Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Átírás

1 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2

3 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A Tapolcai kistérség társadalmi és gazdasági elemzése Belső konzulens: Külső konzulens: Kárászné Dr. Rácz Lídia Főiskolai docens Zsirai Ilona terület- és vidékfejlesztési menedzser Pócza Sándor Balázs Nappali tagozat Gazdálkodási és menedzsment szak Vállalkozásszervező szakirány

4 NYILATKOZAT Alulírott Pócza Sándor Balázs büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Zalaegerszeg, május 20. hallgató aláírása 2

5 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az Európai Unió regionális politikája és a kistérségi rendszer Európai Unió regionális politikája A regionális politika finanszírozása A tervezési statisztikai régiók Magyarországi kistérségi rendszer A statisztikai kistérségek funkciói A Tapolcai kistérség társadalmi elemzése A Tapolcai kistérség bemutatása A kistérség népességének alakulása A népesség megoszlása, korösszetétele A térség iskolázottsága A kistérség lakosságának jövőképe A térség gazdasági elemzése A kistérség infrastrukturális helyzete A térség közlekedési kapcsolatai Foglalkoztatottság és munkanélküliség A munkaerő összetétele és jellemzői Gazdasági társaságok helyzete a térségben A Tapolcai kistérség SWOT analízise Problémafa felállítása Célfa meghatározása Kérdőíves kutatás A módszer leírása Eredmények kiértékelése Összefoglalás, javaslataim Felhasznált irodalom Mellékletek

6 1. Bevezetés Magyarországon az utóbbi évtizedekben többször kísérelték meg a közigazgatási rendszer átalakítását. A legutóbbi változtatás eredményeként létrehozták a statisztikai kistérségeket koordináló, és elsődlegesen területfejlesztési célt szolgáló kistérségi többcélú társulásokat. Ezen szervezeti egységek létrehozásával egy területileg centralizált közigazgatási egységet alakítottak ki. Az állam a többcélú társulások kialakításával összefogásra késztette az önkormányzatokat. Az összefogás célja egyértelműen a közigazgatási feladatok gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása. A Tapolcai kistérség a Közép-Dunántúli Régióban, azon belül Veszprém megye dél-nyugati csücskében található. A térségben az aprófalvas településszerkezet miatt kiemelt fontossága van a kistérségi összefogásnak. Az egyes közigazgatási feladatok térségen belüli, központosított ellátásával, az önkormányzatok működését nagyban megkönnyítik. Dolgozatom célja, a Tapolcai kistérség gazdasági és társadalmi viszonyainak feltérképezése. Elemzésemet megelőzően visszanyúlok az Európai Unió regionális politikáján keresztül, a magyarországi kistérségi rendszer kialakításáig. Mint azt korábban említettem, a kistérségek elsődlegesen területfejlesztési céllal jöttek létre. Az Unió az e fajta törekvéseket támogatva, a különböző strukturális alapjai segítségével, jelentős forrásokat bocsát rendelkezésre, a területfejlesztési célok megvalósítására. Végül bemutatom az Európai Unió területi besorolásához alkalmazkodó tervezési statisztikai régiók rendszerét. A Tapolcai kistérség lakossága a XX. század végéig folyamatosan növekedett. Az ezt követő időszakban egy erős stagnálás, majd fokozatosan erősödő népesség csökkenés jellemezte a térséget. Ez a kedvezőtlen demográfiai jelenség nem csupán a térségre jellemző. Az egész magyar társadalom ezzel a problémával küzd. Társadalmi elemzésemben arra keresem a választ, hogy milyen okok vezethettek ehhez a csökkenéshez, és a népesség elöregedéséhez. Ehhez kapcsoltam a népesség megoszlásának és korösszetételének vizsgálatát. A statisztikai eredmények, és a jelenlegi társadalmi viszonyok elemzésének segítségével, meghatároztam a térség társadalmi jövőképét. 4

7 A kistérség kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik. A kedvező adottságok mellé, azonban nem társul megfelelő színvonalú infrastruktúra. Dolgozatomban bemutatom a térség gazdaságilag gyenge pontjait, és azokat a lehetőségeket, amelyek a fejlődést szolgálhatják. Az infrastruktúrán belül nagyon fontos a közlekedési hálózat fejlettsége. Ha egy térség fejlett közlekedési infrastruktúrával és kapcsolatokkal rendelkezik, hatékonyabban tud a gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódni. Egy területi egység vizsgálatakor fontos a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok elemzése. A Tapolcai kistérség munkanélküliségi viszonyaiban, komoly problémát jelent a szezonális foglalkoztatás jelensége. A térség nagy hányada a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található. Elemzésem kiterjed arra is, hogy a természetvédelmi területek szigorú szabályozás mellett, hogyan is alakul a vállalkozások helyzete a kistérségben. A gazdasági elemezésem utolsó részében elvégzem a térség SWOT analízisét, és ehhez kapcsolódóan felállítom a problémafát és meghatározom a célfát. Végül bemutatom, az általam készített kérdőíves kutatás eredményét, mely a kistérség demográfiai jellemzőinek feltérképezésére és az emberek kistérséghez való viszonyának illetve a kistérségről alkotott véleményének vizsgálatára irányult. A kérdőívemet mind statisztikai módszerek segítségével, mind szövegesen kielemeztem. 5

8 2. Az Európai Unió regionális politikája és a kistérségi rendszer 1 Az Európai Közösségeket létrehozó szerződés 158. cikke előírja, hogy a gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése céljából, csökkentenie kell a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket, és a kedvezőtlen helyzetű régiók vagy szigetek elmaradottságát. Az Európai Unió regionális politikájának célkitűzése tehát, hogy a 27 tagállam 271 régiója között fennálló gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket megszüntesse. A XXI. században az Európa előtt álló egyik legfontosabb kihívás az integráció, amely azt hivatott szolgálni, hogy erősítse a területi és társadalmi kohéziót, csökkentse a regionális különbségeket, miközben fokozza az Unió versenyképességét. A regionális különbségek mérséklésére való törekvés ugyanakkor együtt ját a szubszidiaritás elvének érvényesülésével, amely szerint a nemzeti kormányzati szint funkciói átrendeződnek, egyre több döntési jogosítványt az állampolgárokhoz legközelebb eső szintre helyeznek. Ezáltal a regionális törekvések eredményessége hozzájárul a demokratikus kormányzás megteremtéséhez és kiszélesítéséhez is. Mindez egyidejűleg azt jelenti, hogy az Európai Unió regionális politikája az egyik legátfogóbb, minden működési szintet felölelő politika. A regionális politika hatékonysága és az Európai Unió célzott regionális finanszírozásának érdekében egy Európában egységes terület-beosztási rendszert vezettek be, amelyhez hazánk már az 1990-es évek közepétől területrendezési és területfejlesztési törvényeivel megpróbált alkalmazkodni. Ennek eredményeképpen Magyarország területét 7 tervezési statisztikai régióra osztották fel. Költségvetési ciklusonként az uniós támogatások több mint 75%-át regionális szinten osztották szét. Egyrészt az uniós források hatékony felhasználása, másrészt a közfeladatok szakszerűbb és gazdaságosabb ellátása érdekében létrehozták a statisztikai kistérségek rendszerét, amelyből mára 175 található hazánkban Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája 2. átdolgozott kiadás, Budapest: AULA kiadó

9 2. 1. Az Európai Unió regionális politikája 2 A regionális politika alapegysége a régió, amely fogalom alatt az egyedi sajátosságokat felmutató, közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értjük. A regionális politika a pénzügyi szolidaritás eszköze, valamint a kohézió és a gazdasági integráció mozgatórugója. A szolidaritás a legszegényebb uniós polgárok és térségek számára kézzelfogható előnyöket biztosít, a kohéziós politika pedig arra az alapelvre épül, miszerint azzal mindenki jól jár, ha csökkennek a különbségek a gazdagabb és szegényebb régiók jövedelme és lakóik jóléte között. A jólét terén elég nagy eltérések tapasztalhatók az uniós tagállamok között éppúgy, mint a tagállamokon belül. Az egy főre jutó bruttó hazai termékben kifejezett jólét tekintetében az uniós listát három város, Brüsszel, Hamburg és London vezeti. Az Európai Unió országai közül Luxemburg áll az első helyen. Ez a kis tagállam több mint hétszer gazdagabb a közösség legszegényebb és legfiatalabb két tagországánál, Romániánál és Bulgáriánál. Ha az uniós tagság által generált fejlődés egy határozott és célirányos regionális politikával párosul, az eredmény nem marad el. Különösen bíztató lehet Írország példája: 1973-ban, amikor a tagországok sorába lépett, GDP-je az uniós átlag 64%-a volt, ma viszont a legmagasabbak közé tartozik az EU-ban. A regionális politika egyik legfontosabb célkitűzését napjainkban az jelenti, hogy a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott új tagországok lakosságának életszínvonala a lehető leggyorsabban felzárkózzon az uniós átlaghoz, és ez által csökkenjen a regionális egyenlőtlenség. A regionális egyenlőtlenségek számos okra vezethetők vissza. Lemaradhatnak a fejlődésben a földrajzilag elzárt és ezért tartósan hátrányos helyzetű területek, valamint egyenlőtlenségeket idézhetnek elő az újabb keletű társadalmi és gazdasági változások is. Azonban nem ritka, hogy ezen tényezők egyszerre vannak jelen az adott területen. E kedvezőtlen tényezők hatása szociális téren is megmutatkozik. Az elmaradott térségeket gyakran jellemzi alacsony színvonalú oktatás, magasabb munkanélküliség és korszerűtlen infrastruktúra. Néhány tagállam esetében ez a lemaradás részben a korábbi tervgazdálkodásnak köszönhető. 2 Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája 2. átdolgozott kiadás, Budapest: AULA kiadó 2002, Magyar Köztársaság Minisztériuma - Régiók Európája, az Európai Unió regionális politikája:

