A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében (LIFE06NAT/H/000096) A2 AKCIÓ ZÁRÓJELENTÉS FINAL REPORT OF A2 ACTION

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében (LIFE06NAT/H/000096) A2 AKCIÓ ZÁRÓJELENTÉS FINAL REPORT OF A2 ACTION"

Átírás

1 A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében (LIFE06NAT/H/000096) A2 AKCIÓ ZÁRÓJELENTÉS FINAL REPORT OF A2 ACTION A2 akció: A leromlott legelők helyreállítási és kezelési módjának kidolgozása mintaterületeken és javaslat a megfelelő támogatási rendszer bevezetésére a védett ürge élőhelyén a megfelelő gazdálkodási módok ösztönzése érdekében Az akció elsődleges céljaként kidolgoztuk az ürge szempontjából kedvező gyepkezelési módszereket, illetve javaslat készült a mezőgazdasági elsősorban agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási rendszer módosítására, amely a kerecsensólyom egy fő zsákmányállatát jelentő ürge szempontjából kedvező élőhelyek kialakulását és megőrzését eredményezi a gyepterületeken. A javaslat megalapozott elkészítéséhez először az ürgetelepítési mintaterületeken és egyéb vizsgált ürge élőhelyeken született telepítési és gyepkezelési tapasztalatokat összegyűjtöttük. Elemeztük az ürge élőhelyigényével és számára kedvező gyepgazdálkodási módszerekkel foglalkozó szakmai anyagokat, széles körű gyakorlati tapasztalatokat. Az ürge szempontjából nyomonkövettük a jelenlegi gyepekkel összefüggő agrártámogatások és agrár-környezetgazdálkodási gyepes célprogramok alakulását, alkalmazásuk tapasztalatait. A fenti információk alapján kidolgoztuk a gyep művelési ág ürge (kerecsensólyom) szempontjából kedvező kezelési módszereit, konkrét gyepes agrár-környezetgazdálkodási célprogram előírásaiként rögzítve. A kidolgozott célprogramokat javaslatként továbbítottuk az illetékes Vidékfejlesztési Minisztériumba, kérve figyelembevételét a jelenlegi vidékfejlesztési program (ÚMVP) időközi módosításánál, illetve a soron következő program kidolgozásánál. Final Riport 1

2 ÉLŐHELYI IGÉNYEK AZ ÜRGE SZEMPONTJÁBÓL HABITAT REQUIREMENT OF S. CITELLUS Az A1 akció vizsgálatai alapján a szakirodalmi adatoktól egyes kérdésekben eltérő adatokat kaptunk a gyepek jelentőségével kapcsolatban. Számításaink alapján a kerecsensólyom pl. a Hevesi-sík mintaterületen nem preferálja, inkább elkerüli a gyepterületeket, illetve a másik két mintaterületen sem preferálja. A gyep fenológiai szempontból folyamatos növekedést és ezért egyre sűrűbb takarást eredményez egészen június közepéig-végéig (Hevesi-síkon ig), amikor főként kaszálással hasznosítva újra nyílt (vadászatra alkalmas) területté válik. Fontos tényező amely a többi vegetáció-típussal kapcsolatban is lényeges, hogy 2008-ban erős pocok és hörcsög gradáció volt egyes területeken (pl. Hevesi-sík mintaterületen). A pockok rendszerint nem a nyílt gyepterületeken, hanem elsősorban a szántókon jelennek meg. Így ezek a fertőzött területek elvonják a madarakat a gyepektől, ez is okozhatja a negatív preferencia értékeket. Például a csákvári területen 2 hónapon keresztül döntően a pocokkal erősen fertőzött lucernatáblákon zsákmányolt a sólyom, elhanyagolva a környező gyepeket. A Előzőek alapján nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy a kerecsen kifejezetten elkerüli a gyepeket, csak a mintaterületeken végzett vizsgálatok torzító tényezői valamint a 2008-as zsákmányállat-gradáció jelentősen visszavetették a gyepek kedveltségét. Gyepeknél az említett növénymagassági szempont miatt fontos tényező a szükséges állatlétszámmal legeltetett gyepterületek arányának növelése (megfelelő legelési nyomás), és a kaszálások időbeli és térbeli széthúzása: minél több területrészen és alkalommal találjon a madár rövid füvű részeket, ahol eredményesebben zsákmányolhat. Szántóföldi növénytermesztés arable land Földhasználat, művelési ág land use advantage: kívánatos: - gyepgazdálkodás fenntartása - rövid füvű élőhelyek - gyep (főként legelő) - füves repülőterek, gyepesedett parlagok disadvantage: kedvezőtlen: - szántó, erdő, ültetvény, vizes élőhelyek, felszíni vizek - ökológiai folyosók eltűnése Birtok-szerkezet, táblaméret ownership, size of parcels kívánatos: - gyep művelési ág természetes élőhelyekkel - közepes-nagy összefüggő gyepterület kedvezőtlen: - gyeptől eltérő nagykiterjedésű illetve összefüggő művelési ágak - túl kicsi összefüggő gyepterület - elaprózott, foltokban meglévő gyepterület, beékelődve egyéb művelési ágak közé - meglévő gyepterület feldarabolódása, fragmentálódása - hiányzó füves szegélyek szántóföldi környezetben Final Riport 2

3 Gyepgazdálkodás Grassland management Gyepterületek megőrzése, kialakítása protection of grasslands, management advantage: kívánatos: - jelenlegi gyepterületek (rövid füves legelő-kaszáló területek, füves repülőterek) - megfelelő növényzetű új telepítésű, és parlagon és felhagyott lucernán keresztül spontán kialakult gyepek, füves zöld folyosók - rövid füvű gyep (5-10 cm) - változatos növényszerkezetű gyepek: változatos fűfajok, gyepalkotó pillangósok és kétszikűek (főleg útifűfélék) - legalább 8-10 ha egybefüggő gyepterület disadvantage: kedvezőtlen: - csökkenő gyepterületek: feltörés, fásítás, kiterjedt vizes élőhely kialakítása, vonalas létesítmények - magas, zárt, homogén gyepnövényzet - fajszegény, nem legelő típusú növényzetűvé alakuló illetve ilyen telepített gyep - túl sok kétszikű és gyomnövény a gyepben - elaprózódott gyepterület Gyeptermesztési alapműveletek basic management techniques kívánatos: - tartósan 120 cm alatti talajvízszint - jellemzően száraz talajviszonyok - tartósan bolygatás nélküli talaj - csak a legelő állatok elhullatott trágyája jut ki - nincs növényvédő szer használat - csak lokális vegyszeres gyomirtás történik kedvezőtlen: - magas talajvíz, kiterjedt felszíni víz jelenléte - túl laza vagy túlzottan köves talajszerkezet - víz által erodált gyep, leégetett gyep - gyep (gyepesedő parlag) talajának mechanikai kezelése, művelése - kijutatott hígtrágya, műtrágya, szervestrágya (legelő állatok elhullatott trágyáján kívül!), talajjavító anyagok - rágcsálóirtószerek, gázosítószerek alkalmazása - gyomirtó szerek általános használata gyepen - szántóról vegyszerelsodródás - koncentrált, túlzott emberi mozgás Legeltetés - gazing kívánatos: - rendszeres legeltetéssel fenntartott rövid gyep - elsősorban juh, másodsorban szarvasmarha, ló, esetleg kecske, szamár legeltetve (vagy térben vegyesen, illetve időben egymás után) - mérsékelt magasságú növényzeti borítás tartós fenntartásához optimális állatlétszám jelenléte kedvezőtlen: - teljesen hiányzó legeltetés - alullegeltetett gyep - kiterjedten túllegeltetett gyep (foltokban nem hátrányos) Final Riport 3

