Kézirat, Szarvas-Debrecen. DISPUTA Főtér

20 Cselenyák Imre DISPUTA Macskakő 20 Nem történt semmi Menjünk a Sörpatikába! mondja Editke. Az most itt a legfrankóbb hely! Miért ne, Editke van itthon, nyilván tudja, hová vigyen, különben én kértem arra, hogy üljünk be egy jó csehóba, meg kell bízzam tehát benne. Fakkok vannak a sörözőben, mint általában az ilyen helyeken, mert az ilyen helyek hasonlítanak egymásra Szentgotthárdtól Tiszabecsig, lóistállónak is megtenné, ha kiszednék az asztalokat, s helyébe abrakos jászlakat helyeznének. Ott ül két haverom, menjünk oda! mondja Editke. Felőlem, nekem egál, ismerőst nem látok, tán jobb is, megismerek két srácot, akikhez még nem volt szerencsém, úgy egyébiránt izgalmas dolog ismerkedni. Az unokabátyám! mutat be Editke, miközben oldalazva préseljük magunkat befelé a rögzített asztal mellett. Zenész meg írni is szokott. Nem láttátok múltkor a tévében? A fiúk meglepetten bámulnak rám, megvonják a vállukat, láthatólag csöppet sem örvendenek híres társaságomnak. Oly mindegy, már elhelyezkedtünk, lesunyom a szemem, laposan pislogok, jelzem, nem muszáj velem beszélgetniük, ha nincs hozzá hangulatuk. Jön a pincér, kriglisörfélunicum kóla, megy a pincér. Mit csináltok? kérdi Editke a srácokat. Mármint hol, mit csinálunk? Hát úgy egyébként. Úgy egyébként semmit, de most éppen piálunk, ha nem látnád. Édesdeden kacagok, hadd lássák, milyen belevaló fickó vagyok. Megjön az ital, végre Editke mindenképpen beszéltetni akar, mert Editke roppantmód szereti, ha én jártatom a számat, az a rögeszméje, hogy rendkívülinek tüntessen fel, kell velem dicsekedni, mindenkivel el akarja hitetni, hogy különleges pali vagyok, kivételes képességű nagy művész, aki lélegzik és mozog, essen hasra előttem. Imike, meséld el, mikor a Petőfi csarnokban fölléptél a Kontinens együttessel! Vagy azt, amikor a rádió nyolcas stúdiójában kapásból fölénekelted a Kollégium című számodat! Azt is meséld el, Imike, mit vágtál annak az újságírónak a képébe, aki lebecsmérelte a dalszövegedet! Erről ugyan nem, de két korsó után hajlandó vagyok fecsegni a fociról, a nőkről, az élet szépségéről. Remek téma, telibe trafálom vele azonos nemű asztaltársaim ízlését, akik már vigyorogni is hajlandók rám, s kegyesen megengedik, hogy fizessek nekik egy rundót. Ravaszul a nevükön szólítom őket, tudom Napóleontól, milyen hatást gyakorol ez az apró figyelmesség az emberre, szerencsére nincs nehéz dolgom, mindkét cimborát Pistának hívják. Editke szeme rajtam függ, lesi a szavaimat, aranylón mosolyog a sör, cigarettára gyújtok, fújom a füstöt az állott légtérbe. A női alkatot elsősorban az altája határozza meg, keskeny derék és gömbölyű csípő nélkül egy nő se mondható csinosnak, a mell, a láb csak ezután jöhet számításba Egy ízben Freiburgban kiélt, koros kurvával táncoltam, azt a szemit, megfogtam a derekát, vastag volt és folyós, mint az olvasztott vaj, a hányinger kerülgetett. A Pisták látszólag szórakozottan hallgatnak, ám rejtett tudatuk mélyén honol az ismeretlen. Figyelj, Imike! súgja az unokatestvérem. Aki most bejött, Göreb, a környék legveszélyesebb bűnözője. Nemrég szabadult, vigyázni kell vele nagyon. Mit nekem Göreb, kedvem rózsás, nyakalom a sört, nyelem a füstöt. az alkotás, gyerekek, az alkotás öröme élteti az embert, mozgatja a világot, no meg a szex, a szex, ahogyan Moravia mondotta, a szex nem csupán a gyönyör előidézője, de becsvágyunk, életfelfogásunk legfőbb alakítója s mindezekre, hébe-hóba egy mértéktelen zabálás, higgyétek el, megtaláltuk az élet mámoros oldalát! A piát kihagytad véli Pista, s megjegyzése megakasztja logikám pergését, a csudába felejtettem ki, helyette az észre apellálok. Az ész, öregem, az ész hatalom! Ha minden kötél szakad, az ész még segíthet rajtunk! Az okosnak nyert ügye van a bunkóval szemben! Na nem úgy van az, mert ha mondjuk a bunkó oldalán van a nyers erő, pofán vág oszt leshetsz! De nem vág pofán, mert ledumálom a színről, érted, gógyival szívom ki belőle az állati energiát, kushadt kutyát, fogatlan oroszlánt csinálok belőle! Erre senki nem szól, mégis tisztán érzem, a levegőbe van valahogy, egy szavamnak sincs hitele. A torkom sörcsatorna ki a francnak néztek?! Dologtalan kényes ficsúrnak, kinek minden az ölébe hullott, s ki nem átall gúnyt űzni a normális emberekből? Nem értetik? Én úgy vagyok, aki vagyok, hogy közben olyan akarok maradni, mint ti! A klotyó mocskos, büdös, állok a piszoár előtt, hosszan csorgatok, legalább másfél kilóval leszek könnyebb, jólesik ez a súlycsökkenés, a bensőmre is kihat. Az élet, akár a húgy elfolyik, minden elfolyik; ro-