10 Az Európai Unió az új tagállamok csatlakozására tekintettel átszervezte és átcsoportosította a regionális kiadásait. A 2007 és 2013 közötti időszakban az Unió költségvetésének 36%-át fordítja a regionális politika céljaira. A hétéves ciklus során ez összesen 308 milliárd eurós kiadást jelent. A pénz elsősorban három célkitűzés megvalósítását, a konvergencia, a versenyképesség és az együttműködés javítását szolgálja majd. E három területet az unió kohéziós politikája tartja össze. Prioritást élveznek a közép- és kelet-európai tagországok, valamint a többi tagállam hátrányos helyzetű régiói. A 2007-től 2013-ig tartó időszak során a támogatások 51%-át a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok kapják majd, annak ellenére, hogy lakosságuk az EU összlakosságának kevesebb, mint egynegyedét teszi ki. 1. ábra: Az Európai Unió regionális támogatásának megoszlása a tagországok között Ciprus 2. Csehország 49% 0,3% 8% 1% 19% 1% 3. Észtország 4. Lengyelország 5. Lettország 6. Litvánia 7. Magyarország 6% 2% 1% 0,3% 3% 2% 7% 8. Málta 9. Szlovákia 10. Szlovénia 11. Bulgária 12. Románia 13. Többi ország Forrás: Saját szerkesztés, a adatai alapján A regionális politika finanszírozása 3 A regionális politika finanszírozása a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból történik. Az alapokat nem egy időben hozták létre, működésüket először az 1988-as reformmal koordinálták. A Strukturális Alapokhoz tartozik az Európai Kengyel Ákos: Kohézió és finanszírozás: Az Európai Unió regionális politikája és költségvetése, Budapest: Akadémia Kiadó 2008 Zeiler Júlia: Régiók és támogatások az Európai Unióban, Budapest: SALDO

11 Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Része és a Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) az általános infrastruktúra és az innováció fejlesztését, valamint a beruházások ösztönzését célzó programok részére nyújt támogatást. Az ERFA által biztosított forrásokat a legszegényebb uniós régiók vehetik igénybe, tagállami hovatartozástól függetlenül. Az Európai Szociális Alap (ESZA) szakképzési projektek és más, foglalkoztatás támogatási és munkahelyteremtő programok részére nyújt finanszírozást. Az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz hasonlóan mindegyik tagállam pályázhat az alap által biztosított forrásokra. A mezőgazdaság fejlesztése, támogatási rendszerének átalakítása, a vidéki térségek felzárkóztatása és fejlesztése érdekében hozták létre az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA). Az alap működtetése a közös agrárpolitika megvalósítását szolgálja. Az Alapból finanszírozza az Unió a mezőgazdaság területén dolgozók átképzését, más szektorban való elhelyezkedését, nyugdíjba vonulását, ezzel segítve elő a mezőgazdaságból élők számának csökkentését, a hatékonyság és termelékenység növelését. A támogatás körébe tartozik a birtokrendszer kiépítésének elősegítése, a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése, a mezőgazdasághoz és vidékfejlesztéshez kapcsolódó marketingtevékenység javítása, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeként erdőállomány újratelepítése, ésszerű erdőgazdálkodás megvalósítása. Az Unió költségvetésének 15%-át fordítják a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére. Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (FIFG) létrehozását a közösség vizeinek halállomány fogyása indokolta. Mivel nem volt megfelelő szabályozás a halászat területén, nem határoztak meg halászati kvótákat, ezért bekövetkezett a halállomány csökkenése, a halászat területén tevékenykedők elszegényedése. Az alap célja a halállomány újratelepítése, és versenyképes vállalatok létrehozásának segítése, az ágazat termékminőségének javítása, a halászati termékek népszerűsítését, értékesítését, piacszerzését célzó marketingtevékenység fejlesztése. A Kohéziós Alap a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra javítására, valamint a megújuló energiafelhasználás fejlesztésére irányuló projektek költségeit hivatott fedezni. Az alap forrásaiból kizárólag azok a tagállamok 9

12 részesülhetnek, amelyek esetében a lakosság életszínvonala nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Az Európai Unió arra törekszik, hogy a regionális politika a lisszaboni menetrenddel teljesen összhangban a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás célját szolgálja. Ennek érdekében vonzóbbá kívánja tenni az országokat a régiók és a befektetők számára. Ebből a célból támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek révén az országok és régiók könnyebben megközelíthetővé válnak, minőségi szolgáltatásokat biztosítanak és óvják a környezeti erőforrásaikat. Valamint az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése révén ösztönzi az innovációt, a vállalkozói tevékenységet és a tudásalapú gazdaság térnyerését A tervezési statisztikai régiók 4 Magyarországon a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény alapján, az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítésére, több megye területére kiterjedően kialakításra került a tervezésistatisztikai régiók rendszere, amelyet az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 35/1998. (III.20.) országgyűlési határozat rögzített, s a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosításáról szóló évi XCII. törvény erősít meg. Magyarország Uniós csatlakozásának előkészítése során létre kellett hozni egy olyan hierarchikus terület-beosztási rendszert, amely felépítésében megfelel az Európai Unió rendszerének, vagyis a NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques azaz Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája) rendszer követelményeinek. Ez egy ötfokozatú hierarchikus, egymásra épülő rendszer, amelynek első három szintje a regionális, további két szintje a lokális fokozatokat jelenti. A rendszer magyarországi átformálása során nem éltünk a nagyrégiók kialakításának lehetőségével, tehát az első szintet az ország egésze jelenti. Az uniós fejlesztési támogatások szempontjából

13 kiemelkedő fontosságú a második szint, a tulajdonképpeni régió, ez nálunk a 7 tervezési-statisztikai régiót jelenti. Ezt a régióbeosztást a csatlakozási tárgyalások keretében Magyarország hivatalosan és véglegesen bejelentette, az Európai Unió pedig a követelményeknek megfelelőnek minősítette és elfogadta. 2. ábra: Magyarország tervezési-statisztikai régiói Forrás: A harmadik szint az ország 20 közigazgatási egysége (a főváros és a 19 megye). A NUTS rendszerben a negyedik szintet a 175 területfejlesztési-statisztikai kistérség, az ötödiket pedig a 3152 település jelenti Magyarországi kistérségi rendszer 5 Napjaink szakirodalmában a kistérség fogalmának és a közigazgatásban betöltött funkciójának meghatározása változatos képet mutat. A kistérség földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató, egy vagy esetleg több központra

14 szerveződő településcsoport, amely a tagtelepülések között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását. 6 Itt történik a kistérségben élők mindennapi szükségleteinek kielégítése, valamint lehetőség van, a szubszidiaritás elvének megfelelően - mely szerint minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni - terveket dolgozhat ki, megvalósíthatja őket, hozzájárulva a térség hosszú távú, fenntartható fejlődéséhez. Magyarország kistérségi rendszerének kialakítása, működése, és fejlődése elválaszthatatlan a területfejlesztéstől. Ma Magyarországon több mint 3000 önkormányzat működik. Kezdettől nyilvánvaló volt, hogy elengedhetetlen az együttműködés az önkormányzatok között annak érdekében, hogy jobb minőségű és olcsóbb közszolgáltatásokat tudjanak biztosítani, hogy ez által az igazgatási feladatellátásuk szakszerűbb legyen. A hatékonyabb területfejlesztés, a források eredményes lehívása is szükségessé teszi az együttműködést. A magyar közigazgatás történetében több olyan területiséghez kötődő szabályozás, térségek szintjére épülő igazgatási egység jelent meg, mely hasonló a jelenlegi kistérségi rendszerhez. A rendszerváltást követő években a piacgazdaságra való áttérés nagy feladatokat hárított a közigazgatási struktúra átalakítására, amelynek egyik legfontosabb eredménye az évi LXV. Önkormányzati Törvény. Minden település jogosult lett saját képviselőtestületet és polgármestert választani, azaz minden települések önálló önkormányzattá vált. Az önkormányzatok alkotmányos jogként kapták meg a lehetőséget községük közigazgatásának, fejlesztésének, helyi társadalmának megszervezésére. Az önkormányzati rendszer szétaprózottságának és az Európai Uniós csatlakozás lehetőségének hatására előtérbe került a kistérségi gondolkodás. A Központi Statisztikai Hivatal szerinti statisztikai kistérségi rendszer bevezetésére 1994-től került sor, ekkor 138 kistérséget alakítottak ki, amelyek földrajzilag is összefüggőek, valamint funkcionális feladataik megosztása révén is kapcsolódnak évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 12

15 egymáshoz. Az évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről már stabil jogi hátteret biztosított az újfajta regionális politika intézményrendszerének kialakításához. A törvény a támogatásra javasolt térségek meghatározásánál és lehatárolásánál az EU regionális támogatási prioritásait, azok kritériumrendszerét, valamint a Unió egységes terület-beosztási rendszerének elveit követte, figyelembe véve a hazai sajátosságokat. A statisztikai kistérségi rendszert a következőkben többször módosították, a legutolsó módosítás 2007-ben történt, ekkor hozták létra a évi CVII. törvényt amely a évi CVII. törvény módosítása. Ennek értelmében 175 kistérséget hoztak 3. ábra: Magyarországi kistérségek rendszere Forrás: A statisztikai kistérségek funkciói 7 A kistérségi intézménynek kell érvényre juttatnia, azokat a lokális érdekeket, amelyek a gazdasági-társadalmi és területi egyenlőtlenségekből adódnak, a kistérségnek kell alulról építkezve a területfejlesztési célkitűzéseket meghatározni és az egyes programokat koordinálni Dr. Németh Jenő: A kistérségi közigazgatás és a közszolgáltatás intézményrendszere (részanyag): kistérség funkciói irodalom,

16 A kistérségi közigazgatási rendszernek három funkcionális feladatnak kell megfelelnie: 1. Közszolgáltatási funkció 2. Egyes államigazgatási feladatok ellátása 3. Területfejlesztési funkció A közszolgáltatási funkció ellátása során fontos, hogy az önkormányzatok megőrizzék önállóságukat, úgy hogy közben a gazdasági hatékonyságukat fokozzák. Ennek egyik legjobb módja, ha a térségi szemléletet igénylő önkormányzati feladatokat, a kistérségek látják el. Ilyen feladat lehet például a környezetvédelem, az utak fenntartása, a hulladékkezelés, a szennyvízelvezetés és tisztítás vagy az oktatás és az egészségügy egyes elemei. A második funkcionális feladat az egyes államigazgatási feladatok ellátása. A jelenlegi rendszerben a körzetközponti jegyző látja el a speciális szakértelmet igénylő okmányirodai, gyámügyi és építéshatósági hatásköröket. E területen az illetékességi területek egyre inkább harmonizáltak, de újabb feladatkörök tekintetében (pl. szabálysértés, végrehajtás) is felmerül a körzetközponti feladatellátás igénye. Ez feltétlenül előrevetíti, hogy államigazgatási szempontból a kistérség legyen a speciális szakértelmet igénylő első fokú hatósági ügyintézési szint. A harmadik ilyen kistérségi funkció a területfejlesztés, melynek szerepe az uniós csatlakozás után még inkább felértékelődött. Fontos volt, hogy az unió által területfejlesztésre elkülönített forrásból hazánk is a lehető legnagyobb mértékben részesüljön. Az évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény évi módosítása szerint, azokban a kistérségekben, ahol nem alakult többcélú társulás, ott a Közigazgatási Hivatal a törvény erejénél fogva megalakította a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, mely a kistérség teljes területén az összes település bevonásával működő, a területfejlesztési feladatok összehangolását végző szervezet. A többcélú társulások mindegyikének része a területfejlesztési feladatok ellátása is az összes önkormányzatra vonatkozóan. Ezekben a kistérségekben a többcélú társulás látja el a kistérségi fejlesztési tanács feladatát. Ez bizonyítja, a magyar állam azon törekvéseit, hogy a területfejlesztésnek minden esetben kiemelt feladatnak kell lenni a kistérségek életében. 14