4 - intenzív legeltetési módokkal legeltetett gyep - nem megfelelő állatfajjal legeltetett gyep - károsodott gyeptalaj és növényzet - csökkent a növényzet változatossága Kaszálás, szárzúzás mowing, mulching kívánatos: - csak legeltethető állatállomány teljes vagy részlege, illetve időleges hiányában alkalmazva - alkalmazás esetén rendszeres kaszálás az alacsony növényzet tartós biztosításához - legtöbb legeltetett gyepen őszi tisztító- vagy gyomirtó kaszálás, szárzúzás - térben mozaikosan elhelyezkedő, változatos növénymagasságú gyepterületek egy térségben - levágatlan részek lehetőleg a szegélyekkel érintkezve, kaszálásonként vagy évente váltakozó helyen kedvezőtlen: - kaszálással fenntartott gyep esetén teljesen, illetve rendszeresen vagy időnként elmarad a növényzet levágása - teljes gyepterület, tábla levágása egy időben - túl alacsony vagy túl magas tarló - levágott növényi részek (rend, bála) túl sokáig maradnak a tarlón (14-30 napon túl) - szárzúzás alkalmazása kaszálás helyett a széna-szenázs betakarítás időszakában Szegélyek - lining Táblaszegélyek, füves mezsgyék, fás-bokros szegélyek, földutak, árokpartok, töltések lining of parcels, gassy borderland, bushy borderland, dirt roads, dikes, dems kívánatos: - gyepes szegélyek, vonalas élőhelyek megfelelő arányú jelenléte - vegyszermentes táblaszélek - parcella/tábla szinten füves táblaszegélyek, mezsgyék - tájegység szinten gyepes szegélyek, zöld folyosó - időben minél tovább változatos szerkezetű növényzet (őszi szántási sokk, téli fedetlen talaj) - nincs vegyszerterhelés kedvezőtlen: - nincsenek vagy túl kisarányúak a szegélyek, vonalas élőhelyek, kevés gyepes szegély van - nem megfelelően kialakított, kezelt szegélyek - kijutatott rovar-, gyom- és rágcsálóirtószerek - túl korán és gyakran levágott növényzet - terjedő invazív tájidegen növényfajok - fásszárúakkal nagymértékben záródó szegélyek Final Riport 4

5 SZLOVÁK PARTNER RÉSZÉRŐL A PROJEKT IDŐSZAKBAN ÖSSZEGYŰJTÖTT KEZELÉSI TAPASZTALATOK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS ÁTADÁSA MME RÉSZÉRE SUMMARY OF COLLECTED MENEGEMENT EXPERIENCES OF SLOVAK PARTNERS WHAT WERE PROVIDED FOR MME A Malé Karpaty SPA területén fekvő Kuchyňa projekt terület kezelési tapasztalatainak összefoglalása A projekt keretében szabályozott kezelés alatt álló ürgés terület m-re van a tsz. felett Kuchyna közelében. Ez a terület a Male Karpaty SPA területén fekszik az azonos nevű földrajzi egységben és kapcsolódik nyugat felől a Borská nížina földrajzi egységgel. Egy kb. 50 ha-os állandó gyepen marhák és lovak legelnek. A teljes gyepterület - amely az ürgés területet is tartalmazza ha. Nyugat felől a terület szántóval érintkezik, amely hosszú ideje legelőként használt. A legelőként használt szántók teljes területe ha amelyen a kuchinai GGH Kft. gazdálkodik. Húsmarha tenyésztés folyik (Simmental X Limousin, Charolais) extenzív ill. fél-extenzív módon, ami azt jelenti, hogy a tehenek, üszők, borjak és bikák majdnem az egész évben a legelőn voltak, ahol takarmánnyal és szénával hizlalták azokat. A szaporítás úgy történt, hogy a bikák szabadon mozoghattak a csordában. Az állatok száma 800 és között mozgott ebben az időszakban. A lótenyésztés angol telivér és félvér hátaslovakra koncentrált. A projekt időszak alatt kb ló volt a területen. A lovak együtt legeltek a marhákkal márciusában a Kft. Vásárolt 150 kecskét azzal a céllal, hogy lelegeljék a fák természetes sarjait és a le nem legelt magaskórós gyomokat. Azonban a kecsketenyésztés megfelelő személyzet hiányában az év végére megszűnt. A marhák és a lovak szabadon legeltek pásztor felügyelete nélkül elektromos és fa karámok között. A legelő területe nagyobb volt, mint amit a legelő állatok száma igényelt volna, ami legeletlen foltokat eredményezett különösen május végén és júniusban. Az ürgés élőhelyek környékének intenzív legeltetését a kihelyezett (30 kg-os) sótömbökkel érték el, hogy elkerüljék az ürge számára kedvezőtlen körülmények kialakulását. Ősszel (október-november) a le nem legelt területeket szárzúzózták. Az ürgés területek kedvező kezelése köszönhető volt az intenzív kapcsolattartásnak és a konkrét megállapodásnak a GGH Kft. képviselőivel. A rendszeres telefonos visszajelzése az ürge megfigyeléseknek az egyik példája a gyümölcsöző kapcsolatnak. Továbbá beleegyeztek, hogy nem változtatnak a terep egyenetlenségein, nem távolítják el a sziklákat és az elszórtan álló fákat a területről, amelyek kedvelt helyei az ürgének és a változtatások kedvezőtlen hatással lennének az ürgékre ben a tulajdonosokkal való konzultáció alapján két újabb mikro terület került szóba mezőgazdasági területen ürgetelepítés számára. A mikro területek 500 m és m távolságra vannak jól beállt állománytól füvesített szántón. Ezen felül a terület legelőként használt és a jövőben is folytatódni fog a legeltetés, ami megfelelő kezelést biztosít a területnek. Ennek a területnek a kiválasztásával kapcsolat teremtődött a korábbi és az új kolóniák között, ami fontos ezeknek a fennmaradása és fejlődése érdekében. Az ürgés területek fenntartható kedvező kezelése és a gazdálkodók figyelmének erre összpontosítása érdekében agrár-környezetvédelmi tanácsadást biztosítottunk a teljes projekt Final Riport 5

6 időszakban. GGH Kft. képviselőinek javasoltuk, hogy pályázzanak agrár-környezetvédelmi támogatásra a as Vidékfejlesztési program keretében a gazdálkodás kedvező hatásával az ürge állományra. Az ürgés területek kedvező kezelése szempontjából a Kölcsönös-megfeleltetés nagyon fontos szerepet játszott az ürgés terület kedvező helyzetének fenntartásában a projekt területen. A Kölcsönös-megfeleltetés fenntartható mezőgazdasági termelés egyik eszköze az EU-ban a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot révén a gyepek fenntartását is magában foglalva. A közvetlen kifizetések feltétele a Kölcsönös-megfeleltetés követelményeinek teljesítése. Ennek a jogi alapja a madár és élőhely direktívák. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot standardja adja az alapját a talajszerkezet és szervesanyag karbantartásnak az erózió elleni védekezésnek és a gazdálkodás minimumának. - a gazdálkodási minimum követelménye a legeltetés 0,2 marha egyenérték/ha vagy a szárzúzás mellőzése a kijelölt területen; - az összes állandó gyep tengerszint feletti magasságnak megfelelő ütemezésű kaszálása vagy legeltetése; - a levágott anyag 14 napon belüli lehordása (ez nem érvényes, ha a talaj állapot ezt nem teszi lehetővé); - a fás növények újulatának, a bozótnak, inváziós illetve makacs legeletlen fajoknak az eltávolítása; - A gazdálkodóknak január 1-től kell ezt alkalmazniuk, míg a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket január 1-től. A Muranska planina és Stolické vrchy SPA területén Muráň-hoz közeli projekt terület kezelési tapasztalatainak összefoglalása A terület Biele Vody, Muráň közelében m tszf. A projekt által szabályozott kezelés alatt állt. A terület 60 ha állandó gyep, amit kaszálónak használnak, majd az év vége felé birkákkal legeltetik. A területen a revúcai AGRODRUŽSTVO SRevúca gazdálkodik. A vállalat Zošľachtená Valaška fajta birkát, illetve szimentáli és szlovák Pinzgaus fajta marhákat tenyészt ban a cég beszüntette a kereskedelmi tejtermelést és áttért a nem tejtermelő marhatenyésztésre óta AGRODRUŽSTVO SRevúca a Vidékfejlesztési terv keretében 517 ha gyepen gazdálkodik az organikus gazdálkodás agrárkörnyezetvédelmi alrendszerben amibe beletartozik a ürgés terület is, illetve 733 ha-on a természetes és természetszerű gyep védelme alrendszerében. Biele Vody-ban az ürgés gyepet egy lóvontatású fűkaszával kaszálták és a szénát a vágás után 14 napon belül lehordták. A gyep visszamaradó részét szárzúzták a megállapított időszakban. A területet alkalmanként legeltetik birkával juhász felügyelete mellett. Az ürgés területek fenntartható kedvező kezelése és a gazdálkodók figyelmének erre összpontosítása érdekében agrár-környezetvédelmi tanácsadást biztosítottunk a teljes projekt időszakban. A legelső megbeszéléseken a cég képviselőjének javasoltuk, hogy pályázzanak a Vidékfejlesztési program agrár-környezetvédelmi támogatására az ürge számára kedvező gazdálkodással ban a segítségünk eredményeként pályázatot nyújtottak be az organikus gazdálkodás, illetve a természetes és természetszerű gyep védelme agrár- Final Riport 6

7 környezetvédelmi alrendszerek támogatására aminek eredményeként a Biele vodyi terület támogatást kapott az organikus gazdálkodás -ból. Mint a kuchinai terület esetében a Kölcsönös-megfeleltetés fontos szerepet játszott az ürgés élőhely megfelelő állapotának fenntartásában. Azonban fontos megjegyezni, hogy AGRODRUŽSTVO SRevúca különböző okokból (működési és műszaki problémák, elégtelen személyi kapacitás, pénzügyi problémák, stb.) nem volt képes a megállapodás szerinti élőhelykezelésre és biztosítani a Biele vodyi ürgés élőhely megfelelő kezelését. Final Riport 7

8 JAVASLAT A GYEPEK ÜRGE SZEMPONTJÁBÓL KEDVEZŐ KEZELÉSÉRE PROPOSAL FOR S. CITELLUS FRIENDLY MANAGEMENT OF GRASSLANDS Stratégiai, rendszer szintű javaslatok Strategic proposals - alapvető fontosságú az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok folyamatos fenntartása, további finomítása, szükség esetén újabb hazai rendszerekbe, módosuló EU műkési keretekbe való integrálása - a természetvédelmi célú gazdálkodáshoz kötött támogatási rendszerek (pl. MTÉT, zonális természetvédelmi célprogramok) felülvizsgálata, földrajzilag eddigieknél szélesebb körű elterjesztése, mielőbbi és a potenciális területeken teljes körű bevezetése - a hazai Natura 2000 rendszer gyepekre vonatkozó alapszintű mezőgazdálkodási előírásainak és kompenzációs támogatásának fenntartása alapvető fontosságú; a kapcsolódó gyepes célprogramok esetlegesen változó előírásaihoz időnként illeszteni szükséges - az ürgék által jelenleg lakott és potenciális gyepterületeken, illetve a kerecsensólyom által érintett MTÉT-ken lehetőleg teljes körűen és mielőbb be kell vezetni a javasolt Gyepgazdálkodás kerecsensólyom élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramot, illetve annak minél több elemét beépíteni egyéb gyepes célprogramokba - a gazdálkodóknak nemcsak az MTÉT-ken kell felkínálni a lehetőséget, hogy természetkímélő gyepgazdálkodást folytassanak, földrajzilag szélesebb körűen lehetővé kell tenni, hogy csatlakozhassanak az ürgevédelmi gyepes célprogramhoz - a szarvasmarha, juh és lótartást ténylegesen támogatni kell, ez maga után vonzza a legelő és a széna iránti igény növekedését (agrárgazdasági stratégiában megjeleníteni) - a gazdálkodók természetvédelmi témakörökben való célzott felvilágosítása, ilyen irányban való továbbképzése alapvető fontosságú - kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági támogatási rendszerekkel kapcsolatosan kialakított szaktanácsadói hálózat(ok) tanácsadóinak felkészítése a gazdák részéről felmerülő természetvédelmi kérdések megválaszolására - elengedhetetlen a mezőgazdasági támogatási rendszerek természetvédelmi vonatkozású jogcímeinek helyszíni ellenőrzése során a szakterület szerint illetékes természetvédelmi szervek (nemzeti park igazgatóságok) hangsúlyosabb és időben történő bevonása - a területalapú agrár- és természetvédelmi támogatási rendszerekbe bevont területek folyamatos élővilág-védelmi monitorozása szükséges - a nem megfelelően végrehajtott vegyszeres rágcsálóirtáskor bírság és/vagy a területalapú agrártámogatások megvonása történjen (Kölcsönös Megfeleltetés) - a füves repterek Natura 2000 hálózatba való maradéktalan beillesztése, illetve magasabb természetvédelmi kategóriába helyezése - a Natura 2000 hálózat, illetve egyéb természetvédelmi támogatások (pl. LIFE, KEOP) segítségével plusz anyagi források megszerzése a repterek területeinek kezelésére - a füves repterek beépítését, felszámolását meg kell akadályozni Final Riport 8

9 - a reptereken a füvet maximum 5-10cm közötti magasságban kell tartani, legeltetéssel vagy kaszálással Konkrét javaslatok Specific proposals Szántóföldi növénytermesztés Földhasználat, művelési ág - jelenlegi gyepterületek megőrzése, minél több új kialakítása - jellemzően rövid füvű élőhelyek (főként legelő, füves repülőterek, gyepesedett parlagok) megőrzése - szántókon minél több füves szegély kialakítása - zöldugarból, parlagból spontán vagy felülvetéssel kialakítható gyepesítést engedélyezni és támogatni kell - füves ökológiai folyosók megőrzése Birtok-szerkezet, táblaméret - kiemelten támogatandó a gyep művelési ág fenntartása/kialakítása a szomszédos természetes (főleg füves) élőhelyek mellett - közepes-nagy összefüggő gyepterületek fenntartására, kialakítására kell törekedni - gyepterület feldarabolódásának kerülése, zárvány gyepek összenyitását (telepített gyeppel, spontán gyepesedő parlaggal) kiemelten támogatni Gyepgazdálkodás Gyepterületek megőrzése, kialakítása - jelenlegi gyepterületek általános megőrzése, gyep művelési ágban tartása (feltörés, kiterjedt fásítás megakadályozása) - jelenlegi és potenciális ürgés gyepek megőrzése célzott intézkedésekkel, kiemelt támogatásokkal - meglévő gyepek további felaprózódásának megakadályozása, újabb felszíni vonalas létesítmények megakadályozásával - legtöbb élőhelyen és területen előnyben kell részesíteni a kezelt, spontán gyepesedéseket (pl. parlagon vagy felhagyott lucernán keresztüli, illetve tartós vízállás környéki), mint a feketére műveléses telepítést - külön figyelmet kell fordítani a begyepesedett parlagok további fenntartására, megfelelő kezelésére - mezőgazdasági, természetvédelmi és egyes vadgazdálkodási célú gyeptelepítések ösztönzése, főként egyes fragmentálódott vagy zárványszántók, a parlagok, a természetes vagy természetközeli élőhelyekkel szomszédos és meglévő gyepeket összekötő szántók gyepesítését kell előnyben kell részesíteni kiemelt támogatással (agrár-környezetgazdálkodási, Natura 2000) - fel kell készülni az újonnan kialakított gyepek hosszabb távú, megfelelő kezelésére (állatállomány, szénagépsor, stb. tervezése) - adott tájegységnek és konkrét élőhelynek megfelelő, potenciális természetes gyeptípushoz közelítő, változatos növényi összetételű gyep kialakítására kell törekedni - természetes és természetközeli gyepeknél általában kerülni kell a felülvetést, csak természetvédelmi célból engedélyezhető Final Riport 9