17 3. A Tapolcai kistérség társadalmi elemzése 8 A Közép-dunántúli régió a Dunántúl középső részén helyezkedik el, km2-nyi területen. Itt él az ország lakosságának 11 százaléka, több mint 1.1 millió fő. Magyarország történelmi központjában, három megyét felölelve terül el a régió; Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye, mely területen 27 kistérség működik. A régió természeti adottságai, település-szerkezete, gazdasági környezete kölcsönösen hatnak az itt élők életkörülményeire. Egy-egy régióra vagy megyére jellemző gazdasági, társadalmi, infrastrukturális körülmények nagyon eltérőek lehetnek. A Tapolcai kistérség gyakorlatilag a Balaton felvidék 33 települését foglalja magában. A térség központja Tapolca város, amely a legnépesebb település is egyben. Fejlettségi szintet tekintve a fejlett kistérségek közé sorolnám. A Tapolcai kistérség is, mint minden hasonló statisztikai egység, vagy akár az egész ország, komoly népesség csökkenési, elöregedési problémákkal küzd. Magyarország népessége december 1-jén 9 millió 966 ezer fő volt, ami 232 ezer fővel kevesebb, mint a legutóbbi, 2001-es népszámláláskor. Megyei szinten a népesség február 1-jén 376 ezer fő volt, a negatív demográfiai folyamatoknak köszönhetően 2010-re ez az érték 16 ezerrel csökkent. Ez körülbelül egy Tapolca méretű kisváros kihalásával egyenértékű. A Veszprém megyei kistérségek között, a különböző demográfiai jellemzőket vizsgálva a Tapolcai kistérség a legutolsó helyet foglalja el. Az egész térségre jellemző a népesség erőteljes fogyása. Ennek elsődleges okai az alacsony és csökkenő születési arány, valamint az európai átlagot jóval meghaladó halálozási ráta A Tapolcai kistérség bemutatása 9 A Közép-dunántúli régió nyugati-délnyugati végeit jelenti a Tapolcai kistérség. Területe 540 km2, lakosainak száma fő. Területe rendkívül változatos: nagyjából egyenlő arányban osztozik területén a déli Bakony, a Balaton-felvidék (Káli-medence) és a Tapolcai-medence. A Déli-Bakony túlnyomórészt erdős, aprófalvas vidék, a Balaton-felvidék idegenforgalmi-szőlőtermő terület, csakúgy, mint az országszerte Tapolcai kistérség gazdasági és területfejlesztési programja

18 ismert és a bazaltsapkájukkal az egykori felszín magasságáról tanúskodó tanúhegyeket felvonultató Tapolcai-medence. A kistérség viszonylag ritkán lakott. Népsűrűsége: 64 fő/km2. A térség településhálózatát egyrészt a természeti feltételek, másrészt a történelmi fejlődés határozta meg. A kistérség 33 települést foglal magában, ezek közül a legnagyobb lakosságszámú Tapolca város ( fő), a legkisebb Salföld (54 fő). 4. ábra: Tapolcai kistérség területi meghatározása Forrás: HISZI-MAP Kft. térképe alapján, saját szerkesztés Településszerkezetét tekintve aprófalvas, a települések 57 %-a 500 lakos alatti község. A települések átlagos népessége 1050 fő, az összes lakosság fő. A kistérség mind közúton, mind vasúton jól megközelíthető, a nyugati határszélről és Szombathelyről a 84-es, míg Budapest, Székesfehérvár, Veszprém irányából az M7-es a 71. sz. főközlekedési utakon. Vasúton a Budapest Celldömölk vonalon érhető el a Balaton-part illetve a térségközpont Tapolca. A Tapolca Keszthely vonal a szomszédos keszthelyi kistérséggel biztosít kapcsolatot. Az országos kerékpárút törzshálózat részét képező Balatoni kerékpárút a 71-es sz. főút mellett áthalad a kistérség területén is, tehát a kerékpáros kapcsolat is biztosított a szomszédos és távolabbi területekről. A kistérségen belül a települések aszfalt úton elérhetőek, amelyek minősége azonban sok kívánni valót hagy maga után. 5. ábra: Balatoni kerékpárút Forrás: dex/

19 Több zsáktelepülés található a területen, ami bizonyos esetekben hátrányt jelent a település számára. Az úthálózat minőségét ellensúlyozza, a festői szépségű táji környezet, az utazónak csodálatos látványban van része. Az úthálózat a forgalomterhelés mellett alkalmas kerékpárzásra, azonban a jelentős szintkülönbségek miatt, esetenként hegyi útvonalnak minősíthető inkább, mint túraútvonalnak. A szárazföldi megközelítés mellett a tervezési terület Balatonedericstől Révfülöpig tartó Balaton-parti szakasza három üzemelő, közforgalmú hajókikötővel (Révfülöp, Badacsony, Szigliget) és három vitorlás kikötővel (Ábrahámhegy, Badacsony, Szigliget) is rendelkezik. A kistérség társadalmi, gazdasági környezetének állapotában meghatározó szerepet játszik a mezőgazdaság és az erre épülő feldolgozóipar. A környezet és a hagyományok elsősorban a szőlőtermesztés és borászat, az állattenyésztés és az ezt megalapozó takarmánytermesztés, valamint az erdő- és vadgazdálkodás fejlesztését indokolja. A tapolcai kistérségben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az építőipar, a mezőgazdaság és a szállítás, raktározás, távközlés, posta területén tevékenykedő vállalkozások ezer főre jutó értéke magasabb az országos átlagnál, vagyis ezekben a gazdasági ágakban a térség, vállalkozásokkal jól ellátott. A kistérség területe a Balaton északi partjától nyúlik el a Bakony hegységig, és a Dunántúli középhegység részét képezi. A terület igen változatos, kiemelkedő természeti, táji értékekkel rendelkezik, amelyek nagy részét felöleli a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe. A változatosságot a kiterjedt fennsíkok, a Balatonfelvidéki vulkáni tanúhegyek, a hegyek között elénk táruló Káli és Tapolcai medencék biztosítják a kistérség belsejében. A déli részen található a Balaton, amelynek csodálatos, látványa szinte mindegyik felvidéki hegyről felbukkan, szerves részévé válva a tájnak. A kistérség egyedi építészeti értékekben gazdag, azonban a településeken található műemlékek, helyi védettségű építészeti értékek, templomok, várromok, vármaradványok, népi építészeti emlékek, régészeti leletek jelentőségüknél, hatókörüknél fogva, jelenlegi 4. ábra: Balaton felvidéki táj Forrás: /hu/borvidekek/balatonfelvidek formájukban nem jelentenek önálló vonzerőt - kivétel ez alól talán a szigligeti vár -, 17

20 Népesség alakulása (fő) azonban ezek az épületek egymás értékeit erősítve egyedi településképeket alkotnak, kivételes településesztétikai élményt nyújtva. A természeti, táji és építészeti értékek mellett a kulturális rendezvények, élmények biztosítása igen fontos a kistérség turisztikai értékesíthetősége szempontjából. Nagy értéke és mára már országos hatókörű vonzereje lett a kistérségnek a Művészetek 5. ábra: Művészetek Völgye fesztivál Forrás: D=1993&articleID=303970&ctag= articlelist&iid=1 völgye kulturális rendezvénysorozat, amelyik azon kívül, hogy országos ismertséget biztosított és biztosít a kistérségnek, jól példázza, hogy valamely helyi, egyedi kezdeményezés település szintű összefogás esetén hogyan válik kölcsönös előnyöket biztosító, nagy tömegeket vonzó rendezvénnyé. Általánosságban is elmondható, hogy erőssége a kistérségnek a kulturális, hagyományőrző rendezvények sokasága és sokszínűsége.(badacsonyi Borhetek, Gyulaffy napok stb.) 3.2. A kistérség népességének alakulása 10 A tapolcai kistérség, népességszáma alapján, a évi fővel a megyei kistérségi átlagtól 13 %-kal marad el. A kistérség népességének az elmúlt évtizedet is jellemző csökkenése az elmúlt években folytatódott ábra: A Tapolcai kistérség népességének alakulása Időszak (év) Forrás: saját szerkesztés, KSH adatai alapján 10 Tapolcai kistérség gazdasági és területfejlesztési programja, Tapolca, 2004 Veszprém megye statisztikai évkönyve 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, Veszprém: KSH 18

21 A lakónépesség száma között 6 %-kal, azaz 2210 fővel csökkent, ami jelentősnek mondható. A 33 település közül 5-ben nőtt, 2-ben nem változott a többi 26 településen csökkent a lakónépesség száma. (Lásd: 1. számú melléklet) Az 1000 lakosra jutó élve születések száma 2004-től folyamatosan csökkent, ez alól kivétel a 2006-os év, amikor ez nem változott ben ez az érték elérte a 8,4-et, ami 0,44-dal elmarad a megyei kistérségek átlagától. A belföldi vándorlási különbözet -1,8 és -13,9 között ingadozott, 1000 lakosra vetítve között -7,6. A megyei kistérségi átlag ebben az időszakban -1,895. Az adatokból látszik, hogy a Tapolcai kistérségben a megyei kistérségi átlaghoz képest sokkal rosszabb a belföldi vándorlási arány, melynek létrejöttében sok tényező játszott szerepet. Ezek közül a legszembetűnőbb a munkahelyek számának kedvezőtlen változása. A halálozási arány 2004-től kezdve folyamatosan emelkedett, 2009-ben ez az érték 1000 lakosra vetítve 13,06, ami a megyei és országos átlagot tekintve is kiugróan magas. Összességében kistérségi szinten a főbb népességi, népmozgalmi adatokról elmondható, hogy kiugró negatív eltérés tapasztalható a megyei vagy a többi kistérségi átlagtól. A kistérségi adatok tendenciája megegyezik a megyei vagy országos irányvonallal, azonban a számszerű adatokat tekintve jelentősen nagyobb az eltérés negatív irányba. A kistérség az egyes településeket vizsgálva, néhány települést kivéve egységes képet mutat. Jelentős eltérés a települések 85 %-ában nem tapasztalható. Az egy településre jutó évi 1051 fős átlagos népességszám a megye 9 kistérsége közül a második legkevesebb. Ennek oka a belföldi vándorlási különbözet erősen negatív értéke mellett, a népesség elöregedésére vezethető vissza. Az 5 növekvő népességű település közül 2-nél mondható jelentősnek, Hegymagason 6,25 %-os, Zalahalápon 6,61 %-os a népesség növekedése. Ez a növekedés nem a természetes szaporodás emelkedésével van összhangban, hanem inkább a városból kitelepült embereknek köszönhető. Ebben nagy szerepe volt a települések földrajzi elhelyezkedésének. Mind a két község Tapolcától, mindössze 5 km távolságra található évet megelőzően a kistérségben, többségben voltak a növekvő népességszámú települések, sőt a évig folyamatosan nőtt ezen községek száma ben 15 olyan település volt, amely a korábbi évekhez képest pozitív 19