10 - meglévő és újabb fásítások szükségességét alapvetően a tájegység jellemző földhasználatának, élőhely-szerkezetének és a megcélzott főbb zsákmányállat állomány(ok) igényei(nek) tükrében kell értékelni; de mindenkép törekedni kell, hogy a gyep helyett inkább a gyeppel szomszédos szegélyeket vagy szántókat fásítsák - fás legelők megőrzése és főleg kezelése esetén más természetvédelmi szempontokat is előtérbe kell helyezni Kifejezetten az ürge szempontjából - jelenlegi rövid füves gyepterületek (legelők, füves repülőterek) felaprózódás nélküli megőrzése alapvető fontosságú (feltörés, fásítás, kiterjedt vizes élőhely kialakítása, vonalas létesítmények megakadályozása) - ürge esetében legalább 8-10 ha egybefüggő gyepterület szükséges - rövid füvű (5-10 cm), változatos szerkezetű gyepet igényel változatos fűfajokkal, megfelelő arányú gyepalkotó pillangósokkal és kétszikűekkel (főleg útifűfélék) - kívánatos az új telepítésű, vagy a parlagon és felhagyott lucernán keresztül spontán kialakult gyepek, füves zöld folyosók kialakítása - célzottan ürge számára megfelelő talajszerkezetű és nem túl magas talajvízszintű területeken érdemes gyeptelepítést végezni, elsősorban legelést bíró vezér fűfajokkal - ürge esetében a gyepterület teljes egészén mindenkép kerülendő a nagyobb területű összefüggő fásítás, inkább kisebb foltokban, széleken sávokban lefogadható a fásítás Gyeptermesztési alapműveletek - indokolt esetekben, egyes területeken a kiterjedt felszíni víz (belvíz, hóolvadás) elvezetése szükséges meliorációs beavatkozásokkal - más, meghatározott területeken indokolt lehet egyes tartós vízállások megőrzése, vizes élőhellyé alakítása a területi egység növényzeti változatosságának növelése érdekében - gyepek öntözésének korlátozása, csökkenteni kell egyes kitett gyepek víz általi erózióját - talajlazítás, altalajlazítás, fogasolás, talajfelszínt károsító gépi munkák tiltása - meglévő hagyományos földutak és kapcsolódó árokpartok, felhajtóutak megőrzése - nagy mennyiségű, rendszeres szervestrágya kijuttatását nem szabad engedni, jellemzően csak a legelő állatok elhullatott trágyája juthat ki, mindenféle műtrágyázás és hígtrágya kijuttatást csökkenteni-tiltani kell - talajjavító anyagok kiszórást mellőzni kell - növényvédő szerek alkalmazásának tiltása, közeli szántókról meg kell akadályozni a vegyszerek elsodródását (indokolt esetben invazív növényfajok ellen lokális, ellenőrzött kezelés engedélyezhető) - rágcsálóirtószerek (rodenticidek), gázosító szerek felhasználásának teljes tiltása - gyepek égetése tilos (kivéve szabályozott természetvédelmi célú égetés) Kifejezetten az ürge szempontjából - tartósan 120 cm alatti talajvízszint szükséges - indokolt esetben az ürge szempontjából talajvízszint (1-1,2 m alá) és felszíni vízállások lecsökkentése lehet szükséges, megfelelő meliorációs beavatkozásokkal, területi korlátozással alkalmazott altalajlazítással - esőztető és árasztásos öntözés tiltása ürge élőhelyén - tartósan bolygatás nélküli talaj szükséges, a gyep (gyepesedő parlag) talajának mechanikai kezelése, művelése kerülendő Final Riport 10

11 Legeltetés - legeltetés fenntartása vagy újbóli megkezdése minél több hagyományos és potenciális legelőterületen - általános alullegeltetés csökkentésére kell törekedni minden eszközzel, a legelő állatállomány növelésének kiemelt támogatása, erre vállalkozó gazdálkodók szélesebb körű előnybe részesítése agrár-környezetgazdálkodási és természetvédelmi oldalról is, pl. természetvédelmi alapon márkázott termékek rendszere - lokális alullegeltetés megszüntetése bérleti, állomány átcsoportosítási megoldásokkal - lokális túllegeltetés elkerülése, legeltetett állatsűrűség felső határainak konkrét területre és időszakra meghatározott korlátozása (általánosan a teljes legeltetési időszakra vonatkozóan szarvasmarhánál, lónál és juhnál 0,5-1,0 ÁE/ha), változatos fajösszetételű növényzet megőrzése alapvető cél - lehetőleg a gyeptípusnak, a konkrét területnek és a természetvédelmi célnak megfelelő állatfajjal kell legeltetni, sertés legeltetése jelen fajok esetében általában kedvezőtlen, hasonlóan a lúd is - gyeptípusnak és konkrét területnek megfelelő, változatos szerkezetű gyepet biztosító legeltetés módszerek alkalmazhatók (pásztorolót előnyben kell részesíteni, szakaszos is megfelelő, stabil vagy mobil karámmal), az intenzív legeltetési módokat kerülni kell (pl. adagolt, sávosan adagolt), a legelőkert egyes esetekben megfelelő lehet - gyep talajában és növényzetében hátrányos elváltozást nem okozó időszakban való legeltetés, túl korai és késő őszi legeltetés elkerülése - meglévő, maradvány fás legelők kezelésére kiemelt figyelmet kell fordítani Kifejezetten az ürge szempontjából - a megfelelő területeken lehetőleg a juhval történő legeltetés előnybe részesítése, egyéb gyepterületeken szarvasmarha és ló legeltetése kívánatos, kisebb számban kecske és szamár is, illetve egyes esetekben korlátozottan a liba is elfogadható, sertés legeltetésének szigorú tiltása - ürge esetében rövid füvű gyepet biztosító legeltetés módszerek alkalmazhatók (pásztoroló, szakaszos), túlzottan intenzív módszerek nem (pl. sávosan adagolt) - ürge szempontjából legalább a kritikus április-szeptember időszakban mérsékelt magasságú növényzeti borítás folyamatos fenntartása a cél, ehhez alapvető a kívánatos állatlétszám folyamatos megléte (legeltetési időszakra vonatkozóan szarvasmarhánál és lónál 0,5-1,0 illetve juhnál 0,8-1,2 ÁE/ha az általános felső határ) - delelőhely és felhajtóút kijelölésénél el kell kerülni a koncentrálódó ürge járatrendszerek helyeit Kaszálás, szárzúzás - legelőknél a legeltetés mellett csak másodsorban, kiegészítésként (gyomirtó-tisztító) alkalmazandó gyepkezelési módszer - legelőknél szükség esetén, általában a legtöbb területen tisztítókaszálás őszi elvégzése szükséges - kaszálóknál, réteknél és elegendő állatállomány hiányában legelőknél is általában (erősen egyedi területi adottságtól függően!) megfelelő kezelési módszer a kaszálás - ebben az esetben rendszeresen el kell végezni, így elsősorban a gyeptípustól, évjárattól és természetvédelmi céltól függően legalább évente 1-2-szer vagy 1-3 évente - minél nagyobb arányban és területen végezzék a kaszálást időben széthúzva, az azonos növedékeket legalább 3-4 hét alatt vágják le az egyes táblák, gyeprészek vagy Final Riport 11

12 szakaszok tekintetében (területi egység illetve táji szinten adott időben eltérő növénymagasság területileg minél mozaikosabb elérése érdekében) - parcella/tábla szinten az első kaszálás minél korábbi vagy későbbi elvégzése, illetve a kaszálási időszak elnyújtása és térbeli megosztása (lehetőleg több részletben kerüljön levágásra a tábla) - kaszálás helyett szárzúzás lehetőleg csak szükség szerinti, kiegészítésként (gyomirtótisztító) való alkalmazása (használata növénytani szempontból is előnytelen lehet) Kifejezetten az ürge szempontjából - legeltetés helyett csak a legeltethető állatállomány teljes vagy részleges, illetve időleges hiányában alkalmazható a kaszálás - ekkor rendszeres kaszálás szükséges az alacsony növényzet tartós biztosításához - kisebb (kaszálásonként 5-10%-os) kiterjedésben hasznos lehet a kaszálatlan területrészek meghagyása, foltszerűen vagy sávosan, lehetőleg füves szegélyekkelszomszédos gyeppel érintkezően, kaszálásonként vagy évente változó helyeken - ürge esetében az alacsony tarló kedvezőbb, de a túl alacsony sem jó (sarjadás, ritkulás) Szegélyek Táblaszegélyek, füves mezsgyék, fás-bokros szegélyek, földutak, árokpartok, töltések - meglévő szegélyek, vonalas élőhelyek megőrzése és megfelelő fenntartása általános cél, újabb füves szegélyek kialakítása továbbra is kiemelten támogatandó (pl. Nem termelő mezőgazdasági beruházások intézkedés) - alapvető minél több újabb füves szegélyfelület hosszú távú kialakítása, amit a felület arányában és a szegély szerkezetétől, növényzetétől függően kiemelten kellene támogatni - füves táblaszegély, mezsgye kialakítása: legalább 2-4 méter, de lehetőleg 6-10 méter, egész fogásnyi szélességben, vegyszerezetlenül (rágcsálóirtó szer sem alkalmazható!), 1-3 évente ősszel kaszálva (indokolt esetben invazív növényfajok ellen lokális, ellenőrzött vegyszeres kezelés engedélyezhető) - füves szegélyek mechanikai gyomirtása 1-3 évente ősszel (optimálisan után, de a parlagfű rendelkezés miatt után) végezhető - a füves szegélyek vegyszerterhelését igyekezni kell a minimálisra lecsökkenteni (vegyszersodródás szomszédos szántóföldről) - a táblán belüli bogárteleltető bakhát sávok kialakítása kívánatos, amelyek füves folyosóként segíthetik az ürgék mozgását pl. zárvány gyepterületek között - meglévő fás, bokros vonalas élőhelyek megőrzése (pl. mezővédő erdősáv, földút menti fasor vagy cserjesáv, árokparti bokros, patakparti erdősáv, csenderesek) - új fás, bokros vonalas élőhelyek, szegélyek kialakítását, földutak menti telepítést külön kell támogatni (lehetőleg őshonos fajokkal, több szintű vegetációval, csatlakozva más élőhelyekhez) - alapvető a fészkelésre alkalmas fák megőrzése, megfelelő kezelése, alkalmas fajok telepítése, a gazdálkodóval egyedi előzetes egyeztetés alapján - a szegélyekben az invazív, tájidegen agresszív gyomok és fásszárúak terjedésének csökkentése kiemelt feladat, külön ösztönzéssel kell támogatni Final Riport 12

13 Szlovák partner részéről: az ürgés gyepek kezelésére javasolt intézkedések Szlovákiában a Male Karpaty SPA ill. Muranska planina és Stolické vrchy SPA-ken lévő projekt területeken szerzett kezelési tapasztalatokon alapulnak. Az ürge lakta gyepekkel kapcsolatos követelmények: a) tájékoztatni a tulajdonost/gazdálkodót az ürge jelenlétéről és természetvédelmi értékéről b) kideríteni a tulajdonos/gazdálkodó hosszútávú gazdálkodási elképzelését és irányítani a tervezett gyepgazdálkodást az ürge ökológiai igénye szerint. c) biztosítani a megfelelő gyepgazdálkodást és agrár-környezetvédelmi tanácsadást biztosítani a tulajdonos/gazdálkodó számára a Vidékfejlesztési tervnek az ürgés élőhelyek kedvező hatására vonatkozó agrár-környezetvédelmi támogatását illetően és tájékoztatást adni Természet- és Tájvédelmi Törvény (60 - pénzügyi hozzájárulás és a 61 - a gazdálkodás korlátozásának kompenzációja) pénzügyi kompenzációs lehetőségeiről. d) a terület különleges kezelése kaszálással vagy legeltetéssel e) a szárzúzás kizárása; ami csak a legelőn visszamaradt magas gyomok levágására alkalmazható. f) kaszálás esetén az első kaszálást május 31-ig el kell végezni, a második és a további kaszálások esetén az időpontot a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot szerint kell meghatározni; vagy az első kaszálás után legeltetni kell; a kaszálás során riasztót kell alkalmazni és a szénát 14 napon belül le kell hordani g) biztosítani, hogy a kaszálás a tábla közepétől kifelé illetve az egyik oldalról a másik felé haladva történhet h) kizárni a vegyszerek, műtrágyák és a szervestrágya alkalmazását (kivéve a legelő állatok trágyáját) i) abban az esetben, ha a feldarabolt ürgés gyepek között szántó van, akkor a gazdálkodót fel kell kérni, hogy 2-4 m széles gyepet létesítsen a szántó területén a gyepek között (pl. földút mentén), hogy biztosítsa az ürge kolóniák kapcsolatát a felszabdalt gyepeken; ezeket a gyepcsíkokat kezeletlenül kell hagyni és nem szabad vegyszereket vagy műtrágyákat használni rajta. j) az ürge lakta állandó gyepek mellett nem lehet magas növényeket (kukorica, napraforgó, stb.) vetni. k) kerülni kell a változtatásokat a mesterséges létesítményeken amelyek megfelelő részei a területnek, és amelyek nem zavarják az ürge jelenlétét és szaporodását (így a tábla határok, töltések, csatornák, utak, füves sport területek, beton panelek, stb) ezeket továbbra is kaszálással vagy legeltetéssel kezelni kell. l) az ürgés élőhelyeken nem szabad a terepet megváltoztatni semmilyen beépítéssel, gazdasági épülettel, ideiglenes épülettel, stb. m) ha a legeltetés pásztor jelenléte nélkül történik, ami az ürgés területek elégtelen legeltetéséhez vezethet, akkor biztosítani kell sótömbök kihelyezését vagy itatókat, hogy ezzel a legelő állatok számát növeljük az ürgés élőhelyen és így biztosítsuk annak megfelelő állapotát. Final Riport 13