22 korcsoportok népességstatisztikát produkált. Ez a pozitív irány a évig tartott re oda jutottunk, hogy 28 településen csökkent a lakónépesség száma a évi adatokhoz képest. Ez a csökkenő trend sajnos, a munkahelyek hiánya és a fiatalok elvándorlása miatt folytatódni, sőt erősödni fog A népesség megoszlása, korösszetétele 11 A kistérség középkorú népességének (40-49 év között) nagyobb aránya mellett jellemző még, hogy az év között népesség aránya is magasabb az országos megoszláshoz képest. Alacsonyabb viszont a népesség aránya a kistérségben a 0-14, 15-19, és a év közötti korosztályok tekintetében. Ezek ugyanolyan mértékben jelentkeznek a férfi-női oldalon egyaránt. A férfi-nő megoszlást tekintve az általános tendencia a következő: a fiatal generációk körében férfi többség van. Ennek kizárólag genetikai oka van, miszerint több férfi születik, mint nő. Ez év környékén kiegyenlítődik, majd az e feletti korosztályt tekintve a nők vannak többségben, ennek oka, hogy a nők élettartama hosszabb. Ettől a kistérség megoszlása némileg eltér ábra: A Tapolcai kistérség korösszetétele nők % férfiak % korcsoportok közötti %-os megoszlás Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján 11 A Közép-dunántúli régió társadalmi atlasza 2010, első kiadás, Közép Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

23 40 év felett valóban a nők vannak többségben, azonban érdekes, hogy a 0-14 éves korosztályt tekintve enyhe nőtöbbség tapasztalható, ami az országos megoszlástól eltér évesek között egyértelmű a férfitöbblet. A kor szerinti megoszlást szemléletesen mutatja be az úgynevezett öregedési index, mely az időskorú (65 év feletti) népesség fiatal népességhez (14 év alattiakhoz) viszonyított arányát mutatja. A csökkenő népességű, öregedő társadalmakban az üregkorúak aránya közel azonos a fiatalkorúak arányával, ennek mértékét mutatja az index. A kistérségben az index értéke jelentősen rosszabb, mint a regionális vagy országos érték. Az idősebb korszerkezet hatására a munkaképes korú lakosság aránya magasabb, mint az országos érték. 1. táblázat: A népesség kor szerinti megoszlása és az öregedési index értékei év között (%) év között (%) 65 év felett (%) Öregedési index Tapolcai kistérség 13,84 62,76 22,5 119,8% Veszprém megye ,56 22,48 119,3% Közép-Dunántúli Régió 14,47 63,82 21,71 110,4% Magyarország 14,75 62,76 22,5 112,6% Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés Az 1. táblázat adataiból látszik, hogy a Tapolcai kistérség az öregedési index tekintetében a legnagyobb értékkel rendelkezett a évben. A 65 év felettiek aránya megegyezik az országos eloszlással, de a 0-14 éves korosztály tekintetében a térség majdnem 1 %-kal rosszabb értéket produkált az országos aránynál, ez egyértelműen az alacsony születésszámnak köszönhető. Ezen tényezők együttes hatása eredményezte, hogy a térség öregedési indexe több mint 7 %-kal rosszabb az országosnál és közel 9 %- kal a regionális értéknél. A kistérség korösszetételében a korábbi évek kedvezőtlen tendenciái folytatódtak, miszerint egyre kevesebb gyerek születik valamint több a halálozások száma, ezáltal természetes fogyás jellemzi a lakosságot, amely hosszabb távon számottevő hatással lesz a térség népességszámának alakulására. 21

24 3. 3. A térség iskolázottsága 12 A különböző statisztikai adatokat vizsgálva, arra a következtetésre jutottam, hogy Magyarországon az elmúlt 10 évben folyamatosan növekedett a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya, és egyre kevesebben vannak, akiknek az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb a végzettségük. A Tapolcai kistérség iskolázottsága az országos trendet követi. Dolgozatomban igyekeztem a legfrissebb adatokkal dolgozni, de az iskolázottság volt az egyetlen olyan mutató, amelyből csak 2005-ös vagy annál korábbi adatok álltak rendelkezésemre ben a 7 éves és annál idősebb népességből azon emberek száma, akik az általános iskola első osztályát sem végezték el, nem érte el a 600 főt. Ugyanitt a lakosság közel 80 százaléka elvégezte, minimum az általános iskola 8. évfolyamát. Az ennél alacsonyabb iskolai végzettségű emberek jellemzően a 65 éves és annál idősebb korosztályból kerülnek ki. A legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya, 2001-ről 2005-re, több mint 20 százalékkal emelkedett. Ugyanebben az időszakban a felsőfokú végzettségűek aránya is jelentősen nőtt ben ez a szám közel 3000 főt jelentett. 8. ábra: A 7 éves és idősebb népességen belül az iskolai végzettségek megoszlása 34% 11% 48% 15% 89% 3% Az általános iskola első évfolyamát sem végezte el Az általános iskola 8 osztályát elvégezte Felsőfokú oklevéllel rendelkezik Felsőfokú oklevéllel nem rendelkezik Középiskolai érettségivel rendelkezik Egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezik Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés évi Mikrocenzus, 9. Iskolázottsági adatok, Budapest: Központi Statisztikai Hivatal

25 Összességében a térség iskolázottsági viszonyai megfelelőek, az országos és megyei irányvonalat követik A kistérség lakosságának jövőképe A jövőkép egy olyan vízió, amely reményeink szerint a kistérségre jellemző lesz év múlva. A jövőkép akkor jó, ha megfelelően bátor és előremutató célokat tartalmaz. A jelenlegi társadalmi viszonyokat látva azonban nehéz pozitív jövőképet kialakítani. A Tapolcai kistérség lakossága az elmúlt 10 évben közel 3000 fővel csökkent. Ennek oka a népesség fogyása mellett, az hogy a fiatalok elvándorolnak a térségből. A következő 15 évben, ha ez a tendencia folytatódik, a népesség fő alá fog csökkenni. A korösszetételt vizsgálva a munkaképes korú népesség (15-74 éves korosztály) aránya az elmúlt 5 évben folyamatosan emelkedett, melynek oka a nyugdíjasok számának növekedése és a fiatalok csökkenő tendenciája. A korösszetételben történt változások a népesség további jelentős csökkenését és elöregedését vetítik elő. Az elöregedő népességgel való törődés intézményesített formáit kell kialakítani a térségben, és át kell gondolni az önkormányzatok által működtetett intézmények hosszú távú együttműködésének formáit, kereteit. A fiatalok egyre csökkenő aránya előre vetíti, hogy a térség iskoláiban kevesebb lesz a tanulói létszám. Ennek hatására a következő 15 évben folytatódik a manapság is egyre gyakrabban felmerülő szakemberhiány. Ez nem csak társadalmi, hanem gazdasági szempontból is hatalmas visszaesést eredményez. Mivel a térségre nagyrészt a szezonális foglalkoztatás jellemző, ezért a fiatalok továbbra is a jobb megélhetést garantáló területekre fognak elvándorolni. Ahhoz, hogy pozitív jövőképet tudjunk kialakítani, a Tapolcai kistérségnek komoly gazdaságot és társadalmat fejlesztő stratégiát kell kidolgozni, mivel a megfelelő társadalmi jövőkép alapja egy biztos gazdasági háttér. Véleményem szerint olyan stratégia kell, melynek hatására a következő társadalmi változások következnek be: - csökkenjen a népességcsökkenés és az elszegényedés veszélye - új, helyi, hosszú távú munkahelyek jöjjenek létre, ezáltal csökkenjen a munkanélküliek aránya - növekedjen a fiatalok aránya, csökkenjen az elöregedés és kihalás veszélye 23

26 - növekedjen az általános műveltségi és szakképzettségi szint - javuljon a lakosság közérzete, erősödjön a közösségi magatartás 4. A térség gazdasági elemzése 13 A Tapolcai kistérség a XX. század végén nem tartozott az ország legfejlettebb kistérségei közé. Az évi XXI. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény lehetőséget adott arra, hogy a települések összefogjanak területfejlesztési elképzeléseik megvalósítására, amely a térség gazdasági fellendítésének alapját jelentette. Ennek érdekében létrehozták a Balaton-felvidéki Térségfejlesztési Társulást. A 2004-ben a területfejlesztési törvényt módosították, ennek értelmében minden kistérségnek létre kellett hozni a kistérségi fejlesztési tanács intézményét, a területfejlesztési feladatok ellátására. Ezt kiváltandó a Balaton-felvidéki Térségfejlesztési Társulás jogutódjaként létrehozták a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulását, melynek elsődleges célja a területfejlesztési célok megvalósítása, de emellett kiemelt szerepet vállalt a közszolgáltatási feladatok magas színvonalú ellátására is. A területfejlesztés előtérbe kerülésével, nagyobb szerepe lett az infrastrukturális, a gazdaság élénkítését elősegítő fejlesztéseknek. A Közép-dunántúli régió gazdasági fejlettségét tekintve az ország 7 régiója közül a 3. pozíciót foglalja el. A Közép-Dunántúlt jellemző dinamikus gazdasági fejlődés hátterében, nagy szerepe van az adottságoknak. Ez a gazdasági fejlődés nem egyenletesen oszlik meg a régió szereplői között. Veszprém megye ebből a szempontból rosszabb helyzetben van. Azonban a megyére igaz, hogy az utóbbi időben a fejlett kistérségeket stagnálás, míg a közepesen fejletteket gyors növekedés jellemezte, amely a régió homogenizálódásához vezethet A kistérség infrastrukturális helyzete 14 A térség infrastrukturális szempontból az elmúlt 10 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, nem marad el a megye fejlettebb régióitól. Országos adatokat 13 A Közép-dunántúli régió társadalmi atlasza 2010, első kiadás, Közép Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Tapolcai kistérség gazdasági és területfejlesztési programja 2004 Veszprém megye statisztikai évkönyve 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, Veszprém: KSH 24