14 n) ha a legeltetés elektromos kerítés mögött történik, akkor gondoskodni kell a kerítés megfelelő méretéről (az ürgék által lakott terület függvényében) és a megfelelő legelő állatsűrűségről a területen (minimum 0,2 szarvasmarha egység/ha), hogy a gyep megfelelő kezelését (a szükséges gyepmagasság és minőség) biztosítsuk o) biztosítani az ellenőrzést a megfelelő rendelkezések szerint, a rendelkezések megsértését megbeszélni a tulajdonossal/gazdálkodóval; értesíteni a Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség irodáját, hogy elősegítsük a szabálysértés felszámolását p) biztosítani kell az állatorvosi (virológiai és bakteriológiai) vizsgálatot, hogy megelőzzük a súlyos fertőzések átvitelét emberre és az állatállományra, mivel az ürge potenciális gazdaállat. Final Riport 14

15 JAVASLAT AZ AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZER MÓDOSÍTÁSÁRA PROPOSAL FOR MODIFICATION OF AGRI-ENVIRONMENT SÍSTEM A projekt időszaka alatt, 2009-ben indult el és jelenleg is fut Magyarországon az újabb agrár-környezetgazdálkodási célprogram rendszer, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében (alaprendelet: 61/2009. FVM). Ez a rendszer számos olyan gyepes agrár-környezetgazdálkodási célprogramot tartalmaz, amely megtalálható a 3 mintaterületen, illetve országos szinten is jelentős területeket fednek le: Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram; Extenzív gyepgazdálkodási célprogram Másrészt vannak olyan gyepes zonális természetvédelmi célú célprogramok, amelyek előírásai kedvezőek a kerecsen számára (főként az ürge, mezei nyúl mint zsákmányállatokra kifejtett kedvező hatásikon keresztül), illetve célfajai között megnevezetten szerepel a kerecsensólyom is (mint nappali ragadozómadár), pl. Gyepgazdálkodás túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram; Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram. Ezek a zonális célprogramok olyan előírásokat is tartalmaznak, amelyek részben vagy egészében megfelelnek az ürge (illetve rajta keresztül a kerecsensólyom) igényeinek. A fenti célprogramokba több fontos ürge élőhelyen is bekapcsolódtak a gazdálkodók, vagy megjelenhetnek a jövőben ezeken az élőhelyeken (ÚMVP módosítás, 2014-től új rendszer és célprogramok). Így ezen előírások felhasználása az általunk összeállított célprogramjavaslatban földrajzilag jóval nagyobb területekre (potenciális ürge élőhelyekre, migrációs célterültekre!) is kiterjesztheti az ürge számára kedvező gazdálkodási módszerek alkalmazását. Előzőekhez kapcsolódik a Nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások (alaprendelet: 33/2008 FVM) rendszere is, melynek számos eleme segíti a gyepeken előforduló főbb zsákmányállatfajok állományainak szaporodását (gyeptelepítés, mezsgye, sövény, fasor, bakhát). Szintén kedvező hatása lehet a gyepeken élő táplálékfajokra a Natura 2000 gyepterületekre szóló kompenzácós támogatás, annak általános előírásai (alaprendelet: 128/2007. FVM, 269/2007. Kormány). Meg kell említeni a Kölcsönös Megfeleltetés rendszerét (Cross Compliance), amely egységes szerkezetben többek között tartalmazza a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, A vadon élő madarak védelme, A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme rendelkezéseit. Ezekben is számos, az ürge (illetve a kerecsensólyom) számára kedvező előírás megtalálható. Jelen gyepes célprogram javaslatunk részben épül a fent felsorolt kapcsolódó célprogramok legfontosabb idevágó előírásaira, másrészt azokat kibővíti és finomítja. A javasolt célprogramok a kerecsensólymon kívül más, gyepeken zsákmányoló veszélyeztetett madárfaj szempontjából is előnyös hatású, így a zsákmányállatokra kifejtett kedvező hatásán keresztül segítheti pl. a parlagi sas, a kék vércse, a hamvas rétihéja és más nappali ragadozómadár fajok állományainak növekedését. A javaslat elkészítésének időszerűségét adja, hogy hamarosan (minisztériumi források alapján első felében) várható a jelenleg futó ÚMVP időközi módosítása, ennek keretében az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok újbóli megnyitása, alkalmazhatósági területeik felülvizsgálata. Final Riport 15

16 AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM JAVASLAT PROPOSAL FOR AGRI-ENVIRONMENT TARGET PROGRAM Szlovák partner javaslata az agrár-környezetvédelmi támogatási rendszer kiigazítására A támogatás tárgya A mezőgazdasági területek kezelése a kerecsen revírekben a Natura 2000 SPA-k területén és azon kívül a támogatási rendelkezéseknek megfelelően. A revírek a síkságokon és medencékban találhatóak Szlovákiában: Borská nížina, Chvojská pahorkatina, Podunajská rovina, Trnavská pahorkatina, Nitrianska pahorkatina, Žitavská pahorkatina, Hronská pahorkatina, Košická kotlina, Východoslovenská rovina, Východoslovenská pahorkatina, Slovenský kras és Rožňavská kotlina. A Vidékfejlesztési Terv és a 499/2008 korm.r. által az agrár-környezetvédelmi támogatások általános feltételeiként előírtakon felül a kerecsen élőhelyeken pályázóknak a következő feltételeknek kell megfelelniük: A kerecsen élőhelyen állandó gyepeken gazdálkodóknak előírt feltételek a) a kerecsensólyom revírek beazonosítása a térképen és a terepen RPS és SNC (állami természetvédelem) közreműködésével b) a Kassai Állatorvosi Egyetem Növényvédőszer Nemzeti Referencia Laborja által az SPA-kről kitiltott növényvédőszereket nem használhatják a teljes támogatási időszak alatt c) a kaszálás, betakarítás vagy szárzúzás csak a tábla közepétől kifelé illetve az egyik oldalról a másik felé haladva történhet riasztó alkalmazásával d) nem használjon műtrágyát e) amennyiben fészket találnak, akkor a betakarítást vagy kaszálást azonnal abba kell hagyni és haladéktalanul értesíteni kell SNC-t és RPS-t, majd a továbbiakban az ő útmutatásuk szerint kell eljárni f) az első kaszálást az állandó gyepeken a Jó Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírása szerinti időpontban kell végezni a terület 80%-án; a gyep maradék 20%-án augusztus 15. és szeptember 30. között. SNC-nek kell meghatároznia azokat a területeket, ahol a kaszálás elhalasztása szükséges. g) az ürgés élőhelyeket különlegesen kell kezelni kaszálással vagy legeltetéssel: - az ürgés élőhelyeken az első kaszálásnak május 31-ig meg kell történnie. A 2. és a további kaszálások időpontját SNC-nek kell meghatároznia. A legeltetés és az első kaszálás kombinációja megengedett. - az ürgés területeken a szárzúzást mellőzni kell, csak ott megengedett, ahol a le nem legelt magas gyomokat kell levágni. - mellőzni kell a szerves trágyázást (a legelő állat trágyája kivételével) - kerülni kell a változtatásokat a mesterséges létesítményeken amelyek megfelelő részei a területnek, és amelyek nem zavarják az ürge jelenlétét és szaporodását (így a tábla határok, töltések, csatornák, utak, füves sport területek, beton panelek, stb) ezeket továbbra is kaszálással vagy legeltetéssel kezelni kell. - az ürgés élőhelyeken nem szabad a terepet megváltoztatni semmilyen beépítéssel, gazdasági épülettel, ideiglenes épülettel, stb. Final Riport 16