27 figyelembe véve a statisztikai kistérségek között a középmezőnyben foglal helyet, Veszprém megye 10 kistérsége között a negyedik helyen áll. Vonatkozik ez: - a kiskereskedelmi bolthálózatra - a lakásellátottságra - a kereskedelmi szállásférőhelyekre - a gázhálózatra - az általános és középiskolai tanterem ellátottságra, továbbá - a kórházi ágyellátottságra. A legmagasabb az ellátottság a térség településeit tekintve a közüzemi vízellátás létezése és a közcsatorna terén. A közüzemi vízellátást tekintve a lakások 96 %-a rendelkezik lakáson belüli kifolyóval ben hatalmas problémát jelentett a csatornázottság és a szennyvízkezelés alacsony, 50 %-os szintje re az Európai Uniós forrásoknak is köszönhetően a települések 85 %-ában megoldódott a szennyvíz elvezetése. Négy településen Balatonhenye, Köveskál, Mindszentkálla, Szentbékkálla jelenleg is zajlanak a csatornázási munkálatok. A térségben egyedüliként Salföld településen még nem megoldott ez a probléma. Az aprófalvas településszerkezetnek köszönhetően, a kistérségi települések csaknem 60 %-ában nincs háziorvosi székhely, tehát az orvosi ellátás, más településről történik. Ez az országos átlagnál alacsonyabb, nagyjából a megyei átlagnak megfelelő érték. Sokkal rosszabb a gyógyszertári ellátottság. Mindössze a települések 16 %-ában van gyógyszertár, ami az országos átlag fele. A lakosság öregedésével egyenes arányban nőtt az idősek klubjainak száma, mára a települések több mint felében van nyugdíjas klub. A térség egésze a vendéglátóhelyek és kereskedelmi szálláshelyek vonatkozásában megyén belül a harmadik helyet foglalja el. A sorrendben a másik két Balaton-parti kistérség - Balatonalmádi és Balatonfüredi - előzi meg. Azonban azt meg kell említeni, hogy a közvetlen Balaton-parti települések esetében (pl.: Badacsonytomaj, Révfülöp, stb.) ezek a kereskedelmi egységek többségében, csak a nyári idegenforgalmi szezonban üzemelnek. A többi településen megfelelőnek mondható a lakosság kereskedelmi egységekkel való ellátottsága, bár a térség vásárlóereje döntően - a multinacionális vállalatoknak köszönhetően - közvetlenül Tapolcán érzékelhető. 25

28 A külső kapcsolatok szempontjából figyelemre méltó, hogy a térség településeinek mintegy 40 %-ában nincs postahivatal. Az ezer lakosra jutó 276 távbeszélő fővonal meghaladja a megyei átlagot és ezzel a megye kistérségei között a harmadik helyet foglalja el. A térség lakásállományának csaknem fele kettő, illetve kettő és fél szobás, valamint 80 %-a komfortos, illetve összkomfortos. A száz lakásra jutó lakónépesség száma 226, ugyanez a fajlagos mutató a háztartásokra vetítve 97, családok számára vetítve 74, ami elsősorban az üdülőterülettel összefüggő sajátosság. A 240/2006. (XI. 30.) kormányrendeletben meghatározott nem kedvezményes kistérségben lévő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé a Tapolcai kistérségből jelenleg négy település tartozik: Balatonhenye, Mindszentkálla, Szentbékkálla és Vigántpetend A térség közlekedési kapcsolatai 15 A tapolcai kistérség úthálózata nem megfelelően kiépített. A településközi forgalmat a 71-es és a Veszprém Nagyvázsony Tapolca - Balatonederics, a 84-es, valamint a kisebb összekötő utak biztosítják. A növekvő idegenforgalom és elsősorban az útépítéssel összefüggő közúti áruszállítás ugrásszerű megnövekedése miatt szükségessé vált egyes útszakaszok megerősítése, további települést elkerülő utak megépítése és a kistérségek egyes települései között - elsősorban a meglévő földutak megépítésével - új összeköttetés biztosítása. Folytatni kell a balatoni kerékpárút hálózatának további építését az északi összeköttetés érdekében és szükséges a térségen belüli kerékpárút hálózat kiépítése is. Meg kell valósítani a térség jövőjét jelentősen befolyásoló útfejlesztéseket. Ezek közül legfontosabb a 71-es út teher mentesítését is szolgáló Veszprém-Tapolca út fejlesztése és a térség Észak - Dél irányú megközelítését, és a leendő autópályákhoz történő kapcsolódását, biztosító Győr Pápa Devecser Nyirád Zalahaláp - Tapolca kétszámjegyű út megépítése a megfelelő elkerülő utakkal és útkapcsolatokkal. Elkerülhetetlen a háttértelepülések elérhetőségét biztosító úthálózat fejlesztése és az önkormányzati belterületi utak felújítása. 15 Tapolcai kistérség gazdasági és területfejlesztési programja, Tapolca,

29 9. ábra: A Tapolcai kistérség úthálózata Forrás: adatai alapján, saját szerkesztés Felül kell vizsgálni a Balaton körüli vasúthálózat korszerűsítési terveit és ki kell dolgozni, hogy milyen módon tudna a jelenleginél jobban bekapcsolódni a parti települések közötti forgalom lebonyolításába. Az útfejlesztésekhez kapcsolódó csapadékvíz elvezetési rendszerek kiépítése is egy fontos probléma a térség közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésében Foglalkoztatottság és munkanélküliség 16 A Közép-Dunántúli Régió olyan humán erőforrásokkal rendelkezik, amelyek garanciái a régió társadalmi, gazdasági fejlődésének. A népesség mentális helyzete, egészségügyi ellátó rendszere, iskolázottsága, a különböző tudományok magas fokú művelése, foglalkoztatásának emelkedő szintje, gazdasági aktivitása biztató alapja a folyamatos megújulásnak. A Központi Statisztikai Hivatal IV. negyedévi munkaerő-felmérése alapján, a Közép-dunántúli Régióban az aktivitási arány 57,5 %-ot, míg a foglalkoztatási ráta 52,1 %-ot ért el. 16 Tájékoztató a Közép-dunántúli Régió március havi munkaerő piaci folyamatairól, foglalkoztatási helyzetének alakulásáról negyedéves áttekintéssel, Székesfehérvár: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2011, Tájékoztató Veszprém megye március havi munkaerő piaci folyamatairól, foglalkoztatási helyzetének alakulásáról negyedéves áttekintéssel, Székesfehérvár: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 27

30 Veszprém megye összességében azonos mutatókkal rendelkezik, a régiós átlagnál, a munkaerő aktivitási arány 57,4 %, míg a foglalkoztatási rátát tekintve ez az érték 51 %. A IV. negyedévi régiós foglalkoztatási arány az egy évvel ezelőttinél 1,6 %-ponttal magasabb, az országos értéket 2,6 %-ponttal haladja meg. A gazdaságilag aktív népesség száma a KSH márciusi Nemzetgazdasági Munkaerőmérlege szerint a Közép-dunántúli Régióban 496,5 ezer fő volt, mely 7,1 ezer fővel (1,4 %-kal) alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A régió munkavállalási korú népessége ( fő) pedig, 0,6 %-kal kisebb az egy évvel ezelőttinél. A KSH legutóbbi adatai alapján a régióban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a költségvetési szerveknél 266,8 ezer fő állt alkalmazásban, mely egy év alatt mindössze 0,1 %-kal növekedett. Veszprém megyében 2010-ben ez az érték fő volt, ami 4,8 %-kal több mint az előző évben. A foglalkoztatottak kilenctizede teljes munkaidőben dolgozott, létszámuk 5,7 %-kal meghaladta az előző évit. A Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 164 ezer Ft volt, ami 1,9 %-kal több, az előző évinél. A nettó átlagkereset 113 ezer Ft-ot tett ki, ez 6,6 %-kal magasabb, mint évben. A nettó átlagkeresetek mind a versenyszférában, mind pedig a költségvetési szférában emelkedtek az előző évhez képest. Az átlagos havi nettó kereset reálértéke a fogyasztói árak 4,9 %-os növekedése mellett, 1,6 %-kal emelkedett. % 57,5 % 55,5 10. ábra: A foglalkoztatási arányok alakulása a Közép-Dunántúlon Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Országos 53,5 51,5 49,5 47,5 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján, saját szerkesztés 28

31 A Tapolcai kistérségben január 1-jén a éves gazdaságilag aktív népesség száma fő volt, ami az előző évinél 552 fővel több. Ezt a növekedést úgy is magyarázhatjuk, hogy a gazdaságilag nem aktív népesség számának csökkenésében az inaktív keresők esetében, a munkaerő-piaci folyamatok mellett a nyugdíjkorhatár kitolódásának hatása, illetve a rokkantnyugdíjazás feltételeinek szigorítása is érvényesült, míg az eltartott réteg esetében a gyermeknépesség számának fogyása játszott döntő szerepet. Ez gyakorlatilag az egész magyar társadalomra jellemző. Kizárólag a kistérség lakosságát tekintve, a KSH munkaerő-felmérése alapján az aktivitási arány 58,7 %, a foglalkoztatási ráta 51%-os. Mindkét érték jobb, mint a megyei vagy országos átlag. A munkaerő-piaci aktivitás növekedése, nem a foglalkoztatottak, hanem a munkanélküliek számának növekedéséből adódott. A kistérség 77 %-a természetvédelmi terület, egyharmada közvetlenül a Balaton partján fekszik, így nagyobb ipari létesítmények telepítésére nincs lehetőség, de a gyógy turizmus kiépítésére és a biogazdálkodásra igen. Ha egy ország, régió vagy akár a világ gazdaságát elemezzük, nagyon fontos vizsgálnunk a foglalkoztatási szektoron belül a munkanélküliségi viszonyokat is. Ma a világon az egyik legnagyobb gazdasági, társadalmi probléma a munkanélküliség. A es világgazdasági válságot követően, gazdasági társaságok ezrei szüntették meg tevékenységüket, ezáltal több százezer ember vesztette el a munkahelyét. Ez a hatás hazánkban sem maradt el. A világgazdasági válság kedvezőtlen foglalkoztatási hatásaként értékelhető, hogy 2008 utolsó két hónapjában az előző évinél mintegy 20 ezerrel több álláskeresőt vettek nyilvántartásba a munkaügyi kirendeltségek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint I. negyedévében Magyarországon a regisztrált álláskeresők száma 490 ezer fő volt, ami az előző évhez képest 1,6 %-os csökkenést jelent. A munkaképes korú éves lakossághoz viszonyítva a munkanélküliségi ráta 11,6 %. A Közép-Dunántúli régióban ekkor fő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban és a munkanélküliségi ráta 9,6 % volt, ami az országos átlaghoz viszonyítva kiemelkedőnek mondható. Veszprém megyében, a munkanélküliek száma fő, ami a korábbi évekhez viszonyítva csökkenést mutat, ám a munkanélküliségi ráta a regionális átlagnál rosszabb, 10,8 %. A Tapolcai kistérség munkanélküliségi szempontból kedvezőbb a megyei átlagnál, a regisztrált munkanélküliek száma 2241 fő, ami követi az országos 29