17 Magyarországi javaslat A megfogalmazott célprogram javaslatot eljutattuk a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékeseihez, hogy azt mielőbb fel tudják használni. Lehetőség szerint felhasználhassák az ÚMVP időközi felülvizsgálatánál, illetve minél teljesebb tartalommal beépíthessék a következő programozási időszak 2014-től induló új agrár-környezetgazdálkodási rendszerébe. Gyepgazdálkodás kerecsensólyom élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram Csak meghatározott Magas Természeti Értékű Területek gyepterületein igényelhetők, ezeken belül a kijelölt zónákban magasabb prioritással pályázhatók. Legeltetéses hasznosítás esetén jelentősen (legalább 1,5 x) magasabb kifizetési összeg jár a gazdálkodónak. A hasznosítás módját a célprogramba való belépéskor meg kell határozni, ami az 5 év alatt egyszer módosítható. A program célja Extenzív gyepgazdálkodás alkalmazása a gyepterületen táplálkozó ragadozó madarak, kiemelten a kerecsensólyom védelme, a táplálékállatok (elsősorban az ürge) élőhelyének és életfeltételeinek fenntartása és fejlesztése céljából. Jogosultsági feltételek - legalább 1 hektár célprogramba bevitt gyepterület a meghatározott MTÉT területen; - a célprogramokba legalább 0,3 ha területű táblák vihetők be; - a célprogramba bevitt teljes gyepterületre vonatkozóan legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállománnyal rendelkezik; - legeltethető állatfajok: szarvasmarha, juh, ló, bivaly, szamár, kecske; - a célprogramban szintén bent lévő parcellával/fizikai blokkal közvetlenül szomszédos parcella (és/vagy kijelölt zónák) bevonása esetében plusz pont jár az érintett, belépni szándékozó gazdálkodónak (elbírálásnál előnyben részesül) - a célprogramba bevitt terület széleivel érintkező saját tulajdonú földrészlet legalább 20%-án a Nem termelő mezőgazdasági beruházások programban való részvétel plusz pontot jelent (elbírálásnál előnyben részesül) Célprogram előírásai 1. évente legeltetési illetve kaszálási tervet kell készíteni az illetékes állami természetvédelmi szerv által előzetesen kiadott útmutató alapján; 2. a gyepterületet legeltetéssel és/vagy kaszálással kell hasznosítani a legeltetési illetve kaszálási terv szerint; 3. a gyepgazdálkodás során a talaj- illetve gyepfelszín károsítása tilos (nem végezhető talajlazítás, fogasolás, boronálás, felázott talajon gépi munka vagy tartós legeltetés); 4. melioráció, öntözés és felülvetés nem megengedett; 5. tápanyagutánpótlás csak a legelő állatok által elhullatott trágyából származhat; Final Riport 17

18 6. növényvédő szerek használata tilos (kivétel az invazív növények egyedi kijuttatáson alapuló vegyszeres irtása); 7. meglévő fasorokat, facsoportokat, idős fákat meg kell őrizni; 8. a kiszáradt fákat őshonos fafajokkal kell pótolni az 5. év végéig. Legeltetéses hasznosítás esetén kiegészítő előírások 1. a legeltetett területen legalább 0,2 állategység/ha legeltetési sűrűség alkalmazása; 2. a célprogramba bevitt teljes gyepterületre vonatkozóan a 3. gazdálkodási év végére el kell érni a 0,4 állategység/ha legeltethető állatállomány nagyságot; 3. pásztoroló vagy szakaszoló legeltetést kell alkalmazni; 4. őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező; 5. a kötelező őszi tisztító kaszáláson kívül évente legfeljebb egy alkalommal engedélyezett kaszálás, úgy hogy a célprogram kaszálásra vonatkozó előírásait maradéktalanul be kell tartani; 6. újabb nyáriszállás, itató-, etető- és delelőhely, karám és felhajtóút kialakítása csak az illetékes természetvédelmi szerv előzetesen kiadott írásos véleménye alapján megengedett. Kaszálásos hasznosítás esetén kiegészítő előírások 1. a gyepterületet évi legalább egyszeri kaszálással kell hasznosítani, csak a sarjú legeltethető; 2. madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni; 3. kaszálásnál vadriasztó lánc használata szükséges; 4. kaszálást helyettesítő szárzúzás nem alkalmazható; 5. szénabetakarításnál a levágott növényi részeket 1 hónapon belül le kell hordani a gyepterületről; 6. minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen és az illetékes állami természetvédelmi szerv írásos kijelölése alapján; 7. a célprogramba bevitt táblákon a kaszálást táblánként eltérő napon kell elvégezni; 8. 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden kaszálásnál a kaszálandó területrészt két egyenlő részre kell osztani, az első 50% kaszálásának befejezését követően a másik 50% kaszálását csak 15 nappal később lehet elkezdeni; 9. kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját. Final Riport 18

PROPOSAL FOR FALCO CHERRUG AGRI-ENVIRONMENT TARGET PROGRAMS SUBMITED TO MRD A KERECSENSÓLYOM VÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (LIFE06NAT/H/000096)

PROPOSAL FOR FALCO CHERRUG AGRI-ENVIRONMENT TARGET PROGRAMS SUBMITED TO MRD A KERECSENSÓLYOM VÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (LIFE06NAT/H/000096) PROPOSAL FOR FALCO CHERRUG AGRI-ENVIRONMENT TARGET PROGRAMS SUBMITED TO MRD A KERECSENSÓLYOM VÉDELME A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (LIFE06NAT/H/000096) LIFE PROJEKT Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés előíráscsoportjainak előírástáblázata Tematikus előíráscsoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás előírásai támogatás. 2. 3.

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés csoportjainak táblázata Tematikus csoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás ai támogatás választható ok. 2. Tilos szennyvíz,

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok

Részletesebben

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke

Részletesebben

Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése

Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése 16. számú melléklet a /2009. ( )FVM rendelethez Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése Az egyes szankciótípusok

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Mezőgazdálkodás AKG nélkül

Mezőgazdálkodás AKG nélkül Mezőgazdálkodás AKG nélkül Az agrár-környezetgazdálkodási program egy éves kimaradásának hatásai és értékelése Kovács Krasznai Eszter és Kalóczkai Ágnes Kutatási cél Mi történt egy AKG nélküli évben? Kutatási

Részletesebben

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi

17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi 17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (......) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló

Részletesebben

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19.

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár-környezetgazdálkodás célja: az agrár-környezetgazdálkodási célok elérések érdekében többlet tevékenységek önkéntes alapon való elvégzése kedvezményezett:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 202. szám 32199

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 202. szám 32199 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 202. szám 32199 A vidékfejlesztési miniszter 46/2010. (II. 31.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezõgazdasági

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1364/2008. Tervezet a Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület létesítéséről és a természetvédelmi kezelő megnevezéséről szóló 8/1991. (IV.26.)

Részletesebben

A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken

A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében (LIFE06NAT/H/000096) A1 AKCIÓ ZÁRÓJELENTÉS FINAL REPORT OF A1 ACTION A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme 15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

9/2012. (II. 21.) VM rendelet. az Iváni-szikesek természetvédelmi terület létesítéséről

9/2012. (II. 21.) VM rendelet. az Iváni-szikesek természetvédelmi terület létesítéséről 9/2012. (II. 21.) VM rendelet az Iváni-szikesek természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen

Részletesebben

Tisztelt Gazdálkodók! Kedves Érdeklődők!

Tisztelt Gazdálkodók! Kedves Érdeklődők! Tisztelt Gazdálkodók! Kedves Érdeklődők! Immár negyedik alkalommal jelentkezünk kiadványunkkal, mely a Magas Természeti Értékű Területek - en gazdálkodók számára kíván segítséget nyújtani. Korábban Érzékeny

Részletesebben

Természetvédelmi kezelés

Természetvédelmi kezelés Természetvédelmi kezelés Magára hagyás, bekerítés egyensúlyi paradigma természetes, önálló életközösségek (? van) zárt rendszert feltételez gátolja a természetes zavarást is Kezelés nem egyensúlyi paradigma

Részletesebben

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről 19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék?

Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? agora_szorolap.qxd 25-Jun-07 7:46 AM Page 1 Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? A vidékfejlesztésre nagyon sokan úgy tekintenek, mint egy eszközre, amely csodaszerként meg fogja oldani a falusi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁS VP-AKG 2015 VP-AKG 2016

TÁJÉKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁS VP-AKG 2015 VP-AKG 2016 VP-AKG 2015 VP-AKG 2016 Rendkívüli EK Február VP intézkedések 2016-2017 évi kifizetési kérelmeire vonatkozik CSAK amennyiben beadáskor még nem állt rendelkezésre Támogatói Okirat Kincstár Küld ügyfélkapura

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Agrotechnológia és természetvédelem Az MME Túzokprogramjának bemutatása

Agrotechnológia és természetvédelem Az MME Túzokprogramjának bemutatása Agrotechnológia és természetvédelem Az MME Túzokprogramjának bemutatása Tóth Péter és Králl Attila Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület AGROMASH, Budapest, 2018. január 25-26. Fotó: Motkó Béla

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei. 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot

A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei. 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot Fő cél: A HMKÁ által meghatározott előírások együttes célja a mezőgazdasági földterületek jó

Részletesebben

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet.

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában

Részletesebben

5/2014. (IX. 1.) FM rendelet. a Pogácsa-legelő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2014. (IX. 1.) FM rendelet. a Pogácsa-legelő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2014. (IX. 1.) FM rendelet a Pogácsa-legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a

Részletesebben

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások

Részletesebben

A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN

A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN A NAK egységesen szervezett, kötelező tagsághoz kötött köztestület,

Részletesebben

Múlt és jelen: az agrár-környezetgazdálkodás elmúlt 10 évének értékelése Galambos Annamária mb. főosztályvezető VM Agrárfejlesztési Főosztály

Múlt és jelen: az agrár-környezetgazdálkodás elmúlt 10 évének értékelése Galambos Annamária mb. főosztályvezető VM Agrárfejlesztési Főosztály Múlt és jelen: az agrár-környezetgazdálkodás elmúlt 10 évének értékelése Galambos Annamária mb. főosztályvezető VM Agrárfejlesztési Főosztály 2014. május 22. Agrár-környezetvédelem hosszú távon nem fenntartható

Részletesebben

35/2010. (XI. 30.) VM 61/2009. (V. 14.) FVM

35/2010. (XI. 30.) VM 61/2009. (V. 14.) FVM 35/2010. (XI. 30.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Átál ás - Conversion

Átál ás - Conversion Átállás - Conversion Kezdeti lépések megismerni az ökológiai gazdálkodás szabályait általános szabályok, szemlélet rendeletek EU 2092/91, 1804/1999 (140/1999, 2/2000, 82/2002) tápanyag gazdálkodás talajművelés

Részletesebben

Dr. Fazekas Sándor úr részére miniszter. Földművelésügyi Minisztérium Budapest Kossuth L. tér Tisztelt Miniszter Úr!

Dr. Fazekas Sándor úr részére miniszter. Földművelésügyi Minisztérium Budapest Kossuth L. tér Tisztelt Miniszter Úr! Dr. Fazekas Sándor úr részére miniszter Földművelésügyi Minisztérium Budapest Kossuth L. tér 11. 1055 Tisztelt Miniszter Úr! A délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis) hazánk legveszélyeztetettebb

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Egységes kérelemhez tartozó helyszíni ellenőrzési tapasztalatok

Egységes kérelemhez tartozó helyszíni ellenőrzési tapasztalatok Egységes kérelemhez tartozó helyszíni ellenőrzési tapasztalatok Területalapú támogatások általános helyszíni tapasztalatok Igényléskor nem tettek eleget a tábla fogalmának (több kultúrát tartalmazó táblát

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

53/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról

53/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 53/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről

Részletesebben

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/461/2009. Tervezet a Maconkai-rét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Maconkai-rét természetvédelmi

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége

Részletesebben

AKG Program Összefoglaló

AKG Program Összefoglaló AKG Program 2017-2021 Összefoglaló A idékfejlesztési Program részeként ismét meghirdetésre kerültek az Agrárkörnyezetgazdálkodási (AKG) támogatások. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika költségvetése

A Közös Agrárpolitika költségvetése A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban a KAP költségvetése 11%-kal kevesebb mint 2007-2013-ban De a magyar gazdák és a magyar vidék támogatásai 2014-2020 között

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Magyar joganyagok - 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vid 2. oldal 2. VP Ökológiai gazdálkodásra történő át

Magyar joganyagok - 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vid 2. oldal 2. VP Ökológiai gazdálkodásra történő át Magyar joganyagok - 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vid 1. oldal 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS Természetvédelmi követelmények című előadás tananyaga 2008. Ismertető a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó természetvédelmi követelményekről Natura2000 gyepterületek földhasználati

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi

Részletesebben

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat

Részletesebben

10/2012. (II. 21.) VM rendelet. a Körös-Maros Nemzeti Park bővítéséről

10/2012. (II. 21.) VM rendelet. a Körös-Maros Nemzeti Park bővítéséről 10/2012. (II. 21.) VM rendelet a Körös-Maros Nemzeti Park bővítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek,

Részletesebben

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,

Részletesebben

SZTAHURA ERZSÉBET E-kérelem_2015

SZTAHURA ERZSÉBET E-kérelem_2015 SZTAHURA ERZSÉBET E-kérelem_2015 Település, 2014. hónap nap E-kérelem Dolgozunk a megoldáson - lesznek megszemélyesített adatok - ugyanazon jogcímek maradnak az e-kérelemben, s benne maradnak a régi EMVA

Részletesebben

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Agrárkörnyezetgazdálkodási. tartalom. A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Agrárkörnyezetgazdálkodási. tartalom. A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja III. évfolyam második szám A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja A Fiatal Gazda jelen tematikus számában a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási intézkedésével,

Részletesebben

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, 10/2017. (III. 17.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások 2017. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról A mezőgazdasági,

Részletesebben

10630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 42. szám

10630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 42. szám 10630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 42. szám A vidékfejlesztési miniszter 29/2011. (IV. 22.) VM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

1. Értelmezõ rendelkezések. 2. A támogatás jellege és tárgya

1. Értelmezõ rendelkezések. 2. A támogatás jellege és tárgya MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 51. szám 8813 A vidékfejlesztési miniszter 41/2012. (IV. 27.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdõterületeken történõ gazdálkodáshoz

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Rezneki Rita. Ökológiai gazdálkodás támogatása. a Vidékfejlesztési Programban

Rezneki Rita. Ökológiai gazdálkodás támogatása. a Vidékfejlesztési Programban Rezneki Rita Ökológiai gazdálkodás támogatása a Vidékfejlesztési Programban Ökológiai gazdálkodás támogatása VP-ben két intézkedésként jelenik meg: 11.1. Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés és 11.2.

Részletesebben

terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.

terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára. Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül

Részletesebben

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Agrárkörnyezetgazdálkodási

Agrárkörnyezetgazdálkodási Agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedés az ÚMVP-n belül - támogatási jogszabály tervezet(!) alapján - Makovényi Anna osztályvezető FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály Környezetgazdálkodási Osztály 2009.

Részletesebben

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS Pál Gábor A kölcsönös megfeleltetés alapelvei, célja A KAP reform a közvetlen támogatások területén feloldotta a termelési kötelezettséget, ugyanakkor bevezetett egy új feltételrendszert,

Részletesebben

8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK

8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK 8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK 1. aktív mezőgazdasági termelő: a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.13.) FM rendeletben

Részletesebben

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi

Részletesebben

A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása

A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2014. május 9. Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ A Fenntartható

Részletesebben