32 %-os érték trendet. A munkanélküliségi ráta 9,7 %, ami a megyei és országos értéknél is kedvezőbb. A munkanélküliségi viszonyok elemzésénél érdemes megemlíteni, hogy a munkanélküliségi ráta között, a folyamatos emelkedés mellett, majdnem a duplájára nőtt. A legnagyobb változás a es időszakban tapasztalható. A év kivételével Veszprém megye és a Tapolcai kistérség munkanélküliségi helyzete kedvezőbb volt az országos értéknél. 11. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása között I. negyedév Magyarország Veszprém megye Közép-Dunántúli régió Tapolcai kistérség Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés A Tapolcai kistérségben a nyilvántartott álláskeresők összetételének alakulása életkorukat tekintve, a év első negyedének végén a térségi nyilvántartottak 15,5 %-a 25 éves és fiatalabb, míg 36,1 %-a 45 év feletti (23,5 %-uk idősebb ötven évesnél is). A regisztráltak között legnagyobb számban a legaktívabb (26-45 év közötti: összesen 1086 fő) korcsoportok képviseltetik magukat, de magas az 50 év felettiek száma (526 fő) is. Az előző évek adataihoz képest a korcsoportok mindegyikében csökkenés jellemző. A fogyás mértéke a nyilvántartott álláskeresők életkorának növekedésével azonban csökken. A kistérségben, a regisztrált álláskeresők nemek szerinti megoszlását tekintve, március végén 1177 fő férfi és 1064 fő nő volt állás nélkül. Iskolai végzettségük 30

33 alapján a kistérségben élő regisztrált munkanélküliek körében a szakmunkás, illetve szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők aránya (37 %) a legnagyobb, de magas (35 %) a legfeljebb általános iskolát befejezők hányada is. A nyilvántartottak 15 %-a szakközép-iskolai, technikumi végzettségű, 8 % gimnáziumban érettségizett, míg a regisztráltak közel 5 %-a diplomás. 12. ábra: Nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele 38% 31,2% 37,4% 15,1% 4,7% 7,8% Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum Általános iskola 8 általánosnál kevesebb Főiskola, egyetem Gimnázium Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján, saját szerkesztés A munkaerő összetétele és jellemzői 17 A januári adatok alapján a kistérségben élők 68,2 %-a, fő a munkavállalási korú népességhez tartozik. A térség foglalkoztatottságára jellemző, hogy tavasztól-őszig a Balaton-part idegenforgalmához kapcsolódó munkalehetőségek idején az átlagosnál lényegesen jobb a munkaerő-piaci helyzet, és ősszel megkezdődik a visszaáramlás az ellátási rendszerbe. A térség ipara viszonylag fejletlen, jelentős szerepe van az idegenforgalomhoz kapcsolódó vendéglátóiparnak, kereskedelemnek, valamint a mezőgazdaság területén a szőlészet-borászatnak, erdőgazdálkodásnak és a vadászat-halászatnak. A térségben lévő munkaerőt három nagy csoportba soroltam. Az első a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozó emberek. Itt a foglalkoztatott 17 Tájékoztató Veszprém megye március havi munkaerő piaci folyamatairól, foglalkoztatási helyzetének alakulásáról negyedéves áttekintéssel, Székesfehérvár, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 31

34 népesség 5,6 %-a dolgozik, jellemzően a szőlészet-borászatban, de jelentős szerephez jut a vadászat is. A második csoport, az iparban és az építőiparban dolgozókat jelenti. Itt a foglalkoztatottak 28 %-a dolgozik, ami a második legnagyobb foglalkoztatási csoport a kistérségben. A recesszió legnagyobb hatással az építőiparra volt. Sok építőipari vállalkozás ment csődbe, ennek ellenére a térségben közel 3800 ember megélhetését biztosítja még mindig a szezonális foglalkoztatás keretében. A harmadik és egyben a legnagyobb csoport a szolgáltatások területén dolgozó munkavállalók csoportja. A kistérség 66,4 %-a, azaz 8845 fő dolgozik ebben a gazdasági szektorban A gazdasági társaságok helyzete a térségben 18 Az országos folyamatokhoz hasonlóan az 1990-es évektől a Közép-Dunántúli Régióban is dinamikusan növekedni kezdett a gazdasági szervezetek száma, és alapvetően megváltozott a tulajdonosi, gazdálkodási forma szerinti összetétel. Ma az ország vállalkozásainak mintegy tizedét a régióban regisztrálták. Az országos arányokhoz hasonlóan ezeknek azonban csupán háromnegyede működő vállalkozás. A vállalkozói aktivitást jelző 1000 főre jutó vállalkozásszám az országos trendekkel párhuzamosan alakul, így a 90-es évek közepe óta is fokozatosan emelkedik, de az átlagtól tartósan elmarad. A vállalkozási aktivitásban a régión belül is igen nagy területi különbségek tapasztalhatók. A Balaton térségében kiemelkedő a vállalkozások aktivitása és jelentős a megyeszékhelyeken is. A többi városban változó, de a megyehatárok mentén továbbra is vállalkozás-szegény területek találhatók. A kistérségben is érvényesül a hazai mikro- és kis vállalkozások sajátos jellemvonása, az önfoglalkoztatás, az alkalmazottak nélkül működő vállalkozások magas aránya. Ezen belül a működő vállalkozások nagy többségét adó mikro vállalkozások foglalkoztatják a legkevesebb dolgozót, több mint kétharmaduk nem rendelkezik alkalmazottal. A Tapolcai Kistérség a Veszprém megyei kistérségek között, a működő vállalkozások számát tekintve a negyedik helyen áll, a Veszprémi, a Pápai és az Ajkai kistérségek előzik meg. A működő vállalkozások száma évi adatokhoz képest re, 6390-nel csökkent, a csökkenés mértéke az országos trendet követi. 18 Veszprém megye statisztikai évkönyve 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, Veszprém: KSH

35 A évben a 2400 működő vállalkozás közül mindösszesen 10 db volt az 50 főnél többet és 1 db a 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozás. A legtöbb vállalkozás 10 főnél kevesebb munkaerőt foglalkoztatott. Összességében Veszprém megye összes kistérségében jelentősen csökkent a működő vállalkozások száma évi adatokhoz képest. A legnagyobb csökkenés a Tapolcai kistérségben volt tapasztalható. 2. táblázat: A Veszprém megyei kistérségekben, a működő vállalkozások száma létszám kategóriánként (2009) Kistérség Működő vállalkozá -sok száma (2009) db 1-9 fős vállalkozások száma (2009) db fős vállalkozások száma (2009) db fős vállalkozások száma (2009) db fős vállalkozások száma (2009) db 250 fős és nagyobb vállalkozások száma (2009) db Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Megye Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés Az 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások számát tekintve 2009-ben a kistérség a megyében a második helyen állt. Az alábbi táblázatból látható, hogy a nehéz gazdasági viszonyok ellenére a regisztrált vállalkozások száma folyamatosan növekedett között. A gazdasági visszaesést igazán a működő vállalkozások számának csökkenése tükrözi. Ebben viszont 2004-ről 2009-re több mint 30%-os visszaesés tapasztalható. Mivel a kistérség gazdasága alapvetően a turizmusra épül, nem meglepő, hogy tavasztól őszig, az idegenforgalmi szezonban a működő vállalkozások aránya nagyobb az ezt követő időszakhoz képest. A működő vállalkozások jelentős csökkenése, nagyban hozzájárult a térség munkanélküliségi rátájának emelkedéséhez. 33

36 3. táblázat: Veszprém megye kistérségeiben, az 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások száma Kistérség Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés 2009-ben a 2400 működő vállalkozásból 1648 egyéni és 710 társas vállalkozás volt. A társas vállalkozások megoszlását tekintve 294 betéti társaság, 411 korlátolt felelősségű társaság, 3 részvénytársaság és 2 mezőgazdasági szövetkezet található a Tapolcai kistérségben. 13. ábra: A Tapolcai kistérségben a működő vállalkozások megoszlása Egyéni vállalkozás Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Betéti társaság Mezőgazdasági szövetkezet Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés 34

37 4.4. A Tapolcai kistérség SWOT analízise A kistérség egyik legnagyobb erőssége a Balaton közelsége és az, hogy kedvező adottságokkal rendelkezik a turizmus többirányú fejlesztéséhez. A kistérség természeti, táji adottságai belföldi vonatkozásban jelentős vonzerővel bírnak, a Balaton nemzetközi vonzerejű. Megtalálhatók itt nemzetközi jelentőségű geológiai nevezetességek is, mint például a tanúhegyek. A vonzerők mellett az aktív civil szféra is egyre nagyobb mértékben képviselteti magát, melynek eredménye sok rendezvény, kezdeményezés, amelyek közül a Művészetek Völgye országosan ismert és elismert. A mai turisztikai trendeknek megfelelő kínálati elemek (termál, wellness, vitorlás, öko,) már most jelen vannak a kistérségben, a turizmusnak vannak hagyományai, alapjai és tapasztalatai. A másik nagy erősség a történelmi bortermő vidék. A szőlő és bortermelésnek évszázados hagyományai vannak a termőterületeken, hosszútávon sem fog csökkenni a szőlőültetvények aránya, ezt a Balaton törvény garantálja. A szőlőhegyeken a borászathoz kapcsolódó sok építészeti emlék maradt fenn, amelyek a turizmusban is hasznosíthatóak. A térség életét meghatározza a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi szabályozása. A kistérség nagyobb hányadán törvények biztosítják a természeti értékek hosszú-távú fennmaradását, a környezetbarát, tájjal összhangban álló mezőgazdaság, ipar és településfejlesztést. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szigorú természetvédelmi szabályozását, mint gyengeséget is meg kell említenem. A szigorú szabályozás erősen korlátozza a térség gazdasági lehetőségeit. Ennek a szigorú szabályozásnak, egyik oka az itt található érzékeny vízbázis védelme. Gazdasági szempontból egyértelmű gyengeség, hogy a térség forráshiánnyal küzd. A kistérségi belső források folyamatos hiánya, gátja a fejlesztéseknek és veszélyezteti az évek alatt elért eredmények megőrzését is. A források hiánya miatt nincs kiszámítható, a külső támogatásoktól független, belső finanszírozási mechanizmus. Másik nagyon fontos dolog a közlekedési és egyéb infrastrukturális hiányosságok nagy jelentősége. A kistérség infrastrukturális hiányosságai alatt, az alapinfrastruktúra mellett, a turisztikai vonatkozású hiányosságokat is értem. A 35

38 kistérség távol esik az autópályáktól, a területre vezető főközlekedési utak korszerűtlenek, szezonban zsúfoltak. A belső közúthálózat minősége rossz, mind kül mind pedig a települések belterületein. A Balaton-parti szállásférőhelyek többsége nem fűthető. A turisták által rendszeresen igényelt alapszolgáltatások, mint a bankjegy automaták, egészségügyi alapellátás, egységes útbaigazító rendszer, informatikai portál, csak korlátozottan vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre. Foglalkoztatási és munkanélküliségi problémát idéz elő a térségre jellemző rövid turisztikai szezon és az ezzel párhuzamos szezonális foglalkoztatás jelensége. A rövid turisztikai szezon nagyban meghatározza az itt élő emberek életszínvonalát. A szezon végeztével jelentősen nő a kistérségben a munkanélküliek száma. A szezonális munkák jellegéből kifolyólag nőnek a nem legális gazdaságban eltűnő jövedelmek is. Ez alatt a feketemunkából 19 származó jövedelmeket értem. Komoly társadalmi problémát jelent a népesség öregedési folyamata. Az országos tendenciához hasonlóan a kistérség lakossága elöregszik, a kistérségen belül nem tudott kialakulni olyan gazdasági erőcentrum, mely vonzaná a kistérségen belüli munkavállalókat. A Tapolcai kistérségnek vannak még kihasználatlan, a térség gazdaságának fellendítését célzó lehetőségei. Egyik ilyen az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása. Ez megvalósítható a meglévő programok jobb összehangolásával, konferenciaközpont építésével. A társadalomban egyre jobban elterjedt az úgynevezett környezetvédelmi szemlélet, melynek hatására megnőtt a biotermékek iránti kereslet, valamint népszerű a zöld iparágak meghonosítása. A nemzeti park jogszabályi korlátai miatt a természeti környezetet megőrző, környezetbarát iparágak telepíthetők, ezeknek az Európai Unióban nő a támogatottsága. A kistérség elérhetőségének javítása kulcskérdése a térségfejlesztésnek, hiszen az egyre növekvő versenyben a gyors megközelíthetőség alapkövetelmény. Ezért fontos a Győr Pápa Devecser Tapolca közlekedési tengely kiépítése. A lehetőségek közé sorolnám még a kisvállalkozói szektor fejlesztését. A kisvállalkozások - mint a fejlődő 19 A feketemunka nem más, mint a munkajogi, adójogi, valamint további foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok megkerülésével történő foglalkoztatás. 36

39 gazdaság motorjai - számára ki kell alakítani az együttműködési, fejlesztési lehetőségeket segítő non-profi szervezeteket, inkubátorházakat. Egyik és talán a legfontosabb veszély, a folyamatos fejlesztések hiányában kialakuló turisztikai versenyhátrány A tömegturizmus visszaszorulásával a potenciális látogatók körében megnőtt az igény a magasabb színvonalú, minél szélesebb körű szolgáltatások iránt. A piaci versenyben a pozíció megőrzéséhez nélkülözhetetlen a folyamatos fejlesztés, a tevékenység állandó javítása. További problémát jelenthet még a közúti közlekedési rendszer szezonális túlzsúfoltsága és a térségi koordinált turisztikai stratégia hiánya. 14. ábra: A Tapolcai kistérség SWOT analízise Erősség Gyengeség - Balaton közelsége - Kedvező adottságok a turizmus többirányú fejlesztéséhez - Történelmi bortermő vidék - Garancia a természeti értékek megőrzésére - Civil szféra aktivizálódása - Domborzati sokszínűség, geológiai érdekességek, jelentős gyógy és termálvízforrások, ásványvíz - Kiváló minőségű vízkészlet Lehetőség - Idegenforgalmi szezon meghosszabbítása - Környezetvédelmi szemlélet elterjedése, biotermékek iránti kereslet növekedése - Környezetbarát zöld iparágak meghonosítása - A Győr Pápa Devecser Tapolca közlekedési tengely kiépítése - Kisvállalkozói szektor folyamatos fejlesztése, képzésekkel, tanácsadással, KKV fejlesztő iroda létrehozása - Érzékeny vízbázis - Természetvédelmi területek szigorú szabályozása - Kevés tőke áramlik a térségbe - Rövid turisztikai szezon - Elavult közlekedési infrastruktúra - Egyéb infrastrukturális hiányosságok - Szezonális foglalkoztatás - Elöregedő, egyre fogyó népesség - Nem legális gazdaságban eltűnő jövedelmek Veszély - Közúti közlekedési rendszer szezonális túlzsúfoltsága - Érzékeny természeti környezet - Gyorsan fejlődő belföldi és külföldi versenytársakkal szemben a kistérség veszít versenyelőnyéből - Folyamatos fejlesztések hiányában kialakuló turisztikai versenyhátrány - Nincsen koordinált turisztikai stratégia Forrás: saját gyűjtés alapján, saját szerkesztés 37

40 Problémafa felállítása A Tapolcai kistérségben egyértelműen komoly probléma, a társadalom és a gazdaság hanyatlása. A legnagyobb társadalmi nehézség, amely gyakorlatilag az egész országra jellemző, a társadalom elöregedése és természetes fogyása. Komoly gondot okoz az is, hogy az itt élő emberek nagy részének csak az idegenforgalmi szezonban sikerül munkát találni. A szezonon kívüli időszakban a munkanélküliek száma jelentősen növekszik. Ebből következik, hogy a megélhetési viszonyok eléggé változatos képet mutatnak, a lakosság nagy része nehéz jövedelmi viszonyok között él. A térségben viszonylag kevés állandó munkahely található, melynek hatására egyre gyakoribb a fiatalok elvándorlása, a biztosabb megélhetést garantáló térségekbe. A fiatalok elvándorlása és a népesség elöregedése együttesen okozza a kistérség lakosságának fogyását, amely a nem megfelelő társadalmi jövőképhez vezet. Másik komoly probléma, a fejletlen gazdasági szektor. A térség egyetlen lehetősége a turizmusban rejlik, ennek ellenére jellemző, hogy a turisztikai adottságokat nem megfelelően használják ki, sőt a kistérség turisztikai stratégiája sem megfelelően kidolgozott. Ezt bizonyítja, hogy a főszezonon kívüli szolgáltatások kiépítetlenek, emiatt nagyon rövid a turisztikai szezon. A térség mezőgazdasága, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szigorú szabályozása miatt eléggé korlátozott. Az érzékeny vízbázis és az egyedülálló természeti értékek megóvása érdekében nem alkalmazható termelésfokozást elősegítő vegyszer, ennek következtében a termelékenység alacsony és ezáltal a mezőgazdaság eltartó képessége is alacsony. A másik fontos gazdasági szempont a gazdasági társaságok nehéz helyzete. A kistérségben ipari tevékenység gyakorlatilag nincsen, sőt nem is telepíthető a szigorú természetvédelmi szabályozás miatt. A jelenlévő vállalkozások nagy része, tőkehiányos mikro vállalkozás. A térségben hiányoznak a nagyobb beruházások, amelyek munkát biztosítanának, továbbá a sok korlátozás miatt a magánerős építkezések száma is kevesebb, mint máshol. 38

41 15. ábra: A Tapolcai kistérségre vonatkozó Problémafa Érzékeny vízbázis Elaprózódott tulajdonviszonyok Alacsony termelékenység Mezőgazdasági tevékenyság korlátozása Mezőgazdaság eltartó képessége alacsony Természetvédelmi területek szigorú szabályozása Kevés tőke áramlik a térségbe Vállalkozások nagy része forráshiánnyal küzd Alacsony vállalkozási kedv Vállalkozások alacsony száma Fejletlen gazdasági szektor Turisztikai szezon rövidsége Közlekedési infrastruktura elavult Főszezonon kívüli szolgáltatások kiépítetlenek Nehézkes megközelíthetőség Nem koordinált turisztikai stratégia kialakítása Szolgáltatások alacsony színvonala A turisztikai adottságok nem megfelelő kihasználtsága Tapolcai kistérség társadalmának és gazdaságának hanyatlása Népesség természetes fogyása Szezonális munkalehetőség Népesség elöregedése Szezonon kívüli magas munkanélküliség Nehéz megélhetési viszonyok Fiatalok elvándorlása Nem megfelelő társadalmi jövökép Forrás: saját gyűjtésű adatok alapján, saját szerkesztés 39

42 Célfa meghatározása A Tapolcai kistérségben a legfontosabb cél a társadalom és a gazdaság fellendítése. Gazdasági szempontból a legfontosabb, hogy fejlett gazdasági szektor jöjjön létre. Ennek létrehozásához a legnagyobb lehetőség a térség turizmusában rejlik. A megfelelő turisztikai stratégia kidolgozása mellett fontos a főszezonon kívüli szolgáltatások kiépítése, ennek hatására hosszabb lehet az idegenforgalmi szezon. Ezen tevékenységek nagyban elősegíthetik a kistérség turisztikai adottságainak maximális kihasználtságát A fejlett gazdaságnak fejlett vállalkozói szektorral kell rendelkeznie. Ennek elősegítésére, az állam vagy akár az Európai Unió bevonásával létre kell hozni egy, a vállalkozások létrehozását és fenntartását segítő támogatási rendszert, melynek hatására az emberek vállalkozási kedve és a vállalkozások száma is jelentősen növekedne. A harmadik fontos dolog a mezőgazdaság helyzetének javítása. A legfontosabb, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szigorú előírásaiból származó hátrányok kompenzálását megoldják, valamint engedélyezzék a természetet nem károsító termésfokozók használatát. A térségre az elaprózott birtokviszony a jellemző, mely önmagában is csökkenti a hatékony mezőgazdasági termelés kialakításának lehetőségét. Ezért célszerű lenne a tulajdonosoknak összefogni és termelő értékesítő szövetkezetet létrehozni. Mindezek megvalósulása esetén nőne a termelékenység és ezáltal a mezőgazdaság eltartó képessége is. Lényeges a megfelelő társadalmi jövőkép kialakítása. A turisztikai szezon meghosszabbításával lehetőség nyílik a munkavállalók folyamatos, akár egész éves foglalkoztatására, melynek hatására a munkanélküliség jelentősen lecsökken. Ha az embereknek lesz állandó munkahelyük, akkor az életszínvonaluk is nőni fog. Ez önmagában lehetőséget teremt arra, hogy családalapítást ösztönző állami támogatásokkal, a fiatalok letelepedjenek a térségben, ezáltal fiatalítva és gyarapítva a Tapolcai kistérség lakosságát. Mindez szükséges ahhoz, hogy a megfelelő jövőkép kialakuljon. 40

43 16. ábra: A Tapolcai kistérség Célfája Érzékeny vízbázis Szövetkezetek létrehozása Természetvédelmi területek szabályozásából származó hiányok megoldottak Termésfokozás alkalmazásának lehetősége Magas termelékenység Mezőgazdaság eltartóképessége megfelelő Támogatással tőke beáramlása a térségbe Vállalkozások működése megoldott Magas vállalkozási kedv Vállalkozások magas száma Fejlett gazdasági szektor Közlekedési infrastruktura fejlesztése Főszezonon kívüli szolgáltatások kiépítése Könnyű és gyors megközelíthetőség Koordinált turisztikai stratégia kialakítása Turisztikai szezon meghosszabbítása Szolgáltatások magas színvonala A turisztikai adottságok megfelelő kihasználtsága Tapolcai kistérség társadalmának és gazdaságának fellendítése Családalapítást ösztönző támogatások Folyamatos munkalehetőség Fiatal népesség Munkanélküliség csökkentése Megfelelő életszínvonal és jövedelmi viszonyok Fiatalok letelepedési hajlandósága növekszik Megfelelő társadalmi jövökép Forrás: saját gyűjtés alapján, saját szerkesztés 41

44 5. Kérdőíves kutatás Kérdőívem készítésének célja, egyrészt a Tapolcai kistérség pillanatnyi társadalmi elemzése, másrészt szerettem volna megtudni az emberek véleményét a kistérségről, a kistérség által ellátott feladatok fontosságáról. Ezzel kapcsolatban készítettem egy nem reprezentatív felmérést. Mintavételem módja véletlenszerű volt, elemszáma 101 fő. A lekérdezést 2011 februárja és májusa között végeztem el a kistérség településein. Kérdőíveimet matematikai, statisztikai modellezéssel elemeztem, melynek eredményeit a függelékben mellékeltem A módszer leírása Elemzésem során az eloszlások százalékos vizsgálata mellett, kapacitásvizsgálatot alkalmaztam, mely két ismérv közötti összefüggés és annak szorosságának megállapítására alkalmas eljárás. Esetei lehetnek: 1. Függetlenség 2. Sztochasztikus kapcsolat, mely lehet a. gyenge b. közepes c. erős/szoros 3. Függvényszerű kapcsolat. A sztochasztikus kapcsolatok értékeléséhez a következő skálát használtam: 0,00 0,40 között laza a kapcsolat, vagy a kapcsolat hiánya áll fenn 0,41 0,70 között közepes 0,71 0,90 között szoros illetve 0,91 1,00 között igen szoros kapcsolat állapítható meg. A kiinduló adatokat jelöli f ij. A táblázatba foglalt értékekből f ij *-ot (elemi gyakoriságot), χ2 mutatót, majd a Cramerféle (Jele: C) mérőszámot használtam az alábbi képletekkel: fi. f * fij N. j 42

45 2 b c i 1 j 1 f ij f * 2 fij * ij C N min 2 b 1 ; c 1, ahol b a sorok, c pedig az oszlopok számát jelöli Eredmények kiértékelése 20 Kérdőívem első fele a társadalmi viszonyok feltérképezésére irányul, míg az utolsó négy kérdés inkább az emberek informáltságának vizsgálatát és a véleményalkotás szabadságát hivatott szolgálni. Kérdőívem lakossághoz való eljutásában sok segítséget kaptam a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulásának munkatársaitól. Ennek köszönhető, hogy a 33 település közül 20-ba eljutott. A válaszadók legtöbben a év közötti emberek, de nagy hányadot képeznek a évesek is. A nemek eloszlását tekintve a férfiak 40%-ban, míg a nők 60%-ban képviseltetik magukat. A kistérség korösszetételéből adódóan, a nők nagyobb aránya a éves korosztály dominanciájával szoros összefüggésben áll. 17. ábra: A megkérdezettek kor szerinti eloszlása 21% 12% 29% év év év 60 év felett 38% Forrás: Saját szerkesztés, a kérdőíves kutatás alapján 20 A válaszok kiértékelését leíró táblázatok a mellékletekben szerepelnek. 43

46 fő A megkérdezettek iskolai végzettsége változatos képet mutat. A legtöbben a szakmunkás végzettségűek vannak, az ő arányuk 34%-os. Véleményem szerint a térségben a turizmus központi szerepe miatt, nagyon sokan a vendéglátással és a turizmussal kapcsolatos szakmákat - szakács, felszolgáló - helyezik előtérbe. Második helyen állnak a felsőfokú végzettségűek, az ő értékük 30%. Őket követik 27%-kal a csupán érettségivel rendelkezők. Az általános iskolát végzők aránya mindössze 9%. Összességében az iskolázottsági arány jónak mondható, bár a 101 megkérdezett ember közül 9-nek semmilyen szakmája sincsen. A kérdőívet kitöltők közül 50 fő alkalmazottként dolgozik. Az állandó munkahelyek nagy része Tapolcán található, általában multinacionális vállalatoknál, de nyári idegenforgalmi szezonban nagyon sokan dolgoznak a kistérség Balaton-parti településeinek valamelyikében. A legkevesebben a munkanélküliek illetve az egyéb kategóriába tartozók vannak ábra: A kérdőívet kitöltők foglalkozás szerinti megoszlása Alkalmazott Tanuló Vezető Munkanélküli Nyugdíjas Egyéb Forrás: Saját szerkesztés a kérdőíves kutatás alapján Az életkor vizsgálatánál bebizonyosodott, hogy a év közöttiek aránya a legmagasabb a megkérdezettek között. Ennek ellenére a legtöbben arra a kérdésre, hogy mennyi családjukban az eltartottak száma, a nullát jelölték meg. Véleményem szerint ennek egyik oka, hogy a fiatalok eléggé karrier centrikusak, vagy nagyon későre halasztják a tényleges családalapítást, vagy egyáltalán nem alapítanak családot. A másik 44

47 tényező, aminek nagy szerepe lehet, az életszínvonal és a jövedelmi viszonyok. A második legnagyobb értékkel a 2 gyereket vállalók rendelkeznek, az ő arányuk 33 százalékos. A legkisebb arányban a 4 illetve 5 gyerekes családok vannak. Arra a kérdésre, hogy mennyi családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem a megkérdezettek 47 százaléka válaszában ezer forint közötti intervallumot jelölte meg. A családokban az egy főre eső nettó havi jövedelem és az eltartottak száma közepesen szoros kapcsolatban áll (Cramer féle mutatószám: 0,51). Ennek oka, hogy az alacsony jövedelmi viszonyok miatt, nem akarnak az emberek gyereket vállalni, vagy a már meglévő családok nehéz megélhetési viszonyok között élnek. Ezt bizonyítja, hogy a maximum 50 ezer forintból élők aránya a második legnagyobb a térségben. Érdekes, hogy 120 ezer forint feletti átlagos havi jövedelemmel rendelkező családok egyikében sincs eltartott. Az emberek 74 százaléka arra a kérdésre, hogy tudja e melyik kistérséghez tartozik a települése az igent jelölte meg. Mindössze 26 százalék volt, aki nem tudta. Ezen válaszok a válaszadók életkorával és legmagasabb iskolai végzettségével közepesen szoros kapcsolatban áll. A csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők közül senki sem tudta, hogy melyik kistérséghez tartozik a települése. A szakmunkások 73 százaléka tisztában volt ezzel. Az érettségivel rendelkezőknél ez az arány 70 százalékos. Meglepő, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők mindegyike igennel válaszolt. 19. ábra: Az emberek véleményének megoszlása a településük kistérségi hovatartozását illetően, kor szerint százalékosan 100% 80% 60% 40% 20% 0% Nem Igen év között év között év között 60 év felett Forrás: Saját szerkesztés a kérdőíves kutatás alapján 45

48 A kor szerinti megoszlásnál érdekes, hogy a 60 év feletti korosztály kivételével mindenhol 80 százalékos az igenek aránya. A legidősebb korcsoportnál mindenki nemleges választ adott. Megkértem a kérdőívemet kitöltő embereket, természetesen az egyik kérdés keretein belül, hogy alkossanak véleményt azzal a településsel kapcsolatban ahol laknak, fejlettnek vagy éppen elmaradottnak ítélik e meg. A legtöbben, a megkérdezettek 57 százaléka szerint a lakóhelyük közepes fejlettségű. Senki nem gondolta a saját települését rendkívül elmaradottnak illetve rendkívül fejlettnek sem. A települések besorolása és a válaszadók életkora között egyértelműen laza kapcsolat (Cramer féle mutatószám: 0,18) áll fenn. Minden korcsoportban túlsúlyban vannak azok, akik közepes fejlettségűnek gondolják lakóhelyüket. Ellentétben az életkorral a megkérdezettek iskolai végzettsége és a településük adott fejlettségi szintbe való besorolása között szoros kapcsolat áll fenn. Nagyon érdekes, hogy a felsőfokú végzettségűek 67 százaléka fejlettnek, míg a csupán általános iskolai tanulmányokkal rendelkezők 78 százaléka elmaradottnak ítéli meg lakóhelyét. 20. ábra: A válaszadók véleménye a saját lakóhelyükről, legmagasabb iskolai végzettségük szerinti megoszlásban 100% 80% 60% 40% 20% 0% Rendkívül fejlett Fejlett Közepes fejlettségű Elmaradott Rendkívül elmaradott Forrás: Saját szerkesztés a kérdőíves kutatás alapján 46

49 % A két különböző iskolai végzettségűek véleménye között éles a kontraszt. Az általános iskolai végzettségűek döntően laikus szemmel pillanatnyi érzéseikre hagyatkozva döntöttek, míg a felsőfokú végzettségűek döntően szakmai szempontok alapján ítélték meg településüket. A kérdőívemet kitöltők 64 százaléka tisztában volt azzal, hogy mi az a kistérségi többcélú társulás. A többcélú társulás létezésének ismerete és a válaszadók kora illetve foglalkozása között közepesen szoros kapcsolat áll fenn. Nagyon magabiztos az igenek aránya a vezető beosztású és alkalmazott munkaviszonyban dolgozók között. Ennek pont az ellenkezője érvényes a tanulóknál, itt a válaszadók 74 százalékának fogalma sem volt arról mi lehet az a többcélú társulás. A másik ilyen negatív értéket a nyugdíjasok produkálták 67 százalékkal. A válaszok kor szerinti megoszlása már egyenletesebb eloszlást mutat. Érdekes lehet, hogy a éves korosztály között majdnem egyenlő arányban vannak az igenek és a nemek. 21. ábra: A válaszok kor szerinti százalékos megoszlása a kistérségi többcélú társulás létezéséről Nem Igen 0 Igen év között év között év között 60 év felett Nem Forrás: Saját szerkesztés a kérdőíves kutatás alapján Kérdőívemben felsoroltam a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulásának vállalt feladatköreit. A válaszadóknak el kellett dönteniük, hogy melyiket tartják fontosnak illetve kevésbé fontosnak. Meglepő, hogy a területfejlesztési feladatot a megkérdezettek 14 százaléka nem tartja fontosnak. Ennek az lehet az oka, hogy az 47